Lakbérindex...

 

Lakástüzek...

 

Lakástüzek...

 

Határszemle...

Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2025. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.

Ingatlanadattár...

Megújult formában és kibővült tartalommal, valamint egy, területi és időbeli összehasonlítást lehetővé tevő lekérdezőfelülettel jelentkezik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Ingatlanadattár című kiadványa, amely a lehető legrészletesebb területi bontásban mutatja be a használt lakások négyzetméterárát: a települési (a fővárosban a kerületi) átlagárak mellett a városokban utcánként is közli az átlagos árakat és azok relatív szórását. A lekérdezőfelületet sajtótájékoztató keretében mutatta be a KSH.

Az új Ingatlanadattár tájékozódási lehetőséget kínál a lakáspiac iránt érdeklődő közönségnek és a szakmai felhasználóknak is. Az ingatlanpiaci folyamatok átláthatóságát, az adatok hozzáférhetőségét biztosító fejlesztéssel a KSH a lakáspiaci szereplők tájékozódási lehetőségeit szeretné bővíteni, ezzel mérsékelve döntéseik kockázatát.

A megújult Ingatlanadattár és az adatvizualizáció az alábbi linken érhető el:
www.ksh.hu/ingatlanadattar/
www.ksh.hu/s/adatvizualizaciok/ingatlanadattar-utca-terkep/

Zöld Építés Hete...

Magyarországon az idén 15 helyszínen várja az érdeklődőket a Nemzetközi Zöld Építés Hete szeptember 11. és 15. között - közölte az eseményt szervező Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) hétfőn az MTI-vel.

    A programokkal a HuGBC célja az, hogy jövőbemutató gyakorlati példákkal, szakmai beszélgetésekkel és gyakorlati műhelymunkával segítse elő az építésgazdaság és az ingatlanszektor szereplőinek innovatív gondolkodásmódját, a magyarországi épített környezet karbonmentessé alakítását.
    A programok között az idén is lesz Green Walk, az ingyenes, szakmai vezetéssel tartott sétákon a környezettudatos építés számos jó példája tekinthető meg.  A választható épületek sorában van például Budapesten a Mol Campus, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, Gyulán a Naturica Group bemutatóterem, Szegeden pedig a TILIA Irodaház.
    Az eseménysorozat programjaira a https://www.hugbc.hu/nemzetkozi-zold-epites-hete-2023 oldalon kell regisztrálni - olvasható az egyesület közleményében.
    A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete 2009 óta fogja össze az ingatlanszektor, az építőipar és az építésgazdaság szereplőit, hogy közreműködésükkel részt vegyen a környezettudatos és fenntartható építést előmozdító építészeti szabályozás szakmai kidolgozásában. A HuGBC teljes jogú tagja nemzetközi World Green Building Council-nak.(f:mti)

Falusi civil szervezetek pályázata

Egymilliárd forintos keretösszegre pályázhatnak falusi civil szervezetek a Magyar Falu Program keretében - jelentette be a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

    Gyopáros Alpár közölte, a pályázatokat keddtől augusztus 31-ig lehet benyújtani, ingatlanvásárlásra vagy meglévő ingatlanok korszerűsítésére, valamint gépjárműbeszerzésre legfeljebb hétmillió forintot, eszközök vásárlására, valamint rendezvények, programok támogatására maximum kétmillió forintot lehet igényelni.
    A már hétfőn közzétett pályázati kiírásban az elmúlt évekhez képest lényeges tartalmi módosítás nincs, azon szervezetek azonban, amelyek korábban már nyertek támogatást ingatlan- vagy gépjárművásárlása, nem pályázhatnak újra erre a tevékenységre - hívta fel a figyelmet a kormánybiztos.
    Gyopáros Alpár felidézte, a Falusi Civil Alap pályázatot 2020-ban hirdették meg először, azóta majdnem kétezer településen több mint hatezer nyertest támogattak mintegy húszmilliárd forint értékben.
    A falusi civil szervezetek hagyományt őriznek, értékeket mentenek és adnak át, közösségeket hoznak létre, erősítik a közösségi életet, ezért tapasztalataik szerint általában valamilyen fontos tematikus tevékenységet végző szervezetek pályáznak, például polgárőr, önkéntes tűzoltó, faluszépítő vagy karitatív egyesületek - tette hozzá az államtitkár.
    Gyopáros Alpár kiemelte, a korábbi években volt rá lehetőség, hogy megemeljék a pályázat keretösszegét, és bízik benne, hogy idén is így lesz.
    A pályázatról további információ találhatók a kormany.hu, a magyarfaluprogram.hu, valamint a bgazrt.hu oldalon.  (f:mti) 

Grafika szemle 15.

Nagyításhoz kattintson a képre

Föld értékesítések...

Megkezdődött a következő üteme a 10 hektár alatti állami földek értékesítésének, ezúttal főként erdő, gyümölcsös, szőlő és fásított területekre, valamint vegyes művelési ágú földekre lehet ajánlatot tenni - közölte az Agrárminisztérium (AM) hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint a Nemzeti Földügyi Központ több mint 6700 földrészletet kínál eladásra országszerte, összesen csaknem kétezer településen. A kezdeményezés mintegy 7700 hektárt érint. A területek több mint fele a 2022. évi értékesítés során eddig nem került meghirdetésre, mindemellett azokra a földekre is lehet újra ajánlatot tenni, melyek a korábbi ütemekben már meg lettek hirdetve, de még nem találtak gazdára - közölték.

    Az eladásra kerülő földek listái és az értékesítési hirdetmények a Nemzeti Földügyi Központ honlapján (https://nfk.gov.hu/) érhetők el. A vételi ajánlatok az Elektronikus Pályázati Rendszer felületén a meghirdetéstől számított 30 napig tehetők meg, 2022. december 7. napjáig. A felület az NFK honlapjáról, valamint a következő elektronikus oldalról is közvetlenül elérhető: https://epr.nfk.gov.hu/. Ezekre a területekre bárki licitálhat, aki a jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel - írják a közleményben.
    Felhívták a figyelmet arra: fontos, hogy egy hektár mérethatárig a földművesnek nem minősülő személyek is vásárolhatnak földet, egy és tíz hektár közötti területre, illetve tulajdoni hányadra kizárólag a földműves nyilvántartásban szereplő személyektől érkezhet érvényes vételi ajánlat. Az érdeklődők helyi tájékoztatása érdekében az értékesítésre váró területekkel érintett települések önkormányzatai honlapjukon is közzéteszik a megvásárolható földek adatait.
    Kiemelték, az előző földértékesítési programokhoz hasonlóan az eladásra kínált birtokok az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálják, hiszen a jellemzően kis területű, magántulajdonú földek közé ékelődött ingatlanokat értékesíti az állam. Ezek a területek leginkább a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, illetve az osztatlan közös tulajdonú ingatlanhányadok esetén a tulajdonostársaknak kínál vételi lehetőséget.
    A tárca közleményében kitértek arra: a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború rávilágított arra, hogy az élelmiszer-ellátás stratégiai kérdés, aminek egyik alapja a termőföld. A magyar agrárium előtt álló kihívások ellenére a gazdák elkötelezett munkájának és szorgalmának köszönhetően minden nap friss és egészséges élelmiszer kerül a magyar családok asztalaira - tették hozzá. Az Agrárminisztérium ezért minden lehetséges eszközzel támogatja az ágazat szereplőinek tevékenységét, aminek egyik alapvető eszköze a gazdálkodók igényeit figyelembe vevő birtokpolitikai intézkedések kialakítása - áll a közleményben.(F:MTI)

Elbirtoklás a bíróság kihagyásával? Lehetséges!

Az új Ptk. szabályai szerint amennyiben valaki 15 éven át sajátjaként és szakadatlanul birtokol egy ingatlant, elbirtoklás útján automatikusan megszerzi annak tulajdonjogát, és még arra sincs szükség, hogy a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

Az elbirtokló tehát – a törvény erejénél fogva – bár tulajdonos lesz, de csak az ingatlan-nyilvántartáson kívül, éppen ezért külön kérnie kell az illetékes földhivataltól a tulajdonjogának az ingatlan- nyilvántartásba való bejegyzését, ugyanis ha az elbirtokló a tulajdonjogát nem jegyeztette be a telekkönyvbe, akkor az ingatlan-nyilvántartásban bízó, jóhiszemű és ellenérték fejében tulajdonjogot szerző féllel szemben nem hivatkozhat az elbirtokláson alapuló tulajdonszerzésére.

Felmerül tehát a kérdés, hogy hogyan lehet bejegyzésre alkalmas módon igazolni a földhivatal előtt az elbirtoklás útján megszerzett tulajdonjogot?

Ennek klasszikus módja az, hogy az elbirtoklás megállapítása iránt pert indítunk a bejegyzett tulajdonossal szemben, melynek eredményeként – amennyiben sikerrel tudjuk bizonyítani az elbirtoklásunkat – a bírósági ítélete alapján a tulajdonjogunk a telekkönyvbe bejegyzésre kerül.

Elkerülhető-e azonban a bírósági út akkor, ha a felek között nincs vita, és az ingatlan korábbi tulajdonosa elismeri az elbirtoklás tényét?

Ez ugyan ritkán fordul elő, de ilyen esetben a bírói út igénybe vételére nincs szükség. Az irányadó bírói gyakorlat értelmében ugyanis lehetőség van arra, hogy az elbirtoklás telekkönyvi bejegyzése a volt tulajdonos által kiállított, bejegyzésre alkalmas okirat alapján történjen meg.

A jogi közreműködés természetesen ebben az esetben is szükséges, de elegendő, ha közjegyző vagy ügyvéd előtt a korábbi tulajdonos és az elbirtokló megállapodást kötnek, amelyben a volt, de ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos az elbirtoklás tényét és a tulajdonszerzést elismeri, valamint hozzájárulását adja ahhoz, hogy az elbirtokló tulajdonjoga elbirtoklás jogcímén bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba.

Lényeges további körülmény, hogy elbirtoklás esetén sem mentesül a jogszerző a vagyonszerzési illeték megfizetése alól.

 

Magyar falu program

A kistelepülési önkormányzatok, az egyházközségek és az iskolafenntartó tankerületi központok mellett hétfőtől az ötezernél kevesebb lakosú településeken működő civil szervezetek is pályázhatnak a Magyar falu programban - tájékoztatta Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos az MTI-t.

    A Miniszterelnökség által kiadott közlemény szerint a Falusi civil alap 5 milliárd forintos keretéből az egyesületek, alapítványok az idei évben is négy célra nyújthatják be igényeiket: ingatlanberuházási, felújítási támogatás esetén 7 millió forint, gépjárműbeszerzési támogatásra szintén 7 millió forint, eszközbeszerzési és programszervezési támogatásra pedig maximálisan 2-2 millió forint igényelhető.
    A kormánybiztos közleményében azt írta, a falvakban működő civil szervezetek pótolhatatlan tevékenységet végeznek, a mindennapi élet meghatározó szereplői, hiszen helyben képviselik a kultúrát, a sportot, a hagyományőrzést, vagy éppen a falvakban élők biztonságáért, egészségmegőrzéséért, támogatásáért dolgoznak.
    Ezért döntött úgy a kormány 2020-ban, hogy működésüket a Magyar falu programban is segíti. Az elmúlt két évben csaknem ötezer nyertes civil pályázat készült, az ezekre kifizetett támogatások összege 15 milliárd forint - jegyezte meg.
    Hozzátette: a Falusi civil alappal együtt a Magyar falu programban az idei évben a kedvezményezettek előtt már 14 pályázati kiírás és felhívás áll nyitva, mindegyikük célja a falvakban élők életminőségének javítása, a kistelepüléseken elérhető közszolgáltatások színvonalának emelése.
    A pályázatokat a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszeren keresztül február 11-éig lehet benyújtani. A pályázati kiírás megtalálható a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján, a kormányzati portálon és a Magyar falu program internetes oldalán. (F:mti)

Földpiaci árak

A tavalyi 5%-os árnövekedés alapján elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2020-ra összességében már átlagosan két és háromnegyedszeresére növelte árát. A koronavírus-járvány hatása a földpiacra egyelőre nem egyértelmű. Az esetleges negatív folyamatokat ellensúlyozhatja az osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó, idén januárjától bevezetett szabályozás. Az új EU-s támogatási ciklus ugyancsak meghatározó lehet a földpiaci folyamatokban – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből. További részletek az OTP Jelzálogbank legfrissebb Termőföld Értéktérkép elemzésében ide kattintva érhetőek el.

Pályázat falusi civil szervezeteknek

A programot jelentősebb változtatás nélkül hirdetik meg idén is, azaz ingatlanvásárlásra és -felújításra legfeljebb 6 millió forintig, gépjárműbeszerzésre legfeljebb 5 millió forintig, eszközvásárlásra, vagy programok szervezésére és lebonyolítására pedig 2 millió forintig lehet pályázni. A pályázatokat április 7. és május 7. között lehet benyújtani.

Földértékesítési program

Összesen több mint 13 ezer darab, 3 hektárnál kisebb területű állami földet hirdet meg eladásra az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) március elején. A meghirdetett földekre bárki tehet vételi ajánlatot, az értékesítés pedig elektronikus úton zajlik. A földértékesítési program első ütemében 2020. március 2-án 6540 darab ingatlant kínálnak eladásra nyilvánosan, melyekre 30 napig lehet vételi ajánlatot tenni.
Az értékesítésre kerülő földek listája a www.nfk.gov.hu oldal mellett a www.kormany.hu oldalon is elérhető lesz 2020. március 2-től. (AM)

Föld ügyek - Aktuális cikkek

18 ezer hektárra kötött az állam haszonbérleti szerződést

2012.06.02 08:48

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) 65 ezer hektár földet, tehát a teljes termőterület 1 százalékát jelölte ki haszonbérbeadásra, és május végéig 18 ezer hektárra kötötte meg a szerződést több mint... 

Megszavazták a háromdimenzós ingatlan-nyilvántartást

2012.06.01 08:50

Az Országgyűlés elfogadta az új földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényt. A jogszabály célja, hogy az elmúlt 15 évben bekövetkezett informatikai, technikai és technológiai fejlődés, valamint... 

Kié lehet a föld? - Elkészült az új földtörvény koncepciója

2012.05.30 15:45

Spekulánsok kizárva, ezt sugallja a Vidékfejlesztési Minisztérium által elkészített új földtörvény vitaanyaga. A termőföld az ország kiemelkedően fontos erőforrása, nemzeti vagyona, éppen ezért a koncepció... 

Tiszacash: nem spekulatívak a cég ügyletei

2012.05.25 12:52

A Tiszacash vezérigazgató-helyettese szerint mindig betartották a vonatkozó jogszabályokat, és a termőföldet közép- vagy hosszú távú befektetésként ajánlják, nem érvelnek spekulatív módon. Ezt Polyák László... 

Töretlenül nő a termőföld ára - Legolcsóbb és legdrágább földek

2012.05.24 12:15

A termőföld-piac 2011-ben tovább bővült: a tranzakciószám 4, az eladott földterület mérete 1%-kal, míg az árszint közel 8%-kal haladta meg a 2010. évit. Bár regionálisan és művelési áganként nagy különbségek... 

Gondok lehetnek a román termőföldpiac liberalizációja körül

2012.05.22 08:28

Dacian Ciolos, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa támogatná, hogy Románia meghosszabbítsa a külföldiek földvásárlási tilalmát - derült ki hétfőn egy bukaresti vidékfejlesztési konferencián, írja... 

Öt év börtön sújthatja a zsebszerződésekben résztvevőket

2012.05.21 08:06

2013 júniusától egy és öt év közötti börtönbüntetésre ítélhetők azok a vevők és eladók, ügyvédek és közjegyzők, akik közreműködtek külföldi állampolgárok illegális földtulajdon-szerzésében Magyarországon... 

Fazekas: Meggyőződésem, hogy a pályázatok körül rend van

2012.05.15 12:40

Az állami földhasznosítási program keretében eddig 574 pályázó 16 ezer hektár földterülethez jutott - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kedden Fülöpházán, írja az MTI. Hozzátette, a Nemzeti... 

Jelentős vízhiány mellett kevesebb búza várható

2012.05.14 15:42

Várhatóan kevesebb búza terem az idén a tavalyinál, így országosan 4 millió tonna alatt lesz a termény mennyisége, szemben a múlt évivel, amikor a meghaladta ezt - mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők... 

Az agrárpiaci termékeinkkel támadjuk Szerbiát

2012.05.12 08:26

Az Agrármarketing Centrum (AMC) támogatásával összesen 31 cég képviseli hazánkat a 79. Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásáron május 12-18. között. Hét magyar vállalat először mutatkozik... 

Új támogatási terület az Unióban - A fenntartható földművelésé a jövő

2012.05.11 11:22

A sávos talajművelési technológia növeli a versenyképességet, és környezetbarát - mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Várdombon, írja az MTI. Czerván... 

. 

Mennyiség helyett minőségre van szükség a mezőgazdaságban

2012.04.28 08:39

A mennyiség helyett egyre inkább a minőség garantálja a mezőgazdaság versenyképességét - jelentette ki a vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) kétnapos... 

Az állam fizeti az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését

2012.04.25 13:59

A Vidékfejlesztési Minisztérium kommunikációs kampányt indít annak érdekében, hogy minél többen éljenek az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésének "államilag finanszírozott" lehetőségével, minél... 

Tovább szárnyal a termőföld - Növekvő kereslet és árak

2012.04.25 12:51

Sem a válság, sem a végtörlesztési időszak nem tudott visszaesést okozni a hazai termőföldpiacon. Az árak és a kereslet is stabil növekedést mutat az ország egészét tekintve és csak egy-egy megyében tapasztalható... 

2050-re 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükségünk 

2012.04.24 15:35

Az aktív agrárdiplomácia segítheti a magyar mezőgazdaság külpiaci pozícióinak erősítését - állapították meg A magyar külpolitika ágazati kihívásai című keddi tanácskozás előadói a Magyar Külügyi Intézetben...

Védelem a termőföldnek

2012.04.20 08:34

Egyhangúlag tárgysorozatba vételre ajánlotta az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága a külföldiek termőföldön történő zálogjog alapításának megakadályozását szorgalmazó törvényjavaslatot, írja az MTI.... 

[Mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatással összefüggő vagyonszerzésének illetékmentessége ]

2010. augusztus 13-án kihirdetésre került az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény, amely 2010. augusztus 16-án lépett hatályba. A módosító törvény 28-29 §-a kiegészítette az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdésének q) és 26. § (1) bekezdésének s) pontját. A két új rendelkezés azonos megfogalmazás mellett mentesíti a vagyonszerzőket az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alól a 83/2007. (VIII. 10.) FVM rendeletben meghatározott gazdaságátadási támogatás esetére.  A módosító törvény által megállapított két illetékmentességet a törvény hatálybalépésének napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.  Az új mentességek közös vonása, hogy mindkettő a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. § u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelőknek (egyéni vállalkozó, őstermelő, családi gazdálkodó) a gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozóval (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, valamint testvér) kötött szerződéséhez kapcsolódik. A rendelkezés tehát pontosan meghatározza azt az alanyi kört, akik között az átadás illetékmentességet eredményez.  Közös továbbá az új illetékmentességben az is, hogy a fenti szerződés alapján a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) és az ezekhez okszerűen szükséges ingó vagyontárgyak (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) együttes szerzését mentesíti az illeték alól. (A mentesség természetesen nemcsak a tulajdonjogra, hanem a különböző vagyontárgyakhoz – ingóhoz, ingatlanhoz egyaránt – kapcsolódó vagyoni értékű jogok megszerzésére, ingyenes átengedésére is kiterjed.)  Így mindarra az ingóra (ideértve a gépjárművet, valamint a pótkocsit is) és ingatlanra fennáll az illetékmentesség, ami a gazdaság működtetésének fenntartásához hozzátartozik.  Az új ajándékozási illetékmentesség nem érinti az Itv. 17. § (1) bekezdésének h) pontjában megfogalmazott mentességet. Így amennyiben kizárólag a termőföldnek az ingyenes megszerzése történik a törvényben meghatározott mezőgazdasági termelők és nem közeli hozzátartozók között a gazdaságátadási támogatás feltételeként, akkor az továbbra is mentes az ajándékozási illeték alól.  Nem változik az az Itv. 26. § (1) bekezdésének p) pontjában található termőföld visszterhes szerzéséhez kapcsolódó szabály sem, amely legalább öt éves mezőgazdasági tevékenység folytatásához köti az illetékmentességet.  A vagyonszerzést a mentesség tényétől függetlenül be kell jelenteni az állami adóhatósághoz az Itv. 91. §-a alapján.

Ingatlan nyílvántartás

Termőföld - Közlemények

Az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos formanyomtatványok közzététele

TakarNet szolgáltatások igénybevétele iránti kérelem természetes személyek számára
TakarNet szolgáltatások igénybevétele iránti kérelem jogi személyek és jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek számára
Kérelem tulajdonilap-másolat szolgáltatása iránt
Iratmásolat megrendelő
Ingatlan-nyilvántartási kérelem
Ingatlan-nyilvántartási kérelem elektronikus ügyintézéshez (természetes személyek számára)
Ingatlan-nyilvántartási kérelem elektronikus ügyintézéshez (jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek számára)
Kérelem a tulajdoni lapba történő betekintés iránt
Ingatlan-nyilvántartási adatváltozási bejelentés

A birtok-összevonási célú termőföldvásárlás támogatásáról szóló 99/2007. (IX. 19.) FVM rendelet alapján benyújtásra kerülő kérelmek befogadásának felfüggesztéséről
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 78. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a birtok-összevonási célú termőföldvásárlás támogatásáról szóló 99/2007. (IX. 19.) FVM rendelet szerint benyújtásra kerülő kérelmek befogadását, a rendelkezésre álló források kimerülése miatt 2009. június 26-ai hatállyal - további intézkedésig - felfüggesztem.
A 2009. június 26-án postára adott kérelmek még érkeztetésre kerülnek.
A földhasználati bejelentési adatlap közzététele
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 182/2009. (IX.10.) Korm. rendelet 599. § (6) és (15) bekezdései, 2009. október 1-jei hatállyal módosították a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII.23.) számú Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.). Az R. módosított 6. § (2) bekezdése szerint a földhasználati bejelentési adatlapot közzé kell tenni a minisztérium honlapján.

Földhasználati bejelentési adatlap

A földhasználati lap másolat kiadása iránti kérelemhez szükséges adatlap közzététele
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 182/2009. (IX.10.) Korm. rendelet 599. § (6) és (15) bekezdései, 2009. október 1-jei hatállyal módosították a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII.23.) számú Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.). Az R. módosított 18. § (1) bekezdése alapján a földhasználati lap másolat kiadása iránti kérelmet közzé kell tenni a minisztérium honlapján.

A földhasználati lap másolat kiadása iránti kérelem

A helyszíni ellenőrzési jegyőkönyv-minta közzététele
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII.30.) Korm. rendelet 1. számú mellékletét.
A 2009. október 1-vel hatályos 221/2008. Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy az 1. számú melléklet által meghatározott adattartalmú jegyzőkönyv formanyomtatványt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a honlapján közzé kell tenni.

Helyszíni ellenőrzési jegyőkönyv-minta

PTI tájékoztató '10.09.21

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-09-21


Tartalom
Ki kötelezett transzferár-nyilvántartás vezetésére?
Ingatlannal rendelkező társaság illetéke - változott
Adomnány áfa
Kft törzstőke szabályok
APEH üzemanyagárak októberre

Ki kötelezett transzferár-nyilvántartás vezetésére?
És mely ügyletekre kell a dokumentációt elkészíteni?
A 22/2009. (X.16.) PM rendelet kimondja, hogy transzferár-nyilvántartási kötelezettség terheli az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaságot, egyesülést, európai részvénytársaságot, szövetkezetet, európai szövetkezetet, és külföldi vállalkozót (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), ha kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése alapján az adóévben teljesítés történt.

Amint az a fenti – egy szuszra nehezen elmondható, és még nehezebben értelmezhető – mondatból látható, kisvállalkozások nem kötelesek kapcsolt vállalkozással megkötött szerződéseik szokásos piaci árának meghatározását dokumentálni, azaz a kisvállalkozásoknak nincs transzferár-nyilvántartási kötelezettségük.
Kisvállalkozásnak minősül az a társaság, amelynek
• összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
• éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A fenti mutatóknak való megfelelést csoport szinten összesítve , az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában az éves beszámolók vagy egyszerűsített éves beszámolók szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell vizsgálni. Az éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni.

A mikro-, kis- és középvállalkozási besorolás megállapításánál is érvényes a számvitelben sok helyen megtalálható kétéves szabály: ha egy vállalkozás éves szinten túllépi a fent meghatározott foglalkoztatotti létszám- vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozási minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.

A kisvállalkozásnak nem minősülő társaságoknak kell tehát transzferár-nyilvántartást készíteniük azokra a kapcsolt vállalkozással megkötött szerződéseikre, amelyekkel kapcsolatban az adóévben teljesítést történt. Nem nyilvántartás-köteles az a szerződés, amelynek keretében a vállalkozás magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként állapodott meg, a tőkepiaci törvényről szóló tőzsdei ügylet, továbbá az a szerződés melynek keretében hatósági árat, vagy jogszabályban meghatározott más árat alkalmaznak a felek.

Ingatlannal rendelkező társaság illetéke - változott
2010. január 1-jétől illetékfizetési kötelezettség terheli a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzését az Itv. 18. § (2) bekezdésének h) pontja alapján.

Az illetéktörvényben a visszterhes vagyonátruházás körében eddig külön illetékmentesség ezen vagyontárgyak megszerzésére nem vonatkozott. (Természetesen a Tao tv. szerinti kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett részesedéscsere keretében történő vagyoni betétek szerzése esetén az illetékmentesség megállapítható volt.)

A módosító törvény 29. §-a kiegészíti az Itv. 26. § (1) bekezdésének t) pontját azzal, hogy a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

A kapcsolt vállalkozás fogalmát a Tao tv. 4. §-ának 23. pontja rögzíti, amely tovább utal a szabály alkalmazásakor a Ptk. 685/B. §-ára, ami a többségi befolyás meghatározását tartalmazza.

A mentességre vonatkozó új rendelkezés vélhetően azoknak az adózóknak a helyzetét rendezheti, amelyek akár nemzetközi tulajdonosi láncolaton keresztül, a szervezet átstrukturálása miatt apportálnak vagyoni betéteket cégcsoporton belüli a vállalatok között és ezért több szinten is illetékfizetési kötelezettsége keletkezik a cégeknek a tulajdonosváltozások miatt.

2010. január 1-jétől az Itv. 91. § (4) bekezdése tartalmazza a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése esetén a bejelentés szabályait. A módosító törvény e szabályokat nem változtatja meg, így ez esetben is elmondható, hogy a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség az illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik és az Art. 172. §-a szerint 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság is megállapítható a nem magánszemély adózó terhére, amennyiben ezt elmulasztja vagy hiányosan, késedelmesen teljesíti.

Adomnány áfa
Az évközi törvénymódosításokból az áfa adónem az adományokkal érintett. A 103. Magyar Közönyben kihirdetésre került az Áfa törvényt módosító 2010. évi LIII. törvény, melynek hatálybalépése 2010. június 17.-e. Az adományra vonatkozó új áfa szabályokat ismertetjük.

A jogszabály a közcélú adományok átadásnak az Áfa mentességét írja elő, pontosabban nem adómentességet ír elő, hanem nem adóztatható tényállásnak tekinti az adomány átadását akár szolgáltatás akár termék formájában, mivel kiveszi az ügyletet az adótárgyak (értékesítések) közül.

Az esetben nem minősül az adomány átadása értékesítésnek, ha közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú szervezetnek történik a vagyoni előny juttatása, és azt a szervezet a közhasznúságát megalapozó tevékenység körében használja fel.

Hasonlóan nem adóztatható az ügylet, ha a vagyoni előnyt külön jogszabályban meghatározott egyháznak, az ott meghatározott tevékenysége ellátása érdekében nyújtják.

További feltétel, hogy az adományozónak és a vele -a törvényben felsorolt- kapcsolatban álló személyeknek ne jelentsen vagyoni előnyt az adomány, és az adományt elfogadó szervezet, igazolást állítson ki az adományozó felé a vagyoni előny átvételéről a jogszabályban meghatározott tartalommal.

Különös fontossággal bír az adományozottak személyi körének meghatározása, mivel ebbe nem férnek bele az önkormányzatok, így ha az árvízkárosultak számára juttatandó adományt az önkormányzatnak adjuk át, akkor áfa kötelezettség merülhet fel az adóalanyoknál. Hasonlóan adóköteles, ha közvetlenül a rászoruló magányszemélynek nyújt az adóalany vagyoni előnyt. Az alapítványok és egyesületek is csak akkor felelnek meg a személyi feltételnek, ha közhasznú minősítéssel rendelkeznek.

Kft törzstőke szabályok
A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzstőke összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál.

A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból áll.

Az egyes tagok nem pénzbeli hozzájárulásuk értékét maguk állapítják meg és azt a tagok fogadják el. Ha a tagok a nem pénzbeli hozzájárulás értékének megállapításánál nem vettek igénybe könyvvizsgálót vagy más szakértőt, úgy meg kell határozniuk, hogy milyen szempontok alapján történt meg a hozzájárulás értékelése. Ezen nyilatkozatukat az ügyvezető nyilatkozatához kell csatolni.

A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.

Minden tagnak egy törzsbetéte van; egy törzsbetétnek azonban - a közös tulajdon szabályai szerint - több tulajdonosa is lehet.

A Gt. 143. § (2)- (3) bekezdése szerint az ügyvezető haladéktalanul köteles a taggyűlés összehívása felől intézkedni, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje a törzstőke felére csökkent, vagy pedig a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetését megszüntette, illetve vagyona a tartozásait nem fedezi. E taggyűlésnek az a feladata, hogy a társaság válságos gazdasági helyzetére megfelelő megoldást keressenek, illetve találjanak. Amennyiben pótbefizetéssel az átmeneti likvidációs problémák vagy tőkeveszteség kezelhető, intézkedni kell a pótbefizetések előírásáról. Amennyiben a pótbefizetésről nem rendelkezik a társasági szerződés, a szerződést vagy módosítani kell ilyen tartalommal, vagy más módon kell gondoskodni a törzstőke pótlásáról. Nincs akadálya ennek keretében, hogy az egyes tagok kölcsönt nyújtsanak a társaságnak, amely kölcsönt elengednek (igaz, ennek az ügyletnek társasági adó és illeték vonzata is lehet). Amennyiben a társaság törzstőkéje (jegyzett tőkéje) nem a törvény által meghatározott minimális összeg, úgy lehetőség van a törzstőke leszállítására, ha pedig minimál tőkével működő társaságról van szó, akkor határozhatnak egy tőkeminimumot elő nem író társasági formába való átalakulás felől.

Ha egyik megoldást sem tartják kielégítőnek, úgy gondoskodni kell a jogutód nélküli megszűnés elhatározásáról és a társasággal szemben fennálló követelések nagyságától függően vagy a végelszámolás vagy a felszámolási eljárás megindításáról. Bármelyik határozatot hozta is meg a társaság, azokat a határozatok meghozatalától számított 3 hónapon belül végre kell hajtani.

APEH üzemanyagárak októberre
A személyi jövedelemadóról szóló - többször módosított - 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése arra kötelezi az Adó- és Pénzügyi Ellenorzési Hivatalt, hogy havonta tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat.

Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplo árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

2010. október 1-je és október 31-e között alkalmazható üzemanyagárak:
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin: 340 Ft/l

Gázolaj: 327 Ft/l

Keverék: 367 Ft/l

LPG autógáz: 188 Ft/l

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

Ingatlan-bérbeadás...

[Tájékoztató a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartózó egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadásból, ]

egyéb szálláshely szolgáltató tevékenységéből származó jövedelmének megállapításával kapcsolatos új szabályokrólAz egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (továbbiakban: Mód.tv.) 15. §-a módosította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 3. § 17. pontját, mely szerint a jövedelemszámítás szempontjából nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki az ingatlan-bérbeadási tevékenységéből származó bevételére, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009 (X.20) Korm. rendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemre, vagy az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység esetén a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja. E választási jogával a magánszemély – a törvény hatályba lépésétől – 2010. augusztus 16-át követően megszerzett bérleti, szálláshely-szolgáltatási díjak tekintetében élhet. (Itt kell megjegyezni, hogy nem élhet választási jogával az az egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik. Esetében a bérleti díj továbbra is evás bevételnek bizonyul.) Egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységnek minősül a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épületben, vagy annak lehatárolt részében üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely – feltéve, hogy az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat – és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása. Amennyiben az egyéni vállalkozó az ingatlan-bérbeadásból, illetve egyéb szálláshely-szolgáltatásból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja és a jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg, akkor a jövedelemszámításkor a Mód. tv. 17. §-a által az szja-törvénybe iktatott új rendelkezés szerint járhat el. Az szja-törvény 18.§ (1) bekezdésének új c) pontja szerint az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemély (ideértve az egyéb szálláshely-szolgáltatót is) tételes költségelszámolás esetén – az szja-törvény 3. számú mellékleténekrendelkezéseitől eltérően – értékcsökkenési leírást az szja-törvény 11. számú mellékleténekrendelkezései szerint számolhat el. A gyakorlatban ez a következőket jelenti: Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához az szja-törvény 5. számú mellékletében foglaltak szerint tárgyi eszköz-nyilvántartást kell vezetni. Nem számolható el értékcsökkenési leírás – a bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével – a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő után. Amennyiben a bérbe adott ingatlanhoz telek is tartozik, a telek értékét el kell különíteni. Az épület, építmény leírási alapját az szja-törvénynek az ingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó rendelkezései szerint kell figyelembe venni. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. Értékcsökkenési leírást a tevékenység megkezdése előtt legfeljebb három évvel korábban megszerzett (létesült) ingatlan, egyéb szálláshely értéke után lehet elszámolni. A leírási kulcsot az ingatlan jellegétől függően az szja-törvény 11. számú mellékletében megadott besorolás szerint kell figyelembe venni. Építmény, épület bérbeadása, illetve egyéb szálláshely-szolgáltatás esetén, ha az nem egész évre vonatkozik és/vagy csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg (például, ha a szállás célú hasznosítás esetenként egy-egy szobára, épületrészre vonatkozik) a leírási kulccsal meghatározott összegből a bérbeadás, illetve az egyéb szálláshely-szolgáltatás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt), a bérbe adott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét, ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni. A bérbeadás, illetve az egyéb szálláshely-szolgáltatás időtartamát a tárgyi eszköz-nyilvántartásban fel kell tüntetni. Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást azokra a naptári évekre, amelyekben a magánszemély az ingatlant jövedelemszerző tevékenységéhez használta és személyi jövedelemadó-kötelezettségének jogszabályban vélelmezett jövedelemhányad (például egyéni vállalkozóként átalányban megállapított jövedelem) szerint, vagy a 10 százalék költséghányad alkalmazásával tett eleget, vagy értékcsökkenés ellentételezése címén bevételt (pl. támogatást) kapott (szja-törvény 11. számú melléklet II.6 pont). Az egyéni vállalkozás keretében megkezdett értékcsökkenési leírás folytatható akkor is, ha a magánszemély – választása alapján – a bérbeadásból származó bevétele után az önálló tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályok szerint adózik. A 2010. harmadik negyedévi adóelőleg-fizetési kötelezettség megállapításakor a magánszemélynek a választott adózási módtól függően kell adóelőleg fizetési kötelezettségének eleget tennie (lásd: www.apeh.hu; Adózási információk; Személyi jövedelemadó; Tájékoztató http://hirlevel.apeh.hu/adoinfo/szja/berbeadas_ado_eho.html Tájékoztató a magánszemély termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelmének adó- és eho-kötelezettségéről; 2010. május 12.). Amennyiben az egyéni vállalkozó élt választási jogával, vagyis azzal, hogy az ingatlan-bérbeadásból, egyéb szálláshely-szolgáltatásból származó bevétele után a magánszemélyekre vonatkozó szabályok szerint adózik, akkor az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint a vállalkozói személyi jövedelemadó előleg-alapjául szolgáló halmozott vállalkozói adóalapot 2010. augusztus 15-éig tartó időszakra kell megállapítania. Abban az esetben, ha a magánszemély az egyéni vállalkozása keretében kizárólag ingatlan bérbeadással foglalkozott, de élt választási jogával, vagyis azzal, hogy az ingatlan bérbeadásból, egyéb szálláshely-szolgáltatásból származó bevétele után a magánszemélyekre vonatkozó szabályok adózik, akkor ettől függetlenül a járulékfizetési kötelezettségének továbbra is az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell eleget tennie.

Árverési vásárlás

Hogyan szerezhetek tulajdont, ha árverésen vásárolok? 

Az árverés tulajdonképpen nem más, mint hatósági úton történő kényszereladás a legtöbbet ígérő számára. Ez a definíció azonban nem mindenfajta árverésre használható, csupán az ún. hatósági árverésekre. Ilyen típusú árverés sokféle eljárásban alkalmazható, melyek közül a legfontosabbak a végrehajtási eljárás során, az adóhatósági eljárás során és a felszámolás keretében lefolytatott árverések. Magyarországon a jogszabályok lehetővé teszik, hogy tulajdonjogot lehet szerezni árverés útján, abban az esetben, ha vevőként jóhiszeműen járunk el, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés azonban az ingatlan árverése esetére nem vonatkozik, tehát az ingatlanok esetében fontos momentum, hogy az a fél, akitől az árverésen ingatlant szerzünk tulajdonos volt-e vagy sem. Az ingók esetében az árverésen tulajdont szerzőnek tehát nem kell vizsgálnia, hogy korábban ki volt a tulajdonos, jóhiszeműsége esetén tulajdonossá válik. Ez azt jelenti, hogy akkor is tulajdonjogot szerez, ha a végrehajtást szenvedő, akinek ingóságát elárverezik, valójában nem volt tulajdonosa az árverési kalapács alá kerülő tárgynak. A szerző fél általában tehermentes tulajdont szerez, vagyis a vagyontárgyat terhelő jogok megszűnnek. Ez azonban csak a jóhiszemű szerzőre vonatkozik, ha tehát a szerző fél tudott vagy tudnia kellett arról, hogy az árverés törvénysértő, a tulajdonszerzés nem következik be. Ingatlan árverések esetében azonban már nem fő szabály, hogy az árverési vevő biztosan meg is szerzi az árverezett ingatlant. Árverés útján ingatlan tulajdonjogát nem lehet abban az esetben megszerezni, ha az a személy, akitől az ingatlant megszerezzük nem volt tulajdonos. És mi a helyzet az ingatlanon fennálló terhekkel? Ezek is minden esetben törlésre kerülnek, ha az ingatlannak árverési vevő lesz az ú tulajdonosa? A válasz nem, vagyis nem fő szabály, hogy árverésen tehermentes tulajdonjogot tudunk szerezni. Azt, hogy milyen kötelezettségek, terhek maradnak fenn, jogszabályi előírások határozzák meg, és ezek eltérőek lehetnek attól függően, hogy milyen eljárás keretében zajlik az árverés. Az egyik leggyakoribb és talán napjainkban egyre aktuálisabb bírósági végrehajtás keretében történő árverés esetén az ingatlant terhelő telki szolgalmi jog, közérdekű használati jog és az ingatlanra bejegyzett, valamint a törvényi előírás alapján keletkező haszonélvezeti jog továbbra is terheli majd az ingatlant, azonban még itt is lehet kivétel. Ez utóbbinál nem árt tehát körültekintően tájékozódni az árverés előtt, hiszen egy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén a tulajdonos mozgástere korlátozott, a haszonélvező ugyanis jogosult az ingatlant használni és akár hasznosítani is.