Vészesen közeleg az egységes kérelmek beadási határideje: a gazdálkodók június 9-ig nyújthatják be kérelmeiket szankciómentesen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra figyelmeztet, hogy nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni az ügyintézést, mert a határidő után már nincs mozgástér.
2026. június 4., csütörtök
2026. március 16., hétfő
Káresemények bejelentése

A Magyar Államkincstár felé több mezőgazdasági káreseményt szigorú határidőn belül kell bejelenteni, és az első fontos dátum már nagyon közel van. A téli fagykárt legkésőbb április 15-ig lehet bejelenteni a Magyar Államkincstár kárbejelentő felületén. A tavaszi fagykár esetében a végső dátum május 31., míg az aszálykárt április 1. és szeptember 30. között lehet rögzíteni.
2025. november 20., csütörtök
Kárenyhítés...
2025. szeptember 27., szombat
Kincstári felhívás
A Magyar Államkincstár (Kincstár) felhívja a kárenyhítési kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelők figyelmét arra, hogy 2025. szeptember 30. napjáig beérkezőleg van lehetőség a 2025. évi kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének jogszerű teljesítésére. A 2025. október 1-jén indított, illetve beérkező átutalások már határidőn túli teljesítésnek minősülnek!
2025. április 9., szerda
Agrárkár-enyhítés
Az agrárkár-enyhítési rendszer lehetőséget teremt a tavaszi fagy által okozott károk részleges enyhítésére. A kárenyhítő juttatás iránti jogosultság érdekében már a kárbejelentéskor körültekintően kell eljárni a mezőgazdasági termelőnek - hívta fel a figyelmet közleményében az Agrárminisztérium. Tavaszi fagy akkor valósul meg, ha a kockázatviselés helyén a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 Celsius-fok vagy annál alacsonyabb hőmérséklet áll fenn. Erről a termelő a HungaroMet honlapján tud tájékozódni. A kárbejelentést alapesetben a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtenni. Mivel a bejelentés határideje az egységes kérelem benyújtásának időszakára esik, ezért a bejelentési határidő legkésőbb 2025. május 31-re hosszabbodik.
2025. március 13., csütörtök
Nitrát adatszolgáltatás
2023. július 25., kedd
Nébih - felügyeleti díj
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2023-ra vonatkozó felügyeleti díj első részletének fizetési határideje július 31., a bevallási felület a Nébih ügyfélprofil rendszerében érhető el - közölte kedden az MTI-vel a hivatal. A felügyeleti díj a központi elektronikus fizetési és elszámolási rendszer (EFER) révén már online is kiegyenlíthető - írták. A hivatal korábbi közleménye szerint a második részlet befizetési határideje 2024. január 31.(f:mti)
2023. január 16., hétfő
Növénybiztosítás...
2022. szeptember 22., csütörtök
Tanyafejlesztési pályázat
A következő beadási határidő 2022. november 12. További részletek itt érhetők el.
2022. január 30., vasárnap
MobilGazda információk
2022. január 5., szerda
webGN
2020. szeptember 27., vasárnap
Figyeljen a határidőkre!
Ne felejtsd el! Íme a legfontosabb dátumok, amelyekre figyelni kell. Támogatások, pályázatok, kötelezettségek és hozzájuk kapcsolódó határidők az agráriumban dolgozók részére. (F:agroinform.hu) https://www.agroinform.hu/palyazatok/ne-felejtsd-el-ime-a-legfontosabb-datumok-amelyekre-figyelni-kell-45612-001?utm_source=hirstart&utm_medium=cpc&utm_campaign=HIRpromo&utm_content=45612
2020. július 22., szerda
Almafelvásárlási szerződések...
Elérkezett az almafelvásárlásokhoz kapcsolódó szerződéskötési határidő
A hatályos hazai jogszabályi előírások (a továbbiakban: törvény)1 értelmében, a meggy mellett az alma Magyarországon történő feldolgozása esetén is kötelező írásban rögzíteni a gyümölcsök értékesítésére irányuló szerződést. A dokumentum kötelező tartalmi elemeit európai uniós rendelet2 határozza meg, amely egyebek mellett azt is lefekteti, hogy a szerződésben írásban kell rögzíteni a beszállított termékért fizetendő árat.
A törvény alapján tehát az alma Magyarországon történő értékesítésére irányuló szerződést a szállítás megkezdése előtt írásba kell foglalni. A szerződések írásba foglalása, a feldolgozásra szánt alma értékesítésében résztvevő minden szereplő, azaz a közvetítő kereskedelem vonatkozásában is kötelező előírás.
Fontos továbbá, hogy valamennyi szerződés a jogszabályi előírásoknak megfelelően tartalmazza a termékért fizetendő árat.
A szerződésben foglaltakat a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a kötelezettség megszegését, ágazatfelügyeleti bírságot szab ki, amelynek legkisebb mértéke tízezer forint, legmagasabb mértéke 50 millió forint.
Az érintettek a szerződéskötési kötelezettséggel kapcsolatos kérdéseiket az mgei@nebih.gov.hu e-mail címre küldhetik el. (F: Nébih)
1 a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 7/A.§
2 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 168. cikk (4) bekezdése
2020. június 27., szombat
Öntözésfejlesztési pályázatok
2020. május 28., csütörtök
Határidők és kötelezettségek a növénytermesztésben
https://agroforum.hu/agrarhirek/novenytermesztes/hataridok-az-egyes-kotelezettsegek-eseten-a-novenytermesztesben/
2019. július 31., szerda
Esedékes az élelmiszerlánc-felügyeleti díj
2012. november 28., szerda
Szankciók...
2012. február 20., hétfő
Főbb aktuális határidők
| Monitoring adatszolgáltatás EMVA-HOP | február 13. - március 12. | |
| Juh és kecske állatállomány elektronikus jelölése kapcsán nyújtandó 2012. évi támogatási kérelem | 2012. február 1 - február 28. | |
| Védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó támogatás kifizetési kérelme | 2012. február 1- február 28. | |
| Szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatás kifizetési kérelme – gyűjtési időszak | 2012. január 1-2012. március 3. | |
| 2012. évi Iskola- Gyümölcs Program- Termékkel való ellátás második időszaka | 2012. január 2- 2012. március 16. | |
| Mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtott támogatás kifizetési kérelme | 2012. február 1- február 28. | |
| Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatások kifizetési kérelme | 2012. február 1- 2012. május 31. | |
| Európai Halászati Alapból a 2. támogatási tengely szerint nyújtandó támogatások kifizetési kérelme | 2012. február 1- február 29. | |
| Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetési kérelme | 2012. február 1- május 31. | |
| Baromfi telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetési kérelme | 2012. február 1- május 31. | |
| Kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatás kifizetési kérelme | 2012. február 1- május 31. | |
| Kertészet korszerűsítéséhez nyújtott támogatás kifizetési kérelme | 2012. február 1- május 31. | |
| Erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetési kérelme | 2012. február 1- május 31. | |
| Mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatás kifizetési kérelme | 2012. február 1- május 31. | |
| Turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatás kifizetési kérelme | 2012. február 1- május 31. | |
| Falumegújításra és -fejlesztésre nyújtandó támogatás kifizetési kérelme | 2012. február 1- május 31. | |
| Vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatás kifizetési kérelme | 2012. február 1- május 31. | |
| Melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások kifizetési kérelme | 2012. február 1- május 31. | |
| Mezőgazdasági utak fejlesztéséhez nyújtandó támogatások kifizetési kérelme | 2012. február 1- május 31. | |
| Mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás kifizetési kérelme | 2012. február 1- május 31. | |
| Nem élelmiszeripari célú kiskapacitású, növényi alapú nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek létesítéséhez nyújtandó támogatás kifizetési kérelme | 2012. február 1- május 31. | |
| Növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtott támogatás kifizetési kérelme | 2012. február 1- május 31. | |
| Varroa atka elleni gyógyszeres védekezés támogatási kérelem (II.időszak) | 2012. április 6. |
2011. február 23., szerda
PTI tájékoztató 2011.02.22
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-02-22
Tartalom
Mire figyel és mit vizsgál az adóhivatal idén?
Március 31-ig lehet termékdíj átalányt fizetni
Egyéni vállalkozók és de minimis támogatások
A magán-nyugdíjpénztári tagság megszűnését nem kötelező bejelenteni
Lejár a határidő a nagycsaládosok részére adható gázárkedvezmény igénylésére
Mire figyel és mit vizsgál az adóhivatal idén?
Az adóhivatal közzétette 2011 évi ellenőrzési irányelveit. Az adóhatóság az idén is mindent vizsgál, amit eddig, emellett számos új feladatot is kaptak a revizorok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idei ellenőrzési irányelvei szerint. Vagyonosodási vizsgálatból az eddiginél kevesebbet - 800-1.000 darabot - terveznek, s csak akkor kerül rá sor, ha egyéb vizsgálat során felmerül az indokoltsága.
Az idén új feladat lesz a transzferárak ellenőrzése a kis- és középvállalkozásoknál, a reklámköltségek elszámolásának ellenőrzése a társaságoknál, a különadó ellenőrzése a magánszemélyeknél, a fordított adózás szabályainak vizsgálata az üvegházhatású gáz kvótakereskedelmében és a játékadó fokozott ellenőrzése.
A tevékenységeket tekintve az idén is elsősorban a szolgáltató szektort, ezen belül is elsősorban a nagykereskedelmet jelölték ki ellenőrzésre. Emellett fokozottan figyelemmel kíséri az adóhatóság, többek között, az őrző-védő szolgáltatókat, illetve a vagyonkezelői, tanácsadói szolgáltatást nyújtókat, építmény üzemeltetőket. Az építőipar, az élelmiszergyártás, a húsfeldolgozás és tartósítás mellett az erdőgazdálkodás és fakitermelés is fókuszba került.
Az ellenőrzéseket megalapozó kockázatkezelés, kiválasztás során az adózói életút különböző szakaszaihoz (alakulás, működés, átalakulás, megszűnés) köthető kockázati tényezőkre, másrészt a kockázatos adózói kapcsolatokra összpontosítanak.
Az idén is számíthatnak ellenőrzésre az induló vállalkozások, aminek fő célja a fantom cégek kiszűrése. Gyanúra adhat okot, ha a székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja vagy a cég külföldi ügyvezetője belföldön csak kézbesítési meghatalmazottja útján van jelen, vagy az alacsony tőkével megalakuló vállalkozás már a működés megkezdését követő időszakban nagy összegű fizetendő, és emellett közel azonos levonható általános forgalmi adót (áfa) szerepeltet a bevallásában.
Továbbra is fokozott figyelemmel kísérik azokat a működő vállalkozásokat is, amelyek nem nyújtottak be bevallást; gyakorta változtatják székhelyüket, illetékességüket, illetve tulajdonosukat; nagy összegű adóhátralékot halmoztak fel az értékesítés jelentős növekedése mellett; tartósan veszteséget mutatnak ki; a veszteséget tagi kölcsönnel finanszírozzák; amelyeknél adóminimalizálás tapasztalható, vagy a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán alapuló szervezett csalásban való részvétel gyanúja merül fel.
A vállalkozások megszűnése esetén az adóhatóság a vállalkozási vagyon nyomon követésére összpontosít.
Az ellenőrzések érintik a korábban vizsgált adóelkerülők, fantom cégek tulajdonosai által alapított új cégeket, az azonos székhellyel, tulajdonosi körrel, ügyvezetővel rendelkező, egymással kapcsolatban álló társaságokat, azokat a cégeket, amelyek tulajdonosainak székhelye alacsony adókulcsú (offshore) államokban található, illetve amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal állnak üzleti kapcsolatban.
A háromezer legnagyobb adózónál háromévente kötelezően vizsgálódik az adóhatóság.
Az idén stratégiai kérdés az ellenőrzésben, hogy a NAV minél hamarabb fellépjen a jogellenesen ténykedő adózókkal szemben. Előtérbe kerülnek az aktuális gazdasági folyamatok, ennek megfelelően az adatgyűjtés és az ellenőrzések jelentős része is a vizsgálatok elrendelésének évét, illetve az azt megelőző egy-három évet érinti majd.
Emelkedni fog a helyszíni vizsgálatok, adatgyűjtések száma azoknál az adózóknál, amelyek másik főigazgatóság illetékességi körébe helyezték át a székhelyüket, valamint jelentős beruházások esetén, különösen, ha támogatások felhasználásával valósult meg.
Továbbra is nagy szerepet kapnak a kiutalások előtti ellenőrzések a jogosulatlan visszaigénylések gyors megakadályozására, ami azért is különösen fontos, mert a megállapítások 85 százaléka áfához kapcsolódik - mutatott rá az elnökhelyettes. A bevallások utólagos ellenőrzése során pedig továbbra is kiemelten kezelik a fiktív számlázás, a körbeszámlázásos ügyletek és értékesítési láncok felderítését, a társadalombiztosítási bevételek megrövidítésének feltárását.
A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtésekre elsősorban a vendéglátásra, az egyéb személyi szolgáltatásokra (például fodrászok, asztrológusok, jósok), a reklámra, piackutatásra és munkaerőpiaci szolgáltatásra vonatkozóan kerül sor.
Az idei évtől az ellenőrzési irányelvek magukba foglalják a vámra, jövedéki adóra és környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó célkitűzéseket is. Varga Árpád elmondta: a vámellenőrzések során a hatóság többek között az áruosztályozás jogszerűségének, továbbá a textil- és ruházat, cipő- és lábbeli termékek importjának szentel majd kiemelt figyelmet. A jövedéki ellenőrzések során megkülönböztetett cél a jövedéki termékek illegális importjának és a dohánygyártmányok feketepiacának visszaszorítása, illetve a párlatok illegális forgalomba kerülésének megakadályozása.
Március 31-ig lehet termékdíj átalányt fizetni
Március 31-ig kell megfizetni a környezetvédelmi termékdíjat azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek a termelésből származó éves nettó árbevételük nem haladja meg az 50 millió forintot - hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Agrárkamara (MA).
A kamara hangsúlyozza: ez a fizetési kötelezettség azokra vonatkozik, akik vállalták, hogy termékdíj átalányt fizetnek. Azoknak a termelőknek, akik idén is így akarják fizetni a termékdíjat, azt április 20-ig kell jelezniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV-nak).
Az átalány fizetési kötelezettség a mezőgazdasági termelők mellett az őstermelőkre, családi gazdálkodókra, de társaságokra is vonatkozik.
A közlemény szerint annak a termelőnek, akinek az éves árbevétele nem haladja meg a 10 millió forintot, 2.000 forint termékdíj átalányt kell fizetnie, míg 10 és 50 millió forint bevétel között 7.000 forint az átalány.
Annak a termelőnek, aki évközben kezdett környezetvédelmi termékdíj köteles tevékenységet, és ezt be is jelentette a vámhatósághoz, 5.000 forint átalányt kell fizetnie. A fizetendő termékdíjat a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) Környezetvédelmi termékdíj adóbevételi számlaszámára kell teljesíteni.
Az agrárkamara arra is felhívja a figyelmet, hogy az értékesítésből származó éves árbevétel alapján az átalánykötelezettséget évről évre felül kell vizsgálni. Ha a tárgyévet megelőző évben - vagyis 2010-ben - a termelő tevékenységből származó árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot, akkor az átalány szabályai szerint tehet eleget a mezőgazdasági termelő kötelezettségeinek 2011-ben is, de ezt az idén is, április 20-ig be kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.
Egyéni vállalkozók és de minimis támogatások
Az Európai Közösség alapszerződése a közös piaccal összeegyeztethetetlennek minősít minden olyan – az adott állam adórendszerének keretein belül vagy azon kívül nyújtott – támogatást, amely egyes vállalkozásokat előnybe részesítve alkalmas a verseny torzítására. Ugyanakkor van a támogatásoknak egy olyan csekély összege, kerete, amelynek érvényesítése még nem ellentétes a közösségi joggal.
A keret azt jelenti, hogy az ide tartozó támogatás bármely három adóévben, általános esetben legfeljebb 200.000 eurónak megfelelő összegű lehet, kivéve a szállítási ágazatot, ahol 100.000 euró a felső határ (eltérő szabályok vonatkoznak pl. a mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozások támogatására is). A számítást a három év vonatkozásában gördülő módszerrel kell elvégezni.
Az aktuális adóévre még elszámolható összeget úgy kapjuk meg, hogy a keretből levonjuk a megelőző két adóévre elszámolt támogatás összegét. A számítás elvégzése szempontjából lényeges, hogy az adórendszeren belüli támogatások esetén az adóbevallás benyújtásának napját kell a támogatás megszerzése időpontjának tekinteni.
Csekély összegű („de minimis”) támogatásnak minősül minden olyan támogatás, amelyet jogszabály illetve jogszabályi felhatalmazáson alapuló pályázati kiírás annak minősít. Ebbe a körbe tartoznak az adórendszer keretein belül érvényesíthető, az adott törvény által nevesített, egyes – az adó alapot vagy az adót csökkentő – kedvezmények.
Az egyéni vállalkozók esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény határozza meg, hogy milyen esetben kell az adott kedvezményt, adóelőnyt a csekély összegű támogatások keretébe tartozónak tekinteni. Így ide tartozott a 2010. június 30-ig hatályos szabályok alapján alkalmazható úgynevezett sávos adózásból származó adómegtakarítás is, ha az egyéni vállalkozó teljesítette azokat a feltételeket, amelyek mellett 50 millió forint vállalkozói személyi jövedelemadó alapig 19% helyett 10%-os adómértékkel számolhatott.
A 2010. július 1-től alkalmazható módosult törvényi rendelkezés értelmében az év második felére vonatkozóan feltétel nélkül alkalmazhatóvá vált a 10%-os adómérték 250 millió forint adóalapig, 2011-től pedig 500 millió forintig. Az új szabályok alapján nemcsak azok a feltételek szűntek meg, amelyeknek előzetesen teljesülniük kellett az alacsonyabb adókulcs alkalmazhatóságához (input feltételek), de az ilyen módon elért adómegtakarítás felhasználása nem kötött, és azt külön nyilvántartani sem kell a továbbiakban. Változás az is, hogy az új törvényi rendelkezés a második félévtől nem minősíti csekély összegű támogatásnak a kedvezményes adókulcs érvényesítése következtében kieső adó összegét.
A változás azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozónak a 2010. évre vonatkozó 1053-as számú adóbevallásának elkészítése során csak az első félévre vonatkozóan számított – a legfeljebb 50 millió forintig terjedő adóalapra vetítve 9%-os, csekély összegűnek minősülő támogatásról kell számot adnia. A második félévtől kezdődően ilyen módon realizált adómegtakarítás már nem csökkenti az egyéni vállalkozó „de minimis” keretét, amely lehetőség arra, hogy nagyobb összegben vegyen igénybe akár az adórendszer keretein belül, akár azon kívül olyan támogatásokat, amely támogatások továbbra is „de minimis” támogatásnak minősülnek és az igénybevételük korlátozott.
Forrás:www.apeh.hu
A magán-nyugdíjpénztári tagság megszűnését nem kötelező bejelenteni
A magánnyugdíj-pénztári tagság megszűnése esetén az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén nem kötelező a változást bejelenteni
A Nemzeti Adó és Vámhivatal megerősíti azt az információt, miszerint a magánnyugdíjpénztári tagság megszűnése esetén az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépéskor a munkáltatónak bejelentési és változásbejelentési kötelezettsége nem keletkezik.
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdéssel kimondja, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról 2011. január 31. napjáig kell nyilatkoznia. A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő, e törvény alapján magán-nyugdíjpénztári taggá vált személy magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya nyilatkozat hiányában 2011. március 1. napjával megszűnik.
A kifizetőnek (munkáltatónak) az adóhatóság által rendszeresített ’T1041 számú bejelentő- és változásbejelentő adatlapon (adatlap a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól) a foglalkoztatott magánnyugdíjpénztári tagságának megszűnését, illetve változását nem kell bejelentenie az adóhatóság felé, tekintettel arra, hogy az Art. 16. § (4) bekezdés b) pontja ezt nem írja elő. A ’T1041-es adatlap kitöltési útmutatója tájékoztatásként tartalmazza, hogy a magánnyugdíj-pénztárból történő kilépés esetén az adatlap erre vonatkozó rovatainak kitöltése ugyan az adatok ismeretében kitölthető, de ebben az esetben sem kötelező.
Forrás: www.apeh.hu
Lejár a határidő a nagycsaládosok részére adható gázárkedvezmény igénylésére
A nagycsaládosok - akik három vagy több gyermek után családi pótlékban részesülnek - kedvezményes áron vehetik igénybe a földgázt, amennyiben erre irányuló kérelmüket 2011. február 28-ig eljuttatják a bejelentett lakóhely, illetve tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Igazgatóságához.
A kedvezmény az igénylőlap kitöltésével és a csatolt utolsó havi gázszámla másolatával igényelhető. Társasházban élőknek nem kell számlát mellékelni.
Az igénylőlap a Kincstár honlapjáról (www.allamkincstar.gov.hu), a megyei igazgatóságoktól és a gázszolgáltatóktól is beszerezhető.
Akik 2011. február 28-ig igényüket nem nyújtják be, 2011. évre már nem vehetik igénybe támogatást.
A kedvezménnyel összefüggő kérdések megválaszolására a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatai, illetve a Call Center (06-1-452-2910, 06-30-344-0045, 06-70-460-9005, 06-20-881-9535) munkatársai rendelkezésére állnak.
Tájékoztatásul közöljük, hogy 2012. évre a nagycsaládosok az árkedvezményre vonatkozó igényüket 2011. július 1. és 2011. szeptember 30. között nyújthatják be a Kincstár megyei igazgatóságaihoz.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.











