- a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy
- a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot. Hazánkban nem újdonság a szárazság problémája, Magyarországon ugyanis az aszály, jégeső és tavaszi fagykár az összes mezőgazdasági kár 60%-át is meghaladta az elmúlt 35 évben.
A klímaváltozáson kívül (csökkenő csapadékmennyiség, melegebb évszakok) az aszálykárok egyik fő okozója, hogy hazánkban igencsak alacsony az öntözött területek aránya
A csapadék mennyisége és vegetáción belüli eloszlása a szántóföldi növénytermesztés sikerét leginkább meghatározó éghajlati tényezõ. Az elmúlt két év idõjárása arra figyelmeztet, hogy a csapadéktöbblet és -hiány egyaránt súlyos gondok forrása lehet, ha nem kellõen készülünk fel rá. Az átázott talajon lehetetlen bármilyen talajmunkát végezni, a hosszú csapadékmentes idõszak pedig tovább fokozza a károkat. Gyakran felmerül a kérdés, hogy magyarországi körülmények között a szárazgazdálkodásnak, vagy nedvesebb viszonyokhoz alkalmazkodó módszereknek van inkább létjogosultsága. A válasz egyértelmû: a kontinentális klímából adódó szélsõségek miatt mindenkor az idõjáráshoz, a talaj állapotához alkalmazkodva választandó a módszer, amellyel a károk – ha meg nem szüntethetõk is – mérsékelhetõk.
Az aszály, mint időjárási jelenség és a bekövetkezett mezőgazdasági kár
között ok-okozati összefüggésnek kell lennie, amelyet a területileg
illetékes megyei kormányhivatal (agrárkár-megállapító szerv) igazol.
Aszálykár a kárenyhítési rendszer szempontjából akkor fordul elő, ha az
aszály bekövetkezett és az bizonyíthatóan az érintett növénykultúra
hozamcsökkenését okozta. Az aszálykár-bejelentéseket a károsodás
növényen történő első észlelését követő 15 napon belül, elektronikus
úton kell megtenni ügyfélkapus hozzáféréssel a Magyar Államkincstár
honlapján elérhető MKR Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer
alkalmazáson keresztül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése