Kötelező chip...

 

 

Szigorodik a kutyák és macskák védelme az EU-ban: jön a kötelező chip, új tenyésztési tilalmak és az illegális kereskedelem visszaszorítása. Az Európai Parlament és a Tanács tárgyalói megállapodtak az első olyan átfogó uniós szabálycsomagról, amely egységes keretet teremt a kutyák és macskák tenyésztésére, tartására, nyomon követhetőségére és importjára. A reform célja a visszaélések felszámolása, a kegyetlen üzleti gyakorlatok megfékezése, valamint a háziállatok egészségének és jólétének hatékonyabb védelme.

Állattenyésztés...

Inforáció - Állattenyésztés

Az állattenyésztés története

GIRO kódok...

Állattenyésztés - tartás...

Állattenyésztési alapok...

Állattenyésztés szerepe és jelentősége

Háziállatok elnevezése...

ÁTK

Gazdasági állataink őseinek elnevezése

Az állatok hőtűrése...

Kecsketej...

A kecsketej rendkívül előnyös az egészségünk szempontjából, ráadásul a laktózérzékenyek nagy része is fogyaszthatja. A belőle készült sajtok pedig igazán különleges ízélményt nyújtanak. A kecsketej zsírmolekulái akár tízszer kisebbek, mint a tehéntejben lévők. Ezen kívül a kecsketejben sok olyan enzim található, amelyek támogatják az emésztés folyamatát. A rövid és közepesen hosszú zsírsavak aránya jóval nagyobb, mint a tehéntejben, és ezek élénkítik az anyagcserénket. A kisebb zsírgömböcskéket az enzimek sokkal gyorsabban, könnyebben tudják lebontani.

Háziállat-tartás

A Michigani Egyetem tudóscsoportja 50 év feletti amerikai felnőttek körében végzett vizsgálatot a háziállat-tartás agyi öregedésre gyakorolt hatásáról. Kiderült, hogy azok az emberek, akiknek több mint öt éven keresztül volt háziállatuk, jobban teljesítettek a kognitív memóriateszteken, mint a háziállat nélkül élők. F: https://magyarmezogazdasag.hu/2023/01/19/mukodik-kisallat-effektus?utm_source=MM%20H%C3%ADrlev%C3%A9l&utm_medium=email&utm_campaign=sikeruelhet_felzarkoztatni_a_hazai_agrariumot_magyarmezogazdasaghu_2023_4&utm_term=2023-01-25

Hungarikum kutyafajták

A hungarikum kutyafajták egészséges fennmaradásának elősegítését, valamint képességeik és genetikai sokféleségük megőrzését célzó szakmai együttműködési megállapodást írt alá Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora és Fernandez Diaz Daniel, a HUKOSZ - Magyar Ebfajták Szövetségének elnöke szerdán Budapesten.

    A HUKOSZ tájékoztatása szerint a két szervezet azon kíván együtt dolgozni, hogy a magyar kutyafajták magyarországi állománya szabályozott, ellenőrizhető tenyésztés során született, egészséges, örökletes betegségektől, valamint rendellenességektől mentes, fajtatiszta egyedekből álljon. Ehhez elengedhetetlen, hogy a tenyésztés folyamatosan megújuló tudásbázison alapuljon, rendszeresen szülessenek tudományos publikációk és a fajtamegőrzést szolgáló egyéb kezdeményezések - hangsúlyozzák az MTI-hez eljuttatott közleményben.
    Az együttműködés része a szervezetek oktatási tevékenységének összehangolása, a szakemberek cseréje, valamint a magyarországi állattartási kultúra és az állatvédelem fejlesztése érdekében végzett közös munka. A magyar ebfajták képességeinek megőrzéséhez szükséges hagyományos vadászkultúra és pásztorkultúra eltűnésének megakadályozása érdekében segíteni kívánják a természetes élőhelyek, a hagyományos gazdálkodási módszerek és gazdasági formák védelmét és megőrzését is.
    A szervezetek folyamatosan tájékoztatják egymást a tudományos eredmények alkalmazásának lehetőségeiről, valamint a gyakorlati munka során szerzett tapasztalatokról.
    Az Állatorvostudományi Egyetem kutatási eredményeivel elősegíti a magyar kutyafajták genetikai térképének elkészítését, mozgásszervi és egyéb betegségeik szűrését, ezek kialakulásának megelőzését. Az egyetem azt is vállalta, hogy az oktatás, valamint a gyakorlati munkák során népszerűsíti a hungarikum kutyafajtákat, és ösztönzi a hallgatókat arra, hogy minél jobban megismerjék ezeket.
    A HUKOSZ vállalásai között szerepel többek között, hogy segítséget nyújt majd az egyetem hallgatói és oktatói számára a magyar kutyafajtákkal kapcsolatos tudományos kutatómunka, valamint az oktatás megvalósításában, publikációk készítésében, szakdolgozatok témájának kidolgozásában.
    A hungarikum kutyafajták közé tartozik a komondor, a kuvasz, a puli, a pumi, a mudi, a magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, az erdélyi kopó és a magyar agár.(F:MTI)

Baromfi kampány

Kampányt indít a baromfi fogyasztásának ösztönzése érdekében az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Baromfi Termék Tanács (BTT).

    Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a kampányt beharangozó sajtótájékoztatón szerdán Budapesten elmondta, Magyarországon a belföldi hústermelés mintegy felét a baromfiágazat adja: a belföldön eladott húsok 50 százaléka csirke, pulyka, kacsa és liba.
    Feldman Zsolt kiemelte, a mostani kampánnyal azt üzenik a magyar fogyasztóknak, hogy a magyar állattenyésztés, a magyar mezőgazdaság képes és tud kiváló minőségben, biztonságos és egészséges termékeket előállítani.
    Tájékoztatása szerint az ágazatban több mint 2600 mezőgazdasági termelő, több mint 100 feldolgozó vállalkozás tevékenykedik. A baromfiágazatnak az ország exportjában is fontos szerepe van, a baromfihús a 3. legnagyobb tétel a magyar agrárium kivitelében.
    Csorbai Attila, a BTT elnök-igazgatója elmondta tavalyhoz hasonlóan idén is együttműködnek a minisztériummal és az AMC-vel a baromfi termékeket népszerűsítő kampányban, amelynek első, nyári fázisa alapvetően a grill termékekre és a húsokra koncentrál.
    Hozzátette, a baromfiágazat az ország legnagyobb termelési értékét produkáló állattenyésztési ágazata. A szektor termelési értéke a baromfihúst tekintve 250 milliárd forint, a feldolgozott (panírozott, darabolt) termékekkel együtt - becslések szerint - ennek a duplája.
    Közölte, a terméktanács saját adatai alapján 2019-ben az egy személyre vetített baromfihús fogyasztás az országban 29,2 kilogramm volt, ebből 22,74 kilogramm volt a csirke, 2,97 kilogramm a pulyka, 2,35 kilogramm a kacsa és 0,88 kilogramm a liba. Tavaly azonban a baromfihús fogyasztás csaknem 4 kilogrammal, 33,46 kilogrammra nőtt.
    Csorbai Attila szerint ez a növekedése azzal magyarázható, hogy a madárinfluenza kiviteli korlátozásokat jelentett a szektor számára, így az exportra szánt bizonyos termékek a belföldi értékesítésben jelentek meg.
    Ondré Péter, az AMC ügyvezetője is elmondta, az elmúlt 1,5 évben olyan kihívásokkal nézett szembe az ágazat, mint a HORECA (hotelek, éttermek, kávézók) szektor és a közétkeztetés leállása, de évek óta folyamatosan bizonytalan pályán tartja az ágazatot a madárinfluenza is. Mindezek miatt döntöttek a baromfihús belföldi fogyasztását ösztönző kampány mellett.
    Közölte, az elmúlt bő 10 évben a magyar agrár élelmiszeripar lendületesen fejlődött, a fejlődés egyik motorja pont a hazai baromfi szektor volt, amely éves szinten 700 ezer tonna hús előállítására képes. Ebből a 700 ezer tonnából 400 ezret a belföldi, 300 ezret pedig az export piacokon értékesítenek. Ugyanakkor megjegyezte, nagyban eltér a belföldi fogyasztás és az export szerkezete: míg előbbinél 80-85 százalék a csirke és a maradék 15 százalékon osztozik a pulyka és a vízi szárnyasok, addig az exportnál 35-60 százalék között mozog a csirke és 40 százalékot tesz ki a pulyka és a vízi szárnyasok.(F:mti)

Állatvédelmi párbeszéd

Állatvédelmi társadalmi párbeszéd indult, online kérdőív formájában várják a lakosság véleményét - mondta Nagy István agrárminiszter vasárnap a NOÉ Állatotthonban. A kérdőívet vasárnaptól egy hónapon át lehet kitölteni az allatvedelem.kormany.hu oldalon.A tárcavezető ismertette: a kormány és az Agrárminisztérium (AM) törekszik arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítse az állatok jólétének javítását és a felelős állattartás térnyerését a lakosság körében. Ebben a szellemben indítják el a társadalmi párbeszédet is, amelynek célja, hogy biztosítsák az információcserét, a szorosabb együttműködést az ágazatot érintő jogszabályok előkészítésében, az átfogó programok és stratégiai dokumentumok megalkotásában.
    Nagy István kiemelte, az állatvédelem ügye az egész társadalmat érinti.
    Ismertette: már hosszú évek óta dolgoznak az állatok védelme érdekében; felléptek az állatkínzás ellen: ma már az ezzel kapcsolatos bűncselekmények büntethetőségéről Magyarországon a törvények egyértelműek és európai viszonylatban is a szigorúbb szabályozások közé tartoznak.
    Nagy hangsúlyt fektettek az edukációra, évről évre biztosítanak pályázati forrásokat és támogatásokat. A központi költségvetésben 2017 óta az agrártárca kezdeményezésére külön forrás áll rendelkezésre, amely 100 százalékban állatvédelmi célokra fordítható - közölte a miniszter.
    Kitért arra, hogy emellett figyelmet fordítottak az ivartalanításra is: 2019-ben a kormány 100 millió forintot biztosított az ezzel kapcsolatos programra.
    Törekvéseik folytatásaként pedig tavaly az állatvédelem tematikáját miniszteri biztosi szintre emelték az AM-ben - tette hozzá Nagy István.
    Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy az állatvédelemi online felmérés március 7-ig tart, így vasárnaptól egy hónapig várják a véleményeket, az allatvedelem.kormany.hu oldalon.
    Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos elmondta, hogy a felmérés 13 kérdést tartalmaz, két fő gondolati kör mentén épül fel: az első az állatvédelemhez kapcsolódó jogszabályi környezet, a második pedig a felelős állattartás helyzete.
    A témák egyaránt érintik a társállatok és a gazdasági haszonállatok helyzetét. A felelős állattartáshoz kapcsolódóan kíváncsiak a lakosság véleményére a civil szervezetek támogatási rendszerével, az oktatással, a kóbor állatok helyzetével, a bántalmazást elszenvedő haszonállatokkal kapcsolatban is.
    A jogszabályi környezet felülvizsgálatával kapcsolatban várják a véleményeket a nem megfelelő állattartással szembeni fellépésről, az állatkínzás büntetéséről, a tiltott állatviadal szabályainak szigorításáról, a pirotechnikai eszközök használatáról és cirkuszi vadállatok helyzetéről is - fűzte hozzá. (F:mti)

Őshonos magyar állatfajták

A természetvédelem tevékenységének keretein belül az állatvédelem egyik fontos feladata a Kárpát-medencében őshonos, tájjellegű háziállatok fajtabélyegeinek, genetikai tisztaságának megóvása, az állományok fenntartása. Szerencsére egyéni kezdeményezések is megindultak az őshonos fajták tartására, így több egyéni vállalkozó is próbálkozik ezek tenyésztésével. A legtöbb ősi háziállatfajta jól tűri a ridegtartás körülményeit, így gazdaságosabb a tenyésztése. Az utóbbi évek állatvédelmi programja eredményeként az őshonos háziállataink nagyobb része az elmúlt időkben és jelenleg is a nemzeti parkokban génmegőrzés céljából maradt fenn, és él napjainkban is.
A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták:
Kutyák : Kuvasz, Komondor, Puli, Pumi, Mudi, Rövidszőrű magyar vizsla, Drótszőrű magyar vizsla, Magyar agár, Erdélyi kopó
Lovak :Nóniusz, Gidrán, Furioso, Kisbéri félvér, Magyar lipicai, Shagya-arab, Hucul, Magyar hidegvérű
Juhok: Magyar /hortobágyi/ rackajuh, Gyimesi racka, Cikta juh, Cigája vagy berke
Magyar bivaly
Szarvasmarhák: Magyar szürke marha, Magyar tarka
Sertések: Szőke mangalica, Fecskehasú mangalica, Vörös mangalica
Magyar parlagi kecske
Magyar óriás nyúl
Magyar tyúkfajták: Fehér magyar, Fehér kopasznyakú, Sárga magyar, Kendermagos magyar, Kopasznyakú kendermagos, Fogolyszínű magyar tyúk, Erdélyi kopasznyakú
Fodros tollú magyar lúd
Pulykák: Bronzpulyka, Rézpulyka
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0032_elovilagvedelem/ch14.html

Újra megjelent Magyarországon a madárinfluenza

A madárinfluenza H5N8 altípusának jelenlétét igazolta március 25-én egy Bács-Kiskun megyei kacsatartó gazdaságban a Nébih laboratóriuma. Az állategészségügyi szakemberek az érintett 32.500 pecsenyekacsa leölését már gyanú alapján megkezdték. A járványügyi nyomozás folyamatban van.

A Bács-Kiskun megyei Csólyospálos közelében található kacsatartó gazdaságban azonosította tegnap a madárinfluenza vírusát a Nébih laboratóriuma. Az összesen mintegy 32.500 pecsenyekacsát számláló gazdaságban a hétvégén megemelkedett elhullást tapasztaltak, továbbá megjelentek a betegségre jellemző klinikai tünetek is.

A hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette. Többek között a fertőzött állományok leölését már gyanú alapján megkezdték a szakemberek, továbbá a gazdaság körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet és a 10 km sugarú megfigyelési körzetet. A betegség megjelenésének mikéntjére a folyamatban lévő járványügyi nyomozás adhat majd magyarázatot.

A vándormadarak vonulása miatt a vírus továbbra is folyamatos veszélyt jelent a baromfiállományokra.   Emiatt továbbra is érvényben van a baromfik zárt tartásának kötelezettsége. Szintén kötelező a járványvédelmi minimum feltételek teljesítése, azaz a baromfikat zárt helyen kell etetni, itatni, valamint a takarmányt és az almot is zárt helyen kell tárolni.

A madárinfluenza betegséggel kapcsolatos információk, tájékoztatók elérhetőek a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

2020. március 26.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

A sertéshús ára

Nagyításhoz kattintson a képre

Általános állattenyésztés

Az állattenyésztés legfontosabb célja a hús-, tej-, és tojástermelés, valamint a textil- és bőripar számára fontos nyersanyag biztosítása. Hosszú évszázadokon keresztül az állattenyésztés a növénytermesztés egyik kisegítő ágazata volt, a munkákat állati erővel végezték. Napjainkban is általában összefügg e két tevékenység, a növénytermesztést segíti az állattenyésztés, például trágyázás, és fordítva például takarmánynövény-termesztés. Mára a mezőgazdaság dinamikusan fejlődő ágazatává vált. Az állattenyésztés legfontosabb célja az állati termék előállítás. A haszonállatokat anyagi nyereség reményében tenyésztik.

A Föld különböző régióiban más-más célból tartják az állatokat. A tradicionális állattartásban az állatok minden termékét hasznosítják, ez főképp Afrikában és Ázsiában jellemző. A kettős hasznosításkor többféle termék közül kettő nagyobb súllyal rendelkezik, mint például a hús- és tejirányú szarvasmarhatartás, illetve a gyapjú- és húsirányú juh- és kecsketartás. A trópusi területekre jellemző az iga- és húsirányú szarvasmarhatartás és a hús- és trágyatermelő sertéstartás is. Egy termék (legfőképp hús és tej) kiemelkedő hozamú termelése hosszú tenyésztői munka eredményeképp lehetséges, ilyen hasznosítást főképp a fejlett országokban találunk.

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Altalanos_allattenyesztes/pr01.html

Október, az állatvédelem hónapja

Ebben a hónapban az állatvédelemről emlékezünk meg.
A megkínzott állatokról és azokról,akik időt-pénzt nem kímélve próbálnak segíteni rajtuk.
Kik Ők?Valamiféle elfajzott csodabogarak?Nem.Olyan embertársaink,akik nem mennek el egy szenvedő állat mellett azzal,hogy "úgysem tudok segíteni rajta,inkább elfordítom a fejem".
Kicsiny országunkban időnként nagy port ver fel egy-egy állatkínzási eset.Beszélnek róla pár napig,mert a média bemutatta,aztán elfelejtődik.
Ma Magyarországon gyakorlatilag következmény nélkül lehet állatot kínozni,komoly büntetést még nemigen kapott senki ilyesmiért. Sajnos egy nyilvánosságra került esetre körülbelül 100 olyan,nagyon hasonló állatkínzás jut,amiről senki nem szerez tudomást.
Napi gyakorlat a kutyák láncon tartása,felesleges kölyökállatok vízbe fojtása,agyonütése,felesleges felnőtt állatok szélnek eresztése,sintértelepre adása,felakasztása stb.sajnos az emberi találékonyság végtelen.
Az emberek egy része nem gondoskodik a szaporulat megelőzéséről,az ivartalanításnál olcsóbb a kicsik megölése.
Állataink tartási körülményei sok helyen horrorisztikusak,legyen szó gazdasági vagy hobbiállatokról.
Október az állatvédők hónapja. Emlékezzünk meg azokról az állatokról,akik azért halnak meg,hogy ízletes étel kerüljön asztalunkra,a kísérleti állatokról,a sintértelepeken halált várókról,a megkínzottakról. És nézzünk körül környezetünkben,mivel javíthatnánk állataink életkörülményein.