Krízis biztosítás...

  Az elmúlt év komoly kihívások elé állította a mezőgazdasági termelőket. A kiszámíthatatlan klímakörnyezet és a járványos állatbetegségek megjelenése, valamint több piaci krízis ismételten ráirányította a figyelmet a gazdálkodói tudatosság és a mezőgazdasági kockázatkezelés jelentőségére. A termelői kockázatok mérséklése érdekében megéri csatlakozni az uniós szinten egyedülálló mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez, melyre idén is február 1. és február 28. között van lehetőségük a gazdálkodóknak.

ÍNSÉGELEDELEK

 Vad növényeket fogyasztottak ínséges esztendők idején. A tatárjárás után (1241) az elszegényedett nép tölgyfakéregből őrölte a lisztet, s a legkülönbözőbb vadnövényeket ette. 1718-ban Csík székbe Udvarhelyből hoztak cseremakkot, galagonyát, s a nép a megőrölt mogyorórügyet is fogyasztotta. 1719-ben a szegénység Csíkban, Gyergyóban aratásig fát, szalmát, rügyet, makkot rágott, ették a vadrózsa termését, a labodamagot, az ecetnek megtört vadalma törkölyét, a nádgyökeret. Háromszéken – {14.} ugyanekkor – törökbúza „torsájával, berkenyefának gyümölcsibűl sült máléval ... kételenittetnek magokat tartani”. Az 1717–1718. évi háromszéki aszály ínségeledeleit a helyi krónikás így énekelte meg (Kós K. 1968: 12):

Amely része pedig népünknek marada,

Záldog héjjal, rüggyel s gyökérrel él vala,

Vagy galagonyából gyúrt pogácsa vala,

A laboda kenyér igen becsüs vala.

Gáti István az 1785–1787. évi máramarosi éhség szörnyűségeit szintén versbe foglalta:

A’ mivel Máramarosba, élnek már az Emberek,

A’ma, Korpa, Tsalán, Kotsány, Rügy, Fűrészpor Kenyerek. (F:Magyar Néprajz II.Gazdálkodás)

Krízisbiztosítási rendszer

Február 1-28. között újra megnyílt a csatlakozás lehetősége ahhoz a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez, amely egyedülálló, új és innovatív eleme a hazai mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek - közölte szerdai közleményében az Agrárminisztérium (AM).

    "A gazdálkodóknak javasoljuk, fontolják meg a mezőgazdasági biztonsági háló újabb eleméhez történő csatlakozás lehetőségét" - fogalmazott Feldman Zsolt.
    Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kifejtette: a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer révén az eddigi, kizárólag természeti káresemények okozta károk kompenzálása mellett a termelő önhibáján kívüli, bármely okból - legyen az időjárási jelenség, állatbetegség, piaci körülmények, termelési költség növekedés - bekövetkezett, 30 százalékot meghaladó jövedelemcsökkenése jogosulttá teszi a kompenzációra. A csatlakozás önkéntes és hároméves időszakra jelent kötelező tagságot a mezőgazdasági termelő számára.
    A csatlakozásnak több feltétele van, többek között a csatlakozás évében rendelkezzen legalább három lezárt működési évvel, a mezőgazdasági tevékenység bevételeit és költségeit elkülönítetten tartsa nyilván a nem mezőgazdasági tevékenység bevételeitől és költségeitől, valamint, hogy eleget tegyen a gazdálkodásával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségeknek (korcsoportonkénti állatállomány, hasznosított földterület mérete, növénykultúra, árbevétel, költség, hozam) - részletezte az AM közleménye.
    A jövedelemcsökkenés kiszámításának alapját a tárgyévet megelőző 3 év és a tárgyév jövedelemadatai, készletnyilvántartása jelentik. A csatlakozó gazdálkodó valamennyi mezőgazdasági termékével részt kell vegyen a rendszerben, tehát például nem biztosíthatja csak az állati termékek termeléséből elért jövedelmét, ha állattenyésztési tevékenység mellett növénytermesztéssel is foglalkozik.
    Az államtitkár jelezte: a rendszerhez csatlakozó termelők minden évben krízisbiztosítási hozzájárulást fizetnek, amelynek mértékét növényfajonként, illetve állatfajonkénti bontásban a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékének megállapításáról szóló 542/2020 (XII.2) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza. Néhány példát kiemelve, a fizetendő hozzájárulás mértéke évente egy hektár szántó után 3500 forint/hektár, ültetvény után 9 ezer forint/hektár, fűtetlen fólia után 40 ezer forint/hektár. Az állattartáshoz kapcsolódóan egy tejelőtehén után 2 ezer forint, egy anyakoca után 500 forint, míg egy tenyészkacsa után 15 forint a hozzájárulás mértéke. A fizetendő hozzájárulás kiszámításának alapja a hasznosított területre, valamint átlagos állatállományára vonatkozó adatok.
    Ha a gazdálkodó - korábbi évek alapján számított referenciajövedelemhez képest - adott évi jövedelemcsökkenése meghaladja a 30 százalékot, határidőben megfizette a krízisbiztosítási hozzájárulást és benyújtotta a krízisbiztosítási kompenzációs kérelmét, valamint a csatlakozás évét megelőző három év átlagos mezőgazdasági jövedelme nem volt negatív, akkor válik jogosulttá a jövedelemcsökkenésének legfeljebb 69,9 százalékának kompenzálására. Az Európai Uniós előírások szerint a krízisbiztosítási kompenzáció összegének kevesebbnek kell lennie a mezőgazdasági jövedelem-csökkenés 70 százalékánál, ezért 69,9 százalék a kompenzáció maximális mértéke - fogalmazott Feldman Zsolt.
    A kifizethető krízisbiztosítási kompenzáció forrását 30 százalékban a termelői krízisbiztosítási hozzájárulások összege, 70 százalékban pedig a vidékfejlesztési támogatás biztosítja. A jóváhagyott kompenzáció összegéről az ügyfél a tárgyévet követő év október 31-ig határozatban kap értesítést a krízisbiztosítási szervtől. Részletek a www.allamkincstar.gov.hu - Támogatások/Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer menüpont alatt találhatóak, a jogszabályi hátteret a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályairól szóló 68/2020. (XII.23.) AM rendelet, valamint a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékének megállapításáról szóló 542/2020. (XII.2.) Korm. rendelet tartalmazza - emlékeztetett az Agrárminisztérium. (F:mti)

Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer

Nagyításhoz kattintson a képre

A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer kiépülésével, valamint az Agrárminisztérium (AM) és az agrárbiztosítók több mint kilencéves példaértékű összefogása eredményeképpen évről évre nő a termelői öngondoskodás; az együttműködés további lehetőségeiről tárgyalt Nagy István agrárminiszter az agrárbiztosítási piac szereplőivel - tájékoztatta a tárca pénteken az MTI-t. A közlemény szerint az egyik legfontosabb agrárpolitikai cél, hogy megérje gazdálkodni és vidéken élni, e szándék elérését 2012 óta hatékonyan segíti a folyamatosan fejlődő, Európa élvonalába tartozó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer.

 A miniszteri találkozón egyetértés volt abban, hogy a termelők növekvő biztosítottsága a felelős gazdálkodás kritériuma. Ezt a szemléletet a továbbiakban is erősíteni kell, ebben az Agrárminisztérium fontos szövetségesei a biztosítótársaságok és a non-profit egyesületek. Az agrártárca elkötelezett abban, hogy a termelők kockázatkezelési ismeretei bővüljenek, az ismeretanyag beépüljön a szakemberképzésbe, ehhez felajánlották együttműködésüket az agrárbiztosítási piac szereplői - közölte az AM.
 A közlemény szerint az Európai Unióban Magyarországon működik a legkiterjedtebb mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer: 2012-től megújult az agrárkár-enyhítés és növénybiztosítási díjtámogatás, 2018 óta üzemel az országos lefedettséget biztosító jégkármérséklés, valamint azóta elérhető a mezőgazdasági krízisbiztosítás is.
 Ezek az eszközök egymással összhangban és egymást erősítve működnek a leghatékonyabban. Az állami mezőgazdasági krízisbiztosítás nem helyettesíti, hanem kiegészíti a piaci biztosítók által kidolgozott, a minisztériummal közösen kifejlesztett díjtámogatott növénybiztosításokat. A mezőgazdasági krízisbiztosítás a termelők bármilyen okból bekövetkezett, 30 százalékot meghaladó jövedelem-kieséseit kompenzálja, amelyhez februárban lehet először csatlakozni, önkéntesen. Az Európai Unióban egyedülálló rendszer elsődlegesen megcélzott ágazata az állattenyésztés.
 Nagy István agrárminiszter a találkozón megerősítette, hogy a 2021-2027-re vonatkozó, megemelt vidékfejlesztési költségvetésnek köszönhetően a rekordösszegű fejlesztések mellett az agrártárca a tervek szerint megemelt forrásokat fog nyújtani a növénybiztosítások díjtámogatásához, ezáltal is ösztönözve a termelői öngondoskodást.
    A miniszteri találkozón biztosítói oldalról a díjtámogatott növénybiztosításokat forgalmazó Allianz Biztosító, Generali Biztosító, Groupama Biztosító, Österreichische Hagelversicherung VVaG Magyarországi Fióktelepe, valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) és a Magyarországi Nonprofit Biztosító Egyesületek Szövetsége (Manbesz) képviselői vettek részt. (F:mti)

Új kockázatkezelési rendszer

Az Országgyűlés által 2020-ban elfogadott törvényi alapokra építve az időjárási káresemények mellett a gazdasági és piaci jellegű kockázatoknak is kitett mezőgazdasági termelők számára - mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer néven - egy új kockázatkezelési eszközt vezet be a Magyar Államkincstár közreműködésével az Agrárminisztérium. A rendszerhez való csatlakozás és a kompenzációs jogosultság részletes feltételei a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működéséről szóló 68/2020. (XII.23.) AM rendeletből ismerhetőek meg. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000068.am