Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szabály. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szabály. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. február 18., kedd

Gépjárművek üzemeltetése...

 Az szja-törvény a gépjárművek hivatali, üzleti célú használatának kiadásait az elismert költségek között nevesíti. A költségelszámolás attól is függ, hogy a magánszemély milyen tevékenységéhez vagy jogviszonyára használja az adott járművet. A NAV honlapján megjelent információs füzet a gépjárművek üzemeltetéséhez kapcsolódó költségelszámolás alapvető szabályait ismerteti.

A NAV információs füzetét itt lehet és érdemes is elolvasni.

2024. november 11., hétfő

A gyűjtögetés szabályai

Az őszi erdő gyümölcseinek gyűjtése előtt fontos tudni, hogy mint minden állami erdőterületen, külön engedély nélkül lehet – személyes felhasználásra – vadgyümölcsöt gyűjteni, de a hazavihető maximális mennyiség naponta 2 kg/fő. Védett területen ehhez a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges. Csak a nem védett státuszú növényeket, gombákat szedhetjük szabadon (pl. a szarvasgomba gyűjtése külön engedélyhez kötött), természetvédelmi területen való gyűjtögetés esetében külön engedélyre van szükségünk a területi természetvédelmi hatóság jóváhagyásával, magánterületen pedig a tulajdonos engedélye szükséges.

2023. január 19., csütörtök

Vetésváltási szabályok...

Sokféle lehetőséget és választást kínál az új, 2023 és 2027 közötti uniós támogatási időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) a magyar gazdáknak - fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán este, a Csongrád-Csanád vármegyei Bordányban tartott fórumon.

    A minisztérium csütörtöki közleményében ismertette: az új támogatási rendszerben változnak a szántóterületeken a vetésváltásra vonatkozó szabályok. Feldman Zsolt a 2027-ig tartó időszakban a KAP egyik legfontosabb újdonságának a zöld alapfeltételek erőteljesebb figyelembevételét jelölte meg. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai közé tartozik például a 10 hektárnál nagyobb gazdaságoknál az évenkénti kötelező vetésforgó alkalmazása. A vetésforgóra vonatkozó szabályok alapvető célja a talaj termőképességének megőrzése. Ennek érdekében a gazdálkodónak - néhány kivételtől eltekintve - minden évben az összes szántóföldi tábláján, de egy naptári évben az adott gazdaság szántóföldi területének legalább egyharmadán az előző évhez képest más növénykultúrát kell termesztenie. Ennek egymást követő három évben teljesülnie kell. Ebben az évben még átmeneti uniós mentesség van a közvetlen élelmiszerként fogyasztott kultúrákra, de burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges biológiájuk és károsítóik miatt - tájékoztatott a minisztérium.
    A szabályokat említve az államtitkár kifejtette: hibridkukorica vetőmag négy egymást követő évben termeszthető ugyanazon a területen. Két (akár ugyanazon fajú) főnövény között termesztett másodvetés is vetésváltásnak számít, ha a másodvetés mind az őt megelőző, mind az őt követő főnövénytől eltérő növénycsaládba tartozik.A másodvetést az egységes kérelemben be kell jelenteni, az adott kérelmezési év főnövénye után kell elvetni, s a következő igénylési év főnövényének vetése előtt kell betakarítani, beforgatni vagy megsemmisíteni. A területet úgy kell megművelni, hogy a szükséges talajelőkészítési munkálatokat az előző főnövény betakarítása után és a következő főnövény vetése előtt el lehessen végezni.
    Az említett szabályoktól az alábbi esetekben lehet eltérni: ha a gazdaság 10 hektárnál kevesebb szántót művel, ha a területen tanúsítottan ökológiai gazdálkodás folyik, mint ahogyan az évelő szántóföldi kultúrákkal borított földterületen (beleértve az ideiglenes gyepet) is, az árasztásos művelésben (víz alatt) termesztett szántóföldi kultúráknál és a parlagon hagyott területeken. Ezeken kívül, ha a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 százaléka állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében vízzel elárasztott növények termesztésére, vagy ezek kombinációjára használják. Továbbá kivételt jelent, ha a szántóterület több mint 75 százalékát gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként (függetlenül talajtakarástól), hüvelyes növények (szója kivételével, mivel az önmaga után nem termeszthető) termesztésére vagy e célok közül többre is használják.(F:MTI)

2022. október 27., csütörtök

Gombamérgezések...

Nagyításhoz kattintson a képre
 Az emberek zöme a gombamérgezésekről, különösen a halálos kimenetelűekről főcímként értesül a híradóban, szenzációként az újságokban, és a sok téves és torzított információ hatására fél a vadon termő gombáktól. Valójában, ha leegyszerűsítjük a dolgot, akkor kevesebb, mint 10 nagygombafaj ismerete elég ahhoz, hogy senki ne szenvedjen halálos kimenetelű gombamérgezést (ez néhány óra ráfordítással megvalósítható). Néhány alapvető szabály betartása pedig kizárja a bármiféle gombamérgezés lehetőségét még a laikusok esetében is.

2022. január 30., vasárnap

Új borjogi szabályozás...

Az új adminisztratív szabályok 2022 júniusában történő bevezetése így igazodik a borpiaci évhez, amely minden év augusztus 1-jétől a következő év július 31-éig tart, ezzel együtt segíti az ágazati szereplők munkáját, az új adminisztrációs szabályok alkalmazását. A módosítás a szőlőtermesztőkkel és borászatokkal történt egyeztetések után valósul meg. Az új borjogi szabályozás részleteiről a boraszat.kormany.hu/bortorveny oldalon találnak részletes információt.

2021. március 26., péntek

Nyári időszámítás

A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvben rögzítette. Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap. Az óraátállítás az UTC szerint hajnali 1 órakor történik, vagyis Magyarországon márciusban helyi idő szerint 2 órakor előre (3-ra), októberben nyári idő szerint 3 órakor vissza (2-re) kell állítani az órákat. Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én elfogadott javaslata szerint az óraátállítás 2019-ben megszűnt volna. Az eredeti elképzelés szerint a tagállamoknak 2019 elejéig kellett volna jelezni, melyik időzónába szeretnének tartozni, de ez a határidő szűkösnek bizonyult, 2019 márciusában 2021-re tették át a döntés évét, addig kell a tagállamoknak eldönteniük, hogy melyik időzóna lenne számukra az előnyösebb vagy elfogadottabb.

2021. február 7., vasárnap

Állatvédelmi párbeszéd

Állatvédelmi társadalmi párbeszéd indult, online kérdőív formájában várják a lakosság véleményét - mondta Nagy István agrárminiszter vasárnap a NOÉ Állatotthonban. A kérdőívet vasárnaptól egy hónapon át lehet kitölteni az allatvedelem.kormany.hu oldalon.A tárcavezető ismertette: a kormány és az Agrárminisztérium (AM) törekszik arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítse az állatok jólétének javítását és a felelős állattartás térnyerését a lakosság körében. Ebben a szellemben indítják el a társadalmi párbeszédet is, amelynek célja, hogy biztosítsák az információcserét, a szorosabb együttműködést az ágazatot érintő jogszabályok előkészítésében, az átfogó programok és stratégiai dokumentumok megalkotásában.
    Nagy István kiemelte, az állatvédelem ügye az egész társadalmat érinti.
    Ismertette: már hosszú évek óta dolgoznak az állatok védelme érdekében; felléptek az állatkínzás ellen: ma már az ezzel kapcsolatos bűncselekmények büntethetőségéről Magyarországon a törvények egyértelműek és európai viszonylatban is a szigorúbb szabályozások közé tartoznak.
    Nagy hangsúlyt fektettek az edukációra, évről évre biztosítanak pályázati forrásokat és támogatásokat. A központi költségvetésben 2017 óta az agrártárca kezdeményezésére külön forrás áll rendelkezésre, amely 100 százalékban állatvédelmi célokra fordítható - közölte a miniszter.
    Kitért arra, hogy emellett figyelmet fordítottak az ivartalanításra is: 2019-ben a kormány 100 millió forintot biztosított az ezzel kapcsolatos programra.
    Törekvéseik folytatásaként pedig tavaly az állatvédelem tematikáját miniszteri biztosi szintre emelték az AM-ben - tette hozzá Nagy István.
    Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy az állatvédelemi online felmérés március 7-ig tart, így vasárnaptól egy hónapig várják a véleményeket, az allatvedelem.kormany.hu oldalon.
    Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos elmondta, hogy a felmérés 13 kérdést tartalmaz, két fő gondolati kör mentén épül fel: az első az állatvédelemhez kapcsolódó jogszabályi környezet, a második pedig a felelős állattartás helyzete.
    A témák egyaránt érintik a társállatok és a gazdasági haszonállatok helyzetét. A felelős állattartáshoz kapcsolódóan kíváncsiak a lakosság véleményére a civil szervezetek támogatási rendszerével, az oktatással, a kóbor állatok helyzetével, a bántalmazást elszenvedő haszonállatokkal kapcsolatban is.
    A jogszabályi környezet felülvizsgálatával kapcsolatban várják a véleményeket a nem megfelelő állattartással szembeni fellépésről, az állatkínzás büntetéséről, a tiltott állatviadal szabályainak szigorításáról, a pirotechnikai eszközök használatáról és cirkuszi vadállatok helyzetéről is - fűzte hozzá. (F:mti)

2011. szeptember 22., csütörtök

PTI tájékoztató - 2011.09.20

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
 Heti Online Hírlevél 2011-09-20

Tartalom
Visszakérhető az áfa - a ki nem fizetett beszerzések után
PwC - Aktuális változások a Munka Törvénykönyvében
Jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék elengedése
Internetjuttatások szja kötelezettsége
A kkv-knál is népszerű a cafeteria

Visszakérhető az áfa - a ki nem fizetett beszerzések után
A vállalkozások október 20-ig külön kérelemmel igényelhetik vissza a nekik az Európai Unió bírósága által hozott ítélet alapján járó általános forgalmi adót, illetve később áfabevallásukban is megtehetik ezt. Az erről szóló törvényjavaslatot hétfőn egyhangúlag, 301 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés.

Az Európai Unió bíróságának július végén hozott ítélete szerint nincs összhangban az uniós joggal a magyar áfaszabályozás azon része, amely kizárja a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa-visszatérítést. A döntés miatt az államnak mintegy 250 milliárd forint áfát kell visszafizetnie a vállalkozásoknak.

A hétfőn elfogadott jogszabály hatályon kívül helyezi az áfatörvény kifogásolt passzusát, és rendelkezik az eddig visszatartott forgalmi adó kifizetéséről. A vállalkozások október 20-ig kérelmet nyújthatnak be ennek érdekében, illetve későbbi áfabevallásukban visszaigényelhetik a nekik járó összeget. A visszaigénylésről az adóhatóság csak akkor hoz határozatot, ha nem fogadja el. Máskülönben a visszaigényelt áfát 30 napon - ha az egymillió forintnál több, akkor 45 napon belül - utalja vissza.

A Nemzetgazdasági Minisztérium angol nyelvű, a Széll Kálmán-terv frissítéseként megjelent tájékoztatója szerint a visszatérítést nem a költségvetés részeként, hanem egyéb állami eszközökből finanszírozzák, a tárca azonban eddig nem közölte, hogy miből. A javaslatot hétfőn a házszabálytól eltérve tárgyalta meg és fogadta el a parlament.
A jogszabály a kihirdetést követő napon hatályba lép.  

PwC - Aktuális változások a Munka Törvénykönyvében
A Munka Törvénykönyve július közepén megjelent módosításának új szabályai részben már életbe léptek, illetve részben 2011. december 1-jétől lesznek hatályosak. PwC - Aktuális változások a Munka Törvénykönyvében A PwC tanácsadó cég a hírlevelében az aktuális változásokra, és azokkal kapcsolatos gyakorlati teendőkre hívja fel a figyelmet.

Jövőre jelentősen változik a munka világának szabályozása, ami érintheti ezeket a szabályokat is; az új Munka Törvénykönyvéről még folynak az egyeztetések, a kormány várhatóan ősszel dönt a tervezetről. A hírlevél ismerteti: az üzemi tanácsot az új jogszabály szerint 5 évre kell választani. Ezt a rendelkezést a következő üzemi tanácsi választástól kell alkalmazni. Ahol most folynak az üzemi tanácsi választások, ott a felek jogosultak eldönteni, hogy az új, vagy a régi szabályokat alkalmazzák.

Fontos, hogy már nem három, hanem ötéves időtartamra választják az üzemi tanács tagjait. A 3 hónapnál hosszabb, de legfeljebb 6 hónapra terjedő próbaidőt csak kollektív szerződésben lehet szabályozni, de a próbaidőben az egyedi munkaszerződésben is meg kell állapodni. Mindaddig, ameddig a munkáltató nem állapodik meg a szakszervezetekkel a maximum 6 hónapos próbaidő alkalmazásáról, és ennek a kollektív szerződésben történő szabályozásáról, a munkaszerződésben maximum 90 napos próbaidőben lehet megállapodni.

Ha a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadságról a munkavállaló 2011. augusztus 1-jét követően tér vissza, úgy részére a szabadságot már az új szabályok szerint kell elszámolni. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak adható szabadság egyrészt megváltható pénzben, másrészt a szabadság nem a gyermek gondozása és ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére, hanem csupán az első 6 hónapjára számítható, illetve ez alapján kell kifizetni. Ha a munkáltató úgy dönt, hogy ezt a szabadságot nem fizeti ki, úgy a számított szabadságot 183 napon belül kell kiadni, amit a visszatérés napjától kell kiszámítani.

A munkavállaló javára ettől eltérhetnek, a munkáltató hozhat olyan döntést, hogy meghatározott ideig még a régi szabályokat alkalmazza. Arra is lehetőség van, hogy a régi és új szabályok kombinálásával a visszatérő munkavállaló számára a régi szabályok szerint számolt szabadságot pénzben megváltsák.

Előfordulhat, hogy egyes munkáltatóknál kollektív szerződés tartalmazza azt a szabályt, hogy a szabadság a gyermek gondozása és ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére jár. Ekkor a szabadságra vonatkozó új szabályokat addig nem lehet alkalmazni, ameddig a kollektív szerződést az új szabályoknak megfelelően nem módosítják. Annak is fennáll a lehetősége, hogy a korábbi szabályok szerint számított szabadságot - megállapodás alapján - a munkáltató kifizesse.

Amennyiben egy fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló 2011. augusztus 1-jét követően jelzi, hogy vissza kíván térni a munkába, úgy a munkáltató 30, illetve 60 napon belül köteles visszavenni az eredeti munkakörébe, attól függően, hogy 6 hónapnál rövidebb vagy hosszabb időt volt távol. Ha ezt a kötelezettséget nem tudja teljesíteni, úgy a 30 illetve a 60 nap elteltétől a munkavállaló számára az állásidőre járó alapbért kell megfizetni. Augusztus 1-jén hatályba lépett az a szabály, amely szerint a munkavállalók részére évenként legalább egyszer 14 összefüggő naptári nap távollétet kell biztosítani.

Az új szabály vonatkozik 2011-re is. Azoknál, akik nem így vették ki a szabadságukat, ezt az év végéig meg kell oldani. Erre úgy is lehetőség van, hogy a munkavállaló a szabadságát még 2011 végén megkezdi, és 5 nap áttolódik 2012-re. Szintén augusztus 1-jén lépett hatályba az a szabály, hogy túlmunka esetén az 50 százalékos bérpótlék helyett a munkáltatók egyoldalúan előírhatják, hogy pótlék helyett szabadidőt biztosítanak a munkavállalónak.

Ez a lehetőség csak azoknál alkalmazható, ahol kollektív szerződés egyébként nem írja elő kötelezően a bérpótlék pénzben történő megfizetését rendkívüli munkavégzés esetén. A munkáltatók a bérpótlék helyett a szabadidő biztosításának jogát írásban, előre és kizárólag az augusztus 1-jét követően elrendelt rendkívüli munkavégzés esetére alkalmazhatják.

December 1-jétől változnak a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok is. Valamennyi kölcsönzött munkavállalónak az azonos munkakörben foglalkoztatott saját munkavállaló alapbérével azonos összegű alapbért kell biztosítani.

A cafetéria és egyéb, adott munkakörhöz rendelt bérjellegű juttatások vonatkozásában is azonos módon kell eljárni a kölcsönzött és a saját munkavállaló esetében. A másik jelentős módosítás, hogy a munkaerő-kölcsönzés tartama egy adott munkavállaló vonatkozásában nem lehet hosszabb 5 évnél. Akik már több mint 5 éve úgynevezett kölcsönzött munkavállalók, azokat legkésőbb 2011. december 1-jén véglegesíteni kell, vagy vissza kell adni a kölcsönbe adó cégnek.

Előfordulhat az is, hogy a kölcsönbe adó hívja vissza egy munkavállalóját, mivel ő sem foglalkoztathat kölcsönzés keretében 5 évnél hosszabb időtartamra személyeket. Szintén új szabály, hogy a kölcsönzött munkavállalók létszámáról, foglalkoztatási feltételeiről, továbbá a betöltetlen álláshelyekről az üzemi tanácsot és a szakszervezetet is legalább félévente egy alkalommal tájékoztatni kell. A béradatok, illetve egyéb, a foglalkoztatással kapcsolatos adatok vonatkozásában a szakszervezet, illetve az üzemi tanács tagjait titoktartási kötelezettség terheli.  

Jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék elengedése
Az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összege figyelmen kívül hagyható az adóalap meghatározása során. Ez pedig úgy történhet, hogy a társaság az adóévi társasági adóbevallásában – az alapelvre hivatkozással – csökkenti az adózás előtti eredményét, amelynek összegét a csökkentő jogcímeket tartalmazó bevallási lap „egyéb” sorában tünteti fel.

Abban az esetben, ha a társaság legfőbb szerve által jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék követelésként nyilvántartott összegét a (cég) tulajdonosok a társaság javára elengedik, a következők szerint kell eljárni. A társaságnál az osztalék elengedése következtében elszámolt rendkívüli bevétel részét képezi – az adózás előtti eredmény növekedése miatt – a társasági adóalapnak, amely kétszeres adóztatást eredményezne (mivel adózott forrásból – az adózott eredmény terhére – került az osztalék jóváhagyásra).

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 2010. január 1-jétől hatályos szabályozása szerint ugyanis nincs olyan előírás, amely lehetővé tenné a követelés elengedése következtében elszámolt bevétel csökkentő tételként történő érvényesítését. A Tao. tv. 1. § (3) bekezdése alapján, ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra. Bár a konkrét eset az idézett alapelv szerint felsoroltak szó szerint értelmezésével, azok egyikének sem felel meg, de tekintve, hogy tartalmában megvalósítja a bevétel kétszeres figyelembevételét, ezért az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összege figyelmen kívül hagyható az adóalap meghatározása során.

Ez pedig úgy történhet, hogy a társaság az adóévi társasági adóbevallásában – az alapelvre hivatkozással – csökkenti az adózás előtti eredményét, amelynek összegét a csökkentő jogcímeket tartalmazó bevallási lap „egyéb” sorában tünteti fel. [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228732865/2011.]  

Internetjuttatások szja kötelezettsége
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv. 4.§-ának (2) bekezdése szerint: nem keletkezik bevétel olyan dolog használatára, szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelyet a kifizető a tevékenységében közreműködő magánszemély részére a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként biztosít.

Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a magánszemély feladatának ellátására tekintettel történő hasznosítás, használat igénybevétel mellett a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas és egyébként a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel nem zárható ki, kivéve, ha a törvény a magáncélú használatot adóztatható körülményként határozza meg.

A munkavállalók részére a munkavégzés helyén, a készenlétben lévő dolgozók részére otthoni munkavégzés céljából biztosított internethasználat, valamint a meghatározott munkakörben vagy beosztásban dolgozó munkavállalók részére a munkavégzés helyéhez nem kötötten biztosított internethasználat munkáltató általi akár ingyenes, akár kedvezményes biztosítása megfelel az Szja tv. 4.§-ának (2) bekezdésébe foglalt rendelkezésnek, így nem minősül a magánszemély bevételének és nem eredményez adófizetési kötelezettséget.

Az Szja tv. 71.§-a (1) bekezdésének f) pontja béren kívüli juttatásként nevesíti az internethasználatot, melyet a felek közötti munkaviszony alapoz meg, és nem a munkavégzéshez biztosított eszköz magáncélú használata lesz az, ami a magáncélú használatot megalapozza. Béren kívüli juttatásként biztosított internet-szolgáltatás Az Szja tv. már hivatkozott 71.§ (1) bekezdésének d) pontja szerint béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak d) legfeljebb havi 5000 forintot meg nem haladó összegben da) internet szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása vagy db) internet szolgáltatás költségének a nevére szóló vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján történő megtérítése, ideértve - legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történő utólagos elszámolással - a kizárólag erre szóló utalvány juttatását is. A da) alpont szerinti internetszolgáltatás csak olyan esetekben alkalmazható, amikor a számla kiegyenlítése nem utalvány felhasználásával történik.

Ilyen eset lehet, amikor a szolgáltatás megrendelője a munkáltató, a szolgáltatás díját vagy annak egy részét is a munkáltató fizeti, de a szolgáltatás helye a munkavállaló lakása, vagy mobilinternethez kapcsolódó internetszolgáltatás esetén a munkáltató a munkavállalónak adja át a hordozható csatlakozó eszközt (internet mobile stick). A db) alpont már lehetővé teszi az utalvány formájában történő juttatást is, de ennek a juttatásnak feltétele a számlával történő utólagos elszámolás. Szintén számla alapján történő elszámolás keretében a juttatás pénzben is ellentételezhető.

Ekkor a számla a juttatásban részesített vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója (házastárs, gyermek, szülő stb..) nevére szól. Az elszámolás alapjául szolgáló számlának elegendő a másolatát a munkáltató rendelkezésére bocsátani, vagy azt bemutatni. Azon számlák esetében, amelyen a szolgáltató más szolgáltatásokat is feltüntet pl: kábeltelevízió, telefon stb…, biztosítani kell a különféle szolgáltatások elkülöníthetőségét az utólagos elszámolás biztosítása érdekében.

A havi 5000 forintos juttatás utalvány formájában történő biztosítása esetén nincs annak jelentősége, hogy a munkavállaló mely havi számlát egyenlíti ki a kapott utalvánnyal. Elfogadható gyakorlat az, amikor a munkavállaló több havi internetutalvánnyal fizet ki egy havi internetszolgáltatást. Éves, vagy féléves díjfizetési gyakoriság esetén viszont az Szja tv. 71.§ (1) bekezdés d) pontjában foglalt szabályok utalvánnyal történő kifizetés esetén abban az esetben alkalmazhatóak, ha az utalvány juttatása és az azzal történő fizetés között három hónapnál kevesebb idő telt el.

Abban az esetben, ha a félévnyi használatról a számlát június végén kapja kézhez a magánszemély, akkor azt a három hónapos időintervallumon belül – pl. április végén - kapott internetutalványokkal is megfizetheti. Az előzőekben foglaltak értelemszerűen alkalmazhatók a társas vállalkozások és személyesen közreműködő tagjaik esetén is.
[Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/4098/2/2011.]  

A kkv-knál is népszerű a cafeteria
A magyarországi kis- és közepes vállalkozások (kkv) 61 százaléka építi be bérezési rendszerébe a cafetériát a következő egy évben; a legnépszerűbb béren kívüli juttatás az étkezési hozzájárulás és a közlekedési költségtérítés - derül ki a K and H Csoport legfrissebb felméréséből, amelynek eredményeit hétfőn juttatta el az MTI-hez.

A közleményből kiderül, hogy a 61 százalékos arány egyelőre jóval elmarad a 2008-ban tapasztalt csúcstól, amikor is a kkv vezetők 80 százaléka számolt a béren kívüli juttatások valamilyen formájával, ugyanakkor a mostani eredmény 2 százalékpontos növekedést mutat az előző negyedéves felmérés eredményeihez képest. A K and H felmérése szerint a legnépszerűbb cafeteria elem továbbra is az étkezési hozzájárulás, amelyet a vállalkozások 43 százaléka tervez alkalmazni a következő egy év során.

Ezt követi a közlekedési hozzájárulás (29 százalék), ugyanakkor az üdülési csekkel a vállalkozások 16 százaléka számol, habár október elsejével megszűnik a juttatási forma kedvezményes adózása, és mint bérjövedelem kell utána adót fizetni. A kkv cégvezetők 39 százaléka gondolta úgy, hogy semmilyen béren kívüli juttatást nem ad dolgozóinak.

A cégmérettel arányosan a béren kívüli juttatások aránya is egyértelműen növekszik, hiszen míg a 100 millió forint alatti éves árbevételű vállalkozások 54 százaléka nyújt valamilyen cafeteria juttatást, addig a kisvállalkozások esetében 67 százalék, a középvállalkozásoknál 71 százalék ez az arány. A már jelenleg is elérhető Széchenyi Pihenő (SZÉP) Kártyával kapcsolatban a kkv vezetők részéről egyelőre kivárás figyelhető meg, hiszen csupán egy százalékuk jelezte, hogy a következő egy évben alkalmazni kívánják a legújabb cafeteria elemet.

"A SZÉP Kártya elterjedését segítheti az a napokban bejelentett kormányjavaslat, amely szerint 2012. január 1-jétől a kártya felhasználhatósága az eddigiekhez képes kibővül meleg étkezés, valamint szabadidős és egészségmegőrző szolgáltatás igénybevételének lehetőségével" - idézi a közlemény Németh Lászlót, a bankcsoport kkv marketing főosztályának vezetőjét.

Az elmúlt negyedévhez képest fontos változás, hogy megállt a befektetési típusú juttatások csökkenő tendenciája: míg az egészségpénztárt választó kkv-k arányát tekintve csupán stagnálásról beszélhetünk, a cafeteria keretében nyújtott életbiztosítást, illetve önkéntes nyugdíjpénztárt alkalmazni kívánó vállalkozások aránya emelkedést mutat - hívja fel a figyelmet a K and H.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

Netadclick hirdetési rendszer

2011. augusztus 9., kedd

Hogyan lehet az szja-t visszaigényelni?

Amennyiben a személyi jövedelemadó elszámolásban, vagy a bevallásban megállapított, jövedelmeket terhelő adó összegét összevetve az adózó javára különbözet mutatkozik, azt az adóhatóság vagy munkáltatói elszámolás esetén a munkáltató visszatéríti az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt eljárási rendnek megfelelően.

Az adó-visszatérítés formája tehát lehet:
- adóhivatali
- munkáltatói

Az adóhatóság a magánszemély 1053-as bevallásában feltüntetett visszatérítendő jövedelemadót és járulékot a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban 2011. március 1-től utalja ki. Az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó bevallás esetében a kiutalás legkorábbi időpontja február 1. napja. A kiutalásra nyitva álló határidőt, ha az adózó bevallását javítani kell, a bevallás kijavításának napjától kell számítani.

A 1053E bevallás esetében, amennyiben a magánszemély – elfogadja az adóhatóság ajánlatát, és – az egyszerűsített bevallását 2010. május 20. napjáig aláírásával ellátva visszaküldi az adóhatóság részére, a kiutalásra a fentiekben leírt általános szabály vonatkozik.

Az adóhivatali személyi jövedelemadó visszatérítési igényt az adózónak a bevallásban szerepeltetnie kell. A bevallás címlapján X-el lehet jelölni azt, hogy az adózó a teljes összeget, rész összeget kér-e vissza, vagy a különbözetet másik adónemre kéri átvezetni.

Nagyon fontos, hogy az utalás módjára vonatkozóan is nyilatkozzon az adózó a posta cím vagy a bankszámlaszám megadásával. Ezek hiányában az összeg az adóhivatalnál marad és arra „vár” , hogy az adózó pótolja a hiányosságot.

Az adózók nagyon sok kellemetlenségtől kímélhetik meg magukat azzal, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a pontos posta cím és a pontos bankszámlaszám bevallásra történő beírására.

Munkáltatói adómegállapítás esetén, ha a magánszemély javára különbözet mutatkozik, azt a munkáltató, az adómegállapítás határidejét követő legközelebbi bérfizetéskor téríti vissza.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél –dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság
www.apeh.hu

2011. március 23., szerda

PTI tájékoztató 2011.03.22

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-03-22


Tartalom
Az önellenőrzés szabályai
Az adóhatóság felszólíthat az adóbevallás kiegészítésére
Bevétel-e a bérleti szerződés szerinti kaució?
Kamatadó: több együttműködést vár Ausztriától az Unió
Üzemanyagárak áprilisra

Az önellenőrzés szabályai
Amennyiben az adózó az adóhatósági ellenőrzés megkezdése előtt feltárja, hogy adóalapját, az adót vagy a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba, illetve más elírás miatt hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja - derül ki az adóhatóság ellenőrzési kézikönyvéből.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett dokumentum ismerteti: nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó késedelmesen nyújtja be bevallását, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja. Nincs helye azonban önellenőrzésnek, ha valaki a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.

Az adókedvezményt az adózó utólag, önellenőrzéssel érvényesítheti, illetve veheti igénybe. Az ellenőrzés megkezdésétől (vagyis az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés kézhezvételétől vagy a megbízólevél átvételétől) a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem módosítható. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti.

A helyesbítés akkor minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az erről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló értesítés kézhezvételének, illetve a megbízólevél átvételének napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta).

Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni.

Nem minősül önellenőrzésnek, ha az általános forgalmi adót a vámhatóságnak a termékimportot terhelő adót megállapító határozatának módosítása miatt kell helyesbíteni. Ha a vámhatóság a termékimportot terhelő adót megállapító határozatát utóbb módosítja, a módosító tételt annak a hónapnak a bevallásában kell elszámolni, amelyben a pénzügyi teljesítés is megtörtént.

Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást - a magánszemély jövedelemadója kivételével - a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének. A nyilvántartáshoz mellékelni kell a helyesbítés szöveges indokolását, valamint az önellenőrzési pótlék számítását. A nyilvántartást és a helyesbítés bizonylatait az elévülési időn belül meg kell őrizni.

Az önellenőrzést a magánszemély adózó a személyi jövedelemadó tekintetében az önellenőrzési lap benyújtásával végezheti el. Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózónak kell megállapítania, és a bevallással egyidejűleg megfizetnie.

Az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék 50 százaléka, ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén 75 százaléka, és a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig kell felszámítani.

Az adóhatóság felszólíthat az adóbevallás kiegészítésére
Az állami adóhatóság a bevallásban közölt adatok kiegészítésére szólíthatja fel azokat a magánszemélyeket, akiknek a bevallott jövedelme két egymást követő éves bevallási időszak tekintetében sem éri el a mindenkori minimálbért - derül ki az adóhatóság ellenőrzési kézikönyvéből.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzétett dokumentum ismerteti: a felhívás alapján a magánszemélynek nyilatkozatot kell tennie az adóévben szerzett összes jövedelme (bevétele) felhasználásáról (kiadásáról, ráfordításáról, befektetéséről), továbbá annak forrásairól.

Ha az állami adóhatóság valakit bevallásának kiegészítéseként nyilatkozattételre kötelez, ellenőrizheti a más személyekkel közös háztartásra vonatkozó, illetve más személyek törvény vagy szerződés alapján történő eltartásával kapcsolatos azon adatokat, a házastársi (élettársi) vagyonközösséghez tartozó, illetve az adózó használatában lévő vagyontárgyak olyan jellemzőit, amelyek az adózó valós jövedelme (bevétele) felhasználásának és forrásának megállapításához elengedhetetlenek.

Az adóhatóság az eljárás során megvizsgálja, hogy a magánszemély bevallott jövedelme és egyéb forrása nyújthatott-e elegendő fedezetet a nyilatkozatban megjelölt kiadásra. Amennyiben a források nem adhattak elégséges fedezetet, vagy a magánszemély nem igazolja hitelt érdemlően a nyilatkozatban foglaltakat, az adóhatóság elrendeli a bevallás utólagos ellenőrzését.

Ha az adóhatóság nem jelölte ki az adózót ellenőrzésre, a nyilatkozattétel alapján megszerzett adatokat az erről szóló értesítés postára adását követően haladéktalanul megsemmisíti.

Bevétel-e a bérleti szerződés szerinti kaució?
Lakás, ingatlan bérbeadásánál gyakori eset, hogy a magánszemély bérbeadó kauciót kér a bérlőtől.

A kaució összege nem minősül a magánszemély bérbeadó bevételének az átadás időpontjában, de ha azt a bérlet megszűnésekor a magánszemély nem adja vissza, akkor ez az összeg is bevételnek minősül a bérlet megszűnésekor.

Kamatadó: több együttműködést vár Ausztriától az Unió
Ausztria és Luxemburg ellenállása miatt hónapokkal ezelőtt elakadt az adócsalás elleni küzdelemben szerepet játszó kamatadó-irányelv módosítása. A két ország az EU többi tagjától eltérően automatikus adatközlés helyett forrásadót von le a számlatulajdonosoktól és ennek kétharmadát az adóalanyok nevének feltüntetése nélkül átutalja a tulajdonosok lakóhelye szerinti másik uniós tagállamnak.
Több együttműködést vár Ausztriától a kamatadóról szóló uniós irányelv módosítása érdekében Algirdas Semeta uniós biztos.

Bécs csak azzal a feltétellel járulna hozzá a módosításhoz, ha Svájc, Andorra, Liechtenstein, Monaco és San Marino is ugyanilyen transzparencia-szabályokat vezetne be.

Üzemanyagárak áprilisra
Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

2011. április 1-je és április 31-e között alkalmazható üzemanyagárak:

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin: 369 Ft/l

Gázolaj: 367 Ft/l

Keverék: 397 Ft/l

LPG autógáz: 218 Ft/l

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

2011. január 26., szerda

PTI tájékoztató 2011.01.25

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-01-25

Tartalom
Munkáltatói, kifizetői határidős feladatok az szja bevallásokkal kapcsolatban
Áfa bejelentések 2011-ben
Változtak az önellenőrzési szabályok
Adóvisszatartás - új elszámolási szabályok

Munkáltatói, kifizetői határidős feladatok az szja bevallásokkal kapcsolatban
A magánszemélyek 2010. évi személyi jövedelemadójának elszámolásával kapcsolatosan számos, már januárban is határidős feladat hárul a munkáltatókra, kifizetőkre. A magánszemélyek részére jövedelemigazolást kell kiállítani, az adóhatóság felé adatszolgáltatást kell teljesíteni, továbbá adott esetben a munkavállalók adómegállapítását is el kell készíteni. Ezeket a feladatokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott módon és határidőre kell teljesíteni.

A 2010. évi személyi jövedelemadó elszámolásával kapcsolatos határidők

Munkáltatói, kifizetői összesített jövedelemigazolás kiállítása 2011. január 31.

Munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatás teljesítése 2011. január 31.

Munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozat átadása a munkáltatónak (társas vállalkozásnak)2011.január31.
Munkáltatói adómegállapításhoz szükséges igazolások,nyilatkozatok átadása a munkáltatónak 2011. március 20.

1 + 1 százalékos nyilatkozatok átadása a munkáltatónak(társas vállalkozásnak) 2011. május 10.

1 + 1 százalékos nyilatkozatok megküldése az adóhatóságnak 2011. május 20.

Munkáltatói adómegállapítás elkészítése 2011. május 20.

Munkáltatói adómegállapítás megküldése az adóhatóságnak 2011. június 10.

Munkáltatói adómegállapításban kimutatott adókülönbözet 2011. június 20.

Áfa bejelentések 2011-ben
Az alábbiakban röviden összefoglalásra kerülnek azon – a bejelentési kötelezettségre vonatkozó – tudnivalók, melyekre az áfatörvény 2011. évi gyakorlati alkalmazása során érdemes figyelemmel lenni.

A szabályozás szerint 2011. évtől az újonnan létrejövő adózónak akkor is nyilatkozattételi kötelezettsége keletkezik, ha az általános forgalmi adó tekintetében az általános szabályok szerint kíván adózni, azaz adókötelezettséget választ.

Abban az esetben, ha
- az adózó ingatlanértékesítési, ingatlan bérbeadási tevékenységet végez és a törvény által biztosított adómentesség helyett adókötelezettséget választ (melytől azonban a választás évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el),
- az adóalany áfafizetési kötelezettség helyett a következő évre alanyi adómentességet alkalmazna,
- a mezőgazdasági őstermelő a kompenzációs felár érvényesítése helyett át kíván térni az áfatörvény általános szabályainak hatálya alá (azzal, hogy a kompenzációs felárra való jogosultságát, azaz a különleges jogállását az adóév folyamán bármikor megváltoztathatja), vagy
- az adóalany az adómegállapítás valamelyik különleges módját (pl. utazásszervezési szolgáltatás) választja,
akkor az adózási móddal kapcsolatos változtatási szándékát 2010. december 31-éig kellett bejelentenie a lakóhelye / székhelye szerint illetékes adóhatósághoz.

Az előzőekben leírt szabályoktól függetlenül kell kezelni azt az esetet, amikor a magánszemély, vagy adóalanyisággal nem rendelkező szervezet azért válik az áfa alanyává, mert sorozatjellegű ingatlan értékesítést végez.(Sorozatjellegű az értékesítés, ha a magánszemély vagy nem adóalany szervezet két éven belül negyedik alkalommal értékesít új ingatlant vagy építési telket.) Ebben az esetben az adót az állami adóhatóság határozattal állapítja meg, melynek érdekében az értékesítésről az áfatörvény szerinti teljesítés időpontját követő 30 napon belül – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – kell az adóalanynak bejelentést tennie az állami adóhatósághoz.

Az áfatörvény egyik fontos változása a szolgáltatások teljesítési helyének meghatározása volt, mely szerint a belföldi adóalany által más tagállambeli adóalanytól igénybevett, vagy másik tagállambeli adóalany részére nyújtott szolgáltatási tevékenység 2010. január 1-től csak közösségi adószám birtokában végezhető. (Amennyiben az adóalany még nem rendelkezik közösségi adószámmal, annak megképzését az adóév során bármikor kérheti az illetékes adóhatóságtól.)

Ezt a rendelkezést alkalmazni kell az úgynevezett speciális adóalanyokra is. (Ebbe az adózói körbe tartoznak az alanyi adómentességet választó, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végző és a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanyok)

A más tagállambeli adóalany részére nyújtott szolgáltatás okán kiváltott közösségi adószám megléte nem jelenti automatikusan azt, hogy a Közösségen belüli termékbeszerzései után a speciális adóalanyt adókötelezettség terhelné. Adómentesség esetén ugyanis a közösségi adószámot nem kell közölni a Közösségen belüli termékértékesítővel. Amennyiben azonban ez mégis megtörténik, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha a speciális adóalany a termékbeszerzése tekintetében adókötelezettséget választott volna. Ezen választás miatt az adóalanyt a Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítésének napját követő hónap 20. napjáig terjedő határidővel bejelentési kötelezettség is terheli.
Forrás: www.apeh.hu
/NAV Dél-alföldi Regionális Igazgatósága/

Változtak az önellenőrzési szabályok
Az önellenőrzés szabályai szerint az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem helyesbíthető.

A gyakorlatban számtalanszor éltek vissza ezzel a szabállyal, úgy, hogy az ellenőrzésről szóló értesítést követően nyújtottak be önellenőrzést, arra hivatkozással, hogy az már folyamatban volt.

A vonatkozó szabályok kiegészítése a jövőben kizárja ezt a lehetőséget azáltal, hogy a vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés csak abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló értesítés kézbesítésének – az előzetes értesítés mellőzése esetén a megbízólevél bemutatásának, átadásának – napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta). (Art. 49.§/2/)

Adóvisszatartás - új elszámolási szabályok
A NAV 2011. január 1-jei létrejötte következtében az adózónak a költségvetési támogatás igénylésekor már nem kell a vámhatóságnál sem nyilatkoznia (külön az erre a célra rendszeresített nyomtatványon) a más adóhatóságnál fennálló adótartozásáról.

Ha az állami adó- és vámhatóságnál igényelt költségvetési támogatás összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, akkor azt az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el, mégpedig az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál pedig a tartozás arányában.

Ha az elszámolás eredményeként még marad fenn összeg, akkor az állami adóhatóságnál fennmaradó összeget a vámhatóságnál, a vámhatóságnál fennmaradó összeget az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére kell elszámolni. Az elszámolás az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában történik. A mindezek után fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a követelések arányában.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

2010. december 9., csütörtök

Hogyan egészíthető ki állami nyugdíjunk?

Nagyon úgy fest: a nyugdíjrendszer kötelező magánnyugdíj-pénztári pillérére nem sokan számíthatunk öregkorunkra. Ez a pillér jól egészíthette volna ki az érintett pénztártagok havi állami nyugdíjait. Vajon maradt-e alkalmas szisztéma az öregkori létbiztonság megteremtésére?

Feszült figyelemmel lesi az ország a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítását. A kormány az állami nyugdíjrendszerbe tereli mindazokat, akik beléptek a második pillérbe, vagyis a kötelező magánnyugdíj-pénztárakba. De mit tegyen az, akinek az állami nyugdíj biztosan hatalmas jövedelem-visszaesés lesz, miként egészítheti ki ő megbízhatóan és hosszú távra a nyugdíjkori havi jövedelmét?

Sokunknak ugyanis biztosan képtelenség lesz az állami nyugdíjból megélni. Ahány ember, annyi képlet, de a mai árakon vett 40-60-80 ezer forintos nyugdíjakból képtelenség lesz megélni. Azt mindenkinek egyénileg kell meghatároznia, hogy milyen jövedelemre szeretne nyugdíjas éveiben számítani.
Rengeteg hüvelykujj-szabály van.

Mondják, hogy az aktív időszak jövedelmének 70 százaléka szükséges, kevesebb kell öltözködésre, közlekedésre, távközlésre, több kellhet az otthoni rezsire, az egészségügyre. Mondják, hogy a havi jövedelmi szükséglet 150-szeresét kell felhalmozni a nyugdíjig, egy másik szabály szerint az átlagjövedelműeknek havi 45 ezer forintot kell aktív hónapjaikban félretenni, hogy ne romoljon az öregkori életminőségük. Minden szabály változhat azonban, például azért, mert egyre tovább élünk.

Hová nyúljunk?
A második pillér vélhetően halál fia, de maradtak ugyanakkor öngondoskodási, előtakarékossági lehetőségek: önkéntes pénztárak, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ-R), a tartós befektetési szerződések, a lakásért életjáradék programok.

Melyikkel kísérletezzen az, aki előre szeretne tervezni a nyugdíja mellé havi 100-200 ezer forint, élete végéig rendelkezésre álló kiegészítéssel? Sokak számára a legjobb megoldás valamilyen életjáradék megszerzése. A biztosítók a hosszú évek során felhalmozott nyugdíjcélú megtakarításainkért, vagy bárhogyan máshogyan megszerzett tőkéért cserébe kínálnak ilyet. Speciális szolgáltatók pedig lakásokért cserébe kínálnak életjáradékot.

Ám Magyarországon mégis alig ismeri a lakosság és éppen ezért nagyon kevesen rendelkeznek valamilyen nyugdíjt kiegészítő életjáradékkal. A nagy áttörést az jelenthette volna, ha a nyugdíjkorhatárt elérő magánnyugdíj-pénztári tagok kötelezően életjáradékossá válhattak volna. Jelen politikai helyzetben az tűnik valószínűbbnek, hogy csak a jóval kisebb létszámú önkéntes pénztári tagság, illetve a NYESZ-R számlások választhatnak majd életjáradékot, illetve bárki más, aki idős korára felhalmoz elegendő megtakarítást, és abból életjáradék-jogosultságot vesz.

Örökjáradék, tőkefelélés
A nyugdíjcélra alkalmas járadékok között meg lehet különböztetni az életjáradékokat és a biztos járadékokat. Utóbbiakban nincsen kockázat-kiegyenlítési elem, előre pontosan kiszámítható a pénzügyi konstrukció. Ilyen például az örökjáradék, amikor pusztán a felhalmozott tőke kamatozik, és a nyugdíjra jogosult a tőkéjéhez nem is nyúl (azt majd az örököseire hagyja, és ő csak a tőke kamataiból egészíti ki jövedelmét), ehhez persze sok tőke kell.

Nézzük meg ezt számokkal! Ha például 5 százalék az aktuális kamatszint, akkor 20 százalékos kamatadó mellett havi 100 ezer forint nyugdíjcélú kiegészítéshez közel 30 millió forint tőkére van szükség, havi 200 ezerhez pedig 60 millió forintra. Igaz, aki hosszabb távon optimalizál, biztosan kialakíthat olyan megoldást is, hogy ne kelljen mindig kamatadót fizetnie, vagyis még hosszabb lehet a takaró. Kialakítható olyan konstrukció is, amikor a nyugdíjas a tőkéjét és annak hozamait is feléli, ezzel magasabb havi jövedelmet, magasabb életszínvonalat biztosít magának. E járadéknál is a tőke kamatozik, de többet használunk fel, mint amennyi a kamat, vagyis folyamatosan fogy a tőke, végül teljesen elfogy. Ameddig ez terveink szerint történik, akkor ezzel nincsen semmi baj.

Egy veszélye azonban van, az, hogy nem tudjuk meddig élünk. Mi van, ha elfogyott a pénz és még mindig életben vagyunk? Bizony meg kell tippelni életesélyeinket, mert minél gyorsabban éljük fel a tőkét, annál több havi kiegészítésre futja belőle. Ha a 20 millió forintos tőkénket 10 év alatt feléljük, akkor az 5 százalékos kamatszint és a 20 százalékos kamatadó mellett megvan a havi 200 ezer forintos nyugdíj-kiegészítés, ha azonban 20 évre terveznénk még, akkor csak 120 ezer forinttal nyúlik meg a takaró havonta.

Életjáradék
Fentiekkel szemben az életjáradék legnagyobb előnye, hogy tervezhető és biztonságos, életünk végéig megkapjuk ezt a bizonyos nyugdíjcélú kiegészítést. Örökül ugyan nem hagyunk a pénzünkből, még akkor sem, ha húszmillió forintért veszünk életjáradékot és pár hónap múlva eltávozunk az élők sorából, ha azonban matuzsálemi kort élünk meg, a havi pénz akkor is végig jár. Vagyis, ha korán meghalunk, mi pénzügyileg is rosszul járunk, jól jár viszont a biztosító, ha sokáig húzzuk, akkor rosszul jár a biztosító, ezt hívják veszélyközösségnek. A veszélyközösséget összefogó szolgáltató, például egy életbiztosító ugyanis átcsoportosít, aki előbb hal meg, annak a pénze átmegy a később elhalálozók felé.

Mindezt persze lehet bonyolítani, házaspároknak kialakított termék például a kétszemélyes életjáradék, ilyenkor a két kedvezményezett közül az eredeti megtakarító halála után a másik továbbra is kap életjáradékot, az már a szerződés specifikuma, hogy a korábbi összeget, vagy annál kevesebbet.

Mennyi az annyi?
Mindez az elmélet, de az nagyon érdekes, hogy mekkora összeg befizetésével, milyen életjáradék vehető meg? A biztosítók halandósági táblák segítségével igyekeznek megtippelni, hogy ügyfelei átlagosan meddig élnek. Nem egyszerűen a várható, átlagos magyar életkorból indulnak ki, hanem minden életkorra megvan az a statisztikai adat, hogy az adott életkorú személy várhatóan még meddig fog élni.

Egy kiragadott példával, ha valaki 62 éves, akkor még várhatóan 18,5 éve van hátra. Ha 63 éves, akkor pedig 17,7. Nem egy évvel csökken az érték, hiszen a 62 és 63 éves koruk között elhalálozó emberek húzták le a várható átlagos életkorra vonatkozó értéket, a többiek átlagos várható életkora már magasabb. A halandósági táblának sok egyéb specialitása is lehet, mint az aktuális életkor (a nem, az iskolai végzettség, a lakhely, no és persze az adott személy konkrét egészségügyi állapota).

Ráadásul folyamatosan nő a várható élettartam is. Az életjáradékok egészen máshogy működnek, mint az állami nyugdíj, ahol nem az idős ember felhalmozott tőkéje, hanem az aktuális munkavállalóktól elvont járulék a kifizetések alapja. Az életjáradék mindig 12 havi (nincsen benne a politika által megszavazott extrahónap), és a biztosító képletei leginkább a mortalitás változásától és a biztosító befektetéseinek hozamától függ. Vagyis, elméletileg a biztosító annál jobb életjáradékokat tud ígérni, minél jobb hozammal tudja a tartalékokat megforgatni és minél alacsonyabb költséggel dolgozik. Éppen ezért egyáltalán nem biztos, hogy a versengő biztosítók éppen ugyanakkora életjáradékot ígérnek egy adott összegért cserébe. Ha valaki úgy dönt, hogy önkéntes pénztárban, NYESZ-R számlán, vagy éppen tartós befektetési számlán felhalmozott tőkéjéből idős korában életjáradékot vesz, érdemes jól körülnéznie,

Anomáliák
A vélhetően hosszabb távon is megmaradó előtakarékossági módozatoknak vannak speciális nehézségei, tudnivalói. Az önkéntes pénztáraknál a tagok az egyösszegű kivét, a fokozatos kivét, esetleg a járadékformák mellett is dönthetnek. Az eddigi tapasztalatok szerint a legnépszerűbb a fokozatos, adómentes kivét. Aki ugyanis adómentesen szeretne hozzájutni a pénzéhez, tíz évig egyáltalán nem nyúlhat a felhalmozáshoz, utána a felhalmozott hozamot már felveheti (a későbbiekben háromévente ezt megismételheti), és a tízedik év utáni második évben, majd évente felveheti a tőkerész 10 százalékát, vagyis a huszonegyedik évre vehet ki minden pénzt adómentesen.

A lakásért életjáradék szolgáltatást a válság miatt jelenleg inkább csak elméletben érdemes áttekinteni, valójában nem nagyon van piaci aktivitás. Mindenesetre a modell szerint a pénzügyi intézmény megvásárolja az időskorú ember ingatlanát, ugyanakkor az idős embernek nem kell kiköltöznie, élete végig haszonélvezeti joggal bír, és már javarészt a tulajdonos fizeti a karbantartást, a költségeket. Az idős ember életjáradékot kap, sőt a vételár egy részét egy összegben is megkaphatja. A járadék mértéke sok tényezőtől függ, az ingatlan értékétől, az egy összegben felvett összeg pénz mértékétől, az eladó korától, várható élettartamától.

Két negatívummal mindenképpen tisztában kell lenni az idős embereknek, az életjáradék nincsen ingyen, mindenkinek meg kell értenie, hogy innentől csak haszonélvező a lakásban, a lakás nem az övé, és így értelemszerűen örökül sem képes hagyni a kisunokáknak., iIlletve a másik, talán kevésbé evidens szabály, hogy az ilyen lakáseladásnak is vannak adóvonzatai. A NYESZ-R-nél a előtakarékosság megbontása problematikus, vannak ugyan szabályok, hogyan lehet tartós befektetési szerződésbe konvertálni ezt a nyugdíjcélú előtakarékosságot, de mindenkinek tudnia kell, hogy amint hozzányúl a megtakarításához, a teljes összeg további fialtatására elvész az addigi adókedvezmény.

járadékszolgáltatás
A tartós befektetési szerződés nem kifejezetten nyugdíjcélú előtakarékosság, hanem inkább középtávú konstrukció, remekül alkalmas a kamatadó elkerülésére, de sok benne a rugalmatlanság. Szolgáltatóhoz, befektetési típushoz köt, ráadásul sokszor rugalmatlanabb, mint egy normál számla. A tartós befektetési számláról például a legtöbb szolgáltatónál már a felhalmozási időszakban sem lehet pénzt kivenni, csak a számla megszüntetésével és valamennyi felhalmozott befektetés likvidálásával.
(f: fn.hu)

2010. február 17., szerda

PTI tájékoztató, '9.10.13

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél  

Tartalom A táppénz megváltozott szabályai Elektronikus bevallók új lehetőségei Napirenden a szakképzési törvény módosítása Megszűnő adókedvezmények Megéri bekerülni a köztartozásmentes adózói adatbázisba! A táppénz megváltozott szabályai Az adó- és a nyugdíjtörvény módosításáról 2009. május 11-én döntött az Országgyűlés. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény szerint a kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira vonatkozóan a változások a következők: Táppénz továbbra is a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban • a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, • 2009. július 31-ét követő keresőképtelenség esetén a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át. Tehát az un. „passzív” táppénz folyósításának időtartama a 45 naptári napról 30 naptári napra csökken. (Eb. tv. 46. § (1) bekezdése) Példa: • A biztosított munkaviszonya 2009. július 31-vel szűnik meg. 2009. július 1-től felmentési idejét tölti, 2009. július 26-án otthonában baleset éri, kórházba kerül. 2009. július 26-31-éig felmentési bérrel ellátva, ezért erre az időre, táppénzre nem lesz jogosult, augusztus 1-től azonban megilleti passzív táppénz, 45 napig. • A biztosított munkaviszonya 2009. július 31-vel szűnik meg. 2009. augusztus 1-én otthonában baleset érte, kórházba kerül. 2009. augusztus 1-től megilleti passzív táppénz, 30 napig. 2009. július 31-ét követő keresőképtelenségek esetén a táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét. A módosult jogszabálynak megfelelően a biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított táppénz naptári napi összege 9 533,33 forintot nem haladhatja meg. A biztosítási jogviszony megszűnését követő időre folyósított ellátás naptári napi összege is maximálva lett, azaz 3 575 forintot nem haladhatja meg.(T. 48.§. (8) bekezdése) Példa:• A több éve folyamatosan biztosított személy 2009. július 1-étől várhatóan huzamos ideig keresőképtelen állományba került. Naptári napi keresete 22 000 forint, 70 % mértékű táppénze 15 400 forint/naptári nap. Táppénzének mértéke és összege 2009. augusztus 1-étől sem fog változni. A”maximum” szabályt csak egy újabb keresőképtelenség esetén kell alkalmazni. • A több éve folyamatosan biztosított személy 2009. július 27-étől keresőképtelen állományba került. Tárgyévben még nem volt keresőképtelen, ezért 2009. augusztus 14-éig betegszabadságra járó (80 százalékos) távolléti díjban részesül. Az irányadó időszak alapján naptári napi keresete 22 000 forint. Táppénzének mértéke 70 százalék, összegének nem lesz felső korlátja. A”maximum” szabályt csak egy újabb keresőképtelenség esetén kell alkalmazni. • A több éve folyamatosan biztosított személy 2009. március hónapban már táppénzben részesült, naptári napi keresete 20 000 forint, naptári napi táppénze 14 000 forint volt. 2009. augusztus 10-én ismét keresőképtelenné válik. Táppénzét az „új” szabály szerint kell megállapítani, melynek naptári napi összege nem lehet magasabb 9 533,33 forintnál. Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból továbbra is csak akkor engedélyezheti a terhességi-gyermekágyi segélynek, a gyermekgondozási díjnak és a táppénznek a biztosított részére történő folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. A biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz lejártát követően – összhangban a „passzív” táppénz folyósításának időtartamával – az egészségbiztosítási szerv méltányosságból legfeljebb 30 napra állapíthat meg táppénzt. A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során a pénzellátások megállapítására vonatkozó szabályoktól, azaz az Eb. törvény V. fejezetében foglaltaktól eltérően határozhatja meg, azzal, hogy összege nem haladhatja meg • terhességi-gyermekágyi segély esetén a 42.§ (3) bekezdés szerinti összeget, • gyermekgondozási díj esetén a 42/D. (3) bekezdése szerinti összeget, • a biztosítási idő tartama alatt engedélyezett táppénz folyósítása esetén – a biztosítási idő figyelembevételével – a 48.§ (8) bekezdés szerinti összeget, azaz 9 533,33 forintot, • a biztosítási jogviszony megszűnését követő időre engedélyezett méltányossági táppénz esetén a folyósított táppénz összege a 3 575 forint lehet. Nem változott viszont a segélyezésre vonatkozó szabály, amely szerint az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben, segélyben részesítheti. (T. 50.§-a) 2010. január 1-étől hatályba lépő szabály szerint pontosításra kerül az üzemi baleset fogalma. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. (T. 52. § (1) bekezdése) A módosítás az úti baleseti táppénz mértékét érinti. E szerint – 2010. január 1-étől – a baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával. Amennyiben a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban nem volt pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított, úti baleset esetén annak kilencven százaléka. Az egyéni és a társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100 százaléka, úti baleset esetén annak kilencven százaléka. Ha a biztosított a baleseti táppénz számítására meghatározott időtartam alatt - jövedelem hiányában - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával. (T. 55. § -ának (7) és (8) ill. (9) bekezdése) A Munkatörvénykönyve 137. §-a szabályozza a betegszabadság időtartamát, illetve a betegszabadság idejére fizetendő távolléti díj mértékét. A módosított jogszabály szerint a betegszabadság időtartama nem változik, azonban a 2009. július 31-ét követően keresőképtelenné vált biztosítottak esetén a betegszabadság idejére fizetett távolléti díj mértéke 80 százalékról 70 százalékra csökken. Elektronikus bevallók új lehetőségei Az elektronikus bevallók október 1-jétől az interneten tájékozódhatnak a tavalyi évre felszámított késedelmi pótlékukról - hívta fel a figyelmet az adóhatóság az internetes honlapján. Az elektronikus bevallók az interneten tájékozódhatnak késedelmi pótlékukról Az APEH a tájékoztató szerint az idei évtől az elektronikus bevallóknak nem küld sem folyószámla kivonatot, sem értesítőt a 2008-ra felszámított késedelmi pótlékról. Annak érdekében azonban, hogy ezek az adózók is pontos képet kaphassanak pótlékkötelezettségükről, a pótlék alapjáról és a számítási módjáról, a folyószámla lekérdezés mellett lehetővé tette a késedelmi pótlék megtekintését is. A 2008. évi pótlékkal érintettséget kétféle módon lehet megtekinteni: a folyószámla lekérdezése során, a 2009. november 16-i végdátum megadásával, illetve a „Pótlék levezetés"/Lekérdezés" menüpont megnyitásával. Akinek pótlékkötelezettsége van, a megállapított összeget a folyószámla késedelmi pótlék adónemén 2009. november 16-i dátummal láthatja. Akire nem róttak ki késedelmi pótlékot, erről szöveges üzenet megjelenésével kap tájékoztatást. Aki eltérést tapasztal saját nyilvántartása és a pótléklevezetés adatai között, kifogással élhet. Az észrevételeket – illetékmentesen, lehetőleg írásban - a folyószámlát vezető illetékes igazgatósághoz kell benyújtani. A késedelmi pótlék befizetési határideje 2009. november 16. - figyelmeztet az adóhatóság. Napirenden a szakképzési törvény módosítása Nem változik jelentősen a szakképzési törvény 2010. január 1-jétől. Az Országgyűlésnek október 2-án benyújtott törvénymódosítás túlnyomó része a felnőttképzésben történő vizsgaszervezési jogosultság szabályainak a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv előírásainak a magyar jogrendbe ültetését tartalmazza. Pozitív változás a jelenlegi tervezetben, hogy a vizsgaszervezést ezentúl egyablakos módszerrel egy – később kormányrendeletben kijelölt – hivatal fogja végezni: természetesen nem új szerv, hanem egy olyan hatóság, amely már most is szakképzési feladatot lát el. Az intézményeknek eddig is kellett törzslapot kiállítani, tehát ez sem jelent többletmunkát. Ugyancsak kedvező módosítás, hogy ezt ezentúl egyetlen intézmény fogja gyűjteni. A vizsgaszervezést jelenleg sem végezheti bármely felnőttképzést végző cég, ezt pályázati eljárás alapján a szaktárcák engedélyezik, amelyért a mostani szabályozás szerint is eljárási díjat kell fizetni. A tevékenység ellenőrzése és a jogosultság visszavonása eddig is lehetséges volt. A felnőttképzés a tervezett előírásokkal nem fog többe kerülni, sőt, a vizsgaszervezésre jogosultságot kapó intézmények engedélye a jelenlegihez képest kiterjedtebb lesz, például: az ország teljes területére és visszavonásig érvényes lesz (eddig legfeljebb 4 évre kaphatták meg). Természetesnek tartjuk, hogy egy nem szokványos szolgáltatási tevékenység végzését ellenőrizni kell, és szükség esetén bírságot vagy szankciót kell alkalmazni. A vizsgáztatás és a díjak változtatását nem tervezzük. Tekintettel a szakképzés tagolt irányítási rendszerére, jogtechnikailag indokolt azonban ezt a szabályozást kormányrendeleti szintre emelni. A vizsgadíj és vizsgáztatási díj összegét korábban is jogszabály határozta meg. A tanulóknak adott juttatásokról a miniszter nem egyéni döntést hozhat, hanem jogszabályban, miniszteri rendeletben rendelkezhet, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével. Az egyetértés előírása eddig is így volt szabályozva, a tervezetben elnevezési, jogtechnikai pontosításról van szó. Megszűnő adókedvezmények Jelentős mértékben szűkül az adókedvezmények köre, amelynek eredményeként az őstermelői kedvezmény, a személyi (súlyos fogyatékosság miatt járó) és a családi kedvezmények kivételével megszűnnek az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények. Megszűnik: tandíjkedvezmény, közcélú adományok kedvezménye, élet- és nyugdíjbiztosítások kedvezménye, magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés és a megállapodás alapján fizetett tagdíj, járulék és munkáltatói hozzájárulás-kiegészítés utáni kedvezmény, háztartási szolgáltatások, ill. az alkalmi foglalkoztatás után kedvezmény. Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetésekhez kapcsolódó rendelkezési lehetőség továbbra is fennmarad, kiegészülve azzal, hogy a pénztár felszámolása, végelszámolása esetén a magánszemélynek lehetősége lesz más pénztárba vagy saját bankszámlára kérni a kedvezmény összegét. Megéri bekerülni a köztartozásmentes adózói adatbázisba! Az elmúlt időszakban több jogszabály megváltozott, amelynek következtében bővül az alkalmazási köre az APEH hivatalos honlapján (www.apeh.hu) mindenki által elérhető köztartozásmentes adózói adatbázisnak. A közbeszerzési pályázatokkal kapcsolatos kifizetéseken túl, már bizonyos támogatások folyósításánál, odaítélésénél, pályázatok benyújtásánál is elfogadják a köztartozás-mentesség igazolására az adatbázisban való szereplést. Maga az adatbázis tulajdonképpen a nemleges adóigazolásokért való személyes megjelenést váltja ki, segítve ezzel a jogszerűen működő adózókat. Az APEH szolgáltatása először 2009. február 10-én vált elérhetővé. Az adatbázisban az adózók megnevezése vagy adószám alapján lehet keresést indítani. A Köztartozásmentes Adózói Adatbázisba (KOMA) egy, a honlapunkról letölthető kérelem (09UK21) kitöltésével és elektronikus úton - Ügyfélkapun keresztül - történő benyújtásával lehet bekerülni. A nyomtatvány egyszerű nyilatkozatokat tartalmaz, melynek megtételéhez azonban az alábbi feltételeket kell együttesen teljesíteni: 1. a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása; 2. nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása; 3. nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett; 4. adószámát nem függesztették fel; 5. nem áll csődeljárás, végelszámolás illetve felszámolási eljárás alatt; 6. csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása; 7. nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek. A feltételek teljesülését az adóhatóság folyamatosan ellenőrzi és a kérelmezők csak ezt követően kerülhetnek a havonta aktualizált adatbázisba. A nyilvántartásba visszamenőleg bekerülni, illetőleg onnan visszamenőleg kikerülni nem lehetséges. A havi adatbázis az állami adóhatóság honlapján archiválásra kerül és évekkel később is lekérdezhetővé válik. Amennyiben az adózó a jövőben már nem kívánja adatait szerepeltetni az adatbázisban, akkor kérelmére az állami adóhatóság törli az adatbázisból. A további tudnivalókról bővebb tájékoztató a kérelem kitöltési útmutatójában, illetve az adóhatóság honlapján érhető el (www.apeh.hu). Forrás: www.apeh.hu Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

2009. december 23., szerda

A földhasználati bejelentési adatlapról...

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 182/2009. (IX.10.) Korm. rendelet 599. § (6) és (15) bekezdései, 2009. október 1-jei hatállyal módosították a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII.23.) számú Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.). Az R. módosított 6. § (2) bekezdése szerint a földhasználati bejelentési adatlapot, továbbá az R. módosított 18. § (1) bekezdése alapján a földhasználati lap másolat kiadása iránti kérelmet közzé kell tenni a minisztérium honlapján.