Cukorrépa-termesztés...

 

A hazai cukorrépa-termesztés évek óta tartó visszaszorulásának megállítása érdekében új támogatási programot indított az Agrárminisztérium. A frissen megjelent rendelet alapján a termelők hektáronként 60 ezer forintos, vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak, amennyiben megfelelnek az előírt feltételeknek.

GM monitor...

 

Dohánytermesztés...

 

Almatermesztés...

 

Zoldségtermesztés 2.

 

Zöldségtermesztés...

 

Szamócatermesztés...

 

Almatermesztés...

 

Meggytermesztés...

 

Gyümölcstermesztés...

 

Baracktermesztés...

 

Zöldségtermesztés...

 

Karácsonyfa termesztés...

 

Gyógynövények -()-

 

Gyógynövény szakkönyvek – 1.

Fűszer- és gyógynövények...

Gyógynövény termesztés...

Gyógynövényfesztivál 

Gyűjtésre érdemes fűszerek és gyógynövények...

A gyógynövényekről röviden...

A gyógynövényágazat szerepe

Robog a gyógynövényvonat

Gyógynövény szedés,tartósítás

Kertészeti linkek

Kertészeknek ajánlott...

Körömvirág...

Levendulatermesztés...

Termesszünk cickafarkot

Európai gombatermesztés

Az európai gombatermesztés olyan stratégiai mezőgazdasági ágazat, amely a hagyományt és az innovációt ötvözi. Évi mintegy egymillió tonnás termelésével ez a mezőgazdasági ágazat több ezer gazdálkodó számára fontos bevételi forrást jelent, miközben egészséges és fenntartható élelmiszerterméket biztosít. Az európai gombatermesztés stabil és 2025-re várhatóan 1 040 200 tonna termelést fog elérni. Lengyelország és Hollandia a fő termelők, amelyek a teljes mennyiség több mint 70%-át adják. Az ágazat főként az Agaricus (csiperke) fajtákra összpontosít, amelyet ellenőrzött környezetben termesztenek, ami garantálja a magas színvonalat, bár a Pleurotus (laskagomba) termelése is növekszik. Olaszországban a Cardoncello, a Pioppino és a Shiitake fajták ma már folyamatosan elérhetők a piacokon és a nagy kiskereskedelmi láncokban. A termelés mintegy kétharmadát a friss piacra szánják, míg a fennmaradó részt feldolgozzák - írja a NAK.

Rózsapaprika nap

A fűszerpaprika termesztésének és feldolgozásának hagyományait is megismerhetik a látogatók a szombati röszkei rózsapaprika napon, melyet a 150 éve született első szegedi paprikamárkára emlékezve rendeznek meg - tájékoztatta a szervező Beretzk Péter Természetvédelmi és Kulturális Hagyományőrző Klub az MTI-t.

    A Dél-Alföldön minden bizonnyal a ferences szerzetesek voltak az elsők, akik fűszerpaprikát ültettek ezen a vidéken, először dísznövényként, majd később gyógyításra is használták. A paprikás pálinkával külsőleg rovarcsípéseket kezeltek, elfogyasztva pedig "a háromnapos hideglelés", a malária gyógyítására volt kiváló.
    A tengeren túlról a Balkánon keresztül érkezett fűszerpaprikát a 18. század második felében kezdték el nagyobb területeken termeszteni a Kárpát-medencében, a 19. század elején pedig a Szeged környéki tanyákon is megjelent, majd a térség egyik meghatározó kultúrnövényévé vált.
    Két évvel ezelőtt hagyományteremtő, közösségépítő céllal, az első szegedi paprikamárkára emlékezve hívták életre a Röszkei Rózsapaprika Napot. A rendezvényt szervező Molnár Anita A szögedi paprika című könyvében leírta, hogy Pálfy János 1874-ben jegyeztetett be szabadalmat "olyan paprika kikészítő őrlő és finomító gépre, amellyel a legszebb színű és legkitűnőbb minőségű paprikaárut lehet előállítani". A sikerhez valószínűleg nemcsak a gép, hanem a termések gondos, kézi hasítása is hozzájárult, így lett az őrlemény kevésbé csípős. A paprikaőrlemény élénkpiros színét az egyik megfigyelő nyíló rózsához hasonlította, innen a neve: rózsapaprika, melyet márkanévként használt a család. A következő években sikerrel mutatták be a Pálfy-féle rózsapaprikát hazai és nemzetközi kiállításokon, még Kossuth Lajos olaszországi konyhájára is küldtek belőle. A Pálfy-féle eljárást és a rózsapaprika nevet az 1890-es években sorra másolták az új paprika-feldolgozók: a szabadalom lejárt, az alsóvárosi kikészítők szabadon használhatták fel az eljárást műhelyeikben.
    Az ingyenes rendezvényen a Röszkei Paprika Múzeumban - ahol tárlatvezetéssel is várják a látogatókat - kipróbálható a paprikafűzés és -törés. A gyerekeknek közműves-foglalkozásokat szerveznek, paprikás ételek kóstolhatók, a vendégek sétálhatnak a Paprika tanösvényen, megismerhetik hogyan érdemes otthon csilipaprikát nevelni, és akár magokat is vihetnek haza a jövő tavaszi palántaneveléshez.

Dió fajtabemutató

Diótermesztési szakmai napot és fajtabemutatót szervez szeptember 28-án Pölöskére a NAK és a Nébih, melyre várnak szeretettel minden érdeklődőt.

Időpont: Szeptember 28. (csütörtök), 10:00-14:00 óra

Helyszín: Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság (MGEI), Pölöskei Növényfajta-kísérleti Állomás

8929 Pölöske, Aliz major (megközelíthető a 75-ös úton Pölöske után, Bak felé tovább haladva, jobbra) (GPS 46.74474941386885,16.90728776709232)

Búzatermesztés...

 Nagyításhoz kattintson a képre

Borvidékek...

Nagyításhoz kattintson a képre

A borvidék olyan, jogszabályban védett szőlőtermesztők és bort előállító pincészetek kultúrtája, amelyen a szőlővel betelepített terület aránya számottevően nagyobb, mint más vidékeken, a szőlőtermelésnek és a borkészítésnek pedig hagyományosan nagy társadalmi és gazdasági szerepe van. Határait a jogszabály (általában törvény) jelöli ki. A jogszabály megszabhatja, hogy a borvidéken a gazdák milyen szőlőfajtákat telepíthetnek, azokból milyen borfajtákat milyen eljárásokkal készíthetnek.

Vetésváltási szabályok...

Sokféle lehetőséget és választást kínál az új, 2023 és 2027 közötti uniós támogatási időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) a magyar gazdáknak - fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán este, a Csongrád-Csanád vármegyei Bordányban tartott fórumon.

    A minisztérium csütörtöki közleményében ismertette: az új támogatási rendszerben változnak a szántóterületeken a vetésváltásra vonatkozó szabályok. Feldman Zsolt a 2027-ig tartó időszakban a KAP egyik legfontosabb újdonságának a zöld alapfeltételek erőteljesebb figyelembevételét jelölte meg. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai közé tartozik például a 10 hektárnál nagyobb gazdaságoknál az évenkénti kötelező vetésforgó alkalmazása. A vetésforgóra vonatkozó szabályok alapvető célja a talaj termőképességének megőrzése. Ennek érdekében a gazdálkodónak - néhány kivételtől eltekintve - minden évben az összes szántóföldi tábláján, de egy naptári évben az adott gazdaság szántóföldi területének legalább egyharmadán az előző évhez képest más növénykultúrát kell termesztenie. Ennek egymást követő három évben teljesülnie kell. Ebben az évben még átmeneti uniós mentesség van a közvetlen élelmiszerként fogyasztott kultúrákra, de burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges biológiájuk és károsítóik miatt - tájékoztatott a minisztérium.
    A szabályokat említve az államtitkár kifejtette: hibridkukorica vetőmag négy egymást követő évben termeszthető ugyanazon a területen. Két (akár ugyanazon fajú) főnövény között termesztett másodvetés is vetésváltásnak számít, ha a másodvetés mind az őt megelőző, mind az őt követő főnövénytől eltérő növénycsaládba tartozik.A másodvetést az egységes kérelemben be kell jelenteni, az adott kérelmezési év főnövénye után kell elvetni, s a következő igénylési év főnövényének vetése előtt kell betakarítani, beforgatni vagy megsemmisíteni. A területet úgy kell megművelni, hogy a szükséges talajelőkészítési munkálatokat az előző főnövény betakarítása után és a következő főnövény vetése előtt el lehessen végezni.
    Az említett szabályoktól az alábbi esetekben lehet eltérni: ha a gazdaság 10 hektárnál kevesebb szántót művel, ha a területen tanúsítottan ökológiai gazdálkodás folyik, mint ahogyan az évelő szántóföldi kultúrákkal borított földterületen (beleértve az ideiglenes gyepet) is, az árasztásos művelésben (víz alatt) termesztett szántóföldi kultúráknál és a parlagon hagyott területeken. Ezeken kívül, ha a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 százaléka állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében vízzel elárasztott növények termesztésére, vagy ezek kombinációjára használják. Továbbá kivételt jelent, ha a szántóterület több mint 75 százalékát gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként (függetlenül talajtakarástól), hüvelyes növények (szója kivételével, mivel az önmaga után nem termeszthető) termesztésére vagy e célok közül többre is használják.(F:MTI)