Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: értékesítés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: értékesítés. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. december 18., csütörtök

EPR földértékesítés...

 

A földértékesítési program következő ütemében több mint ezer településen nyílik lehetőség 10 hektárnál kisebb területű, állami tulajdonú földrészlet megvásárlására. A földrészletekre 30 napig, azaz 2026. január 16-ig lehet vételi ajánlatot tenni az Agrárminisztérium Elektronikus Pályázati Rendszerének (EPR) felületén.

2023. november 12., vasárnap

Kistermelés segítése

Újabb segítséget és könnyítéseket kapnak a kistermelők, kihasználva az uniós lehetőségeket, kiemelten támogatják őket - mondta Nagy István agrárminiszter a Facebook-oldalán vasárnap közzétett videójában

Hozzátette: minisztériumi rendeletben könnyítik a kis mennyiségű, helyi élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeit. A rendeletnek köszönhetően így már nemcsak természetes személy végezhet kistermelői élelmiszer-előállítást, hanem az őstermelők családi gazdaságai és a szociális farmok is.
    A miniszter tájékoztatása szerint emellett egyszerűsítik az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeit is. Az új szabályozás lehetővé teszi ugyanis a hentesüzletek számára a friss vadhús átvételét, és az abból történő húskészítmény előállítását is.
    A miniszter kiemelte: az a céljuk, hogy a vásárlókhoz minél több friss és biztonságos élelmiszer juthasson el közvetlenül a termelőktől. A rövid ellátási lánc jelenti ugyanis a felelős és környezettudatos vásárlás alapját. Ez teszi lehetővé a termékek gyors és hatékony szállítását is a termelőtől a fogyasztóig - mondta Nagy István.
    A folyamat egyik színtere a helyi termelői piac, amely reneszánszát éli az elmúlt időszakban. Ezért fordít az agrártárca kiemelt figyelmet a hazai kistermelők támogatására és az értékesítési lehetőségük kibővítésére - közölte a tárcavezető. Hozzátette: országosan már 321 termelői piac működik, és több mint 23 ezren foglalkoznak őstermelői tevékenységgel.
    "Célunk, hogy a termőföldtől az asztalig magyar kézben tartsuk a termelést és növeljük a magyar hozzáadott értéket" - jelentette ki Nagy István.(F:MTI)

2023. március 24., péntek

Rovarfehérje szabályozás...

Szigorúbb szabályozás lépett életbe, a rovarfehérjét tartalmazó élelmiszereken fel kell tüntetni a "Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!" kifejezést, és azokat a többi terméktől elkülönítetten kell kihelyezni - jelentette be az agrárminiszter pénteken a közösségi oldalán.

    Nagy István hangsúlyozta, a kormány a szigorú termékjelölési és elkülönítési szabállyal is szeretné védeni a magyar fogyasztókat a Brüsszel által az EU-ban engedélyezett rovarfehérjét tartalmazó élelmiszerektől. Magyarország egyedüli tagállamként nem támogatta azt az európai uniós szándékot, hogy rovarokat hozzanak forgalomba élelmiszerként és élelmiszer-összetevőként az EU-ban.
    "Az Európai Bizottság ezzel gasztronómiai hagyományainkat, étkezési szokásainkat sodorja veszélybe" - tette hozzá a miniszter. Éppen ezért az Agrárminisztérium (AM) a vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosította az élelmiszerek jelölési rendeletét. A rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők lesznek a boltok polcain. A rendeletnek nem megfelelő csomagolóeszközöket és címkéket még három hónapig lehet felhasználni, és az ilyen csomagolóeszközzel vagy címkével ellátott termékek legfeljebb további három hónapig tarthatók forgalomban. Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a módosított rendelet megsértése miatt 90 napig nem szabnak ki bírságot.
    Rámutatott, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) reprezentatív felméréseiből világosan látszik, hogy 2016 óta 2,4 százalékkal emelkedett a rovarfogyasztástól elzárkózók aránya Magyarországon. "Akiknek fontos, hogy magyar eredetű élelmiszert vásároljanak, azok nem szeretnének rovarokat enni. Ráadásul a magyar gazdák mindig kiváló minőségű alapanyaggal, friss és jó minőségű élelmiszerrel látják el a magyar lakosságot, nem kell sem élelmiszer, sem pedig fehérjehiánytól tartanunk" - húzta alá.
    Nagy István végül arról is beszélt, hogy a szabályozás nem érinti az eddig az élelmiszeripar által széles körben használt, rovarból származó adalékanyagokat, hanem a rovarokra mint összetevőkre vonatkozik. (F:MTI)

2023. január 11., szerda

Agrárpiaci értékesítés

A korszerű értékesítési technikák és tudatos sales munkamódszerek oktatása mostanáig gyakorlatilag nem volt jelen a hazai agrár felsőoktatásban. Ugyanakkor felmérések szerint a hazai agrárpiacokon értékesítőként dolgozó agrárszakemberek munkahatékonysága a hiányzó sales kompetenciaháttér miatt gyakran jelentősen elmarad az optimálistól.

A győri Széchenyi Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara és az agribusiness vállalatok fejlesztésére szakosodott SalesForce Akadémia a fenti helyzetre reagálva új, hiánypótlónak szánt közös képzést indít agrárpiaci értékesítők számára.
További információ a képzésről:
dr. Horváth Ákos, senior sales coach, Tel: +36 30 226 8170; marketing@agrarium-gyor.hu
Némethné Farkas Kata, Felnőttképzési Központ, Széchenyi István Egyetem, +36 (96) 613-579/3579; kata@sze.hu
 

2022. december 10., szombat

Turizmus Akadémia

A képzés célja: Az ügyféltípusok megfelelő beazonosítása, valamint az értékesítői önismeret növelése. A különböző ügyféltípusokkal való megfelelő kommunikáció elsajátítása, az egyes típusok viselkedési mintáinak az értékesítési folyamatban, azaz az üzleti környezetben való megjelenésének megértése, az ezekre alkalmazandó értékesítési kommunikációs stratégiák, taktikák elsajátítása.

Jelentkezési határidő: 2023. január 20.

A képzés részletei és a jelentkezési felület az alábbi linkre linkre kattintva megtalálhatóak:https://www.turizmusakademia.hu/kepzes/ertekesites-kulonbozo-ugyfeltipusoknak-online-kepzes#intro

2022. november 7., hétfő

Föld értékesítések...

Megkezdődött a következő üteme a 10 hektár alatti állami földek értékesítésének, ezúttal főként erdő, gyümölcsös, szőlő és fásított területekre, valamint vegyes művelési ágú földekre lehet ajánlatot tenni - közölte az Agrárminisztérium (AM) hétfőn az MTI-vel.


A közlemény szerint a Nemzeti Földügyi Központ több mint 6700 földrészletet kínál eladásra országszerte, összesen csaknem kétezer településen. A kezdeményezés mintegy 7700 hektárt érint. A területek több mint fele a 2022. évi értékesítés során eddig nem került meghirdetésre, mindemellett azokra a földekre is lehet újra ajánlatot tenni, melyek a korábbi ütemekben már meg lettek hirdetve, de még nem találtak gazdára - közölték.

    Az eladásra kerülő földek listái és az értékesítési hirdetmények a Nemzeti Földügyi Központ honlapján (https://nfk.gov.hu/) érhetők el. A vételi ajánlatok az Elektronikus Pályázati Rendszer felületén a meghirdetéstől számított 30 napig tehetők meg, 2022. december 7. napjáig. A felület az NFK honlapjáról, valamint a következő elektronikus oldalról is közvetlenül elérhető: https://epr.nfk.gov.hu/. Ezekre a területekre bárki licitálhat, aki a jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel - írják a közleményben.
    Felhívták a figyelmet arra: fontos, hogy egy hektár mérethatárig a földművesnek nem minősülő személyek is vásárolhatnak földet, egy és tíz hektár közötti területre, illetve tulajdoni hányadra kizárólag a földműves nyilvántartásban szereplő személyektől érkezhet érvényes vételi ajánlat. Az érdeklődők helyi tájékoztatása érdekében az értékesítésre váró területekkel érintett települések önkormányzatai honlapjukon is közzéteszik a megvásárolható földek adatait.
    Kiemelték, az előző földértékesítési programokhoz hasonlóan az eladásra kínált birtokok az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálják, hiszen a jellemzően kis területű, magántulajdonú földek közé ékelődött ingatlanokat értékesíti az állam. Ezek a területek leginkább a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, illetve az osztatlan közös tulajdonú ingatlanhányadok esetén a tulajdonostársaknak kínál vételi lehetőséget.
    A tárca közleményében kitértek arra: a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború rávilágított arra, hogy az élelmiszer-ellátás stratégiai kérdés, aminek egyik alapja a termőföld. A magyar agrárium előtt álló kihívások ellenére a gazdák elkötelezett munkájának és szorgalmának köszönhetően minden nap friss és egészséges élelmiszer kerül a magyar családok asztalaira - tették hozzá. Az Agrárminisztérium ezért minden lehetséges eszközzel támogatja az ágazat szereplőinek tevékenységét, aminek egyik alapvető eszköze a gazdálkodók igényeit figyelembe vevő birtokpolitikai intézkedések kialakítása - áll a közleményben.(F:MTI)

2022. szeptember 7., szerda

Földértékesítési program

A 2020-ban megkezdett földértékesítési program mintegy folytatásaként összesen több ezer darab, 10 hektárnál kisebb területű állami földet hirdet meg eladásra a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) szeptember elején - jelentette be szerdai közleményében az Agrárminisztérium.

     Az érintett területekre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve bárki tehet vételi ajánlatot. Az értékesítés továbbra is elektronikus úton zajlik - ismertették. A szerdán induló földértékesítési programban mintegy 6625 hektárnyi területet kínálnak eladásra nyilvánosan, melyekre 30 napig lehet vételi ajánlatot tenni. Az agrártárca számára továbbra is fontos célkitűzés az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása, amivel a magyar birtokpolitika több mint harminc éves adósságát kívánja orvosolni.
    Az előző földértékesítési programokhoz hasonlóan az eladásra kerülő földek az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálják, mivel a kis területű, jellemzően magántulajdonú területek közé ékelődő ingatlanok értékesítése is cél.
    Az Agrárminisztérium megismételte: a meghirdetett földekre bárki tehet vételi ajánlatot, aki a jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel. Az értékesítés elektronikus úton zajlik.
    A hirdetményben közzétételre kerül a földrészletek minimális vételára, melynél kedvezőtlenebb ajánlat nem tehető. Egy hektáros mérethatárig a földművesnek nem minősülő személyek is vásárolhatnak földet, és ilyen esetben az ingatlanok értékbecslésének költségét is az állam állja. Egy és tíz hektár közötti méretű földre, illetve tulajdoni hányadra pedig minden földműves ajánlatot tehet az NFK honlapján található Elektronikus Pályázati Rendszert használva, az ügyfélkapus azonosítást követően - ismertette a közlemény.
    Hozzátették: a koronavírus-járvány és az orosz ukrán háború rávilágított arra, hogy az élelmiszer-ellátás stratégiai kérdés, aminek egyik alapja a termőföld. Az agráriumot érő kihívások ellenére a magyar gazdák elkötelezett munkájának és szorgalmának köszönhetően minden nap friss és egészséges élelmiszer kerül a magyar családok asztalaira. Az agrártárca éppen ezért minden lehetséges eszközzel támogatja a termelők tevékenységét, aminek egyik alapvető eszköze a gazdálkodók igényeit figyelembe vevő birtokpolitikai intézkedések kialakítása.
    Arra is felhívták a figyelmet, hogy az értékesítésre kerülő földek listája a www.nfk.gov.hu oldalon elérhető 2022. szeptember 7-től, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzétételre kerülnek a megvásárolható ingatlanok adatai.(F:MTI)

2022. március 6., vasárnap

A hazai élelmiszer- és takarmányellátásról...

Az ukrajnai háború rendkívüli helyzetet teremtett az európai és a magyar élelmiszer-gazdaságban, hiszen Ukrajna az Európai Unió negyedik legnagyobb élelmiszer-beszállítója. Ezért a magyar kormány felelős döntést hozott a hazai ellátás biztonságának fenntartásáért - közölte az agrárminiszter.

     Nagy István a tárca vasárnapi, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint azt mondta: a gabonapiaci árak és a takarmányárak radikálisan megemelkedtek a piacról kieső ukrán termények miatt, emellett a hiánytól való félelem következtében jelentősen nő az igény a magyar mezőgazdasági termények külföldi felvásárlása iránt is.
    A miniszter hangsúlyozta, hogy meg kell védeni a magyar gazdákat és a magyar családokat a gazdasági, ellátásbeli problémáktól, hozzátéve, ez a kormány fő feladata. Ezért - különös tekintettel a hazai állattartókra, az állatállomány takarmánnyal ellátására és a hústermelésre - a kormány döntése értelmében 2022. május 15-ig minden, Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót a kivitelt tervező személynek vagy vállalkozásnak előzetesen be kell jelentenie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) - tudatta a miniszter.
    Nagy István tájékoztatása szerint amennyiben a bejelentett mezőgazdasági termény kivitele veszélyeztetné vagy kockáztatná a hazai ellátás biztonságát, az állam élhet elővásárlási vagy vételi jogával, e jogainak gyakorlási szándékáról pedig harminc napon belül nyilatkozik a bejelentőnek. A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a Magyarország területéről tranzitszállításként történő kivitelre és a humanitárius segélyekre. A bejelentési folyamat részleteiről, a bejelentés tartalmi elemeiről a Nébih honlapján lehet tájékozódni.
    A Magyar Közlöny 2022. évi 42. számában megjelent rendelet célja, hogy a hazai takarmányozás és élelmiszer-ellátás biztonságához szükséges mértékben maradjanak a mezőgazdasági termények a hazai piacon, a külföldre történő értékesítés, illetve kivitel semmilyen mértékben ne veszélyeztesse vagy kockáztassa a hazai állattartók és a fogyasztók ellátását - mondta a miniszter a szaktárca közleménye szerint.(F:mti)

2021. január 5., kedd

Kedvezményes adózás

Január 1-től az őstermelői kedvezményes adózásra nem az értékesítési betétlap kiváltása fogja feljogosítani az őstermelőt, hanem az, hogy szerepel az őstermelői nyilvántartásban. Ettől függetlenül létezni fog az értékesítési betétlap is, de megújult formában.


2020. szeptember 16., szerda

Földkaució 3.

2020. szeptember 21-én indul a földértékesítési program harmadik üteme. Az Agrárminisztérium célja továbbra is az osztatlan közös földtulajdon felszámolása. A több mint 6300 db ingatlanra bárki tehet vételi ajánlatot elektronikus úton, egészen október 21-ig. Az értékesítésre meghirdetett földek listája az nfk.gov.hu oldal mellett a kormany.hu oldalon is elérhető lesz, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzéteszik.

2020. július 2., csütörtök

Módosult a TÉSZ-ekről szóló rendelet

A zöldség-gyümölcs termelő-értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) működését szabályozó rendelet most megjelent módosításának központi eleme, hogy bekerült a válságmegelőzés és -kezelés keretében alkalmazott intézkedésekre elkülönített egy milliárd forintnyi nemzeti támogatási keretösszeg. A 22/2020. (VI. 19.) AM rendelet rendelet a Magyar Közlöny 2020. évi 147. számában jelent meg.

2020. május 19., kedd

Termelői kosár

A magyar termékek vásárlása a magyar gazdaságot erősíti, magyar munkahelyeket véd meg, és sok ezer magyar család megélhetését biztosítja.  Szükség volt, hogy a gazdák termékei a piacok és élelmiszerüzletek helyett más úton is eljuthassanak a vásárlókhoz, ezért hozták létre azt az online kereskedelmi platformot, amely Termelői kosár néven néhány napja indult el. A rendszerbe a regisztrációt követően a termelők maguk tölthetik fel a megtermelt és eladásra kínált terményeiket.

2020. május 7., csütörtök

Húsmarhatartás...

A húsmarhatartás, a hús értékesítése, a nyilvántartások vezetése és az adatok használata sok időt, sok hozzáértést igényel! A RISKA-HÚS telepirányítási rendszer segíti a tenyésztőt, a telep irányítóját hatékonyan gazdálkodni. https://mezohir.hu/hir/hustermeles-21-szazadban

2020. április 26., vasárnap

NAK Piactér

Digitális felületet indított NAK Piactér néven a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, hogy segítse a járványhelyzetben piacukat vesztő élelmiszer-ipari vállalkozásokat. A NAK Piactér nevet viselő oldal a piacukat vesztett vállalkozások számára kíván alternatív értékesítési lehetőségeket kínálni, összefogva azokat.

2020. április 6., hétfő

Földértékesítési program

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Földügyi Központ március elején indult földértékesítési programjának első üteme az állami tulajdonban lévő kisméretű – 3 hektár alatti – osztatlan közös tulajdonú hányadokat és a nehezen hasznosítható földeket akarja értékesíteni az érintett tulajdonosok és a helyben lakó gazdák javára, nyilvános eljárással. Az április elején záruló ütem eredményeként 6540 meghirdetett földterületre közel 7200 vételi ajánlat érkezett. Átlagosan a meghirdetett földek 60%-ára tettek ajánlatot, összesen közel 3,5 milliárd forint értékben, vagyis a jellemzően 1 hektár alatti földeket és tulajdoni hányadokat is 1 milliót meghaladó hektáronkénti áron kívánják megvásárolni a gazdák. A program következő ütemében, április végén várható egy újabb, hasonló területnagyságú és mennyiségű földterület értékesítése.

2020. február 24., hétfő

Földértékesítési program

Összesen több mint 13 ezer darab, 3 hektárnál kisebb területű állami földet hirdet meg eladásra az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) március elején. A meghirdetett földekre bárki tehet vételi ajánlatot, az értékesítés pedig elektronikus úton zajlik. A földértékesítési program első ütemében 2020. március 2-án 6540 darab ingatlant kínálnak eladásra nyilvánosan, melyekre 30 napig lehet vételi ajánlatot tenni.
Az értékesítésre kerülő földek listája a www.nfk.gov.hu oldal mellett a www.kormany.hu oldalon is elérhető lesz 2020. március 2-től. (AM)

2011. augusztus 10., szerda

PTI tájékoztató - 2011.08.09

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu

Heti Online Hírlevél

Tartalom
A kiszállítás igazolása uniós értékesítésnél
Hány zsebe van az egyéni vállalkozónak?
Nyaraló hasznosítása vendégfogadás céljára 2011
Tanulók, diákok egészségügyi ellátásra való jogosultsága
Mit kell tudni az elektronikus árverésről?  

A kiszállítás igazolása uniós értékesítésnél
Uniós értékesítésnél a kiszállítást nem csak harmadik személy végezheti, hanem az eladó vagy a vevő személyesen is. Amikor harmadik személy által történik a kiszállítás külföldre, úgy a Nemzetközi Közúti Árufuvarozás Egyezmény alapján előírt dokumentum kerül kiállításra (CMR). CMR okmány nem állítható ki, ha az eladó vagy a vevő szállítja ki az árut másik tagállamba saját fuvareszközzel, tekintettel arra, hogy árufuvarozási szerződés nem kerül megkötésre.
E szállítási módozattal kapcsolatosan nem kaptak egyértelmű eligazítást az adóalanyok a hatósági jogértelmezőktől. Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok alapján a következő dokumentálás javasolható: 1) Ha az eladó szállítja az árut a külföldi vevőjének, akkor különösen ügyelni kell a szállítólevél kiállítására és megőrzésére.
Ha az eladó autópályát is igénybe vesz a kiszállítás során, akkor a pályadíjról szóló bizonylatok megőrzésére is különös gondot kell fordítania, ugyanilyen módon az üzemanyag vásárlások bizonylatait is meg kell őrizni. E bizonylatolás (szállítólevél) gyakorlatilag elegendő kell, hogy legyen a kiszállítás igazolására, de javasolt egy külön dokumentum megszerkesztése és a vevővel történő aláírattatása, amely azt tartalmazza, hogy a terméket raktárra veszi és a vásárolt termék után a HÉA 20. és 68-69. cikk alapján adót fizet a szállítás célországában, vagy bármely hazánktól eltérő EU tagországban. 2) Ha a vevő saját maga szállítja el a terméket, akkor szintén kiállításra kerül egy szállítólevél.
Célszerű a vásárló személyazonosságáról meggyőződni és a személyi okmányt lemásolni. Külön dokumentumot kell szerkeszteni („Isten bizony okmány”), amelyben a vevő nyilatkozik és kötelezettséget vállal arra, hogy a megnevezett országba kiszállítja a terméket, ott raktárra veszi és a HÉA 20. és 68-69. cikk alapján adót fizet közösségi beszerzés címén.  

Hány zsebe van az egyéni vállalkozónak?
Az egyéni vállalkozóként folytatott vállalkozói tevékenység egyik jellemzője, hogy a vállalkozás és a vállalkozás tulajdonosa, a magánszemély – szemben a társaságként végzett vállalkozói tevékenységgel – nem különül el egymástól.
Az egyéni vállalkozók nagy többsége is úgy gondolkodik, hogy az egyéni vállalkozás pénze egyben az ő pénze is, illetve az ő pénze egyben az egyéni vállalkozás pénze is. A vállalkozása pénz(ügy)eit az egyéb pénz(ügy)eitől nem különíti el, az éppen felmerülő kiadásokat (legyen az egy beszállítói számla kiegyenlítése vagy a kávézóban elfogyasztott kávé ellenértéke) a zsebében lévő pénzből egyenlíti ki. Ezen eljárás azonban egyáltalán nem felel meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseinek, azok szerint ugyanis az egyéni vállalkozónak minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy kiadást eredményező gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítania, amelynek adatait a nyilvántartásaiban is rögzítenie kell.
Vagyis az egyéni vállalkozás pénzügyei annyiban mindenképpen eltérnek az egyéni vállalkozó egyéb pénzügyeitől, hogy azokról folyamatos nyilvántartást kell vezetnie, amely nyilvántartásban azt is fel kell tüntetni, ha az egyéni vállalkozás valamely kiadását az egyéb (a vállalkozásba be nem vont) pénzeszközeiből egyenlíti ki.
Amennyiben az egyéni vállalkozó egy beszállítói számlát nem az egyéni vállalkozás pénzeszközeivel, hanem az egyéb (például munkabérből származó) pénzeszközeivel fizet ki, akkor lényegében kölcsönt (tőkebetétet) nyújt az egyéni vállalkozásának, amelyről minden esetben bizonylatot kell kiállítani, s amely gazdasági eseményt a nyilvántartásaiban is szerepeltetnie kell.
Az adóhatóság által végzett ellenőrzések tapasztalatai szerint azonban a tőkebetétek dokumentálása és nyilvántartása az esetek jelentős részében még ma sem történik meg. A mulasztást egyrészt az adózás rendjéről szóló törvény mulasztási bírsággal szankcionálja, másrészt ezen mulasztás lényegesen megnehezíti az egyéni vállalkozás pénzmozgásainak nyomon követhetőségét, az adóellenőrzés során annak rekonstruálását, hogy a bevallott bevételek által nem fedezett kiadásokat le nem könyvelt tőkebetétekből, vagy eltitkolt bevételből finanszírozta-e az egyéni vállalkozó.
A bizonylat kiállítási és nyilvántartási kötelezettség fennáll abban az esetben is, amikor az egyéni vállalkozó a vállalkozás pénzét, magáncélra használja fel, ami a jogcímtől függően akár jövedelemszerzésnek is minősülhet.
Forrás: www.apeh.hu NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága  

Nyaraló hasznosítása vendégfogadás céljára 2011
A nyaraló vendégfogadás céljára történő hasznosítása – eltérően az ingatlan bérbeadás általános szabályaitól - egyéb szálláshely-szolgáltató tevékenység, amelyet csak adószámmal rendelkező magánszemély végezhet. A jegyző által kiadott működési engedély birtokában adószámot a 11T101 sz. „Bejelentő- és változásbejelentő lap azon magánszemélyek részére, akik adószám kiváltására kötelezettek, de nem szerepelnek az egyéni vállalkozók nyilvántartásában” nyomtatványon lehet igényelni. A bejelentkezéssel egyidejűleg tételes átalányadózás választható.
Ezt az adózási módot az adóév egészére akkor lehet választani, ha magánszemély a fizető-vendéglátó tevékenységet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra a tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy lakásban vagy üdülőben folytatja. A tételes átalányadó éves összege szobánként 32 ezer forint (negyedévenként 8 ezer forint), az egészségügyi hozzájárulás éves összege 6 400 forint (negyedévenként 1 600 forint), melyet akkor is meg kell fizetni, ha a tételes átalányadózást választó magánszemély a fizető-vendéglátó tevékenységét az adott év folyamán megszünteti.
Ha valaki nem választja a tételes átalányadózást, mert pl.: csak nagyon rövid ideig tudja kiadni a nyaralóját, vagy a szükséges feltételeknek nem felel meg, akkor neki az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia. Ebben az esetben a jövedelem az összevont adóalap részét képezi, kiszámítása kétféle módszerrel történhet. Egyik esetben a bevételből kizárólag a bevétel megszerzése érdekében felmerült költségek (pl.: rezsiszámlák, értékcsökkenés) vonhatók le.
A másik lehetőség, ha a bérbeadó nem rendelkezik számlákkal, akkor ő a bevétel 10%-át igazolás nélkül is levonásba helyezheti. Mindkét költségelszámolás esetén a kiszámított jövedelem összegét fel kell bruttósítani, azaz 1,27-el megszorozni és ennek az összegnek a 16 százalékát kell adóelőlegként a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-ig megfizetni.
Egészségügyi hozzájárulást ez esetben is kell fizetni (nyugdíjasnak is), ami az adóelőleg alapját képező jövedelem 27 százaléka, figyelemmel a kapcsolódó költség-elszámolási szabályokra. A személyi jövedelemadó bevallást önadózóként kell elkészítenie a fizető-vendéglátást végző magánszemélyeknek, melynek határideje a következő év május 20-a, kivéve az áfa fizetésre kötelezett személyeket, akiknek február 25-ig kell leadniuk a bevallásukat. Forrás: www.apeh.hu Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli regionális Adó Főigazgatóság

Tanulók, diákok egészségügyi ellátásra való jogosultsága
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség olyan alanyi kört érint, akik nem állnak biztosítási jogviszonyban és nem jogosultak egészségügyi ellátásra a társadalombiztosítási törvény alapján. (Tbj. 1997. évi LXXX. Törvény 16. § (1) bekezdés a)-p) és s)-t) pontja, 13. §.)
Magyarországon a társadalombiztosítás egy olyan társadalmi kockázatközösség, melyben a részvétel mindenki számára kötelező és ez a részvételi kötelezettség, illetve fizetési kötelezettség teljesítése alapozza meg az egyes ellátásokra való jogosultságot.
Az iskolai tanév befejeztével, diákok esetében fontos tudni, hogy a diákigazolványuk érvényessége végéig, október 31-ig alanyi jogon, az ezt követő 45 napig passzív jogon jogosultak az ellátásra, ezután bejelentkezésre és járulékfizetésre válnak kötelezetté, ha addig nem válnak biztosítottá vagy jogosulttá. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre történő bejelentkezési kötelezettséget a belföldi magánszemély, a ’T1011-es adatlapon teljesítheti. A bejelentőlap alapján az állami adóhatóság mindaddig „automatikusan” terheli az egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemély adóazonosító jelén nyilvántartott folyószámláján, amíg a változás, megszűnés a jelzett adatlapon benyújtásra nem került.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti, azonban az adóhatóság akkor is az eredeti kötelezett folyószámláján írja elő a havi járulék kötelezettségeket. Az átvállalásról a kötelezettnek 15 napon belül – a 11T1011-es nyomtatványon- kell bejelentést tennie a NAV felé, mely az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. A kötelezettség mértéke 2011. január 1-jétől havonta 5100 Ft, melyet a tárgyhónapot követő hó 12-ig kell teljesíteni. Időarányos járulékfizetési kötelezettség esetén egy naptári napra az 5100 Ft harmincad részét kell figyelembe venni, azaz napi 170 Ft-ot.
A fizetési kötelezettség teljesíthető készpénz-átutalási megbízással (csekken), banki átutalással - NAV „Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek” elnevezésű 10032000-06056229 számú számlaszámra -, illetve a kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyás fizetéssel is.  

Mit kell tudni az elektronikus árverésről?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtási eljárásai során lefoglalt vagyontárgyak értékesítése hagyományos vagy elektronikus úton történik. Árverezésre kerülhetnek ingatlanok és ingóságok egyaránt. Az ingóságok között található például gépjármű, számítógép, ruházat, bútor, üzleti berendezés, háztartási, ipari, mezőgazdasági gép stb.
Az utóbbi időben az árverések döntő hányada Interneten folyik. Az árverések megtekintéséhez, licitálásához be kell lépni a hivatal internetes honlapjára ( ), innen pedig a korábbi APEH logóra kattintva, az „Árverések” menüpont kiválasztásával lépünk be az Elektronikus Árverési Felületre (EÁF-ra). Itt láthatjuk a futó és a meghirdetett árveréseket is. Licitálásra az Ügyfélkapun keresztül történő belépéssel és a regisztrációt követően van lehetőség.
Licitálni akkor tud az érdeklődő, ha kérte vagy kéri az Adóhivatal Ügyfélszolgálatán, vagy a Kormányablaknál, ill. az Okmányirodában a Magyarorszag.hu internetes oldalra történő belépéshez a regisztrációját és a jelszó megküldését. Ennek a jelszónak a felhasználásával lehet belépni a licitáláshoz. Az árverés megkezdése előtt megtekinthető a vagyontárgy az árverési hirdetményben közzétett helyen és időpontban. Ingatlan árverés esetén előlegként a becsérték 10 %-át legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság számlájára, átutalás útján meg kell fizetni. Ingó árverésnél nincs előlegfizetési kötelezettség. Javasoljuk a licitálás megkezdése előtt az árverésről szóló Üzemeltetési Szabályzat elolvasását.
A licitálási minimum összeg az árverési hirdetményben szerepel. A licitösszeg emelésének minimum összege 5.000 – 100.000 Ft közötti összeg, amely függ a vagyontárgy becsértékétől. A megtett ajánlat nem vonható vissza. Az elárverezett vagyontárgyakért sem az adós, sem az adóhatóság jótállással nem tartozik.
Az árverés lezárását követően a nyertes e-mailben és levél útján értesítést kap az árverési vételár kifizetésének módjáról és a vagyontárgy átvételéről. A postai kézbesítés átvételétől számított 8 nap áll rendelkezésére a vételár megfizetésére és az ingóság elszállítására.
Amennyiben a nyertes a vételárat nem fizeti meg, úgy az utána következő nyertes lép a helyébe és a vételár különbözetet meg kell fizetnie. A különbözet megfizetéséig további árverésen nem vehet részt.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

2011. március 9., szerda

PTI tájékoztató - 2011.03.8

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél

Tartalom
Hogyan inkasszál az adóhivatal?
Módosítják a kkv. törvényt a szektor támogatása érdekében
Üzletszerű ingatlanértékesítés - egy NAV esettanulmány
Innovációs járulék csökkentő tételek szabályszerű elszámolása, 2011 évi változások
Különadóval kapcsolatos kifizetői adatszolgáltatás

Hogyan inkasszál az adóhivatal?
Az adóhatóság a költségvetési bevételek teljesülése érdekében kényszerintézkedéseket foganatosíthat. A hatósági átutalási megbízás, korábbi, még ma is közismertebb nevén az inkasszó intézményével mind a magánszemélyek, mind a gazdálkodó szervezetek találkozhatnak.

A bankszámlanyitásra kötelezett személyeknek legalább egy pénzforgalmi számlával kell rendelkezniük, - sok esetben több számlájuk is van - ez az adózó törzsadataiban szerepel, így ez hivatalból rendelkezésre áll. A számlanyitásra nem kötelezettek esetében viszont a pénzintézeteket kell az információért megkeresnie az adóhatóságnak.

Az adóhatóság jellemzően előzetes értesítés nélkül, a tartozás összegének nagyságától függetlenül kezdi meg a végrehajtást, amelyre a hatályban lévő jogszabályi előírások feljogosítják. Ha az esedékességig a kötelezettséget az adózó nem fizeti meg, rövid időn belül számítani lehet az inkasszóra, hacsak nincs azt kizáró tényező, pl. fizetési kedvezmény iránti kérelem.

Az adóhatóság bankonként egy számlára kezdeményezi az inkasszót, a pénzintézet azonban a megjelölt számlaszámon túl - azon elegendő fedezet hiányában - köteles kiterjeszteni a teljesítést minden fizetési-számla szerződés, betétszerződés, takarék-betét szerződés alapján kezelt, az adóst megillető összegre is. A több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt pénzösszeg teljes egészében végrehajtás alá vonható bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés esetében. Ha a számlán nincs elegendő fedezet, a pénzintézet 35 napig sorba állítja a megbízást. Elsősorban a forintban kezelt összegekből teljesít a bank, - ezen belül is az alacsonyabb kamatozásúval indít- ezt követően alkalmazza az inkasszót a külföldi pénznemben rendelkezésre álló összegre.

Különbséget kell azonban tenni, az alábbi két adózói csoport között; míg a magánszemélyek esetében az öregségi nyugdíj összege mentességet élvez, annak négyszerese feletti összeg korlátlanul inkasszálható, a kettő között pedig 50% vonható le, addig a gazdálkodók esetében ilyenfajta korlátozás nincsen.

Az „úton lévő”, de az esedékességet követő befizetésekkel rendezett kötelezettségre kiadott inkasszóval leemelt pénzt az adóhatóság visszautalja, 8 napon belül késedelmi kamat térítése nélkül, míg a megjelölt határidőt követően a jogszabályban meghatározott kamattal növelten.
Forrás: www.apeh.hu
NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága

Módosítják a kkv. törvényt a szektor támogatása érdekében
A kormány módosítaná a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatásáról szóló törvényt, hogy a vállalkozások fel tudják venni az Agrár Széchenyi Kártya által biztosított hitelt. Szatmáry Kristóf államtitkár expozéjában azt mondta, technikai jellegű módosításról van szó, mert a Széchenyi Kártya alanyi köre eltér az Agrár Széchenyi Kártya alanyi körétől.
A hitel összege 500 ezer forinttól 25 millió forintig terjed, a futamidő 3 év, az összeg szabad felhasználású. Ennek segítségével csökkenthető a versenyhátrány, 20 milliárdos forrás válhat elérhetővé, ha a kormány bevezeti ezt tavasszal.

Felhívták aa figyelmet, hogy ennek segítségével fejleszteni lehet a biogazdálkodás gépesítését is, ami az egyik kitörési pontja lehet az agráriumnak.

A törvénymódosítást már tárgyalja az országgyűlés.

Üzletszerű ingatlanértékesítés - egy NAV esettanulmány
A kedvezményes adózási szabályokat akarta kihasználni, ezzel az államháztartást csaknem 150 millió forinttal megkárosította az a budapesti adózó, aki sorozatos és üzletszerűen folytatott ingatlanértékesítésekből származó jövedelmét – magánszemély szokásos mértékű, hétköznapi jogügyleteinek álcázva – külön adózó jövedelemként tüntette fel.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Adó Főigazgatósága a személyi jövedelemadó bevallások utólagos ellenőrzése során figyelt fel arra a budapesti magánszemélyre, aki éveken át összesen 490 millió forint ingatlanértékesítésből származó külön adózó jövedelmet vallott be, így adófizetési kötelezettségét is a kedvezményes adókulcsú szabályok alapján állapította meg.

Az ügyben indult adóhatósági eljárás során kiderült, hogy az adózó több ingatlant vásárolt, amelyek egyikében sem volt bejelentve állandó lakosként, egyiket sem használta életvitelszerűen, ezzel szemben ezekből rövid időn belül közel 70-et haszonnal továbbértékesített. Az adóhatóság megállapította, hogy ez üzletszerű tevékenységnek minősül, ezért nem tartozik a kedvezményes ingatlan adózási rendelkezések alá. Mindezek következtében a hatóság az adózó ingatlanforgalmazásból származó jövedelmét az általános adózási szabályok alá eső jövedelemnek minősítette és ennek alapján állapította meg az adókötelezettséget. A magánszemély végül csaknem 150 millió forint adókülönbözet megállapításával szembesülhetett.

A NAV fokozottan ellenőrzi a magánszemélyek sorozatos ingatlan adásvételével összefüggő adózási szabályok betartását, így a jövőben is lehet számítani hasonló ellenőrzésekre.
Forrás: www.apeh.hu
Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága

Innovációs járulék csökkentő tételek szabályszerű elszámolása, 2011 évi változások
Cikkünk célja az innovációs járulék fizetésére kötelezett gazdasági társaságok figyelmének felhívása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2011. évi változásaira, valamint a bruttó kötelezettséget csökkentő tételek szabályszerű elszámolására.

Az innovációs járulék fizetendő összegének meghatározása lényegileg nem változott:

Járulék éves bruttó összege = iparűzési adó alapja * 0,3 %

Járulék éves nettó összege = járulék éves bruttó összege - csökkentő tételek.

Csökkentő tételként elszámolható (a változás aláhúzott vastag betűkkel jelölve):

- a saját kutatás-fejlesztési (a továbbiakban: K+F) tevékenység közvetlen költsége, valamint

- a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő, és a közhasznú szervezetként, illetve annak keretében működő nonprofit kutatóhelytől a saját tevékenységhez megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység költsége,

azzal, hogy a levonható költségeket csökkenteni kell a kutatásra kapott állami támogatással.

A kutatás tartalmára nézve az Atv. 12. §-ának és 4. § (3) bekezdésének való együttes megfelelés szükséges, vagyis az alapkutatás, az ipari vagy alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés számolható csak el csökkentő tételként.

Az adóhatóság a kutatás tartalmi megítélése során az OECD módszertani kiadványát, a Frascati kézikönyvet veszi alapul. Általánosságban az minősül az Atv. szerint elfogadható K+F tevékenységnek, melynek során valamilyen új tudományos vagy műszaki eredmény, ismeret születik, és a fejlesztési munka (projekt) célja valamely tudományos és/vagy műszaki bizonytalanság feloldása.

Nem minősül adócsökkentésre alkalmas kutatás-fejlesztésnek például a rutinszerű szoftverfejlesztés, valamint az olyan kutatások, melyek során új eljárást, módszert nem dolgoznak ki, rutinszerű változtatásokat végeznek, már meglevő kutatási eredményeket használnak fel új „dolgok”, ismeretek létrehozatala nélkül. A társaságnál esetlegesen újnak minősülő technikák, eszközök beszerzésére irányuló projektek – beruházások, bővítő beruházások – sem minősülnek az adóból levonható tételnek.

2010. december 31-éig – tehát a naptári évvel egyező üzleti év esetén utoljára a 2011.05.31-éig beadandó bevallásban – azon vásárolt K+F szolgáltatások is elszámolhatók voltak csökkentő tételként, amelyek nem kapcsolódtak saját kutatás-fejlesztéshez. A 2010. évi CXXIII. törvény alapján a 2011-es adóévtől már csak a saját kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódóan megbízott költségvetési (pl. állami egyetemek) vagy nonprofit kutatóhelyek (pl. a bíróságon közhasznúként nyilvántartott alapítvány, közalapítvány, köztestület, nonprofit gazdasági társaság, mely alap-, illetve főtevékenységként, vagy ahhoz kapcsolódóan végez kutatás-fejlesztési tevékenységet) által számlázott költség számolható el szerződés és részletes teljesítésigazolás alapján. Javasolható, hogy a kutatás folyamatát, egyes lépéseit, eredményeit szigorúan dokumentálja a kutatást végző szervezet, a dokumentumokat pedig az adócsökkentést elszámoló társaság gondosan őrizze meg.

(A részletes szabályokat az Atv., továbbá a nonprofit kutatóhelyre vonatkozóan a 2004. évi CXXXIV. törvény, a közhasznú szervezetekre vonatkozóan pedig az 1997. évi CLVI. előírásai tartalmazzák.)
Forrás: www.apeh.hu
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága

Különadóval kapcsolatos kifizetői adatszolgáltatás
NAV Közlemény a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadóval kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségről

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló – a 2010. évi CXXIV. törvény által módosított – 2010. évi XC. törvény rendelkezései szerint, az előírások hatályba lépése előtt (azaz a magánszemély által 2005. január 1-jétől 2010. december 29-éig terjedő időszakon belül) megszerzett 98%-os különadó alapját képező bevételről adatszolgáltatásra kötelezett adózó 2011. március 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a magánszemélyek munkavégzésre irányuló jogviszonyának megszűnésével összefüggésben, magánszemélyenként a jövedelem juttatásának éve (évei) szerinti bontásban, a 2005. január 1. és 2010. december 29. napja közötti időszakban, az adatszolgáltatásra kötelezett által kifizetett különadó-alapot képező összeget, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterheket, járulékokat (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is) és egyéb adatokat.

Az adatszolgáltatás az 53K számú adatlapnak megfelelő tartalommal, csak elektronikus úton teljesíthető!

Az adatszolgáltatást teljesítésére az alábbi szervezetek kötelezettek:

* a költségvetési szerv,
* az állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított szervezet,
* az állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból fenntartott szervezet,
* az állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból működési támogatásban részesített szervezet,
* a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatók.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

2010. szeptember 1., szerda

PTI tájékoztató 2010.08.31

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-08-31


Tartalom
Termőföld-értékesítések új szabályai
Valutapénztári tételek könyvelése
A társasági adóalap megosztása 2010 évben
2010. évi de minimis támogatás az egyéni vállalkozásban
Magánszemély ingatlan bérbeadása

Termőföld-értékesítések új szabályai
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosította a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényt is. A módosításokat ismertetjük. Nem kell kapkodni, az új elővásárlási jogok a szeptember 1-et követő KIFÜGGESZTÉSEKRE irányadók.

A módosítások a következők:
1. A helyben lakó fogalma szűkült, a következők szerint:
„m) helyben lakó: az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkezõ õstermelõ, vagy egyéni
mezõgazdasági vállalkozó magánszemély, akinek
1. lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termõföld vagy tanya fekszik;
2. lakóhelye legalább három éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termõföld vagy tanya
fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elõl el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van;” (3.§/1/ m)

Nem minősül már helyben lakónak az olyan jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek bevétele több mint 50%-ban mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységből származik, és székhelye az adott településen van.

2. A helyben lakó szomszéd fogalma bővült: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévõ termõföld vagy tanya közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelõdésével szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képezõ termõfölddel vagy tanyával;” (3.§/1/ n) Az eddigi szabályozáshoz képest újdonság az út, árok beiktatása.

3. Az elővásárlásra jogosultak sorrendje megváltozott azzal, hogy a Magyar Állam az utolsó helyről az első helyre került. Az új szabály a következő:
Tft. 10.§(1) Termõföld vagy tanya eladása esetén – ha törvény másként nem rendelkezik – az alábbi sorrendben elõvásárlási
jog illeti meg:
a) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
b) a helyben lakó haszonbérlõt, felesbérlõt és részesmûvelõt;
c) a helyben lakó szomszédot;
d) a helyben lakót;
e) haszonbérlõt, felesbérlõt és részesmûvelõt.

További új szabálya szerint az előbbi c)–d) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elõvásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következõ:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási számmal rendelkezõ õstermelõ, illetõleg egyéni mezõgazdasági vállalkozó.”

A b) és e) pont alapján az elõvásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony
(felesbérlet, részesmûvelés) legalább három éve fennáll.

4. Külön kérdés a törvény hatályba lépése. A módosító törvény 2010 szeptember 1-én lép hatályba – azonban a Termőföldről szóló törvény fentiek szerinti módosítását csak azon termõföld vagy tanya esetében kell alkalmazni, amelyekre vonatkozólag a vételi vagy haszonbérleti ajánlatot a termõföldre vonatkozó elõvásárlási és elõhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló rendelet szerint a törvénymódosítás hatálybalépését követően – tehát 2010 szeptember 1-e után tették közzé.

Az ezt megelőzően közzétett
a) vételi ajánlat esetében a szerzõdés ingatlanügyi hatósághoz történõ benyújtásakor a beadványt
– az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 44. §-ának (1) bekezdésétõl eltérõen – a vételi ajánlat
közzétételének idõpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni;
b) haszonbérleti ajánlat esetében a szerzõdés ingatlanügyi hatósághoz történõ benyújtásakor a beadványt
a haszonbérleti ajánlat közzétételének idõpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.

Valutapénztári tételek könyvelése
Kérdések
1. Ha egy vállalkozás a valutás és devizás ügyleteit a MNB árfolyamán értékeli akkor a valutapénztárból kifizetett tagi kölcsönt milyen árfolyamon kell könyvelni? ( vételi , közép vagy eladási árfolyamon)

2. Unió területén ha nem Euróban fizetünk akkor a kifizetett összeget Euróra számítjuk át. Interneten találtunk egy olyan honlapot ami segíti a munkánkat. Használhatjuk-e vagy pedig kizárólag csak a MNB árfolyamai az irányadóak?

3. Sofőröknek előleget adunk Euróban (361-382). Amikor elszámol vele csak a fel nem használt összeget veszem vissza a valutapénztárba (382-361), a többi előleget a szállítókkal szemben vezetem ki. (51-4544 utána 4544-361) . Jó így vagy az összes kiadott előleget először a valutapénztárba kell visszavennem és utána a költségeket könyvelni (382-361 utána 51-4544 és 4544-382) Melyik megoldás a jó?

Válaszok
1. A nyilvántartási árfolyamon (Sztv. 62.§ (4)).

2. Az Áfa tv. 80.§-a alapján csak az MNB vagy belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet jegyzett árfolyamát lehet alkalmazni. Ha nincs az adott valutának jegyzése, akkor a törvényhely (5) bekezdése szerint kell eljárni (MNB árfolyam). A könyvvezetés során alkalmazott árfolyamra a Sztv. 60.§-ában leírtak az irányadók.

3. Az előlegek szabályos elszámolása úgy történik, hogy a kiadás árfolyamán a teljes összeget visszavételezzük, majd a valuta nyilvántartási árfolyamán (ami gyakorlatilag a kiadás/visszavételezés árfolyama) elszámoljuk a költségeket a bizonylatok alapján.

A társasági adóalap megosztása 2010 évben
Az adóalap-megosztást a naptári év szerint működő adózók esetén az adóév naptári napjai alapján kell elvégezni. Ez azt jelenti, hogy a bevallásban a 2010. adóévi teljes adóalapot kell – a Módtv. hatályba lépése napjától függetlenül – az év első és második félévére eső naptári napok arányában megosztani. Ennek megfelelően, egész évi – 365 napos – működés esetén, ha az éves adóalap például 10 000 egység, akkor a megosztás szerint

a 2010. január 1. - 2010. június 30. közötti időszak szerinti adóalap (10 000/365 x 181) 4 959 egység, és

a 2010. július 1. - 2010. december 31. közötti időszak szerinti adóalap (10 000/365 x 184) 5 041 egység.

Más módszer nem alkalmazható; függetlenül tehát attól, hogy az adózó bevételei, illetve költségei hogyan alakulnak az év első és második felében – például jelentős bevételt realizál, vagy éppen a bevételeit meghaladó költsége merül fel az első, vagy a második félévben – a 2010. adóévi adóalap egészét kell megosztani, melynek következtében, annak összegéből – teljes évi működés esetén – mindkét időszakra „jut” közel fele-fele hányad.

Amennyiben például az adózó 2010. június 1. - 2010. december 31. közötti adóévének adóalapja 10 000 egység, akkor az adóév naptári napjai alapján (30 + 184 = 214 nap) történő megosztás szerint

a 2010. június 1. - 2010. június 30. közötti időszak szerinti adóalap (10 000/214 x 30) 1 402 egység, és

a 2010. július 1. - 2010. december 31. közötti időszak szerinti adóalap (10 000/214 x 184) 8 598 egység.

Az így meghatározott adóalap-részeknek azért is van jelentősége, mert a két időszak szerinti adóalap után eltérő módon kell meghatározni a számított adót (az első félévi adóalapra a 2010. január 1. - 2010. június 30. közötti, s a második félévi adóalapra a 2010. július 1. - 2010. december 31. közötti időszakra vonatkozó szabályok szerint kell számolni).

A naptári év szerint működő adózók esetében – amikor is az adóalap-megosztásnak van helye – a 2010. adóévek időtartama a következők szerint alakulhat:

a naptári évvel azonos, folyamatos – 12 hónapos – működés esetén az adózó 2010.01.01. - 2010.12.31. közötti adóéve,

a naptári évvel azonosan működő – beolvadással, illetve kiválással érintett – beolvasztó, illetve kiválás esetén a fennmaradó adózó 2010.01.01. - 2010.12.31. közötti adóéve,

az előtársasági időszak, amely

az adózó 2010. évi alapításának időpontjától (azaz a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától) a cégbejegyzés napjáig, vagy a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának napjáig, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének a napjáig – ha bármelyik 2010. évi – terjedő adóéve; vagy

ha az adózó az előzőek szerinti időszak alatt vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, úgy a 2010. évi alapításának az időpontjától a – bejegyzett társaság– 2010. december 31-éig terjedő adóéve,

az adózó előtársasági időszak utáni – a 2010. évi cégbejegyzés napját követő naptól 2010. december 31-éig tartó – adóéve,

az adózó tevékenységének a 2010. január 1-jétől az éven belüli megszűnéséig tartó adóéve,

a jogelőd 2010. évi átalakulással történő megszűnésekor a 2010. január 1-jétől az átalakulás napjáig terjedő adóéve,

2010. évi átalakulás esetén a jogutód – átalakulás napját követő naptól 2010. december 31-éig tartó – adóéve,

forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára való áttéréskor az adózó 2010. január 1-jétől az áttérés napjáig terjedő adóéve, illetve az áttérés napját követő naptól 2010. december 31-éig terjedő adóéve,

felszámolás, illetve végelszámolás kezdeményezése esetén a 2010. január 1-jétől a felszámolás, illetve végelszámolás kezdő napját megelőző napig tartó adóév,

a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezését követő adóév – ha az eljárás úgy fejeződik be, hogy az adózó nem szűnik meg (például egyezség esetén) –, azaz az eljárás 2010. évi lezárultát (az erről szóló végzés jogerőre emelkedésének napját) követő naptól a 2010. december 31-éig tartó adóév.

A felszámolás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától [Szt. 11. § (11) bekezdés], azonban a Tao. tv. 5. számú mellékletének 8. pontja alapján a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók nem minősülnek társasági adóalanynak, ezért ezen időszak alatt nem (így a felszámolás 2010. évi kezdő napjától a felszámolási eljárás befejeződésének napjáig tartó időszak alatt sem) fizetnek társasági adót; így ezen napok nem vehetők figyelembe az arányosításnál.

A 2010. adóévi adókötelezettséget a két időszak szerint megosztott adóalapra a következők szerint kell megállapítani:

az első félévre meghatározott adóalap után választható a sávos adómegállapítás oly módon, hogy az adózó az adóalap 50 millió forintjáig (nincs felezés) – az ezen időszakra előírt öt feltétel egyidejű teljesítése esetén – 10 százalékos, az e feletti részre a 19 százalékos mértékkel számol, s a második félévre meghatározott adóalap után – bármely feltétel nélkül – megilleti az adózót a sávos adómegállapítás, mely szerint az adóalap 250 millió forintjáig (az 500 millió forint felezésével) 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell a számított adót meghatározni [Tao. tv. 29/K. § (4) bekezdés]; vagy

az első félévre meghatározott adóalap egésze után választható – az általános tételű – 19 százalékkal számított adó, s a második félévre meghatározott adóalapnak – függetlenül attól, hogy az adózó az első félévre meghatározott adóalapra alkalmazta-e a sávos adómértéket vagy sem – a 250 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell az adót számítani [Tao. tv. 29/K. § (2) bekezdés].

A választás lehetősége tehát csak az első félévi adóalap utáni adómegállapításra áll fenn, a második félévi adóalapra „jár” a sávos adómérték szerinti számítás.

2010. évi de minimis támogatás az egyéni vállalkozásban
A vállalkozói bevételt 2010-ben csökkentő kedvezmények adóévi csekély összegű (de minimis) támogatástartalmát a következők szerint kell megállapítani:

* A 2010. adóévben érvényesített összes kedvezményt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakának naptári napjai arányában meg kell osztani.
* A de minimis támogatást
o az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára jutó összegből az 50 millió forintot
o az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára jutó összegből a 250 millió forintot
meg nem haladó rész után 10 százalék, az azt meghaladó rész után 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.

A 2010. évi egyes de minimis támogatások visszafizetése

Ha az egyéni vállalkozónak a 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezménnyel, illetve nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben a későbbiekben adómegfizetési kötelezettsége keletkezik, az erre vonatkozó rendelkezést a következőképpen kell alkalmazni:

* A 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezményből az szja-törvény 49/B. § (11) bekezdése alapján adómegfizetési kötelezettséggel járó összeg kétszeresét az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A megosztott részek adótartalmát (az adóként megfizetendő összeget) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott és alkalmazott adómértékkel kell kiszámítani.
* A 2010. évben fejlesztési tartalékként nyilvántartásba vett összegből az szja-törvény 49/B. § (16) bekezdése alapján adómegfizetési kötelezettséggel járó részt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A hivatkozott bekezdés a) pontja szerinti vállalkozói személyi jövedelemadó-mértékként az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott és alkalmazott adómértéket kell figyelembe venni. Az adómegfizetési kötelezettséggel járó részekből az előzőek szerint kiszámított vállalkozói személyi jövedelemadó levonása után fennmaradó összegek képezik a hivatkozott bekezdés b) pontja szerinti vállalkozói osztalékalapot, mely után az adó mértéke 25 százalék.

Magánszemély ingatlan bérbeadása
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (továbbiakban: módosító törvény) 34. §-ának (1) bekezdése módosította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 22. § (16) bekezdését. Ennek alapján mentesül a magánszemély adózó – kivéve az egyéni vállalkozót és a 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kereskedelmi kapcsolatot létesítőt – az adószám megszerzéséhez előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti ingatlan-bérbeadási (haszonbérbeadási) tevékenységet folytat és az általános forgalmi adót érintően nem él az adókötelessé tétel jogával. E rendelkezést a 2010. augusztus 16-ai hatályba lépéstől kezdődően lehet a bejelentési kötelezettségek teljesítése során alkalmazni.
Ez az új, bejelentkezés alól mentesítő rendelkezés azt jelenti, hogy az abban foglaltaknak megfelelő, korlátozott körbe tartozó adóalanyoknak nem kell az adóhatóságnál ezen forgalmi adómentes ingatlan bérbeadási tevékenység folytatására tekintettel adóalanyként bejelentkezni, adószámot kiváltani.

Kik tartozhatnak e rendelkezés hatálya alá?

Azok az adószámmal nem rendelkező magánszemélyek tartozhatnak ezen említett rendelkezés hatálya alá, akiknek az áfa-adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységét kizárólag forgalmi adómentes ingatlan bérbeadás képezi és nincs olyan ügyletük, amely miatt közösségi adószámmal kellene rendelkezniük. Vagyis az adózó

kizárólag természetes személy lehet, aki

nem egyéni vállalkozó (sem az ingatlan bérbeadási tevékenysége vonatkozásában, sem más tevékenységére tekintettel),

tevékenysége kizárólag az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 86. §-a szerinti adómentes ingatlan bérbeadási (haszon-bérbeadási) tevékenység lehet (vagyis nem lehet a kötelezően adóköteles körbe tartozó – például kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra, garázs bérbeadásra irányuló – tevékenység),

és az ingatlan bérbeadásra vonatkozóan az adóalany nem él az adókötelessé tétel választásával,

valamint nem létesít kereskedelmi kapcsolatot az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal. (Kereskedelmi kapcsolat e tekintetben: a termékbeszerzés és értékesítés valamint a szolgáltatásnyújtás és -igénybevétel.)

Amennyiben az Art. 22. § (16) bekezdése szerinti – előzőekben felsorolt – bármely feltétel nem áll fenn, például adókötelessé akarja tenni az adózó a bérbeadását, vagy bérbeadási tevékenysége más tagállami adóalannyal kereskedelmi kapcsolat létesítését eredményezi, akkor a bejelentkezés, adószám kiváltás szükségessé válik.

Az Art. 22. § (16) bekezdésében foglalt új rendelkezés alapján, a 2010. augusztus 16-ai hatályba lépési időponttól kezdődően nem szükséges az említett ingatlan bérbeadási tevékenységet folytató, korábban már bejelentkezett és adószámmal rendelkező természetes személy adóalanyoknak a regisztrált adóalanyi körből kijelentkezni, hiszen e rendelkezés nem jelenti azt, hogy ezen adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységüket megszüntették volna. Ezek a már bejelentkezett és adószámmal rendelkező adóalanyok továbbra is az adószámukat használják és tüntetik fel értékesítési bizonylataikon.

Lehet-e adószám hiányában a számlaadási kötelezettséget teljesíteni?

A természetes személy adóalanykénti bejelentkezés és az adószám hiányában is – a rendszeres bevételszerző tevékenységre tekintettel – az általános fogalmi adó alanya, ezáltal az áfatörvényben meghatározott bizonylat kibocsátására kötelezett [amely az ilyen adómentes tevékenységre tekintettel számviteli bizonylat kell, hogy legyen, az áfatörvény 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján, vagyis a kibocsátott bizonylatnak nem kell maradéktalanul megfelelnie az áfatörvény számlára vonatkozó előírásainak]. Az adószám hiánya – tekintettel az adómentes körbe tartozó tevékenységre – az adóalanyt nem akadályozza a számviteli bizonylat beszerzésében (illetve előállításában) és kibocsátásában. Ezen a számviteli bizonylaton az adóalany neve mellett az adóazonosító jel szerepeltethető. (Amennyiben azonban az adóalany úgy döntene, hogy a számviteli bizonylat kibocsátásához a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet szerinti számlatömböt kíván használni, annak beszerzéséhez már adószámmal kell rendelkeznie, emiatt viszont be kell jelentkeznie.)

Van-e lehetőség arra, hogy az érintett körbe tartozó adóalany mégis bejelentkezzen?

Amennyiben a természetes személy adóalany nem kíván élni azzal a lehetőséggel, hogy az említett tevékenységére tekintettel nem köteles az adóhatósághoz bejelentkezni, és magát adóalanyként regisztráltatni kívánja, a ’T101 számú adatlapon teheti meg a bejelentését, amelynek alapján az adóhatóság adószámot állapít meg számára.
Forrás: www.apeh.hu

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

2010. június 15., kedd

Termőföld értékesítése

[Termőföld értékesítéséből származó bevétel adójogi minősítése]

[szja-törvény 2-3-as,10-11es számú mellékletei]Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó termőföldet kizárólag üzleti célú tárgyi eszközként hasznosított, akkor a termőföld átruházásából származó ellenérték őstermelői, illetve egyéni vállalkozói bevételének minősül [szja-törvény. 2. sz. melléklet I./2. pont; 10. sz. melléklet I./2. pont]. Ilyen esetben - mivel az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszközről van szó – a nyilvántartásba vett beruházási költség egy összegben elszámolható az értékesítéskor [szja-törvény 3. sz. melléklet I./20. pont; 11.sz. melléklet I./22. pont]. A beruházási költség a törvény szerinti költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban feltüntetett beszerzési árból és egyéb kiadásokból áll [szja-törvény. 11. sz. melléklet II/2./c. pont]. Termőföld esetében a beszerzési ár a megszerzésre fordított összeg, amely örökölt termőföld esetében az illeték megállapításánál figyelembe vett, a hagyatéki teherrel (pl. hiteltartozással) nem csökkentett értéket jelenti [szja-törvény 62. § (2) bekezdés]. Felmerült egyéb kiadás lehet különösen az üzembe helyezés napjáig (a hasznosítás kezdetéig) felmerült, a termőföld megszerzésével összefüggő hitel kamata, a megszerzéssel összefüggő ügyvédi költség, öröklés esetén a hagyatéki eljárási költség, az illeték. (Az üzembe helyezés után megfizetett, költségként egyébként is elszámolt kamat nem része a beszerzési árnak.) Amennyiben a termőföld vásárlására támogatás igénybevételével kerül sor és azt bevételének tekintette a fiatal mezőgazdasági termelőnek tekinthető egyéni vállalkozó, akkor - a célszerinti felhasználási kötelezettségre tekintettel - a beszerzési ár csökkenthető a támogatás összegével és a tárgyi eszköz nyilvántartásban termőföld beszerzési árának a támogatás összege nélküli nettó értéke szerepelhet azzal, hogy ilyen esetben a támogatás összege a költségek között is megjelenik. Abban az esetben, ha a támogatás összegét nem tekintette bevételének az egyéni vállalkozó, akkor a támogatás összege nélküli beszerzési árat kell a tárgyi eszköz nyilvántartásban nettó értéken szerepeltetni azzal, hogy ilyen esetben a támogatás összege a költségek között nem jelenik meg. (PM. Jövedelemadók Főosztálya 4826/2009 - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2279697132)