Balatoni borrégió árai...

A magyarországi borrégiók közül a Balatoni borrégióban a legdrágábbak a szőlőültetvények és az ingatlanok; itt csaknem 3 millió forintba kerül átlagosan egy hektár szőlő, a lakóingatlanokért pedig a Balatonfüred-Csopaki borvidéken kellett a legtöbbet, négyzetméterenként csaknem 660 ezer forintot fizetni tavaly - közölte a Takarék csoport az elemzői által összeállított Takarék Index adatait csütörtökön az MTI-vel.

    A legolcsóbb a Felső-Magyarország borrégió (Bükki, Egri és Mátrai borvidék) volt, hektáronként kevesebb mint 1,4 millió forinttal, de nem sokkal kellett többet fizetni a Duna borrégióban sem, ahol 1,5 millió forint alatt mozogtak a hektáronként fizetendő összegek.
    Az ingatlanoknál a Takarék Index szerint a második legdrágább Balaton-felvidéki borvidéken az 540 ezer forint körüli a fajlagos mediánár, míg a harmadik az Etyeki-Budai borvidék majdnem 520 ezer forintos négyzetméterenkénti áraival. A legolcsóbb borvidéknek a Tokaji számít, ahol 160 ezer forint körül mozognak a fajlagos árak, és Villányin is a többihez képest olcsón lehet lakóingatlant vásárolni, kevesebb mint 200 ezer forintért négyzetméterét.
    Kitértek arra: a borvidékek között a leginkább a Balatonfüred-Csopaki borvidéken drágultak az ingatlanok 2008-ról 2021-re, több mint háromszorosukra, csaknem 230 százalékkal. A legkevésbé a Villányi borvidék árai nőttek, 52 százalékos volt a drágulás az elmúlt tizenhárom évben.
    A bortermő területek települései közül a legdrágábbnak a 2020-2021-es árak alapján a budai agglomerációhoz tartozó Üröm számított, csaknem 760 ezer forintos négyzetméteráraival, a második Balatonszemes volt (715 ezer forint). A 3. Biatorbágy lett, amit több Balaton melletti település követett - Csopak, Balatonfüred, Badacsonytomaj, Zamárdi, Alsóörs és Balatonlelle -, több mint 600 ezer forintos medián négyzetméterárakkal. Ebben szerepet játszott, hogy a balatoni, illetve a budapesti agglomerációs településeknél az elmúlt évek jelentős újlakás-építési hulláma megemelte a négyzetméterárakat. A legolcsóbb helyszínek esetében a négyzetméterenként fizetendő összegek még az 50 ezer forintot sem érték el - közölték.
    Az elmúlt években több borvidék is jelentős számban vonzott új letelepedőket az elemzés szerint. Élen járt az Etyek-Budai borvidék a budapesti agglomerációs szerepe miatt, valamint a Balatonfüred-Csopaki borvidék, ahol a lakosságarányos vándorlási egyenleg a 2016-2020 közötti időszakban 9-10 százalék között alakult. De többen költöztek a legtöbb balatoni borvidékre is, mint amennyien elhagyták, valamint a Pannonhalmi, a Soproni, a Mátrai, a Neszmélyi, a Villányi és a Kunsági borvidékre. Leginkább a Tokaji borvidéket hagyták el a lakosok, a vándorlási egyenleg 2016 és 2020 között mínusz 4 százalék volt.
    Magyarországon mintegy 62 ezer hektár az árutermelő szőlőültetvények összes területe a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) 2020-as adatai szerint. A hat borrégióban - Balaton, Duna, Felső-Magyarország, Felső-Pannon, Pannon és Tokaji - 22 borvidék található. A szőlőterületek eloszlása azonban meglehetősen egyenetlen az egyes borvidékek között. A legnagyobb Kunsági borvidék területe több mint 20 ezer hektár. A nagyobb területek közé tartozik még a Mátrai, az Egri és a Tokaji borvidék.(F:MTI)

Budakeszi Vadaspark

Több új fejlesztéssel - madárröpdékkel, kifutókkal és foglalkoztató térrel - várja a tavaszi kirándulószezon kezdetére látogatóit a Budakeszi Vadaspark.

    A fejlesztések szerdai átadásán Zámbó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára kiemelte: a magyar kormány 2010 után korábban nem látott nagyságrendű turisztikai fejlesztési programot indított a magyar erdőkben. Megnyitottak és mindenki számára bejárhatóvá tettek egymillió hektárnyi állami erdőterületet, évente 40-50 millió látogatót fogadó infrastruktúrát fejlesztettek, erdei szállások, kilátók, ökoturisztikai központok, erdei iskolák épültek és újultak meg országszerte - sorolta.
    Hozzátette: a 27 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztés mellett az erdőgazdasági cégcsoport évente mintegy 4 milliárd forintot fordít az ökoturisztikai létesítmények fenntartására. Az ehhez szükséges gazdasági alapot az erdők kezelésének eredményéből teremti elő.
    A szakmai civil szervezetek, az erdőgazdaságok és a kormányzat nemcsak a fejlesztésekben, hanem az erdőkkel összefüggő szemléletformálásban is számos területen együttműködik. Jó példa erre a Budakeszi Vadaspark, amelynek küldetése, hogy az erdő kapujaként bevezesse a városi látogatókat a természet világába - mondta, és külön kitért az ökoturisztikai fejlesztések egészségvédelemben betöltött szerepére.
    Szabó Péter, a Vadaspark igazgatója arról beszélt, hogy Budapest környékének egyik legkedveltebb ökoturisztikai célpontja a Budakeszi Vadaspark, amely évente kétszázezer látogatót fogad.
    A mostani újdonságok közül a leglátványosabb a nyolc röpde és kifutó, amelyek 200 négyzetméteren - legmagasabb pontjain hatméteres belmagassággal - adnak otthont erdei madaraknak. Az új kifutó lehetőséget ad a Vadmacska fajmegőrzési program részeként a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal közösen megmentett vadmacska-kölykök tartós elhelyezésére.
    A bejárat mellett több mint 80 látogató befogadására alkalmas foglalkoztató tér épült, amely pihenő és étkező, de a környezeti nevelési programok helyszínéül is szolgál. Kiépült 200 méter úthálózat, a hozzá tartozó közmű és elektromos vezetékekkel, amely mintegy 15 ezer négyzetméterrel bővíti a látogatható területet. Igazi különlegességként említette az igazgató a tematikus játszóteret és tanösvényt, amely a méhek, darazsak fontosságára hívja fel a figyelmet.
    A fejlesztések a Magyar Természetjáró Szövetség és a Vadasparkot fenntartó Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésével valósulhattak meg pályázati forrásból, amelynek a Vadasparkot érintő része 120 millió forint értékű.  
    Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy az elmúlt években negyven beruházás valósult meg a Budapest és a környéke erdei közéleti-turisztikai infrastruktúrájának fejlesztése érdekében. Szinte valamennyi projektet állami és uniós források tettek lehetővé.(F:MTI)

Dohányültetési támogatás

Nagyításhoz kattintson a képre

 Megjelent az agrárminiszter 11/2022. (III. 25.) AM rendelete a dohányágazat működéséhez és a COVID–19 világjárvány ágazatra gyakorolt gazdasági negatívumainak ellentételezéséhez nyújtott támogatásról. A rendelet alapján a dohánytermelő a referenciaterülete után vissza nem térítendő, átmeneti támogatásként legfeljebb 1,3 millió forint támogatást vehet igénybe. A támogatás keretösszege 4,3 milliárd forint. A támogatási kérelmet 2022. április 11. és 25. között elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítást követően a Magyar Államkincstárhoz lehet benyújtani.

A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése

A felhívás célja a mezőgazdasági termelők mezőgazdasági üzemeinek gazdasági teljesítményének növelése, a szerkezet-átalakítás és a modernizáció ösztönzése, illetve a mezőgazdasági vízfelhasználás hatékonyságának fokozása öntözési beruházások megvalósításával. A felhívás ITT érhető el. Következő benyújtási határidő: április 4. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: egyéni és kollektív projekt esetén is maximum 2 milliárd Ft. További pályázatokkal és támogatásokkal kapcsolatos határidők és aktualitások a Pályázatok rovatban.

Sertés állatjóléti támogatás - kifizetési kérelmek

Megjelent a Magyar Államkincstár 27/2022. (III. 26.) számú közleménye a sertés ágazat (vágósertés és tenyészkoca) részére nyújtott állatjóléti támogatásokhoz kapcsolódóan a 2022. támogatási évre (I-IV. negyedévre) vonatkozó kifizetési kérelmek benyújtásáról.

Nitrát adatszolgáltatás

A nitrátérzékeny területeken gazdálkodóknak, valamint a területi érzékenységtől függetlenül minden állattartónak, aki a magánszemély háztartási igényeit meghaladó mértékben állatot tart az előző naptári évre vonatkozóan (január 1. - december 31.) adatszolgáltatást kell tennie a gazdálkodási naplóban szereplő adatok alapján 2022. január 1. és 2022. március 31. között. Az adatszolgáltatást csak elektronikus úton teljesíthető. A nyomtatvány a NÉBIH honlapjáról tölthető le (http://anyk.nebih.gov.hu/).

Méh állatjóléti pályázat

Méh állatjóléti pályázatot hirdet a kormány a méhészeti ágazat hatékonyságának növelése, az állatjóléti feltételek javítása és ezen keresztül a méh- egészségi problémák megelőzése érdekében, 10 milliárd forintos keretösszeggel - mondta az agrárminiszter Gödöllőn kedden.

    Nagy István a megújult Méhészettörténeti kiállítóhely átadó ünnepségén elmondta, hogy az új pályázat a méhcsaládok ökoszisztéma-szolgáltató képességének fejlesztését célozza meg és támogatást nyújt a méhek jólétét szolgáló feltételek biztosításához. Hozzátette, hogy a támogatást várhatóan 2024. december 31-ig tartó kötelezettségvállalási időszakkal hirdetik meg még idén az első fél évben.
    A támogatás mértéke a méz visszahagyására vonatkozó kötelezettség betartása esetén, 15 eurónak megfelelő forint méhcsaládonként, évente. A magyar méhészet és a haszonállat-génmegőrzés a világ élvonalába tartozik, és a kormány célja, hogy Magyarország a világ egyik fontos méhészeti és génmegőrzési tudásközpontjává váljon - fűzte hozzá a miniszter.
    Nagy István beszélt arról is, hogy a gödöllői Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ méhészeti és méhbiológiai osztálya egyedülálló szerepet tölt be a hazai méhészeti ágazatban. A Gödöllői arborétum szomszédságában fekvő, saját méhállománnyal rendelkező osztály az elmúlt 120 évben a méhésztársadalommal együttműködve segítette az ágazat fejlődését a hozzá tartozó méhészeti parkkal, az országban egyedülálló méhészeti könyvtárával, valamint a most megújult méhészettörténeti kiállítóhelyével. Vécsey László (Fidesz) Gödöllő és térsége országgyűlési képviselője méltatta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a köréje csoportosuló tudományos intézmények Európában egyedülálló hálózatát. (M:MTI)

Juh- és bárányhúst népszerűsítő kampány

Az Agrárminisztérium (AM) juh- és bárányhúst népszerűsítő kampányt szervez a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet, valamint az Agrármarketing Centrum közreműködésével - jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Budapesten a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

    Feldman Zsolt hangsúlyozta, minden segítség megtérül, amelyet a juh- és báránytartók kapnak, hiszen a termékeik Európa-szerte piacképesek, a mediterrán térség mellett ma már Ausztriában, Németországban, Svájcban is népszerűek. A belföldi fogyasztás viszont továbbra is alacsony, pedig a magyar juh- és bárányhús kiváló minőségű - indokolta a kampány megszervezését.
    Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy az állattartók versenyképességét a költségvetési forrással kiegészülő vidékfejlesztési pályázatok jelentősen javítják. Csaknem 200 ezer hektárnyi, jórészt juhászok használatában lévő gyepterület részesülhet agrár-környezetgazdálkodási támogatásban, az ökogazdaságoknak jutó források komoly segítséget jelentenek a juhtartóknak, pályázati hozzájárulással megújulnak az állattartó telepek. Az áprilisban kezdődő állatjóléti program több ezer juh- és kecsketartó számára jelent új lehetőséget, a támogatási kérelmeket várhatóan májustól lehet majd benyújtani - közölte.
    Feldman Zsolt szerint a fogyasztóknak is kedvez, ami jó az állatoknak és az állattartóknak. A fejlettebb tartási körülmények, a versenyképesebb termelés eredménye a magas hozzáadott értéket tartalmazó termék, amelyet érdemes megismertetni és megkedveltetni a magyar vásárlókkal - jegyezte meg.
    Az Agrármarketing Centrum ügyvezetője szintén úgy vélte, hogy a termeléssel együtt fejleszteni kell a juh- és bárányhús belső piacát, hiszen az messze nem követi a külföldi értékesítés bővülését. Ondré Péter közölte, hogy a fogyasztásösztönző kampányt rádiós és internetes hirdetésekben, tájékoztató kiadványokban jelenítik meg. A juh- és bárányhús nemcsak egészséges élelmiszer, de nagy hagyománya is van a magyar gasztronómiában, így lehet mire alapozni a keresletnövelést - hangsúlyozta.
    A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója a kampány időzítését is a hagyományokkal magyarázta. Mezőszentgyörgyi Dávid kifejtette, hogy a húsvéti szokások miatt szervezték az ünnep előtti hetekre a figyelemfelkeltő akciót, amelyet akkor tekintene sikeresnek, ha minden család asztalára kerülne bárányhús legalább ilyenkor. Véleménye szerint kitartó, éveken keresztül ismétlődő kampánnyal számottevő mértékben lehetne emelni a belföldi keresletet.
    A Juh és Kecske Ágazatért Egyesület elnöke a figyelem felhívását azért tartja fontosnak, mert szerinte nem az árak miatt alacsony, fejenként mindössze évi 20-30 dekagramm a magyarországi fogyasztás. Bátor Árpád ugyanakkor nemcsak a belföldi fogyasztás, hanem a kivitel bővülésében is bízik, mivel a nyugati országok muszlim közösségei egyre bővülő felvevőpiacot jelenthetnek. A magyar juh- és kecsketartók lépést tarthatnak a bővülő kereslettel, ha jól használják föl a fejlesztési forrásokat a következő években - tette hozzá. (F:MTI)

Élelmiszerárak változása

Nagyításhoz kattintson a képre

A szakértők szerint a világméretű válságnak több oka van. Az egyik az, hogy a fejlett országok élelmiszer helyett egyre nagyobb mennyiségben bioüzemanyagot állítanak elő a megtermesztett növényekből. Felelős a kialakult helyzetért a klímaváltozás, a tőzsdei spekuláció, a fejlődő országok támogatásának csökkentése, az indai és kínai élelmiszer kereslet növekedése, valamint az, hogy az Európai Unió elavult agrártámogatási rendszere arra ad pénz a gazdáknak, hogy ne termeljenek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Afrika után most már Dél-Európában, Indiában és Kanadában is vízhiány van.

Készültség tartósan vízhiányos időszak miatt

Már nyolc vízügyi igazgatóság területén kellett első- illetve másodfokú készültséget elrendelni a tartósan vízhiányos időszak miatt - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hétfőn az MTI-vel.

    "Erre azért volt szükség, mert a vízügy aszálymonitoring hálózatának adatai alapján az ország csaknem egész területén tapasztalható enyhe vagy közepes mértékű vízhiány, és a következő napokban érkező csapadék sem hozhat számottevő javulást" - tudatta a főigazgatóság.
    Hozzátették, eddig mobilszivattyús vízpótlásra, valamint a szabad áramlást gátló akadályok eltávolítására volt szükség, de az öntözési szezonra vízvisszatartó és vízpótló intézkedésekkel is készülnek a szakemberek.
    Közölték azt is, tavaly májustól most hétfőig mintegy 2,5 havi csapadékhiány alakult ki az országban, csak a március 93 százalékkal volt szárazabb a sokévi átlagnál.(F:MTI)

Gazda Praktikum - Gazdálkodás

Ismerd meg a "Gazda Praktikum" blog tevékenységét.

Gazdálkodás

A mezőgazdaság szerepe

Nagyításhoz kattintson a képre

Az utóbbi évtizedekben a Föld lakossága, és ezzel egyidejűleg az igényeik is robbanásszerű növekedésnek indultak. A mezőgazdaságnak lépést kell tartania ezzel a növekedéssel, hogy biztosítsa a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer- és nyersanyag-előállítást. A termelékenységet a természeti adottságok és a társadalmi berendezkedés egyaránt befolyásolja. Magyarországon a lakosság tudatába generációkon át beivódott az ágazat történelmi jelentősége. A mezőgazdálkodásról szóló hírek információk ma is a társadalom érdeklődésének homlokterében áll.

A világ hústermelése...

Nagyításhoz kattintson a képre

A különféle állatfajokat az ember évezredek óta saját hasznára nevelte. Ezeket a háziasított állatokat többféleképpen tudta hasznosítani. Századunkban az állatállomány száma nagymértékben növekedett. A Föld egyes területein gyorsan bekövetkezett életszínvonal-emelkedés egyre jobban befolyásolta az állattenyésztést is. Egy adott területen tartható állat fajtáját és az állattartás módját meghatározza az éghajlat, a domborzat, a rendelkezésre álló takarmány mennyisége és minősége, az infrastruktúra, valamint a gazdasági környezet.

Földbérleti díj, termőföld ár(Ft/ha)

Nagyításhoz kattintson a képre

 

Tenyészkocatartók támogatása

Az intézkedés célja a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból a tenyészkocatartók részére átmeneti támogatás nyújtása. Az intézkedés részletes szabályait a tenyészkoca tartása után igénybe vehető jövedelempótló támogatás részletes feltételeiről szóló 12/2022. (III. 25.) AM rendelet tartalmazza. Tenyészkocatartók jövedelempótló támogatása

Bővült az ökoiskolák száma

Magyarországon 1300-ra bővült az ökoiskolák száma - közölte Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szombaton az MTI-vel abból az alkalomból, hogy Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár újabb kitüntető címeket adott át intézmények képviselőinek Budapesten, a II. kerületi Gyermekek Házában.

    A közlemény szerint a kormány képviselői 57 Ökoiskola, 30 újrapályázó Ökoiskola és 75 Örökös Ökoiskola címet adtak át az intézményvezetőknek, így 1300-ra nőtt a magyar ökoiskolák száma.
    Hangsúlyozták, a köznevelési intézmények egyik fő célja a környezettudatos szemlélet érvényesítése. Az ezeket a törekvéseket leginkább képviselő iskolák egyre bővülő köre alkotja az ökoiskolák népes táborát - tették hozzá.
    Az Emmi ismertetése szerint Ökoiskola címmel azokat a köznevelési intézményeket ismeri el kormány, amelyek pedagógiai programjukban deklaráltan, rendszerszinten, a mindennapos nevelés-oktatás, valamint az iskola működtetésének szerves részeként foglalkoznak az egészség- és környezettudatosság témájával, és kiemelt figyelmet szentelnek a fenntarthatóságra nevelés ügyének. A fenntarthatóság értékeit a pedagógusok személyes példamutatásán, valamint az intézmény környezetbarát működtetésén keresztül is közvetítik a tanulók számára, aktív közreműködésre, cselekvésre bátorítva őket.
    Kitértek arra is, hogy az ökoiskoláknak ezáltal kiemelten fontos szerepük van a Kárpát-medence természeti és épített környezeti értékeinek a megőrzésében. A magyar kormány a fenntartható fejlődésre nevelés terén az utóbbi években számos intézkedést tett - írták.
    Beszámoltak arról, az ökoiskola-hálózat munkáján túl a fenntarthatóságra nevelés kompetenciái 2018 óta a pedagógusok kompetencia-keretrendszerének részei, a fenntarthatóság témái beépültek a tantervekbe és a tankönyvekbe, továbbá kidolgozták a fenntartható fejlődés szabadon választható tantárgy kerettantervét is. Ezeket az erőfeszítéseket az elmúlt években több nemzetközi szervezet - köztük az ENSZ, az UNESCO és a GENE - is elismerte.(F:MTI)

Agrár grafika IX.

Nagyításhoz kattintson a képre

Őstermelői adózás

2022.03.29. kedden, 10:00-12:30 megrendezésre kerül az „Útmutatás az őstermelők 2022-es adózására és a 2021. évről szóló adóbevallására” című online rendezvény a Menedzser Praxis Kft. szervezésében. A rendezvény online kerül megrendezésre, a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Bővebb információ és a regisztrációs felület itt érhető el.

Agrár Innovációs Díj

Az Agrárminisztérium (AM) támogatásával kiírt Agrár Innovációs-, valamint a Környezetvédelmi Innovációs Díjat adott át a bíráló bizottság tagjaként Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Budapesten - közölte az AM pénteken az MTI-vel.

    Az agrártárca támogatásával kiírt 2021. évi Agrár Innovációs Díjat a Martonvásári Bázismag Vetőmagszaporító, Termeltető és Forgalmazó Kft. nyerte el a szántóföldi növénytermesztés eredményességének megalapozásáért és növeléséért ökológiai innovációval, a vetőmagok biológiailag aktív anyagokkal történő kezelésével - írták.
    Juhász Anikó beszédében kitért arra, hogy az eseményen többször szóba került a koronavírus-járvány, azonban meg kell említeni egy másik válságot is, amely a szomszédban bontakozott ki. A helyettes államtitkár elmondása szerint az orosz-ukrán háború következményei rávilágítottak az élelmiszerellátás biztonságának jelentőségére. Az élelmiszerellátás biztonságának fenntartásához az Agrárminisztériumnak alapvetően három területen kell segítenie az ágazati szereplőket: hogy jövedelmezően gazdálkodva, a természeti erőforrásokat fenntarthatóan használva hozzanak társadalmi hasznot, azaz állítsanak elő megfelelő mennyiségű, minőségű és áru élelmiszert.
    Ezek a célokat egyformán fontosnak, de sokszor nehezen összeegyeztethetőnek nevezte. Éppen ezért fontos, hogy a termelőinknek a fenntarthatósági célok eléréshez a lehető legtöbb innováció álljon rendelkezésére, a lehető legkevesebb korlátozás mellett - tette hozzá. A díjazott biológiai vetőmagcsávázószer épp ilyen megoldás, hiszen úgy védi a talajt és vizeket, hogy közben a termelés versenyképességét is szolgálja. Külön öröm, hogy a díjazott agrár innováció abból a martonvásári, nagy múltú szellemi műhelyből került ki, ahol jó példáját láthatjuk annak, hogy a tudomány és a gyakorlat együttműködve értéket teremt - mondta az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár. Szintén az Agárminisztérium támogatásával kiírt Környezetvédelmi Innovációs Díjat a Controlsoft-Automatika Szolgáltató Kft. kapta meg egy folyamatirányító rendszerért - írták.
    A közlemény szerint az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár úgy fogalmazott: Magyarország a vizek országa, ezért talán nem eléggé nyilvánvaló, hogy ez a természeti kincs is egy véges erőforrás, ezért minden eszközzel óvnunk kell. Különösen azért, mert sokan versenyeznek érte: egyaránt szüksége van rá a mezőgazdaságnak, a lakosságnak és az iparnak is. Az ágazat digitalizációjáért felelős vezetőjeként külön örömnek nevezte, hogy a díjazott folyamatirányító rendszer fejlesztéséhez a mesterséges intelligenciát vették igénybe, hiszen ez egy olyan eszköz, amiben végtelen lehetőségek vannak a kihívások megoldására - zárta beszédét Juhász Anikó.(F:MTI)

Magyar pálinkakultúra

A magyar pálinkakultúrát, valamint a kisüzemi sörfőzdék tevékenységét méltatta Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára a Sirha Budapest Nemzetközi Élelmiszeripari és HoReCa szakkiállításon.

    Az Agrárminisztérium pénteki közleménye szerint Szinay Attila a Pálinkakiválóságok könyvének bemutatóján tartott csütörtöki beszédében kitért arra, hogy a pálinka milyen jelentős fejlődésen ment keresztül az utóbbi időszakban. Felhívta a figyelmet a népszerű ital több évszázados hagyományára, megemlítve, hogy Károly Róbert kora óta ismertek olyan borpárlatok, amelyeknek gyógyító erőt tulajdonítottak. "Azt egy külön érdekes történetnek tartom, hogy a múltban még rendelkezni kellett arról, hogy az étkezési gabonát ne használjanak fel a nemes ital készítéséhez" - jegyezte meg.
    A magyar pálinkakultúra hatalmasat lépett előre az elmúlt évtizedben az alapanyag és a technológia terén is - szögezte le a közigazgatási államtitkár. "Nem túlzás, ha azt mondom, hogy pálinkaevolúció történt. A versenyek remek alkalmakat kínálnak arra, hogy a szakma képviselői egymásra találjanak. A koronavírus-járvány által terhelt 2020-21-es évek megviselték a Horeca-szektort, de bízunk benne, hogy a felvevőpiac újra erőre fog kapni" - jelentette ki.
    A most megjelent kiadvány kapcsán Szinay Attila megjegyezte: 144 nevezettből 22 pálinkaház 78 tétele került be a kiválóságok közé, ezért is a megjelenése ünnepi alkalom. Az államtitkár felidézte, hogy az Agrárminisztérium 2019-ben kiválasztotta saját pálinkáját.
    Takács László, a Pálinkakiválóság Program szakmai igazgatója beszédében kitért arra, hogy 2014-hez képest nagyon jól látszik a fejlődés mértéke és egyre szélesebb az a kör, akik szakavatottként egyre jobban bele tudnak látni ebbe a nagyon izgalmas világba. Sokan a pálinkát az elsőszámú hungarikumunknak tartják, amelynek nemcsak múltja, jelene, hanem jövője is van - egészítette ki.
    Az eseményt követő XIII. Nemzetközi Sörverseny és Sörmustra eredményhirdetésén Szinay Attila bejelentette: 8 országból, 286 nevezés érkezett a versenyre, ezért az 58 tagú zsűrinek bőven volt dolga. Összesen 96 bronz, 22 ezüst, 6 arany és 3 gyémánt diploma jogos birtokosa vehette át az oklevelét, amelyekhez az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára gratulációját fejezte ki. "A kisüzemi sörfőzdéknek megvan a helye a piacon, nagyon szeretném, ha üzleti értelemben is tudnának terjeszkedni és minél több fogyasztóhoz el tudnának jutni jó minőségű termékeikkel. Az Agrárminisztérium támogatására a jövőben is számíthatnak" - tette hozzá.
    Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy a zsűrizett sörök magas minőségűek, valamint, hogy a részvevők fenntartják a magyar kisüzemi sörfőző kultúrát. "Sörivó és sörkészítő nemzet a magyar, elég csak Pécsre, Kőbányára, Sopronra és Nagykanizsára gondolni. Önök nemcsak sört készítenek, hanem a múltunkat is ápolják" - egészítette ki.
    Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke a szakmai megmérettetéssel kapcsolatban elmondta, hogy 25-30 éve a pályán lévők mellett frissen alakult főzdék is benevezték alkotásaikat. Úgy fogalmazott: a 2012-es jövedéki törvény módosítása teremtette meg az esélyt a jelenleg is zajló sörforradalomra.(F:MTI)

Növényi alapú "hús"

A Beyond Meat és a Pepsi bejelentette, a The PLANeT Partnership bemutatkozó terméke egy szárított húshelyettesítő termék, egy úgynevezett növényi alapú, húsmentes jerky lesz. A közös vállalat az új terméket eleinte három ízben - eredeti, csípős és fűszeres, valamint teriyaki – vezeti be, az alapot borsó- és mungóbabfehérje adja. t (forrás: haszon.hu)

 

 

Dohánytermelés

Nagyításhoz kattintson a képre

• A korábban jelentős magyarországi dohány-termőterület napjainkra jelentősen lecsökkent, jelenleg 3100 hektáron termelnek dohányt.
• Kevéssé ismert, hogy a dohányon belül két levélfajta van termesztésben: a természetes szárítású Burley és a mesterséges szárítású Virginia. Burley-t a gazdaságok 15%-ában, jellemzően a kisebb területen gazdálkodók termesztenek, a többi területen Virginia terem. Mindkettőből magyar fajtanemesített változatot termesztenek itthon, amelyet a hazai időjárási viszonyok figyelembevételével alkottak meg.
• A termőterületek 80%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Jelentős még Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar, de foltszerűen több más megyében is termesztenek dohányt. A magyar dohányra jellemző a jó minőség és a megfelelő cukortartalom.
• Az elmúlt években jelentősen csökkent Magyarországon a dohánytermelők száma, jelenleg 600 vállalkozás, illetve őstermelő foglalkozik dohánytermesztéssel. A dohányföldeken végzett munkához szaktudásra van szükség.
• Hazánkban több száz évre nyúlik vissza a dohánytermesztés. A dohánynövény eredetileg 1560-ban jelent meg Európában, a magyar ajkú területek közül elsőként Erdélyben kezdték el termeszteni. A kiegyezés idején Magyarország volt a kontinens egyik legnagyobb dohánytermelője, hazánk az előállított mennyiség szempontjából jelenleg a hatodik.
• Két elsődleges feldolgozó vásárolja fel a dohányt, a termelőknek biztos a piac. A magyar dohány 1/3-a itthon, 2/3-a külföldön kerül értékesítésre.

(forrás: Tobacco)

 

 

Agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai támogatás

19 ezer támogatói döntés született a Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási és az ökológiai gazdálkodási programjában - mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint.

A környezeti, éghajlat-politikai célok elérése az előttünk álló időszakban is prioritásként jelenik meg, ezért az Agrárminisztérium minden lehetséges módon segíteni kívánja a környezetkímélő gazdálkodási gyakorlatok elterjedését, ezzel is hozzájárulva a magyar agrárium fejlődéséhez - hívta fel a figyelmet az agrárminiszter a közleményben.

    A fenti célok elérését nagyban segíti, hogy a Vidékfejlesztési Program "Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés" és "Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása" című 2021-ben megjelent pályázati felhívásaira beérkezett támogatási kérelmeinek elbírálása az előzetes, feszített ütemezésnek megfelelően új szakaszba érkezett, és a benyújtott kérelmek több mint 80 százalékáról megszülettek az első döntések - ismertette a tárcavezető a minisztérium közleménye szerint.
    A miniszter azt is elmondta, hogy a mostani döntéssel az agrár- környezetgazdálkodási programban közel 16 000 gazdálkodó válik 1 millió hektárt meghaladó földterület után évente 117 milliárd forint támogatásra jogosulttá, míg az ökológiai gazdálkodásban részt vevő, közel 3400 gazdálkodó 150 000 hektár, a programba bevont terület után évi 33 milliárd forint támogatás megítéléséről döntött a minisztérium. A két célprogramban a 3 évre szóló kötelezettségvállalásra szóló támogatói szerződéseket a napokban kapják kézhez a pályázók, és amely alapján így összesen 1,15 millió hektár területre 453 milliárd forint támogatáshoz jutnak hozzá az előírások betartása esetén a kedvezményezettek - írják a közleményben.
    A tárcavezető kiemelte, hogy a kérelmek elbírálása továbbra is folyamatosan és feszített tempóban zajlik, várhatóan április második felében zárul az értékelési folyamat, így az agrár-környezetgazdálkodási programba bevont területek a duplájára, azaz 1,2 millió hektárra emelkednek a korábbi időszakhoz képest, az ökológiai gazdálkodás keretében művelt mezőgazdasági területek pedig 50 ezer hektárral, közel 180 ezer hektárra nőnek a Vidékfejlesztési Program támogatásainak köszönhetően, amelyre a Magyar Kormány által megemelt 80 százalékos társfinanszírozásnak köszönhetően kerülhetett sor - tájékoztatott az Agrárminisztérium.
    Nagy István ezúttal is felhívta a támogatást igénylők figyelmét, hogy a támogatási kérelemben vállalt és a támogatói okiratban szereplő többlet tevékenységek elvégzésére legyenek figyelemmel a gazdálkodásuk során ezzel elősegítve a környezeti, éghajlat célok elérését - olvasható a közleményben.(F:MTI)

Agrárium 2022 konferencia

Április 6-án rendezik meg Kecskeméten „Agrárium 2022” című, immár hagyományosnak számító szakmai konferenciát. A konferencia legfontosabb célja, hogy első kézből tájékoztassa a résztvevőket a leglényegesebb idei támogatási, szabályozási, piaci, finanszírozási, jövedelmezőségi változásokról. A részletes programért kattintson ide>>

Gazda Praktikum - állatok

Ismerd meg a "Gazda Praktikum" blog tevékenységét. 

állatok

Talajvíz...

Talajvíznek nevezzük az első vízzáró réteg feletti vizeket. A hazai jogszabály értelmében mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkútnak nevezzük a maximálisan 50 méter talpmélységű, kizárólag talajvíz igénybevételével, öntözési, halgazdasági vagy állatitatási célú vízhasználatot szolgáló kutat. Fontos a kutak szakszerű kiképzése. A szennyezett területeken történő mélyfúrások esetében egy szakszerűtlenül kivitelezett kút összenyithatja a szennyezett sekélyebb vizeket a mélyebb és tiszta, felszín alatti vízbázisokkal, és elszennyezheti azokat. A mélyebb vízbázisainkban történő vízminőségromlás pedig negatív hatással lehet egyéb mezőgazdasági vízhasznosításokra, nem utolsósorban ivóvízbázisainkra, amelyek védelme kiemelten fontos, hiszen hazánkban a közműves ivóvízellátás több mint 90%-ban felszín alatti vízkészletet megcsapoló vízbázisra települt.(F: Store Insider)

 

 

Az erdők szerepe...

Egyre nagyobb az erdők szerepe a magyar agráriumban, az ország területének már mintegy 22 százalékát erdő borítja - ismertette Nagy István agrárminiszter kedden a Magyar Bankszövetség Jótett bank - zöld szív programja keretében tartott faültetéssel egybekötött rendezvényén.

    Hozzátette, a tervek szerint az erdősítési programokkal az ország erdővel és fával borított területét 2030-ra 27 százalékra növelik, amihez 250 000 hektár területet kell újra erdőművelés alá vonni.
    Nagy István kiemelte, az agrártárca több programot is hirdetett az elmúlt években, 2020-ban az Országfásítási program részeként elindították a településfásítási programot, amelynek célja a vidéki települések zöldítése, környezeti állapotának javítása. Az idén március elején megkezdődhetett a településfásítási program tavaszi ültetési időszaka, amelynek részeként helyi állami erdőgazdaságok erdész szakemberek közreműködésével 19 megyében, 364 településen 10 000 fát ültetnek el.
    Az elmúlt két és fél évben az országfásítási program meghirdetése óta a vidékfejlesztési program keretében az új erdők telepítésére benyújtott támogatási kérelmek meghaladták a 42 000 hektárt, amely minden korábbi időszaknál nagyobb érdeklődést jelez a magyar gazdák részéről, fejtette ki a miniszter.
    Nagy István rámutatott arra, ahhoz, hogy valóban zöld bolygót hagyjunk magunk után, méhekre is szükség van. A növényfajok több mint 80 százalékának termése és az európai élelmiszer-gyártás volumenének háromnegyede függ a beporzástól. Magyarországon a méhcsaládok száma meghaladja az 1 milliót. A döntéshozók, a méhészek és az erdészek együttműködését példázza a méhlegelő-erdő gondolata, ezért is jelentős a Magyar Bankszövetség tagjainak felajánlása, hogy Aranykaptár méhlegelő-erdőt telepítenek a Gyulaj Zrt. erdészeti tevékenységének támogatásával - mondta az agrárminiszter.
    Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta, a magyar kormány az elmúlt 12 évben tudatosan választotta meg az energiamixét. Az atom- és a napenergia fontos elem a villamosenergia-termelésben. Magyarország csökkentette szén-dioxid-kibocsátását, és ebben az erdőtelepítésnek komoly szerepe van. Kiemelte, az erdőtelepítés generációkat érintő tett, a Jótett bank - zöld szív program pedig a bankok társadalom felelősségvállalását mutatja. Az államtitkár szerint a vadászati világkiállítás kapcsán is nyilvánvalóvá vált, hogy a természet szeretete mindenkiben jelen van, ennek felszínre hozása feladatot jelent.
    Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára elmondta, hogy a bankszektor társadalmi felelősségvállalása egyre inkább növekszik. Az erdőtelepítés az összefogásról szól, a közös célban egyaránt magára talál az állam, a bankszektor, a túrázó, az erdei iskola diákja, az erdész, a vadász és a méhész is.
    A Magyar Bankszövetség közleménye szerint a hazai bankok saját projektjei mellett a bankszövetség a bankszektorral 2021 végén indította el a Jótett bank - zöld szív programot. A magyar bankszektor által Magyarországon ültetett fák darabszáma meghaladja a 160 000 csemetét, amelyből 120 000 fa a Zöld szív programhoz kapcsolódóan került a földbe 22 támogató pénzügyi intézmény szerepvállalásával 17 helyszínen.
    A rendezvényen elismerő okleveleket adtak át a Jótett bank - zöld szív program kiemelt támogatóinak.(F:MTI)

Sirha Nemzetközi Élelmiszeripari és HoReCa szakkiállítás

Megnyílt a Sirha Budapest Nemzetközi Élelmiszeripari és HoReCa szakkiállítás kedden a Hungexpón. Bognár Lajos, az agrártárca helyettes államtitkára kiemelte: a hazai élelmiszeripar a járvány idején is jól vizsgázott.

    "A világjárvány idején számos gazdasági szektorban alakultak át az erőviszonyok, de az újraindulási versenyben Magyarország jó esélyekkel bír, mert a válság idején is folytatta a fejlesztéseket" - mondta az eseményt megnyitó élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár.
    Bognár Lajos kiemelte, hogy a magyar agráriumot a megbízhatóság, a minőség, a versenyképesség jellemzi a teljes élelmiszerláncban. Mint fogalmazott, a koronavírus-járvány ennek minden szereplőjét nehézségek elé állította, az éttermek, boltok, vállalkozások bezárása és a közétkeztetés átmeneti szüneteltetése új kihívásokat teremtett.
    "Az élelmiszeripar 2020-ban az egyetlen feldolgozóipari ágazat volt, amely ha minimálisan is, növekedést tudott felmutatni, ez - az exportlehetőségek szűkülését is figyelembe véve - különösen fontos. Ez jelentős mértékben annak köszönhető, hogy a hazai élelmiszeripar fejlesztésére 300 milliárd forintos fejlesztési forrást allokált a kormány, a végösszeg pedig a 470 milliárdot közelíti" - szögezte le.
    A helyettes államtitkár kitért arra, hogy a Sirha szakkiállítás ad otthont a Bocuse d'Or európai döntőjének, valamint a közétkeztetési szakácsversenynek.
    Bognár Lajos mérföldkőnek nevezte azt a 2020-as kormányrendeletet, amely alapján közbeszerzés keretein belül pályázó közétkeztetőknek az idei évtől legalább a beszerzett termékek összértékének 60, jövő januártól legalább 80 százalékát a közétkeztetési rövidellátási láncban beszerzett termékekből, illetve helyi élelmiszertermékekből kell biztosítaniuk.
    "Célunk továbbra is az, hogy a magas minőségű alapanyagot egyrészt itthon használják fel, másrészt exportképességünk is fokozódjon" - mondta Bognár Lajos.
    Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy a szállodákat, éttermeket és kávéházakat tömörítő iparág, a HoReCa, a válság idején nem a sebeit nyalogatta, hanem fejlesztett, és túlszárnyalta a várakozásokat.
    "A Sirha élelmiszeripari szakkiállításon 16 ország háromszáz kiállítója március 24-ig három pavilonban minegy 30 ezer négyzetméteren mutatja be termékeit, szolgáltatásait, fejlesztéseit. A Sirha Budapest mára egyértelműen a régió legnagyobb szakkiállítása lett" - hangsúlyozta Ganczer Gábor.
    Hozzáfűzte, hogy a pandémia alatt a Hungexpón hatalmas fejlesztések valósultak meg, a mostani a teljesen megújult Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ egyik első nemzetközi megmérettetése.
    A Sirha eseményeiből kiemelte a Bocuse d'Or szakácsverseny európai döntőjét, amelyet 2016 után másodszor rendeznek a magyar fővárosban; a Sirha Desszert Versenyt, a Közétkeztetési Versenyt, a cukrász- és pékbemutatókat, szakmai konferenciákat, valamint az idén először megszervezett, száz nemzetközi borszakértő és hetven hazai borász részvételével zajló Hungarian Wine Summit-ot.
    A megnyitón köszöntőt mondott Florent Suplisson, a Gl Evans gasztronómiai rendezvények igazgatója is.(F:MTI)
  

Ifjú Kócsagőr Program

Keddtől április 22-ig lehet jelentkezni az Ifjú Kócsagőr Programra - jelentette be közleményében az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

    Rácz András azt közölte az MTI-vel, hogy az Ifjú Kócsagőr Program évről-évre egyre népszerűbb a természetvédelem iránt elkötelezett diákok körében. Idén már 9. alkalommal hirdetik meg számukra a programot, hogy a természetvédelmi őrök munkáján keresztül ismerhessék meg a szakmai kihívásokat és lehetőségeket - tette hozzá.
    Mint írta, a Víz Világnapjától a Föld Napjáig várják azon 18 és 24 év közötti fiatalok jelentkezését, akik első kézből ismernék meg a természetvédelem gyakorlati oldalát, és betekintenének az őrszolgálati munka kulisszái mögé.
    A jelentkezéseket a www.ifjukocsagor.furgediak.hu weboldalon keresztül várják a nemzeti parkok - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
    A résztvevő diákok az általuk kiválasztott nemzeti parkban tölthetnek el egy tíz napos szakmai gyakorlatot. A legjobbak - természetvédelmi őr mentorukkal közösen - a szeptemberi országos döntőben mérik össze tudásukat, hogy elnyerjék a 2022 Matula és Tutajos elnevezésű díjat, illetve az ötnapos tanulmányutat az Erdélyi-középhegység Natúrparkba - jelezte Rácz András.
    Az államtitkár hangsúlyozta, a program sikerét mutatja, hogy a korábbi résztvevők közül már többen dolgoznak valamely nemzeti park igazgatósági kötelékében, karrierútjukra pedig a szervezők is rendkívül büszkék.
    Az Ifjú Kócsagőr Program a korábbi évekhez hasonlóan a Fürge Diák Iskolaszövetkezet, a 30Y zenekar, az Agrárminisztérium, a tíz nemzeti park igazgatóság, valamint a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. összefogásával valósul meg - fűzte hozzá.
    Közölte azt is, az országos döntővel egybekötött háromnapos záróeseményt szeptember 21-23. között a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság rendezi meg.
    További információk és az idei felhívás elérhető a www.ifjukocsagor.furgediak.hu weboldalon.
    Rácz András szerint érdemes még az ifjú kócsagőrök Facebook-csoportjához is csatlakozni, ahol rengeteg fotó, élménybeszámoló található az elmúlt évek nyári gyakorlatairól.(F:MTI)

Aszály van!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezését követően kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel. A tartósan vízhiányos időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetniük a mezőgazdasági termelőknek, és vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egyszer rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. A  2022. március 18-i Hivatalos Értesítőben megjelent a belügyminiszter rendelete az időszak 2022. március 21-i kezdettel való kihirdetéséről.

Gazda Praktikum - Aktuális infók

Ismerd meg a "Gazda Praktikum" blog tevékenységét. 

Aktuális infók

Íllegális hulladék felszámolása

Az illegálisan lerakott hulladék felszámolásának fontosságát hangsúlyozta az innovációs és technológiai miniszter a Tavaszi nagytakarítás - Takarítsuk ki együtt a természetet! elnevezésű akció kezdőnapján, hétfőn Budapesten.

Palkovics László a hétfőtől, az erdők világnapjától április 22-ig, a Föld napjáig tartó kezdeményezésről szólva felidézte: a kormányzat 2019-ben hirdette meg a magyar klímavédelmi akciótervet, amelynek egyik elemeként az illegálisan lerakott hulladékot szeretnék felszámolni. Felmérésük szerint a leggyakrabban lomb, háztartási vegyes hulladék, építési törmelék, valamint zöldhulladék kerül ki a zöldterületekre - ismertette.
    A miniszter kiemelte, hogy idén is folytatják azt a tavaly indított, 13 milliárd forintos támogatási programot, amely az önkormányzatok számára biztosít forrást hulladéklerakók létesítéséhez.
    Emlékeztetett arra is, hogy 2035-ig a kommunális hulladék 65 százalékát anyagában kell újrahasznosítani, ezért motivációs rendszert kell kitalálni arra, hogy ez a hulladék szelektáltan kerüljön vissza a körforgásba.
    Palkovics László kitért arra is, hogy az illegális hulladék lakossági bejelentését a kormányhivatalok számára megkönnyítő Hulladékradar nevű alkalmazásnak érkezik az új, az eddigieknél könnyebben használható változata. Az alkalmazáson keresztül érkező bejelentések nyomán a hivatalok mintegy 66 ezer tonna hulladékot vittek el - ismertette.
    Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos emlékeztetett: kezdeményezésükhöz tavaly tizenegy erdészet, három nemzeti park és számtalan önkormányzat csatlakozott, az idei program pedig a tavalyinál is nagyobb jelentőségű lesz, ahhoz az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is csatlakozott. A kormánybiztosság és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ munkatársai tavaly nemcsak tavasszal gyűjtötték a hulladékot, hanem részt vettek a PET Kupán is, így akkor 1,5 tonna hulladékot gyűjtöttek össze.
    A Tavaszi nagytakarítás fontos céljának nevezte a fiatalok, iskolások, vándortáborozók és felnőttek bevonását is. Mindenki, aki csak egy zsák szemetet kihoz az erőből, másként fog viselkedni ott - hangoztatta. Egyúttal reményének adott hangot, hogy az akciónak köszönhetően élhetőbb, tisztább és jobb mentális állapotban lévő "országban éljünk az elkövetkező években".
    Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a főváros körüli erdők évente mintegy 35 millió látogatót vonzanak, azaz minden hektár általuk kezelt területen naponta két ember fordul meg, ami az ország más erdeivel összehasonlítva "óriási gyakoriság", 20-30-szoros terhelést jelent.
    Hozzátette: azért is üdvözlik a hulladékgyűjtési akciót, mert a fenntartható erdőgazdálkodás része az erdők ökoturisztikai, szociális-társadalmi funkcióinak megőrzése is, ezért "fontos, hogy tiszták maradjanak az erdők". Csépányi Péter megjegyezte: 2020-as felmérésük szerint mintegy 5500 köbméter illegális hulladék található az erdeikben, annak eltakarításán folyamatosan dolgoznak. Pozitív tendenciaként említette ugyanakkor, hogy a belső erdős területeken a turizmus már nem okoz komoly problémát hulladékszempontból.
    Kézdy Pál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának (DINPI)
általános igazgatóhelyettese arról szólt, hogy az ilyek akcióknak komoly szerepe van az emberek gondolkodásmódjának formálásában. A kezdeményezés hozadékaként említette továbbá, hogy egy megtisztított terület kevésbé vonzza a későbbi szemétlerakókat. A DINPI a következő egy hónapban több olyan szemétszedő akciót, túrát is szervez, amelyeken természetvédelmi őreik segítik az önkénteseket - fűzte hozzá.
    A XI. kerületi Balatoni úton található benzinkút melletti erdős területről a sajtótájékoztató hétfő kora délelőtti kezdetéig több mint 50 zsák hulladékot gyűjtöttek össze az akció önkéntesei.(F:MTI)

Tavaszi élelmiszerlánc-ellenőrzés

A korábbi évek gyakorlatát követve Erdős Norbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára idén is elrendelte a tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést - közölte az AM hétfőn az MTI-vel.

Március 21. és április 18. között az ország egész területén számíthatnak ellenőrzésre az élelmiszer-előállítók, valamint az élelmiszer-forgalmazók, az üzletekben és piacokon egyaránt - írták.
    Az államtitkár a közlemény szerint kiemelte, a tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés a húsvéti ünnepekhez köthető gasztronómiai hagyományoknak megfelelő termékekre fókuszál. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által koordinált akció során a járási hivatalok, valamint a Nébih ellenőrei kiemelt figyelemmel vizsgálják a friss (előhűtött és fagyasztott) húsokat, a pácolt, füstölt nyers vagy főtt húskészítményeket, kiváltképp a húsvéti ünnepek előtt keresett sonkát és a tojást - közölték.
    Erdős Norbert hangsúlyozta, az ellenőrök figyelik a piacokon a kistermelői tojásárusítás körülményeit is, különös tekintettel a jelöletlen tojást kínálókra, mely csak az 50 tojótyúk alatti gazdaságok esetében elfogadható. Az összehangolt mustra kiterjed a frissen sütött pékárura, az édesipari termékekre, a különféle borokra és egyéb szeszes italokra, valamint a szezonális, import zöldség-gyümölcsökre. Az ellenőrök figyelni fogják azt is, hogy a nem előre csomagolt hazai gyümölcs és zöldség mellett kihelyezték-e a származásra vonatkozó magyar zászlót - tette hozzá az államtitkár. (F:MTI)

Fülesbagoly Tehetségkutató

Májusban indul a Fülesbagoly Tehetségkutató idei évada. Az eseménysorozatot újra három városban, Debrecenben, Budapesten és Martonvásáron rendezik meg, és ezúttal különleges díjakat is lehet nyerni.

Az eddigi fesztiválfellépési, előzenekari és lemezkiadási lehetőség mellé három döntős együttes egy-egy dalát mintegy ötszáz magyarországi üzletben fogják játszani, a Petőfi Rádió pedig rotációban tűzi műsorára az egyik különdíjas szerzeményét. A jelentkezőknek arra is van esélyük, hogy egy magyar nagyjátékfilmbe bekerüljön egy daluk - közölték a szervezők az MTI-vel.

    A Fülesbagoly Tehetségkutatók sorát a debreceni kezdi: május 8-án a Nagyerdei Víztorony kerthelyiségében lesz az első döntő. Ezt követi a budapesti július 10-én a Kobuci Kertben, majd a martonvásári szeptember 11-én a Brunszvik-Beethoven Kulturális Központban. A tehetségkutatók egymástól függetlenek, mindegyikre lehet jelentkezni a teljes Kárpát-medencéből a könnyűzene bármely stílusában alkotó, induló magyar előadóknak és együtteseknek.
    A három tehetségkutatón összesen 83 nyereményt adnak át a szervezők. A díjak között szerepel tévés fellépés, lemezkiadás, sajtómegjelenések, fotózás, videókészítés, arculattervezés, előzenekarozás, valamint fesztiválos fellépések 2023-ban (Fezen, Campus Fesztivál, SZIN, Művészetek Völgye, Fekete Zaj). A tehetségkutatókon megválasztják a legjobb férfi és női énekest, a legjobb zenészt, a legjobb dalszövegírót, ők valamennyien értékes Audio-Technica nyereményekkel gazdagodnak. A három győztes részt vehet az Öröm a Zene Tehetségkutató nagydöntőjében, ahol a fődíj 3 millió forint.
    Újdonság a tehetségkutatók életében, hogy a MoodMedia háttérzene-szolgáltató jóvoltából három döntős együttes egy-egy dala bekerül mintegy ötszáz helyre, köztük telekommunikációs cég üzleteibe, gyorséttermekbe, bútoráruházakba, hipermarketekbe és állateledelboltokba. A kiválasztott szerzemények legfeljebb egy éven át napi rendszerességgel hangzanak el az üzletekben. A Petőfi Rádió különdíjat oszt ki, amellyel a feltörekvő előadó vagy zenekar országos ismertséghez juthat. A rádió zenei szerkesztősége kiválaszt egy dalt, előadóit bemutatja, és a szerzeményt rotációban játssza.
    A Magyar Játékfilmrendezők Egyesülete több mint kilencven tagjának, köztük Deák Kristóf, Enyedi Ildikó, Hajdu Szabolcs, Orosz Dénes és Ujj Mészáros Károly rendezőnek megmutatja a döntős zenekarok dalait. Amennyiben valamelyiküknek megtetszik egy dal, és beleillik egy készülő filmjébe, akkor a szerzőkkel egyeztetve felhasználja az alkotásba.
    A jelentkezés mindhárom versenyre elkezdődött a fulesbagolyalapitvany.hu/tehetsegkutato oldalon. A beküldött hangfelvételek alapján megtörténik az előzsűrizés, majd mindhárom döntőbe a legjobb tíz produkciót hívják be a szervezők, ahol 15-15 perces minikoncertekkel mutatkoznak be a zsűrinek. Az ítészek között van mások mellett Andásik Remo, a Hangszeresek Szövetségének főtitkára, Borcsik Attila, a Petőfi Rádió zenei szerkesztője, Cséry Zoltán, Subicz Gábor és Warnusz Zsuzsa zenész, valamint Süli András, a Campus Fesztivál programigazgatója.
    A Fülesbagoly Tehetségkutató a Fülesbagoly Alapítvány szervezésében, az Öröm a Zene rendszerében, 32 zenei szervezet, illetve szereplő partnerségében, a Hangfoglaló Program és a Szerencsejáték Service Nonprofit kft. támogatásával jött létre. A könnyűzenei verseny fő médiatámogatója a Petőfi Rádió.
    További információ a fulesbagoly.blog.hu oldalon található. (F:MTI)

Homokhátság vízügyi rehabilitációja

Számos társadalmi, gazdasági és környezeti haszonnal jár majd a Homokhátság 2030-ig történő vízügyi rehabilitációja - mondta Áder János köztársasági elnök a Kék Bolygó című podcastjének hétfőn megjelent adásában.

    Az államfő Láng Istvánnal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) igazgatójával beszélgetett, aki elmondta, a Homokhátság vízügyi rendszerének helyreállítása mintegy 200 milliárd forintból valósulhat meg a következő nyolc évben.
    Áder János hangsúlyozta, ennek a jelentős összegnek több területen is jelentkezik a haszna. Példaként említette, hogy a vízügyi beruházásokkal növekedhet a terület népességmegtartó képessége, a különböző tavak létrejöttével élhetőbbé válik több település, valamint a természet újra birtokba veheti az újonnan kialakuló lápokat, szikes tavakat.
    Emellett javulni fog a terület vízminősége, továbbá emelkedik a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége - tette hozzá a köztársasági elnök.
    Láng István elmondta, a Homokhátság vízgazdálkodását a Dunából és Tiszából, valamint a szennyvizek tisztításából és a belvizes területekről kinyert vizekből kívánják megoldani, ügyelve a terület vízmegtartó képességének javítására és a takarékosság előtérbe helyezésére.
    Az OVF vezetője kifejtette, bár Magyarországnak sok vize van, potenciálisan keveset tud hasznosítani. Utóbbi különösen igaz a Homokhátságra, amely kizárólag csak a csapadékra hagyatkozhat.
    Láng István elmondta, a terület talajvízszintjének süllyedése az 1960-as évek óta tart, tudósok szerint ennek 60-80 százaléka a klímaváltozás hatásaira vezethető vissza, míg 15-20 százalék a homok megkötésére ültetett erdőknek, további 20 százalék pedig az emberi vízkivételnek tudható be.
    Áder János emlékeztetett, az ENSZ félsivatagos területté nyilvánította a Homokhátságot, ami egyértelműen a klímaváltozásra, azon belül is az egyre szélsőségesebb időjárásra, a csapadékeloszlás időbeni és térbeli egyenetlenségére vezethető vissza.
    Kiemelte, a talaj vízszintje az utóbbi időben átlagosan 3-5 métert, de valahol még többet csökkent.
    Az államfő azon reményének adott hangot, hogy a kormány vízügyi beavatkozásának köszönhetően már 4-5 év alatt látványos eredményekkel szembesülhetnek az ott élők.(F:MTI)