NATURA 2000 gyepterületek

Zajlik az Egységes kérelem beadási időszaka, mely kérelemben több területalapon igényelhető támogatási és/vagy kifizetési igény is benyújtható. Ezek közé tartozik a NATURA 2000 gyepterületek kompenzációs támogatása is. Most van tehát lehetőségünk eldönteni, hogy igényeljük-e a megemelt hektáronkénti 115 euró/ha támogatási összeget (átváltási árfolyam 369,19 Ft). Forrás: https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/mezogazdasagi-termeles/104488-gazdalkodas-es-tamogatas-natura-2000-gyepteruleteken

Krízisbiztosítási rendszer

Február 1-28. között újra megnyílt a csatlakozás lehetősége ahhoz a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez, amely egyedülálló, új és innovatív eleme a hazai mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek - közölte szerdai közleményében az Agrárminisztérium (AM).

    "A gazdálkodóknak javasoljuk, fontolják meg a mezőgazdasági biztonsági háló újabb eleméhez történő csatlakozás lehetőségét" - fogalmazott Feldman Zsolt.
    Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kifejtette: a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer révén az eddigi, kizárólag természeti káresemények okozta károk kompenzálása mellett a termelő önhibáján kívüli, bármely okból - legyen az időjárási jelenség, állatbetegség, piaci körülmények, termelési költség növekedés - bekövetkezett, 30 százalékot meghaladó jövedelemcsökkenése jogosulttá teszi a kompenzációra. A csatlakozás önkéntes és hároméves időszakra jelent kötelező tagságot a mezőgazdasági termelő számára.
    A csatlakozásnak több feltétele van, többek között a csatlakozás évében rendelkezzen legalább három lezárt működési évvel, a mezőgazdasági tevékenység bevételeit és költségeit elkülönítetten tartsa nyilván a nem mezőgazdasági tevékenység bevételeitől és költségeitől, valamint, hogy eleget tegyen a gazdálkodásával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségeknek (korcsoportonkénti állatállomány, hasznosított földterület mérete, növénykultúra, árbevétel, költség, hozam) - részletezte az AM közleménye.
    A jövedelemcsökkenés kiszámításának alapját a tárgyévet megelőző 3 év és a tárgyév jövedelemadatai, készletnyilvántartása jelentik. A csatlakozó gazdálkodó valamennyi mezőgazdasági termékével részt kell vegyen a rendszerben, tehát például nem biztosíthatja csak az állati termékek termeléséből elért jövedelmét, ha állattenyésztési tevékenység mellett növénytermesztéssel is foglalkozik.
    Az államtitkár jelezte: a rendszerhez csatlakozó termelők minden évben krízisbiztosítási hozzájárulást fizetnek, amelynek mértékét növényfajonként, illetve állatfajonkénti bontásban a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékének megállapításáról szóló 542/2020 (XII.2) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza. Néhány példát kiemelve, a fizetendő hozzájárulás mértéke évente egy hektár szántó után 3500 forint/hektár, ültetvény után 9 ezer forint/hektár, fűtetlen fólia után 40 ezer forint/hektár. Az állattartáshoz kapcsolódóan egy tejelőtehén után 2 ezer forint, egy anyakoca után 500 forint, míg egy tenyészkacsa után 15 forint a hozzájárulás mértéke. A fizetendő hozzájárulás kiszámításának alapja a hasznosított területre, valamint átlagos állatállományára vonatkozó adatok.
    Ha a gazdálkodó - korábbi évek alapján számított referenciajövedelemhez képest - adott évi jövedelemcsökkenése meghaladja a 30 százalékot, határidőben megfizette a krízisbiztosítási hozzájárulást és benyújtotta a krízisbiztosítási kompenzációs kérelmét, valamint a csatlakozás évét megelőző három év átlagos mezőgazdasági jövedelme nem volt negatív, akkor válik jogosulttá a jövedelemcsökkenésének legfeljebb 69,9 százalékának kompenzálására. Az Európai Uniós előírások szerint a krízisbiztosítási kompenzáció összegének kevesebbnek kell lennie a mezőgazdasági jövedelem-csökkenés 70 százalékánál, ezért 69,9 százalék a kompenzáció maximális mértéke - fogalmazott Feldman Zsolt.
    A kifizethető krízisbiztosítási kompenzáció forrását 30 százalékban a termelői krízisbiztosítási hozzájárulások összege, 70 százalékban pedig a vidékfejlesztési támogatás biztosítja. A jóváhagyott kompenzáció összegéről az ügyfél a tárgyévet követő év október 31-ig határozatban kap értesítést a krízisbiztosítási szervtől. Részletek a www.allamkincstar.gov.hu - Támogatások/Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer menüpont alatt találhatóak, a jogszabályi hátteret a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályairól szóló 68/2020. (XII.23.) AM rendelet, valamint a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékének megállapításáról szóló 542/2020. (XII.2.) Korm. rendelet tartalmazza - emlékeztetett az Agrárminisztérium. (F:mti)

PTI tájékoztató 2011.06.21

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél

Tartalom
Kiutalás előtt szja ellenőrzések jönnek
Mikor adómenes a Közösségen belüli értékesítés?
A kólijárvány miatt kompenzációt lehet kérni
Őstermelői tevékenység ninősítése
Október 1-jétől megszűnne az üdülési csekk adókedvezménye


Kiutalás előtt szja ellenőrzések jönnek
A jogosulatlan visszaigénylések megakadályozása érdekében a kiutalás előtt is ellenőrzi a személyi jövedelemadó bevallásokat a NAV, a Közép-magyarországi régióban eddig 142 millió forint szja jogosulatlan kiutalását akadályozta meg - közölte az adóhatóság hétfőn.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságához tartozó adóigazgatóságok a közlemény szerint folyamatosan vizsgálják a személyi jövedelemadó (szja) bevallásokban visszaigényelt összegek jogosságát. Az eddig befejezett mintegy 2.250 vizsgálat 53 százalékánál tártak fel a tényleges adókötelezettségtől való eltérést, amivel 142 millió forint jogosulatlan kiutalását előzte meg a revízió.

Dacára annak, hogy az adóhatóság számos tájékoztatóban felhívta az adózók figyelmét a bevallás kitöltésével kapcsolatos tudnivalókra, az ellenőrzés tapasztalatai szerint azok a magánszemélyek, akik több kifizetőtől szereztek jövedelmet, gyakran rosszul összesítették adóalapjaikat, illetve levont adóelőlegeiket. Mások az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelmük tekintetében tévedtek, azaz nem megfelelően végezték el a szuperbruttósítást.

Tipikus hiba volt az is, hogy az adózók élet-, illetve nyugdíjbiztosításuk megszüntetése vagy átalakítása esetén a korábban igénybe vett adókedvezményt nem fizették vissza. Gyakorta okozott eltérést a lakáscélú hitel törlesztése után járó adókedvezmény jogosulatlan igénybevétele is. Ez egyrészt abból eredt, hogy az adózók tévesen határozták meg a rájuk vonatkozó jövedelem-, illetve időkorlátot, másrészt pedig abból, hogy ugyanazon hitel után több adóstárs is érvényesítette a kedvezményt.

Jogosulatlan visszaigénylésekhez vezetett az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő nyugdíj bevallásának elmulasztása, a tőzsdei ügyletekből származó veszteségek adóévek közötti elszámolása, illetve a 2010-ben kapott végkielégítések évek közötti megosztása is.

A budapesti, illetve a Pest megyei illetőségű adózók bevallásainak kiutalás előtti ellenőrzései döntő többségében a bevallás benyújtását követő 30. napig bejeződnek, így hibátlan bevallások esetén a kiutalásokra a jogszabályban meghatározott határidőig sor kerül. Amennyiben az ellenőrzés megállapítással zárul, az eredményről az adóhatóság hivatalos formában értesíti az adózót - közölte a NAV.
***

Mikor adómentes a Közösségen belüli értékesítés?
Az adómentesség alkalmazásának során – a termékértékesítés általános feltételeinek megvalósulása mellett – az alábbiakról célszerű meggyőződni:
A Közösségen belüli termékértékesítés adómentességéhez több feltételnek együttesen kell fennállnia. Az Áfa-törvény szerint ez a termékértékesítés akkor mentes az adó alól, ha a belföldi vállalkozás, valamint más tagállambeli – e beszerzés kapcsán saját országában adófizetésre kötelezett – üzleti partnere közösségi adószámmal rendelkezik, az értékesítés közvetlen következményeként a terméket a Közösség más tagállamba fuvarozzák, és az eladó rendelkezik az elszállítást hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumokkal.

Az adómentesség alkalmazásának során – a termékértékesítés általános feltételeinek megvalósulása mellett – az alábbiakról célszerű meggyőződni:

1) Alapvető fontosságú a vevő adóalanyi helyzetének vizsgálata. A VIES rendszeren keresztül meg kell győződni arról, hogy a számlán feltüntetett EU tagállambeli vevő áfa azonosítója megfelelő-e, a közösségi adószám valóban a megnevezett vevőt takarja-e, illetve a számlán feltüntetett egyéb azonosító adatok is egyezőséget mutatnak-e. Ezekről az adatokról és a közösségi adószám érvényességéről a belföldi adózó az Európai Bizottság honlapján, valamint a NAV Központi Kapcsolattartó Irodájától kapott tájékoztatás alapján is meggyőződhet (bővebb információ a weboldalon érhető el).

2) Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a termék elfuvarozása valóban egy, a termék feladásának helye szerinti államtól különböző tagállamba történjen.

3) Fontos az is, hogy az eladó rendelkezésére álljanak a termék belföldön kívülre történő elszállítását megfelelően igazoló okiratok. A törvény nem határozza meg az igazolás módját, az a konkrét ügylettől és helyzettől függően változhat. Az igazolás származhat a felektől, illetve a felektől független harmadik személyektől. Általánosságban elmondható, hogy az igazolás bizonyító ereje annál nagyobb, minél inkább a felektől független, harmadik személyektől származik. Az értékesített áru kiszállítását hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumként elsősorban a CMR fuvarokmány szolgálhat. Előfordulhat azonban, hogy fuvarokmány kiállítására nincs lehetőség, mert az eladó vagy a vevő a saját járművével szállítja ki a terméket az országból. Ebben az esetben elfogadható például az olyan hivatalos okmány, okirat, amelyen valamely hatóság / közjegyző tanúsítja a termék megérkezését, bankgaranciához kapcsolódó iratok, beraktározási okmányok, stb.

Az Európai Bíróság joggyakorlata szerint nem ellentétes a közösségi joggal, ha azt követelik meg az értékesítőtől, hogy tegyen meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. Az értékesítő adófizetési kötelezettségének megállapíthatósága szempontjából tehát jelentőséggel bír az eladó jóhiszeműsége, illetve, hogy minden lehetséges ésszerű intézkedést megtett-e az adókijátszás elkerülése végett, továbbá, hogy teljes egyértelműséggel kizárható-e az adókijátszásban való közreműködése.

Amennyiben az értékesítő nem rendelkezik a más tagországba szállítást igazoló dokumentumokkal, nem minősülhet jóhiszeműnek, és így a Közösségen belüli értékesítése után nem jogosult adómentességre.

/NAV Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága/

A kólijárvány miatt kompenzációt lehet kérni
Megjelent a májusi kólijárvány miatt az európai zöldségtermesztők számára biztosított kompenzációról szóló rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Eszerint az EU-tagállamok uborka-, cukkini-, paradicsom, édes paprika-, és endíviatermesztői rendkívüli támogatást kérelmezhetnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból.

A Németországban májusban kitört kólijárvány következtében keletkezett károk enyhítését célzó támogatás keretében összesen 210 millió euró támogatás fizethető ki. A tagállamok illetékes hatóságai a rendelet értelmében legkésőbb 2011. október 15-ig kötelesek kifizetni a rendkívüli támogatást.

A kólijárvány miatt drasztikusan visszaesett értékesítési lehetőségek súlyos károkat okoztak az európai agrártermelőknek. A magyar EU-elnökség gyorsan és hatékonyan lépett, június 7-ére rendkívüli agrártanácsülést hívott össze Luxembourgban. Ezen született döntés arról, hogy az EU segélyt folyósít a kólijárvány miatt károsult mezőgazdasági termelőknek. A most megjelent rendelet szerint a gyümölcs- és zöldségágazatot ért veszteségeket a 2011. május 26-június 30-i időszakra vonatkozóan kompenzálják.

A kiegészítő támogatást a frissen történő fogyasztásra szánt uborka, paradicsom, édes paprika, cukkini, valamint egyes, a salátafélék és az endíviafélék családjába tartozó termékek piacról történő kivonásával, zöld szüretével és be nem takarításával kapcsolatban használható fel és azok a gazdák is igényelhetik, akik nem tagjai valamely elismert termelői szervezetnek. A támogatás folyósítását 2011. július 11-ig lehet kérelmezni a tagállamok illetékes hatóságainál, amelyeket a tagállamok június 30-ig jelölnek ki.

A kólijárvány miatt hátrányt szenvedett gazdák az uniós jogalkotás szokványos tempójához képest nagyon hamar megkaphatják az ígért támogatást. A politikai döntés alapjait a magyar elnökség által összehívott rendkívüli agrártanácsülés fektette le. A rendelet példás gyorsasággal született meg és az agrárminiszterek döntése után mindössze 10 nappal lépett hatályba.

Őstermelői tevékenység ninősítése
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 3.§ 18. pontjában foglaltak szerint mezőgazdasági ősztermelőnek azt a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemélyt lehet tekinteni, „aki a saját gazdaságában az Szja tv. 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt.”

Az idézett szövegrészből az következik, hogy a regisztrációs szám birtoklása is megalapozza az őstermelői jogállást azzal, hogy ilyen esetben nincs is szükség a jelenleg hatályos rendelkezések szerint az őstermelői igazolvány kiváltására.

Más a helyzet akkor, ha közös őstermelői tevékenységről van szó, mivel az Szja tv. 78/A §-a ilyen esetben a regisztrációs számot nem ismeri el, őstermelői igazolvány kiváltásáról rendelkezik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az értékesítési betétlap március 20-át követően történő érvényesítése esetén az érvényesítéséig érkezett bevételre és felmerült kiadásra az önálló tevékenységet folytatókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazniuk a közös őstermelői tevékenységet folytatóknak, vagyis akinek a nevére érkezik a bevétel, vagy aki a költséget viselte, annak kell adóznia. Természetesen, ha a bevétel és a kiadás a regisztrációs számmal rendelkezőnél merül fel, akkor az őstermelőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók az értékesítési betétlap érvényesítéséig.
www.apeh.hu

Október 1-jétől megszűnne az üdülési csekk adókedvezménye
Október elsejétől megszüntetné az üdülési csekk adókedvezményét a költségvetési bizottság parlament elé terjesztett módosító javaslata.

A bizottsági módosító az szja törvényen változtatna úgy, hogy a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közül kivennék az üdülési csekket. A módosítót az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz nyújtotta be a bizottság.

Rögzítené a javaslat, hogy a módosítás október 1-jei hatálybalépését megelőzően üdülési csekk formájában megszerzett bevétel adókötelezettségére a törvénynek a bevétel megszerzése időpontjában hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az indoklásban az áll, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésével és elterjedésével indokolatlan az üdülési csekkre vonatkozó kedvező adózási feltételek fenntartása.

A kormány 2011. március 30-i ülésén fogadta el a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló rendeletet, az új elem július elsejével kerül be a cafeteria rendszerbe. Jövő év végéig a SZÉP-kártya és az üdülési csekk párhuzamosan lesz jelen a piacon, a tervek szerint 2013-tól csak a kártya lesz forgalomban.

Az új cafeteria elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak, 16 százalékos személyi jövedelemadóval adózik, a jutalék pedig rögzítetten 1,5 százalék. A SZÉP-kártya bevezetésétől azt várják, hogy a következő 3-4 évben 30-35 százalékkal bővül a forgalom a belföldi turizmusban.

A Széchenyi Pihenő Kártya elfogadóhellyé váláshoz nem kell feltétlenül POS terminállal rendelkezni: a kormányrendelet szerint a kibocsátó köteles megteremteni az internetes vagy telefonon történő fizetés technikai feltételeit is, vagyis elég az elfogadáshoz internetes kapcsolattal rendelkezni.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.