Tisza Élővilágának Emléknapja

 02.1 Tisza Élővilágának Emléknapja 2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJÁvá nyilvánította.

Tanácsadás...

Új pályázati felhívás jelent meg 10 milliárd forint keretösszeggel a gazdálkodóknak nyújtott egyedi szaktanácsadási szolgáltatások támogatására, ezzel segítve az ágazati szereplőket a klimatikus, piaci és technológiai tényezők miatt mind gyorsabban változó körülmények közötti helytállásban – jelentette be Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A gazdálkodók a támogatott szaktanácsadást térítésmentesen vehetik igénybe különböző tématerületeken, mint például precíziós gazdálkodás, ökológiai gazdálkodás, vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, erdőgazdálkodás. A támogatási kérelmek benyújtására 2025. február 5-től lesz lehetőség, de a támogatott tevékenység korábban is megkezdhető, ugyanis a 2024. december 7-től folytatott szaktanácsadás is elszámolható.

A kiírás és a hozzá kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.

Ökológiai gazdálkodás támogatása

 

A Közös Agrárpolitika Irányító Hatósága a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX.13.) AM rendelet 68. § (4) bekezdése alapján megkezdte az „Ökológiai gazdálkodás támogatása” című (KAP-RD20-1-24 kódszámú) pályázati felhívás tervezetének társadalmi egyeztetését.

A tervezet szerint a támogatási kérelmek elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül történő benyújtására 2024. november 15. és 2024. december 16. között lesz lehetőség.

A pályázati felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2024. szeptember 27. napjáig lehet megküldeni a kap.gov.hu oldalon kialakított felhívások társadalmi egyeztetése 2023-2027 felületen keresztül, amely itt érhető el, ahogy maga a felhívás-tervezet is.F:NAK)

Új KMÉ védjegyes pályázati lehetőség nyílt meg!

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

A Bizottság EMVA-ra vonatkozó internetes oldala

Keresés...

Falugazdász iroda elérhetősége

Vármegye:

Állandó nyitvatartással rendelkező irodák:

KÉZIKÖNYVEK, TÁJÉKOZTATÓK

• A kamara által kiadott gazdálkodói kézikönyvek
• Gazdálkodási Napló
• Hivatali kapu, ÁNYK
• Csoportos tájékoztatók

Kalkulátorok

• AKG vetésszerkezet kalkulátor
• KAP támogatás kalkulátor
• AKG kalkulátor
• Gyakorlati képzőhelyek nyilvántartása
• Standard Termelési Érték Kalkulátor
• Új (2023-2027) Standard Termelési Érték (STÉ) kalkulátor

tűzgyújtási tilalom

Klímaváltozás...

Magyar ökológusok is részt vettek annak a tanulmánynak az elkészítésében, amely kimutatta, hogy az európai őserdők, öreg erdők szénmegkötése sokkal nagyobb, mint korábban gondolták. Európa erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxidot is meg tudnának kötni, ha hagynák azokat visszavadulni.

    Ezzel - elméletben - az európai személyautók szén-dioxid (CO2) kibocsátásának jelentős részét semmissé lehetne tenni - írták a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében.
    Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslései szerint 2022-ben az Európai Unióban mintegy 800 megatonnányi szén-dioxidot bocsátottak ki a járművek, ebből a személyautók nagyjából 480 megatonnával részesedtek - emlékeztettek a közleményben, amely szerint különösen ennek az adatnak a fényében érdekes az a publikáció, amelynek megállapítása szerint a kutatók eddig alábecsülték az európai őserdők, öreg erdők szénmegkötési képességét, a 100 évesnél idősebb fák a korábban gondoltnál sokkal jobban segítenek a felmelegedés elleni küzdelemben.    
    "Sajnos a földhasználat Európában és globálisan is hosszú évszázadokon át erdőírtó jellegű volt, gondoljunk csak a középkori hajók építéséhez kivágott hatalmas mennyiségű fára vagy az ipari forradalom nyersanyagigényére. Az 1800-as években egyre többen kezdtek rádöbbenni az igazi őserdők gyors eltűnésének problémájára, ám védelmük csak akkor vált igazán fontossá, amikor már alig maradt belőlük. Az őserdők különleges és ritka élővilágának és önszabályozó rendszerének, dinamikájának megismerése a kutatók számára ma már különösen fontos. Ezen belül is kiemelt kérdés, hogy mennyi szenet köt meg tartósan egy természetes erdőállomány" - magyarázta a tanulmány elkészítésében részt vevő Horváth Ferenc, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Erdőökológiai Kutatócsoportjának munkatársa.  
    A cikk előzménye egy 2018-as tanulmány volt, amely először szedte lajstromba, hogy Európában mennyi maradt még az őserdőkből. E fogalom alatt azokat a nagy kiterjedésű erdőket értik a szakemberek, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben módosított az emberi tevékenység. Jó példája ennek a lengyelországi bialowiezai őserdő, amely az európai bölény otthona. Ilyen erdő nagyon-nagyon kevés maradt a kontinensen, ám olyan "öreg erdőkből" akad még néhány, amelyekben kismértékű emberi tevékenység zajlott 50-60 évvel ezelőtt, de azóta hagyták őket visszavadulni.     Horváth Ferenc kiemelte: Magyarországon csak ilyen öreg erdők vannak, nagy kiterjedésű őserdő nincs. A legöregebb, legtermészetesebb állomány a Kékes északi letörésén húzódó, legalább 3 ezer éve háborítatlan ősbükkös, a Kékes Erdőrezervátum őserdőmaradványa. A trianoni döntést követően megmaradt Magyarország alig tizenkét százaléka volt erdővel borított, ez ma már 21 százalék körül van a telepítéseknek köszönhetően.
    A Communications Earth & Environment című folyóiratban publikált tanulmány szerzői 27 ország közel 8 ezer területén több mint 288 ezer fát vizsgáltak meg, és a kapott adatokból kiszámították a föld feletti, a föld alatti és a holt biomasszában tárolt szénmennyiségeket. Így erdőtípusonként és ökológiai zónánként is külön referenciaértékekhez jutottak, amelyek alapján látható például, hogy az északi területek havasi nyíresei kötik meg a legkevesebb, a balkáni jegenyefenyves-lucos bükkösök pedig a legtöbb széndioxidot.
    Ezen adatok segítségével sikerült azt is kiszámolni, hogy a kontinens erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxid megkötésére is képesek lehetnének 150 éven keresztül, ha ezeket az erdőket nem használnánk tovább, hagynánk azokat növekedni és visszavadulni.
    A magyar kutatók Horváth Ferenc vezetésével a kontinentális zónára vonatkozó adatok összegyűjtésében végeztek fontos munkát: az alföldi területek 130-170 éves állományaitól kezdve a már említett Kékes 160-200 éves fáin át egészen a kárpátaljai hatalmas kocsányos tölgyesekig közel 600 mintavételi területet mértek fel.
    A cikk fontos megállapítása, hogy a 60 centiméternél vastagabb törzsű fák hatványozottan több szenet tárolnak, mint kisebb társaik, miközben az erdőgazdálkodók gyakorlata az, hogy már az ennél vékonyabb állományokat rendszerint kivágják - mutattak rá.
    "A tanulmány célja, hogy ráirányítsa az európai döntéshozók figyelmét: ha nem vágjuk ki a fákat életidejük felénél, hanem hagyjuk őket terebélyesedni, akkor eddig nem gondolt mennyiségű szén megkötésével segíthetik az emberiséget a klímaváltozás elleni küzdelemben" - összegezték eredményeiket az ökológusok.(F:MTI)

Ökológiai Kulturális Hét

Kulturális és művészeti eszközökkel mutatja be a Balaton és térségének ökológiai összefüggéseit a Balatorium címmel megrendezendő Ökológiai Kulturális Hét augusztus 19. és 27. között a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat részeként - tájékoztatták a szervezők az MTI-t kedden.

    Mint felidézik, az EKF rendezvénysorozat kiemelt ökológiai-művészeti-kulturális projektje a PAD Alapítvány koncepciója alapján és szervezésében jön létre, a szervezők a lehető legtöbb megközelítésben, zenén, beszélgetéseken, workshopokon, lassú tájbejárásokon, művészeti aktivitásokon és gasztronómiai programokon keresztül mutatják meg a Balaton sérülékenységét. A programok Örvényesen, Tihanyban, a Balaton Limnológiai Kutató Intézetben és a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művésztelepén, valamint Salföldön, a Bánya Teraszon lesznek.
    Az Ökológiai Kulturális Hét augusztus 19-én, szombaton a Balatorium Menüvel, egy ökológiai szemléletű gasztronómiai eseménysorozattal kezdődik: a vendéglátóhelyek olyan étel- és italkóstolókkal készülnek, amelyek szemléltetik a balatoni régió ökológiai kihívásait a konyhai alapanyagoktól kezdve a tóban lezajló folyamatokon keresztül az élelmiszerellátási láncok környezeti kérdéséig.
    Ugyancsak augusztus 19-én, szombaton 15 órától tartják a Salföldi Bányában a Balaton Hangjai lemezbemutató koncertjét Deva, a Jazzbois, a Wave of Sound, Onakom és Hegedűs Józsi részvételével. A Balatorium projekt keretében megvalósuló anyagra a Balaton hangmintáit felhasználva 12 hazai előadó írt számokat, a koncertek előtt pedig az érdeklődők beszélgethetnek ökológusokkal, valamint részt vehetnek egy lassú tájbejáráson is.  
    Augusztus 25-én, pénteken nyílt napot tart Tihanyban az ország legnagyobb múltú biológiai kutatóintézete, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, ahol a látogatók betekinthetnek a napi munkafolyamatokba, bejárhatják a laboratóriumokat és a műemlék épületegyüttest, valamint megismerhetik a tó őshonos és invazív fajait is - áll a közleményben.
    A Magyar Képzőművészeti Egyetem szintén augusztus 25-én tart nyílt napot a tihanyi művésztelepen. A kortárs képzőművészeti program célja, hogy a látogatók megismerhessék a tihanyi belső tó partján található Somogyi József művésztelep történetét és hétköznapjait, valamint betekinthessenek az egyetem hallgatóinak alkotói folyamataiba. A két tihanyi helyszín össze is kapcsolódik, vezetett sétát tartanak a Limnológiai Kutató Intézetből, a Balaton partjáról a Művésztelepig.
    Augusztus 26-án és 27-én, szombaton és vasárnap az örvényesi szabadstrandon számos programmal készülnek a szervezők, az érdeklődők beszélgetéseken, workshopokon és gyermekprogramokon ismerkedhetnek meg a tó ökológiai kihívásaival, nádból és más természetes anyagokból készült vízi járművekkel is hajózhatnak, valamint az erre a hétvégére kialakított "megfigyelőállomáson" szakértőkkel és művészekkel beszélgethetnek ökológiai kérdésekről.
    A parton sétákra és a környéken található Balatonbarát kert projekt mintaveteményes bejárására invitálják a résztvevőket, valamint ellátogat a strandra a MOME is, ahol a vendégek megtudhatják, hogy az egyetemisták miként ötvözték az ökológiai folyamatokat a dizájnnal installációk és adatvizualizációk formájában, és milyen edukációs tananyagot fejlesztettek középiskolai hallgatóknak a Bakony-Balaton Környezetvédelem Oktatóközponttal közösen.
    A részletes programok a https://veszprembalaton2023.hu/esemeny/balatorium-okologiai-es-kulturalis-het internetes oldalon találhatók.

Környezetvédelmi Filmfesztivál

Több mint 100 órányi ökológiai témájú filmet láthat a közönség a Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztiválon, amelyet május 19. és 21. között rendeznek meg a Gödöllői Királyi Kastélyban.

    A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kilencedik alkalommal szervezi meg a természetvédelmi témájú filmek legnagyobb seregszemléjét, amelyhez számos kísérőprogram is kapcsolódik majd - közölték a szervezők az MTI-vel.
    Az előzetesen nevezett 1240 filmből a zsűri válogatása alapján 50 produkció kerülhetett a helyszíni versenybe és a fesztivál közönsége elé.
    Látható lesz többek közt a biodiverzitásról szóló Kaktusz Hotel vagy a vizek változatosságáról szóló Vad Argentína című film, a természetfilmek készítésébe ad bepillantást A fehér álom című alkotás, az idegenforgalom meglepő összefüggéseit a Turizmus másik oldala című film vizsgálja, A volt egyszer egy vadvízország című munka pedig a Körösvidék egykori hatalmas árterének világát eleveníti fel.
    A nemzetközileg ismert rendezők közül Gödöllőre érkezik a német Uwe Müller, az ukrán Olessia Morhunets-Isalenso, a bolgár Dejan Ardanov, a magyarok közül pedig Végh Attilával, Szendőfi Balázzsal és Fehér Zoltánnal is lehet majd találkozni.
    Az idei évre megújult koncepcióval készültek a szervezők, amelynek középpontjában az edukáció és a szórakoztatás áll. Ezért ismert szakértők előadásai, interaktív kiállítások és workshopok is várják a látogatókat. A klímaválság okozta károkról és az energiagondokról tart előadást Ürge-Vorsatz Diana, a műanyagok vízi élőhelyekre gyakorolt hatásáról pedig Szabó István kutató beszél. A fényvédő krémek és a természetes vízi szervezetek kölcsönhatásairól a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakértőitől lehet hallani érdekességeket, A vízpazarlás luxusa címmel pedig Garamvölgyi Judit tart előadást.
    Mindezek mellett lesz katasztrófavédelmi tájékoztató, az emberiség öko lábnyomairól Radisics Milán európai légifotó-bemutatója szól majd, de tartanak előadást a magyarországi termálvízkincsről és a magyar vizek halairól is.
    Új helyszínek is megnyílnak a kastélyban, így a Kék Bolygó Stúdióban a természetfilmesek, fotósok mutatkoznak be, a Labor a meglepő kísérletek helyszíne lesz, az Akvárium a vizek világát mutatja be, a Media és Információs Központban pedig az interaktív tartalmaké lesz a főszerep.
    A jövő formálóiként a gyerekek az idei fesztivál célközönsége, ezért a rendezvény szervezői a pénteken kihelyezett, rendhagyó természetvédelmi nap keretében fogadják a Gödöllő környéki általános és középiskolásokat is. A diákokat a vetítéseken túl a Duna múzeum vizesprogramjaival, interaktív foglalkozásokon végzett szórakoztató kisérletekkel, a filmkészítés szakmai titkainak elsajátításával és természetfotós túrákkal várják a szervezők. Azok az iskolák, amelyek nem tudnak a helyszínen jelen lenni, a YouTube-on követhetik majd az eseményeket.(f:mti)

Agro-ökológiai webinárium

A soron következő Agroinform webinárium témája az Agro-ökológiai Program lesz. Ez az új támogatási konstrukció egy, az AKG-hoz hasonló, de egy évre szóló kötelezettséget jelent a kifizetés fejében, a program alapvető célja pedig az, hogy a hazai termőföldek termőképességének növekedésében jelentős előrelépést lehessen elérni. Az AÖP rendelettervezet ITT olvasható.

A webinárium időpontja: 2023. április 18. kedd, 09:00

A webinárium helyszíne: ZOOM alkalmazás (itt letöltheted).

Nemzeti Parkok

Nagyításhoz kattintson a képre

A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.

Biogazdálkodás...

Nagyításhoz kattintson a képre

 A biogazdálkodás (más néven: ökológiai gazdálkodás, organikus gazdálkodás) olyan gazdálkodási forma, mely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai ciklusokon alapul. A biogazdálkodás tehát egy olyan gazdálkodási, élelmiszer előállító rendszer mely tiltja, illetve korlátozza bizonyos növényvédő szerek, műtrágyák, talajjavító szerek, valamint a mesterséges állatgyógyászati készítmények, illetve hozamfokozók használatát. Az ökológiai termelés magas állatjóléti szabványokat alkalmaz, elősegíti a természeti környezet megóvását és a fenntarthatóságot.

Biodiverzitás...

Megszületett a megállapodás az ENSZ biodiverzitás csúcstalálkozón - közölte az Agrárminisztérium hétfőn az MTI-vel.

    A közleményben kiemelték: az ENSZ biológiai sokféleség konferenciája történelmi célt tűzött ki a természettel való kapcsolat helyreállításáért. A négy éve tartó tárgyalások csúcspontjaként, hétfőn hajnalban a világ országai elfogadták a kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiát. Ez a világstratégia az emberiséget fenyegető ökológiai válság kezelésére jelöli ki a következő évtized cselekvési irányait.
    A montreali biodiverzitás csúcs hajnalig tartó plenáris ülésén hat határozatból álló kompromisszumos csomagot fogadtak el. Ennek legfontosabb eleme a kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia (GBF). Emellett döntés született a vele szorosan összefüggő kérdésekről, vagyis a keretstratégia megvalósításához szükséges források mozgósításáról, a globális tervek végrehajtásának nyomonkövetéséről, valamint a genetikai erőforrásokból származó digitális szekvencia információkhoz való hozzáférésről és a felhasználásukból származó hasznok igazságos megosztásának kérdéséről - írják a közleményben.
     A célok között szerepel a világ szárazföldi, édesvízi, tengeri és tengerparti területei 30 százalékának védelem alá helyezése 2030-ig, valamint az évtized végéig évente legalább 200 milliárd dollárnyi, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos hazai és nemzetközi finanszírozás mozgósítása köz- és magánforrásból - ismerteti a közlemény.
     Emellett a világ országai vállalják, hogy a természetre károsnak ítélt támogatásokat 2030-ig legalább 500 milliárd dollárral csökkentik, vagy átalakítják. A gazdaságilag fejlett országok pedig vállalják, hogy 2025-ig évente legalább 20 milliárd dollárral, 2030-ig pedig évente legalább 30 milliárd dollárral támogatják a fejlődő országokat a biodiverzitás keretstratégia céljainak megvalósításában - tájékoztatott az Agrárminisztérium.(F:MTI)

Halgazdálkodás...

Nagyításhoz kattintson a képre

A magyar halgazdálkodás tradicionális múltra tekinthet vissza. Mind a földrajzi, hidrológiai, mind a klimatikus adottságai kedvező feltételeket nyújtanak a tógazdasági haltermeléshez, illetve halászathoz. Hazánk vízrajzi adottságai és termelési hagyományai miatt jelenleg is fontos szerepet játszik Európa édesvízi haltermelésében. Természetes vizeinken a korábban meghatározónak számító halászati hasznosítás jelentősége egyre csökkent, ami a horgászati hasznosítás előtérbe kerülését erősítő új ágazati törvény 2013. évi hatályba lépésével felgyorsult. Az őshonos halfajok állományának ökológiai, így gazdasági fenntarthatósága szempontjából továbbra is szükség van vizeink jó részén az ökológiai célú, szelektív halászatra, ami e természetes vizekre jellemző, kívánatos fajszerkezet fenntartását segíti.

Fertődi Fajtakísérleti Állomás

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) fertődi Fajtakísérleti Állomása megszerezte az ökológiai minősítést - közölte a Nébih kedden az MTI-vel. Ennek köszönhetően a jövőben az ökológiai gazdálkodásra alkalmas fajták vizsgálata az első ökológiai fajtakísérleti állomáson történhet majd Fertődön.

    A közlemény szerint a Nemzeti Cselekvési Terv az ökológiai gazdálkodás fejlesztéséért célkitűzései között szerepel az ökológiai vetőmagpiac és az ökológiai takarmányhozzáférés magyarországi fellendítése, ezeket a feladatokat az Agrárminisztérium megbízásából a Nébih fogja megvalósítani.
    A hivatal által kezelt öko vetőmag adatbázisban 13 faj (többnyire zöldségfajok) 22 fajtája található. Magyarország termőterületének mintegy 0,04 százalékán zajlik ökológiai vetőmag-előállítás, az elmúlt 5 év adatai szerint 20 faj 50 fajtáját állítják elő 1300-2200 hektáron.  
    Kiemelték, az ökológiai gazdálkodásnál fontos szerepe van a helyes fajtaválasztásnak. Olyan jó ellenálló képességgel rendelkező fajtákat kell előtérbe helyezni, amelyek kisebb kártétel mellett is jól teremnek. Mérvadó még egyebek mellett, hogy el tudják nyomni a gyomokat, valamint, hogy a kiválasztott fajta toleráns legyen az aszállyal vagy akár a nagy mennyiségű csapadékkal szemben is.
    Ezért a hivatal szakemberei a fajtaválasztásban is segítik az ökológiai gazdálkodókat.
    Aminősítést a hivatal a Vidékfejlesztő Program Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása pályázat megnyerésével szerezte meg - olvasható a Nébih közleményében.(F:MTI)

Magyar Tudomány Ünnepe

A háborúval, az energiaválsággal és a klímavészhelyzettel foglalkoznak egyebek mellett az előadók a Magyar Tudomány Ünnepe elnevezésű rendezvénysorozaton, amely csütörtökön kezdődik és november végéig számos ismeretterjesztő előadással várja az érdeklődőket a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).  

    A programsorozat november 3-án 10 órakor ünnepélyes megnyitóval kezdődik az MTA Székházának Dísztermében, ahol a résztvevőket Freund Tamás, az MTA elnökének köszönti. Az ünnepségen adják át a 2022. évi Eötvös József-koszorúkat, valamint az MTA 2022. évi tudományos díjait. Ezt követően Pléh Csaba akadémikus tart nyitóelőadást A tudások feszültségei a megismerő emberben: a modern pszichológia hozzászólása a tudományos világnézet vitáihoz címmel.
    Az egy hónapon át tartó programsorozat kiemelt eseményei az MTA Székház Dísztermében este 18 órától kezdődő ismeretterjesztő előadások, amelyeken szó lesz egyebek mellett az ukrajnai háború katonai eseményeiről, a magyar sugárzásmérő rendszerről, a kvantumszámítógépekről, az energiaválságról, a látás helyreállításának lehetőségeiről, és a klímaváltozás hatásairól a Kárpát-medencében.
    Rácz András védelempolitikai szakértő az ukrajnai háború katonai eseményeiről és a rendelkezésre álló információs csatornákról tart majd előadást. A háborúval és várható következményeivel foglalkozó konferencia résztvevői pedig áttekintik a háború biztonságpolitikai és katonai összefüggéseit, az elhúzódó konfliktus és a szankciók világgazdaságra gyakorolt hatásait, de foglalkoznak a nemzetközi jogrendet érintő következményeivel is.
    Az energiaválság és megújulás témáját körbejárva Aszódi Attila energetikai mérnök egyebek mellett arra keresi a választ, hogy milyen folyamatokat indíthat be az energiaellátási válság, háttérbe szorulhat-e a dekarbonizáció, illetve mit tehet a politika, és mit az egyének. Janáky Csaba vegyész a megújuló energiák termelésével kapcsolatos legfőbb kihívásokat mutatja be előadásában, majd ismerteti az energia átalakításának és tárolásának kémiai módszerét az energia későbbi felhasználhatóságával és a klímavédelemmel összefüggésben.
    Az energiaválság témáját járja körül a programsorozat Tudomány és Parlament című kiemelt rendezvénye, amelyen a nemzeti energiapolitika stratégiai kihívásait elemzik szakpolitikusok és a tudomány képviselői az energiaellátás diverzifikációjával, a nemzeti ellátás biztonságával, a háború és a geopolitikai helyzet alakulásának rövid és hosszú távú hatásaival és a környezeti fenntarthatósággal összefüggésben.
    Az Atomenergetikai innovációk az energiabiztonság és a klímavédelem szolgálatában című előadóülésen a nukleáris energiát termelő berendezések új generációjával kapcsolatos kutatásokról számolnak be.
    A klímaválsággal és a fenntarthatósággal foglalkozik Báldi András ökológus és Popp József agrárközgazdász is, aki többek közt arra keresi a választ előadásában, hogy hogyan kell változtatnunk fogyasztási szokásainkon, és hogy milyen a jövő húsmentes hamburgere. Lakatos Mónika éghajlatkutató pedig azt a témát járja körül, hogy a klímaválságnak milyen sajátos jellemzői, forgatókönyvei vannak a Kárpát-medencében, illetve hogyan alkalmazkodhatunk ezekhez a jövőben.
    A  Tudományünnep+ keretében a különböző válságjelenségek vizsgálatán kívül a legprogresszívebben fejlődő tudományterületeken elért eredményekről is szó lesz. A látásromlás megállításának és a látás helyreállításának úttörő módszerét dolgozta ki a világhírű neurobiológus, Roska Botond, aki a programsorozat során számol be az eljárás jelentőségéről és kutatásai jelenlegi fázisáról.
    A kvantumforradalomról és a kvantumszámítógépekről Zimborás Zoltán fizikus tart majd előadást. Sudár Balázs történész pedig a magyarság 10. század előtti történetével kapcsolatos régészeti és archeogenetikai kutatások legújabb fejleményeiről számol be. Az informatika térhódítása az elmúlt évtized során alaposan átalakította az irodalomtudomány módszertanát és szemléletét. Kecskeméti Gábor irodalomtörténész előadásában a 19-20. század néhány nemzeti klasszikusának szövegein szemlélteti e digitális fejlesztések után elérhető új kutatási módszereket és célkitűzéseket.
    Zábori Balázs fizikus, űrkutatási rendszermérnök bemutatja, milyen szerepük van a magyar kutatóknak a 2024-25-től Hold körüli pályán megépülő űrállomás, a Lunar Gateway sugárzásvédelmében. A Tudományünnep+ előadásai után a Magyar Csillagászati Egyesület munkatársaival kémlelhetik az érdeklődők az eget és a bolygók állását az MTA-székház előtt.
    A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia kétnapos versfordító konferenciával várja a közönséget, emellett a Magyar Művészeti Akadémia is külön programmal készül ebből az alkalomból, amelynek középpontjában a tudomány és a művészet kapcsolata áll.
    Az előadásokat élőben közvetítik az MTA YouTube-csatornáján, a rendezvénysorozat teljes programja a tudomanyunnep.hu oldalon érhető el.
    A Magyar Tudomány Ünnepét 2003 óta szervezik meg, arra emlékezve, hogy Széchenyi István 1825. november 3-án birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elődjének számító Tudós Társaság megalapításához.

Ökológiai másodvetés

Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló 10/2015. (III. 13.) FM rendelet (a továbbiakban: Zöldítés rendelet) 1. § 20. pontja alapján az ökológiai jelentőségű másodvetést tárgyév október 1. napjáig kell elvetni. Felhívjuk továbbá a figyelmet arra is, hogy a Zöldítés rendelet 22. § 3. pontja alapján az ökológiai másodvetésnek a tényleges vetéstől számított legalább 60 napig a mezőgazdasági termelő földterületén kell lenni, mely időszak alatt tilos növényvédő szert használni, beleértve a csávázott vetőmag használatát. Amennyiben az ökológiai másodvetés a vetést követő 60 napon belül beforgatásra vagy betakarításra kerül, abban az esetben az EFA másodvetés elfogadására nincs lehetőség. Előfordulhat továbbá olyan eset, amikor az ökológiai másodvetést nem a tervezett helyen valósítják meg. Ebben az esetben az egységes kérelem beadó felületén törölni kell az érintett tervezett másodvetést és pontosításként kell felvenni a megvalósítás helyén azt. Ebben a 2022. évi egységes kérelem adatváltozás felhasználói kézikönyvének 2.3.2.10.3.  pontja nyújt segítséget mindenkinek, amely az alábbi linken található: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/documents/20182/0/EK_2022_adatv%C3%A1ltoz%C3%A1s_bead%C3%A1s_FELH_KK/

Támogassuk a beporzókat!

Nagy István agrárminiszter aláírta a " Támogassuk a beporzókat!" koalíció szándéknyilatkozatát - közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán az MTI-vel, kiemelve, hogy a beporzók védelme közös kötelességünk.

A közlemény szerint a tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a beporzóktól is függ a földi élet fenntarthatósága, szerepük a mezőgazdasági termelésben és az élelmiszeriparban megkérdőjelezhetetlen, megóvásuk közös társadalmi érdek. Az elmúlt években világszerte vált súlyos nehézség a vadon élő beporzók tömeges pusztulása, miközben a fajok száma és állományuk nagysága is folyamatosan csökken.

    Azt is kiemelte, hogy a megfelelő beporzás hiánya egyszerre okoz gazdasági kárt a gazdáknak és emelkedő élelmiszerárakat a fogyasztóknak - tették hozzá.
    Nagy István kifejtette: beporzók nélkül nincs élet, ugyanis a világon megtermelt élelmiszerek 70 százaléka függ a beporzástól.  
    "Teremtett világunk megőrzése érdekében szükséges az élővilág változatossága, az ökológiai egyensúly fenntartása" - idézi a közlemény Nagy Istvánt.
    A dokumentum 5 pontban rögzíti, hogy az aláírók lépéseket tesznek a beporzók és élőhelyeik védelme érdekében - figyelembe véve a nemzetközi és regionális érdekeket -, stratégiát dolgoznak ki a témát illetően, megszólítják az érintetteket és párbeszédre törekednek velük, kutatásokat dolgoznak ki, továbbá együttműködnek a partnerszervezetekkel - áll a közleményben.(F:MTI)

Vácrátóti botanikus kert

Április 30-tól szeptember végéig ismeretterjesztő és kulturális programokkal várja a vácrátóti botanikus kertbe látogatókat az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Kert a köbön elnevezésű fesztiválján.

    A szervezők célja, hogy szórakoztató módon mutassák be az ÖK fő kutatási területeit, az ökológia, az evolúcióbiológia és a konzervációbiológia terén elért legújabb eredményeiket. Emellett a programmal fel szeretnék hívni a figyelmet a természetes élőhelyek megóvásának és az emberek környezetvédelmi felelősségvállalásának a jelentőségére is - olvasható az ELKH hétfői közleményében.
    A rendezvényre látogatók ökológus és botanikus kutatók vezetésével fedezhetik fel az ország legjelentősebb botanikus kertjét számos kulturális program kíséretében.
    A rendezvénysorozat első eseményén, április 30-án, egy evolúcióbiológus, egy zenetörténész és egy újságíró egyeérdebek mellett a kulturális evolúcióról, az emberi divatok, szokások, művészetek átadásáról, terjedéséről, változásáról beszélget majd. A következő programon, május 28-án, az áltudományokról és ezek művészeti megfelelőjéről, a dilettantizmusról esik majd szó. A témát egy művészettörténész, egy irodalomkritikus, egy képzőművész és egy kutató biológus járja körül.
    A június 25-ei programon a résztvevők megismerhetik, hogy mit gondol egy zoológus, egy botanikus, egy etnoökológus és egy nyelvész a magyar táj és nyelv különlegességéről és hasonlóságáról más vidékek tájaival, történeteivel összehasonlítva. Egy másik alkalommal pedig egy építész, egy történész és egy ökológus beszélget majd a városokról.
     A beharangozó szerint az augusztusi eseményen egy evolúcióbiológus, egy nyelvész-pszichológus, egy szociálpszichológus és egy történész azt járják majd körül, hogy miként alakulhatott ki az a különleges képességünk, amelynek köszönhetően akkor is tudunk nagy csoportban együttműködni, ha a tagok nem közeli rokonai egymásnak.
    A beszélgetések után a Binder Trió, a hiperkarma, Horváth Sára Nina, valamint a Magashegyi Underground ad koncertet a botanikus kertben.
    A rendezvénysorozat szeptemberben kétnapos fesztivállal zárul, amelyen fellép az Ivan & The Parazol, illetve a Sárik Péter Trió is.
    Bővebb információ a www.kert3.hu weboldalon érhető el.(F:MTI)

Hulladékcsökkentés...

 

Nagyításhoz kattintson a képre

Agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai támogatás

19 ezer támogatói döntés született a Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási és az ökológiai gazdálkodási programjában - mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint.

A környezeti, éghajlat-politikai célok elérése az előttünk álló időszakban is prioritásként jelenik meg, ezért az Agrárminisztérium minden lehetséges módon segíteni kívánja a környezetkímélő gazdálkodási gyakorlatok elterjedését, ezzel is hozzájárulva a magyar agrárium fejlődéséhez - hívta fel a figyelmet az agrárminiszter a közleményben.

    A fenti célok elérését nagyban segíti, hogy a Vidékfejlesztési Program "Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés" és "Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása" című 2021-ben megjelent pályázati felhívásaira beérkezett támogatási kérelmeinek elbírálása az előzetes, feszített ütemezésnek megfelelően új szakaszba érkezett, és a benyújtott kérelmek több mint 80 százalékáról megszülettek az első döntések - ismertette a tárcavezető a minisztérium közleménye szerint.
    A miniszter azt is elmondta, hogy a mostani döntéssel az agrár- környezetgazdálkodási programban közel 16 000 gazdálkodó válik 1 millió hektárt meghaladó földterület után évente 117 milliárd forint támogatásra jogosulttá, míg az ökológiai gazdálkodásban részt vevő, közel 3400 gazdálkodó 150 000 hektár, a programba bevont terület után évi 33 milliárd forint támogatás megítéléséről döntött a minisztérium. A két célprogramban a 3 évre szóló kötelezettségvállalásra szóló támogatói szerződéseket a napokban kapják kézhez a pályázók, és amely alapján így összesen 1,15 millió hektár területre 453 milliárd forint támogatáshoz jutnak hozzá az előírások betartása esetén a kedvezményezettek - írják a közleményben.
    A tárcavezető kiemelte, hogy a kérelmek elbírálása továbbra is folyamatosan és feszített tempóban zajlik, várhatóan április második felében zárul az értékelési folyamat, így az agrár-környezetgazdálkodási programba bevont területek a duplájára, azaz 1,2 millió hektárra emelkednek a korábbi időszakhoz képest, az ökológiai gazdálkodás keretében művelt mezőgazdasági területek pedig 50 ezer hektárral, közel 180 ezer hektárra nőnek a Vidékfejlesztési Program támogatásainak köszönhetően, amelyre a Magyar Kormány által megemelt 80 százalékos társfinanszírozásnak köszönhetően kerülhetett sor - tájékoztatott az Agrárminisztérium.
    Nagy István ezúttal is felhívta a támogatást igénylők figyelmét, hogy a támogatási kérelemben vállalt és a támogatói okiratban szereplő többlet tevékenységek elvégzésére legyenek figyelemmel a gazdálkodásuk során ezzel elősegítve a környezeti, éghajlat célok elérését - olvasható a közleményben.(F:MTI)

Aszályok ökológiai következményei

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent legújabb tanulmányukban a szárazságok következményeit vizsgáló terepkísérletek eredményeit vetették össze a tényleges aszályok megfigyelésekor szerzett adatokkal egy globális szintézis keretében. A kutatók azt találták, hogy noha már a kísérletek is súlyos következményeket jeleznek előre, a megfigyelések adatai azokat lényegesen felülmúlják.

A rohamosan zajló klímaváltozás következményei emberi léptékben mérve viszonylag lassan jelennek meg, és a hatásokat gyakran elfedhetik más folyamatok, ezért az éghajlatváltozás ökológiai hatásainak vizsgálata bonyolult. A kutatók leggyakrabban két megközelítést alkalmaznak: megfigyelik a természetes jelenségeket, és igyekeznek például az élővilág változásait összekötni az éghajlat átalakulásával, vagy terepkísérleteket végeznek, amelyek során megpróbálják a klímaváltozás valamely összetevőjét reprodukálni - olvasható az ELKH csütörtöki közleményében.

    Mint hozzáteszik, mindkét módszernek vannak előnyei és korlátai. A kísérletekben mesterségesen fel lehet gyorsítani az éghajlatváltozás folyamatát, így a megfigyeléssel szemben nem kell 50-100 évet várni a hatások megismerésére. A kísérletek további előnye, hogy a klíma különböző elemeinek hatásait egyszerre több forgatókönyv szerint és elkülönülten lehet vizsgálni. A megfigyelések előnye, hogy a valós változásokat mutatják, ugyanakkor a kutatók nem lehetnek benne biztosak, hogy a megfigyelt változást a változó klíma okozza.
    Az ÖK kutatói mostani tanulmányukban az aszály hatásait szimuláló terepkísérletek megbízhatóságát vizsgálták. Azért ezt elemezték, mert az utóbbi időben egyre elterjedtebb ez a vizsgálati módszer, és az emberi élet és az élővilág szempontjából az aszályos időszakok gyakoribbá válása jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a következő évtizedekben. Arra jutottak, hogy a kísérletek jelentősen alulbecsülik az aszályok hatásait, és kedvezőbbnek tűnő jövőképet mutathatnak. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a terepkísérletek mérete kicsi, valamint hogy a kísérletek csak a csapadék hiányát szimulálják, míg a valódi aszályok során melegebb is van, több a napsütés és a levegő is szárazabb. A kutatók érvelése szerint a természetes aszályok hatása mutatja jobban a jövőbeni szárazságok várható következményeit.
    "Az aszály mezőgazdasági és ökológiai jelentősége is rendkívül nagy. Ha nincs elég csapadék nyáron, akkor kisebb a termés, és a természetes növényzet szénmegkötő képessége is csökken. Az előrejelzések szerint Magyarország területén a csapadék összmennyisége várhatóan nem csökken, de a nyarak szárazabbak lesznek, és a csapadék egyenetlenebbül fog eloszlani az év folyamán. Vagyis ugyanannyi csapadék kevesebb, de intenzívebb esőzések formájában esik le" - mondta Kröel-Dulay György, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány első szerzője. Hozzátette: "Dél-Európa szárazabbá, Észak-Európa pedig nedvesebbé válik. Magyarország a két térség határán helyezkedik el, így az itteni éghajlat jövőjét illetően nagyobb a bizonytalanság".
    "Ahogyan ezt a tanulmányban is hangsúlyozzuk, szó sincs arról, hogy a terepkísérletek összességében rosszak, és nem érdemes foglalkozni velük. Én is kísérletező ember vagyok, és jól tudom, hogy ennek a módszernek rengeteg előnye is van" - emelte ki Kröel-Dulay György. "Nagyon fontos ugyanakkor, hogy párhuzamosan többféle módszerrel közelítsünk egy problémához, és ezek eredményeit együtt értékeljük, ahelyett, hogy leszűkítjük a kutatásainkat egy jobbnak tartott megközelítésre. Bár a kísérletek is ugyanazokat a trendeket mutatják, mint a megfigyelések - például hogy a már eleve szárazabb területek érzékenyebbek az aszályra -, egyértelmű, hogy a kísérletek általában alulbecsülik a várható aszály ökológiai következményeit. A változások előrejelzéséhez és hatékony kezeléséhez azonban pontos adatokra van szükségünk" - hangsúlyozta a kutató.(F:MTI)

Ökológiai gazdálkodás fejlesztése

Az Agrárminisztérium gondozásában napvilágot látott Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért nevű minisztériumi dokumentum stratégiai jövőképet jelöl ki 2027-ig - tájékoztatta a szaktárca az MTI-t közleményben pénteken.

    A minisztérium hangsúlyozza: a magyarországi ökológiai mezőgazdaság-fejlesztés egyik legfontosabb célkitűzése, hogy megnövelje a hazai ökológiai művelés alá vont területek méretét, hozzájárulva az ambiciózus uniós célszám eléréséhez.
    A terv megvalósítása egyszerre szolgálja a magyar emberek egészségét, a vidéki térségeink élhetőségét, a természeti értékeink oltalmazását, és a magyar gazdák versenyképességét. "Versenyképességünk ugyanis nem csak a mennyiséggel, hanem elsősorban a minőséggel javítható, igazodva a társadalom fokozódó fenntarthatósági elvárásaihoz, és jövő generációink érdekeihez" - írja a dokumentum előszavában Dr. Nagy István agrárminiszter.
    "A sikeres ökológiai átálláshoz a gazdáknak szaktanácsadásra, hozzáférhető piaci adatokra, termékpálya fejlesztésekre és értékesítési együttműködésekre van szükségük - mutat rá Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője.
    "Az ismeretátadás az új kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása tekintetében is kulcsfontosságú, mindamellett, hogy szükség van olyan hozzáértő, jól képzett szakemberek képzésére, akiket a gazda bevonhat a mindennapi munkába. Nélkülözhetetlenek a bemutatóüzemek, a jól felszerelt öko-tangazdaságok, és a megfelelő egyetemi oktatás" - hangsúlyoz néhány kiemelt területet a szakember.
    Az új cselekvési terv előirányozza a hazai bioélelmiszerek részarányának emelkedését a teljes élelmiszerpiaci forgalomban, és az ökotermék-fogyasztás egy főre eső hazai átlagértékének növekedését. A tervek szerint 2027-ig megduplázódik az ökotermékek feldolgozását végző hazai üzemek száma és a helyben előállított öko-alapanyagok mértéke, az ökoterméket előállító fiatal gazdák száma pedig 2000-re emelkedik.
    Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet tízéves kutatói, valamint hazai és nemzetközi ökogazdálkodási tapasztalataival vállalt szerepet a dokumentum előkészítésében - közölte az Agrárminisztérium. (F:MTI)