Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gida. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gida. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. szeptember 26., csütörtök

Kecsketej...

A kecsketej rendkívül előnyös az egészségünk szempontjából, ráadásul a laktózérzékenyek nagy része is fogyaszthatja. A belőle készült sajtok pedig igazán különleges ízélményt nyújtanak. A kecsketej zsírmolekulái akár tízszer kisebbek, mint a tehéntejben lévők. Ezen kívül a kecsketejben sok olyan enzim található, amelyek támogatják az emésztés folyamatát. A rövid és közepesen hosszú zsírsavak aránya jóval nagyobb, mint a tehéntejben, és ezek élénkítik az anyagcserénket. A kisebb zsírgömböcskéket az enzimek sokkal gyorsabban, könnyebben tudják lebontani.

2020. május 1., péntek

Kecsketartás...

A házityúkon kívül jóformán egyetlen gazdasági állatfaj sem termel olyan sokféle terméket viszonylag kis és szerény befektetéssel, mint a kecske. Olyan területeket (meredek kopárok, ugarok, beszántás előtti területek) is képes hasznosítani, melyet más haszonállat nem. Emiatt fejlődő országokban segélyszervezetek kecskéket osztogatnak a szegényeknek. A kecske a testtömeghez viszonyított tejtermelésben az élen áll (8-10x). Húsa megfelel a korszerű konyha követelményeinek. Szőre illetve bőre ipari nyersanyag. Trágyája sem elhanyagolható. A kecske az egyik legrégebb óta háziasított állatfaj, amely tartása igen egyszerű, mind testi adottságait, mind pedig igényeit tekintve. Mérete miatt kis helyen is tartható, és szinte bármilyen közegben megél, viszont mivel táplálék terén konkrétan bármit megeszik, így hatalmas pusztítást is tud okozni a tartási helyén. Mivel sok fajtáját kitenyésztették területenként ezért nem mondható, hogy egységes faj. Hasznosítását tekintve is több fajtája ismert, így elkülönítünk hús-, szőr- és tejhasznú kecskéket is, továbbá az is befolyásoló tényező, hogy milyen környezetben kívánjuk tenyészteni az állatot. https://www.magro.hu/agrarhirek/erdekessegek-es-tevhitek-a-kecsketejrol/

2019. április 15., hétfő

Kecsketenyésztés

A kecske egyike az elsőként háziasított állatainknak, a legelső maradványok Kr.e. 8000-ben keletkeztek az Iráni-felföldön. Egyetlen gazdasági állatfaj sem termel olyan sokféle terméket viszonylag kis és szerény befektetéssel, mint a kecske. Olyan területeket (meredek kopárok, ugarok, beszántás előtti területek) is képes hasznosítani, melyet más haszonállat nem. A kecske a testtömeghez viszonyított tejtermelésben az élen áll (8-10x). Húsa megfelel a korszerű konyha követelményeinek. Szőre, bőre bőr-, illetve szövőipari nyersanyag. Trágyája sem elhanyagolható.
A kecsketartás intenzitása különbözik az egyes kontinenseken. Afrikában él a világ állományának harmada, mely a kecsketej- és hústermelés 20%-át adja. Az ázsiai területeken inkább a hús- és bőrtermelés jelentős. Európában a populáció 2% termeli meg a kecsketej mennyiségének 20%-át.
A jelenlegi magyar kecskeállomány így fajtáját, termelését (tejmennyiségét, -minőségét, a vágógida elõállítását stb.), küllemét, igényeit tekintve rendkívül heterogén. Egy adott állományon belül azonos korú és laktációjú anyakecske állomány laktációs termelése 300–800 kg között változhat. Ez a változatosság nemcsak a termelt tej mennyiségében, hanem a laktáció hosszában, a tej beltartalmában, a szaporaságban, a gidák növekedési erélyében stb. is megmutatkozik.
A kecsketenyésztésben és a termék előállításban sajnos napjainkig nem fogalmazódott meg szervezett formában fajtákra, esetleg ezeken belül tenyészkörzetekre kidolgozottan, hogy milyen termelési körülmények között, milyen termelési szinten, valamint milyen tejtermékeket és milyen minőségű vágógidákat, milyen piacra kívánunk előállítani. Az sem tisztázott, hogy az egyes fajtáknak milyen lehet a környezetvédelemben, és a táj-, és területhasználatban a szerepe.
videó: https://www.youtube.com/watch?v=aSbHYttyFKg