2026. május 17., vasárnap
2026. március 5., csütörtök
2026. január 26., hétfő
2025. augusztus 19., kedd
2023. június 4., vasárnap
2023. február 17., péntek
2022. október 25., kedd
Élelmiszer kár az EU-ban
Lakosonként mintegy 127 kilogramm élelmiszer ment kárba az Európai Unióban 2020-ban, a koronavírus-járvány első évében - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden.
A
hivatal első ilyen témájú jelentése szerint 2020-ban a háztartások
termelték az élelmiszer-hulladék 55 százalékát, amely lakosonként 70
kilogrammot tett ki, míg az élelmiszerlánc szereplőinél ez 57 kilogramm
volt.
Egy lakosra vetítve mintegy 14 kilogramm
élelmiszer-hulladék keletkezett a termelésben, 23 kilogramm a
gyártásban, 12 kilogramm a vendéglátásban és 9 kilogramm az
élelmiszer-forgalmazásban.
Az élelmiszer-hulladék összmennyisége
csaknem 57 millió tonna volt az unióban, ebből a háztartásokban kidobott
élelmiszer több mint 31 millió tonnát tett ki.
Magyarországon
2020-ban 905 067 tonna élelmiszer-hulladék keletkezett (egy lakosra
vetítve mintegy 92 kilogramm). A termelésre az összmennyiségből 16 587
tonna, a gyártásra 187 391 tonna, az élelmiszer-forgalmazásra 41 952
tonna, a vendéglátásra 19 331 tonna jutott, miközben a háztartások 639
806 tonna, (lakosonként mintegy 65 kilogramm) élelmiszert dobtak ki -
tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.(F:MTI)
2022. október 9., vasárnap
2022. október 8., szombat
Csökkenő pazarlás...
https://humusz.hu/hirek/negyedevel-csokkent-az-elelmiszerpazarlasunk/30032
2022. szeptember 26., hétfő
Népszámlálás...
Október elsején kezdődik a népszámlálás, amelyen a részvétel kötelező, a kérdőíveket október 16-áig interneten lehet kitölteni, majd számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett be online kérdőív - jelentette be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
Vukovich
Gabriella azt mondta: a tízévenkénti népszámlálás pillanatképet ad az
országról, bemutatja milyenek a magyarok, például, hogy milyen viszonyok
között élnek, milyen a munkaerőpiaci helyzetük, az egészségi állapotuk,
a vallási hovatartozásuk.
A válaszadás azért is különösen
fontos, mert a kapott adatok megalapozzák a jövőbeni döntéseket, képet
adnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről,
információval szolgálnak új vállalkozások létrehozásához, és - most
először - energiahatékonysági döntések előkészítését is szolgálják -
ismertette a KSH elnöke.(F:MTI)
2022. augusztus 10., szerda
Fogyasztói árak...
A fogyasztási árindex számítására használt legelterjedtebb és legnépszerűbb indexszámok az árindexet mint az összehasonlított periódusokban megvásárolt adott mennyiségű árú és szolgáltatás árának százalékban megadott változását definiálják. Ezt az adott mennyiségű árut és szolgáltatást nevezik általában fogyasztói kosárnak. Egy ilyen index jelentését könnyű megmagyarázni és értelmezni.. A gyakorlatban az árváltozásának százalékban megadott súlyozott átlagával számolnak. A súly meghatározott időszakokban az egyes elemek háztartási fogyasztáson belüli relatív fontosságát határozza meg.
2022. március 22., kedd
Íllegális hulladék felszámolása
Az illegálisan lerakott hulladék felszámolásának fontosságát hangsúlyozta az innovációs és technológiai miniszter a Tavaszi nagytakarítás - Takarítsuk ki együtt a természetet! elnevezésű akció kezdőnapján, hétfőn Budapesten.
Palkovics
László a hétfőtől, az erdők világnapjától április 22-ig, a Föld napjáig
tartó kezdeményezésről szólva felidézte: a kormányzat 2019-ben hirdette
meg a magyar klímavédelmi akciótervet, amelynek egyik elemeként az
illegálisan lerakott hulladékot szeretnék felszámolni. Felmérésük
szerint a leggyakrabban lomb, háztartási vegyes hulladék, építési
törmelék, valamint zöldhulladék kerül ki a zöldterületekre - ismertette.
A
miniszter kiemelte, hogy idén is folytatják azt a tavaly indított, 13
milliárd forintos támogatási programot, amely az önkormányzatok számára
biztosít forrást hulladéklerakók létesítéséhez.
Emlékeztetett
arra is, hogy 2035-ig a kommunális hulladék 65 százalékát anyagában kell
újrahasznosítani, ezért motivációs rendszert kell kitalálni arra, hogy
ez a hulladék szelektáltan kerüljön vissza a körforgásba.
Palkovics
László kitért arra is, hogy az illegális hulladék lakossági
bejelentését a kormányhivatalok számára megkönnyítő Hulladékradar nevű
alkalmazásnak érkezik az új, az eddigieknél könnyebben használható
változata. Az alkalmazáson keresztül érkező bejelentések nyomán a
hivatalok mintegy 66 ezer tonna hulladékot vittek el - ismertette.
Révész
Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos emlékeztetett:
kezdeményezésükhöz tavaly tizenegy erdészet, három nemzeti park és
számtalan önkormányzat csatlakozott, az idei program pedig a tavalyinál
is nagyobb jelentőségű lesz, ahhoz az Innovációs és Technológiai
Minisztérium (ITM) is csatlakozott. A kormánybiztosság és az Aktív- és
Ökoturisztikai Fejlesztési Központ munkatársai tavaly nemcsak tavasszal
gyűjtötték a hulladékot, hanem részt vettek a PET Kupán is, így akkor
1,5 tonna hulladékot gyűjtöttek össze.
A Tavaszi nagytakarítás
fontos céljának nevezte a fiatalok, iskolások, vándortáborozók és
felnőttek bevonását is. Mindenki, aki csak egy zsák szemetet kihoz az
erőből, másként fog viselkedni ott - hangoztatta. Egyúttal reményének
adott hangot, hogy az akciónak köszönhetően élhetőbb, tisztább és jobb
mentális állapotban lévő "országban éljünk az elkövetkező években".
Csépányi
Péter, a Pilisi Parkerdő erdőgazdálkodási és természetvédelmi
vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a főváros körüli erdők
évente mintegy 35 millió látogatót vonzanak, azaz minden hektár általuk
kezelt területen naponta két ember fordul meg, ami az ország más
erdeivel összehasonlítva "óriási gyakoriság", 20-30-szoros terhelést
jelent.
Hozzátette: azért is üdvözlik a hulladékgyűjtési akciót,
mert a fenntartható erdőgazdálkodás része az erdők ökoturisztikai,
szociális-társadalmi funkcióinak megőrzése is, ezért "fontos, hogy
tiszták maradjanak az erdők". Csépányi Péter megjegyezte: 2020-as
felmérésük szerint mintegy 5500 köbméter illegális hulladék található az
erdeikben, annak eltakarításán folyamatosan dolgoznak. Pozitív
tendenciaként említette ugyanakkor, hogy a belső erdős területeken a
turizmus már nem okoz komoly problémát hulladékszempontból.
Kézdy Pál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának (DINPI)
általános
igazgatóhelyettese arról szólt, hogy az ilyek akcióknak komoly szerepe
van az emberek gondolkodásmódjának formálásában. A kezdeményezés
hozadékaként említette továbbá, hogy egy megtisztított terület kevésbé
vonzza a későbbi szemétlerakókat. A DINPI a következő egy hónapban több
olyan szemétszedő akciót, túrát is szervez, amelyeken természetvédelmi
őreik segítik az önkénteseket - fűzte hozzá.
A XI. kerületi
Balatoni úton található benzinkút melletti erdős területről a
sajtótájékoztató hétfő kora délelőtti kezdetéig több mint 50 zsák
hulladékot gyűjtöttek össze az akció önkéntesei.(F:MTI)
2021. november 30., kedd
2021. november 12., péntek
Szén-monoxid mérgezés
2021. május 15., szombat
Az élelmiszerfogyasztás alakulása
Legjellegzetesebben a jövedelmi helyzettel függ össze a fogyasztás mértéke. Minél magasabb egy háztartás jövedelme, annál több az elkölthető jövedelme. A jövedelmi viszonyok az élelmiszerfogyasztásra kétféleképpen gyakorolnak hatást. Egyrészt a nemzeti jövedelem alakulása és fogyasztás-felhalmozás aránya megszabja az élelmiszerfogyasztás szintjét, másrészt az egy főre jutó jövedelem változása befolyásolja az élelmiszerfogyasztás összetételét.
2021. március 23., kedd
Hamis termékek vásárlása
2021. március 5., péntek
Disznóvágás...
2020. november 25., szerda
Beltéri komposztáló
2020. szeptember 29., kedd
Csökken a pazarlás...
Nébih kutatás: kevesebb élelmiszert pazarolnak a magyar háztartások
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint 4%-kal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt 3 évben. A kedvező tendencia fenntartásában a jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak. Erre szeretné felhívni a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napján, amit az ENSZ kezdeményezésére idén tartanak meg első alkalommal.
Hazánkban először 2016-ban készítettek 100 háztartás bevonásával élelmiszerhulladék-felmérést a Nébih Maradék nélkül programjának szakemberei. Az Európai Unió által ajánlott módszertan szerint végzett kutatást 2019 végén megismételték, immár 165 háztartással. Az új adatok alapján egy átlagos magyar állampolgár 65 kg élelmiszert dob a szemetesbe évente, szemben a korábbi, 68 kg/fő/év mennyiséggel. A 4%-os csökkenés azért is jelentős eredmény, mivel az eltelt időszakban a vásárlóerő bővülése megközelítőleg 16%-os volt. Igaz, az élelmiszerárak az inflációt meghaladó mértékben növekedtek.
Nem változott azonban az élelmiszer-hulladék összetétele: a keletkező mennyiség fele az elkerülhető kategóriába tartozik, azaz keletkezésük egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne. Az élelmiszer-pazarlásunk tehát fejenként 32-33 kg évente. Leggyakrabban készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk mennek veszendőbe. Mindez azt mutatja, hogy még bőven akad tennivalónk a környezettudatosságunk fejlesztése terén.
A háztartási élelmiszer-pazarlást a Nébih a továbbiakban is nyomon követi. Ez idáig hazánk az egyetlen ország a közép-kelet-európai régióban, ahol készült felmérés e témakörben. A közeljövőben várhatóan más nemzetek is megjelentetik majd adataikat, 2020-tól ugyanis minden EU-s tagállam számára kötelező az élelmiszer-hulladék mérése.
A mostani kedvező, azaz csökkenő tendencia fenntartásában a jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak. Erre szeretné felhívni a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-pazarlás elleni világnapon, amit az ENSZ kezdeményezésére idén szerveztek meg először. A témában számos hasznos és érdekes információ olvasható a Nébih Maradék nélkül programjának weboldalán: https://maradeknelkul.hu/
2020. szeptember 29.






bér,





























