Szupermenta termékteszt

Jubilál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta termékteszt programja, a szakemberek 100 termékkör mintegy 2180 termékén több mint 215 ezer laboratóriumi paraméter vizsgálatát végezték el - közölte a hatóság kedden az MTI-vel.

    Felidézték, hogy az epres joghurtok tesztjével indult 2014 novemberében a Szupermenta program.
    A program sikerességét, elismertségét bizonyítja, hogy 2022-ben nemzeti értékként került be az Agrárminisztérium Ágazati Értéktárába - írják a közleményben.
    Ismertetik, hogy az elmúlt évek során mintegy 2180 terméken több mint 215 ezer laboratóriumi paraméter vizsgálatát végezték el a szakemberek. A kedveltségi kóstolásokon több mint 2000 szakértő és laikus értékelte egy-egy kategória termékeit. A 2015 novemberében bevezetett Szupermenta-emblémát 84 alkalommal igényelték a gyártók, forgalmazók, üzemeltetők.
    A www.szupermenta.hu látogatottsága 2014 óta meghaladta a 4,1 milliót. A közösségi médiában csaknem 27 ezer követővel rendelkezik a program, és a Szupermenta hírlevelének, a Mentalevélnek is már több mint 1000 feliratkozója van. Idén nyáron pedig új felületen is megjelent a Szupermenta csapata, elindult a tesztprogram TikTok-csatornája.
    Az elmúlt évek tesztjeiről további információk és érdekességek elérhetőek a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán: https://szupermenta.hu/jon-a-100-teszt/ - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.(F:MTI)

Élelmiszerlánc-ellenőrzés

Pénteken kezdődik és augusztus 11-ig tart a hagyományos nyári élelmiszerlánc-ellenőrzés - mondta az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.

    Nobilis Márton közölte, hogy a szokásos ellenőrzési időszakok közül a nyári a leginkább szerteágazó, hiszen kiterjed a termelőkre, a piacokra, strandbüfékre, táborokra, a "Szedd magad"-akciókra és minden szezonális rendezvényekre. A kormányhivatalok és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei többek között az ételeket és italokat, az élelmiszerek eredetét, a higiéniai előírások teljesítését nézik, a helyszíni akciók mellett laborvizsgálatok is lesznek.  
    Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az ellenőrzést nem a minél több büntetés beszedése, hanem a szemléletformálás, a szabálykövetés érdekében szervezik. A tapasztalatok szerint ennek van is értelme, és a büntetések számában is látszik, hogy egyre kevesebb a szabálysértés. A kereskedők, az eladók számítanak a vizsgálatokra, a magyar élelmiszerek a nyári rendezvényeken is megbízhatóak - tette hozzá Nobilis Márton.(f:mti)

Célvizsgálat a tejágazatban

Kismértékben határérték feletti mennyiségben mutatott ki aflatoxin szennyezést egy Győr-Moson-Sopron megyei tejüzem termékeiben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma, ezért  a hatóság országos célellenőrzést rendelt el múlt héten - jelentette be hétfői közleményében a hivatal, és rögtön hozzátette, hogy az érintett tételek kereskedelmi forgalomban nem kaphatók. A további vizsgálatok eddig nem tártak fel újabb szennyezett késztermékeket, a hazai tej és tejtermékek biztonsággal fogyaszthatók.

A Nébih emlékeztetett: az idei év időjárása különösen kedvezett a kukoricánál a penészgombák szaporodásának és az általuk termelt toxinszennyeződés kialakulásának, ami a szennyezett takarmány elfogyasztásával átkerülhet a tejbe is. A hatóság emiatt a takarmány-, valamint a tejágazatot egyaránt vizsgálja, azok képviselőivel pedig szoros és folyamatos kapcsolatot tart.
    A Nébih elismerte: a toxinok jelenlétét az élelmiszerláncból nem lehet teljes mértékben kiküszöbölni, azonban mindent meg kell tenni a toxinmennyiség csökkentése és a termékekben határérték alatti értéken tartása érdekében. Ez a vállalkozások részéről rendszeres önellenőrző vizsgálatok elvégzésével valósítható meg, probléma, gyanú esetén pedig haladéktalanul értesíteniük kell a hatóságot. Fontos, hogy az esetleges pozitív, azaz határérték feletti eredményről a magán laboratóriumok is kötelesek tájékoztatni a Nébih-et - figyelmeztet a hatóság.(F:MTI)

A kutyák reakciója...

A kutyák agya eltérő módon dolgozza fel a saját fajtársaiktól és az emberektől származó hangokat, illetve a hangok érzelmi töltésére is reagál - derült ki az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport legújabb kutatásából, amelynek során a kutatók EEG segítségével vizsgálták a kutyák agyi folyamatait.

    A kutatócsoport eredményei a Royal Society Open Science című folyóiratban jelentek meg - közölte az ELTE csütörtökön az MTI-vel.
    A kutatók a humán neurológiai vizsgálatokban használt módszer mintájára kifejlesztett nem-invazív EEG-vel vizsgálták a kutyák akusztikus feldolgozásának agyi folyamatait, és először sikerült ezzel a módszerrel különbséget kimutatni az emberi és a kutyahangokra adott agyi válaszok között.
    "Különféle emberi és kutyahangokat játszottunk le mozdulatlanul fekvő, éber kutyáknak, miközben nem-invazív EEG segítségével rögzítettük az agyi folyamataikat" - idézte fel a vizsgálatot Bálint Anna, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa.
    A vizsgálatban 17 kutya vett részt, akiket a kutatók játékos helyzetben, kizárólag pozitív visszajelzésekkel (jutalomfalat, dicséret) ösztönöztek. A vizsgálat során elektródákat illesztettek a kutyák fejének meghatározott pontjaira, és különféle érzelmi töltettel bíró, nem-verbális emberi és kutyahangokat játszottak le nekik. Emberi hangok esetében a nevetéstől (pozitív) az ásításon át a köhögésig (semleges) terjedt a skála, míg a kutyák esetében játékos vakkantások (pozitív) valamint lihegések, morrantások (semleges) szerepeltek a lejátszott hangok között.
    "A felvett EEG jel elemzése azt mutatta, hogy a kutyaagy eltérően dolgozza fel a két fajtól származó hangokat. Ezt most sikerült először ilyen formában kimutatni kutyák esetében" - magyarázta a közleményben Eleőd Huba, az Etológia Tanszék doktorandusza. A kutató hozzátette azt is, hogy ez a hatás már nagyon hamar, 250 milliszekundumnál jelentkezett, ez alapján a kutyák agyi szinten már egy negyed másodperccel a hang kezdetét követően elkezdik felismerni a faji hovatartozást.
    "Egy másik fontos eredményünk, hogy különbséget találtunk a pozitív és a semleges hangokra adott agyi válaszok között annak függvényében, hogy milyen fajtól származott a hang" - tette hozzá Gácsi Márta, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa, a kutatás vezetője.  
    "Tehát sikerült azt is kimutatni, hogy a kutyák agyi feldolgozása reagál a hallott hangok érzelmi töltetére is" - közölte Gácsi Márta.(F:MTI)

Szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Lezárult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés első szakasza, a december 1-12. között lefolytatott vizsgálat tapasztalatai kedvezőek - közölte az Agrárminisztérium hétfőn az MTI-vel.

    Az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára tudatta, hogy 1424 ellenőrzést végeztek. A feltárt szabálytalanságok miatt az ellenőrök öt alkalommal figyelmeztetést, 90 esetben bírság kiszabását alkalmazták szankcióként, összesen 6,4 millió forint értékben.
    Erdős Norbert hozzátette: az ünnepre tekintettel az ellenőrök fokozott figyelmet fordítottak az árusított élőhalak eredetét igazoló dokumentumokra, amelyek a legtöbb helyen rendelkezésre álltak. A friss sertés- és baromfihús származásának feltüntetése két kivétellel megfelelt az előírásoknak.
    Az államtitkár közölte, hogy az ellenőrzés alá vont több mint 5600 élelmiszertétel 3,1 százalékát, vagyis 173-at kellett kivonni a forgalomból, leginkább a fogyaszthatósági és a minőségmegőrzési idő lejárta miatt.     A Nébih laboratóriumaiba 136 bejgli-, dió-, mák-, aszalvány- és friss csirkehúsminta érkezett. Csak öt dió- és két mákterméknél merült fel érzékszervi kifogás az ízre, illatra, vagy színre vonatkozóan.
    Egyetlen mintában sem mutattak ki szalmonellafertőzöttséget, és a bejglik töltelékaránya is rendben volt.
    Idén kiemelten ellenőrzi a hatóság a gesztenye forgalmazását is, eddig mindössze egy Kínából származó tétel volt penészes, amelyet kivontak a forgalomból. Az alkoholos italok ellenőrzése során sem merült fel kifogás.(F:mti)

Étrend-kiegészítők ellenőrzése

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elrendelt vizsgálatban vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó készítményeket, élőflórás probiotikumokat ellenőriztek, összesen negyvenegyfélét; a tárca élelmiszer és vegyipari laboratóriuma a termékek tényleges összetételét vetette egybe az előírásokkal és a csomagoláson, címkén feltüntetett jelölésekkel, csak négy esetben akadtak kifogásolható eltérésekre - tájékoztatta az ITM pénteken az MTI-t.

    A közlemény szerint az egyik étrend-kiegészítőben a tájékoztatás szerinti mennyiségnél cinkből kétszer többet, C-vitaminból pedig feleannyit találtak.
    Az étrend-kiegészítők koncentrált formában tartalmazzák a tápanyagokat. Szedésük az immunrendszer legyengülése miatt, vagy akkor javasolt, ha élelmiszerekkel nem jut elegendő vitaminhoz, ásványi anyaghoz a szervezet. A probiotikumok élő mikroorganizmusokkal segítik az egészséges bélflóra fenntartását. Használatukra különösen antibiotikum-kúra esetén lehet szükség.
    A készítmények jótékony hatása azonban csak akkor érvényesül, ha megfelelő mennyiségben tartalmazzák a hasznos mikrobákat, tápanyagokat - hívta fel a figyelmet a tárca. A fogyasztó vásárláskor a címkén feltüntetett jelölések és a tápértéktáblázat alapján tud tájékozódni, döntést hozni. Az összetevők hibás szerepeltetése a kívánt hatás elmaradásához vezethet, vagy túladagolást idézhet elő.
    A laborvizsgálatok során 125 paramétert mértek a többségében kapszulaként, tablettaként kínált termékekben.
    Az ellenőrzés eredménye alapján négy árucikk adott okot a kifogásolásra. A huszonegy probiotikum közül három nem felelt meg az előírásoknak, nem tartalmazta a megadott koncentrációban a jótékony mikroorganizmusokat. A húsz étrend-kiegészítőből csak egy nem tett eleget a vizsgálati követelményeknek. A címkén szereplő értéknél jóval alacsonyabb volt a C-vitamin tartalma, cinkből viszont a feltüntetetthez képest közel kétszer több volt benne.
    A vizsgálat részletes eredménye táblázatos formában a Fogyasztóvédelmi portálon érhető el.
    A közlemény idézi Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárt, aki elmondta: "a fogyasztóvédelem folyamatosan ellenőrzi az egészség- és környezettudatos vásárlók által keresett portékákat. Az ismétlődő vizsgálatokon füllentésen ért termékek gyártóit a hatóság a valós értékek feltüntetésére kötelezi. A hazai árucikkek ezúttal is megbízhatóbbnak bizonyultak, a 16 magyar készítményből mindössze eggyel volt baj." (F:mti)

Elindultak a fajtakísérletek

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) idén már tizennegyedik alkalommal indította el az őszi búza és a kukorica felmérését, az őszi káposztarepcét pedig második alkalommal tesztelik az ország különböző termesztési adottságú területein a kisparcellás összehasonlító vizsgálatokat lebonyolító Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) szakemberei.

    A NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow-n Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke kifejtette: az okszerű vetőmaghasználat az alapja a sikeres gazdálkodásnak. A termőhelyi adottságoknak leginkább megfelelő szaporítóanyag kiválasztása nem lehetséges összehasonlító kísérletek nélkül - tette hozzá.
    Jelezte, hogy néhány hete elvetették a kukoricát, így az őszi búza és az őszi káposztarepce mellett megkezdődött a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény 2021-es posztregisztrációs fajtakísérlete is.
    Győrffy Balázs, a NAK elnöke közölte, hogy 2018-ban csatlakoztak a GOSZ és a VSZT komoly múltra visszatekintő posztregisztrációs fajtakísérleteihez, és jogszabályi felhatalmazás alapján ajánlati fajtalistát állítottak össze a gazdálkodók számára. Idén a NAK beszerzett egy gabona beltartalom-vizsgáló gépet, amely elősegíti a fajtakísérleti eredmények gyorsabb közlését.
    Takács Géza, a VSZT elnöke rámutatott, hogy a nemesítési munka folyamatos, évről évre számos újdonság jelenik meg a piacon, így a termelők számára rendkívül hasznos, ha független, objektív mérések alapján tájékozódhatnak egy-egy fajta és hibrid beltartalmi mutatóiról, teljesítményéről.
    Az őszi káposztarepce kísérlet kilenc helyszínen kezdődött meg tavaly októberben: Abaújszántón, Eszterágpusztán, Gyulatanyán, Iregszemcsén, Jászboldogházán, Szarvason, Székkutason, Szombathelyen és Tordason összesen 29 fajtát tesztelnek, ezek közül hét korai, húsz pedig középérésű hibrid. Az őszi búza fajtakísérletben szereplő 48 fajtának szintén kilenc helyszín - Abaújszántó, Eszterágpuszta, Iregszemcse, Jászboldogháza, Mosonmagyaróvár (Széchenyi István Egyetem), Mezőfalva, Székkutas, Szombathely és Tordas adott terepet.
    Az összesen 46 kukoricafajtát pedig tizenegy helyszínen - Abaújszántón, Bólyban Hajdúböszörményben, Iregszemcsén, Jánoshalmán, Jászboldogházán, Mezőhegyesen, Püskin, Szombathelyen, Székkutason, Tordason - vizsgálják a szakemberek. A kísérletek eredményeiről a három szervezet közös összefoglaló kiadványt jelentet majd meg. (F:mti)

 

PTI tájékoztató 2011.02.22

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-02-22

Tartalom
Mire figyel és mit vizsgál az adóhivatal idén?
Március 31-ig lehet termékdíj átalányt fizetni
Egyéni vállalkozók és de minimis támogatások
A magán-nyugdíjpénztári tagság megszűnését nem kötelező bejelenteni
Lejár a határidő a nagycsaládosok részére adható gázárkedvezmény igénylésére

Mire figyel és mit vizsgál az adóhivatal idén?
Az adóhivatal közzétette 2011 évi ellenőrzési irányelveit. Az adóhatóság az idén is mindent vizsgál, amit eddig, emellett számos új feladatot is kaptak a revizorok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idei ellenőrzési irányelvei szerint. Vagyonosodási vizsgálatból az eddiginél kevesebbet - 800-1.000 darabot - terveznek, s csak akkor kerül rá sor, ha egyéb vizsgálat során felmerül az indokoltsága.

Az idén új feladat lesz a transzferárak ellenőrzése a kis- és középvállalkozásoknál, a reklámköltségek elszámolásának ellenőrzése a társaságoknál, a különadó ellenőrzése a magánszemélyeknél, a fordított adózás szabályainak vizsgálata az üvegházhatású gáz kvótakereskedelmében és a játékadó fokozott ellenőrzése.

A tevékenységeket tekintve az idén is elsősorban a szolgáltató szektort, ezen belül is elsősorban a nagykereskedelmet jelölték ki ellenőrzésre. Emellett fokozottan figyelemmel kíséri az adóhatóság, többek között, az őrző-védő szolgáltatókat, illetve a vagyonkezelői, tanácsadói szolgáltatást nyújtókat, építmény üzemeltetőket. Az építőipar, az élelmiszergyártás, a húsfeldolgozás és tartósítás mellett az erdőgazdálkodás és fakitermelés is fókuszba került.

Az ellenőrzéseket megalapozó kockázatkezelés, kiválasztás során az adózói életút különböző szakaszaihoz (alakulás, működés, átalakulás, megszűnés) köthető kockázati tényezőkre, másrészt a kockázatos adózói kapcsolatokra összpontosítanak.

Az idén is számíthatnak ellenőrzésre az induló vállalkozások, aminek fő célja a fantom cégek kiszűrése. Gyanúra adhat okot, ha a székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja vagy a cég külföldi ügyvezetője belföldön csak kézbesítési meghatalmazottja útján van jelen, vagy az alacsony tőkével megalakuló vállalkozás már a működés megkezdését követő időszakban nagy összegű fizetendő, és emellett közel azonos levonható általános forgalmi adót (áfa) szerepeltet a bevallásában.

Továbbra is fokozott figyelemmel kísérik azokat a működő vállalkozásokat is, amelyek nem nyújtottak be bevallást; gyakorta változtatják székhelyüket, illetékességüket, illetve tulajdonosukat; nagy összegű adóhátralékot halmoztak fel az értékesítés jelentős növekedése mellett; tartósan veszteséget mutatnak ki; a veszteséget tagi kölcsönnel finanszírozzák; amelyeknél adóminimalizálás tapasztalható, vagy a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán alapuló szervezett csalásban való részvétel gyanúja merül fel.

A vállalkozások megszűnése esetén az adóhatóság a vállalkozási vagyon nyomon követésére összpontosít.

Az ellenőrzések érintik a korábban vizsgált adóelkerülők, fantom cégek tulajdonosai által alapított új cégeket, az azonos székhellyel, tulajdonosi körrel, ügyvezetővel rendelkező, egymással kapcsolatban álló társaságokat, azokat a cégeket, amelyek tulajdonosainak székhelye alacsony adókulcsú (offshore) államokban található, illetve amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal állnak üzleti kapcsolatban.

A háromezer legnagyobb adózónál háromévente kötelezően vizsgálódik az adóhatóság.

Az idén stratégiai kérdés az ellenőrzésben, hogy a NAV minél hamarabb fellépjen a jogellenesen ténykedő adózókkal szemben. Előtérbe kerülnek az aktuális gazdasági folyamatok, ennek megfelelően az adatgyűjtés és az ellenőrzések jelentős része is a vizsgálatok elrendelésének évét, illetve az azt megelőző egy-három évet érinti majd.

Emelkedni fog a helyszíni vizsgálatok, adatgyűjtések száma azoknál az adózóknál, amelyek másik főigazgatóság illetékességi körébe helyezték át a székhelyüket, valamint jelentős beruházások esetén, különösen, ha támogatások felhasználásával valósult meg.

Továbbra is nagy szerepet kapnak a kiutalások előtti ellenőrzések a jogosulatlan visszaigénylések gyors megakadályozására, ami azért is különösen fontos, mert a megállapítások 85 százaléka áfához kapcsolódik - mutatott rá az elnökhelyettes. A bevallások utólagos ellenőrzése során pedig továbbra is kiemelten kezelik a fiktív számlázás, a körbeszámlázásos ügyletek és értékesítési láncok felderítését, a társadalombiztosítási bevételek megrövidítésének feltárását.

A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtésekre elsősorban a vendéglátásra, az egyéb személyi szolgáltatásokra (például fodrászok, asztrológusok, jósok), a reklámra, piackutatásra és munkaerőpiaci szolgáltatásra vonatkozóan kerül sor.

Az idei évtől az ellenőrzési irányelvek magukba foglalják a vámra, jövedéki adóra és környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó célkitűzéseket is. Varga Árpád elmondta: a vámellenőrzések során a hatóság többek között az áruosztályozás jogszerűségének, továbbá a textil- és ruházat, cipő- és lábbeli termékek importjának szentel majd kiemelt figyelmet. A jövedéki ellenőrzések során megkülönböztetett cél a jövedéki termékek illegális importjának és a dohánygyártmányok feketepiacának visszaszorítása, illetve a párlatok illegális forgalomba kerülésének megakadályozása.

Március 31-ig lehet termékdíj átalányt fizetni
Március 31-ig kell megfizetni a környezetvédelmi termékdíjat azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek a termelésből származó éves nettó árbevételük nem haladja meg az 50 millió forintot - hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Agrárkamara (MA).
A kamara hangsúlyozza: ez a fizetési kötelezettség azokra vonatkozik, akik vállalták, hogy termékdíj átalányt fizetnek. Azoknak a termelőknek, akik idén is így akarják fizetni a termékdíjat, azt április 20-ig kell jelezniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV-nak).

Az átalány fizetési kötelezettség a mezőgazdasági termelők mellett az őstermelőkre, családi gazdálkodókra, de társaságokra is vonatkozik.

A közlemény szerint annak a termelőnek, akinek az éves árbevétele nem haladja meg a 10 millió forintot, 2.000 forint termékdíj átalányt kell fizetnie, míg 10 és 50 millió forint bevétel között 7.000 forint az átalány.

Annak a termelőnek, aki évközben kezdett környezetvédelmi termékdíj köteles tevékenységet, és ezt be is jelentette a vámhatósághoz, 5.000 forint átalányt kell fizetnie. A fizetendő termékdíjat a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) Környezetvédelmi termékdíj adóbevételi számlaszámára kell teljesíteni.

Az agrárkamara arra is felhívja a figyelmet, hogy az értékesítésből származó éves árbevétel alapján az átalánykötelezettséget évről évre felül kell vizsgálni. Ha a tárgyévet megelőző évben - vagyis 2010-ben - a termelő tevékenységből származó árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot, akkor az átalány szabályai szerint tehet eleget a mezőgazdasági termelő kötelezettségeinek 2011-ben is, de ezt az idén is, április 20-ig be kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.

Egyéni vállalkozók és de minimis támogatások
Az Európai Közösség alapszerződése a közös piaccal összeegyeztethetetlennek minősít minden olyan – az adott állam adórendszerének keretein belül vagy azon kívül nyújtott – támogatást, amely egyes vállalkozásokat előnybe részesítve alkalmas a verseny torzítására. Ugyanakkor van a támogatásoknak egy olyan csekély összege, kerete, amelynek érvényesítése még nem ellentétes a közösségi joggal.

A keret azt jelenti, hogy az ide tartozó támogatás bármely három adóévben, általános esetben legfeljebb 200.000 eurónak megfelelő összegű lehet, kivéve a szállítási ágazatot, ahol 100.000 euró a felső határ (eltérő szabályok vonatkoznak pl. a mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozások támogatására is). A számítást a három év vonatkozásában gördülő módszerrel kell elvégezni.

Az aktuális adóévre még elszámolható összeget úgy kapjuk meg, hogy a keretből levonjuk a megelőző két adóévre elszámolt támogatás összegét. A számítás elvégzése szempontjából lényeges, hogy az adórendszeren belüli támogatások esetén az adóbevallás benyújtásának napját kell a támogatás megszerzése időpontjának tekinteni.

Csekély összegű („de minimis”) támogatásnak minősül minden olyan támogatás, amelyet jogszabály illetve jogszabályi felhatalmazáson alapuló pályázati kiírás annak minősít. Ebbe a körbe tartoznak az adórendszer keretein belül érvényesíthető, az adott törvény által nevesített, egyes – az adó alapot vagy az adót csökkentő – kedvezmények.

Az egyéni vállalkozók esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény határozza meg, hogy milyen esetben kell az adott kedvezményt, adóelőnyt a csekély összegű támogatások keretébe tartozónak tekinteni. Így ide tartozott a 2010. június 30-ig hatályos szabályok alapján alkalmazható úgynevezett sávos adózásból származó adómegtakarítás is, ha az egyéni vállalkozó teljesítette azokat a feltételeket, amelyek mellett 50 millió forint vállalkozói személyi jövedelemadó alapig 19% helyett 10%-os adómértékkel számolhatott.

A 2010. július 1-től alkalmazható módosult törvényi rendelkezés értelmében az év második felére vonatkozóan feltétel nélkül alkalmazhatóvá vált a 10%-os adómérték 250 millió forint adóalapig, 2011-től pedig 500 millió forintig. Az új szabályok alapján nemcsak azok a feltételek szűntek meg, amelyeknek előzetesen teljesülniük kellett az alacsonyabb adókulcs alkalmazhatóságához (input feltételek), de az ilyen módon elért adómegtakarítás felhasználása nem kötött, és azt külön nyilvántartani sem kell a továbbiakban. Változás az is, hogy az új törvényi rendelkezés a második félévtől nem minősíti csekély összegű támogatásnak a kedvezményes adókulcs érvényesítése következtében kieső adó összegét.

A változás azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozónak a 2010. évre vonatkozó 1053-as számú adóbevallásának elkészítése során csak az első félévre vonatkozóan számított – a legfeljebb 50 millió forintig terjedő adóalapra vetítve 9%-os, csekély összegűnek minősülő támogatásról kell számot adnia. A második félévtől kezdődően ilyen módon realizált adómegtakarítás már nem csökkenti az egyéni vállalkozó „de minimis” keretét, amely lehetőség arra, hogy nagyobb összegben vegyen igénybe akár az adórendszer keretein belül, akár azon kívül olyan támogatásokat, amely támogatások továbbra is „de minimis” támogatásnak minősülnek és az igénybevételük korlátozott.
Forrás:www.apeh.hu

A magán-nyugdíjpénztári tagság megszűnését nem kötelező bejelenteni
A magánnyugdíj-pénztári tagság megszűnése esetén az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén nem kötelező a változást bejelenteni

A Nemzeti Adó és Vámhivatal megerősíti azt az információt, miszerint a magánnyugdíjpénztári tagság megszűnése esetén az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépéskor a munkáltatónak bejelentési és változásbejelentési kötelezettsége nem keletkezik.

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdéssel kimondja, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról 2011. január 31. napjáig kell nyilatkoznia. A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő, e törvény alapján magán-nyugdíjpénztári taggá vált személy magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya nyilatkozat hiányában 2011. március 1. napjával megszűnik.

A kifizetőnek (munkáltatónak) az adóhatóság által rendszeresített ’T1041 számú bejelentő- és változásbejelentő adatlapon (adatlap a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól) a foglalkoztatott magánnyugdíjpénztári tagságának megszűnését, illetve változását nem kell bejelentenie az adóhatóság felé, tekintettel arra, hogy az Art. 16. § (4) bekezdés b) pontja ezt nem írja elő. A ’T1041-es adatlap kitöltési útmutatója tájékoztatásként tartalmazza, hogy a magánnyugdíj-pénztárból történő kilépés esetén az adatlap erre vonatkozó rovatainak kitöltése ugyan az adatok ismeretében kitölthető, de ebben az esetben sem kötelező.
Forrás: www.apeh.hu

Lejár a határidő a nagycsaládosok részére adható gázárkedvezmény igénylésére
A nagycsaládosok - akik három vagy több gyermek után családi pótlékban részesülnek - kedvezményes áron vehetik igénybe a földgázt, amennyiben erre irányuló kérelmüket 2011. február 28-ig eljuttatják a bejelentett lakóhely, illetve tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Igazgatóságához.

A kedvezmény az igénylőlap kitöltésével és a csatolt utolsó havi gázszámla másolatával igényelhető. Társasházban élőknek nem kell számlát mellékelni.

Az igénylőlap a Kincstár honlapjáról (www.allamkincstar.gov.hu), a megyei igazgatóságoktól és a gázszolgáltatóktól is beszerezhető.

Akik 2011. február 28-ig igényüket nem nyújtják be, 2011. évre már nem vehetik igénybe támogatást.

A kedvezménnyel összefüggő kérdések megválaszolására a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatai, illetve a Call Center (06-1-452-2910, 06-30-344-0045, 06-70-460-9005, 06-20-881-9535) munkatársai rendelkezésére állnak.

Tájékoztatásul közöljük, hogy 2012. évre a nagycsaládosok az árkedvezményre vonatkozó igényüket 2011. július 1. és 2011. szeptember 30. között nyújthatják be a Kincstár megyei igazgatóságaihoz.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.