Fajtaválasztás...

 Az idei fajtakísérletek megmutatták, milyen nagy tétje lett a fajtaválasztásnak a magyar mezőgazdaságban. Ugyanaz a genetika egészen más körülményekkel találkozott Nyugat-Magyarországon és az aszály sújtotta keleti, délkeleti térségekben. A gazdáknak ezért egyre kevésbé a „melyik fajta terem a legtöbbet?” kérdésre kell választ keresniük – sokkal fontosabb, hogy melyik teljesít megbízhatóan éppen az ő termőhelyükön.

Búza...

 

Növényfigyelő rendszer

 Tápanyag- és vízhiány, terméskiesés – a jövőben mindezekre már korán figyelmeztethet egy új, mesterséges intelligenciára épülő növényfigyelő rendszer. A Szegedi Tudományegyetem kutatói olyan kamerás megoldást fejlesztenek, amely folyamatosan követi a növények fejlődését, valós időben elemzi az állapotukat, és időben jelzi a termést veszélyeztető problémákat. Az innováció hosszú távon a fenntarthatóbb és költséghatékonyabb mezőgazdaság egyik fontos eszközévé válhat.

Búza,kukorica ár...

 Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 13 százalékkal alacsonyabb, átlagosan 63,8 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával június utolsó hetében. A takarmánykukoricát 2025 azonos időszakához képest 12 százalékkal alacsonyabb, 73,3 ezer forintos tonnánkénti áron adták ugyanebben az időszakban.

Alma-termés...

 

Talajok N-elláotta...

 

Mezőgazdaság helye...

 

Mezőgazdasági felmérés...

 

Mezőgazdaság 1995-2011

 

Talajtípusok...

 

Mezőgazdaság-2o24

 

A magyar mezőgazdaság kibocsátása 2024-ben 4,2 ezer milliárd forint körül alakult, ami 5,4 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A visszaesést a termelési volumen 4,3 százalékos és az árszínvonal 1,5 százalékos mérséklődése okozta, miközben a bruttó hozzáadott érték volumene 16 százalékkal csökkent - derült ki a Központi Statisztikai hivatal (KSH) kiadványából.

Ökogazdálkodás

 

AKG-ÖKO kifizetések

 

Mintegy 58,5 milliárd forint támogatás utalása kezdődött meg,  indulnak az alaptámogatások, az újraelosztó támogatások, a fiatal gazdák kiegészítő jövedelem támogatása mellett, az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és ökológiai gazdálkodást támogató programok (ÖKO) kifizetései, melyek csaknem 37 ezer kérelem alapján jutnak el az érintett gazdálkodókhoz – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Búzatermés...

 

Vidékfejlesztési program

A rendszerváltás óta a legjelentősebb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési program indult el, amikor a magyar állam 2021-ben úgy döntött, hogy az Európai Unióban megengedett legnagyobb szintű – és ezzel az EU-n belül rekordnak számító arányban –, 80 százalékos társfinanszírozással indítja el az új Vidékfejlesztési Programot (VP). Ennek köszönhetően Magyarország 2023–2027 időszakra vonatkozó Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervét összesen 5393 milliárd forinttal indíthatta el. A lezárult Vidékfejlesztési Program forráskerete 2942,8 milliárd forint.

Kertészeti Konferencia

Szegeden, 2024. február 29-én (csütörtök) megrendezésre kerül a Zsendülés IX. Kertészeti Konferencia a Kert-Ész Klub Magyarország Egyesület szervezésében.

Értesüljön 2024-ben is első kézből, szakmai döntéshozóktól a kertészeti ágazatot érintő aktuális kérdésekről, vegyen részt a régió meghatározó kertészeti konferenciáján.

Nézze meg a IX. Zsendülés Konferencia részletes programját

Fenntartható gazdálkodás

Nagyon sok olyan, a termelési folyamatba beépíthető és alkalmazható, illetve a fenntartható törekvéseknek is megfelelő gazdálkodási gyakorlat van, amely a megváltozott klimatikus viszonyaink között előnyös tud lenni a hazai gazdálkodóknak - ismertette a minisztérium pénteki közleménye szerint Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium  (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön a CIB csoport szakmai konferenciáján, Bugyin.

    Feldman Zsolt előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt években Európában különösképp  erősödött a nyomás az agráriumot érintő fenntarthatósági kérdésekben: "egyrészt az uniós szabályozások révén, másrészt a fogyasztók részéről, de harmadrészt ugyanakkor a saját gazdálkodói érdek is, hogy a természeti erőforrásokkal megfelelően gazdálkodjunk".
    Kiemelte a talaj védelmével, talajszerkezet javításával és a vízmegtartással kapcsolatos előírásokat, amelyek érvényesítésére kötelező jelleg hiányában is óriási szükség lenne gazdálkodói oldalról Magyarországon, különös tekintettel a klímaváltozás negatív hatásainak ezek révén történő enyhítésére.
    Az államtitkár kifejtette, hogy a tavalyi energiaválság  rámutatott az input költségek racionalizálásának fontosságára. Emiatt fontos cél, hogy az ezek optimalizálásában nagy segítséget nyújtó precíziós gazdálkodásban rejlő lehetőségeket a közepes és kis agrárvállalkozások is megismerjék és alkalmazzák. A 2021. évi precíziós pályázaton több mint 2600 gazdálkodó kapott csaknem 200 milliárd forint értékben segítséget a technológia beszerzéséhez és alkalmazásához - tette hozzá.
    Feldman Zsolt ismertette: komoly lehetőséget jelent a szektornak, hogy az uniós vidékfejlesztési források mellé a kormány döntése értelmében 80 százalékos kiegészítő társfinanszírozás társul. Ennek köszönhetően lehetséges az Európai Unió által elvárt legalább 30 százalékos költési aránynak való megfelelés teljesítése a különböző zöld típusú vidékfejlesztési pályázati felhívásokon úgy, hogy közben 1500 milliárd forint áll rendelkezésre mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra 2027-ig. Így biztosítható a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek zöld átállása is, amelyek nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági hasznot is hoznak majd.
    Kitért arra is, hogy jelentős adminisztrációs terhet ró a mezőgazdaságban tevékenykedőkre az unió fenntarthatósági feltételeinek való megfelelés dokumentálása. Mint minden szabályozás, ez is uniformizált, mindenkire ugyanazok a kritériumok érvényesek, ami a mezőgazdaság, a termőföld, a gazdaságok sokfélesége okán az egyedi alkalmazása során gyakran jelent komolyabb nehézséget. Ez érvényes a zöld szempontoknak megfelelés esetén is - hangsúlyozta az államtitkár a minisztérium közleménye szerint.(F:MTI)

Mezőgazdaság szerepe

A magyar agrárium alapjai stabilak, az elmúlt 13 év intézkedései nyilvánvalóvá tették, hogy a kormány a magyar mezőgazdaságra stratégiai ágazatként tekint - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Hódmezővásárhelyen.

    Farkas Sándor a 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján elmondta, az elmúlt évek kihívásai hozzájárultak ahhoz a stratégiai gondolathoz, miszerint a kormánynak még határozottabban kell folytatni a megkezdett agrárpolitikát.
    Az államtitkár ismertette: A legfontosabb hosszútávú célok között szerepel egy jövedelmező, 21. századi technológiákra épülő mezőgazdasági termelés kialakítása, továbbá ezen alapuló, nemzetközileg is versenyképes élelmiszeripar megteremtése.
    Ezekhez a célokhoz a magyar közös agrárpolitika (KAP) stratégiai tervének elfogadásával több mint 5300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre 2027-ig. Ezzel lehetőség adódik a mezőgazdasági termelőképességet másfélszeresére növelni és a technológiákat fejleszteni - hangsúlyozta az államtitkár.
    Farkas Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a célok eléréséhez az Agrárminisztérium négy pillér mentén szervezi meg a következő időszak teendőit. A gazdasági fejlődés pillére a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági fenttarthatóságát érintő területeket foglalja magába, amelynek fő célja a versenyképesség növelése. A minőségi élelmiszer pillér az élelmiszer-önellátás biztonságának egészségesebb és fenttarthatóbb fogyasztását szavatolja. A zöld jövő pillér célja a klímaváltozáshoz alkalmazkodó és környezetkímélő gazdálkodás kialakítása. A megújuló vidék pillér pedig két irányt jelöl ki: a vidéki települések fejlesztését és a generációs megújulást a gazdálkodásban.
    Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormány 2021-től kezdődően az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrást biztosít. Az elmúlt két évben az állattartók versenyképességét összesen 2500 támogatott projekt és csaknem 430 milliárd forint megítélt támogatás szolgálta - részletezte.
    A vidékfejlesztési célokra idén "soha nem látott mértékű költségvetési fedezet áll rendelkezésre", csaknem 750 milliárd forint - hangsúlyozta a politikus.
    Farkas Sándor az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokról elmondta, a kiállítás a magyar mezőgazdaság legnagyobb szakmai találkozójává vált az elmúlt 30 évben.
    Antal Gábor, a szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója beszédében ismertette: húsznál is több országból, több mint ötszáz kiállító érkezett Hódmezővásárhelyre.
    Az idei kiállítás újdonsága a Hód-Mezőgazda Zrt. és konzorciumi partnereinek tanösvény programja, melyen regisztrációt követően elismert és gyakorlott szakemberek mutatják be a gazdálkodóknak a takarmánynövény-termesztéshez és a minőségi takarmány-előállításhoz kapcsolódó újdonságokat.(F:MTI)

Mezőgazdasági felvásárlási árak

Februárban 27,0 százalékkal voltak magasabbak a mezőgazdasági felvásárlási árak, mint egy évvel korábban, a drágulás üteme 4,6 százalékponttal lassabb a januárinál és 34,0 százalékkal fékeződött le a szeptemberi 61,0 százalékos tetőzéséhez képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Februárban a növénytermesztési és kertészeti termékek átlagos árszintje 16,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, ami 6,2 százalékponttal mérsékeltebb emelkedést mutat a januárinál és 36,5 százalékponttal fékeződött le a tavaly júliusi csúcshoz képest.
    Az élőállatok felvásárlási ára a januári 11,3 százalékpont lefékeződés után 1,2 százalékpontot visszakorrigált ugyan, de az 55,6 százalékos éves emelkedés így is 13,6 százalékponttal mérsékeltebb a szeptemberi csúcspontnál.
    A növényi termékek árának februári alakulása változatosan alakult: miközben a burgonya a és gyümölcsök áremelkedése  7,7, illetve 9,4 százalékponttal élénkebb volt a januárinál, addig a gabonafélék áremelkedése 8,7, a zöldségeké 8,4, az ipari növényeké pedig 7,7 százalékponttal lassult az előző havihoz képest. Februárban a burgonya felvásárlási ára ezzel 57,3, a gyümölcsöké átlagosan 19,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A gabonaárak februári 22,3 százalékos éves emelkedése 60,0 százalékponttal lassabb a szeptemberi csúcsnál, a zöldségek ára még mindig 30,2 százalékkal magasabb, míg az ipari növények felvásárlási ára már átlagosan 6,6 százalékkal alacsonyabb a tavaly februárinál a KSH adatai szerint. (F:MTI)

Agro-ökológiai webinárium

A soron következő Agroinform webinárium témája az Agro-ökológiai Program lesz. Ez az új támogatási konstrukció egy, az AKG-hoz hasonló, de egy évre szóló kötelezettséget jelent a kifizetés fejében, a program alapvető célja pedig az, hogy a hazai termőföldek termőképességének növekedésében jelentős előrelépést lehessen elérni. Az AÖP rendelettervezet ITT olvasható.

A webinárium időpontja: 2023. április 18. kedd, 09:00

A webinárium helyszíne: ZOOM alkalmazás (itt letöltheted).