Egy friss kutatás részletesen vizsgálta az ember–állat határfelületeket, vagyis azokat a helyzeteket, amikor az emberek közvetlen vagy közvetett kapcsolatba kerülnek állatokkal. A tanulmány 93 olyan zoonotikus betegséget vett számba, amelyet az ország járványügyi rendszere hivatalosan is monitoroz. A kutatás célja az volt, hogy feltárja azokat a mindennapi tevékenységeket és környezeti tényezőket, amelyek növelhetik a kórokozók fajok közötti terjedésének kockázatát.
A veszettség a Rabies lyssa nevű vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben. A veszettség terjesztésében földrészenként más-más állatfajok játszanak döntő szerepet. Magyarországon az évenkénti kötelező védőoltások bevezetésével az urbánus veszettségi forma (mely során a betegség fő terjesztői a kutyák és a macskák) megszűnt, míg az erdei veszettség (melyben a betegség fő terjesztője a vörös róka, illetve más vadon élő húsevő) a repülőgépről leszórt táplálékba rejtett orális veszettség vakcinák alkalmazásával jelentősen visszaszorult.
A
soponyai önkormányzat és a HEROSZ elkötelezett az állatvédelem mellett
és fontosnak tartják a tájékoztató, felvilágosító munkát, mellyel sok
állat szenvedése megelőzhető.
Mindezek érdekében a két fél
együttműködik és 2021. szeptember 4-én a HEROSZ Fehérvári Állatotthon
vezetője, Krepsz Gyöngyi, és 11 önkéntes megkezdte az állatállomány
összeírását a településen. A küldöttséget Szűcs Norbert polgármester, és
Bencze Péter polgárőr, az Állatvédelmi Bizottság vezetője fogadta a
hivatalban. Szűcs Norbert polgármester elmondta, hogy szeretnék a
törvény által előírt kötelező feladatokat minél hatékonyabban
végrehajtani. A kóbor állatok befogását saját erőből oldják meg, és a
macskák elhelyezését is meg fogják oldani. Krepsz Gyöngyi elmondta, hogy
az ő céljuk a tényleges, és hatékony ellenőrzés, a felvilágosítás,
szemléletformálás. Házról-házra járva lehetőség van beszélgetni az
emberekkel, felvilágosító munkát végezni, elmagyarázni az ivartalanítás
fontosságát, az állattartásra vonatkozó kötelezettségeket. Nem az
állatvédő szervezetek feladata az ebösszeírás, de eredményeket csak
összefogással lehet elérni. Az ebösszeírás folytatódik. A feldolgozott
adatok alapján kiderül, hol kell beavatkozni, hol kell felszólítani a
lakosságot a chip beültetésre, vagy veszettség oltásra.(F:mti)
