Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szabályozás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szabályozás. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. január 14., kedd

Vis maior változások


Vis maior minden olyan esemény is, amelyet – a rendeletben meghatározottakon túl - valamely pályázati felhívás rendkívüli körülménynek, cselekménynek vagy eseménynek nevesít.

A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből finanszírozott intézkedésekkel összefüggő elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazott eljárásról szóló 23/2024. (IV. 9.) AM rendelet decemberi módosítása értelmében vis maior eseménynek fogadható el a rendeletben meghatározottakon túl minden olyan esemény is, amelyet valamely pályázati felhívás rendkívüli körülménynek, cselekménynek vagy eseménynek nevesít. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazandó szabályozás.

Fontos továbbá, hogy a Feltételesség rendeletekben rögzített talajtakarásra vonatkozó előírások, valamint az Agro-ökológiai programhoz kapcsolódó támogatások esetében a Talajtakarás szántóterületeken gyakorlatok vállalása esetén – 2023 és 2024 évek vonatkozásában is - a takarónövény elvetésének meghiúsulását okozó esemény csak akkor kerül elismerésre vis maiorként, ha a talaj takarása a vis maior bekövetkezésekor és annak időtartama alatt tarlóval borított.

Ugyancsak a Feltételességhez és az Agro-ökológiai Program releváns gyakorlataihoz kapcsolódóan 2025 évben induló eljárások esetében a másodvetés meghiúsulását okozó esemény csak akkor kerül elismerésre vis maiorként, ha a vis maior esemény bekövetkezte előtt a másodvetés elvetése szabályosan bejelentésre került.

Ugyancsak 2025-től kezdődően a 22/2024. (IV. 9.) AM rendelet (MePAR rendelet) 1. § 8. pontja szerinti kis vizes élőhely és 1. § 22. pontja szerinti vizenyős terület vonatkozásában nem lehet vis maior kérelmet benyújtani szélsőséges időjárási körülmény okozta árvíz vagy belvíz eseményre.

 

NAK / Sztahura Erzsébet


2024. augusztus 12., hétfő

Klímaváltozás...

Magyar ökológusok is részt vettek annak a tanulmánynak az elkészítésében, amely kimutatta, hogy az európai őserdők, öreg erdők szénmegkötése sokkal nagyobb, mint korábban gondolták. Európa erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxidot is meg tudnának kötni, ha hagynák azokat visszavadulni.

    Ezzel - elméletben - az európai személyautók szén-dioxid (CO2) kibocsátásának jelentős részét semmissé lehetne tenni - írták a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében.
    Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslései szerint 2022-ben az Európai Unióban mintegy 800 megatonnányi szén-dioxidot bocsátottak ki a járművek, ebből a személyautók nagyjából 480 megatonnával részesedtek - emlékeztettek a közleményben, amely szerint különösen ennek az adatnak a fényében érdekes az a publikáció, amelynek megállapítása szerint a kutatók eddig alábecsülték az európai őserdők, öreg erdők szénmegkötési képességét, a 100 évesnél idősebb fák a korábban gondoltnál sokkal jobban segítenek a felmelegedés elleni küzdelemben.    
    "Sajnos a földhasználat Európában és globálisan is hosszú évszázadokon át erdőírtó jellegű volt, gondoljunk csak a középkori hajók építéséhez kivágott hatalmas mennyiségű fára vagy az ipari forradalom nyersanyagigényére. Az 1800-as években egyre többen kezdtek rádöbbenni az igazi őserdők gyors eltűnésének problémájára, ám védelmük csak akkor vált igazán fontossá, amikor már alig maradt belőlük. Az őserdők különleges és ritka élővilágának és önszabályozó rendszerének, dinamikájának megismerése a kutatók számára ma már különösen fontos. Ezen belül is kiemelt kérdés, hogy mennyi szenet köt meg tartósan egy természetes erdőállomány" - magyarázta a tanulmány elkészítésében részt vevő Horváth Ferenc, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Erdőökológiai Kutatócsoportjának munkatársa.  
    A cikk előzménye egy 2018-as tanulmány volt, amely először szedte lajstromba, hogy Európában mennyi maradt még az őserdőkből. E fogalom alatt azokat a nagy kiterjedésű erdőket értik a szakemberek, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben módosított az emberi tevékenység. Jó példája ennek a lengyelországi bialowiezai őserdő, amely az európai bölény otthona. Ilyen erdő nagyon-nagyon kevés maradt a kontinensen, ám olyan "öreg erdőkből" akad még néhány, amelyekben kismértékű emberi tevékenység zajlott 50-60 évvel ezelőtt, de azóta hagyták őket visszavadulni.     Horváth Ferenc kiemelte: Magyarországon csak ilyen öreg erdők vannak, nagy kiterjedésű őserdő nincs. A legöregebb, legtermészetesebb állomány a Kékes északi letörésén húzódó, legalább 3 ezer éve háborítatlan ősbükkös, a Kékes Erdőrezervátum őserdőmaradványa. A trianoni döntést követően megmaradt Magyarország alig tizenkét százaléka volt erdővel borított, ez ma már 21 százalék körül van a telepítéseknek köszönhetően.
    A Communications Earth & Environment című folyóiratban publikált tanulmány szerzői 27 ország közel 8 ezer területén több mint 288 ezer fát vizsgáltak meg, és a kapott adatokból kiszámították a föld feletti, a föld alatti és a holt biomasszában tárolt szénmennyiségeket. Így erdőtípusonként és ökológiai zónánként is külön referenciaértékekhez jutottak, amelyek alapján látható például, hogy az északi területek havasi nyíresei kötik meg a legkevesebb, a balkáni jegenyefenyves-lucos bükkösök pedig a legtöbb széndioxidot.
    Ezen adatok segítségével sikerült azt is kiszámolni, hogy a kontinens erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxid megkötésére is képesek lehetnének 150 éven keresztül, ha ezeket az erdőket nem használnánk tovább, hagynánk azokat növekedni és visszavadulni.
    A magyar kutatók Horváth Ferenc vezetésével a kontinentális zónára vonatkozó adatok összegyűjtésében végeztek fontos munkát: az alföldi területek 130-170 éves állományaitól kezdve a már említett Kékes 160-200 éves fáin át egészen a kárpátaljai hatalmas kocsányos tölgyesekig közel 600 mintavételi területet mértek fel.
    A cikk fontos megállapítása, hogy a 60 centiméternél vastagabb törzsű fák hatványozottan több szenet tárolnak, mint kisebb társaik, miközben az erdőgazdálkodók gyakorlata az, hogy már az ennél vékonyabb állományokat rendszerint kivágják - mutattak rá.
    "A tanulmány célja, hogy ráirányítsa az európai döntéshozók figyelmét: ha nem vágjuk ki a fákat életidejük felénél, hanem hagyjuk őket terebélyesedni, akkor eddig nem gondolt mennyiségű szén megkötésével segíthetik az emberiséget a klímaváltozás elleni küzdelemben" - összegezték eredményeiket az ökológusok.(F:MTI)

2024. január 16., kedd

Vadgazdálkodás...

A korszerű és hatékony vadgazdálkodás fenntartható szinten szabályozza a vadállományt, valamint lehetővé teszi a vadászatot, mindezzel megakadályozza a jelentős mezőgazdasági és erdészeti vadkárokat, az inváziós állatfajok terjeszkedését, továbbá megfékezi az állatok között terjedő járványokat, az orvvadászatot és az illegális állatkereskedelmet. Ráadásul a vadászathoz kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatások fontos turisztikai bevételeket generálnak Magyarországon. Egy vadásztársaság célja a vadgazdálkodási tevékenység teljes körű folytatása, a vadon élő állatok tervszerű vadgazdálkodás keretein belüli kilövése, a vadhús értékesítése, valamint egyéb vadászati szolgáltatások nyújtása.

2023. október 6., péntek

Bortermelés szabályozása...

Új szabályokhoz kell alkalmazkodniuk a bortermelőknek. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) keretében bevezetésre került a borágazat számára egy egyszerűsített adminisztrációjú és alacsonyabb mértékű díjátalány, megjelent a kötelező csomagolóanyag-visszaváltási rendszer (DRS) új szabályozása és egyes borászati termékek 2023. november 15-től mentesülnek a reprezentációs adó megfizetése alól abban az esetben, ha a terméket közvetlenül az azt megtermelő borászattól vásárolják meg - sorolta pénteki közleményében az Agrárminisztérium (AM).

    Az európai uniós előírásoknak megfelelően ezen előírások teljesítése érdekében létrehozott kiterjesztett gyártói felelőségi rendszert 2023. július elsejével vezetik be a magyar hulladékgazdálkodásban. A kormányzat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával (HNT) folytatott konzultáció eredményeképpen arról döntött, hogy az EPR rendszer keretében az ágazat által a hulladék kezeléséért fizetendő díj mértéke a borászati termékek vonatkozásában nem lehet magasabb az eddig is alkalmazott termékdíj mértékénél. A borászoknál a termelési sajátosságok okán jelentős adminisztrációs terhek csökkentése érdekében díjátalányt vezetnek be, amely a borászati termék palackja mellett minden, a palackhoz kapcsolódó csomagolási anyagot magába foglal.
    Az EPR rendszerre vonatkozó szabályozás mostani módosításával meghatározták a konkrét díjátalány mértékeket, amelyek 2023. július elsejével visszamenőleg alkalmazandók. A döntés a borászokon túl arra a mintegy 25 ezer szőlőtermelő gazdálkodóra is hatással van, akiknek bevétele erősen függ a magyar borászok hazai és exportpiacokon történő eredményességétől, piaci pozíciójának alakulásától. Az első negyedéves EPR adatszolgáltatást 2023. október 20-ig kell teljesítenie az érintetteknek - figyelmeztetett az AM.
    2024. január elsejével indul el hazánkban a kötelező csomagolóanyag-visszaváltási rendszer. A most megjelent részletszabályok alapján a kötelezően visszaváltási díjas termékek körébe tartozik majd a tej- és tejalapú italtermékek kivételével minden üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos, egy deciliter és három liter közötti űrtartalmú italtermék, így az ebbe a kategóriába tartozó borászati termékek csomagolása is. Az új szabályozás alól mentességet kapnak azok a borászatok, ahol az így kiszerelt termékek mennyisége nem haladja meg éves szinten az 5000 darabot. A szabályozás alá eső termékeket a jogszabályban rögzített módon kell nyilvántartásba venni, illetve forgalmazni.
    A szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy a már korábban, e jogszabály alkalmazása nélkül legyártott termékeket 2024. június 30. napjáig a kereskedők a polcra tehessék és a készlet kimerüléséig forgalmazhassák - hívta fel a figyelmet a minisztérium.
    Az egész európai borpiacot érintő értékesítési nehézségek hazai piaci szereplők általi leküzdése, valamint a minőségi borok értékesítésének növelése érdekében a kormány döntése alapján 2023. november 16-tól az üzleti célú reprezentációra és üzleti ajándéknak megvásárolt oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékek mentesülnek a reprezentációs adó megfizetése alól abban az esetben, ha a terméket közvetlenül az azt megtermelő borászattól vásárolják meg.
    Az agrárminisztérium megemlítette azt is, hogy Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos irányítása mellett a Magyar Bormarketing Ügynökség hamarosan indítja vásárlásösztönző kampányát, élve a rendelet biztosította könnyebbséggel.(F:MTI)

2023. június 6., kedd

Erdőgazdálkodás...

Szakmai vitát tartottak az erdőgazdálkodási szabályozásról az egyetemek, az erdészeti szakma és az Agrárminisztérium képviselői a PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézete, az NKE Eötvös József Kutatóközpontja együttműködésével, az Országos Erdészeti Egyesület támogatásával az "Erdőgazdálkodás Magyarországon Múlt - Jelen - Jövő" című konferencián Budapesten - közölte az Agrárminisztérium az MTI-nek kedden eljuttatott közleményben.

    Kiemelték: országunk területének 25,4 százalékát, vagyis az egynegyedét erdei fajokból álló vegetáció borítja, amiből több mint kétmillió hektár jogilag is erdő. Erre a természeti vagyonra bátran alapozhatunk - emelte ki előadásában Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára a konferencián.
    A kezdeményezés céljaként az erdőkre, illetve az állami erdőgazdaságokra mint szolgáltatókra hívta fel a figyelmet, amelyek feladatukként a természetes ökoszisztéma szolgáltatásait közvetítik társadalom számára - írták. Az Országos Erdőállomány Adattárában erdőként nyilvántartott területek 56 százaléka van állami kézben, ami európai szinten kimagasló arány. A fakészlet esetében több mint 225 millió köbméter élő faanyag található az állami erdőkben, amiből kicsit több mint 4 millió köbmétert termelnek ki évente - tették hozzá.
    Az államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy miközben az állami erdőgazdaságok stratégiai szerepet töltenek be az ország faellátásában, az erdő sokkal több, mint faanyag: klíma- és egészségvédelmi szerepe, rekreációs szolgáltatásai, a biodiverzitás védelme és gazdasági értéke együttesen teszi értékessé számunkra. Nemzeti érdeknek nevezte, hogy a klímaváltozás időszakában megőrizzék a meglévő erdők minőségét, növeljék természetességüket, bővítsék a fával borított területeket. Tájékoztatott arról, hogy az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó.
    Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára előadásában a hosszútávon fenntartható állami erdőgazdálkodás intézményi feltételeinek biztosításáról, az állami tulajdonba álló erdők elsősorban közcélú hasznosításának elősegítéséről, az állami erdővagyon-kezelés szervezeti egységének megteremtéséről, valamint az állam tulajdonában álló erdőknek egységes erdőgazdálkodási körbe vonásának szükségességéről, illetve a szervezeti racionalizálásról és holdingba szervezésről beszélt.
    A szervezeti integráció kapcsán kiemelte annak kérdését is, hogy a hatósági szervezetrendszer vonatkozásában is érdemes új megközelítést alkalmazni, amely szerint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok erdészeti, halgazdálkodási, természetvédelmi és vadászati hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységeinek integrációját emelte ki. Legfontosabb célként többek között a természeti kincseink megismertetését, és a megőrzésüket biztosító szakemberek megbecsülését határozta meg.
    A konferencia paneljeiben szó volt továbbá az erdőgazdálkodás történetéről és folytonosságairól Közép-Európában, az erdők társadalmi szerepéről, az erdőgazdálkodás jövőjéről, szabályozási és oktatási reformokról, valamint az erdőgazdálkodás nagy kérdéseiről - olvasható a minisztérium közleményében. (f:mti)

2023. március 24., péntek

Rovarfehérje szabályozás...

Szigorúbb szabályozás lépett életbe, a rovarfehérjét tartalmazó élelmiszereken fel kell tüntetni a "Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!" kifejezést, és azokat a többi terméktől elkülönítetten kell kihelyezni - jelentette be az agrárminiszter pénteken a közösségi oldalán.

    Nagy István hangsúlyozta, a kormány a szigorú termékjelölési és elkülönítési szabállyal is szeretné védeni a magyar fogyasztókat a Brüsszel által az EU-ban engedélyezett rovarfehérjét tartalmazó élelmiszerektől. Magyarország egyedüli tagállamként nem támogatta azt az európai uniós szándékot, hogy rovarokat hozzanak forgalomba élelmiszerként és élelmiszer-összetevőként az EU-ban.
    "Az Európai Bizottság ezzel gasztronómiai hagyományainkat, étkezési szokásainkat sodorja veszélybe" - tette hozzá a miniszter. Éppen ezért az Agrárminisztérium (AM) a vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosította az élelmiszerek jelölési rendeletét. A rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők lesznek a boltok polcain. A rendeletnek nem megfelelő csomagolóeszközöket és címkéket még három hónapig lehet felhasználni, és az ilyen csomagolóeszközzel vagy címkével ellátott termékek legfeljebb további három hónapig tarthatók forgalomban. Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a módosított rendelet megsértése miatt 90 napig nem szabnak ki bírságot.
    Rámutatott, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) reprezentatív felméréseiből világosan látszik, hogy 2016 óta 2,4 százalékkal emelkedett a rovarfogyasztástól elzárkózók aránya Magyarországon. "Akiknek fontos, hogy magyar eredetű élelmiszert vásároljanak, azok nem szeretnének rovarokat enni. Ráadásul a magyar gazdák mindig kiváló minőségű alapanyaggal, friss és jó minőségű élelmiszerrel látják el a magyar lakosságot, nem kell sem élelmiszer, sem pedig fehérjehiánytól tartanunk" - húzta alá.
    Nagy István végül arról is beszélt, hogy a szabályozás nem érinti az eddig az élelmiszeripar által széles körben használt, rovarból származó adalékanyagokat, hanem a rovarokra mint összetevőkre vonatkozik. (F:MTI)

2022. október 19., szerda

Borpromóciós program

Magyarországon mintegy 30 ezer szőlész, valamint borász tevékenykedik, akik a jövőben is számíthatnak Magyarország kormányának együttműködésére és segítségére. Minőségi előrelépést jelent az ágazat számára az új borpiaci szabályozás, amely a hatósági eljárások újragondolásával és elektronikus ügyintézési lehetőséggel segíti az adminisztrációs terhek csökkentését - közölte Nyitrai Zsolt kiemelt társadalompolitikai ügyekben a miniszterelnök munkájának támogatásáért felelős miniszterelnöki biztos szerdán az MTI-vel, miután a szőlészek-, borászok-, valamint a hazai borpiac helyzetéről egyeztetett a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) székházában Légli Ottó elnökkel.

    A közlemény szerint a miniszterelnöki biztos kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben számos intézkedéssel segítették a szőlészek és borászok munkáját, amellyel a magyar bor versenyképessége egyaránt javult idehaza és világszerte. Közel 75 milliárd forint támogatást biztosítottak a hazai szőlőültetvények modernizálására, valamint mintegy 30 milliárd forint értékben támogatták a borászatok technológiai beruházásait - jelezte.
    Az elektronikus ügyintézés lehetősége 2023 első felében nyílhat meg, kötelezővé viszont csak később válik, és csak a nagyobb ültetvényeket használó, nagyobb piaci szereplők számára.
    A miniszterelnöki biztos kezdeményezte, hogy az idén 25. évfordulóját ünneplő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, Magyarország Kormányával együttműködve egyeztessen az ágazat szereplőivel és közösen vitassák meg a jövőbeni szakmai kihívásokra adandó válaszokat - írták.
    A közlemény szerint Légli Ottó azt mondta, hogy több borvidéken is a korábban szüretelt fajtákat és a fiatal ültetvényeket viselte meg jobban az idei aszály.
    Az augusztus közepén, szeptember hónapban érkező csapadékra jól reagált a szőlő, így a mennyiségi visszaesés a vártnál kisebb lett mind Magyarországon, mind pedig az európai bortermelő országokban.
    A HNT becslése szerint 2,6-2,9 millió hektoliter bortermeléssel számolhatunk 2022-ben. A tavalyinál visszafogottabb termésmennyiség alapvetően kimagasló minőséggel párosul: a rendszerváltást követően és különösen az uniós csatlakozással megnyíló vidékfejlesztési és nemzeti boríték támogatásoknak köszönhetően a magyar borászatok olyan technológiai fejlesztéseket valósítottak meg, melyek a több évszázados termelési tapasztalattal és kiemelkedő szakmai tudással az olyan nehezebb évjáratokban is, mint amilyen a 2022-es, kiváló minőségű magyar borok kerülhetnek a magyar és nemzetközi fogyasztók asztalára - áll a közleményben.
    Úgy folytatták, hogy ugyanakkor a háborús gazdasági környezetben robbanásszerűen megemelkedő költségek drasztikusan növelték a magyar szőlőtermelők, a családi birtokok és a felvásárló üzemek termelési költségeit.
    A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kereskedelmi láncok több esetben egyoldalúan növelték árrésüket. Ezáltal a fogyasztók a borárak növekedését tapasztalják, holott abból a magyar termelők nem részesültek - írták.
    Annak érdekében, hogy a hazai és a nemzetközi piacokon nagyobb szerepet kapjon a magyar bor, komplex borpromóciós programot tervez indítani jövőre a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.
    A mintegy 2,6 milliárd forintból megvalósuló kampány célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a hazai borkultúrát, illetve növelje a magyar borok népszerűségét a külföldi piacokon.
    "Az ezeregyszáz éves magyar szőlész-borász történelem példái azt mutatják, hogy az ágazat béke időszakában és intelligens piaci szabályozási viszonyok között tud csak fejlődni és folytatni minőségi megújulását" - fogalmaztak. A közlemény szerint mindketten egyetértettek abban, hogy a magyar szőlőtermelők és borászatok elemi érdeke a béke. Fontosnak látják a kormányzat és a szakmaközi szervezet közötti együttműködést és a közös fellépést európai uniós szinten egyaránt. Örvendetesnek tartják, hogy az idei aszály ellenére kiemelkedően jó borminőség várható - olvasható a közleményben.(F:MTI)

2022. szeptember 4., vasárnap

Mezőgazdasági vízfelhasználás

Nagyításhoz kattintson a képre
Már a 19. század elején Vedres József foglalkozott a futóhomok megkötésével, s ezzel a mikroklíma, infiltráció és evapotranszspiráció ésszerű alakításával is. A silány homokság használhatása című munkája e tárgykörben a legkiválóbb, úttörő jellegű alkotás. Új tudományos elgondolásait a gyakorlatban saját birtokán vezette be először, s ezeket használta érveiben referenciaként. Ezt követően Kistelek határában, majd a csengeli határban kezdett futóhomok-megkötést 200 ezer nyárfa, 80 ezer fűzfa és 140 ezer akácfa elültetésével. Kiterjedten és eredményesen foglalkozott a legelők védelmével és a korábban terméketlen területek hasznosításával is. Munkája nyomán az erdősítés iránti érdeklődés általánossá vált és A futóhomok közhelyeken erdők plántálásáról törvény született.

Beszédes Józsefnek a Sárvíz, Sió és Kapos szabályozása eredményeként épített malomcsatorna alkalmas volt a területen gravitációs öntözés bevezetésére, de a molnárok ellenállása miatt még az 1863. évi híres nagy szárazság idején sem lehetett belőle öntözni. Péch Antal szerint 1902-ben a berendezéseket már csak kivételes esetben használták.

1918-ban Bánki Donát elkészítette az Alföld öntözésének javaslatát. 1922–1923-ban Trummer Árpád (1881–1961) kidolgozta Az Alföld öntözése című tanulmányt, 1931-ben megírta az Öntözésről című, majd 1937-ben megszerkesztette a Tiszántúl öntözése című könyvet. 1935-ben dolgozták ki az Alföld vízellátásának első öntözési kerettervét.

Az 1930-as években Scherf Emil adott először pontos adatokat arról, hogy az Alföldön az elégtelen nyári csapadékot mennyi öntözővízzel kell megnövelni, hogy a növénytermesztési időszakban a megfelelő vízértéket elérje. Az 1950-es évek elejétől foglalkozott Salamin Pál az öntözővízigénnyel, az öntözővíz-háztartással, az altalajöntözéssel és a meliorációval. Az 1940-es években a MÁVAG Gorup-féle szivattyúját Ziegler Károly nagy sikerrel állította az öntözés szolgálatába.

A tiszafüredi, a hódmezővásárhelyi és a körösvölgyi öntözőrendszer építése az 1930-as évek végén készült el Lampl Hugó irányításával a Keleti-főcsatorna Hajdúnánás és Balmazújváros közötti szakaszán.

Az 1950-es évek elején felvetődött a megindult szennyvízcsatornázás nyomán hirtelen megnövekedett szennyvíz elhelyezésének problémája. Ennek egyik fontos kérdésével, a szennyvízöntözés egészségügyi gondjainak megoldásával eredményesen foglalkozott Jeney Endre (1891–1970). A szennyvízöntözést a mezőgazdaságban Oroszlány István (1914–1984) eredményei alapján vezették be, aki a témával az 1930-as évektől foglalkozott. Az ő nevéhez fűződik az ideiglenes csatornázás nagyüzemi öntözési eljárás kidolgozása, a barázdás és sávos öntözés elméleti és gyakorlati alapjainak fejlesztése és elterjesztése. Úttörő volt a hazai esőztető öntözés részletes, elemző vizsgálatában. Az öntözés fejlesztésének évtizedeken át vezető egyénisége volt Lampl Hugó és Németh Endre. Számos tanulmányt, műszaki {IV-466.} tervet készítettek az öntözéses termelés kiterjesztéséről.

A tógazdaságok Magyarországon elmaradtak az európai fejlődéstől. A rizsföldeken való pontyivadék-nevelés módszerét már a 19–20. század fordulóján kidolgozták, de nem alkalmazták. Az 1930–1940-es években figyeltek fel a módszerre itthon is, miután egy olasz mérnök magyarországi tanulmányútjáról hazatérve meghonosította Olaszországban (jelentősen megnövelve ezzel a lombardiai rizstelepek jövedelmezőségét). Ettől kezdve közel félszáz tógazdaság épült. Egyik legelső tervezője Németh Endre volt, aki maga 25 tógazdaságot tervezett és épített.

A termőföldterület növelése többirányú hasznot is hozott az 1940–1960-as években. Ezen belül a láphasznosítás egyik vezető egyénisége volt Vitális Sándor.

Az 1960-as években a mezőgazdaság termelési biztonsága és terméseredményeinek növelése érdekében kiterjedt elméleti és gyakorlati vizsgálatokat, félüzemi és üzemi kísérleteket folytattak a talajvízből történő öntözés, az ún. csőkutas öntözés terén (Lackó Ágnes).

Az 1980-as években nagy energiát fektettek a felületi öntözési lehetőségek, a legelőöntözések fejlesztésébe (Zalánffy László, 1920–1995).(F:Magyarország a XX. században)

2022. március 24., csütörtök

Agrárium 2022 konferencia

Április 6-án rendezik meg Kecskeméten „Agrárium 2022” című, immár hagyományosnak számító szakmai konferenciát. A konferencia legfontosabb célja, hogy első kézből tájékoztassa a résztvevőket a leglényegesebb idei támogatási, szabályozási, piaci, finanszírozási, jövedelmezőségi változásokról. A részletes programért kattintson ide>>

2022. február 12., szombat

Őstermelők társadalombiztosítása...

2020. december 31-ig hatályos szabályozás értelmében a mezőgazdasági őstermelő akkor vált biztosítottá, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő ideje és a már megszerzett szolgálati ideje együttesen elérte legalább a 20 évet - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Azonban a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) hatályba lépett módosítást követően 2021. január 1. napjától a biztosítotti jogviszony már nem kötött a 20 éves szolgálati időhöz. Előfordulhat tehát olyan eset is, hogy a mezőgazdasági őstermelő 2020. december 31-ig még nem volt biztosított, mivel nem érte el a 20 éves szolgálati időt, azonban 2021. január 1. követően, a Tbj. változása következtében már az.

2021. december 28., kedd

Kóbor állat rendelet

A kormány elfogadta a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásáról szóló kormányrendeletet, amely részletesen szabályozza az ebrendészeti telepek feladatkörét és ellenőrzését - közölte az Agrárminisztérium az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

    A szabályozás célja a közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi szempontból is megfelelő és korszerű környezet létrehozása, amelyek révén növekszik az ebrendészeti telepek szakmai színvonala, átláthatósága, javul a telepeken tartott állatok jólléte, egészsége és gazdához jutási esélye is.  Az egészséges állatok minimális tartási ideje 14 napról 45 napra emelkedik, az állatokról részletes nyilvántartást kell vezetni, és fel kell őket tüntetni a kötelezően létrehozandó honlapon is - írták.
    A közleményben kifejtik: az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (állatvédelmi törvény) felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben szabályozza a kóbor állatok befogásának, ellátásának részletes szabályait.
    A rendelet - Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, a hatóságok, a szakmai intézmények, illetve az állatvédő civil szervezetek széleskörű előkészítésével - 2021 év végére megszületett, lehetővé téve az ebrendészeti, illetve gyepmesteri szolgáltatás egységesítését, működési kereteinek meghatározását - tudatták.
    A rendelet szabályozási köre kiterjed a telepek létesítésétől  a tartással kapcsolatos napi szintű feladatok meghatározásáig.
    A rendelet értelmében minden önkormányzatnak rendelkeznie kell saját ebrendészeti ellátással vagy szerződéssel. Fontos módosítás, hogy minden ebrendészeti vagy gyepmesteri telepnek kötelező lesz sorszámozott, időrendi nyilvántartást vezetnie a befogott, illetve leadott állat fajáról, fajtájáról, ivaráról, koráról (vagy becsült koráról), ismertető jegyéről, egyedi azonosítójáról, immunizáltságáról, illetve befogásának körülményeiről. A rendelet meghatározza a telepek kötelező nyitvatartását, telefonos és e-mailes elérhetőségét is - írták.
    Minden állat mikrocsippel megjelölve, veszettség ellen beoltva, ivartalanítva vagy ivartalanítási kötelezettséggel, féreghajtóval kezelve, írásbeli megállapodással adható majd örökbe, illetve telep,ebrendészet,ivarta gyepmesteri vagy ebrendészeti telep Magyarországon bejegyzett szervezettől nem kérhet kihozatali díjat az állatért. Minden esetben törekedni kell az eredeti gazda megtalálására. A rendelet meghatározza a minimum tartási területet, egyes minimális ellátási követelményeket, valamint a csoportos tartás szabályait is: kizárólag azonos ivarú, ivartalanított, egymással szemben agressziót nem mutató állatok kerülhetnek ugyanazon férőhelyre - áll a közleményben.
    A kutyák tartós megkötése tilos Magyarországon. A kormány pontosította a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendeletet: korlátozta azokat az eseteket, amikor átmeneti megkötésre sor kerülhet, továbbá a futólánc minimális hosszúságát is meghatározta az állat méretéhez viszonyítva - írták.
    A változások egy része 2022. január 1-jén, bizonyos része pedig 2022. július 1-jén lép hatályba, ezzel megfelelő felkészülési időt biztosítva a rendelet hatálybalépésekor működő  gyepmesteri telepeknek. A kormányrendelet további részletei megtekinthetők a Magyar Közlönyben - olvasható a szaktárca közleményében.(F:mti)

2021. szeptember 9., csütörtök

Generációváltás a mezőgazdaságban

Az Agrárminisztérium az őszi törvényhozási időszakban olyan jogi szabályozást készít elő, amely a mezőgazdaságban megkönnyíti az utódlás, a generációváltás, a gazdaság átadásának kérdését - mondta az agrárminiszter a 34. Bábolnai Gazdanapok csütörtöki megnyitóján.

Nagy István hozzátette: a gazdaságokat most működtető első generáció érzelmi alapon gazdálkodik, történelmi igazságtétel után került birtokába a föld. Az utánuk jövő nemzedék már racionális megközelítésű, nekik magától értetődő a folyton fejlődő módszerek alkalmazása.

    Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója elmondta, ebben az évben mintegy 20 gépkapcsolással mutatják be a legújabb erő- és munkagép-fejlesztéseket.
    A fajtakísérleti bemutatósoron a nemesítőházak képviselői több műhelybeszélgetést tartanak, amellyel az általuk fogalmazott kukoricahibridekre kívánják felhívni a figyelmet.
    Az igazgató kiemelte, hogy idén először vetnek cirokhibrideket, amellyel szeretnék felkelteni az érdeklődést a takarmánynövényben rejlő lehetőségekre, mely a klímaváltozás miatt kaphat egyre nagyobb szerepet.
    A szakiskolai napon a középfokú mezőgazdasági képzésben tanulókat szólítják meg a rendezők, 19 iskolából. A diákok vezetett programon vesznek részt, és tesztvezetésen próbálhatják ki a legmodernebb traktorokat.
    A 34. Bábolnai Gazdanapok a 80. OMÉK társrendezvénye, 150 kiállítóval, 20 ezer négyzetméteren. A rendező a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok, a Magyar Mezőgazdaság Kft. a kiállítás szervezője. (F:mti)

2021. március 10., szerda

Drónhasználat szabályozása

Drónvizsga, regisztráció, felelősségbiztosítás, légtérhasználati előírások maradéktalan betartása. 2021-től új szabályoknak kell megfelelniük a pilóta nélküli légi járművek üzembentartóinak. Az alapképzés, illetve a drónvizsga nemcsak a biztonságos üzemeltetés miatt fontos, de a biztosítási kártérítésnek is elengedhetetlen feltétele - hívja fel a figyelmet a Groupama Biztosító. Az ingyenes drónpilóta alapképzésre és a 4600 forintos vizsgára 16 éves kortól lehet jelentkezni a Közlekedéstudományi Intézet honlapján.https://www.agrarszektor.hu/gepek/mostantol-csak-igy-lehet-dront-reptetni-magyarorszagon-itt-vannak-az-uj-szabalyok.28482.html

2020. november 18., szerda

Családi gazdaságok erősítése

A családi gazdaságok erősítését, a generációváltás támogatását és a termelők együttműködésének ösztönzését célozza a családi gazdaságokról szóló jogszabály. Az élelmiszergazdaság gerincét adó 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó termelő 2021. január 1-től három működési forma közül választhat.Így maradhat őstermelő, alkothat őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot. A jövőre életbe lépő szabályozás kedvező adózási feltételeket biztosít majd, és csökkenti az adminisztrációs terheket. A kisebb őstermelők számára például nő az adómentesség értékhatára, és az éves minimálbér ötszörösét el nem érő bevételt nem terheli majd személyi jövedelemadó. (mti)


2020. október 21., szerda

Vis maior kérelem

Az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról és a vis maiorral összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 94/2015. (XII. 23.) FM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból finanszírozott intézkedések megvalósulásának időtartama alatt, elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról szóló 57/2015. (XII. 23.) MvM rendelet alapján benyújtandó ún. általános vis maior kérelmek elektronikus benyújtó felületének használata. Felhasználói kézikönyv az általános vis maior kérelem benyújtásához.pdf

2020. október 10., szombat

Magán-erdőgazdálkodás szabályai

Az erdőtörvény 2017. évi módosításával megkezdődött a magán-erdőgazdálkodás szerveződési lehetőségeinek új alapokra helyezése. A várakozásokhoz képest ugyan néhány éves késéssel, viszont a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon egyszerűsített felszámolására vonatkozó új szabályozással kiegészülve a hiányzó törvényi szintű szabályozások nagy része végre elkészült. A NAK tájékoztató sorozat keretében ismerteti a részleteket az érintettekkel.(NAK) https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/erdogazdalkodas/102330-tajekoztatas-a-magan-erdogazdalkodas-szervezodeseinek-uj-jogszabalyi-kereteirol

2020. július 1., szerda

Engedélykötelezettség és bejelentés

A 2020. június 18-án hatályba lépett „A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. számú törvény” alapján az egyes, egyébként engedélyköteles tevékenységek az ellenőrzött bejelentést követően – engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül – is végezhetőek.
A törvény és a rendelet hatályos változata az njt.hu oldalon érhető el.

2020. június 30., kedd

Erdészeti szakirányítás

2020. július 1-től jelentős mértékben megváltozik az erdészeti szakirányítási tevékenységre vonatkozó törvényi és végrehajtási rendeleti szabályozás. A törvénymódosítás során újragondolást igényelt, hogy az erdőgazdálkodás szakszerűségét biztosító szakirányítói szolgáltatások milyen típusú, lehetőleg tartamos jogviszonyokban nyújthatók. A kormányrendelet az Evt. erdészeti szakirányításra vonatkozó, bővített szabályozásához kapcsolódó részletszabályokat határozza meg. A rendelet teljes szövege itt olvasható.

2020. május 29., péntek

EU szabályozás

Kihirdették az Európai Bizottság 2020/625 végrehajtási rendeletét (2020. május 6.) az (EU) 2017/625 és a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása céljából a bizonyos harmadik országokból származó egyes áruk Unióba történő beléptetése esetén alkalmazandó hatósági ellenőrzések és szükségintézkedések ideiglenes fokozásának előírásáról szóló (EU) 2019/1793 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2015/943 bizottsági végrehajtási rendelet és a 2014/88/EU bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről. A számos ország rengeteg termékét felsoroló rendeletet ezen a hivatkozáson lehet elolvasni.

2020. május 27., szerda

Tűzgyújtási tilalom visszavonása

Az elmúlt 48 órában hullott csapadéknak köszönhetően csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért 2020. május 26-tól (kedd) a Dunántúlon és az északi országrészben visszavonásra kerül a tűzgyújtási tilalom.
A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.