Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: háztartás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: háztartás. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. október 25., kedd

Élelmiszer kár az EU-ban

Lakosonként mintegy 127 kilogramm élelmiszer ment kárba az Európai Unióban 2020-ban, a koronavírus-járvány első évében - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden.

    A hivatal első ilyen témájú jelentése szerint 2020-ban a háztartások termelték az élelmiszer-hulladék 55 százalékát, amely lakosonként 70 kilogrammot tett ki, míg az élelmiszerlánc szereplőinél ez 57 kilogramm volt.
    Egy lakosra vetítve mintegy 14 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezett a termelésben, 23 kilogramm a gyártásban, 12 kilogramm a vendéglátásban és 9 kilogramm az élelmiszer-forgalmazásban.
    Az élelmiszer-hulladék összmennyisége csaknem 57 millió tonna volt az unióban, ebből a háztartásokban kidobott élelmiszer több mint 31 millió tonnát tett ki.
    Magyarországon 2020-ban 905 067 tonna élelmiszer-hulladék keletkezett (egy lakosra vetítve mintegy 92 kilogramm). A termelésre az összmennyiségből 16 587 tonna, a gyártásra 187 391 tonna, az élelmiszer-forgalmazásra 41 952 tonna, a vendéglátásra 19 331 tonna jutott, miközben a háztartások 639 806 tonna, (lakosonként mintegy 65 kilogramm) élelmiszert dobtak ki - tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.(F:MTI)

2022. október 8., szombat

Csökkenő pazarlás...

2016 és 2021 között 24%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás a háztartásokban – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) harmadik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése során. A mintegy 300 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei szerint fejenként 25,2 kg élelmiszert dobunk feleslegesen a szemétbe évente, a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját pedig továbbra is az ételmaradékok vezetik.

https://humusz.hu/hirek/negyedevel-csokkent-az-elelmiszerpazarlasunk/30032

2022. szeptember 26., hétfő

Népszámlálás...

Október elsején kezdődik a népszámlálás, amelyen a részvétel kötelező, a kérdőíveket október 16-áig interneten lehet kitölteni, majd számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett be online kérdőív - jelentette be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

    Vukovich Gabriella azt mondta: a tízévenkénti népszámlálás pillanatképet ad az országról, bemutatja milyenek a magyarok, például, hogy milyen viszonyok között élnek, milyen a munkaerőpiaci helyzetük, az egészségi állapotuk, a vallási hovatartozásuk.
    A válaszadás azért is különösen fontos, mert a kapott adatok megalapozzák a jövőbeni döntéseket, képet adnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről, információval szolgálnak új vállalkozások létrehozásához, és - most először - energiahatékonysági döntések előkészítését is szolgálják - ismertette a KSH elnöke.(F:MTI)
   

2022. augusztus 10., szerda

Fogyasztói árak...


A fogyasztási árindex számítására használt legelterjedtebb és legnépszerűbb indexszámok az árindexet mint az összehasonlított periódusokban megvásárolt adott mennyiségű árú és szolgáltatás árának százalékban megadott változását definiálják. Ezt az adott mennyiségű árut és szolgáltatást nevezik általában fogyasztói kosárnak. Egy ilyen index jelentését könnyű megmagyarázni és értelmezni.. A gyakorlatban az árváltozásának százalékban megadott súlyozott átlagával számolnak. A súly meghatározott időszakokban az egyes elemek háztartási fogyasztáson belüli relatív fontosságát határozza meg.

2022. március 22., kedd

Íllegális hulladék felszámolása

Az illegálisan lerakott hulladék felszámolásának fontosságát hangsúlyozta az innovációs és technológiai miniszter a Tavaszi nagytakarítás - Takarítsuk ki együtt a természetet! elnevezésű akció kezdőnapján, hétfőn Budapesten.

Palkovics László a hétfőtől, az erdők világnapjától április 22-ig, a Föld napjáig tartó kezdeményezésről szólva felidézte: a kormányzat 2019-ben hirdette meg a magyar klímavédelmi akciótervet, amelynek egyik elemeként az illegálisan lerakott hulladékot szeretnék felszámolni. Felmérésük szerint a leggyakrabban lomb, háztartási vegyes hulladék, építési törmelék, valamint zöldhulladék kerül ki a zöldterületekre - ismertette.
    A miniszter kiemelte, hogy idén is folytatják azt a tavaly indított, 13 milliárd forintos támogatási programot, amely az önkormányzatok számára biztosít forrást hulladéklerakók létesítéséhez.
    Emlékeztetett arra is, hogy 2035-ig a kommunális hulladék 65 százalékát anyagában kell újrahasznosítani, ezért motivációs rendszert kell kitalálni arra, hogy ez a hulladék szelektáltan kerüljön vissza a körforgásba.
    Palkovics László kitért arra is, hogy az illegális hulladék lakossági bejelentését a kormányhivatalok számára megkönnyítő Hulladékradar nevű alkalmazásnak érkezik az új, az eddigieknél könnyebben használható változata. Az alkalmazáson keresztül érkező bejelentések nyomán a hivatalok mintegy 66 ezer tonna hulladékot vittek el - ismertette.
    Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos emlékeztetett: kezdeményezésükhöz tavaly tizenegy erdészet, három nemzeti park és számtalan önkormányzat csatlakozott, az idei program pedig a tavalyinál is nagyobb jelentőségű lesz, ahhoz az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is csatlakozott. A kormánybiztosság és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ munkatársai tavaly nemcsak tavasszal gyűjtötték a hulladékot, hanem részt vettek a PET Kupán is, így akkor 1,5 tonna hulladékot gyűjtöttek össze.
    A Tavaszi nagytakarítás fontos céljának nevezte a fiatalok, iskolások, vándortáborozók és felnőttek bevonását is. Mindenki, aki csak egy zsák szemetet kihoz az erőből, másként fog viselkedni ott - hangoztatta. Egyúttal reményének adott hangot, hogy az akciónak köszönhetően élhetőbb, tisztább és jobb mentális állapotban lévő "országban éljünk az elkövetkező években".
    Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a főváros körüli erdők évente mintegy 35 millió látogatót vonzanak, azaz minden hektár általuk kezelt területen naponta két ember fordul meg, ami az ország más erdeivel összehasonlítva "óriási gyakoriság", 20-30-szoros terhelést jelent.
    Hozzátette: azért is üdvözlik a hulladékgyűjtési akciót, mert a fenntartható erdőgazdálkodás része az erdők ökoturisztikai, szociális-társadalmi funkcióinak megőrzése is, ezért "fontos, hogy tiszták maradjanak az erdők". Csépányi Péter megjegyezte: 2020-as felmérésük szerint mintegy 5500 köbméter illegális hulladék található az erdeikben, annak eltakarításán folyamatosan dolgoznak. Pozitív tendenciaként említette ugyanakkor, hogy a belső erdős területeken a turizmus már nem okoz komoly problémát hulladékszempontból.
    Kézdy Pál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának (DINPI)
általános igazgatóhelyettese arról szólt, hogy az ilyek akcióknak komoly szerepe van az emberek gondolkodásmódjának formálásában. A kezdeményezés hozadékaként említette továbbá, hogy egy megtisztított terület kevésbé vonzza a későbbi szemétlerakókat. A DINPI a következő egy hónapban több olyan szemétszedő akciót, túrát is szervez, amelyeken természetvédelmi őreik segítik az önkénteseket - fűzte hozzá.
    A XI. kerületi Balatoni úton található benzinkút melletti erdős területről a sajtótájékoztató hétfő kora délelőtti kezdetéig több mint 50 zsák hulladékot gyűjtöttek össze az akció önkéntesei.(F:MTI)

2021. november 12., péntek

Szén-monoxid mérgezés

A szén-monoxid-mérgezés a szén-monoxid gáz belélegzése következtében fellépő mérgezés, amely akár halálos kimenetelű is lehet. Az egyik leggyakoribb háztartási baleset, amely legtöbbször a helytelenül használt tüzelőberendezés miatt következik be. A szén-monoxid mérgezés igen gyakran fordul elő a tűzesetek túlélőinél, illetve sok esetben ez az elsődleges oka az ilyenkor bekövetkező haláleseteknek is.

2021. május 15., szombat

Az élelmiszerfogyasztás alakulása

Legjellegzetesebben a jövedelmi helyzettel függ össze a fogyasztás mértéke. Minél magasabb egy háztartás jövedelme, annál több az elkölthető jövedelme. A jövedelmi viszonyok az élelmiszerfogyasztásra kétféleképpen gyakorolnak hatást. Egyrészt a nemzeti jövedelem alakulása és fogyasztás-felhalmozás aránya megszabja az élelmiszerfogyasztás szintjét, másrészt az egy főre jutó jövedelem változása befolyásolja az élelmiszerfogyasztás összetételét.

2021. március 23., kedd

Hamis termékek vásárlása

Vizsgálatok szerint az életkor és a háztartás jövedelmének nagysága statisztikailag szignifikáns összefüggést mutat a hamisított termékek vásárlásával. Az elemzések alapján elmondható,hogy a fiatalok és a fiatal középkorúak, illetve bevételeik alapján az alacsony jövedelműek (a két legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozók) vásárolnak a legnagyobb arányban hamis terméket.

2021. március 5., péntek

Disznóvágás...

A háztartás évi hús- és zsiradéktartalékának biztosítására hizlalt sertés levágása és feldolgozása. Általában a téli hónapokra időzítik. Az állatot szúrással ölik meg, vérét felfogják. Szőrét perzseléssel távolítják el. A bontásnak a parasztháztartásban máig uralkodó, a századfordulóig kizárólagos módja az ún. órjára bontás. A megtisztított állatot bontóasztalon a hátára fektetik és négy lábát kihasítják. Ezután hasra fordítják, a gerincoszlop két oldalán hosszában átvágják a szalonnát. A nyakszirttől jobbra és balra, a fülek alatt a szájig bemetszik, és többnyire rögtön le is választják a fejet. Ezzel a szalonna a vállnál is meg van bontva. Ezután lefejtik mindkét oldalon a szalonnát az állat hátáról, oldaláról, egészen a hasig, és jobbra-balra kiterítve hagyják. Fejszével elválasztják a gerincet a bordáktól, s az órjának nevezett gerincoszlopot a farokkal együtt kiemelik. Kétfelé terítik az oldalast és kiszedik a belsőségeket előbb a mell-, majd a hasüregből. A gyomor és a belek eltávolítása után fejtik le a → hájat. Az oldalasokat kiemelve a bontószéken csak a → szalonna marad az állal. A hasaszalonnán, a háj alatti részen fekvő hús a disznó nyula, nyúlja. A hús és a szalonna darabolásában, tartósításában táji különbségekből és időbeli változásokból adódó eltérő megoldások szokásosak az utóbbi évszázadban. A húsdarabok tartósításánál alkalmi ingadozás is adódik abból, hogy egyes részeket → kolbászba, kocsonyába, → disznósajtba, frissen húsoskáposztába vagy nyersen kóstolóba szánnak-e. Általánosan megfigyelhető, hogy korábban többet tartottak meg füstölt húsnak. Sózni-füstölni szokták a fejet, az orját, a két oldalast, az oldalasokról a hátgerinc mellett leválasztott hosszúpecsenyét (fehérpecsenye, kanászpecsenye), a nyúlját, két lapockát, két darabban a medencecsont izomburkolatát és a végtagokat (→ sonka). Az orjadarabot kiiktató ún. karajra bontás (ennél az állatot állványra akasztják, a bontást a hason kezdik, a gerincoszlopot kétfelé hasítják) magyar parasztháztartásokban a 19–20. sz. fordulójától jelentkezik szórványosan, és máig csak kisebb körzetekben gyakori. Viszont korábban is rendszeres eljárás volt – a perzselést helyettesítő forrázással együtt – több hazai német lakosságú vidéken. Húsiparunkban a karajra bontás régóta szokásos, míg a forrázást későn és részlegesen, a tekintélyes debreceni hentesiparban pl. csak az 1930-as években, exportigények kapcsán vezették be. Parasztháztartásban a disznót megöli és felszedi (bontja) a gazda. Ehhez böllért a nagygazdák presztízsből, mások csak egészséges férfi családtag hiányában hívtak. Disznóölésnél férfimunka még a perzselés, a tartós töltelékek elkészítése, a hús és szalonna → sózása. Női munka a béltisztítás, a → hurka és → gömböckészítés, az abálás (→ kövesztés), a zsírsütés, valamint a munka végeztével sorra kerülő disznótor ételsorának elkészítése, a szomszédoknak-rokonoknak küldendő kóstoló összeállítása. Sokfelé egy meghatározott színhúsdarab (pecsenye) a kanász, kondás disznóölési járandósága (kanászpecsenye, pásztorpecsenye). A disznótoros házat estefelé gyakran látogatják meg alakoskodók (→ alakoskodás) és más adománygyűjtők. – Irod. Ecsedi István: A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása (Debrecen, 1935); Kisbán Eszter: A sertéshús tartósítása a paraszti háztartásban (Kutatási feladatok) (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1969. 2–3. sz.). – 2. a disznóöléshez a paraszti életben betöltött fontos szerepénél fogva hiedelem jellegű → előírások és → tilalmak is fűződtek, amelyek a hit szerint elsősorban a sikeres ölést biztosították. Ezek közül általánosan elterjedtek voltak a disznóölés tilalmas napjaira vonatkozók: nem volt szabad újholdkor ölni, mert férges lenne a hús; helyenként változóan tilos volt a disznóölés kedden, pénteken, vasárnap, mert pl. megromlana a hús; valamint néhány magára a disznóölésre vonatkozó (közben nem szabad a disznót sajnálni, mert nehezen döglik meg; a disznó felhasításakor kacagni kell, hogy vastag legyen a szalonna; a sózást szótlanul kell végezni, nehogy férges legyen a hús; néhol a hurkát is szótlanul főzték, nehogy kifakadjon); továbbá bizonyos, az asszonyokra vonatkozó tilalmak (terhes asszony ne lépjen disznóperzselésbe, mert gyereke szőrös lesz; ne egyék a velőből, mert a gyerek taknyos lesz; asszony ne egye az orrát, mert törni fogja az edényeket stb.). Szórványosan felbukkanó, helyi jelentőségű adatokat nagy számban ismerünk (pl. azt tartották, hogy ha öléskor a Göncölszekér és Kaszáscsillag közel van egymáshoz, több zsír lesz; ölés előtt a disznót meg kellett kergetni, hogy porhanyós húsa legyen stb.). A levágott disznó bizonyos részeit felhasználták gyógyító, ill. mágikus eljárásokra; így elsősorban a Tamás-napon vágott disznóból eltett tamáshájat gyógyszerként, a levágott nemi szerveket és csecsbimbókat az ólba visszadobva a sertésszaporaság céljából. (F: Magyar Néprajzi Lexikon)

2020. november 25., szerda

Beltéri komposztáló

Szerves hulladék minden háztartásban keletkezik, és mára minden háztartásban hasznosulhat is. Lakásban élve is vásárolhatunk olyan beltéri komposztálót, amely egyáltalán nem engedi ki a szagokat. Így pedig nemcsak a szerves hulladék környezettudatos feldolgozásáról, de a cserepes virágaink egészségéről is gondoskodhatunk. A beltéri komposztálók ára 10-40 ezer forint között változik, igen sokféle kapható már az interneten. https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Hulladek/2020_11_20/komposztalni_nem_csak_kertben_lehet

2020. szeptember 29., kedd

Csökken a pazarlás...




Nébih kutatás: kevesebb élelmiszert pazarolnak a magyar háztartások

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint 4%-kal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt 3 évben. A kedvező tendencia fenntartásában a jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak. Erre szeretné felhívni a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napján, amit az ENSZ kezdeményezésére idén tartanak meg első alkalommal.

 Hazánkban először 2016-ban készítettek 100 háztartás bevonásával élelmiszerhulladék-felmérést a Nébih Maradék nélkül programjának szakemberei. Az Európai Unió által ajánlott módszertan szerint végzett kutatást 2019 végén megismételték, immár 165 háztartással. Az új adatok alapján egy átlagos magyar állampolgár 65 kg élelmiszert dob a szemetesbe évente, szemben a korábbi, 68 kg/fő/év mennyiséggel. A 4%-os csökkenés azért is jelentős eredmény, mivel az eltelt időszakban a vásárlóerő bővülése megközelítőleg 16%-os volt. Igaz, az élelmiszerárak az inflációt meghaladó mértékben növekedtek.

Nem változott azonban az élelmiszer-hulladék összetétele: a keletkező mennyiség fele az elkerülhető kategóriába tartozik, azaz keletkezésük egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne. Az élelmiszer-pazarlásunk tehát fejenként 32-33 kg évente. Leggyakrabban készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk mennek veszendőbe. Mindez azt mutatja, hogy még bőven akad tennivalónk a környezettudatosságunk fejlesztése terén.

A háztartási élelmiszer-pazarlást a Nébih a továbbiakban is nyomon követi. Ez idáig hazánk az egyetlen ország a közép-kelet-európai régióban, ahol készült felmérés e témakörben. A közeljövőben várhatóan más nemzetek is megjelentetik majd adataikat, 2020-tól ugyanis minden EU-s tagállam számára kötelező az élelmiszer-hulladék mérése.

A mostani kedvező, azaz csökkenő tendencia fenntartásában a jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak. Erre szeretné felhívni a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-pazarlás elleni világnapon, amit az ENSZ kezdeményezésére idén szerveztek meg először. A témában számos hasznos és érdekes információ olvasható a Nébih Maradék nélkül programjának weboldalán: https://maradeknelkul.hu/  

2020. szeptember 29.

 Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal