PTI tájékoztató - 2011.03.8

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél

Tartalom
Hogyan inkasszál az adóhivatal?
Módosítják a kkv. törvényt a szektor támogatása érdekében
Üzletszerű ingatlanértékesítés - egy NAV esettanulmány
Innovációs járulék csökkentő tételek szabályszerű elszámolása, 2011 évi változások
Különadóval kapcsolatos kifizetői adatszolgáltatás

Hogyan inkasszál az adóhivatal?
Az adóhatóság a költségvetési bevételek teljesülése érdekében kényszerintézkedéseket foganatosíthat. A hatósági átutalási megbízás, korábbi, még ma is közismertebb nevén az inkasszó intézményével mind a magánszemélyek, mind a gazdálkodó szervezetek találkozhatnak.

A bankszámlanyitásra kötelezett személyeknek legalább egy pénzforgalmi számlával kell rendelkezniük, - sok esetben több számlájuk is van - ez az adózó törzsadataiban szerepel, így ez hivatalból rendelkezésre áll. A számlanyitásra nem kötelezettek esetében viszont a pénzintézeteket kell az információért megkeresnie az adóhatóságnak.

Az adóhatóság jellemzően előzetes értesítés nélkül, a tartozás összegének nagyságától függetlenül kezdi meg a végrehajtást, amelyre a hatályban lévő jogszabályi előírások feljogosítják. Ha az esedékességig a kötelezettséget az adózó nem fizeti meg, rövid időn belül számítani lehet az inkasszóra, hacsak nincs azt kizáró tényező, pl. fizetési kedvezmény iránti kérelem.

Az adóhatóság bankonként egy számlára kezdeményezi az inkasszót, a pénzintézet azonban a megjelölt számlaszámon túl - azon elegendő fedezet hiányában - köteles kiterjeszteni a teljesítést minden fizetési-számla szerződés, betétszerződés, takarék-betét szerződés alapján kezelt, az adóst megillető összegre is. A több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt pénzösszeg teljes egészében végrehajtás alá vonható bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés esetében. Ha a számlán nincs elegendő fedezet, a pénzintézet 35 napig sorba állítja a megbízást. Elsősorban a forintban kezelt összegekből teljesít a bank, - ezen belül is az alacsonyabb kamatozásúval indít- ezt követően alkalmazza az inkasszót a külföldi pénznemben rendelkezésre álló összegre.

Különbséget kell azonban tenni, az alábbi két adózói csoport között; míg a magánszemélyek esetében az öregségi nyugdíj összege mentességet élvez, annak négyszerese feletti összeg korlátlanul inkasszálható, a kettő között pedig 50% vonható le, addig a gazdálkodók esetében ilyenfajta korlátozás nincsen.

Az „úton lévő”, de az esedékességet követő befizetésekkel rendezett kötelezettségre kiadott inkasszóval leemelt pénzt az adóhatóság visszautalja, 8 napon belül késedelmi kamat térítése nélkül, míg a megjelölt határidőt követően a jogszabályban meghatározott kamattal növelten.
Forrás: www.apeh.hu
NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága

Módosítják a kkv. törvényt a szektor támogatása érdekében
A kormány módosítaná a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatásáról szóló törvényt, hogy a vállalkozások fel tudják venni az Agrár Széchenyi Kártya által biztosított hitelt. Szatmáry Kristóf államtitkár expozéjában azt mondta, technikai jellegű módosításról van szó, mert a Széchenyi Kártya alanyi köre eltér az Agrár Széchenyi Kártya alanyi körétől.
A hitel összege 500 ezer forinttól 25 millió forintig terjed, a futamidő 3 év, az összeg szabad felhasználású. Ennek segítségével csökkenthető a versenyhátrány, 20 milliárdos forrás válhat elérhetővé, ha a kormány bevezeti ezt tavasszal.

Felhívták aa figyelmet, hogy ennek segítségével fejleszteni lehet a biogazdálkodás gépesítését is, ami az egyik kitörési pontja lehet az agráriumnak.

A törvénymódosítást már tárgyalja az országgyűlés.

Üzletszerű ingatlanértékesítés - egy NAV esettanulmány
A kedvezményes adózási szabályokat akarta kihasználni, ezzel az államháztartást csaknem 150 millió forinttal megkárosította az a budapesti adózó, aki sorozatos és üzletszerűen folytatott ingatlanértékesítésekből származó jövedelmét – magánszemély szokásos mértékű, hétköznapi jogügyleteinek álcázva – külön adózó jövedelemként tüntette fel.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Adó Főigazgatósága a személyi jövedelemadó bevallások utólagos ellenőrzése során figyelt fel arra a budapesti magánszemélyre, aki éveken át összesen 490 millió forint ingatlanértékesítésből származó külön adózó jövedelmet vallott be, így adófizetési kötelezettségét is a kedvezményes adókulcsú szabályok alapján állapította meg.

Az ügyben indult adóhatósági eljárás során kiderült, hogy az adózó több ingatlant vásárolt, amelyek egyikében sem volt bejelentve állandó lakosként, egyiket sem használta életvitelszerűen, ezzel szemben ezekből rövid időn belül közel 70-et haszonnal továbbértékesített. Az adóhatóság megállapította, hogy ez üzletszerű tevékenységnek minősül, ezért nem tartozik a kedvezményes ingatlan adózási rendelkezések alá. Mindezek következtében a hatóság az adózó ingatlanforgalmazásból származó jövedelmét az általános adózási szabályok alá eső jövedelemnek minősítette és ennek alapján állapította meg az adókötelezettséget. A magánszemély végül csaknem 150 millió forint adókülönbözet megállapításával szembesülhetett.

A NAV fokozottan ellenőrzi a magánszemélyek sorozatos ingatlan adásvételével összefüggő adózási szabályok betartását, így a jövőben is lehet számítani hasonló ellenőrzésekre.
Forrás: www.apeh.hu
Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága

Innovációs járulék csökkentő tételek szabályszerű elszámolása, 2011 évi változások
Cikkünk célja az innovációs járulék fizetésére kötelezett gazdasági társaságok figyelmének felhívása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2011. évi változásaira, valamint a bruttó kötelezettséget csökkentő tételek szabályszerű elszámolására.

Az innovációs járulék fizetendő összegének meghatározása lényegileg nem változott:

Járulék éves bruttó összege = iparűzési adó alapja * 0,3 %

Járulék éves nettó összege = járulék éves bruttó összege - csökkentő tételek.

Csökkentő tételként elszámolható (a változás aláhúzott vastag betűkkel jelölve):

- a saját kutatás-fejlesztési (a továbbiakban: K+F) tevékenység közvetlen költsége, valamint

- a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő, és a közhasznú szervezetként, illetve annak keretében működő nonprofit kutatóhelytől a saját tevékenységhez megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység költsége,

azzal, hogy a levonható költségeket csökkenteni kell a kutatásra kapott állami támogatással.

A kutatás tartalmára nézve az Atv. 12. §-ának és 4. § (3) bekezdésének való együttes megfelelés szükséges, vagyis az alapkutatás, az ipari vagy alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés számolható csak el csökkentő tételként.

Az adóhatóság a kutatás tartalmi megítélése során az OECD módszertani kiadványát, a Frascati kézikönyvet veszi alapul. Általánosságban az minősül az Atv. szerint elfogadható K+F tevékenységnek, melynek során valamilyen új tudományos vagy műszaki eredmény, ismeret születik, és a fejlesztési munka (projekt) célja valamely tudományos és/vagy műszaki bizonytalanság feloldása.

Nem minősül adócsökkentésre alkalmas kutatás-fejlesztésnek például a rutinszerű szoftverfejlesztés, valamint az olyan kutatások, melyek során új eljárást, módszert nem dolgoznak ki, rutinszerű változtatásokat végeznek, már meglevő kutatási eredményeket használnak fel új „dolgok”, ismeretek létrehozatala nélkül. A társaságnál esetlegesen újnak minősülő technikák, eszközök beszerzésére irányuló projektek – beruházások, bővítő beruházások – sem minősülnek az adóból levonható tételnek.

2010. december 31-éig – tehát a naptári évvel egyező üzleti év esetén utoljára a 2011.05.31-éig beadandó bevallásban – azon vásárolt K+F szolgáltatások is elszámolhatók voltak csökkentő tételként, amelyek nem kapcsolódtak saját kutatás-fejlesztéshez. A 2010. évi CXXIII. törvény alapján a 2011-es adóévtől már csak a saját kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódóan megbízott költségvetési (pl. állami egyetemek) vagy nonprofit kutatóhelyek (pl. a bíróságon közhasznúként nyilvántartott alapítvány, közalapítvány, köztestület, nonprofit gazdasági társaság, mely alap-, illetve főtevékenységként, vagy ahhoz kapcsolódóan végez kutatás-fejlesztési tevékenységet) által számlázott költség számolható el szerződés és részletes teljesítésigazolás alapján. Javasolható, hogy a kutatás folyamatát, egyes lépéseit, eredményeit szigorúan dokumentálja a kutatást végző szervezet, a dokumentumokat pedig az adócsökkentést elszámoló társaság gondosan őrizze meg.

(A részletes szabályokat az Atv., továbbá a nonprofit kutatóhelyre vonatkozóan a 2004. évi CXXXIV. törvény, a közhasznú szervezetekre vonatkozóan pedig az 1997. évi CLVI. előírásai tartalmazzák.)
Forrás: www.apeh.hu
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága

Különadóval kapcsolatos kifizetői adatszolgáltatás
NAV Közlemény a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadóval kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségről

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló – a 2010. évi CXXIV. törvény által módosított – 2010. évi XC. törvény rendelkezései szerint, az előírások hatályba lépése előtt (azaz a magánszemély által 2005. január 1-jétől 2010. december 29-éig terjedő időszakon belül) megszerzett 98%-os különadó alapját képező bevételről adatszolgáltatásra kötelezett adózó 2011. március 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a magánszemélyek munkavégzésre irányuló jogviszonyának megszűnésével összefüggésben, magánszemélyenként a jövedelem juttatásának éve (évei) szerinti bontásban, a 2005. január 1. és 2010. december 29. napja közötti időszakban, az adatszolgáltatásra kötelezett által kifizetett különadó-alapot képező összeget, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterheket, járulékokat (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is) és egyéb adatokat.

Az adatszolgáltatás az 53K számú adatlapnak megfelelő tartalommal, csak elektronikus úton teljesíthető!

Az adatszolgáltatást teljesítésére az alábbi szervezetek kötelezettek:

* a költségvetési szerv,
* az állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított szervezet,
* az állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból fenntartott szervezet,
* az állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból működési támogatásban részesített szervezet,
* a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatók.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató 2011.02.22

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-02-22

Tartalom
Mire figyel és mit vizsgál az adóhivatal idén?
Március 31-ig lehet termékdíj átalányt fizetni
Egyéni vállalkozók és de minimis támogatások
A magán-nyugdíjpénztári tagság megszűnését nem kötelező bejelenteni
Lejár a határidő a nagycsaládosok részére adható gázárkedvezmény igénylésére

Mire figyel és mit vizsgál az adóhivatal idén?
Az adóhivatal közzétette 2011 évi ellenőrzési irányelveit. Az adóhatóság az idén is mindent vizsgál, amit eddig, emellett számos új feladatot is kaptak a revizorok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idei ellenőrzési irányelvei szerint. Vagyonosodási vizsgálatból az eddiginél kevesebbet - 800-1.000 darabot - terveznek, s csak akkor kerül rá sor, ha egyéb vizsgálat során felmerül az indokoltsága.

Az idén új feladat lesz a transzferárak ellenőrzése a kis- és középvállalkozásoknál, a reklámköltségek elszámolásának ellenőrzése a társaságoknál, a különadó ellenőrzése a magánszemélyeknél, a fordított adózás szabályainak vizsgálata az üvegházhatású gáz kvótakereskedelmében és a játékadó fokozott ellenőrzése.

A tevékenységeket tekintve az idén is elsősorban a szolgáltató szektort, ezen belül is elsősorban a nagykereskedelmet jelölték ki ellenőrzésre. Emellett fokozottan figyelemmel kíséri az adóhatóság, többek között, az őrző-védő szolgáltatókat, illetve a vagyonkezelői, tanácsadói szolgáltatást nyújtókat, építmény üzemeltetőket. Az építőipar, az élelmiszergyártás, a húsfeldolgozás és tartósítás mellett az erdőgazdálkodás és fakitermelés is fókuszba került.

Az ellenőrzéseket megalapozó kockázatkezelés, kiválasztás során az adózói életút különböző szakaszaihoz (alakulás, működés, átalakulás, megszűnés) köthető kockázati tényezőkre, másrészt a kockázatos adózói kapcsolatokra összpontosítanak.

Az idén is számíthatnak ellenőrzésre az induló vállalkozások, aminek fő célja a fantom cégek kiszűrése. Gyanúra adhat okot, ha a székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja vagy a cég külföldi ügyvezetője belföldön csak kézbesítési meghatalmazottja útján van jelen, vagy az alacsony tőkével megalakuló vállalkozás már a működés megkezdését követő időszakban nagy összegű fizetendő, és emellett közel azonos levonható általános forgalmi adót (áfa) szerepeltet a bevallásában.

Továbbra is fokozott figyelemmel kísérik azokat a működő vállalkozásokat is, amelyek nem nyújtottak be bevallást; gyakorta változtatják székhelyüket, illetékességüket, illetve tulajdonosukat; nagy összegű adóhátralékot halmoztak fel az értékesítés jelentős növekedése mellett; tartósan veszteséget mutatnak ki; a veszteséget tagi kölcsönnel finanszírozzák; amelyeknél adóminimalizálás tapasztalható, vagy a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán alapuló szervezett csalásban való részvétel gyanúja merül fel.

A vállalkozások megszűnése esetén az adóhatóság a vállalkozási vagyon nyomon követésére összpontosít.

Az ellenőrzések érintik a korábban vizsgált adóelkerülők, fantom cégek tulajdonosai által alapított új cégeket, az azonos székhellyel, tulajdonosi körrel, ügyvezetővel rendelkező, egymással kapcsolatban álló társaságokat, azokat a cégeket, amelyek tulajdonosainak székhelye alacsony adókulcsú (offshore) államokban található, illetve amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal állnak üzleti kapcsolatban.

A háromezer legnagyobb adózónál háromévente kötelezően vizsgálódik az adóhatóság.

Az idén stratégiai kérdés az ellenőrzésben, hogy a NAV minél hamarabb fellépjen a jogellenesen ténykedő adózókkal szemben. Előtérbe kerülnek az aktuális gazdasági folyamatok, ennek megfelelően az adatgyűjtés és az ellenőrzések jelentős része is a vizsgálatok elrendelésének évét, illetve az azt megelőző egy-három évet érinti majd.

Emelkedni fog a helyszíni vizsgálatok, adatgyűjtések száma azoknál az adózóknál, amelyek másik főigazgatóság illetékességi körébe helyezték át a székhelyüket, valamint jelentős beruházások esetén, különösen, ha támogatások felhasználásával valósult meg.

Továbbra is nagy szerepet kapnak a kiutalások előtti ellenőrzések a jogosulatlan visszaigénylések gyors megakadályozására, ami azért is különösen fontos, mert a megállapítások 85 százaléka áfához kapcsolódik - mutatott rá az elnökhelyettes. A bevallások utólagos ellenőrzése során pedig továbbra is kiemelten kezelik a fiktív számlázás, a körbeszámlázásos ügyletek és értékesítési láncok felderítését, a társadalombiztosítási bevételek megrövidítésének feltárását.

A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtésekre elsősorban a vendéglátásra, az egyéb személyi szolgáltatásokra (például fodrászok, asztrológusok, jósok), a reklámra, piackutatásra és munkaerőpiaci szolgáltatásra vonatkozóan kerül sor.

Az idei évtől az ellenőrzési irányelvek magukba foglalják a vámra, jövedéki adóra és környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó célkitűzéseket is. Varga Árpád elmondta: a vámellenőrzések során a hatóság többek között az áruosztályozás jogszerűségének, továbbá a textil- és ruházat, cipő- és lábbeli termékek importjának szentel majd kiemelt figyelmet. A jövedéki ellenőrzések során megkülönböztetett cél a jövedéki termékek illegális importjának és a dohánygyártmányok feketepiacának visszaszorítása, illetve a párlatok illegális forgalomba kerülésének megakadályozása.

Március 31-ig lehet termékdíj átalányt fizetni
Március 31-ig kell megfizetni a környezetvédelmi termékdíjat azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek a termelésből származó éves nettó árbevételük nem haladja meg az 50 millió forintot - hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Agrárkamara (MA).
A kamara hangsúlyozza: ez a fizetési kötelezettség azokra vonatkozik, akik vállalták, hogy termékdíj átalányt fizetnek. Azoknak a termelőknek, akik idén is így akarják fizetni a termékdíjat, azt április 20-ig kell jelezniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV-nak).

Az átalány fizetési kötelezettség a mezőgazdasági termelők mellett az őstermelőkre, családi gazdálkodókra, de társaságokra is vonatkozik.

A közlemény szerint annak a termelőnek, akinek az éves árbevétele nem haladja meg a 10 millió forintot, 2.000 forint termékdíj átalányt kell fizetnie, míg 10 és 50 millió forint bevétel között 7.000 forint az átalány.

Annak a termelőnek, aki évközben kezdett környezetvédelmi termékdíj köteles tevékenységet, és ezt be is jelentette a vámhatósághoz, 5.000 forint átalányt kell fizetnie. A fizetendő termékdíjat a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) Környezetvédelmi termékdíj adóbevételi számlaszámára kell teljesíteni.

Az agrárkamara arra is felhívja a figyelmet, hogy az értékesítésből származó éves árbevétel alapján az átalánykötelezettséget évről évre felül kell vizsgálni. Ha a tárgyévet megelőző évben - vagyis 2010-ben - a termelő tevékenységből származó árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot, akkor az átalány szabályai szerint tehet eleget a mezőgazdasági termelő kötelezettségeinek 2011-ben is, de ezt az idén is, április 20-ig be kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.

Egyéni vállalkozók és de minimis támogatások
Az Európai Közösség alapszerződése a közös piaccal összeegyeztethetetlennek minősít minden olyan – az adott állam adórendszerének keretein belül vagy azon kívül nyújtott – támogatást, amely egyes vállalkozásokat előnybe részesítve alkalmas a verseny torzítására. Ugyanakkor van a támogatásoknak egy olyan csekély összege, kerete, amelynek érvényesítése még nem ellentétes a közösségi joggal.

A keret azt jelenti, hogy az ide tartozó támogatás bármely három adóévben, általános esetben legfeljebb 200.000 eurónak megfelelő összegű lehet, kivéve a szállítási ágazatot, ahol 100.000 euró a felső határ (eltérő szabályok vonatkoznak pl. a mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozások támogatására is). A számítást a három év vonatkozásában gördülő módszerrel kell elvégezni.

Az aktuális adóévre még elszámolható összeget úgy kapjuk meg, hogy a keretből levonjuk a megelőző két adóévre elszámolt támogatás összegét. A számítás elvégzése szempontjából lényeges, hogy az adórendszeren belüli támogatások esetén az adóbevallás benyújtásának napját kell a támogatás megszerzése időpontjának tekinteni.

Csekély összegű („de minimis”) támogatásnak minősül minden olyan támogatás, amelyet jogszabály illetve jogszabályi felhatalmazáson alapuló pályázati kiírás annak minősít. Ebbe a körbe tartoznak az adórendszer keretein belül érvényesíthető, az adott törvény által nevesített, egyes – az adó alapot vagy az adót csökkentő – kedvezmények.

Az egyéni vállalkozók esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény határozza meg, hogy milyen esetben kell az adott kedvezményt, adóelőnyt a csekély összegű támogatások keretébe tartozónak tekinteni. Így ide tartozott a 2010. június 30-ig hatályos szabályok alapján alkalmazható úgynevezett sávos adózásból származó adómegtakarítás is, ha az egyéni vállalkozó teljesítette azokat a feltételeket, amelyek mellett 50 millió forint vállalkozói személyi jövedelemadó alapig 19% helyett 10%-os adómértékkel számolhatott.

A 2010. július 1-től alkalmazható módosult törvényi rendelkezés értelmében az év második felére vonatkozóan feltétel nélkül alkalmazhatóvá vált a 10%-os adómérték 250 millió forint adóalapig, 2011-től pedig 500 millió forintig. Az új szabályok alapján nemcsak azok a feltételek szűntek meg, amelyeknek előzetesen teljesülniük kellett az alacsonyabb adókulcs alkalmazhatóságához (input feltételek), de az ilyen módon elért adómegtakarítás felhasználása nem kötött, és azt külön nyilvántartani sem kell a továbbiakban. Változás az is, hogy az új törvényi rendelkezés a második félévtől nem minősíti csekély összegű támogatásnak a kedvezményes adókulcs érvényesítése következtében kieső adó összegét.

A változás azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozónak a 2010. évre vonatkozó 1053-as számú adóbevallásának elkészítése során csak az első félévre vonatkozóan számított – a legfeljebb 50 millió forintig terjedő adóalapra vetítve 9%-os, csekély összegűnek minősülő támogatásról kell számot adnia. A második félévtől kezdődően ilyen módon realizált adómegtakarítás már nem csökkenti az egyéni vállalkozó „de minimis” keretét, amely lehetőség arra, hogy nagyobb összegben vegyen igénybe akár az adórendszer keretein belül, akár azon kívül olyan támogatásokat, amely támogatások továbbra is „de minimis” támogatásnak minősülnek és az igénybevételük korlátozott.
Forrás:www.apeh.hu

A magán-nyugdíjpénztári tagság megszűnését nem kötelező bejelenteni
A magánnyugdíj-pénztári tagság megszűnése esetén az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén nem kötelező a változást bejelenteni

A Nemzeti Adó és Vámhivatal megerősíti azt az információt, miszerint a magánnyugdíjpénztári tagság megszűnése esetén az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépéskor a munkáltatónak bejelentési és változásbejelentési kötelezettsége nem keletkezik.

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdéssel kimondja, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról 2011. január 31. napjáig kell nyilatkoznia. A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő, e törvény alapján magán-nyugdíjpénztári taggá vált személy magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya nyilatkozat hiányában 2011. március 1. napjával megszűnik.

A kifizetőnek (munkáltatónak) az adóhatóság által rendszeresített ’T1041 számú bejelentő- és változásbejelentő adatlapon (adatlap a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól) a foglalkoztatott magánnyugdíjpénztári tagságának megszűnését, illetve változását nem kell bejelentenie az adóhatóság felé, tekintettel arra, hogy az Art. 16. § (4) bekezdés b) pontja ezt nem írja elő. A ’T1041-es adatlap kitöltési útmutatója tájékoztatásként tartalmazza, hogy a magánnyugdíj-pénztárból történő kilépés esetén az adatlap erre vonatkozó rovatainak kitöltése ugyan az adatok ismeretében kitölthető, de ebben az esetben sem kötelező.
Forrás: www.apeh.hu

Lejár a határidő a nagycsaládosok részére adható gázárkedvezmény igénylésére
A nagycsaládosok - akik három vagy több gyermek után családi pótlékban részesülnek - kedvezményes áron vehetik igénybe a földgázt, amennyiben erre irányuló kérelmüket 2011. február 28-ig eljuttatják a bejelentett lakóhely, illetve tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Igazgatóságához.

A kedvezmény az igénylőlap kitöltésével és a csatolt utolsó havi gázszámla másolatával igényelhető. Társasházban élőknek nem kell számlát mellékelni.

Az igénylőlap a Kincstár honlapjáról (www.allamkincstar.gov.hu), a megyei igazgatóságoktól és a gázszolgáltatóktól is beszerezhető.

Akik 2011. február 28-ig igényüket nem nyújtják be, 2011. évre már nem vehetik igénybe támogatást.

A kedvezménnyel összefüggő kérdések megválaszolására a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatai, illetve a Call Center (06-1-452-2910, 06-30-344-0045, 06-70-460-9005, 06-20-881-9535) munkatársai rendelkezésére állnak.

Tájékoztatásul közöljük, hogy 2012. évre a nagycsaládosok az árkedvezményre vonatkozó igényüket 2011. július 1. és 2011. szeptember 30. között nyújthatják be a Kincstár megyei igazgatóságaihoz.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.