A „dísznövényadó” azokat a
vállalkozásokat érinti, ahol hagymás, gumós, gyöktörzses dísznövényeket,
dugványokat, palántákat, facsemetéket, díszfákat, cserjéket vagy egyéb
élő növényeket termelnek, forgalmaznak. Fizetniük kell a
növénykölcsönzőknek, tájépítészeknek, kertészeknek, parképítőknek, sőt
még a sportpályáknak és a temetőknek is. Ami az adónem, pontosabban hozzájárulás mértékét illeti, 8 milliós forgalom alatt 5 ezer forint,
felette 10 ezer forint a dísznövényadó telephelyenként 2024 tavaszától,
ami csak most kezd el tudatosodni a közel 50 ezerre becsülhető
érintetti körnél.
2025. szeptember 3., szerda
Dísznövény adó
2025. július 12., szombat
A 2025-ös Év Fája
A 2025-ös Év Fája verseny első helyét az Emlékek fája szerezte meg: a platánfát a békéscsabai Gerlai Wenckheim Társaság Egyesület nevezte. A Hős Fa címet idén a Szadaiak fája kapta, egy fekete eperfa, amelyet a Szada Nova nonprofit Kft. nevezte. Az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig a komáromi Selye János Kórház, egykori Gyürki-Solymossy kastély kertjében álló tölgyfa kapta, amelyet parkot gondozó önkéntesek egyike, Juhász Márton nevezett be a versenyre - derült ki az Ökotárs Alapítvány közleményéből.
2025. április 13., vasárnap
2024. szeptember 20., péntek
A Mezőgazdasági Könyvtár programjai
Szeptember 24-én (kedd) 11 órától hónap könyve könyvtárunkban:
Mary Caperton Morton: 500 kirándulás a világ nemzeti parkjaiban. Túraútvonalak és barangolások a természet legvonzóbb helyszínein
A könyvet Závorszky-Simon Márton könyvtáros mutatja be.
Mary Caperton Morton amerikai tudományos író és útikalauz-szerző, aki geológiából szerzett diplomát,
rendszeres közreműködője az Earth Magazin geológia rovatának, és utazásait népszerű túrablogján dokumentálja.
A Föld legszebb túraútvonalait színes fotókkal, térképvázlatokkal és szemléletes leírásokkal bemutató
500 kirándulás a világ nemzeti parkjaiban tökéletes ihletforrás minden felfedező számára.
A világ nemzeti parkjai által védelmezett, lenyűgöző tájak inspiráló útikönyve segít megtervezni a tökéletes kalandot.
Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, olvasóterem (Budapest, I. kerület Attila út 93.)
Szeptember 25-én (szerda) 11 órától Boronkay Ferencné Kovács Ágnes ny. kertvezető (Tuzson János Botanikus Kert), biológia szakos tanár, botanikai szaktanácsadó
Fél évszázados a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertje című előadására kerül sor.
A Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertje a
Sóstói-erdő szomszédságában található. Létrehozásának gondolata már a
nyíregyházi Tanárképző Főiskola 1962-es alapításakor megfogalmazódott.
Dr. Pál Miklós akkori igazgató-helyettes 1970 novemberében jelentette
be, hogy az országos és a megyei szervek elfogadták az arborétum és
botanikus kert tervét. 1972-ben a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó
Gazdaság kezelésében lévő és Nyíregyháza város belterületén fekvő 4,5
hektár erdő területet átadta arborétum létesítése céljára a Tanárképző
Főiskola részére. A tényleges építés kezdete 1973-re nyúlik vissza.
1984-ig elkészült a rendszertani terület, a tó és környéke, a
sziklakert, a különböző növénytársulásokat bemutató erdőterület, két
faház, két nagyméretű fóliaház, valamint a kert víz- és
villanyrendszere. A pálmaház első részét 1984-ben, a kaktuszházat
1992-ben, a mediterránházat pedig 1997-ben adták át a rendeltetésének.
1998-ban helyi Védett Természeti Hellyé nyilvánították, és területe 4,5
hektárról 5,6 hektárra növekedett.
A Nyíregyházi Főiskola
Botanikus Kertje 2002. május 9-én vette fel Dr. Tuzson János botanikus
akadémikus nevét. Ő az a tudós, aki a Bátorliget körüli értékes
területek felfedezésével a Nyírséget kiemelte a többi tájegység közül,
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét pedig botanikai szempontból európai
hírűvé tette. A kert fejlesztése az ezredforduló után sem állt meg.
2005-ben átadásra került a trópusi haszonnövényház és az „Élet fája”
bemutatópark. 2006-ban Látványhíd épült, 2007-ben Japánkert, 2009-ben
tujákból álló Labirintus és Huszár Játszókert került kialakításra. A
2010-es években megújult a Sziklakert, és Rózsakerttel, sétaösvényekkel
gazdagodott a létesítmény.
A Botanikus Kert nyugalmazott vezetője,
Boronkay Ferencné vetített képes előadásában bemutatja a „boldogság
kertjének” történetét, és szabadföldi, valamint üvegházakban található
páratlan növénygyűjteményét.
Szeptember 26-án (csütörtök) 17:30-tól Zöld Könyvtár sorozatunkban
Weiner Sennyey Tibor költő, író és méhész Elfelejtett magyar méhészet című előadást hallgathatják meg.
Weiner Sennyey Tibor költő, író és méhész előadása arról, hogy mi mindent felejtettünk el a magyar méhészet évszázadaiból?
Mi
mindent? Elfelejtettünk például hagyományokat, szokásokat,
varázslatokat és recepteket, aztán elfelejtettünk módszereket és
eszközöket, és sajnos a nagy tudású méhész-elődöket is.
Elfelejtettük a méhes házakat és végül egész méhészeti gazdaságokat és a méhészeti szakképzést is.
Milyenek voltak ezek régen és mit tehetünk most, amikor létkérdés lenne a beporzók és rovarok megmentése,
akikhez a mezőgazdaságban mindennapos közelségben éppen a méhészek állnak?
Miért lenne fontos, hogy a múltunkkal éppen annyira tisztában legyünk, hogy megértsük jelenünk és megmentsük a jövőnk?
Ezekre a kérdésekre kapnak választ az előadásra eljövők.
Weiner Sennyey Tibor József Attila-díjas költő, író. Szentendrén él, az olvasás és írás mellett kertészkedik és gyakorló méhész.
Legutóbbi könyvei a ‘A méhészet művészete', ami valójában a méhek kultúrtörténete, a kezdetektől napjainkig,
olvasmányos stílusban megírva, a szerző méhészeti tapasztalataival és megfigyeléseivel gazdagítva,
különös tekintettel arra a válságra, ami a beporzókat érinti jelen helyzetünkben.
Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-rendezvényterem (Budapest, I. kerület Attila út 93.)
Szeretettel várjuk az érdeklődőket!
2023. január 3., kedd
Természetvédelmi fejlesztések
Az Agrárminisztérium a nemzeti parki igazgatóságok munkája révén eddig példátlan mértékben valósított meg természetvédelmi célú fejlesztéseket, hiszen több mint 41 milliárd forintot fordított erre a célra a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében - közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
A
közlemény szerint a források nagy része az élőhelyek helyreállítását
célozta, az utóbbi években megvalósult és jelenleg záruló több mint 100
projektnek köszönhetően mintegy 180 ezer hektár területen javul a
természeti területek állapota, a természetvédelmi kezelés és a
természeti értékek megőrzésének feltétele.
Hozzátették: a
fejlesztések eredményeként 27 közösségi jelentőségű hazai faj és 7
közösségi jelentőségű hazai élőhelytípus esetében sikerült országos
szintű javulást elérni. A 2022-ben lezárt 16 élőhely-rekonstrukciós
beavatkozásnak köszönhetően csaknem 19 ezer hektáron javult a természeti
környezet állapota.
Tavaly a természetjárók számára is pozitív
változások történtek a nemzeti parkokban, hiszen további fejlesztések
valósultak meg az ökoturisztikai infrastruktúra és a környezeti nevelési
tevékenység tekintetében. Számos nemzeti park területén fejlődött a
természetvédelmibemutató-hálózat, illetve korszerűbbé vált a
természetvédelmi őrszolgálat is.
A nemzeti parkok vendégei
2022-től egyebek mellett már ellátogathatnak a Bükki Csillagdába, a
Csárda Természetvédelmi Központba, illetve a Vízi Vándor
Természetvédelmi, a Berek Világa és a Pál-völgyi Látogatóközpontba is.
Ezen fejlesztések hatására a nemzeti parkok éves látogatószáma
vonatkozásában rendkívüli növekedés volt tapasztalható - emelte ki az
AM.
Az Agrárminisztérium a nemzeti park igazgatóságokkal 2022-ben
többek között eredményesen működtette a Nemzeti Park Termék
Védjegyrendszert, tovább erősítette a védett természeti területek
hálózatát, valamint folytatta a Natura 2000 területek fenntartási
terveinek elkészítését és jóváhagyását. Az állami természetvédelem
erőfeszítéseinek köszönhetően elkészült Magyarország
ökoszisztéma-alaptérképe, illetve a hazai zöldinfrastruktúra-hálózat
fejlesztésének módszertani kerete - írták.
Ezen felül elindult 4
új LIFE projekt, támogatáshoz jutottak a hazai natúrparkok, és
megvalósult a 2021-2030 közötti időszakra szóló 3. Biodiverzitás
Stratégia előkészítése. A génmegőrzési feladatoknál nőtt az állami
szerepvállalás, amivel Európa egyik legjelentősebb génbankját is
sikerült fejleszteni - áll a közleményben.(F:mti)
2022. január 29., szombat
Zöld küllő
A zöld küllő szajkó termetű, 30-36 cm-es madár, szárnyfesztávja a fél métert is elérheti. Fő elterjedési területe Európa lomboserdő-övezete, élőhelyigénye miatt kimondottan jól érzi magát a településeinken, az idős faállományú parkokkal tarkított nagyvárosokban is, írja az MME közleménye.
2022. január 27., csütörtök
Varázslatos Magyarország
Mint írják, a
nemzetipark-igazgatóságok szakmai felügyeletét ellátó Agrárminisztérium
ajánlásával megalapított elismerést Magyarország legkiemelkedőbb
természetfotósa kaphatja meg. A fotósok kilenc hónapon át versenyeznek
egymással, az év minden szakában fotóznak a természetben, majd munkáik
legjavát mutatják be a szakmai zsűrinek.
A tájékoztatás szerint a díjat a Varázslatos Magyarország
számára tervezett Arany Daru szobor testesíti meg, amelyet 2022-től
minden évben a nagydíjat kiérdemlő első, illetve a második és a harmadik
helyezett kaphat meg. A 2021-es pályázati évad helyezettjei idén már
átvehetik az elismerést.
A díjazottak és a pályázati kategóriák dobogósainak képei a VM
évente megjelenő természetfotó-albumában és az ország több prominens
kiállítóhelyén megrendezendő kiállításán is előkelő helyet kapnak - áll
az összegzésben.
(F:mti)



.jpg)
