Oldalak

2020. december 31., csütörtök

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot. A regionális integráció iránt elkötelezett szervezet 1993. november 1-jével jött létre az 1992. február 7-én aláírt maastrichti szerződéssel az Európai Gazdasági Közösség 12 tagországából. A csaknem 450 milliós népességű unió a világ nominális GDP-jének mintegy 30%-át állítja elő (2008-ban 18,4 billió dollár értékben).

Családi gazdaság működése

November végén megjelent a családi gazdaságokról szóló törvény, amelyik rendelkezik arról, hogy kik lehetnek őstermelők, hogyan alkothatnak családi gazdaságot, és mit ért családi mezőgazdasági tásaság alatt. Szilveszter előtt pedig megjelent a kormány 665/2020. (XII. 28.) rendelete is a törvény végrehajtásáról. Ebben már a gazdaságok műkésének ellenőrzése és a kiszabható büntetések is szerepelnek. https://mezohir.hu/2020/12/31/csaladi-gazdasag-mukodes-rendelet/

2020. december 30., szerda

Hungarikumok


 Hungarikumok

Karácsony...

A karácsonyfa-állítás szokása Magyarországon a 19. század második felében jelent meg, kezdetben főleg a német ajkú városi lakosság körében. A források egymásnak is ellentmondanak abban a kérdésben, kinek köszönhetjük e nemes hagyományt. Egyesek szerint 1819-ben, Mária Dorottya württembergi hercegnő, József nádor evangélikus hitű harmadik felesége „hozta be” az országba. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állíttatta a rábízott krisztinavárosi kisdedeknek,1824-ben. A karácsonyfa-állítás elterjesztésében jelentős szerepe volt a Podmaniczky és a Bezéredy családoknak is. Az új szokás a városokban viszonylag gyorsan meghonosodott.

2020. december 24., csütörtök

Vásárlási és fogyasztási szokások

Online felmérést indított a lakosság étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos ismereteinek, fogyasztási és vásárlási szokásainak megismerése érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A kutatás célja, hogy a visszajelzések alapján összeállított tematikus útmutató segítségével biztonságosabbá tehessék az étrend-kiegészítők vásárlását a szakemberek. A kérdőívet a hivatal honlapján (https://portal.nebih.gov.hu/etrend-kiegeszito-felmeres ) ez év végéig tölthetik ki az érdeklődők.

2020. december 21., hétfő

Gyógynövényismerő és -felhasználó szak

Cél gyógynövénytermesztő szakemberek képzése, akik a szakirányú továbbképzés elvégzését követően alkalmasak gyógynövények kis-és nagyüzemi körülmények között történő termesztésére egyaránt, ezen kívül elhelyezkedhetnek gyógytermékeket gyártó, forgalmazó cégeknél, továbbá az egészségmegőrző kiegészítő programokat is alkalmazó, wellness szolgáltatásokat nyújtó centrumokban, szállodákban. A képzésben agrár-, orvos- és egészségtudományi, gazdaságtudományok, műszaki, pedagógusképzés, sporttudomány vagy természettudományi képzési területen, alapképzésben vagy osztatlan képzésben (korábban egyetemi vagy főiskolai képzésben) szerzett mérnöki vagy nem mérnöki oklevéllel rendelkezők vehetnek részt. Jelentkezési határidő: 2021. január 11.Online kitölthető jelentkezési lap: https://kertk.szie.hu/szakiranyu-tovabbkepzesi-szakok-jelentkezes

2020. december 19., szombat

A mezőgazdaság jelene és jövője

Komoly kiesést okozott a koronavírus-járvány a magyar mezőgazdaságban, ugyanakkor rámutatott a hazai agrárium ütésállóságára és a hazai termékek fontosságára; nőtt a helyi piacok forgalma, teret nyert az online kereskedelem, valamint a járvány ellenére megmaradt a beruházási igény - mondta Nagy István agrárminiszter. A miniszter elmondta, hogy 2020-ban sosem tapasztalt kihívásokkal kellett szembenéznie az ágazatnak. Mint felidézte, az agráriumban három vírussal is meg kellett küzdeni: a madárinfluenzával, a sertéspestissel, valamint a koronavírussal, de szerinte ide sorolható a pánik is, amelyet világjárvány keltett az emberekben. Pusztított a fagy és az aszály, majd a heves esőzések. Mindezek ellenére rekordot döntött a kukorica hozama, és a búza, az őszi árpa is minden idők második legnagyobb termésátlagát produkálta.
Megjegyezte, a járvány kitörésekor tapasztalt pánikszerű vásárlásra nem tudott előre felkészülni az agrár-élelmiszeripar és a kiskereskedelem, de ennek hatására "ütésállóvá" vált a hazai mezőgazdaság, stratégiai szerepe pedig jóval hangsúlyosabb lett, mint a járvány előtt. "A járvány sok más mellett azt is megmutatta, milyen fontos a helyi élelmiszer-előállítás" - fogalmazott Nagy István, aki szerint felértékelődött a helyi piacok szerepe, az élelmiszerek tíz százalékát már innen szerzik be a családok.

A miniszter szerint ennek segítésére az Agrárminisztérium a lehető leggyorsabban lépett. "A legkisebb termelőknek összesen három és fél milliárd forintot adtunk fejlesztésekre, már most tízmilliárd forint igényt nyújtottak be. Támogatásukat a továbbiakban is szeretnénk folytatni. A termelők a keretből a helyi termékek előállításához szükséges eszközökre is igényelhettek támogatást. (...) Az önkormányzatoknak a helyi piacok fejlesztésére nyújtunk támogatást" - emelte ki. "Állattartó telepek korszerűsítésére ötvenmilliárd, a kertészetek beruházásaira harmincmilliárd, öntözésfejlesztésre pedig húszmilliárd forintos keretösszeggel hirdettünk pályázatot. Óriási a túljelentkezés, kiemelten az állattartók korszerűsítenének. Dolgozunk azon, hogy elegendő forrást csoportosítsunk át az igények kielégítésére, mivel a beruházásoknak stratégiai jelentőségük van" - sorolta.

Az eredmények között említette, hogy a több évtizede húzódó, szinte az összes családot érintő osztatlan közös tulajdon felszámolásához vagy az öntözhető területek növeléséhez szükséges szabályozást idén elfogadták, jövőre ezek gyakorlati megvalósítása kezdődik.
    Az Agrárminisztérium legfontosabb feladata jövőre a generációváltás segítése - emelte ki a tárcavezető, aki szerint meg kell teremteni a gazdaság családon belüli átadásának a lehetőségét, mivel végeláthatatlan adminisztrációs feladatok nehezítik ezt. "A másik fő akadály maga a földforgalmi szabályozás, amelynek jelenlegi rendelkezései nem teszik lehetővé, hogy a gazdaság működéséhez szükséges, másoktól bérelt földterületeket a családon belül átruházzák" - tette hozzá Nagy István, hozzátéve, hogy életszerű szabályozást szeretnének.
  Nagy István szerint a járvány után új világ köszönt be az agráriumban is. "Hatalmas lehetőség van az online kereskedelemben. Erősíteni kell azokat a platformokat, amelyek közvetlen elérhetővé teszik a termelők áruját a vásárlók számára. Ezért támogatjuk a digitalizációs programunkban a digitális termelői piac fejlesztését. El kell jutnunk odáig, hogy megvehető legyen a világhálón a kiskertben termesztett sárgarépa vagy az abból készült helyi termék. Erősödik a fogyasztói tudatosság, és míg korábban az import termék volt a menő, addig mára a helyben előállított termékeket, a piacokon beszerezhető élelmiszert, kézművesárukat becsüljük meg jobban" - tette hozzá. (F.mti)

Halfogyasztásunk alakulása...

Hazánkban is egyre többet hallani a halfogyasztás pozitív élettani hatásairól. A hal könnyen emészthető, sok vitamint tartalmaz, gazdag omega-3 zsírsavakban, ásványi anyagokban és jó minőségű fehérjékben. Ezek ellenére a hazai halfogyasztás (6 –7 kg/fő/év) jócskán elmarad az EU átlag-ától (23–25 kg/fő/év), de még a világátlagtól (20 kg/fő/év) is. A kisméretékű halfogyasztás több okra is visszavezethető: a nehéz otthoni feldolgozás, a fogyasztás idényjellege, de a szokások lassú változása is meghatározó.

Hiányzik a hideg és a hó a földekről

Bár messze még a tél vége, de a mezőgazdasági kultúráknak, a természetnek, a talajnak hiányzik a hideg, a fagy, a hó. Ilyen enyhe időben a kártevők, kórokozók nem ritkulnak meg, ami a jövő évre vonatkozóan nehéz növényvédelmi szezont sejtet. Márpedig a következő egy hét során sem várható változás időjárásunkban, folytatódik a borús, párás, ködös idő. A talaj nedvességgel való feltöltődése egyébként jól halad, ami rendkívül fontos a következő szezonra nézve. https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/elemzes/index.php?id=4052&m=2

Karácsonyi vásárlás...


 

Az év traktorai

December 18-án délután jelentették be a 17 tagú nemzetközi zsűrivel közösen az idei évben legjobbnak ítélt traktorokat a számos, megmérettetésre benevezett közül. https://www.agroinform.hu/gepeszet/ezek-lettek-az-ev-traktorai-46859-001?utm_source=hirstart&utm_medium=cpc&utm_campaign=HIRpromo&utm_content=46859

2020. december 18., péntek

Kukorica fajtakísérlet 2020

Összesen 38 kukorica hibridet teszteltek a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos posztregisztrációs fajtakísérletében idén. A kísérletek eredményeiről készült kiadvány letölthető a NAK és a VSZT portáljáról, utóbbi oldalán elérhetőek a korábbi évek vizsgálatainak összefoglalói is.

Méhészeti monitoring kiadvány

Magyar Méhészeti Nemzeti Program Környezetterhelési monitoringvizsgálat kiadvány 2019-2020 - letölthető a linkre klikkelve!

Brexit...

Nagy-Britannia Európai Unióból történt kiválását követően, 2021 januárjától az élelmiszerlánc számos területén új szabályozás lép életbe. A Brexit néhány tekintetben hazánkra is hatással van.  A Nébih folyamatosan frissülő felülete az alábbi linkre kattintva érhető el:
https://portal.nebih.gov.hu/brexit

Mézhamisítás

Napjainkban a méz gyakori célpontjává vált a különböző hamisítási eljárásoknak, melynek oka elsősorban a méz értékes összetevői által meghatározott relatíve magas piaci ár. A hamisítás különböző formái közé tartozik a hamis eredetmegjelölés, azaz amikor az adott méz nem onnan származik (földrajzi eredet), vagy nem olyan fajtájú (botanikai eredet), mint ami a címkén szerepel. Egy másik hamisítási forma a mézek cukorszirupokkal történő hamisítása. Ennek két formáját különböztethetjük meg, a direkt és az indirekt hamisítást. A direkt hamisítás során a cukorszirupokat (kukorica, rizs, répacukor, nádcukor, stb.) a mézekhez keverik, míg az indirekt hamisítás során a cukrokat a méheknek táplálékként adják a gyűjtési időszakban. https://magyarmezogazdasag.hu/2020/11/19/mezek-eredete-es-hamisitasa-hogyan-lehet-vizsgalni

2020. december 16., szerda

Könyvespolc


 Könyvespolc


Beszállítófejlesztési program az élelmiszeriparban

Harmincötmilliárd forint értékű beszállítófejlesztési program indul az élelmiszeripari vállalkozások számára - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A pályázási folyamatnak több lépése van: a koordinátorok, azaz a kiskereskedelmi láncok, a közétkeztetők, a külföldi nagy vevők kedden 15 órától tudnak regisztrálni az elip.ifka.hu oldalon 2021. február 28-ig, a beszállítók jelentkezését 2021. január 11. és február 28. között várják. A pályázás részletei és lépései megtalálhatók az elip.ifka.hu oldalon.

2020. december 9., szerda

Új agrárgazdasági adózás

A kedvezmények az adózási oldalon és az adminisztráció könnyítésében egyaránt tetten érhetők, és ezek a változások magasabb hozzáadott érték előállítására ösztönzik majd a termelőket, és nyilvánvalóan így a versenyképességük, a jövedelemtermelő képességük is javul majd. A NAK honlapján a www.nak.hu/csg oldalon elérhetőek a részletszabályok.   

2020. december 7., hétfő

Káros a cigizés...

A dohányzás visszaszorításáért tett komoly erőfeszítések ellenére ma több mint egymilliárd ember dohányzik, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzései szerint 2025-ig ez a szám nagyjából változatlan marad. Pedig köztudott, hogy a dohányzás ártalmas és számos betegség kialakulásáért felelős.

2020. december 3., csütörtök

A védőoltások szerepe

A védőoltás (vakcina) gyengített vagy elölt kórokozókat, azok részeit vagy kész ellenanyagot tartalmazó készítmény. Beadásának (vakcináció) célja a szervezet specifikus ellenállásának fokozása, mesterségesen előidézett immunitás. A védőoltások beadása után (mesterséges immunizáció) a szervezetben védettség alakul ki az adott betegséggel szemben. Amennyiben egy közösségben elég embert oltanak be egy adott betegség ellen, kialakul az adott betegséggel szembeni teljes védelem (nyájimmunitás, átoltottság). A védőoltások világszerte nagy szerepet játszanak a fertőző betegségek megelőzésében. Minden országnak az a célja, hogy járványügyi helyzete kedvező legyen, és ennek érdekében alakítja védőoltási rendszerét (oltási naptár).

2020. december 2., szerda

Agrárszakmai iránytű...

Agrárszakma iránytű címmel készített kiadványt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), mely az új szakképzési rendszer mezőgazdasági és élelmiszeripari képzéseit mutatja be. A tájékoztató füzet ingyenes, letölthető a NAK internetes portáljáról.

2020. december 1., kedd

Elődök tisztelete 12.



 12.1
Inkey Béla 

(1847. dec. 1. –1921. aug. 31.)

 geológus, agrogeológus. Nevéhez fűződik a magyarországi agrogeológiai kutatások megalapozása és elindítása. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.   

12.2
Ihrig Károly 

(1892. december 2.-1970. augusztus 27.) 

jogtudományi doktor, a Magyar Gazdaszövetség titkára, egyetemi tanár. Könyvei: A szövetkezetek közgazdaságban, Agrárgazdaságtan.

Sáringer Gyula Ede 
(1928. dec. 2. – 2009. febr. 17.) 
Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, entomológus, ökológus, egyetemi tanár, a MTA rendes tagja. 
A kísérletes rovarökológia és a növényvédelmi állattan neves kutatója. 

12.3
Mathiász János 
(1838. febr. 22. – 1921. dec. 3.) 
világhírű magyar szőlész-borász.
 A magyar és a világ szőlészetének és borászatának megmentőjeként végezte munkáját, amikor a filoxéra vész elpusztította a szőlőtőkéket az egész világon.
 
Tirts Rezső,
 (1866. jún. 6. – 1945. dec. 3.):
 erdőtanácsos, szakíró, az első magyarországi turista útjelzés elkészítője. 
A hazai turistamozgalom tevékeny munkása. 

Zimmermann Ágoston 
(1875. dec. 3. – 1963. okt. 6.) 
Kossuth-díjas állatorvos, állatanatómus, az MTA tagja. 
A háziállatok összehasonlító és funkcionális anatómiájának iskolateremtő alakja volt. 

12.4
Sporzon Pál ifj.  
 (1867. aug. 29. – 1917. dec. 4.) 
gazdasági tanár,  a debreceni gazdasági tanintézetben működött és a gazdasági egyesület titkára volt. 
A gazdasági gépészet köréből jelentek meg cikkei.

12.6
Entz Ferenc 
 (1805. dec. 6. – 1877. máj. 9.) 
orvos, szőlész és kertész, a MTA levelező tagja. Kutatásainak köszönhetően teremtődött meg a modernkori magyar borászat tudományos háttere. 
Az első önálló hazai kertészképző intézmény megalapítója. 

12.8
Pekár Imre  
(1838. dec. 8. – 1923. júl. 12.)
 gépészmérnök, feltaláló. A világ búzáinak elemzése alapján írta meg 1881-ben kiadott művét Földünk búzája és lisztje a tudomány, a fogyasztó, a molnár és a termelő szempontjából címmel. 

12.9
Bereczki Máté 
(Romhány, 1824. szept.24. – Kunágota, 1895. dec. 9.)
 gyümölcsnemesítő, pomológus. 

12.13
Egerszegi Sándor 
(1920. dec. 13. – 1974. dec. 30.):
 agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, Kossuth-díjas.
 Fő kutatási területe a homoktalajok vizsgálata volt. 

Obermayer Ernő 
 (1888.december 13. – 1969. május 27.) 
Kossuth-díjas vegyészmérnök, mezőgazdász, növénynemesítő. 
Nemzetközileg is elismert eredményeket ért el a magyar fűszerpaprika nemesítésében. 

12.14
Weiner Sámuel 
(1874. ápr. 1. – 1944. dec. 14.)  
gabonakereskedelmi vállalatoknál dolgozott. 1895-ben került a Hungária Egyesült Gőzmalmi Rt.-hoz, melynek 1922-ben igazgatója lett.
 Malomipari szakértő és több malomipari vállalat igazgatósági tagja. 

12.15
Herke Sándor 
 (1882. szept. 18. – 1970. dec.15.) 
vegyészmérnök, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora, Kossuth-díjas. Növénytáplálkozási és trágyázási kérdésekkel foglalkozott.

12.17
Porpáczy Aladár 
(1903. dec. 17. – 1965. febr. 15) 
Kossuth-díjas kertészmérnök, növénynemesítő, a magyar korszerű gyümölcsnemesítés megalapítója és megszervezője, az MTA levelező tagja.

12.19
Tangl Ferenc 
(1866. január 6. – 1917. december 19.) 
fiziológus, humán és állatorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja. 
Az Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás első igazgatója volt. 

12.20
Hutÿra Ferenc 
(1860. október 7. – 1934. december 20.)
 állatorvos, orvos, patológus, az MTA tagja. Az állatorvosi patológia, járványtan, belgyógyászat, immunológia terén végzett munkássága egyaránt kiemelkedő. 

12.21
Konkoly-Thege Gyula 
(1876. december 21. – 1942. december 6.) 
magyar agrárstatisztikus. Az MTA levelező tagja (1938).

Wagner Károly 
(1830. október 8. – 1879. december 21.) 
erdőmérnök, főerdőtanácsos, lapszerkesztő, 
1862-ben indította meg Divald Adolffal az Erdészeti Lapokat.

12.22
Nyisztor György 
(1869. december 22. – 1956. január 7.) 
magyar földmunkás, politikus,
 a Magyarországi Tanácsköztársaság idején földművelési népbiztos.  

12.23
Kreybig Lajos 
 (1879. dec. 23. – 1956. jún. 21.) 
Kossuth-díjas agrokémikus, agrármérnök, talajtani kutató, az MTA tagja. A talaj- és trágyázástan újító szemléletű kutatója.
Nevéhez fűződik az országos méretű talajtani térképezés megszervezése.

12.27
Belák Sándor (1919. április 20. – 1978. december 27.) mezőgazdász, egyetemi tanár, 
a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Herman Ottó 
(1835. jún. 26. – 1914. dec. 27.) 
természetkutató, zoológus (ornitológus, ichthiológus, arachnológus), néprajzkutató, régész és politikus. 
Sokoldalúsága miatt az utolsó magyar polihisztornak és a madarak atyjának is nevezték.

Tessedik Sámuel,  
(1742. ápr. 20. – 1820. dec. 27.) 
lelkész, pedagógus, gazdasági szakíró. Kidolgozta a szikesek megjavításának módszerét. 
Sokat tett az akác meghonosításáért, a futóhomok megkötéséért az Alföldön.  

12.29
Tormay Béla 
(1839. október 10. – 1906. december 29.)
mezőgazdász, állatorvos professzor, számos állatgyógyászati alapmű szerzője. 
Ő volt az országos állatorvosi egyesület első elnöke.

12.30
Czimber Gyula 
(1936. jan. 2. – 2008. dec. 30.) - 
egyetemi tanár, agrármérnök, biológus. Tudományos munkájában gyombiológiával, csírázásbiológiával, cönológiával és produkcióbiológiával foglalkozott.

Doby Géza 
(1877. dec. 30. – 1968. ápr. 6.) 
agrokémikus, növény-biokémikus, növényfiziológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. 
A magyarországi növényi biokémia és enzimológia iskolateremtő alakja. 

12.31
Bodnár János 
(1889. dec. 31. – 1953. okt. 29.) 
vegyész, a MTA levelező tagja. A Növénykémiai Intézet igazgatója. Főként analitikai kémiával, biokémiai, víz- és ásványvíz-vizsgálati, növényvédelmi alkalmazásaival foglalkozott.

Deininger Imre
(1844. május 7. – 1918. december 31.) 
mezőgazdász. 1878-ban ő létesítette Magyaróvárott az ország első Vetőmagvizsgáló és Növényélettani Kísérleti Állomását, ennek vezetője volt. 

Gruber Ferenc 
(1905. márc. 13. – 1971. dec. 31.) 
mezőgazdasági szakember, akadémiai tanár.  Tevékenysége az alföldi gyepgazdálkodás fejlesztésére és korszerűsítésére irányult. 
Országos szakértője volt a rét- és legelőgazdálkodásnak.

Tangl Harald 
(1900. szept. 2. – 1971. dec. 31.) 
állatfiziológus, orvos, Kossuth-díjas szakíró, kutatóintézeti igazgató.  
Főként a takarmányozással kapcsolatos élettani kérdésekre fordította figyelmét.