ÍNSÉGELEDELEK

 Vad növényeket fogyasztottak ínséges esztendők idején. A tatárjárás után (1241) az elszegényedett nép tölgyfakéregből őrölte a lisztet, s a legkülönbözőbb vadnövényeket ette. 1718-ban Csík székbe Udvarhelyből hoztak cseremakkot, galagonyát, s a nép a megőrölt mogyorórügyet is fogyasztotta. 1719-ben a szegénység Csíkban, Gyergyóban aratásig fát, szalmát, rügyet, makkot rágott, ették a vadrózsa termését, a labodamagot, az ecetnek megtört vadalma törkölyét, a nádgyökeret. Háromszéken – {14.} ugyanekkor – törökbúza „torsájával, berkenyefának gyümölcsibűl sült máléval ... kételenittetnek magokat tartani”. Az 1717–1718. évi háromszéki aszály ínségeledeleit a helyi krónikás így énekelte meg (Kós K. 1968: 12):

Amely része pedig népünknek marada,

Záldog héjjal, rüggyel s gyökérrel él vala,

Vagy galagonyából gyúrt pogácsa vala,

A laboda kenyér igen becsüs vala.

Gáti István az 1785–1787. évi máramarosi éhség szörnyűségeit szintén versbe foglalta:

A’ mivel Máramarosba, élnek már az Emberek,

A’ma, Korpa, Tsalán, Kotsány, Rügy, Fűrészpor Kenyerek. (F:Magyar Néprajz II.Gazdálkodás)

Növényvédelmi felhívás 19.

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 
2020. évi 19. felhívás
Az Agrofórum Kft. előrejelző csapatától, a rendszeresen kapom az előrejelzéseket. A legutóbbi levelükből kimásoltam a házikerteseket is érdeklő részeket, csatolom. Ennél pontosabban én sem tudnám leírni a jelenlegi növényvédelmi helyzetet. A mellékletben felvetett problémákat már korábban időben jeleztem. Kérem, lapozzanak vissza! Így most érinthetek három olyan témát, melyekről mostanában sok kérdést kapok.
► Az aranyos rózsabogár cserebogárpajorhoz hasonlító lárvája nem kártevő, bomló szerves anyagban fejlődik pl. a komposztban. A bogarak elsősorban virágokon táplálkoznak, egyik kedvence éppen a rózsa. Azonban az utóbbi években egyre gyakrabban hallok a gyümölcskárosításáról is. A vasárnapi fotón három egyedet csíptem el egyetlen szedertermésen… Erre a már oda kell figyelni. A szüret alatt mivel tudnánk permetezni? Ezen a néhány méter hosszú sövényen maradt a kézi leszedegetés. A nagyobb szedresekben, gyümölcsösökben állítólag szépen gyűjti a feromoncsapdája, tehát már gyérítésre is felhasználható az előrejelző eszköz, www.csalomoncsapdak.hu.
► Látványos a szeder gubacsatka kárképe, július elsejei fotó. A termés nem érik be, nem színesedik egyenletesen, egyes részei torzulnak, kemények maradnak. Az atka olyan kicsi, hogy szabad szemmel nem látható. A rügypikkelyek alatt telel át, tehát rügypattanáskor védekezhetünk ellene. Olajos lemosással majd a kontakt Ortus 5 SC atkaölővel még elérhetjük a téli álmukból felébredő, megtelepedésre készülő egyedeket. A bogyók belsejében már védve vannak. Most a beteg vesszők eltávolítása a legfontosabb feladat.
► Tavasz óta halogatom, hogy a homeopátiás védekezési lehetőségekről írjak. Pedig már a télen elolvastam Christane Maute könyvét, Növénygyógyítás homeopátiával címen. A gyógyszertárakban kapható, az emberi gyógyításban használt készítmények hatását vizsgálta sok éven át a kerti növények betegségei ellen. A könyv Németországban 12 kiadást ért meg, a konkrét ajánlásait, receptjeit sokan visszaigazolták.
A meggyőző adatok ellenére továbbra is élt egy kis bizonytalanság bennem a homeopátiával kapcsolatban. Ámde bátorságot kaptam e bekezdéshez Krumpach Erzsébet ráckevei biokertjében tett látogatásom után (fotó). A bőség kertje című könyve alapján találtam meg a csoportos bemutatóját. Több bioszerrel is próbálkozott, végül az egyik emberi gyógyításra kifejlesztett homeopátiás készítményt találta a legjobb hatásúnak levéltetvek ellen…
Tudom, hogy nem egyértelmű a homeopátiás „bogyók” megítélése, de talán egy próbát megér!
Még egy érdekesség. A német könyv 172. oldalán egy kis bekezdést találtam a nozódákról. Pontosan idézem:
“Nozódát lehet készíteni magából a kártevőből, vagy a növény fertőzött részéből:
Gyűjtse össze a kártevőket (pl. csigákat, burgonyabogarat), hagyja kiszáradni és égesse el egy fémdobozban! 2-3 teáskanálnyit kavarjon el 10 liter vízben és ezzel öntözze meg a növényt! Ugyanezzel a módszerrel lehet nozódát készíteni levelekből vagy ágakból (pl. moníliás rothadás, tűzelhalás, monília gombás fertőzés, rozsdabetegségek esetén)” Most tényleg örülnék a visszajelzéseiknek! Önöknél valóban működött?
Budapest, 2020. július 21. Jó kertészkedést kívánok: Zsigó György, www.magyarnovenyorvos.hu