Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: faj. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: faj. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. augusztus 11., hétfő

Fehér akác

Akác, Virágzás, Tavaszi, Természet

A fehér akác az 1700-as évek végén került Magyarországra, gyors növekedése és szárazságtűrése miatt hamar népszerűvé vált. Ma hazánk leggyakoribb fafaja, az erdők közel 25%-át alkotja. Kiváló tűzifa, faanyaga jól hasznosítható, gyökérzete megköti a talajt, így homokos területeken különösen hasznos. Emellett a méhészek egyik legfontosabb nektárnövénye, az akácméz nemcsak minőségi exporttermék, de védett hungarikum is

2025. május 18., vasárnap

Eper/Szamóca

A magyar köznyelv az eper szót használja a szamóca megnevezésére, noha botanikailag nem azonosak. Ha pontosak akarunk lenni, a szamóca az, amit elfogyasztunk „eperként”, míg az eper valójában egy fa gyümölcse. A mai szóhasználatban már az eper és a szamóca kifejezés is vonatkozhat ugyanarra a gyümölcsre, még akkor is, ha nem ugyanarról a fajról van szó.

2025. április 17., csütörtök

Inváziós fajok

Világszerte nagyjából egymillió faj áll a kihalás szélén, aminek egyik oka az őshonos élőlényeket kiszorító inváziós fajok gyors terjedése – derül ki az Európai éghajlati paktum közleményéből. Az Európai Bizottság által indított egyezmény szerint kontinensünkön az őshonos fák több mint felét, a vadon termő növények 16 százalékát és a gyógynövényeink legalább 2 százalékát fenyegeti a kipusztulás veszélye miattuk. (F:24.hu)

2025. március 29., szombat

Gombák pusztulása


A gombafajok közel harmadát fenyegeti a kihalás veszélye az erdőirtás és a mezőgazdasági terjeszkedés miatt - derül ki a Veszélyeztetett Fajok Vörös Listájának legfrissebb jelentéséből. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) legújabb értékelése szerint a vizsgált gombafajok mintegy harmada, pontosan 1300-ból 411 faj áll a kihalás szélén. A gombák - amelyek a második legnagyobb tudományos 'királyságot' alkotják az állatvilág után - kulcsfontosságú szerepet játszanak olyan folyamatokban, mint a szerves anyagok lebontása, az emlősök emésztése és az erdők megújulása. Egyes gombák kipusztulása az életközösségek radikális átalakulásához, a biodiverzitás radikális csökkenéséhez, sőt ökológiai katasztrófahelyzethez is vezethet.

2024. szeptember 23., hétfő

Erdőterületek...



Az erdők a Föld talán legkomplexebb életközösségei, amelyben egyaránt megtaláljuk a talajban élő mikroorganizmusokat, a földfelszínen élő mohákat, gombákat, lágy- és fás szárú növényeket. Állatvilága többnyire rendkívül gazdag, hosszú táplálékláncokkal. A legtöbb fafaj a trópusi esőerdőkben él; számuk a sarkvidékek felé csökken. Magyarországon valamivel több mint 100 fajuk honos.

2024. április 5., péntek

Év madara: Kerecsensólyom

Április 11-én 17 órától Az év élőlényei sorozatban az Év madara: Kerecsensólyom kerül bemutatásra. A kerecsensólyom nagy termetű, széles szárnyú, az egerészölyvhöz hasonló méretű és színezetű sólyom, Eurázsiában csak az északi sólyom nagyobb nála. Nyílt, pusztai élőhelyigényű fajként talajon élő, közepes termetű rágcsálókra, mint például az ürgékre, hörcsögökre, földimókusokra specializálódott ragadozó, de képes kisebb, egértermetű fajokat is elejteni. Ezek hiányában átvált a repülő madarak, főként a seregély- és galambméretű fajok zsákmányolására. A sólyomféle rokonság többi tagjához hasonlóan fészket nem épít, évente egyszer költ. A sziklafalak párkányain hollók fészkét használja, vagy pedig a csupasz párkány törmelékes talajába alakít ki a tojó egy sekély mélyedést a tojásoknak, fás élőhelyeken más közepes és nagy testű madarak, elsősorban ölyvek és sasok üres fészkeibe költözik be. Alapvetően ázsiai elterjedésű madár, ezen belül is elsősorban Kína, Mongólia és Kazahsztán területén él. Az Európai Unióban élő állomány több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel, világszinten pedig a kárpát-medencei a faj egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya.

(Forrás: https://ng.24.hu/termeszet/2024/01/06/nagy-testu-ragadozo-a-2024-es-ev-madara/

Előadó: Lükőné Örsi Gabriella
Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-terem (1012 Budapest, Attila út 93.)

2024. január 6., szombat

Magyar Madártani Egyesület

Ötven évvel ezelőtt, 1974. január 6-án alakult meg a Magyar Madártani Egyesület (MME). Fél évszázad alatt a kétszáz alapítóból tízezer tagot és negyvenezer támogatót számláló szervezet fejlődött ki, ezzel Európa keleti részének legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé vált - közölte az MME szombaton az MTI-vel.

    Mint írták, az alapításra emlékezve az MME az ötven év madártani és természetvédelmi munkásságát áttekintő ülést tartott Gödöllőn, a Királyi Kastély Lovardájában. Az eseményt a BirdLife International főigazgatója nyitotta meg, Martin Harper hangsúlyozta az egyesület szerepét a regionális és nemzetközi természetvédelemben.
    A közlemény felidézte, hogy 1974 januárjában az alapító kétszáz lelkes madárvédő a Fővárosi Állat és Növénykert Barlang mozijában hozta létre a Magyar Madártani Egyesületet.
    "A vezetők nemzetközi mintára széles társadalmi bázison alapuló, modern civil szervezetté alakították az egyesületet. A társadalmi nyitást követte a tevékenységek bővítése más fajcsoportokkal és általános természetvédelmi kérdésekkel, 1990-ben a szervezet nevét is kiegészítették Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületre" - áll a kommünikében.
    Az MME 1993-ban alapítóként vett részt a BirdLife International létrehozásában, és azóta is a nemzetközi szervezet meghatározó tagja. A tagok harminc területi szervezetbe tömörülnek, önkéntes csoportok hálózatával az egész országot lefedve. Az egyes szakterületekre az évtizedek során nyolc szakosztály jött létre, és az MME ifjúsági tagozata legújabb szervezeti egységként a 16-30 éves korosztály lelkes természetvédőit tömöríti.
    Az egyes fajok állományváltozásának, elterjedésének és természetvédelmi problémáinak meghatározására számos felmérési, kutatási programot valósítottak meg a fél évszázad alatt. A Madárgyűrűzési Központ és a Monitoring Központ adatbázisai nemzetközi tekintetben is kiemelkedőek, több tízmillió adatrekordot tárolnak, az eredmények a nagy összefoglaló munkák mellett az interneten is elérhetőek mindenki számára.
    "Az egyesület az évtizedek során kimagasló eredményeket ért el a ragadozómadár-védelem területén, többek között a kerecsensólyom, a kék vércse és a parlagi sas védelme terén műfészkek kihelyezésével, áramütés és mérgezés megelőzési programokkal és élőhelyvédelmi intézkedésekkel" - szerepel a közleményben.
    A kerecsensólyom, amelyet a jubileumi év madarává választották, jól szemlélteti az egyesület történetét. A hetvenes évek közepére a faj a kipusztulás szélére sodródott, ezért az egyesület önkéntesei és vezetői komoly erőfeszítést tettek megmentése érdekében. Ezeknek köszönhetően az állomány mára elérte a 180-200 párt, és a kerecsensólyom teljes eurázsiai elterjedési területén a magyarországi a legbiztosabb állománya. A kommüniké a ragadozókon kívül kiemelte továbbá a túzokot, fehér gólyát, fekete gólyát, szalakótát, gyurgyalagot, gyöngybaglyot mint zászlóshajó fajokat célzó védelmi programokat.
    Az MME tevékenységi köre idővel a kétéltűek és hüllők, később az emlősök, majd a lepkék és szitakötők bevonásával bővült; a szervezet felmérési, kutatási, védelmi és oktatási tevékenységet indított ezen fajcsoportok védelme érdekében is. A rákosi vipera megmentésére indított program részeként létrehozták a rákosivipera-védelmi központot, ahol a faj megmentése érdekében mesterséges szaporító program is működik.
    Mint írták, az MME-nek a táborok, környezeti nevelési, madarász suli és ovi, madárbarát kert programok segítségével évente sok tízezer embert sikerült közvetlenül megismertetni természeti értékekkel és aktív cselekvésre buzdítani őket.(F:MTI)

2024. január 1., hétfő

Hírbörze...



Mintegy 600 növényfaj tűnt el az elmúlt 250 évben. Egy új összehasonlító tanulmány szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban zajlik, mint az természetes módon történne. A legnagyobb veszteség a szigeteken és a trópusokon figyelhető meg, ahol sok nagy értékű haszonfa él, és különösen jellemző a növényvilág sokszínűsége – írja a BBC. A Földön minden élet a növényektől függ, azok szolgáltatják az oxigént és a táplálékot is. Kihalásuk így más, rájuk utalt organizmusok kipusztulásához vezet. Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is.

A Fortissima Fungus gombaismereti platform segít a gombászoknak a legközelebbi szakellenőr megtalálásában. A cél az, hogy ne kerüljön mérgező, vagy fogyasztásra alkalmatlan gomba a tányérba. A közlemény ismerteti: segítségükkel interaktív és felhasználóbarát módon juthat az ellenőrök elérhetőségéhez a gombász közösség. A szakportál a Pest megyei Kormányhivatal adatbázisát frissítve naprakész eszközt nyújt az erdőjárók kezébe.
A szakellenőrök listája a https://fortissimafungus.com/szakellenorok/ linken érhető el.

Jubilál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta termékteszt programja, a szakemberek 100 termékkör mintegy 2180 termékén több mint 215 ezer laboratóriumi paraméter vizsgálatát végezték el - közölte a hatóság kedden az MTI-vel.
A www.szupermenta.hu látogatottsága 2014 óta meghaladta a 4,1 milliót. A közösségi médiában csaknem 27 ezer követővel rendelkezik a program, és a Szupermenta hírlevelének, a Mentalevélnek is már több mint 1000 feliratkozója van. Idén nyáron pedig új felületen is megjelent a Szupermenta csapata, elindult a tesztprogram TikTok-csatornája.
Az elmúlt évek tesztjeiről további információk és érdekességek elérhetőek a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán: https://szupermenta.hu/jon-a-100-teszt/ - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

 

2023. december 29., péntek

Természetvédelem

Magyarországon az elmúlt 13 évben eddig soha nem látott volumenben valósultak meg természetvédelmi beruházások, hiszen a 10 hazai nemzeti park több mint 1240 munkatársával 90 milliárd forint összértékben hajtott végre fejlesztéseket, amellyel több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a tárca pénteki közleménye szerint.

    A tárcavezető kifejtette, hazánk területének több mint egyharmada - Európában egyedülálló módon - természetközeli állapotban maradt fenn. Hozzátette: ez a terület azonban emberi tevékenység következtében feldarabolódott, a jó természeti állapot megőrzése érdekében pedig állandó beavatkozások szükségesek. Ezt a feladatot végzi a tíz nemzeti park igazgatóság, az egész ország területét lefedő állami intézményrendszer.
    A közlemény szerint Nagy István hozzátette: a hazai természetvédelem nagy múltra tekint vissza, hiszen idén 50 éves az ország első nemzeti parkja, valamint több mint 100 éve állt szolgálatba Magyarország első hivatásos természetvédelmi őre, idősebb Gulyás József "kócsagőr".
    A miniszter leszögezte: a Pannon Biogeográfiai Régió természeti értékeinek megőrzéséhez az állami természetvédelem erőfeszítése nélkülözhetetlen, azonban emellett szükség van európai uniós beruházási projekt lehetőségekre, mint az idén ciklusát eredményesen záró Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP).
    Ennek forrásfelhasználása 107,5 százalékos volt, illetve a közvetlen állapotjavító beruházások a kitűzött célterület majdnem dupláján valósultak meg. Ezen felül a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), a Közép-Magyarország Operatív Program (KMOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében - emlékeztetett.
    Az agrárminiszter hangsúlyozta, az érintett operatív programok kétharmada klasszikus élőhely rekonstrukciót érintett, amelynek kétharmada vizes élőhely rekonstrukcióra fókuszált.
    A második legjelentősebb a természetvédelmi fejlesztés a kezelési infrastruktúra korszerűsítése volt, a védett gyepeket országszerte 14 ezer őshonos magyar haszonállat segítségével tartja karban az állami természetvédelem intézményrendszere, ezzel génmegőrzési feladatot is végezve.
    A megváltozott társadalmi igényeknek hála a bemutatási tevékenység is előtérbe került az elmúlt időszakban, egyre többen érdeklődnek az aktív kikapcsolódási lehetőségek iránt: a nemzeti parkok a magyar ökoturizmus legnagyobb letéteményeseivé váltak, a hazai több mint 700 ökoturisztikai létesítmény fele nemzeti park fenntartásban áll.
    Ezekben az intézményekben regisztrált éves látogatószám az elmúlt 13 évben megduplázódott, meghaladja az 1,6 millió főt - mondta a tárcavezető a közlemény alapján.
    A tárcavezető végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy 2022 decemberében az Európai Bizottság elfogadta a KEHOP+ programot, amely 42 milliárd forint összeggel lehetőség nyújt majd hazánkban több mint 100 ezer hektár területen javítani a természeti környezet állapotát.
    Ezen fejlesztések a tervek szerint egyebek mellett a leromlott állapotú élőhelyek helyreállítására, a veszélyeztetett fajok megőrzésére, valamint a rendszeres kezelés feltételeinek javítására összpontosítanak majd - áll az AM közleményében.(F:MTI)

2023. december 4., hétfő

Madáretetés...

 Kezdődik a 134. országos énekesmadár-etetési szezon, amely az első fagyok beköszöntétől ezek megszűnéséig, márciusig tart - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Magyarországon 1890-től számítható a lakosság madáretetési mozgalmának indulása. Az MME arra hívja fel a figyelmet, hogy a madarakat a közvélekedéssel ellentétben nem azért etetjük, hogy életben maradjanak, erre emberi segítség nélkül képesek. A cél alapvetően a saját gyönyörködtetésünk, a mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál. Ugyanakkor az MME felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a vízimadarakat ne etessék, mert ez tömeges pusztulásukat okozhatja.
    Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak. Az énekesmadaraknak téli eleségként adható napraforgó, alma (gallycsonkokra szúrva, földre szórva) és bogyók (vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa, fagyal) és állati zsiradék (háj, faggyú, főzéssel sótlanított szalonna, cinkegolyó). Ezek valamelyike már önmagában is elegendő lehet, valamint ivó- és fürdővíz, a befagyott itatókban naponkénti vízcsere. Bármi mással kísérletezni felesleges, és a madarakra nézve kockázatos lehet - hangsúlyozzák a közleményben.
    Mint írják, az énekesmadarak téli etetésével szemben a vízimadarak etetése tömegesen sodorhatja veszélybe, betegítheti meg és ítélheti pusztulásra az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek.
    A közleményben kiemelik, hogy a harminc éve nem tapasztalt keménységű fagyokat hozó 2016/2017-es tél hazai tapasztalatai, a tömeges madárelhullások, rávilágítottak arra, hogy a madarak és az emberek védelme érdekében Magyarországon is beszélni kell a témáról.
    A vízimadarak életmódja alapvetően tér el a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért számukra az etetés életveszélyes kockázatot jelent, mert kikapcsolja a téli túlélést szavatoló vonulási viselkedést, ami tömeges jégbe fagyásukat okozza. Növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését. A tömeges érintkezés az emberre is veszélyes, ez különösen a madárinfluenza kapcsán jelent kockázatot. Az etetés folyamatos kenyér diétája megbetegítheti a madarakat, ezek egyik formája, az "angyalszárny-betegség" teljes röpképtelenséget is okozhat a fiatal madaraknál - írják a közleményben.
    A témáról bővebb információk a http://www.mme.hu/a-vizimadarakat-soha-ne-etessuk oldalon érhetők el.(F:MTI)

2023. augusztus 12., szombat

Természetvédelem

Természeti tőkénk, a Kárpát-medence élőhelyeinek, fajainak megóvása kulcskérdés, ezt szolgálja a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia is - közölte szombaton a Facebook-oldalán az agrárminiszter.

    Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy a környezet- és természetvédelemnek új szintre kell emelkedni, "teremtésvédelemmé" kell válnia. "Meg kell találni benne a teremtett világunk egységét és egyensúlyát, a nevelés szerepét az iskolában és a családban".
    Ennek érdekében alkották meg a 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát: a biológiai sokféleségben rejlő természeti értékek, a fajok változatossága és a természetes élőhelyek által nyújtott olyan, "láthatatlan" szolgáltatások, mint az éghajlat-szabályozás, a beporzás, a tiszta víz és levegő fenntartható biztosítása érdekében kiemelt cél például a védett természeti területek megóvása - sorolta.
    A tárcavezető kiemelte, teremtett világunk megóvása közös társadalmi kötelesség, ezért minden lehetséges eszközzel fel kell lépni a természeti erőforrások pusztulásával és károsításával, a természetes élőhelyek átalakításával és a környezetszennyezéssel szemben, elemezni kell a társadalom működését, gazdaságát, viselkedését, valóságértelmezését.
    A változások nagysága miatt már nem lehetséges, hogy a probléma minden részére egy-egy konkrét, külön választ találjunk. Alapvetően fontos, hogy olyan átfogó megoldásokat keressünk a biodiverzitás csökkenésének kezelésére, amelyek figyelembe veszik a természeti rendszerek egymással és a társadalmi rendszerekkel való interakcióit - tette hozzá.
    Nagy István közölte: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek megóvása, a leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállításának folytatása, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás.
    A kiemelt feladatok közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése - fejtette ki a miniszter.
    Hangsúlyozta, a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra.
    Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
    Magyarország változatos természeti értékeinek hosszú távú megőrzése tehát az állampolgárok jóllétét is szolgálja, mivel a biológiai sokféleség nagyban hozzájárul az életminőség javításához, egészségünk megőrzéséhez, a nemzeti természeti örökség védelméhez, miközben nélkülözhetetlen a természeti erőforrásokon alapuló gazdasági tevékenységekhez is - fogalmazott.
    A tárcavezető kiemelte, a természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen csak így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag, értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez. (f:mti)

2023. május 22., hétfő

Biológiai sokféleség

Az Agrárminisztérium számára kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése, éppen ezért tavaly a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központtal közösen elindította az "Év tájfajtája és haszonállata" szemléletformáló kezdeményezést, ezzel is ráirányítva a figyelmet az egyedi és változatos genetikai értékeink megőrzésének fontosságára - hívta fel a figyelmet a biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából kiadott hétfői közleményében az Agrárminisztérium (AM).
    Az AM hangsúlyozza, hogy a  biológiai sokféleség egyezmény a legátfogóbb nemzetközi megállapodás földünk élővilágának megőrzése érdekében. Jelentősége, hogy a világ országait cselekvésre és együttműködésre sarkallja annak érdekében, hogy hosszú távon fennmaradjon az élővilág - vagyis a természetes élőhelyek, a fajok és a fajokon belüli genetikai értékek - változatossága. A biodiverzitás biztosítja környezetünk stabilitását és alkalmazkodóképességét, és ezáltal az ember számára élhető hellyé teszi a Földet.

    Az egészségesen működő biológiai rendszerek többek között az egészséges élelmiszert, a természetes gyógyszer-alapanyagot és egyéb nyersanyagot, az iható vizet, a tiszta levegőt, a nyugodt és rekreációra alkalmas élőhelyet biztosítják az emberek számára. A zavartalan ökoszisztémák szerepet játszanak a természeti katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, ezek káros hatásainak enyhítésében, valamint az éghajlat szabályozásában is - sorolta az AM.
     A világnap alkalmából május 26-29. között a Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében Balatonfüreden a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ jóvoltából játékos formában is megismerkedhetnek a látogatók az év tájfajtájával, az Illmiczi árpával, illetve az év haszonállatával, a rézpulykával - ajánlotta a minisztérium.(f:mti)

2022. július 20., szerda

Magyarország madáratlasza

Nyomtatott formában is megjelent, és a nagyközönség számára is hozzáférhető Magyarország első átfogó madáratlaszának második, javított és kiegészített kiadása - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden az MTI-vel.

 Mint a közleményben felidézik, Magyarország madáratlasza közel tízéves előkészítés után jelent meg 2021. szeptember végén. A kötet a 2019 év végéig hazánkban természetes módon előforduló 420 madárfaj állományáról, elterjedéséről, állományváltozásáról és természetvédelmi helyzetéről rendelkezésre álló ismereteket foglalta össze.

    Az első kiadás csak elektronikus formában volt elérhető a nagyközönség számára. A madáratlasz sikere nyomán az MME elhatározta egy második, javított és kiegészített kiadás elkészítését. A közlemény szerint ebben a szerkesztők az időközben beérkezett adatok alapján pontosítottak egyes ponttérképeket és az időközben újonnan megfigyelt madárfajok bemutatásával is bővült a 800-oldalas kiadvány. A könyvben angol nyelvű összefoglalók és képaláírások találhatók.
    A kötet főként az MME által indított Madáratlasz Program (2014-2018) és a Mindennapi Madaraink Monitoringja (1999-2018) adatai alapján készült, de a ritkaságok valamennyi ismert megfigyelését feldolgozta. Újdonsága az a mintegy 1700 térkép és grafikon, amely a több száz felmérő által gyűjtött 30 millió adatrekord modern számítógépes feldolgozásával született.
    Mint írják, a nemzetközi szinten is kiemelkedő modellezéssel előállított térképek és grafikonok a 64 szerző által készített fajleírásokkal együtt a lehető legteljesebb képet adják a vadon élő hazai madárfajok helyzetéről.
    A Magyarország madáratlasza című könyv második kiadása az MME-nél vásárolható meg (https://mmebolt.hu/magyarorszag-madaratlasza). (F:MTI)

2022. június 20., hétfő

Emlőshatározó...

A Magyarországon élő emlősállatok azonosítását segítő, ingyenesen letölthető okostelefonos alkalmazás az itthon előforduló 85 emlősfaj terepi azonosításához nyújt segítséget 85 színes illusztrációval, egyes fajokhoz lábnyommintázattal és részletes fajleírásokkal.A 2016-ban megjelent Madárhatározó és a 2017-ben indult Kétéltű- és Hüllőhatározó mellett ez a harmadik olyan könnyen kezelhető telefonos alkalmazás, amely segíti a természetjárókat.

Forrás:

https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Termeszet/2022_05_09/mobiltelefonos_emloshatarozot_keszitettek_magyar_termeszetvedok

2022. május 6., péntek

A kutyák reakciója...

A kutyák agya eltérő módon dolgozza fel a saját fajtársaiktól és az emberektől származó hangokat, illetve a hangok érzelmi töltésére is reagál - derült ki az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport legújabb kutatásából, amelynek során a kutatók EEG segítségével vizsgálták a kutyák agyi folyamatait.

    A kutatócsoport eredményei a Royal Society Open Science című folyóiratban jelentek meg - közölte az ELTE csütörtökön az MTI-vel.
    A kutatók a humán neurológiai vizsgálatokban használt módszer mintájára kifejlesztett nem-invazív EEG-vel vizsgálták a kutyák akusztikus feldolgozásának agyi folyamatait, és először sikerült ezzel a módszerrel különbséget kimutatni az emberi és a kutyahangokra adott agyi válaszok között.
    "Különféle emberi és kutyahangokat játszottunk le mozdulatlanul fekvő, éber kutyáknak, miközben nem-invazív EEG segítségével rögzítettük az agyi folyamataikat" - idézte fel a vizsgálatot Bálint Anna, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa.
    A vizsgálatban 17 kutya vett részt, akiket a kutatók játékos helyzetben, kizárólag pozitív visszajelzésekkel (jutalomfalat, dicséret) ösztönöztek. A vizsgálat során elektródákat illesztettek a kutyák fejének meghatározott pontjaira, és különféle érzelmi töltettel bíró, nem-verbális emberi és kutyahangokat játszottak le nekik. Emberi hangok esetében a nevetéstől (pozitív) az ásításon át a köhögésig (semleges) terjedt a skála, míg a kutyák esetében játékos vakkantások (pozitív) valamint lihegések, morrantások (semleges) szerepeltek a lejátszott hangok között.
    "A felvett EEG jel elemzése azt mutatta, hogy a kutyaagy eltérően dolgozza fel a két fajtól származó hangokat. Ezt most sikerült először ilyen formában kimutatni kutyák esetében" - magyarázta a közleményben Eleőd Huba, az Etológia Tanszék doktorandusza. A kutató hozzátette azt is, hogy ez a hatás már nagyon hamar, 250 milliszekundumnál jelentkezett, ez alapján a kutyák agyi szinten már egy negyed másodperccel a hang kezdetét követően elkezdik felismerni a faji hovatartozást.
    "Egy másik fontos eredményünk, hogy különbséget találtunk a pozitív és a semleges hangokra adott agyi válaszok között annak függvényében, hogy milyen fajtól származott a hang" - tette hozzá Gácsi Márta, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa, a kutatás vezetője.  
    "Tehát sikerült azt is kimutatni, hogy a kutyák agyi feldolgozása reagál a hallott hangok érzelmi töltetére is" - közölte Gácsi Márta.(F:MTI)

2022. április 2., szombat

Idegenhonos és inváziós fajok

Idegenhonos és inváziós fajokat bemutató ismeretterjesztő kötetet adott ki az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteken.

    Az idegenhonos és inváziós károsítók kutatása és az ellenük való védekezési stratégiák kidolgozása mindig kiemelt feladata volt az ATK Növényvédelmi Intézetének. A most megjelent kötet az elmúlt évtizedek kutatási eredményeiből mutat be néhányat Kontschán Jenő intézetigazgató összeállításában.
    A csaknem 100 oldalas kötetben többek között az újonnan kimutatott növényi vírusokról, növényeket károsító baktériumokról, gombákról, házas és meztelencsigákról, különféle rovarokról és atkákról is olvashatnak az érdeklődők.
    Mint felidézik, az ATK már az alapítását is egy inváziós károsító megjelenésének köszönheti, ugyanis az intézmény elődje a XIX. század második felében a szőlőket veszélyeztető, Észak-Amerikából származó filoxéra elleni védekezés kidolgozására jött létre. Később a burgonyabogár kutatása céljából alapították a keszthelyi, az amerikai fehér szövőlepke vizsgálatára pedig a nyíregyházi laboratóriumokat.
    Az elmúlt évtizedekben a fokozódó klímaváltozás, a növekvő globális kereskedelem és a nyitott határok miatt újabb és újabb idegenhonos és inváziós kórokozók, valamint kártevők jelentek meg Magyarországon, amelyek megismerése és a velük szembeni környezetbarát védekezés kidolgozása ma is az egyik legfontosabb feladata az intézetnek. A számos színes képpel illusztrált kötetben ezért az idegenhonos és inváziós károsító fajok mellett bemutatják a környezetbarát védekezés lehetőségeit, például az egyes idegenhonos gyomfajok anyagcseretermékeinek potenciális növényvédelmi alkalmazását. Emellett szó esik még egy, a kétéltűinket fenyegető idegenhonos gombabetegségről is.
    A kötet ingyenesen letölthető a https://drive.google.com/file/d/1Y2iZK4_2-olcmFS0rrvYZm24XFbsj8IS/view?fbclid=IwAR1_QKuuQ5vrTzcVey1qUELC_6N5iYizxYa64pJSH1EHC2p3XWpguaNaUVI linkről. (F:MTI)

2021. november 26., péntek

Természetvédelem

Széleskörű összefogással és ágazatokon átívelő közös munkával lehet sikeresen megállítani az élővilág sokszínűségének csökkenését, ebbe a folyamatba illeszkedik az áramszolgáltatókkal évek óta folytatott együttműködés is - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a 12. MAVIR madárvédelmi online konferencián a szaktárca csütörtöki tájékoztatása szerint.

    Balczó Bertalan elmondta: az előzetes vizsgálatoknak, felméréseknek és az ágazatok közötti együttműködésnek azért van kiemelt jelentősége, hogy a gyakorlatban madárvédelmi szempontból megalapozott döntések születhessenek.
    A közlemény szerint példaként hozta fel, hogy már több mint 500 műfészket helyezett ki nagyfeszültségű távvezeték oszlopaira a MAVIR, amellyel nagyban hozzájárult a kerecsensólyom megőrzéséhez, hiszen a fokozottan védett faj Magyarországon fészkelő állományának mintegy 60 százaléka ezeken az oszlopokon költ.
    A tájékoztatás szerint a közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését célozta az az Agrárminisztérium vezetésével megvalósuló projekt, amelynek egyik fontos eleme volt a szabadvezetékek madárbarát átalakításához szükséges stratégiai vizsgálatok elvégzése. Emellett sikerült a regionális áramszolgáltatók térinformatikai adatbázisát egy országosan egységes, madárvédelmi szempontú adatbázisba rendezni. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: ennek köszönhetően pontos információk állnak rendelkezésre arról, hogy hány kilométer veszélyes, illetve már kezelt vezetékszakasz található hazánkban.
    Balczó Bertalan kiemelte, hogy jelenleg összesen mintegy 10 ezer kilométernyi földkábelt tartanak nyilván az országban az áramszolgáltatók, ennek 40 százaléka található a madárvilág szempontjából fontosabb külterületen. Emellett további, több mint 4 ezer kilométernyi szabadvezeték kapott valamilyen madárbarát kezelést, amely szintén csökkenti a madárpusztulást. Ezzel összesen 1600 kilométerre tehető azon szakaszok hossza, amelyek a két legjobb minőségű madárbiztonsági besorolással rendelkeznek. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy ezek az eredmények mind megalapozzák a jövőbeni munkát - tájékoztatott az Agrárminisztérium. (F:mti)

2021. november 6., szombat

Év rovara verseny

A Magyar Rovartani Társaság 2022-re is meghirdette az Év rovara versenyt. A kampány célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a rovarok az élővilágban betöltött szerepére, valamint védelmük fontosságára. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak életmódja, életkörülményei is előtérbe kerülnek, így bemutatása a természetben zajló biológiai folyamatok, változások jobb megértését is szolgálja – olvasható Társaság honlapján. A védett vagy védendő fajok megismertetése nem csak a rovarvilág jelentőségére, hanem a természetvédelem fontosságára is ráirányítja a figyelmet.

2021. augusztus 13., péntek

Költési szezon

A költési szezon befejeződése miatt látni kevesebb madarat augusztusban - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) MTI-nek küldött pénteki közleményében.

    A nyár utolsó hónapjában rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések az egyesülethez arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. Ennek hátterében nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll - írta az MME.
    A nagy madárnyüzsgésbe hoz olyan jelentős mértékű változást augusztus eleje, hogy az már a nem szakemberek számára is feltűnő. A hiányérzetet tovább növeli a legismertebb és legkedveltebb fecskék és fehér gólyák fészkeinek kiürülése , majd a levegőben vadászó, a szántókon, árokpartokon szedegető madarak hirtelen eltűnése - olvasható a közleményben.
    Ezt a látszólagos madárhiányt nem tömeges pusztulásuk, hanem viselkedésük természetes változása okozza. A tojások kiköltése, majd a fészekben fejlődő fiókák etetése helyhez köti a madarakat. A fiatalok fészekelhagyása után ez a kényszerű területhűség csökken, a második költés végén meg is szűnik.
    Ilyenkor a még néhány napig, egy-két hétig együtt maradó családok egyre jobban eltávolodnak a fészektől, ahova mind ritkábban, vagy már egyáltalán nem is térnek vissza. A fiókák teljes önállósodása és szétszéledése után a párkapcsolat is megszűnik vagy lazul, így csökken látványosan a madarak eddig tapasztalt koncentrációja - írták.
    Az őszi vonulással aztán valóban elkezd csökkenni Magyarország madárállománya, hogy szűk két hónapon belül, az Eurázsia északi térségeiből és a hegyvidékekről érkező átvonulókkal és a nálunk telelőkkel ismét növekedjen a faj- és egyedszám, majd az etetőknek és a téli itatásnak köszönhetően a lakossági madármegfigyelések száma is - áll a szövegben.(F:mti)

2021. június 29., kedd

Fekete özvegy

A fekete özvegyfajok a világ minden melegebb éghajlatú területén előfordulnak. Némely faj elterjedési területe kiszélesedett az ember közreműködésével.A fekete özvegyek magányosan élnek. Hálójuk rendezetlennek néz ki. Táplálékuk legyek, lepkék, hangyák, bogarak és más pókok. Fogságban több évig, a szabad természetben rendszerint csak egy évig élnek.