Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vegetáció. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vegetáció. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. november 25., szombat

Erdővédelem...

Az egészséges, így a biológiai sokféleség szempontjából gazdag növényzet az egyik legjobb partner a légköri szén-dioxid kivonására és elraktározására, a növényzet ugyanis rengeteg szenet nyel - írta a Másfél Fok klímapolitikai szakportál elemzésében.

    A legnagyobb szénelnyelő országok sorrendje szinte tükrözi a legnagyobb kibocsátókat is: élen Kínával, mögötte szorosan az Egyesült Államokkal, Indiával, míg az Európai Unió a negyedik. A világ legnagyobb "szárazföldi vegetációs szénraktára" továbbra is az Amazonas, így annak jelentősége globális.
    Az elemzés szerint a Chloris Geospatial projekt műholdas lézer alapú távérzékeléssel (LIDAR), gépi tanulással meghajtott modellekkel és mesterséges intelligenciával térképezte fel, hogy mennyi szenet raktároztak el az erdők és bozótosok 2003-2019 között.
    Az elmúlt két évtizedben Kína volt a világ legnagyobb, nemzeti szintű szárazföldi szénelnyelője: több mint 16 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel. Ez csaknem 40 százaléka annak a szén-dioxidnak, amelyet a világ föld feletti biomasszája 2003 és 2019 között megkötött.
    2003 óta az Egyesült Államok fás növényzetben tárolt szénkészlete 3,97 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel gyarapodott, ezzel Kína után a második legnagyobb szénelnyelővé vált a világon. 2019-ben az Egyesült Államok összes erdeje és bozótosa 69,4 milliárd tonna  szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő szenet tárolt, ami valamivel kevesebb, mint a kínai 74,3 milliárd tonna.
    Az Amazonasnak otthont adó Brazíliában található messze a legnagyobb mennyiségben fás szárú növényzet. A térség 2019-ben 211 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő föld feletti biomasszával rendelkezett, amivel toronymagasan világelső volt. Ezt az óriási természetes szénraktárat és a biológiai sokféleség szempontjából is kulcsfontosságú területet veszélyeztetik az erdőírtások; a folyamat megállítása kritikus fontosságú a klímaválság megfékezésében - írták.
    A Kongói Demokratikus Köztársaság Afrika legnagyobb vegetációs szénraktára, 2019-ben csaknem 84,2 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő föld feletti biomasszával bírt. Ezzel 2019-ben a harmadik legnagyobb föld feletti biomassza-készlettel rendelkező ország volt a világon - Brazília és Oroszország után -, és 2003-2019 között az összes ország közül a hatodik legnagyobb szénmennyiséget kötötte meg (1,24 milliárd tonnát).
    Az Európai Unió Kína, az Egyesült Államok és India mögött a negyedik legnagyobb szénelnyelő:  az elemzett évek alatt több mint 3,3 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el. A vizsgált időszak során a 27 tagországból csak 4-ben (Finnország, Svédország, Lettország és Ausztria) volt magasabb a növényzethez köthető kibocsátás, mint az elnyelés. Összességében Franciaország volt a legnagyobb szénelnyelő: 2003 és 2019 között több mint 775 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el.
    A tüzek és aszályok ellenére egyelőre a Földközi-tenger partján fekvő országok is pozitív mutatókat produkáltak, az uniós erdőkben tárolt teljes szénkészletét tekintve a nyolcadik helyet foglalja el a világrangsorban.
    A Chloris adatai szerint 2003-2019 között Magyarországon is nőtt a fás szárú vegetáció mennyisége, és így a megkötött szén mennyisége is. A törvényben rögzített 2050-es magyar klímasemlegességi cél eléréséhez pedig elengedhetetlen a hazai szénelnyelő kapacitás fenntartása, amivel a frissített Nemzeti Energia és Klímaterv is számol. Az új uniós szintű cél a jelenlegi szénmegkötés csaknem 25 százalékos növelése 2030-ig - jegyzik meg az elemzésben.
    Az ember okozta kibocsátások azonnali és nagymértékű mérséklésén túl az elemzés szerint, ahhoz, hogy a már elkerülhetetlen éghajlati változásokhoz alkalmazkodni tudjanak az erdőségek, az ökoszisztémák ellenállóképességét javító, újfajta védelmi és erdőgazdálkodási gyakorlatokra, illetve az eddigiek hatékonyabb alkalmazására van szükség - írták.
    Az elemzésben arra is kitértek, hogy ha a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, tovább fokozva a globális felmelegedést, akkor a szárazföldi bioszféra nettó szénelnyelő kapacitása már a következő két évtizedben megfeleződhet. Mint minden biológiai folyamat, a fotoszintézis és a légzés anyagcseréje is hőmérsékletfüggő: növekvő hőmérséklet mellett gyorsul - figyelmeztettek.(F:MTI)

2023. június 6., kedd

Erdőgazdálkodás...

Szakmai vitát tartottak az erdőgazdálkodási szabályozásról az egyetemek, az erdészeti szakma és az Agrárminisztérium képviselői a PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézete, az NKE Eötvös József Kutatóközpontja együttműködésével, az Országos Erdészeti Egyesület támogatásával az "Erdőgazdálkodás Magyarországon Múlt - Jelen - Jövő" című konferencián Budapesten - közölte az Agrárminisztérium az MTI-nek kedden eljuttatott közleményben.

    Kiemelték: országunk területének 25,4 százalékát, vagyis az egynegyedét erdei fajokból álló vegetáció borítja, amiből több mint kétmillió hektár jogilag is erdő. Erre a természeti vagyonra bátran alapozhatunk - emelte ki előadásában Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára a konferencián.
    A kezdeményezés céljaként az erdőkre, illetve az állami erdőgazdaságokra mint szolgáltatókra hívta fel a figyelmet, amelyek feladatukként a természetes ökoszisztéma szolgáltatásait közvetítik társadalom számára - írták. Az Országos Erdőállomány Adattárában erdőként nyilvántartott területek 56 százaléka van állami kézben, ami európai szinten kimagasló arány. A fakészlet esetében több mint 225 millió köbméter élő faanyag található az állami erdőkben, amiből kicsit több mint 4 millió köbmétert termelnek ki évente - tették hozzá.
    Az államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy miközben az állami erdőgazdaságok stratégiai szerepet töltenek be az ország faellátásában, az erdő sokkal több, mint faanyag: klíma- és egészségvédelmi szerepe, rekreációs szolgáltatásai, a biodiverzitás védelme és gazdasági értéke együttesen teszi értékessé számunkra. Nemzeti érdeknek nevezte, hogy a klímaváltozás időszakában megőrizzék a meglévő erdők minőségét, növeljék természetességüket, bővítsék a fával borított területeket. Tájékoztatott arról, hogy az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó.
    Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára előadásában a hosszútávon fenntartható állami erdőgazdálkodás intézményi feltételeinek biztosításáról, az állami tulajdonba álló erdők elsősorban közcélú hasznosításának elősegítéséről, az állami erdővagyon-kezelés szervezeti egységének megteremtéséről, valamint az állam tulajdonában álló erdőknek egységes erdőgazdálkodási körbe vonásának szükségességéről, illetve a szervezeti racionalizálásról és holdingba szervezésről beszélt.
    A szervezeti integráció kapcsán kiemelte annak kérdését is, hogy a hatósági szervezetrendszer vonatkozásában is érdemes új megközelítést alkalmazni, amely szerint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok erdészeti, halgazdálkodási, természetvédelmi és vadászati hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységeinek integrációját emelte ki. Legfontosabb célként többek között a természeti kincseink megismertetését, és a megőrzésüket biztosító szakemberek megbecsülését határozta meg.
    A konferencia paneljeiben szó volt továbbá az erdőgazdálkodás történetéről és folytonosságairól Közép-Európában, az erdők társadalmi szerepéről, az erdőgazdálkodás jövőjéről, szabályozási és oktatási reformokról, valamint az erdőgazdálkodás nagy kérdéseiről - olvasható a minisztérium közleményében. (f:mti)

2023. április 17., hétfő

Madarak és Fák Napja

A közeledő május 10-i Madarak és Fák Napja alkalmából a szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatára hívja fel a lakosság figyelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) - tájékoztatta az MME az MTI-t hétfőn.

    Mint írják, ez, az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló gyakorlat nemcsak szakmailag igazolhatatlan, felesleges és káros, de a természetvédelmi, állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, mert védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges sérülését és kínhalálát okozza.    
    Az egyesület hétfőn közzétett felhívásában arra kéri a lakosságot, ha ilyen tevékenységet észlel arról értesítse az illetékes hatóságokat. A bizonyítás érdekében készítsen róla fényképet, és néhány soros emailban tájékoztassa - helyszín, időpont, cselekmény leírásával - az adott vármegyei kormányhivatal (http://www.kormanyhivatal.hu/hu) Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát, ennek hiányában a központi hivatalt.
    Mint írják, a fészeképítéssel már márciusban megindul a bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadarak költési szezonja, a tojások kiköltése és a fiókanevelés április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban.
    Mivel a tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási, virágzási időszak, ezért az ilyenkor végzett, különösen a nagy kiterjedésű bokor- és fakivágások védett és fokozottan védett állat- és növényfajok tömeges sérülését, elhullását okozzák. Ez pedig ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is - hívja fel a figyelmet az MME közleményében.
    További részletek az egyesület honlapján érhetők el.(F:MTI)

2023. január 14., szombat

Történelmi aszály...


Tavaly történelmi aszály volt: az őszi és a nyári növények terméshozamai egyaránt elmaradtak a korábbi évek átlagaitól, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot - írta a 2022-es év agrometeorológiai áttekintésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

    A met.hu oldalon megjelent tanulmány szerint 2021 őszén későn kezdődött el a talajok feltöltődése, de a csapadékos december végére időarányosan jól állt ez a folyamat. Azonban 2022 első három hónapjában alig hullott csapadék, már a vegetációs időszak elején az ország jelentős részén aszály alakult ki.
    Januárban és február elején a szokásosnál enyhébb volt az idő, majd február végén lehűlt a levegő, de ekkor már javában virágzott a mogyoró és az éger, a som és a csonthéjas gyümölcsök is a rügyfakadás fázisában jártak, helyenként már virágoztak is. Márciusban a túl korai fejlődés megtorpant, a fagyok veszélyeztették a korai gyümölcsfák bimbóit, virágait. A tavaszi kalászosokat poros, rendkívül száraz talajba vetették. A hónap utolsó napján érkezett a csapadék, többfelé egy nap alatt több eső esett, mint az előző három hónapban összesen.
    A száraz évkezdet után áprilisban több hullámban jelentős mennyiségű csapadék öntözte az ország nagy részét. Ekkor inkább a meleg hiánya hátráltatta a növények fejlődését, a hőmérséklet ugyanis jellemzően az egész hónapban alacsonyabb volt a sokéves átlagnál.
    Május elején megérkezett a meleg, a még nedves talajokon gyors fejlődésnek indultak a növények. Augusztus közepéig azonban szinte csak záporok voltak, az esős Medárd-időszak teljesen elmaradt. Júliusban már a Dunántúlra is átterjedt az Alföldet a nyár elejétől sújtó nagyfokú aszály, amely a tetőfokát augusztus közepén érte el. A szárazságot több hőhullám is tetézte a nyáron, időnként nagy területen 35 Celsius-fok fölötti hőmérsékleteket is mértek.
    Júliusban a Tiszántúl nagy részén a harmada sem hullott a kukorica számára ideális mennyiségnek, a növények május közepétől szenvedtek a fokozódó aszálytól, és öntözés nélkül sok nyári kultúra már ekkor visszafordíthatatlan károkat szenvedett. A fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült, cső nélküli táblák voltak jellemzőek furulyázó levelekkel, ezekből termésre már nem lehetett számítani.
    Augusztusban a szárazság területi kiterjedése és mértéke is nőtt, az ország háromnegyed részén volt tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály. Augusztus 19-én azonban többfelé alakult ki zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás. Nagy területen hullott számottevő mennyiségű csapadék, 10 nap alatt az ország jelentős részén 20-70 milliméternyi, aminek hatására a talaj felső rétege hosszú idő után sokfelé átnedvesedett.
    A nyári csapadék mennyisége a nyugati országrészben 170-270 milliméternyi volt, helyenként több a sokéves átlagnál, míg az Alföld jelentős részén csak 50-100 milliméternyi eső hullott, fele-harmada a szokásosnak. Az idei nyár a Dunántúlon 1-2 fokkal, a keleti országrészben 2-3 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál.
    Az augusztus utolsó dekádjában és szeptemberben érkező bőséges csapadék kedvező feltételeket teremtett az őszi vetésekhez, bár a szintén rendkívül száraz októberben a búza korai fejlődése nehézkessé vált. A novemberi esők és az átlagosnál enyhébb idő következtében azonban mind a repce, mind az őszi kalászosok jól fejlődtek a tél előtt.
    Az elemzés szerint az éves napfény mennyisége országszerte az átlag fölött alakult, azt mintegy 150-250 órával meghaladta. A legmagasabb, 2500 óra körüli értékek Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében fordultak elő, a legkevesebbet (2250-2300 órát) a hegyek mellett, az Alpokalján és északkeleten sütött a nap.
    A történelmi aszály meteorológiai hátteréről azt írták, a részletes tanulmányok szerint Magyarországon a 2022-es rendkívüli szárazság nem regionális jelenség, hanem globális háttere volt. Kifejtették: a légköri áramlási rendszer globális mintázata, a trópusokon jelentkező kisebb tengerpárolgás, a nyári magas hőmérsékletek a Kárpát-medencében és a kiszáradó talaj együttesen okozója az aszálynak.
    Azt írták, Magyarország legszárazabb térsége az Alföld középső része, itt a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszálynak. Az elmúlt évszázadban is gyakran előfordultak, akár éveken keresztül is száraz periódusok, az aszály hozzátartozik Magyarország éghajlatához.
    A tanulmányok szerint ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám erősíti az aszályhajlamot, és nő az egymást követő száraz napok maximális évi hossza is.(F:MTI)

2021. december 19., vasárnap

Aszálykár...

Nagyításhoz kattintson a képre
Aszály akkor következik be, ha a növény vegetációs időszakában, harminc egymást követő napon belül
- a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy
- a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot. Hazánkban nem újdonság a szárazság problémája, Magyarországon ugyanis az aszály, jégeső és tavaszi fagykár az összes mezőgazdasági kár 60%-át is meghaladta az elmúlt 35 évben.
A klímaváltozáson kívül (csökkenő csapadékmennyiség, melegebb évszakok) az aszálykárok egyik fő okozója, hogy hazánkban igencsak alacsony az öntözött területek aránya

A csapadék mennyisége és vegetáción belüli eloszlása a szántóföldi növénytermesztés sikerét leginkább meghatározó éghajlati tényezõ. Az elmúlt két év idõjárása arra figyelmeztet, hogy a csapadéktöbblet és -hiány egyaránt súlyos gondok forrása lehet, ha nem kellõen készülünk fel rá. Az átázott talajon lehetetlen bármilyen talajmunkát végezni, a hosszú csapadékmentes idõszak pedig tovább fokozza a károkat. Gyakran felmerül a kérdés, hogy magyarországi körülmények között a szárazgazdálkodásnak, vagy nedvesebb viszonyokhoz alkalmazkodó módszereknek van inkább létjogosultsága. A válasz egyértelmû: a kontinentális klímából adódó szélsõségek miatt mindenkor az idõjáráshoz, a talaj állapotához alkalmazkodva választandó a módszer, amellyel a károk – ha meg nem szüntethetõk is – mérsékelhetõk.

Az aszály, mint időjárási jelenség és a bekövetkezett mezőgazdasági kár között ok-okozati összefüggésnek kell lennie, amelyet a területileg illetékes megyei kormányhivatal (agrárkár-megállapító szerv) igazol. Aszálykár a kárenyhítési rendszer szempontjából akkor fordul elő, ha az aszály bekövetkezett és az bizonyíthatóan az érintett növénykultúra hozamcsökkenését okozta. Az aszálykár-bejelentéseket a károsodás növényen történő első észlelését követő 15 napon belül, elektronikus úton kell megtenni ügyfélkapus hozzáféréssel a Magyar Államkincstár honlapján elérhető MKR Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer alkalmazáson keresztül.

2021. szeptember 16., csütörtök

Paprika

A ma termesztett fűszer- és étkezési fajták messze kerültek a vadpaprikáktól, de azok továbbra is megtalálhatók valamennyi nemesítő intézetben, mint a nemesítés alapanyagai. Vetőmagjuk a kereskedelemben is kapható. Mivel melegigényes, a szabadföldi paprikatermesztésre hazánknak csak a déli része optimális, mert a vegetációs idő alatt itt emelkedik az átlaghőmérséklet 17 °C fölé. A fagyra igen érzékeny, ezért már a legenyhébb késő tavaszi vagy kora őszi fagyok elpusztítják. Optimális csírázási hőmérséklete 20 °C feletti; ennél hidegebb időben csak nagyon vontatottan csírázik. A vegetációs időszakban legalább 300–400 mm csapadékot igényel, lehetőleg egyenletesen elosztva.

2021. augusztus 24., kedd

Ökológus kongresszus

A hazai ökológusok legfontosabb, háromévente megrendezett kongresszusát több mint kétszáz kutató részvételével tartják Vácon - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai kutatóközpontja (ÖK) kedden az MTI-vel.

    A Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete (MÖTE) és az ELKH ÖK augusztus 24. és 26. között rendezi meg a 12. Magyar Ökológus Kongresszust a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán. A rendezvényen a kutatók bemutathatják legújabb tudományos eredményeiket, megvitathatják a szakmai problémákat, továbbá hasznos kapcsolatokat alakíthatnak ki.
    Az idei kongresszusra több mint kétszáz ökológuskutató regisztrált, elsősorban az egyetemek és a kutatóintézetek műhelyeiből. Az eseményen részt vesznek az ökológiai ismereteket alkalmazó intézmények - minisztériumok, nemzetipark-igazgatóságok, civil szervezetek - kutatói is. A háromnapos rendezvényen öt plenáris és 108 szekció-előadás hangzik el, 76 kutatást pedig poszter formájában mutatnak be.
 A három teremben párhuzamosan zajló szekcióülések egy részében az ökológia alapkérdései szerepelnek, többek között a társulások szerveződése, a közösségi ökológia, a vegetációdinamika, a populációbiológia, a viselkedésökológia, a tájökológia, a molekuláris ökológia, az ökoszisztémák működése vagy az ökofiziológia.
    Más szekciók a globális problémákhoz kapcsolódó alkalmazott ökológiai kutatások témaköreit gyűjtik össze, mint például a gyep- és erdőkezelés ökológiai hatásai, a városokban zajló ökológiai folyamatok, a klímaváltozás és az invazív fajok elterjedésének hatásai, a természetvédelmi területek tervezése és kezelése, valamint az ökológia és a társadalomtudományok kapcsolódási pontjai.
    A plenáris előadások a tájökológiába, a viselkedésökológiába, a vegetációtudományba és az ökológiai modellezésbe nyújtanak betekintést. A szakmai programokon túl a MÖTE megtartja ünnepi közgyűlését is, amelyen díjazzák a legkiválóbb szenior és junior kutatókat.(F:mti)

2021. április 19., hétfő

Kockázatosak a fa- és bokorkivágások

A szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek, valamint a természetvédelmi, állatvédelmi és az erdőtörvényt is sértik - figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

    Mint írják, a fa- és bokroskivágások a védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges sérülését és kínhalálát okozzák. Az egyesület azt kéri, hogy ne a vegetációs időszakban, hanem az őszi-téli hónapokban végezzék el ezeket a munkálatokat.
    A lakosságot pedig arra kérik, hogy amennyiben a vegetációs időszakban nagyobb területen észlelnek fa- és bokroskivágásokat, értesítsék a hatóságokat.
    Készítsenek fotót telefonjukkal, valamint küldjenek tájékoztató e-mailt a helyszín, az időpont és a cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya vagy a hivatal központi címére.    
    A bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadarak költési szezonja már márciusban megkezdődött a fészeképítéssel. A tojások kiköltése és a fiókanevelés április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban.

súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek, valamint a természetvédelmi, állatvédelmi és az erdőtörvényt is sértik - figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Mint írják, a fa- és bokroskivágások a védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges sérülését és kínhalálát okozzák. Az egyesület azt kéri, hogy ne a vegetációs időszakban, hanem az őszi-téli hónapokban végezzék el ezeket a munkálatokat.
    A lakosságot pedig arra kérik, hogy amennyiben a vegetációs időszakban nagyobb területen észlelnek fa- és bokroskivágásokat, értesítsék a hatóságokat.
    Készítsenek fotót telefonjukkal, valamint küldjenek tájékoztató e-mailt a helyszín, az időpont és a cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya vagy a hivatal központi címére.    
    A bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadarak költési szezonja már márciusban megkezdődött a fészeképítéssel. A tojások kiköltése és a fiókanevelés április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban. (F:mti)

2020. június 6., szombat

Aszálykár...

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényben foglalt, kárenyhítés során alkalmazott aszályfogalom szerint aszály akkor következik be, ha a növény vegetációs időszakában, harminc egymást követő napon belül
- a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy
- a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.
Az aszálykár bejelentéseket a károsodás növényen történő első észlelését követő 15 napon belül, elektronikus úton kell megtenni ügyfélkapus hozzáféréssel a Magyar Államkincstár honlapján elérhető MKR Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer alkalmazáson keresztül - https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/mkr-mezogazdasagi-kockazatkezelesi-rendszer.