Magyar ökológusok is részt vettek annak a tanulmánynak az elkészítésében, amely kimutatta, hogy az európai őserdők, öreg erdők szénmegkötése sokkal nagyobb, mint korábban gondolták. Európa erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxidot is meg tudnának kötni, ha hagynák azokat visszavadulni.
Ezzel
- elméletben - az európai személyautók szén-dioxid (CO2) kibocsátásának
jelentős részét semmissé lehetne tenni - írták a Magyar Kutatási
Hálózat (HUN-REN) MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében.
Az
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslései szerint 2022-ben az
Európai Unióban mintegy 800 megatonnányi szén-dioxidot bocsátottak ki a
járművek, ebből a személyautók nagyjából 480 megatonnával részesedtek -
emlékeztettek a közleményben, amely szerint különösen ennek az adatnak a
fényében érdekes az a publikáció, amelynek megállapítása szerint a
kutatók eddig alábecsülték az európai őserdők, öreg erdők szénmegkötési
képességét, a 100 évesnél idősebb fák a korábban gondoltnál sokkal
jobban segítenek a felmelegedés elleni küzdelemben.
"Sajnos a
földhasználat Európában és globálisan is hosszú évszázadokon át
erdőírtó jellegű volt, gondoljunk csak a középkori hajók építéséhez
kivágott hatalmas mennyiségű fára vagy az ipari forradalom
nyersanyagigényére. Az 1800-as években egyre többen kezdtek rádöbbenni
az igazi őserdők gyors eltűnésének problémájára, ám védelmük csak akkor
vált igazán fontossá, amikor már alig maradt belőlük. Az őserdők
különleges és ritka élővilágának és önszabályozó rendszerének,
dinamikájának megismerése a kutatók számára ma már különösen fontos.
Ezen belül is kiemelt kérdés, hogy mennyi szenet köt meg tartósan egy
természetes erdőállomány" - magyarázta a tanulmány elkészítésében részt
vevő Horváth Ferenc, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Erdőökológiai
Kutatócsoportjának munkatársa.
A cikk előzménye egy 2018-as
tanulmány volt, amely először szedte lajstromba, hogy Európában mennyi
maradt még az őserdőkből. E fogalom alatt azokat a nagy kiterjedésű
erdőket értik a szakemberek, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak
minimális mértékben módosított az emberi tevékenység. Jó példája ennek a
lengyelországi bialowiezai őserdő, amely az európai bölény otthona.
Ilyen erdő nagyon-nagyon kevés maradt a kontinensen, ám olyan "öreg
erdőkből" akad még néhány, amelyekben kismértékű emberi tevékenység
zajlott 50-60 évvel ezelőtt, de azóta hagyták őket visszavadulni.
Horváth Ferenc kiemelte: Magyarországon csak ilyen öreg erdők
vannak, nagy kiterjedésű őserdő nincs. A legöregebb, legtermészetesebb
állomány a Kékes északi letörésén húzódó, legalább 3 ezer éve
háborítatlan ősbükkös, a Kékes Erdőrezervátum őserdőmaradványa. A
trianoni döntést követően megmaradt Magyarország alig tizenkét százaléka
volt erdővel borított, ez ma már 21 százalék körül van a telepítéseknek
köszönhetően.
A Communications Earth & Environment című
folyóiratban publikált tanulmány szerzői 27 ország közel 8 ezer
területén több mint 288 ezer fát vizsgáltak meg, és a kapott adatokból
kiszámították a föld feletti, a föld alatti és a holt biomasszában
tárolt szénmennyiségeket. Így erdőtípusonként és ökológiai zónánként is
külön referenciaértékekhez jutottak, amelyek alapján látható például,
hogy az északi területek havasi nyíresei kötik meg a legkevesebb, a
balkáni jegenyefenyves-lucos bükkösök pedig a legtöbb széndioxidot.
Ezen
adatok segítségével sikerült azt is kiszámolni, hogy a kontinens erdői
akár évi 309 megatonna szén-dioxid megkötésére is képesek lehetnének 150
éven keresztül, ha ezeket az erdőket nem használnánk tovább, hagynánk
azokat növekedni és visszavadulni.
A magyar kutatók Horváth
Ferenc vezetésével a kontinentális zónára vonatkozó adatok
összegyűjtésében végeztek fontos munkát: az alföldi területek 130-170
éves állományaitól kezdve a már említett Kékes 160-200 éves fáin át
egészen a kárpátaljai hatalmas kocsányos tölgyesekig közel 600
mintavételi területet mértek fel.
A cikk fontos megállapítása,
hogy a 60 centiméternél vastagabb törzsű fák hatványozottan több szenet
tárolnak, mint kisebb társaik, miközben az erdőgazdálkodók gyakorlata
az, hogy már az ennél vékonyabb állományokat rendszerint kivágják -
mutattak rá.
"A tanulmány célja, hogy ráirányítsa az európai
döntéshozók figyelmét: ha nem vágjuk ki a fákat életidejük felénél,
hanem hagyjuk őket terebélyesedni, akkor eddig nem gondolt mennyiségű
szén megkötésével segíthetik az emberiséget a klímaváltozás elleni
küzdelemben" - összegezték eredményeiket az ökológusok.(F:MTI)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése