Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kockázat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kockázat. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. április 2., csütörtök

Zoonotikus betegség...

 

Egy friss kutatás  részletesen vizsgálta az ember–állat határfelületeket, vagyis azokat a helyzeteket, amikor az emberek közvetlen vagy közvetett kapcsolatba kerülnek állatokkal. A tanulmány 93 olyan zoonotikus betegséget vett számba, amelyet az ország járványügyi rendszere hivatalosan is monitoroz. A kutatás célja az volt, hogy feltárja azokat a mindennapi tevékenységeket és környezeti tényezőket, amelyek növelhetik a kórokozók fajok közötti terjedésének kockázatát.

2026. február 12., csütörtök

Krízis biztosítás...

  Az elmúlt év komoly kihívások elé állította a mezőgazdasági termelőket. A kiszámíthatatlan klímakörnyezet és a járványos állatbetegségek megjelenése, valamint több piaci krízis ismételten ráirányította a figyelmet a gazdálkodói tudatosság és a mezőgazdasági kockázatkezelés jelentőségére. A termelői kockázatok mérséklése érdekében megéri csatlakozni az uniós szinten egyedülálló mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez, melyre idén is február 1. és február 28. között van lehetőségük a gazdálkodóknak.

2025. június 8., vasárnap

Permetezés...

 

A gyümölcsösök gondozása során a permetezés az egyik legfontosabb teendő, hiszen segít megóvni a fákat a kártevőktől és a betegségektől. Egy jól megtervezett permetezési programmal nemcsak a terméshozamot növelheti az ember, hanem a gyümölcsök minőségét is javíthatja. A növényvédelem azonban veszélyes tevékenységnek minősül, mivel a növényvédő szerek az emberre és a környezetre káros hatással lehetnek, ezért jogszabály írja elő, a gyümölcsösökben hogyan, milyen módokon és milyen feltételeket betartva lehet ilyen munkálatokat végezni. A fenti kockázatokon túl ugyanis komoly pénzbírság is sújthatja azt, aki nem tartja be őket. A gyümölcsösök permetezésére vonatkozó szabályozást a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet tartalmazza. (F: Agrárszektor)

2025. május 5., hétfő

Tavaszi fagykár...

 Tavaszi fagy akkor valósul meg, ha a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2°C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet áll fenn. Erről a termelő a HungaroMet honlapján tud tájékozódni. A kárbejelentést alapesetben a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtenni. Mivel a bejelentés határideje az Egységes Kérelem benyújtásának időszakára esik, ezért a bejelentési határidő legkésőbb 2025. május 31-ére hosszabbodik. A hozamcsökkenést okozó tavaszi fagy esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a fagy a károsodással érintett területen bekövetkezik.

2025. április 9., szerda

Agrárkár-enyhítés

Az agrárkár-enyhítési rendszer lehetőséget teremt a tavaszi fagy által okozott károk részleges enyhítésére. A kárenyhítő juttatás iránti jogosultság érdekében már a kárbejelentéskor körültekintően kell eljárni a mezőgazdasági termelőnek - hívta fel a figyelmet közleményében az Agrárminisztérium. Tavaszi fagy akkor valósul meg, ha a kockázatviselés helyén a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 Celsius-fok vagy annál alacsonyabb hőmérséklet áll fenn. Erről a termelő a HungaroMet honlapján tud tájékozódni. A kárbejelentést alapesetben a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtenni. Mivel a bejelentés határideje az egységes kérelem benyújtásának időszakára esik, ezért a bejelentési határidő legkésőbb 2025. május 31-re hosszabbodik.

2024. március 20., szerda

Mezőgazdasági biztosítások támogatása

A 2027-ig tartó Közös Agrárpolitika Stratégia Terv keretei között megjelent a második vidékfejlesztési pályázati felhívás, amely a mezőgazdasági biztosítások után igénybe vehető díjtámogatás feltételeit tartalmazza, folytatva a Vidékfejlesztési Programban működtetett konstrukciót - jelentette be szerdai közleményében az Agrárminisztérium (AM).

    A termelést nehezítő kockázatok kezelése tekintetében az elmúlt években felértékelődtek a mezőgazdasági biztosítások, melyhez az Agrárminisztérium kiemelt támogatási intenzitással nyújt segítséget. A 2014 óta működtetett konstrukció 23 ezer gazdálkodóval és 1,7 millió hektár biztosított területtel valósult meg az elmúlt időszakban.
 A 2024. március 14-én megjelent, "KAP-RD16-1-24 - Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR II. pillér): Díjtámogatott mezőgazdasági biztosítás" megnevezésű pályázati felhívás célja, hogy ösztönözze a magyar gazdálkodókat a termelésüket nehezítő kockázatok csökkentésére. A felhívás keretében olyan mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtható támogatás, amelyek üzemi szinten a növénykultúrában 20 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott veszteségekre nyújtanak fedezetet.
 A tárca közleménye szerint a konstrukció lényegében a Vidékfejlesztési Programban megismert támogatási konstrukció folytatása, így továbbra is három különböző típusú mezőgazdasági biztosítási szerződés után vehető igénybe támogatás ("A", "B" és "C" típus), amelyek különböző fajokra és biztosítási eseményekre köthetőek. A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség, azaz a megfizetett éves nettó biztosítási díj legfeljebb 70 százaléka, de ha a támogatási igény meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat, a támogatás arányosan csökken a "B" és a "C" típusú biztosítási szerződések esetében legfeljebb az elszámolható költségek 40 százalékáig, az "A" típusú biztosítási szerződések esetében pedig legfeljebb 55 százalékáig - részletezte az AM.
    Emlékeztetnek, hogy a KAP Nemzeti Irányító Hatóság 5/2024. számú közleményében jóváhagyta és közzétette a díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítási szerződéseket, melyeket az idén négy biztosítótársaság nyújt a gazdálkodók irányába.
 A 2024. gazdálkodási évhez kapcsolódó támogatási kérelmek benyújtására a mezőgazdasági biztosítási szerződés kedvezményezettjeként szereplő gazdálkodóknak idén a 2024. évi egységes kérelem keretében, annak nyitva álló időszakában, az egységes kérelembenyújtás szabályai szerint van lehetőségük. A díjrendezett mezőgazdasági növénybiztosítással rendelkező termelők számára előnyt jelent, hogy ezzel jogosultakká válnak a kárenyhítő juttatás maximális, 80 százalékos összegére, így a mezőgazdasági növénybiztosítás rendszere segíti a gazdálkodókat abban, hogy magasabb kárenyhítő juttatási összeget vehessenek igénybe - hívta fel a figyelmet a minisztérium.
 A felhívás és az ahhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a kap.gov.hu-n találhatók. Hangsúlyozták, hogy ezt a felületet érdemes folyamatosan nyomon követni, hiszen minden, a pályázati felhívásokkal kapcsolatos információ, változás itt érhető el.
    Az Agrárminisztérium célja a mezőgazdasághoz kapcsolódó kockázatok lehető legszélesebb eszköztárral történő csökkentése. Ezen eszköztár a károk csökkentését szolgáló technológiai fejlesztések és az ezt célzó termelési gyakorlatok szélesebb körű alkalmazásának ösztönzésével kezdődik, kiterjed a kárenyhítési alapra és fontos alappillére a biztosítási díjtámogatás biztosítása - hangsúlyozták.(F:MTI)

2023. december 14., csütörtök

Biztosítási díjtámogatás

Idén decemberben több mint 23 ezer gazdálkodói kérelemhez kapcsolódóan csaknem 14 milliárd forint biztosítási díjtámogatást hagytak jóvá azon gazdálkodók számára, akik kockázatkezelési eszköztárukat mezőgazdasági biztosításokkal egészítik ki - jelentette be az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

    Feldman Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy a minisztérium célja a klímaváltozás okozta károk megelőzését szolgáló technológiai fejlesztések és termelési gyakorlatok szélesebb körű alkalmazásának ösztönzése mellett az is, hogy a növénytermesztők, kertészek az öngondoskodás jegyében minél nagyobb számban egészítsék ki kockázatkezelési eszköztárukat mezőgazdasági biztosításokkal.
    Rámutatott, hogy az Európai Unióban Magyarországon működik a legkiterjedtebb mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer. Ennek egyik pilléreként a gazdák hosszú évek óta igénybe vehetik az időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítási szerződések díjához nyújtott támogatást, amennyiben a Magyar Államkincstárhoz benyújtott egységes támogatási kérelemben azt igénylik. Az intézkedés töretlen sikerét és az AM intézkedéssel kapcsolatos elhivatottságát bizonyítja, hogy amíg 2016-ban még 4 milliárd forint volt az éves felhasználható támogatási keretösszeg, addig a 2023-ban már több mint 23 ezer kérelemre csaknem 14 milliárd forint támogatást hagytak jóvá - írták.     A közlemény szerint az Európai Unió Bizottsága 2022. november 7-én elfogadta Magyarország Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervét, amely alapján az agrártámogatási források 2023. január 1-től felhasználhatóvá váltak. A magyar stratégiai terv továbbra is kiemelt helyen kezeli a kockázatkezelési eszközök támogatását, ennek megfelelően a biztosítási kedv, az öngondoskodás megtartása és növelése érdekében a biztosítási díjhoz kapcsolódó támogatásra a termelők hosszú távon számíthatnak - fogalmazott az államtitkár. (F:MTI)

2023. január 20., péntek

Mezőgazdasági biztosítás

A klímaváltozás mindennapokban, de a gazdálkodásban különösen érezhető hatásai, vagy a tavalyi történelmi léptékű aszályhelyzet nyomatékosan felhívja a mezőgazdasági termelők figyelmét, hogy feltétlenül érdemes kockázatkezelési eszközöket igénybe venniük - mutatott rá pénteki közleményében Nagy István agrárminiszter.

    A tárcavezető kiemelte, hogy az Európai Unióban Magyarországon működik a legkiterjedtebb mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer. Ennek egyik pilléreként a gazdák hosszú évek óta igénybe vehetik az időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítási szerződések díjához nyújtott támogatást, amennyiben a Magyar Államkincstárhoz benyújtott egységes támogatási kérelemben azt igénylik. A mezőgazdasági termelők öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítését is célzó, a biztosítások díjának egy részét fedező támogatást az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési program keretéből biztosítja.
     A miniszter hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás éves keretösszege - amely 2016-ban még 4 milliárd forint volt - folyamatosan és dinamikusan növekszik, ezáltal már az elmúlt hét év alatt 100 ezer kérelem kapcsán több, mint 37 milliárd forint kifizetésére került sor. "A mostani döntéssel a 2022. év vonatkozásában további több, mint 23 ezer kérelem kapcsán csaknem 14 milliárd forint támogatás került jóváhagyásra, amelynek a gazdák részére történő kifizetését a Magyar Államkincstár hamarosan megkezdi" - zárta közleményét az agrárminiszter.(F:MTI)

2022. november 3., csütörtök

Adatvédelem/törlés...

Több módszert, például a használt szolgáltatások adatvédelmi beállításának ellenőrzését is ajánlja a személyes adatok védelmére az ESET, az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítója szerint ha valaki törölni szeretne egy magáról már az interneten szereplő konkrét információt, vegye fel kapcsolatot a weboldal tulajdonosával és kérje eltávolítását.

    A közlemény idézi Csizmazia-Darab Istvánt, az ESET megoldásait forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértőjét, aki elmondta, sajnos, ha valami egyszer felkerül az internetre, nincs biztos módja annak, hogy teljesen eltávolítsák onnan. Ugyanakkor több mindent is megtehet a felhasználó, hogy minimalizálja a kockázatokat és biztonságosabbá tegye az online jelenlétét - tette hozzá.
    Elsőként az ajánlja, hogy mindenki keressen rá önmagára a Google-on, hiszen a találatokból kiderül, mennyit "tud" valakiről az internet. A névkeresést érdemes telefonszámmal, lakcímmel kombinálni, mert így valószínűleg több adat bukkan fel.
    A közlemény szerint ezt követően a felhasználó eldöntheti, hogy milyen személyes adatok eltávolítását kéri a Google-től.
    A közleményben az ESET szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy a Google legutóbb 2022 áprilisában módosította irányelveit a személyazonosításra alkalmas adatok eltávolításáról. Ezekbe beletartoznak a kormányzati azonosítószámok, fotók, banki adatok, kapcsolatok, személyes információk vagy például az egészségügyi adatok. A Google azonban nem távolítja el a hírekben vagy közhiteles adatbázisokban szereplő személyes adatokat. A frissítés kiegészíti azt a korábban már létező lehetőséget, hogy töröltetni lehessen az olyan tartalmakat, amelyek bármilyen módon kárt okozhatnak, ide tartoznak a nem engedélyezett pornográf tartalmak, a gyermekekről készült képek vagy a szerzői jogsértések. A Google az Európai Unió lakosainak esetében már eleget tett az általános adatvédelmi rendelet 17. cikkelyének, azaz a törléshez való jognak, amely minden uniós vállalatot arra kötelez, hogy kérésre törölje az érintettek személyes adatait - írták. (A legtöbb weboldalon a kapcsolat menüpontban találhatók az elérhetőségek, ha pedig valaki nem kap kedvező választ, az illetékes hatósághoz is fordulhat.)
    A tájékoztatás alapján az is fontos, hogy az ügyfelek ellenőrizzék a használt szolgáltatások adatvédelmi beállításait, mivel több platform, így például a Facebook vagy a Twitter adatvédelmi beállításaiban van olyan lehetőség, amelyekkel elrejthetők a személyes tartalmak és kapcsolatok, és ezek így nem jelennek meg nyilvánosan a keresőmotorokban.
    Egy újabb ajánlás szerint a felhasználók ne osszanak meg magukról kitárulkozó információkat: sokan ugyanis túlságosan sok bizalmas személyes információt közölnek magukról. Ennek alapján pedig érdemes válogatni, és törölni a régi Facebook bejegyzéseket, tweeteket, a tinédzser korból származó előnytelen képeket és bármilyen más, kellemetlen dolgot. Amennyiben valakinek kiemelten fontos a magánélete, gondoljon a barátokra, családtagokra is, és töröljön minden olyan fotót, amelyen ők is szerepelnek a felhasználóval - tartalmazza közlemény.
    A szakértők az extra védelmi szolgáltatás (VPN - Virtual Private Network) használatát is előnyösnek tartják, ezzel ugyanis titkosítani lehet a kapcsolatot, és láthatatlanná válik a felhasználó a tartózkodási helye. Emellett segít megakadályozni, hogy hackerek könnyen hozzájussanak személyes adatokhoz.(F:MTI)

2022. június 5., vasárnap

Fagykár elleni segítség

Újra megnyílik a tavaszi fagykár elleni gépek beszerzésére irányuló felhívás - közölte az Agrárminisztérium szombaton az MTI-vel.

    A tárca kiemelte: a szélsőséges időjárási jelenségek, a klímaváltozás, illetve kiemelten a tavaszi fagykár évről évre komoly nehézségeket okoz a növénytermesztési ágazatnak.
    A környezeti feltételekhez alkalmazkodás, valamint a kármegelőző és -mérséklő tevékenység rendkívül fontos a termésbiztonság és a jövedelmezőség szempontjából. Az Agrárminisztérium ezért újra elérhetővé teszi a Vidékfejlesztési Program keretében 2021. október 19-én megjelent, Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása című pályázati kiírást - írták.
    Rámutattak arra, hogy a tavaszi fagyok jelentik az egyik legnagyobb termesztési kockázatot, különösen a gyümölcstermesztésben, ahol a fagykár fokozottabban jelentkezik.
    A meteorológiai előrejelzések szerint a szélsőséges időjárási események növekedése várható a jövőben, így a fagyok elleni védekezés szerepe felértékelődik. A vidékfejlesztési intézkedések jelentős mértékben járulnak hozzá a fagykárok megelőzéséhez is. A 2022. június 15-től újranyíló felhívás a kármegelőző beruházások megvalósításához kíván támogatást nyújtani a termésbiztonság növelése érdekében.
    A pályázat lehetőséget biztosít a fagykárok elleni berendezések és technológiák, például rögzített vagy mobil légkeverő berendezés, autonóm hőtermelő berendezés vagy vontatott hőtermelő gép beszerzésére.  
    A felhívás keretében igényelhető, vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100 millió forint lehet 80 százalékos támogatási intenzitás mellett.
    A kérelem benyújtására azok a termelők jogosultak, akik igazolják, hogy legalább 6000 euró Standard Termelési Érték üzemmérettel rendelkeznek és árbevételük legalább fele mezőgazdasági tevékenységből származott. Támogatási kérelem benyújtására a felhívásban meghatározottak szerint kollektív beruházás keretében is lehetőség van.
    Az újranyitott pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők - áll a közleményben.(F:MTI)



2022. február 2., szerda

Krízisbiztosítási rendszer

Február 1-28. között újra megnyílt a csatlakozás lehetősége ahhoz a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez, amely egyedülálló, új és innovatív eleme a hazai mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek - közölte szerdai közleményében az Agrárminisztérium (AM).

    "A gazdálkodóknak javasoljuk, fontolják meg a mezőgazdasági biztonsági háló újabb eleméhez történő csatlakozás lehetőségét" - fogalmazott Feldman Zsolt.
    Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kifejtette: a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer révén az eddigi, kizárólag természeti káresemények okozta károk kompenzálása mellett a termelő önhibáján kívüli, bármely okból - legyen az időjárási jelenség, állatbetegség, piaci körülmények, termelési költség növekedés - bekövetkezett, 30 százalékot meghaladó jövedelemcsökkenése jogosulttá teszi a kompenzációra. A csatlakozás önkéntes és hároméves időszakra jelent kötelező tagságot a mezőgazdasági termelő számára.
    A csatlakozásnak több feltétele van, többek között a csatlakozás évében rendelkezzen legalább három lezárt működési évvel, a mezőgazdasági tevékenység bevételeit és költségeit elkülönítetten tartsa nyilván a nem mezőgazdasági tevékenység bevételeitől és költségeitől, valamint, hogy eleget tegyen a gazdálkodásával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségeknek (korcsoportonkénti állatállomány, hasznosított földterület mérete, növénykultúra, árbevétel, költség, hozam) - részletezte az AM közleménye.
    A jövedelemcsökkenés kiszámításának alapját a tárgyévet megelőző 3 év és a tárgyév jövedelemadatai, készletnyilvántartása jelentik. A csatlakozó gazdálkodó valamennyi mezőgazdasági termékével részt kell vegyen a rendszerben, tehát például nem biztosíthatja csak az állati termékek termeléséből elért jövedelmét, ha állattenyésztési tevékenység mellett növénytermesztéssel is foglalkozik.
    Az államtitkár jelezte: a rendszerhez csatlakozó termelők minden évben krízisbiztosítási hozzájárulást fizetnek, amelynek mértékét növényfajonként, illetve állatfajonkénti bontásban a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékének megállapításáról szóló 542/2020 (XII.2) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza. Néhány példát kiemelve, a fizetendő hozzájárulás mértéke évente egy hektár szántó után 3500 forint/hektár, ültetvény után 9 ezer forint/hektár, fűtetlen fólia után 40 ezer forint/hektár. Az állattartáshoz kapcsolódóan egy tejelőtehén után 2 ezer forint, egy anyakoca után 500 forint, míg egy tenyészkacsa után 15 forint a hozzájárulás mértéke. A fizetendő hozzájárulás kiszámításának alapja a hasznosított területre, valamint átlagos állatállományára vonatkozó adatok.
    Ha a gazdálkodó - korábbi évek alapján számított referenciajövedelemhez képest - adott évi jövedelemcsökkenése meghaladja a 30 százalékot, határidőben megfizette a krízisbiztosítási hozzájárulást és benyújtotta a krízisbiztosítási kompenzációs kérelmét, valamint a csatlakozás évét megelőző három év átlagos mezőgazdasági jövedelme nem volt negatív, akkor válik jogosulttá a jövedelemcsökkenésének legfeljebb 69,9 százalékának kompenzálására. Az Európai Uniós előírások szerint a krízisbiztosítási kompenzáció összegének kevesebbnek kell lennie a mezőgazdasági jövedelem-csökkenés 70 százalékánál, ezért 69,9 százalék a kompenzáció maximális mértéke - fogalmazott Feldman Zsolt.
    A kifizethető krízisbiztosítási kompenzáció forrását 30 százalékban a termelői krízisbiztosítási hozzájárulások összege, 70 százalékban pedig a vidékfejlesztési támogatás biztosítja. A jóváhagyott kompenzáció összegéről az ügyfél a tárgyévet követő év október 31-ig határozatban kap értesítést a krízisbiztosítási szervtől. Részletek a www.allamkincstar.gov.hu - Támogatások/Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer menüpont alatt találhatóak, a jogszabályi hátteret a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályairól szóló 68/2020. (XII.23.) AM rendelet, valamint a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékének megállapításáról szóló 542/2020. (XII.2.) Korm. rendelet tartalmazza - emlékeztetett az Agrárminisztérium. (F:mti)

2021. november 13., szombat

Madárinfluenza vírus H5N1

Magas patogenitású madárinfluenza vírus H5N1 altípusát mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy elhullottan talált vadon élő madárból Baranya megyében. Az eset a vonuló vadmadarak vírusterjesztésben játszott kiemelt szerepét támasztja alá. A baromfitartók fokozottan ügyeljenek állataik megóvására, a baromfik vadmadarakkal való érintkezésének megakadályozására.

A madárinfluenza vírusát Baranya megyében, Sumony településen egy elhullottan talált nagy lilikből mutatta ki a Nébih laboratóriuma. A kórokozó újbóli megjelenése hazánkban az őszi vadmadárvonulásokkal hozható összefüggésbe, hiszen a vonulási útvonalak átszelik az egész országot. A fertőzött vadmadarat egy halastó közelében találták. A madárinfluenza szempontjából ezek a nagyobb, összefüggő vizes területek különösen nagy kockázatot jelentenek, ugyanis a vadmadarak kedvelt pihenőhelyei.

A madárinfluenza elleni védekezésben kiemelten fontos a baromfiállomány és a vadmadarak találkozási lehetőségének minimálisra csökkentése. Emiatt továbbra is hangsúlyozzuk, hogy elengedhetetlen a járványvédelmi előírások szigorú és következetes betartása. Az állatokat többek között a vadon élő madaraktól védett, teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és az almot szintén zárt, fedett helyen kell tartani és a tárolás során biztosítani kell, hogy ahhoz idegen fajú állat ne férjen hozzá.

Az esetet az EU-s és az ún. harmadik országok felé is jelenteni kell, ugyanakkor kereskedelmi korlátozás – mivel vadmadár fertőzésről van szó – nem lép életbe. A hazai előírások szigorítására sem kell egyelőre számítani, azonban a szakemberek a járványügyi helyzetet folyamatosan elemzik. Indokolt esetben az országos főállatorvos az aktuálisan érvényes intézkedéseken túl szigorúbb előírások bevezetéséről dönt.

A madárinfluenzával kapcsolatos aktuális információk elérhetők a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/hu/madarinfluenza.

2021. november 12.

 Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

2021. július 10., szombat

Elektronikus kárbejelentés

Az elektronikus kárbejelentő, illetve a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtó felület a Magyar Államkincstár honlapján (www.mvh.allamkincstar.gov.hu) az „Alkalmazások" menüponton belül az „MKR -Mezőgazdasági Kockázatkezelő Rendszer" elnevezésű alkalmazáson keresztül.

2021. június 5., szombat

Környezetvédelmi céljaink megvalósítása

A kormány megkülönböztetett figyelmet fordít természeti értékeink és környezetünk megóvására, ezért az elmúlt években jelentős lépéseket tudtunk tenni a környezetvédelmi céljaink megvalósítása terén, beleértve a levegőminőség-védelmi intézkedéseket, a környezeti kármentesítést, a mezőgazdaságban keletkező fóliahulladék problémájának megoldását, az állami erdők hulladékmentesítését vagy akár a környezeti nevelést segítő programokat - hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter a Környezetvédelmi Világnap alkalmából a tárca szombati közleményében.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1972-ben nyilvánította június 5-ét a környezetvédelem világnapjává. Az idei Környezetvédelmi Világnapon az ENSZ meghirdeti az Ökoszisztémák Helyreállításának Évtizedét - írták.
 Az agrárminiszter a világnap kapcsán a kormányzati intézkedéseket ismertetve kiemelte, hogy a környezetvédelmi fejlesztések sorában nagy hangsúlyt fordítottunk a hulladékgazdálkodás egy speciális területére. A kormány támogatásának köszönhetően a jövőben mintegy 280 millió forintból kiépül a mezőgazdasági termelőknél képződő fóliahulladék szakszerű gyűjtési rendszere. Hozzátette, mindez azért is jelentős, mert Magyarországon évente 10 ezer tonna mennyiségben képződik mezőgazdasági fóliahulladék, amelyre az új begyűjtő rendszer könnyű, hatékonyabb, olcsóbb és a körforgásos gazdaság elvárásainak megfelelő, környezetbarátabb megoldást kínál a gazdáknak az agrofóliától való megszabaduláshoz. Nagy István jelezte, hogy még ebben az esztendőben körülbelül 100 konténert helyeznek ki különböző vidéki helyszíneken. Továbbá, a közeljövőben az egész országot lefedő fóliahulladék-feldolgozó üzemek létesülnek majd, amelyek egy magyar szabadalmat használva költség- és energiahatékony módon lesznek képesek a fóliahulladékból új termékeket gyártani: így például műanyag rekeszeket, ládákat, vödröket, palántatálcákat, gyeprácsokat - áll a közleményben.
 Az Agrárminisztérium aktív szereplője a természeti környezet megóvását segítő programoknak: így például az állami erdőgazdaságok az elmúlt hónapokban mintegy 6000 köbméter kommunális hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőkből a "Tisztítsuk meg az országot!" program keretében. A kezdeményezésnek köszönhetően a nemzeti park igazgatóságok összesen 5258 köbméter hulladéktól tisztították meg a sűrűn látogatott turistautakat, tanösvényeket, valamint kiemelt természetvédelmi jelentőségű területeket, fokozottan védett fajok élőhelyeit a tavalyi évben - ismertették.
 A tárcavezető elmondta, hogy a levegő tisztaságának megóvása érdekében 2020-ban elkészült az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program is, amely meghatározza az elkövetkezendő időszak levegőminőségének javulását. A kormány célja ugyanis, hogy a program végrehajtásának időszaka alatt 50 százalékkal csökkenjenek a lakosság környezeti és egészségi kockázatai. Az elmúlt időszakban új mobil mérőállomásokkal, mérő- és laborműszerekkel bővült az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat, és megújultak a magyarországi nagyvárosok stratégiai zajtérképei, illetve intézkedési tervei is.
 Az agrárminiszter kitért arra is, hogy az egymásra épülő fejlesztések mellett kiemelt figyelmet fordítunk a környezeti nevelésre, a természeti értékek bemutatására és a szemléletformálásra, hogy védendő értékeinket minél többen megismerjék. Ezért az Agrárminisztérium számos programmal segíti az oktatási intézményeket is. Jelenleg évente 200 ezer gyermek vesz részt a nemzeti parkok látogatóközpontjaiban, ökoturisztikai létesítményeiben zajló környezeti nevelési programokon.
 Nagy István a közleményben hangsúlyozta, 1093 ökoiskola működik Magyarországon, vagyis a diákok mintegy harmada ökoiskolában tanulhat. Szintén nagyon népszerű a magyarországi Zöld Óvodák Hálózata is, amelynek már több mint 1000 intézmény a tagja, így minden negyedik óvodás Zöld Óvodába járhat. A járvány utáni enyhítések keretében újranyitottak az erdőgazdaságok erdei iskolái, ahol évente mintegy százezer gyermek sajátíthatja el a fenntartható gazdálkodással kapcsolatos ismereteket. Június közepén az ország 9 térségében indulnak az Erdei Vándortáborok is, amelyek keretében több ezer iskolás kerül közvetlen kapcsolatba a természettel.
 A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy 2019-ben indult útjára az Országos Iskolakert-fejlesztési Program, amelynek keretében eddig 167 intézmény mintegy 20 000 diákjának figyelmét hívhattuk fel környezetünk megóvásának fontosságára. Az Iskolakert-fejlesztési program a tavalyi esztendőben 74 millió forintra emelt kerettel folytatódott, és már óvodakertekre is kiterjedt a felhívás. Kifejtette, a környezeti nevelési programok között fontos szerepet tölt be a "BISEL - Gumicsizmás Természetvédelem" elnevezésű verseny is, melynek az idei tanévre szóló felhívását ma, a Környezetvédelmi Világnapon hirdetjük meg - áll a közleményben. (F:mti)

2021. január 13., szerda

Új kockázatkezelési rendszer

Az Országgyűlés által 2020-ban elfogadott törvényi alapokra építve az időjárási káresemények mellett a gazdasági és piaci jellegű kockázatoknak is kitett mezőgazdasági termelők számára - mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer néven - egy új kockázatkezelési eszközt vezet be a Magyar Államkincstár közreműködésével az Agrárminisztérium. A rendszerhez való csatlakozás és a kompenzációs jogosultság részletes feltételei a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működéséről szóló 68/2020. (XII.23.) AM rendeletből ismerhetőek meg. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000068.am

2020. augusztus 13., csütörtök

Erdőgazdálkodási haszonbérlet

Az erdőgazdálkodás hosszú termelési ciklusa és bizonytalan tervezhetősége, és így a haszonbér körülményes meghatározhatósága miatt korábban haszonbérleti szerződéseket erdőkre jellemzően nem kötöttek.
Az erdők haszonbérbe adása a jelenlegi erdőtörvény (amely a haszonbérbe adást eredetileg a tulajdonosoknak mindössze egyszerű többségi döntéséhez kötötte, illetve megszűntette a megbízási szerződés szerinti erdőgazdálkodás további lehetőségét) hatályba lépését, valamint a termőföldek haszonbérleti díjának személyi jövedelemadó mentessé válását követően vált gyakoribbá.
A megkötött erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződések tartalma (pl. a mindkét fél számára kockázatos előre meghatározott fix haszonbér helyett az erdőgazdálkodás mindenkori eredményétől függő haszonbér meghatározása) ugyanakkor nagyon gyakran azt jelzi, hogy a felek valójában nem is haszonbérleti, hanem a korábbi megbízási jogviszonyhoz vagy az erdőkezelési jogviszonyhoz hasonló jogviszonyt kívánnak fenntartani.
Az új használatba adási jogcímek (erdőgazdálkodási integráció, erdőkezelés), illetve a hozzájuk kapcsolódó „versenyképes” szabályozási feltételek immár lehetővé teszik, hogy a tulajdonosok a haszonbérbe adás lehetőségével a továbbiakban már csak akkor éljenek, ha valóban a klasszikus szabályok szerinti haszonbérletben gondolkodnak. Azaz az erdőgazdálkodás jogát – az erdőtörvény szabta keretek között – egy hosszú távon egyenletes és kockázatmentes hozamért cserébe teljes egészében át kívánják adni a haszonbérlő részére. (F:NAK)
http://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/erdogazdalkodas/102330-tajekoztatas-a-magan-erdogazdalkodas-szervezodeseinek-uj-jogszabalyi-kereteirol