Hiába hoztak csapadékot a téli hónapok, Magyarország vízkészlete vészesen apad: egyes területeken a talajvízszint több mint egy méterrel elmarad a sokéves átlagtól.
Hiába hoztak csapadékot a téli hónapok, Magyarország vízkészlete vészesen apad: egyes területeken a talajvízszint több mint egy méterrel elmarad a sokéves átlagtól.

A Magyar Államkincstár felé több mezőgazdasági káreseményt szigorú határidőn belül kell bejelenteni, és az első fontos dátum már nagyon közel van. A téli fagykárt legkésőbb április 15-ig lehet bejelenteni a Magyar Államkincstár kárbejelentő felületén. A tavaszi fagykár esetében a végső dátum május 31., míg az aszálykárt április 1. és szeptember 30. között lehet rögzíteni.
A
met.hu oldalon megjelent tanulmány szerint 2021 őszén későn kezdődött
el a talajok feltöltődése, de a csapadékos december végére időarányosan
jól állt ez a folyamat. Azonban 2022 első három hónapjában alig hullott
csapadék, már a vegetációs időszak elején az ország jelentős részén
aszály alakult ki.
Januárban és február elején a szokásosnál
enyhébb volt az idő, majd február végén lehűlt a levegő, de ekkor már
javában virágzott a mogyoró és az éger, a som és a csonthéjas gyümölcsök
is a rügyfakadás fázisában jártak, helyenként már virágoztak is.
Márciusban a túl korai fejlődés megtorpant, a fagyok veszélyeztették a
korai gyümölcsfák bimbóit, virágait. A tavaszi kalászosokat poros,
rendkívül száraz talajba vetették. A hónap utolsó napján érkezett a
csapadék, többfelé egy nap alatt több eső esett, mint az előző három
hónapban összesen.
A száraz évkezdet után áprilisban több
hullámban jelentős mennyiségű csapadék öntözte az ország nagy részét.
Ekkor inkább a meleg hiánya hátráltatta a növények fejlődését, a
hőmérséklet ugyanis jellemzően az egész hónapban alacsonyabb volt a
sokéves átlagnál.
Május elején megérkezett a meleg, a még nedves
talajokon gyors fejlődésnek indultak a növények. Augusztus közepéig
azonban szinte csak záporok voltak, az esős Medárd-időszak teljesen
elmaradt. Júliusban már a Dunántúlra is átterjedt az Alföldet a nyár
elejétől sújtó nagyfokú aszály, amely a tetőfokát augusztus közepén érte
el. A szárazságot több hőhullám is tetézte a nyáron, időnként nagy
területen 35 Celsius-fok fölötti hőmérsékleteket is mértek.
Júliusban
a Tiszántúl nagy részén a harmada sem hullott a kukorica számára
ideális mennyiségnek, a növények május közepétől szenvedtek a fokozódó
aszálytól, és öntözés nélkül sok nyári kultúra már ekkor
visszafordíthatatlan károkat szenvedett. A fejlődésben elmaradt,
alacsony, alulról elszáradt, felsült, cső nélküli táblák voltak
jellemzőek furulyázó levelekkel, ezekből termésre már nem lehetett
számítani.
Augusztusban a szárazság területi kiterjedése és
mértéke is nőtt, az ország háromnegyed részén volt tapasztalható súlyos
vagy nagyfokú aszály. Augusztus 19-én azonban többfelé alakult ki zápor,
zivatar, helyenként felhőszakadás. Nagy területen hullott számottevő
mennyiségű csapadék, 10 nap alatt az ország jelentős részén 20-70
milliméternyi, aminek hatására a talaj felső rétege hosszú idő után
sokfelé átnedvesedett.
A nyári csapadék mennyisége a nyugati
országrészben 170-270 milliméternyi volt, helyenként több a sokéves
átlagnál, míg az Alföld jelentős részén csak 50-100 milliméternyi eső
hullott, fele-harmada a szokásosnak. Az idei nyár a Dunántúlon 1-2
fokkal, a keleti országrészben 2-3 fokkal volt melegebb a sokéves
átlagnál.
Az augusztus utolsó dekádjában és szeptemberben érkező
bőséges csapadék kedvező feltételeket teremtett az őszi vetésekhez, bár a
szintén rendkívül száraz októberben a búza korai fejlődése nehézkessé
vált. A novemberi esők és az átlagosnál enyhébb idő következtében
azonban mind a repce, mind az őszi kalászosok jól fejlődtek a tél előtt.
Az
elemzés szerint az éves napfény mennyisége országszerte az átlag fölött
alakult, azt mintegy 150-250 órával meghaladta. A legmagasabb, 2500 óra
körüli értékek Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében fordultak
elő, a legkevesebbet (2250-2300 órát) a hegyek mellett, az Alpokalján és
északkeleten sütött a nap.
A történelmi aszály meteorológiai
hátteréről azt írták, a részletes tanulmányok szerint Magyarországon a
2022-es rendkívüli szárazság nem regionális jelenség, hanem globális
háttere volt. Kifejtették: a légköri áramlási rendszer globális
mintázata, a trópusokon jelentkező kisebb tengerpárolgás, a nyári magas
hőmérsékletek a Kárpát-medencében és a kiszáradó talaj együttesen
okozója az aszálynak.
Azt írták, Magyarország legszárazabb
térsége az Alföld középső része, itt a legnagyobb a kockázata a tartós,
súlyos aszálynak. Az elmúlt évszázadban is gyakran előfordultak, akár
éveken keresztül is száraz periódusok, az aszály hozzátartozik
Magyarország éghajlatához.
A tanulmányok szerint ugyanakkor az
elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és
intenzívebb hőhullám erősíti az aszályhajlamot, és nő az egymást követő
száraz napok maximális évi hossza is.(F:MTI)
Magyarország éghajlati adottságai mellett az aszály elleni küzdelem nemzetgazdasági szintű stratégiai kérdés - mondta az agrárminiszter csütörtökön Nádudvaron. Nagy István a KITE öntözési és talajművelési bemutatója keretében rendezett tanácskozáson a legfontosabb feladatok között említette az országban történelmileg kialakult csatornahálózat alkalmassá, átjárhatóvá tételét az öntözés érdekében, valamint új, nagy kapacitású tározótavak létesítését.
A tárcavezető szerint szükséges a talajvízszint megemelése is.
Az
idei aszályról szólva azt mondta, a rendkívüli idők rendkívüli
megoldásokat igényelnek az agráriumban is. "A hazai termőföldek több
mint ötöde egyszerűen kiszáradt", és a baj annyi gazdálkodót érintett,
hogy azonnal mélyreható és széles körű intézkedésekre volt szükség -
fűzte hozzá.
Emlékeztetett rá, hogy az aszály veszélyhelyzeti
operatív törzs azonnali döntéseket hozott. Az öt pontból álló
intézkedéscsomag részeként hitelmoratóriumról határoztak, amelyet 2023
végéig vehetnek igénybe a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és
forgóeszközhiteleikre.
Megemlítette, hogy a bajba jutott
állattartóknak hárommilliárd forint takarmányszállítási keretet
biztosítanak, az állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének a
támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatást adnak.
Nagy
István a legújabb eszközként említette, hogy legfeljebb 14 százalékos
kamattámogatás mellett 3 százalékra kívánják leszorítani a
kormányhivatalok által igazolt aszálykárral rendelkező növénytermesztők,
valamint az összes állattartó által újonnan felveendő Agrár Széchenyi
Kártya folyószámlahitel éves kamatát. A kistermelőket pedig 5-6 millió
forint vissza nem térítendő összeggel támogatják - jelezte.
Az
agrárminiszter azt mondta, az aszály elleni védekezés hatékonyságának
növelését, és az ésszerű és takarékos vízgazdálkodást célozza az a
változás is, amely a 2023-tól induló Közös agrárpolitika (KAP) keretében
környezeti, klímavédelmi és biodiverzitás szempontjából értékes
területeknél is elérhetővé teszi a mezőgazdasági területek után járó
alaptámogatást. Számításaik szerint ez a módosítás több mint 100 ezer
hektáron ösztönzi majd a gazdálkodókat arra, hogy megőrizzék a mezővédő
erdősávokat, a mezsgyéket, a vízfolyások parti sávjait, a vizenyős, vagy
éppen a szikes területeiket - magyarázta.
Nagy István kitért az
öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében tett erőfeszítésekre is
megemlítve, hogy létrejöttek az önözési közösségek, és több tízmilliárd
forint értékben valósultak meg öntözési beruházások.
Hozzátette:
országosan 2021-ben a 174 200 hektárnyi vízjogilag engedélyezett
öntözhető terület 48,8 százalékát, valamivel több mint 85 ezer hektárt
öntöztek a gazdák.
Nagy István jelezte: még lehet pályázni a
mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt támogatásra.
Eddig 765 termelő kapott mintegy 50 milliárd forint támogatást ezen a
címen. Jó hírnek nevezte, hogy 2023 és 2027 között a Közös agrárpolitika
stratégiai terv alapján az eddiginél is több forrás, mintegy 70
milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére.
A
tárcavezető felhívta a jelenlévő több száz gazdálkodó figyelmét, hogy
az extrém aszályos időszakok miatt egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni
a fenntarthatóság elveinek megfelelő gazdálkodásra, mint a forgatás
nélküli talajművelés, vagy a vízmegtartást segítő agrotechnológiai
elemek, amit ugyancsak támogatnak.
Nagy István elismerően szólt a
nádudvari KITE Zrt.-ről, amely fejlesztései során az öntözésre "nemcsak
önálló agrotechnikai elemként, hanem a talajművelést és a
tápanyagutánpótlást is magába foglaló komplex rendszerként tekint".(F:MTI)
A rendkívül súlyos aszályhelyzetre tekintettel, a mezőgazdasági termelés finanszírozási helyzetének javítása és az élelmiszerellátás biztonsága érdekében a kormány megteremti annak feltételeit, hogy a kárt szenvedett gazdálkodók és a nehéz helyzetben lévő állattartók számára az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez kapcsolódó kamatszint 3 százalékra mérséklődjön - jelentette be Nagy István agrárminiszter a tárca vasárnapi közleménye szerint.
A miniszter arra emlékeztetett, hogy augusztus végéig mintegy 1,3 millió hektár szántó- és ültetvényterületre jelentettek a termelők aszálykárt. A szárazság és a csapadékhiány a tavaszi vetésű kultúrákat különösen súlyosan érinti, illetve az állattenyésztők takarmánybázisát is veszélyezteti. A hitelmoratórium lehetőségének megteremtése után
újabb kormányzati segítségről született döntés annak érdekében, hogy a
termeléshez szükséges inputanyagok robbanásszerűen megemelkedett
költségei által eleve nehéz helyzetben lévő gazdálkodók egy jelentős
részének napi működését ne lehetetlenítse el az aszály, a mezőgazdasági
termelés további finanszírozása megoldott legyen. Az ország alapvető
érdeke, hogy az őszi mezőgazdasági munkák zavartalanul megkezdődjenek,
az élelmiszertermelés biztosított legyen, az állatok számára a szükséges
takarmány pedig rendelkezésre álljon - tette hozzá a tárcavezető.
A
miniszter hangsúlyozta: az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs
javaslatára a kormány az évszázad egyik legsúlyosabb aszályát elszenvedő
agrárvállalkozások számára kiemelten kedvező kamatozású, szabad
felhasználású folyószámlahitel felvételének lehetőségét biztosítja.
A
döntés értelmében a kormányhivatalok által igazolt aszálykárral
rendelkező növénytermesztők, valamint az összes állattartó által újonnan
felveendő Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez az
Agrárminisztérium a szükséges mértékű, de legfeljebb 14 százalékos
kamattámogatást biztosít olyan módon, hogy a hitelek éves kamatterhe 3
százalék legyen. A kiemelt támogatás a tervek szerint a legkésőbb 2022.
december 31-ig megkötött új hitelek esetében nyújtható. A program egyéb
feltételei változatlanok maradnak a közlemény szerint.
A
szükséges jogszabály-módosításokat és a végrehajtásban közreműködő
partnerekkel az egyeztetéseket az Agrárminisztérium soron kívül elkezdi,
hogy a kedvezményes hitel minél előbb hozzáférhető legyen - emelte ki
Nagy István. A tárcavezető elmondta, a gazdák a nehézségek idején is
számíthatnak a kormányra. Az agrárium előtt álló kihívásokat ugyanis
közösen összefogva, a nehézségekből erőt merítve, együtt lehet leküzdeni
- áll a közleményben.(F:MTI)
A szakértők szerint a világméretű válságnak több oka van. Az egyik az, hogy a fejlett országok élelmiszer helyett egyre nagyobb mennyiségben bioüzemanyagot állítanak elő a megtermesztett növényekből. Felelős a kialakult helyzetért a klímaváltozás, a tőzsdei spekuláció, a fejlődő országok támogatásának csökkentése, az indai és kínai élelmiszer kereslet növekedése, valamint az, hogy az Európai Unió elavult agrártámogatási rendszere arra ad pénz a gazdáknak, hogy ne termeljenek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Afrika után most már Dél-Európában, Indiában és Kanadában is vízhiány van.
A csapadék mennyisége és vegetáción belüli eloszlása a szántóföldi növénytermesztés sikerét leginkább meghatározó éghajlati tényezõ. Az elmúlt két év idõjárása arra figyelmeztet, hogy a csapadéktöbblet és -hiány egyaránt súlyos gondok forrása lehet, ha nem kellõen készülünk fel rá. Az átázott talajon lehetetlen bármilyen talajmunkát végezni, a hosszú csapadékmentes idõszak pedig tovább fokozza a károkat. Gyakran felmerül a kérdés, hogy magyarországi körülmények között a szárazgazdálkodásnak, vagy nedvesebb viszonyokhoz alkalmazkodó módszereknek van inkább létjogosultsága. A válasz egyértelmû: a kontinentális klímából adódó szélsõségek miatt mindenkor az idõjáráshoz, a talaj állapotához alkalmazkodva választandó a módszer, amellyel a károk – ha meg nem szüntethetõk is – mérsékelhetõk.
Az aszály, mint időjárási jelenség és a bekövetkezett mezőgazdasági kár
között ok-okozati összefüggésnek kell lennie, amelyet a területileg
illetékes megyei kormányhivatal (agrárkár-megállapító szerv) igazol.
Aszálykár a kárenyhítési rendszer szempontjából akkor fordul elő, ha az
aszály bekövetkezett és az bizonyíthatóan az érintett növénykultúra
hozamcsökkenését okozta. Az aszálykár-bejelentéseket a károsodás
növényen történő első észlelését követő 15 napon belül, elektronikus
úton kell megtenni ügyfélkapus hozzáféréssel a Magyar Államkincstár
honlapján elérhető MKR Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer
alkalmazáson keresztül.
Elkezdődött az aratás Békés megyében, őszi árpából kiváló, őszi búzából azonban közepes-gyenge évre számítanak a gazdák - tájékoztatta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei igazgatósága szerdán az MTI-t.
Mint az
aratási koordinációs bizottság ülésén elhangzott, az őszi árpával vetett
területek 90 százalékán már befejeződött az aratás, nagyon jó (7,1
tonna/hektár) a termésátlag, de van, ahol 8-10 tonnát is betakarítottak
hektáronként.
Őszi búzából a szélsőséges időjárás miatt a
szokásosnál mintegy két héttel később, nemrég kezdődött meg az aratás,
szerényebb, közepesnél talán jobb termésre számítanak, a termés egyelőre
5-8 tonna között mozog hektáranként.
Káposztarepcéből a
területek 10 százalékát takarították be, gyengébb, mint közepes termés
várható, az átlagtermés 2,7 tonna/hektár.
Tavaszi árpa 1300 hektáron terem, az aratás 30 százalékon történt meg, eddig 5 tonna hektáronként a termésátlag.
A
felvásárlási árakról elmondták: az árpáért tonnánként 54-56 ezer
forintot, a repcéért 175-185 ezret fizetnek. A takarmány minőségű őszi
búzáért jelenleg 58-60 ezer, az étkezési minőségűért 62-64 ezer forintot
adnak tonnánként.
A bizottsági ülésen elhangzott: becslések
szerint tavalyhoz képest 100-120 milliméterrel kevesebb csapadék van
idén a földben, a kukoricában és a napraforgóban már kezd megjelenni az
aszálykár.
Raktározási problémák nincsnek Békésben.(F:mti)