Erdők védelme...

 

Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.

Határszemle ellenőrzések

 

Megkezdődtek az idei "határszemle-ellenőrzések", amelyek során a kormányhivatalok elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettségek teljesítését vizsgálják. A törvény ugyanis arra kötelezi a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül - a talajvédelmi előírások betartása mellett - a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.

Határszemle...

Megkezdődtek az idei „határszemle-ellenőrzések”, amelyek során a kormányhivatalok elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettségek teljesítését vizsgálják.

 

Az erdő szerepe

Az erdő hármas (közjóléti, védelmi, gazdasági) szerepe ellenére még mindig sokan nem tudják, hogy milyen jogaik és kötelezettségeik vannak az erdőt járva. Az erdei haszonvétel fogalmát és főbb pontjait Magyarországon a 2009. évi XXXVII. törvény [1] VII. fejezete ("Erdei haszonvételek") határozza meg. 68. § * Erdei haszonvételnek minősül az erdő anyagi javainak és nem anyagi jellegű szolgáltatásainak a hasznosítása.

Kukorica grafika

Nagyításhoz kattintson a képre
 

Határszemle ellenőrzések

A kormányhivatalok megkezdték a 2022. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy megakadályozni a gyomnövények megtelepedését - közölte az Agrárminisztérium pénteken az MTI-vel.

    Az AM felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy a határszemle ellenőrzéseket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre. Az ellenőrzés során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.
    A közlemény szerint a törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül - a talajvédelmi előírások betartása mellett - a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.
    A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után - áll a közleményben.(F:MTI)

Az újrahasznosítás kérdőjelei

A világszerte felhasznált nyersanyagok mindössze 8,6 százalékát hasznosították újra tavaly. A nyersanyagok több mint 90 százalékát egyszerűen kidobták és nem vezették vissza a gazdasági körforgásba. Ez a megállapítás a Circle Economy non-profit szervezet közelmúltban megjelent “Circularity Gap Report 2022” című jelentéséből származik, amelyet a világ minden tájáról származó tudósokkal együttműködve készítettek el.

https://humusz.hu/hirek/vilagszerte-felhasznalt-nyersanyagok-mindossze-8...

Pannon régió növényei

Lezárult a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó, 1,9 milliárd forintos program, amely az Európai Unió és a magyar kormány 1,604 milliárd forintos támogatásával valósult meg - közölte a konzorciumvezető Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. az MTI-vel hétfőn.

    A 2017 augusztusban indult program a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) pályázatán nyert több mint 1,604 milliárd forintból, valamint a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. által biztosított csaknem 300 millió forintból valósult meg. A több helyszínen lezajlott, négyéves kutatási folyamatban a konzorciumvezető mellett a Debreceni Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Soproni Egyetem vett részt.
    A közlemény az agrárökonómiai, zöldfelület-gazdálkodási kutatás érintette a hatóanyagáért termesztett növények vizsgálatát, az érzékeny területek szántóföldi hasznosítására alkalmas növények genetikai kutatását, a növényvédelemben új informatikai módszerek kidolgozását, illetve a szennyezett talajok kezelésének mikéntjét fitoremediációs és környezetkémiai vizsgálatok segítségével. A programban négy év alatt mintegy 160 kutató, szakértő és segítő személyzet működött közre, 22 kutatási témában.
    A program fő célja az volt, hogy a klímaváltozáshoz adaptálható, a száraz-kontinentális éghajlaton elterjeszthető fajok, fajták termeszthetőségét megalapozza - írták, hozzátéve: a kutatási folyamatokba bevont növények, az új technológiák és módszerek mindegyike a Pannon régió növényei genetikai állományának megőrzését, fenntartását szolgálja.
    A projekt eredményeként egyedülálló együttműködési hálózat jött létre a magyar agrár kutatás-fejlesztési szektorban, és tucatnyi új, piacosítható termék, módszer, technológia keletkezett, amelyek a következő években érik el árbevétel növelő hatásukat a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.-nél - tájékoztattak.
    A nyilvános cégadatok szerint a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. értékesítésből származó nettó árbevétele 2020-ban meghaladta a 2,234 milliárd forintot az előző évi 1,903 milliárd forint után. Az árbevétel teljes mértékben belföldi értékesítésből származott. A társaság adózott eredménye tavaly több mint 513 millió forint, 2019-ben több mint 261 millió forint volt.
    A cégnél csaknem százötven ember dolgozik, területe a Tiszántúl Nagykunsági részén, Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén van. A társaság földterületei 8 község határában helyezkednek el, mintegy 3900 hektáron. A zrt. fő tevékenységi körei a növénytermesztés, a vetőmag feldolgozás, a mezőgazdasági gépi szolgáltatás, az állattenyésztés, valamint a lovászat és a vadászat.(F:mti)

Agrárhulladék hasznosítás

Az agrárhulladék hasznosítása nem csupán környezetvédelmi érdek, de még magyar viszonylatban is kifizetődő üzlet lehetne. Legalábbis ez derül ki a PricewaterhouseCoopers nemzetközi hálózatához tartozó PwC Magyarország friss jelentéséből, amelynek részleteivel a Holland Királyság magyarországi nagykövetsége által rendezett konferencián ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A december 14-én Farminar 3 címen tartandó online eseményen Balogh Gábor, a PwC Magyarország energia és közüzemi szakértője és Perger Júlia, a PwC CEE stratégiai és átalakulási menedzsere mutatja be a tanulmányt.

Műanyaghulladék feldolgozása...

A hulladék képződése, gyűjtése, hasznosítása, vagy ártalmatlanítása hatással van mindennapi életünkre és környezetünkre is, a körforgásos gazdaság szemléletének elterjedésével a hulladékra nem problémaként, hanem lehetőségként, alapanyagként tekinthetünk - hangsúlyozta az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Green Technológia Kft. szakmai napján a tárca közleménye szerint.

    László Tibor Zoltán a közleményben kifejtette: mivel a hulladék, ezen belül is a műanyaghulladék képződését a jelen technológiai fejlettség szintjén megszüntetni nem tudják, arra kell törekedni, hogy annak negatív hatását ellensúlyozzák. Alapanyagból van bőven, hazánkban a mezőgazdasági termelők jelentős mennyiségben használnak különböző műanyag fóliákat a növénytermesztés és az állattartás során. Ennek következtében évente nagyjából 10 ezer tonna mezőgazdasági fóliahulladék képződik. Eddig nem volt lehetőség ezek gazdaságos begyűjtésére, újrafeldolgozására vagy ártalmatlanítására. "Mivel a megoldásra nem várhattunk tovább, ezért a kormány tavaly 280 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a fóliahulladék szakszerű gyűjtési rendszerének kialakításához" - fogalmazott a helyettes államtitkár.
    A kormányzati támogatásnak és a Jager Csoport által kifejlesztett technológiának köszönhetően, mostantól fenntartható technológiával végzik a mezőgazdasági fóliahulladék újrafeldolgozását. A szabadalmaztatott technológia által előállított száraz agglomerátum környezetbarát-termék védjeggyel ellátott alapanyag, melyből kiváló, a mezőgazdaságban rendszeresen használatos termékeket lehet előállítani - mondta a helyettes államtitkár.
    A mezőgazdasági fóliahulladék szakszerű gyűjtéséhez száz darab speciális gyűjtőkonténert helyeznek ki idén az országban - közölte a Green Technológia Kft. ügyvezetője. Nagy Lajos elmondta, hogy a konténerekbe a gazdaságok mellett hobbikertészek is díjmentesen elvihetik a termesztés során képződött műanyaghulladékukat. Az így begyűjtött hulladékból a Csatári Plast Kft. által kifejlesztetett technológiával száraz agglomerátumot készítenek, majd a mezőgazdaságban és az iparban is használható termékeket gyártanak, úgy mint csepegtető szalag, műanyag vödrök, rekeszek.(F:mti)

 

Hulladékok...

Hulladéknak azokat a tárgyakat nevezzük, amelyek az ember mindennapi élete során keletkeznek, és a keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) feleslegessé váltak, tőlük tulajdonosuk megválik, vagy megválni köteles. A szilárd hulladék tárgyakon kívül vannak egyéb anyagok is, melyek a környezetbe jutva környezetszennyező anyagok lesznek, mint pl. légneműek (légszennyezés, üvegházhatású gázok) vagy folyékonyak is, de lehetséges, hogy egy folyékony szennyező anyag talajszennyező legyen, vagy egy szilárd anyag vízszennyezést okozzon. A fejlett országokban egy lakos átlagosan 1 kg hulladékot termel naponta. A hulladéklerakó telepek mindenkor keresztmetszetet adnak egy társadalom műszaki és gazdasági fejlettségéről, ezért érdekes információforrásnak számítanak. https://hulladek.lap.hu/
Néhány termék lebomlási ideje:

• Papír: 2-5 hónap
• Pamutruha: 1-5 év (A cellulóz elásva a nedves talajba, évekig nem rothad el.)
• Tejesdoboz: 5 év
• Nejlonzacskó: 10-100 év (a nejlon töménységétől, vastagságától függ)
• Pelenka: 50-100 év (függ a benne lévő pamut mennyiségétől)
• Konzervdoboz: 50-100 év
• Sörösdobozok műanyag karikája: 450 év
• Zöld üveg: 1 millió év
• Műanyag szatyor: 200-1000 év

A bivaly

Eredeti hazája Elő- és Hátsó-India. Hazánkban a nedves, tőzeges legelőkkel rendelkező gazdaságok (Somogy, Zala megye) tenyésztették. A bivaly hármas hasznosítású. Elsőrendű feladata a vontatás volt. Igavonó ereje 50%-kal nagyobb, mint a szarvasmarháé, ezért terméskövek, vastag fatörzsek vontatására és termőföldek feltörésére használták. Teje porcelánfehér színű, kellemes ízű, hamarabb alszik meg, mint a tehéntej és vitamintartalma is magasabb. Zsírtartalma eléri a 8%-ot, de a laktáció folyamán akár a 16%-ot is. 6 liter tejből 1 kg sajtot tudnak készíteni. Híres bivalytejből készült sajt a mozzarella, a feta és a cheddar. Nálunk pár száz darab van belőle, jelentősebb állományai Erdélyben találhatók. Napjainkban elsősorban természetvédelmi és idegenforgalmi megfontolásból tartják. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Kápolnapusztán található bivaly-rezervátumában egész évben megtekinthetők. https://www.knp.hu/hu/magyar-hazi-bivaly

Kecsketartás...

A házityúkon kívül jóformán egyetlen gazdasági állatfaj sem termel olyan sokféle terméket viszonylag kis és szerény befektetéssel, mint a kecske. Olyan területeket (meredek kopárok, ugarok, beszántás előtti területek) is képes hasznosítani, melyet más haszonállat nem. Emiatt fejlődő országokban segélyszervezetek kecskéket osztogatnak a szegényeknek. A kecske a testtömeghez viszonyított tejtermelésben az élen áll (8-10x). Húsa megfelel a korszerű konyha követelményeinek. Szőre illetve bőre ipari nyersanyag. Trágyája sem elhanyagolható. A kecske az egyik legrégebb óta háziasított állatfaj, amely tartása igen egyszerű, mind testi adottságait, mind pedig igényeit tekintve. Mérete miatt kis helyen is tartható, és szinte bármilyen közegben megél, viszont mivel táplálék terén konkrétan bármit megeszik, így hatalmas pusztítást is tud okozni a tartási helyén. Mivel sok fajtáját kitenyésztették területenként ezért nem mondható, hogy egységes faj. Hasznosítását tekintve is több fajtája ismert, így elkülönítünk hús-, szőr- és tejhasznú kecskéket is, továbbá az is befolyásoló tényező, hogy milyen környezetben kívánjuk tenyészteni az állatot. https://www.magro.hu/agrarhirek/erdekessegek-es-tevhitek-a-kecsketejrol/

A hulladék tizedét hasznosítjuk

Tavaly fejenként fél tonna (egészen pontosan 522 kg) háztartási hulladék keletkezett az EU-ban. Ennek a mennyiségnek a 42 százaléka lerakásra került, 20 százalékát elégették, 21 százalékát újrahasznosították, 17 százalékát pedig komposztálták. A legnagyobb arányban a németek, a belgák és a svédek hasznosították újra a szemetet; hazánk esetében ez az érték 13 százalék. Itthon a háztartási hulladék döntő többsége (77 %) még mindig lerakókba kerül, 9 százalékát elégetik, és alig 1 százaléka az, amit komposztálnak.