Szeptember 24-én (kedd) 11 órától hónap könyve könyvtárunkban:
Mary Caperton Morton: 500 kirándulás a világ nemzeti parkjaiban. Túraútvonalak és barangolások a természet legvonzóbb helyszínein
A könyvet Závorszky-Simon Márton könyvtáros mutatja be.
Mary Caperton Morton amerikai tudományos író és útikalauz-szerző, aki geológiából szerzett diplomát,
rendszeres közreműködője az Earth Magazin geológia rovatának, és utazásait népszerű túrablogján dokumentálja.
A Föld legszebb túraútvonalait színes fotókkal, térképvázlatokkal és szemléletes leírásokkal bemutató
500 kirándulás a világ nemzeti parkjaiban tökéletes ihletforrás minden felfedező számára.
A világ nemzeti parkjai által védelmezett, lenyűgöző tájak inspiráló útikönyve segít megtervezni a tökéletes kalandot.
Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, olvasóterem (Budapest, I. kerület Attila út 93.)
Szeptember 25-én (szerda) 11 órától Boronkay Ferencné Kovács Ágnes ny. kertvezető (Tuzson János Botanikus Kert), biológia szakos tanár, botanikai szaktanácsadó
Fél évszázados a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertje című előadására kerül sor.
A Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertje a
Sóstói-erdő szomszédságában található. Létrehozásának gondolata már a
nyíregyházi Tanárképző Főiskola 1962-es alapításakor megfogalmazódott.
Dr. Pál Miklós akkori igazgató-helyettes 1970 novemberében jelentette
be, hogy az országos és a megyei szervek elfogadták az arborétum és
botanikus kert tervét. 1972-ben a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó
Gazdaság kezelésében lévő és Nyíregyháza város belterületén fekvő 4,5
hektár erdő területet átadta arborétum létesítése céljára a Tanárképző
Főiskola részére. A tényleges építés kezdete 1973-re nyúlik vissza.
1984-ig elkészült a rendszertani terület, a tó és környéke, a
sziklakert, a különböző növénytársulásokat bemutató erdőterület, két
faház, két nagyméretű fóliaház, valamint a kert víz- és
villanyrendszere. A pálmaház első részét 1984-ben, a kaktuszházat
1992-ben, a mediterránházat pedig 1997-ben adták át a rendeltetésének.
1998-ban helyi Védett Természeti Hellyé nyilvánították, és területe 4,5
hektárról 5,6 hektárra növekedett.
A Nyíregyházi Főiskola
Botanikus Kertje 2002. május 9-én vette fel Dr. Tuzson János botanikus
akadémikus nevét. Ő az a tudós, aki a Bátorliget körüli értékes
területek felfedezésével a Nyírséget kiemelte a többi tájegység közül,
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét pedig botanikai szempontból európai
hírűvé tette. A kert fejlesztése az ezredforduló után sem állt meg.
2005-ben átadásra került a trópusi haszonnövényház és az „Élet fája”
bemutatópark. 2006-ban Látványhíd épült, 2007-ben Japánkert, 2009-ben
tujákból álló Labirintus és Huszár Játszókert került kialakításra. A
2010-es években megújult a Sziklakert, és Rózsakerttel, sétaösvényekkel
gazdagodott a létesítmény.
A Botanikus Kert nyugalmazott vezetője,
Boronkay Ferencné vetített képes előadásában bemutatja a „boldogság
kertjének” történetét, és szabadföldi, valamint üvegházakban található
páratlan növénygyűjteményét.
Szeptember 26-án (csütörtök) 17:30-tól Zöld Könyvtár sorozatunkban
Weiner Sennyey Tibor költő, író és méhész Elfelejtett magyar méhészet című előadást hallgathatják meg.
Weiner Sennyey Tibor költő, író és méhész előadása arról, hogy mi mindent felejtettünk el a magyar méhészet évszázadaiból?
Mi
mindent? Elfelejtettünk például hagyományokat, szokásokat,
varázslatokat és recepteket, aztán elfelejtettünk módszereket és
eszközöket, és sajnos a nagy tudású méhész-elődöket is.
Elfelejtettük a méhes házakat és végül egész méhészeti gazdaságokat és a méhészeti szakképzést is.
Milyenek voltak ezek régen és mit tehetünk most, amikor létkérdés lenne a beporzók és rovarok megmentése,
akikhez a mezőgazdaságban mindennapos közelségben éppen a méhészek állnak?
Miért lenne fontos, hogy a múltunkkal éppen annyira tisztában legyünk, hogy megértsük jelenünk és megmentsük a jövőnk?
Ezekre a kérdésekre kapnak választ az előadásra eljövők.
Weiner Sennyey Tibor József Attila-díjas költő, író. Szentendrén él, az olvasás és írás mellett kertészkedik és gyakorló méhész.
Legutóbbi könyvei a ‘A méhészet művészete', ami valójában a méhek kultúrtörténete, a kezdetektől napjainkig,
olvasmányos stílusban megírva, a szerző méhészeti tapasztalataival és megfigyeléseivel gazdagítva,
különös tekintettel arra a válságra, ami a beporzókat érinti jelen helyzetünkben.
Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-rendezvényterem (Budapest, I. kerület Attila út 93.)
Szeretettel várjuk az érdeklődőket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése