Fesztiválok 5.

 

Tisza Halfesztivál

Föld Napja Fesztivál

Hollókői húsvéti fesztivál

Szürkemarha Fesztivál Harsányban

Nemzetközi Természetfilm Fesztivál

Bodoglári Fesztivál

Újbor és Sajtfesztivál...

Tiszacsegei halászléfesztivál

Őrségi Tökfesztivál

Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivá

 

Hortobágyi lovasnapok

A mátai lovaspályán rendezett díjugrató- és fogathajtó versenyekkel, lovasbemutatókkal ma megkezdődik a hortobágyi lovasnapok háromnapos programsorozata, a puszta legnagyobb nyári rendezvénye.

    A lovasnapokat két év kényszerpihenő után rendezik meg ismét, a szervezők szerint legfőbb céljuk a Hortobágyra jellemző pásztorkultúra múltjának és jelenének, továbbá a mátai ménes lótenyésztő munkájának és fogatgyűjteményének megismertetése.
    Az 54. alkalommal megrendezett lovasnapokon hatszáz lovas mintegy ezer lóval versenyez a pusztán, a lovasprogramok mellett négyszáz táncos szórakoztatja a vendégeket, a gyerekeket különféle kézműves programokkal várják, és nem lesz hiány a bográcsokban rotyogó hagyományos pusztai ételekből sem: a három nap alatt mintegy négy mázsa szürkemarha- és rackahúsból készülnek a pásztorételek a Kilenclyukú híd lábánál.
    Az országos és nemzetközi díjugrató verseny mellett csikós bajnokságot is tartanak, szombaton pedig startol a Hortobágyi Vágta, a Nemzeti Vágta regionális selejtező futama, amelynek győztesei indulhatnak az őszi budapesti megmérettetésen.
    A fogathajtó show idén is nagy közönségsikerre számíthat, mint ahogy az élő zenére történő méneshajtás: az anyakanca-ménes és az idén született csikók a naplementében kápráztatják el a közönséget a zenés nyargalással.  
    Az idén 50 éves táncházmozgalom tiszteletére nagyszabású szabadtéri táncházzal készülnek a szervezők a hortobágyi lovas arénában. A programhoz csatlakozva, a Bürkös zenekar muzsikájára indul a Kárpát-medencei táncház, ahol a közönséget is táncra perdítik.
    A gyereklovasfaluban gólyalábasokkal, bábelőadásokkal, mesemondással, színházi előadásokkal, gyermektáncházzal és vattacukorfelhőkkel várják a legfiatalabbakat, a kézművesváráson pedig hatvan népművész, népi iparművész, kézműves kínálja majd a portékáit.
    A hortobágyi lovasnapokon fellép a Muzsikás Együttes is: a zenekar húzza majd a táncházmozgalom népszerű dalait, amelyekre kicsik és nagyok, idősek és fiatalok éjszakába nyúlóan rophatják a táncot a Hortobágyon.(F:MTI)

Kihajtás a Hortobágyon

A hagyományos Szent György-napi kihajtási ünnep keretében indították el a pusztai legelőkre szombaton az állatokat a Hortobágyon. Elsőként a rackanyájat hajtották át a Kilenclyukú hídon, de felsorakozott az érdeklődők előtt a lovas fogatok mellett a hatos szürkemarha- és a ritkaságszámba menő négyes bivalyfogat is.

    Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy a pásztorok életének mindig egyik kiemelkedő eseménye volt Szent György-napja: ekkor hajtották ki az állatokat a téli szálláshelyükről.
    Az ország legnagyobb, a borjakkal együtt mintegy 2800 szürkemarhából álló gulyáját legeltetik a Hortobágy általuk kezelt kilencezer hektáros területén, a teljes puszta területének csaknem tíz százalékán - mondta el az igazgató a helyszínen az MTI-nek.
    Hozzátette: a marhákon kívül 1500 racka tapossa a gyepet a pusztán, a nóniuszménesük pedig 260 lóból áll. A csikók születése hamarosan befejeződik, így ők is csatlakozhatnak rövidesen a kint legelő méneshez.
    Medgyesi Gergely Árpád jelezte: bár hosszú ideje nem volt eső a pusztán, a hortobágyi legelők nagyon erősek tápanyagban, így megfelelő eledelhez jut minden állat a puszta különböző területein.
    Bodó Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára azt mondta, a pásztorokat a kitartás, a felelősség és a munka szeretete jellemzi.
    A tárgyiasult eszközök közül "sok használati tárgy, ruházat valahol itt született a Hortobágy folyó partján" - utalt a máig fellelhető, pusztából származó eszközökre az államtitkár.
    A szombati Szent György-napi kihajtási ünnepen fellépett a Debreceni Népi Együttes, majd bemutatták a közönségnek a Hortobágy eddigi és új örökös pásztorait, a számadók pedig - akiknek az őszi behajtáskor kell számot adniuk a nyájak szaporulatáról - átvették megbízóleveleiket.
    A Hortobágy folyó partján lévő vásártéren kirakodóvásár várta az érdeklődőket, akik megkóstolhatták a bográcsokban készült pusztai ételeket is.(F:MTI)

A szürkemarha jövője

A magyar szürkemarha húsa lesz a kötelező alapanyag a Magyarország étele 2022 szakácsversenyen, amely kapcsolódik a Petőfi-emlékévhez - hangzott el az eseményről tartott szerdai sajtótájékoztatón.

    "Ötödik alkalommal szervezik meg a szakácsversenyt, amely az elmúlt években fontos szakmai eseménnyé nőtte ki magát. Nemzeti identitásunk vagy Petőfiről alkotott emlékeink talán az ételek nyelvére is lefordíthatók" - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára a szerdai sajtótájékoztatón.
    A szakácsversenyt az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete szervezi, együttműködésben a felcsúti Letenyey Lajos Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskolával.
    Rétvári Bence szólt arról, hogy a Magyarország étele versenyen szakácspalántáktól profi szakácsokig nagyon sokan vesznek részt.
    Pleva György, a Nébih igazgatója kiemelte: a jövő évi verseny célja, hogy a kötelező alapanyagnak meghatározott, ásványi és tápanyagban gazdag magyar szürkemarha húsának fogyasztását népszerűsítsék.
    "A magyar szürkemarha igazi hungarikum, egyedi termék, de ez sajnos nem jelenik meg a hétköznapi fogyasztásban. A szürkemarha a 14.-től a 19. századig igazi világmárkának számított, az 1970-es évekre azonban csaknem kipusztult, ma újra több mint kétszáz tartási helyen van állománya a szilajságáról, ellenállóképességéről ismert állatnak" - fejtette ki Pleva György.
    Asztalos István, a szervező Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke hozzáfűzte: a versennyel arra is vállalkoztak, hogy hatvan év után új magyar ételek szülessenek.
    A Magyarország étele szakácsverseny döntője 2022. március 19-én lesz, a háromfordulós rendezvény fináléjába tizenkét csapat jut.
    "Petőfi Sándor kétszáz évvel ezelőtt a Kiskunságon született, ahol nemzeti jelképünk, a szarvasmarha él, amely 42 százalékban gyógynövényt fogyaszt és kiválóan alkalmas lenne arra, hogy rá építsük a gasztroturizmust. A verseny résztvevőinek 1500 forintos, megfizethető árból kell kihozniuk a szürkemarhahúst tartalmazó fő fogást" - sorolta Asztalos István.
    A versenyen induló ételeknek négy fő elemet kell tartalmazniuk, közülük az egyik ragu, mártás jellegű. Szintén fő elem a Naszálytej Tarka vaj terméke, kötelező továbbá előételként egy szintén szürkemarhából készülő valamilyen húskészítmény prezentálása.
    Nagy Géza, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének elnöke elmondta, hogy a verseny egyik előírása alapján nem a nemes húsrészeket fogják használni. Hozzátette: a pörkölt és a gulyás mellett mást is szeretnének látni az asztalon, olyan ételt, amely könnyen elkészíthető és alacsony alapanyag igényű.
    A verseny zsűrijének elnöke Varga Károly, a 48 étterem és a Kígyósi Csárda konyhafőnöke lesz. A sajtótájékoztatón bemutatták a verseny 32 centiméter széles hivatalos tányérját, amelyet az Alföldi Porcelán Edénygyár Zrt. készített. A Róna fantázia nevű tányéron Petőfi arcképe, a szürkemarha és a Kiskunságra jellemző gyógynövények is láthatók. (F:mti)

Hungarikumok

 Hungarikumok

Hortobágyi behajtás

A hideg idő beálltával, ahogy a napok egyre rövidülnek, a Hortobágyon a régi népszokás hagyományait követve a pásztorok és jószágaik egyaránt a télre készülődnek, az állatok elindulnak a pusztai legelőkről a téli szálláshelyükre, mivel a legelők már nem biztosítják a kellő mennyiségű táplálékot. Szombaton és vasárnap a szürkemarhák behajtásával kezdődött meg a téli szálláshelyek elfoglalása, hétfőn pedig a racka juhok indulnak el a pusztából téli otthonukba. Az idén mintegy 3000 szürkemarhát, 1100 rackát, 390 merinó juhot és 400 bivalyt hajtanak be a pásztorok a szálláshelyekre. (mti)