Dísznövény adó

A „dísznövényadó” azokat a vállalkozásokat érinti, ahol hagymás, gumós, gyöktörzses dísznövényeket, dugványokat, palántákat, facsemetéket, díszfákat, cserjéket vagy egyéb élő növényeket termelnek, forgalmaznak. Fizetniük kell a növénykölcsönzőknek, tájépítészeknek, kertészeknek, parképítőknek, sőt még a sportpályáknak és a temetőknek is. Ami az adónem, pontosabban hozzájárulás mértékét illeti, 8 milliós forgalom alatt 5 ezer forint, felette 10 ezer forint a dísznövényadó telephelyenként 2024 tavaszától, ami csak most kezd el tudatosodni a közel 50 ezerre becsülhető érintetti körnél.

Rózsapaprika nap

A fűszerpaprika termesztésének és feldolgozásának hagyományait is megismerhetik a látogatók a szombati röszkei rózsapaprika napon, melyet a 150 éve született első szegedi paprikamárkára emlékezve rendeznek meg - tájékoztatta a szervező Beretzk Péter Természetvédelmi és Kulturális Hagyományőrző Klub az MTI-t.

    A Dél-Alföldön minden bizonnyal a ferences szerzetesek voltak az elsők, akik fűszerpaprikát ültettek ezen a vidéken, először dísznövényként, majd később gyógyításra is használták. A paprikás pálinkával külsőleg rovarcsípéseket kezeltek, elfogyasztva pedig "a háromnapos hideglelés", a malária gyógyítására volt kiváló.
    A tengeren túlról a Balkánon keresztül érkezett fűszerpaprikát a 18. század második felében kezdték el nagyobb területeken termeszteni a Kárpát-medencében, a 19. század elején pedig a Szeged környéki tanyákon is megjelent, majd a térség egyik meghatározó kultúrnövényévé vált.
    Két évvel ezelőtt hagyományteremtő, közösségépítő céllal, az első szegedi paprikamárkára emlékezve hívták életre a Röszkei Rózsapaprika Napot. A rendezvényt szervező Molnár Anita A szögedi paprika című könyvében leírta, hogy Pálfy János 1874-ben jegyeztetett be szabadalmat "olyan paprika kikészítő őrlő és finomító gépre, amellyel a legszebb színű és legkitűnőbb minőségű paprikaárut lehet előállítani". A sikerhez valószínűleg nemcsak a gép, hanem a termések gondos, kézi hasítása is hozzájárult, így lett az őrlemény kevésbé csípős. A paprikaőrlemény élénkpiros színét az egyik megfigyelő nyíló rózsához hasonlította, innen a neve: rózsapaprika, melyet márkanévként használt a család. A következő években sikerrel mutatták be a Pálfy-féle rózsapaprikát hazai és nemzetközi kiállításokon, még Kossuth Lajos olaszországi konyhájára is küldtek belőle. A Pálfy-féle eljárást és a rózsapaprika nevet az 1890-es években sorra másolták az új paprika-feldolgozók: a szabadalom lejárt, az alsóvárosi kikészítők szabadon használhatták fel az eljárást műhelyeikben.
    Az ingyenes rendezvényen a Röszkei Paprika Múzeumban - ahol tárlatvezetéssel is várják a látogatókat - kipróbálható a paprikafűzés és -törés. A gyerekeknek közműves-foglalkozásokat szerveznek, paprikás ételek kóstolhatók, a vendégek sétálhatnak a Paprika tanösvényen, megismerhetik hogyan érdemes otthon csilipaprikát nevelni, és akár magokat is vihetnek haza a jövő tavaszi palántaneveléshez.

A dohánytermesztés helyzete

A dohány általában nem évelő növény. Hideg- vagy melegágyban palántázzák, majd a földekre kiültetve a növény beéréséig nevelik. A dohányt meleg éghajlaton, termékeny, jól lecsapolt talajon termesztik. 2000-ben mintegy 4,2 millió hektár dohányföld volt világszerte művelés alatt, több mint 7 millió tonna dohányt termelve. Az európai dohánytermesztés több mint ötszáz éves múltra tekint vissza.
A Kárpát-medencében először a XVI. században, Erdélyben kezdődött el e nemes növénynek a termesztése. A dohányzás szélesebb körű elterjedésével új termesztési körzetek jelentek meg és szinte az egész akkori Magyarország területén megtalálhatók voltak a dohánykertészek és ültetvényeik. Az élvezeti célra termesztett közönséges dohány nemesített fajtái két ökotipusba sorolhatók. A kislevelű vagy keleti (oriental) fajtákat kizárólag cigaretta gyártásra termesztik. Levélhosszúság 30 cm alatti, a hasznosítható levélszám 25-35 db/tő, kiváló minőség, finom aroma és alacsony (0,5-1 %) nikotin tartalom jellemzi ezeket a fajtákat. A világ dohánytermésének közel 90 %-át a nagylevelű ökotipusba tartozó fajták adják. Főbb jellemzőik: 30 cm-nél hosszabb levél, 15-25 db/tő hasznosítható levélszám, nagy terméshozam, változó minőség és nikotin tartalom. Hazánkban csak nagylevelű dohányfajtákat termesztenek.

Növényvédelmi felhívás

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!
2020. évi 2. felhívás
► Egy angol cikk szerint jóval nagyobb jelentősége van egyes vadon élő rovaroknak az almatermésűek beporzásában mint eddig hittük. Sajnos a beporzó rovarok száma tovább csökkent 2019-ben. Közülük is a legnagyobb mértékben azok a poszméhek sínylették meg a felmelegedést, melyek az élelmiszernövények harmadának a beporzásáért felelősek. Kutatások indultak meg pl. a beporzók számára táplálékot adó fásszárú növények nemesítésére, méhlegelő magkeverékek összeállítására, stb.
Mi a rovarhotelek, más néven darázsgarázsok elkészítésével segíthetjük a szaporodásukat. Mellékelem a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület részletes ismertetőjét. Az erkélyre kiakasztható, egyszerűen, akár gyerekekkel is elkészíthető rovarszálló (ez inkább csak panzió) fotóját is innen másoltam.http://www.mme.hu/lakossag-mehecskehotelekkel-sokat-tehet-beporzo-rovarok-vedelmeert
► A giliszták már felébredtek és dolgoznak. A megemészthetetlen földet kis csomókban ürítik ki a testükből, ezt látjuk a középső fotón. A kártevők elleni talajfertőtlenítéssel ráérünk, most 4-6 0C között van az átlagos talajhőmérséklet. Majd 10-12 0C –nál lesznek a felső 10-20 cm-es rétegben a talajlakó kártevők, ekkor már elérjük őket a talajfertőtlenítőkkel. A www.met.hu/agrometeorológia oldalon figyelhetik a talaj 0C alakulását.
► Több ismerősöm már feladta az otthoni palántanevelést. Nem is csodálkozom ezen, hiszen sok lakásban nem lehet megtalálni a hőmérséklet, a fény, az öntözés és a táplálás optimális egyensúlyát. A konyhaablakban gyakran kevés a fény, ráadásul a radiátor alulról ontja a meleget… A túlzott öntözéssel és főleg a tápoldatozással pedig csak ronthatunk a helyzeten. Nyurgák, gyenge szövetűek lesznek a palántáink, könnyen elbánnak velük a talajban tartózkodó kórokozók. Ezt palántadőlésnek nevezik a szakemerek. Több gombafaj is szóba jöhet, de a Proplanttal vagy a mankoceb hatóanyagú gombaölőkkel általában eredményesen küzdhetünk ellenük. Ez utóbbiból 18 névváltozatot számoltam össze, közülük talán a Dithane a legismertebb. A beteg palánták körbeszórásával vagy beöntözésével megpróbálhatjuk megakadályozni a kórokozók tovább terjedését. Vannak akik eleve bekeverik a magra kerülő takaróföldbe illetve a vetés utáni öntözővízbe adagolnak valamelyik mankocebes készítményből.
A vetési időpontot is nehéz eltalálni a palántázáshoz, mert gyakoriak a szélsőséges kiszámíthatatlan tavaszok. Az esőzések vagy a fagy miatt nem biztos, hogy a kellő időpontban, 4-6 lombleveles állapotban ki tudjuk ültetni a növénykéket. (A paradicsommal, a paprikával sem késtünk el.)
Dr. Némethy Zsuzsanna írását is mellékelem, Egészséges vetőmagból,egészséges palánta.https://kertlap.hu/egeszseges-vetomagbol-egeszseges-palanta/
► Még nem késő leszedni a megmetszett rózsáról a csillagpenészes vagy - a fotón is látható - szürkepenészes tavalyi leveleket, virágmaradványokat. A szépen pirosló idei leveleket közvetlenül a saját bokromról fertőzhetik a felsorolt kórokozók.
Budapest, 2020. március 15. Üdvözlettel: Zsigó György, NMNK