2026. július 25., szombat
2026. július 23., csütörtök
Kockázatkezelés...
2026. június 4., csütörtök
2026. február 12., csütörtök
Krízis biztosítás...
2026. január 12., hétfő
2025. július 7., hétfő
2024. március 20., szerda
Mezőgazdasági biztosítások támogatása
A 2027-ig tartó Közös Agrárpolitika Stratégia Terv keretei között megjelent a második vidékfejlesztési pályázati felhívás, amely a mezőgazdasági biztosítások után igénybe vehető díjtámogatás feltételeit tartalmazza, folytatva a Vidékfejlesztési Programban működtetett konstrukciót - jelentette be szerdai közleményében az Agrárminisztérium (AM).
A
termelést nehezítő kockázatok kezelése tekintetében az elmúlt években
felértékelődtek a mezőgazdasági biztosítások, melyhez az
Agrárminisztérium kiemelt támogatási intenzitással nyújt segítséget. A
2014 óta működtetett konstrukció 23 ezer gazdálkodóval és 1,7 millió
hektár biztosított területtel valósult meg az elmúlt időszakban.
A
2024. március 14-én megjelent, "KAP-RD16-1-24 - Mezőgazdasági
Kockázatkezelési Rendszer (MKR II. pillér): Díjtámogatott mezőgazdasági
biztosítás" megnevezésű pályázati felhívás célja, hogy ösztönözze a
magyar gazdálkodókat a termelésüket nehezítő kockázatok csökkentésére. A
felhívás keretében olyan mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtható
támogatás, amelyek üzemi szinten a növénykultúrában 20 százalékot
meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó kedvezőtlen időjárási jelenségek
által okozott veszteségekre nyújtanak fedezetet.
A tárca
közleménye szerint a konstrukció lényegében a Vidékfejlesztési
Programban megismert támogatási konstrukció folytatása, így továbbra is
három különböző típusú mezőgazdasági biztosítási szerződés után vehető
igénybe támogatás ("A", "B" és "C" típus), amelyek különböző fajokra és
biztosítási eseményekre köthetőek. A támogatás maximális mértéke az
összes elszámolható költség, azaz a megfizetett éves nettó biztosítási
díj legfeljebb 70 százaléka, de ha a támogatási igény meghaladja a
rendelkezésre álló forrásokat, a támogatás arányosan csökken a "B" és a
"C" típusú biztosítási szerződések esetében legfeljebb az elszámolható
költségek 40 százalékáig, az "A" típusú biztosítási szerződések esetében
pedig legfeljebb 55 százalékáig - részletezte az AM.
Emlékeztetnek,
hogy a KAP Nemzeti Irányító Hatóság 5/2024. számú közleményében
jóváhagyta és közzétette a díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági
biztosítási szerződéseket, melyeket az idén négy biztosítótársaság nyújt
a gazdálkodók irányába.
A 2024. gazdálkodási évhez kapcsolódó
támogatási kérelmek benyújtására a mezőgazdasági biztosítási szerződés
kedvezményezettjeként szereplő gazdálkodóknak idén a 2024. évi egységes
kérelem keretében, annak nyitva álló időszakában, az egységes
kérelembenyújtás szabályai szerint van lehetőségük. A díjrendezett
mezőgazdasági növénybiztosítással rendelkező termelők számára előnyt
jelent, hogy ezzel jogosultakká válnak a kárenyhítő juttatás maximális,
80 százalékos összegére, így a mezőgazdasági növénybiztosítás rendszere
segíti a gazdálkodókat abban, hogy magasabb kárenyhítő juttatási
összeget vehessenek igénybe - hívta fel a figyelmet a minisztérium.
A
felhívás és az ahhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az
Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a kap.gov.hu-n találhatók.
Hangsúlyozták, hogy ezt a felületet érdemes folyamatosan nyomon követni,
hiszen minden, a pályázati felhívásokkal kapcsolatos információ,
változás itt érhető el.
Az Agrárminisztérium célja a
mezőgazdasághoz kapcsolódó kockázatok lehető legszélesebb eszköztárral
történő csökkentése. Ezen eszköztár a károk csökkentését szolgáló
technológiai fejlesztések és az ezt célzó termelési gyakorlatok
szélesebb körű alkalmazásának ösztönzésével kezdődik, kiterjed a
kárenyhítési alapra és fontos alappillére a biztosítási díjtámogatás
biztosítása - hangsúlyozták.(F:MTI)
2024. január 20., szombat
2023. január 16., hétfő
Növénybiztosítás...
2022. december 25., vasárnap
2010. szeptember 17., péntek
Biztosítások szja vonzata...
* a biztosítási díj minősül adókötelesnek;
* a biztosítási szerződés alapján a magánszemélyt nem a biztosító szolgáltatásaként illeti meg bevétel;
* a biztosító szolgáltatása adókötelesnek minősül.
A díjfizetés időszakában az Szja. tv megkülönbözteti az adóköteles és az adómentes biztosítási díjat.
Adómentes bevételnek számít az Szja. tv 1. számú melléklet 6.3. pontja alapján a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a baleset-biztosítás, a teljes és végleges munkaképességre szóló betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelőségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja.
Adóköteles biztosítási díjnak minősül a magánszemély, mint biztosított vagy kedvezményezett javára kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj annál a személynél, akire tekintettel a díjat fizetik (Szja. tv 3.§ 50. pont).
A munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díj a munkavállalónál nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül (Szja. tv 25.§ (1) bekezdés).
A munkáltatónak minősülő kifizetőnek az adóelőleget a magánszemély egyéb más pénzjövedelméből kell levonnia és a juttatás hónapját követő hó 12. napjáig meg is kell fizetnie. A más kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj adókötelezettségének jogcímét a kifizető és a magánszemély közötti jogviszony, valamint a szerzés körülményeit figyelembe véve kell meghatározni (Szja. tv 46. § (6) bekezdés).
A biztosítói kifizetéseket megkülönböztethetjük aszerint, hogy
* a biztosítási esemény bekövetkezése miatt (Szja. tv 3. § 64. pont);
* illetve a biztosítási esemény bekövetkezte nélkül (maradékjogra tekintettel) kerül kifizetésre.
A biztosító által szolgáltatásként kifizetett összeg adómentes, vagy adóköteles lehet. A biztosító szolgáltatása általában adómentes (Szja. tv 1. számú melléklet 6.6, 6.8 pontok), de az élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatás adóköteles. Kivéve, ha a szerződések alapján haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatás címén, illetve a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a szerződéskötés harmadik fordulónapját követően nyújtott nyugdíj- szolgáltatás címén kifizetett bevételnek minősül.
Az adóköteles kifizetések hozamrésze kamatjövedelemnek (Szja. tv 65. § (1) bekezdés d) pontja), vagy egyéb jövedelemnek (Szja. tv 28. §) tekintendőek. Ha volt adózatlan forrásból származó befizetés, egyéb jövedelmet kell megállapítani, ha csak adózott forrásból volt befizetés, akkor kamatjövedelmet. Nem kell jövedelmeként figyelembe venni a biztosításból származó kamatjövedelem 50 százalékát akkor, ha annak megszerzése a biztosítási szerződés megkötésének ötödik fordulónapját követően történt és 100 százalékát akkor, ha annak megszerzése a biztosítási szerződés megkötésének tízedik fordulónapját követően történt (Szja. tv 65. § (3) bekezdés ac) és ad) pontjai).
A biztosítások után érvényesíthető adókedvezmény 2010- től megszűnt, viszont ha a magánszemély a biztosítással összefüggésben a szerződéskötést követő 10 éven belül rendelkezési jogot gyakorol (pl: megszünteti, értékesíti vagy lényeges tartalmában módosítja a biztosítási szerződést), akkor legfeljebb három évi (2010-2013 években) élet- és nyugdíjbiztosítás utáni adókedvezményként igénybevett kedvezmény 20 százalékkal növelt összegét az adóbevallásában be kell vallani és a bevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetni (2009. évi CXVI. Törvény 206. § (8) bekezdés).
Forrás: www.apeh.hu
APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága
2010. március 17., szerda
PTI tájékoztató '10.02.23
Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Március 12-ig lehet a munkahelyteremtő pályázatokat benyújtani Biztosítások adókedvezménye Egyéni vállalkozó termőföld értékesítése Márciustól tovább szigorodik a jelzáloghitelezés Vagyonadó: közeleg az első bevallási határidő
Március 12-ig lehet a munkahelyteremtő pályázatokat benyújtani Munkahelyteremtésre a pályázatokat március 12-ig fogadják be a beruházás helye szerinti regionális munkaügyi központok. A pályázaton való részvétellel, a pályázat elkészítésével kapcsolatban az illetékes munkaügyi központ pályázati referense ad tájékoztatást. Az MPA-2010-1, illetve MPA-2010-2 pályázatok részletes feltételei a Pályázatok cím alatt olvashatók. A munkaügyi központok címe, telefonszáma az útmutató 1. sz. mellékletében olvasható. A munkahelyteremtő beruházások támogatására a Szociális és Munkaügyi Minisztérium másfél milliárd forint keretösszeget fordít, ebből 1400 munkahely teremthető. Külön pályázatot lehet benyújtani információ-technológiai (IT) tevékenységek munkahelyteremtő beruházásaira, amelyre a szaktárca 200 millió forintot fordít, ez 250 új munkahelyet eredményez majd. Forrás: www.szmm.gov.hu
Biztosítások adókedvezménye Bár az összevont adókedvezmény részét képező biztosítás kedvezményét a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény (Krtv.) 186. § 8. pontja 2010. január 1-jétől hatályon kívül helyezte, a biztosítási szerződéssel rendelkező magánszemélyeknek figyelemmel kell lenniük az átmeneti rendelkezésekre is. Ugyanis az előző mondatban jelzett törvény 206. § (8) bekezdése szerint, ha a magánszemély 2010. január 1-jétől gyakorolja a biztosítással összefüggésben a rendelkezési jogát (például megszünteti, értékesíti vagy lényeges tartalmában módosítja a biztosítási szerződést), akkor a 2009. december 31-én hatályos szabályok szerinti szankciókra számíthat. Tehát, ha a magánszemély az Szja törvény 7. számú mellékletének 2009. december 31-én hatályos szabályai szerint a rendelkezési jogát 2010-ben vagy későbbi időpontban gyakorolja, akkor az igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összegét – 2009. adóévre vonatkozó adókedvezmény esetén például a kedvezmény alapjának 36 százalékát – az adóbevallásában be kell vallania, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig meg kell fizetnie. A fenti kötelezettség nem terheli a magánszemélyt azon összeg tekintetében, amelynek a kedvezmény alapjául szolgáló befizetés évének utolsó napjától számított három év a rendelkezési jog gyakorlásáig már eltelt.
Egyéni vállalkozó termőföld értékesítése Amennyiben az egyéni vállalkozó termőföldet kizárólag üzleti célú tárgyi eszközként hasznosított (azon gazdálkodott), akkor a termőföld átruházásából származó ellenérték egyéni vállalkozásból származó bevételnek minősül. Ilyen esetben - mivel az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszközről van szó – a nyilvántartásba vett beruházási költség egy összegben elszámolható az értékesítéskor a bevétellel szemben. A beruházási költség a törvény szerinti költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban feltüntetett beszerzési árból és egyéb kiadásokból áll. Termőföld esetében a beszerzési ár a megszerzésre fordított összeg, amely örökölt termőföld esetében az illeték megállapításánál figyelembe vett, a hagyatéki teherrel (pl. hiteltartozással) nem csökkentett értéket jelenti. Felmerült egyéb kiadás lehet különösen az üzembe helyezés napjáig (a hasznosítás kezdetéig) felmerült, a termőföld megszerzésével összefüggő hitel kamata, a megszerzéssel összefüggő ügyvédi költség, öröklés esetén a hagyatéki eljárási költség, az illeték. (Az üzembe helyezés után megfizetett, költségként egyébként is elszámolt kamat nem része a beszerzési árnak.) Történelmi bázisjogosultság értékesítése, hasznosítása Az Szja-törvény a történelmi bázis jogosultság fogalmát - amely egyébként a 37/2009 (IV.3) FVM rendelet 1.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősül - az értelmező rendelkezések között a vagyoni értékű jogként nem nevesíti [Szja-törvény 3.§ (31) pont], e jog értékesítéséből, ideiglenes átengedéséből származó bevételt egyéni vállalkozásból származó bevételnek kell tekinteni.
Márciustól tovább szigorodik a jelzálog hitelezés Az utóbbi másfél évben jelentős változások indultak el a lakossági hitelezési piacon. Egyrészt az ügyfelek sokkal bizalmatlanabbak, óvatosabbak és tudatosabbak lettek, másrészt az átláthatatlan banki, finanszírozói magatartást, üzletpolitikát és a hitelközvetítők tevékenységét a törvényhozó jogszabályokkal igyekszik a tisztességes piaci verseny irányába terelni. Az új jogszabályok alkalmazásával egyrészt tovább szigorodnak a hitelhez jutás feltételei, másrészt a törvényhozó olyan normarendszer kialakítását kezdte meg, amely a fogyasztók számára - amennyiben ezt ismerik - már most mankó lehet egy hiteligénylési folyamat során: mit várhatnak el a hitelezőktől, azok képviselőitől és a hitelközvetítő irodák munkatársaitól. Változások 2010. március 01-től Márciustól a lakossági ügyfelek 20-40 százalékos önerő mellett juthatnak lakásvásárlási hitelhez, lízinghez, ha nem tudnak plusz ingatlant bevonni fedezetként. A gépjármű-hiteleknél 25-55 százalékos önerőt kell biztosítania a vásárlónak, a kölcsön futamideje legfeljebb 84 hónap lehet. Az ügyfeleknek viszont lehetőségük nyílik majd arra, hogy 14 napon belül indoklás nélkül elálljanak a hitelszerződésüktől, és a hitelek előtörlesztési díjainak mértékét is pontos szabályok rögzítik majd.
Vagyonadó: közeleg az első bevallási határidő Közeledik a vagyonadó első bevallási és befizetési határideje: az egyéni vállalkozóknak, az általános forgalmi adó fizetésre kötelezett magánszemélyeknek, valamint az eva alany egyéni vállalkozóknak és bevételi nyilvántartást vezető eva alany társaságoknak ugyanis február 25-ig kell bevallaniuk és befizetniük a vagyonadót, amely az Alkotmánybíróság határozata nyomán már csak a vízi járműveket, a légi járműveket és a nagy teljesítményű személygépkocsikat terheli. A magánszemélyeknek szja bevallásukkal egyidejűleg, 2010. május 20-ig, a nem magánszemély adózóknak a társasági adóról szóló bevallásukkal, az eva-alanyoknak pedig az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásukkal kell bevallás-benyújtási kötelezettségüknek eleget tenniük. Kivételt képeznek azok a társaságiadó-alanyok, akik az adóévtől eltérő üzleti évet választottak, nekik ugyanis a társasági adó bevallás benyújtási határidejétől függetlenül, 2010. május 31-ig kell a vagyonadó-bevallást beadniuk. A bevallást elektronikusan és postai úton is meg lehet tenni, a havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezett adózóknak azonban a vagyonadó-bevallásukat is elektronikus úton kell benyújtaniuk. Ez utóbbi esetben a nyomtatványt két példányban kell kézzel kitölteni, vagy az adóhatóság internetes kitöltő programjával elkészíteni, és a kitöltött egyik példányt határidőben eljuttatni az illetékes adóhatósághoz. A nyomtatvány aláírásáról egyetlen esetben sem szabad megfeledkezni, mert aláírás nélkül a bevallás érvénytelen lesz. A fizetendő adót két egyenlő részletben kell megfizetni, az első részletet a bevallás benyújtására előírt határidőig, a másodikat pedig 2010. szeptember 30-ig. A magánszemélyek csekken, banki átutalással, illetve az erre kijelölt ügyfélszolgálatokon akár bankkártyával is fizethetnek, a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók pedig a belföldi fizetési számlájukról történő átutalással vagy bankkártyával teljesíthetik fizetési kötelezettségüket. Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

























