Az állatok veszélyeztetése

 

Vadmacska...

A házi cirmos közeli rokonát, a vadmacskát választotta 2024-ben az év emlősének a Vadonleső program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fővárosi Állat- és Növénykert közreműködésével.

Az európai vadmacska küllemében nagyon hasonlít a házi macskához, de életmódjában, viselkedésében vérbeli vadállat - olvasható a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. MTI-hez eljutatott tájékoztatójában.
    A Skóciától Dél-Európáig, keletre a Kaukázus hegyvonulatáig megtalálható ragadozó a nappalokat sűrű erdők, bozótosok mélyén, sziklaüregekben, fák odvában meghúzódva tölti. Az éjszaka leple alatt a nyíltabb terepen, erdei tisztásokon vadászik. Tápláléka csaknem kizárólag frissen elejtett állatokból áll: rágcsálókat, madarakat, de akár üregi nyúl méretű zsákmányt is ejthet.
    Táplálékösszetétele elsősorban a kínálat függvénye. Mezei pockokban bővelkedő években több vadmacska is kizárólag ezeket a mezőgazdasági károkat okozó kisemlősöket fogyasztja.
    A tájékoztató szerint a genetikai vizsgálatok elérhetőségének egyszerűsödésével a jövőben fog kirajzolódni a vadmacskaállományok valódi természetvédelmi helyzete. De már most is látható, hogy vannak olyan területek, ahol a hibridizáció (a házimacskákkal való keveredés) mértéke jelentősen nőtt, ami veszélyezteti az állomány hosszú távú fennmaradását. A felelős házi macskatartás, a házi kedvencek következetes ivartalanítása és portán belül tartása jelentősen segítheti a faj megmaradását - hívják fel a figyelmet a közleményben.
    Felidézték, a Vadonleső Program - Magyarország egyik első, úgynevezett közösségi adatgyűjtő programja - önkéntesek bevonásával, 18 védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatainak gyűjtését végzi 2009 óta. A program gondozásában, az Év emlőse kezdeményezés keretében már a 11. fajt vizsgáltak, amelynek apropóján egész éves eseménysorozattal hívják fel a figyelmet a kiválasztott védett vagy fokozottan védett emlősfaj és élőhelye fontosságára, jellemzőire.(F:MTI)

Veszettség...

 Nagyításhoz kattintson a képre

A veszettség vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelő-gyulladást okoz emlősökben. Veszettség ellen nem vakcinázott emberben nagyon ritka kivételtől eltekintve halálos kimenetelű betegség. Az idegrendszeri tünetek kialakulása előtt ún. poszt-expozíciós sorozatoltással meggátolható a betegség kifejlődése. Az idegrendszeri tünetek kialakulása után intenzív ellátás szükséges. Az első veszettség elleni védőoltást Louis Pasteur 1885-ben mutatta be.

A veszettség...

Nagyításhoz kattintson a képre

A veszettség a Rabies lyssa nevű vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben. A veszettség terjesztésében földrészenként más-más állatfajok játszanak döntő szerepet. Magyarországon az évenkénti kötelező védőoltások bevezetésével az urbánus veszettségi forma (mely során a betegség fő terjesztői a kutyák és a macskák) megszűnt, míg az erdei veszettség (melyben a betegség fő terjesztője a vörös róka, illetve más vadon élő húsevő) a repülőgépről leszórt táplálékba rejtett orális veszettség vakcinák alkalmazásával jelentősen visszaszorult.

Emlőshatározó...

A Magyarországon élő emlősállatok azonosítását segítő, ingyenesen letölthető okostelefonos alkalmazás az itthon előforduló 85 emlősfaj terepi azonosításához nyújt segítséget 85 színes illusztrációval, egyes fajokhoz lábnyommintázattal és részletes fajleírásokkal.A 2016-ban megjelent Madárhatározó és a 2017-ben indult Kétéltű- és Hüllőhatározó mellett ez a harmadik olyan könnyen kezelhető telefonos alkalmazás, amely segíti a természetjárókat.

Forrás:

https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Termeszet/2022_05_09/mobiltelefonos_emloshatarozot_keszitettek_magyar_termeszetvedok

Vadonleső program

A törpeegeret választotta 2022-ben az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

A Vadonleső Program önkéntesek bevonásával 18 védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatait gyűjti 2009 óta. Nyolc éve indították útjára "az év emlőse" kezdeményezést, amelynek apropóján egész éves eseménysorozattal hívják fel a figyelmet a kiválasztott védett vagy fokozottan védett emlősfaj és környezete fontosságára, jellemzőire - olvasható a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
    Mint írják, a védett törpeegér - a legkisebb rágcsálónk - mindössze annyit nyom egy levélmérlegen, mint egy zacskó sütőpor. Tudományos neve, a Micromys minutus is 10 és 15 cm közötti, apró termetére utal, bár ennek is a felét önmagához képest hosszú farka adja. Az egér háta vörhenyes barna, oldala világosabb, míg hasa egészen fehér.
    A törpeegér elterjedése és állománya Európában visszaszorulóban van, elsősorban a magaskórós mezsgyék, vízparti nádasok, a cserjés erdőszélek és a sűrű sövények számának, kiterjedésének csökkenése miatt. Ezért is esett a választás az idei évben e kevéssé ismert fajra, a döntés lehetőséget ad arra is, hogy sérülékeny élőhelyeinek védelmére is felhívják a figyelmet.
    Mint írják, a szegély-élőhelyek megőrzése, fenntartása, a külterjes, kistáblás, búvósávokkal tagolt mezőgazdaság erősítése, a természetes erdőszerkezet fenntartása, valamint az általános rágcsálóirtók visszaszorítása kiemelten fontos a faj védelme érdekében is.
    A törpeegér hazánkban 2012 óta védett állatfaj, pénzben kifejezett értéke 25 ezer forint. Bár Magyarország egész területén, a számára alkalmas élőhelyfoltokon előfordul, a természetben ritkán kerül szem elé. Ezt rejtőszínezetén és apró termetén túl sűrű növényzetű élőhelye is magyarázza. A magas növényzetben, mezsgye-sávok magaskórósaiban, nádasokban, sövényekben és bozótos erdőszegélyeken szinte láthatatlan. A sűrű növényzet közé építi művészien kialakított, ökölnyi fűfészkét is, amelyet tavasztól őszig használ. Mozgására jellemző, hogy fürgén, szinte akrobatikusan mászik fűszálakon, a bokrok, cserjék legvékonyabb ágain, de a fák törzsén is felszalad, és jól úszik. Mászás közben rendkívül mozgékony farkával nemcsak egyensúlyoz, hanem ügyesen kapaszkodik is.
    Az egész éven át tartó rendezvénysorozat keretében az adott fajról, valamint élőhelyéről szóló tudományos és népszerűsítő programokat szerveznek, gyermekeknek és fiataloknak szóló pályázatokat hirdetnek meg. Az elmúlt években több mint tízezer pályamunka - plakátterv, ékszer- és érmegrafika, karikatúra, képregény, videóklip, mese, vers - érkezett különböző korosztályokból a Vadonleső Program pályázataira. Neves művészek, köztük a Természetvédelem Nagykövete címet viselő írók, költők, zenészek, előadóművészek kapcsolódtak be saját műveikkel a programsorozatba, és kezdeményezésükre számos, az év emlőséhez kapcsolódó vers, mese, dal látott napvilágot - áll a közleményben.
    Mint írják, az idei évi eseményeket, programokat a Vadonleső honlapján, közösségi oldalain, valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján és közösségi felületein követhetik az érdeklődők. (F:mti)

Állatfajok veszélyeztetettsége

 

Erdővédelem...

A FAO által közzétett jelentés szerint 1990 óta mintegy 420 millió hektárnyi erdőterület tűnt el. Bár az erdőirtás mértéke az elmúlt három évtizedben csökkent, évente így is mintegy 10 millió hektárral csökken az erdős területek nagysága. A jelentés adatai az erdőkben 60 ezer fafajt tartanak nyilván, a madárfajok 75, az emlősök 68 százaléka él bennük. Az erdőirtás és az erdő pusztulása továbbra is riasztó ütemben zajlik, ami jelentősen hozzájárul a biológiai sokféleség folyamatos csökkenéséhez.