2025. április 13., vasárnap
2024. szeptember 20., péntek
A Mezőgazdasági Könyvtár programjai
Szeptember 24-én (kedd) 11 órától hónap könyve könyvtárunkban:
Mary Caperton Morton: 500 kirándulás a világ nemzeti parkjaiban. Túraútvonalak és barangolások a természet legvonzóbb helyszínein
A könyvet Závorszky-Simon Márton könyvtáros mutatja be.
Mary Caperton Morton amerikai tudományos író és útikalauz-szerző, aki geológiából szerzett diplomát,
rendszeres közreműködője az Earth Magazin geológia rovatának, és utazásait népszerű túrablogján dokumentálja.
A Föld legszebb túraútvonalait színes fotókkal, térképvázlatokkal és szemléletes leírásokkal bemutató
500 kirándulás a világ nemzeti parkjaiban tökéletes ihletforrás minden felfedező számára.
A világ nemzeti parkjai által védelmezett, lenyűgöző tájak inspiráló útikönyve segít megtervezni a tökéletes kalandot.
Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, olvasóterem (Budapest, I. kerület Attila út 93.)
Szeptember 25-én (szerda) 11 órától Boronkay Ferencné Kovács Ágnes ny. kertvezető (Tuzson János Botanikus Kert), biológia szakos tanár, botanikai szaktanácsadó
Fél évszázados a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertje című előadására kerül sor.
A Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertje a
Sóstói-erdő szomszédságában található. Létrehozásának gondolata már a
nyíregyházi Tanárképző Főiskola 1962-es alapításakor megfogalmazódott.
Dr. Pál Miklós akkori igazgató-helyettes 1970 novemberében jelentette
be, hogy az országos és a megyei szervek elfogadták az arborétum és
botanikus kert tervét. 1972-ben a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó
Gazdaság kezelésében lévő és Nyíregyháza város belterületén fekvő 4,5
hektár erdő területet átadta arborétum létesítése céljára a Tanárképző
Főiskola részére. A tényleges építés kezdete 1973-re nyúlik vissza.
1984-ig elkészült a rendszertani terület, a tó és környéke, a
sziklakert, a különböző növénytársulásokat bemutató erdőterület, két
faház, két nagyméretű fóliaház, valamint a kert víz- és
villanyrendszere. A pálmaház első részét 1984-ben, a kaktuszházat
1992-ben, a mediterránházat pedig 1997-ben adták át a rendeltetésének.
1998-ban helyi Védett Természeti Hellyé nyilvánították, és területe 4,5
hektárról 5,6 hektárra növekedett.
A Nyíregyházi Főiskola
Botanikus Kertje 2002. május 9-én vette fel Dr. Tuzson János botanikus
akadémikus nevét. Ő az a tudós, aki a Bátorliget körüli értékes
területek felfedezésével a Nyírséget kiemelte a többi tájegység közül,
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét pedig botanikai szempontból európai
hírűvé tette. A kert fejlesztése az ezredforduló után sem állt meg.
2005-ben átadásra került a trópusi haszonnövényház és az „Élet fája”
bemutatópark. 2006-ban Látványhíd épült, 2007-ben Japánkert, 2009-ben
tujákból álló Labirintus és Huszár Játszókert került kialakításra. A
2010-es években megújult a Sziklakert, és Rózsakerttel, sétaösvényekkel
gazdagodott a létesítmény.
A Botanikus Kert nyugalmazott vezetője,
Boronkay Ferencné vetített képes előadásában bemutatja a „boldogság
kertjének” történetét, és szabadföldi, valamint üvegházakban található
páratlan növénygyűjteményét.
Szeptember 26-án (csütörtök) 17:30-tól Zöld Könyvtár sorozatunkban
Weiner Sennyey Tibor költő, író és méhész Elfelejtett magyar méhészet című előadást hallgathatják meg.
Weiner Sennyey Tibor költő, író és méhész előadása arról, hogy mi mindent felejtettünk el a magyar méhészet évszázadaiból?
Mi
mindent? Elfelejtettünk például hagyományokat, szokásokat,
varázslatokat és recepteket, aztán elfelejtettünk módszereket és
eszközöket, és sajnos a nagy tudású méhész-elődöket is.
Elfelejtettük a méhes házakat és végül egész méhészeti gazdaságokat és a méhészeti szakképzést is.
Milyenek voltak ezek régen és mit tehetünk most, amikor létkérdés lenne a beporzók és rovarok megmentése,
akikhez a mezőgazdaságban mindennapos közelségben éppen a méhészek állnak?
Miért lenne fontos, hogy a múltunkkal éppen annyira tisztában legyünk, hogy megértsük jelenünk és megmentsük a jövőnk?
Ezekre a kérdésekre kapnak választ az előadásra eljövők.
Weiner Sennyey Tibor József Attila-díjas költő, író. Szentendrén él, az olvasás és írás mellett kertészkedik és gyakorló méhész.
Legutóbbi könyvei a ‘A méhészet művészete', ami valójában a méhek kultúrtörténete, a kezdetektől napjainkig,
olvasmányos stílusban megírva, a szerző méhészeti tapasztalataival és megfigyeléseivel gazdagítva,
különös tekintettel arra a válságra, ami a beporzókat érinti jelen helyzetünkben.
Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-rendezvényterem (Budapest, I. kerület Attila út 93.)
Szeretettel várjuk az érdeklődőket!
2022. április 25., hétfő
Vácrátóti botanikus kert
Április 30-tól szeptember végéig ismeretterjesztő és kulturális programokkal várja a vácrátóti botanikus kertbe látogatókat az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Kert a köbön elnevezésű fesztiválján.
A szervezők
célja, hogy szórakoztató módon mutassák be az ÖK fő kutatási területeit,
az ökológia, az evolúcióbiológia és a konzervációbiológia terén elért
legújabb eredményeiket. Emellett a programmal fel szeretnék hívni a
figyelmet a természetes élőhelyek megóvásának és az emberek
környezetvédelmi felelősségvállalásának a jelentőségére is - olvasható
az ELKH hétfői közleményében.
A rendezvényre látogatók ökológus
és botanikus kutatók vezetésével fedezhetik fel az ország legjelentősebb
botanikus kertjét számos kulturális program kíséretében.
A
rendezvénysorozat első eseményén, április 30-án, egy evolúcióbiológus,
egy zenetörténész és egy újságíró egyeérdebek mellett a kulturális
evolúcióról, az emberi divatok, szokások, művészetek átadásáról,
terjedéséről, változásáról beszélget majd. A következő programon, május
28-án, az áltudományokról és ezek művészeti megfelelőjéről, a
dilettantizmusról esik majd szó. A témát egy művészettörténész, egy
irodalomkritikus, egy képzőművész és egy kutató biológus járja körül.
A
június 25-ei programon a résztvevők megismerhetik, hogy mit gondol egy
zoológus, egy botanikus, egy etnoökológus és egy nyelvész a magyar táj
és nyelv különlegességéről és hasonlóságáról más vidékek tájaival,
történeteivel összehasonlítva. Egy másik alkalommal pedig egy építész,
egy történész és egy ökológus beszélget majd a városokról.
A
beharangozó szerint az augusztusi eseményen egy evolúcióbiológus, egy
nyelvész-pszichológus, egy szociálpszichológus és egy történész azt
járják majd körül, hogy miként alakulhatott ki az a különleges
képességünk, amelynek köszönhetően akkor is tudunk nagy csoportban
együttműködni, ha a tagok nem közeli rokonai egymásnak.
A
beszélgetések után a Binder Trió, a hiperkarma, Horváth Sára Nina,
valamint a Magashegyi Underground ad koncertet a botanikus kertben.
A
rendezvénysorozat szeptemberben kétnapos fesztivállal zárul, amelyen
fellép az Ivan & The Parazol, illetve a Sárik Péter Trió is.
Bővebb információ a www.kert3.hu weboldalon érhető el.(F:MTI)
2022. március 8., kedd
Vácrátóti Botanikus Kert
A
szakemberek célja, hogy a program során bemutassák a beporzás
felbecsülhetetlen jelentőségét és a témával kapcsolatos tudományos
kutatásokat, továbbá felhívják a figyelmet a beporzó rovarokat és
ezáltal a beporzást fenyegető veszélyekre - olvasható az ELKH hétfői
közleményében.
A tematikus napon a látogatók szakértő botanikusok
és ökológusok segítségével figyelhetik meg a beporzók tevékenységét a
nektárt nyújtó virágokkal teli kertben.
A közlemény szerint a
napi átlaghőmérséklet emelkedésével és a hosszabbodó nappalokkal a
kikeleti virágok tarka szőnyeget terítenek a Nemzeti Botanikus Kert fái
alá. Ezek az úgynevezett geofita növények kifejezetten akkor nyílnak,
amikor a fáknak még nincs lombjuk, ezért a fény könnyen lejut a
gyepszintre. A fehér hóvirágok, tőzikék, galambvirágok, a zöld hunyorok,
a sárga bogláros szellőrózsák és kék csillagvirágok között messzire
virít a kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus) lila tömege.
A
virágok a színükkel, illatukkal magukhoz csalogatott beporzókat
nektárral és virágporral látják el a megporzásért cserébe. A nektár
tulajdonképpen cukros víz, melyből a mézelő méhek a víz
elpárologtatásával és a cukortartalom koncentrálásával készítenek mézet.
A virágpor pedig fehérjét, szénhidrátokat, zsírokat, vizet és
vitaminokat is tartalmaz, ezáltal fontos szerepet tölt be a méhek
utódainak táplálásában.
"A méhekre gyakran csak a méztermelés
kapcsán gondolunk, ám a mézelő méhek - közismert nevükön háziméhek - a
különböző vadméhekkel, poszméhekkel, darazsakkal, legyekkel, lepkékkel
együtt a földi élővilág szempontjából pótolhatatlan szerepet játszanak,
ugyanis élelemkeresés közben beporozzák a növényeket. Ha nincs beporzás,
akkor nincs termésképződés. Rovarbeporzás nélkül nem teremne alma,
cseresznye, barack, dinnye, uborka, cukkini, paradicsom, paprika, de nem
lenne kakaó, kávé és sok más fontos élelmiszer-, gyógy-, fűszer- és
takarmánynövény sem" - hívja fel a figyelmet Kovács-Hostyánszki Anikó,
az ÖK tudományos főmunkatársa, aki a rovarbeporzást és a vadméhek
ökológiáját kutatja Vácrátóton.
Az ÖK két kutatócsoportja
foglalkozik a beporzókkal, a különböző fajokkal, a rovarok életmódjával
és állapotával. Céljuk, hogy kidolgozzák azokat a természetvédelmi
módszereket, melyek megakadályozzák e hasznos rovarok számának
csökkenését - áll a közleményben.(F:MTI)
2021. augusztus 19., csütörtök
Vácrátóti botanikus kert
Ingyenes ökológiai és kulturális programokkal várja a vácrátóti botanikus kertbe látogatókat fesztiválján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) augusztus végén.
A
Kert a köbön (KÖB) projekt idei záróeseményén (augusztus 27-29.) egész
napos tematikus programokkal, interaktív foglalkozásokkal, előadásokkal
és moderált beszélgetésekkel, gyerekeknek szánt művészeti, tudományos és
irodalmi tevékenységekkel, valamint hazai együttesek koncertjeivel
várják a közönséget - közölték a szervezők csütörtökön az MTI-vel.
A
kutatók az általuk szervezett játékok, élményséták és kiállítások
segítségével bemutatják a természet akusztikus világát, a kunhalmokat és
a hagyományos ökológiai tudást, valamint körbejárják az erdőökológia
fontos kérdéseit is.
A fesztivál tudományos programja az
éjszakai denevérhang-vadászattól egy pásztorcsalád bemutatkozásán át
egészen a tudományos erdőmérésekig terjed.
Az esti koncerteken fellép az Aurevoir, Szabó Balázs Bandája, Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint.
A
tudományos programokon és az esti koncerteken a vendégek ingyenesen
vehetnek részt, csupán az általános kerti belépő megvásárlása szükséges.
A szervezők jegyelővételt javasolnak.
Az ÖK az ENSZ
Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) klímavédelmi jelentése
után még aktívabban fordul a társadalomhoz azért, hogy közelebb hozza a
lakossághoz az ökológia fontos kérdéseit, segítse a hétköznapi embereket
a fenntarthatóság, a biológiai sokféleség és a klímaváltozás alapvető
kérdéseinek megértésében.
A három kutatóintézetet tömörítő
központ idén nyáron ezért Kert a köbön címmel programsorozatot indított
útjára, amely a kultúra és a tudománykommunikáció eszközeivel szolgálja
ezt a célt. A kutatók a szélesebb társadalom megszólítása érdekében
valódi élmények közvetítésével törekednek az ökológiai rendszerek
láttatására és megszerettetésére, betekintést nyújtva a kutatói
műhelymunkába.
"Az első barlangrajzok elkészítése óta alapvető
vágya az embernek a természet megismerése, ahogy az is, hogy
környezetével való kapcsolatát művészien írja le. A mai világban
végbemenő folyamatok érdemi megértéséhez és a fenntarthatóság
holisztikus szemléletének kialakításához továbbra is szükség van a
tudományos tudás és a kultúra összekapcsolására" - összegezte a
közleményben a projekt küldetését Garamszegi László Zsolt, az ÖK
megbízott főigazgatója.(F:mti)



