PTI tájékoztató 2011.06.7

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél

Tartalom
Saját tőke - jegyzett tőke aránya a Kft-ben
Vámszabályok nyaralni indulóknak
Ingatlan bérbeadás adózása
A perköltség nem evás bevétel
Uniós jog magyarul

Saját tőke - jegyzett tőke aránya a Kft-ben
A 2010. évi beszámoló elfogadásához kapcsolódóan vizsgálni szükséges, hogy a saját tőke/jegyzett tőke aránya megfelel-e a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) követelményeinek, a tulajdonosnak kell-e ebben a tekintetben intézkedéseket hoznia.

A Gt. előírása szerint, ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben – azaz a 2009. és 2010. évben - nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a 2010. évi beszámolónak az elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről. Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a Gt. a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg (pl. betéti társaság), vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni.

A saját tőke rendezésére a tulajdonosok több lehetőség közül választhatnak: jegyzett tőke emelése ázsióval, vagy ha a társasági szerződés lehetőséget ad rá a veszteség rendezésére pótbefizetés elrendelése, vagy jegyzett tőke leszállítása jegyzett tőkén felüli saját tőke javára. Sok olyan vállalkozás van, ahol a veszteség finanszírozása tulajdonosi hitellel, kölcsönnel történik. Ezen vállalkozásoknál lehetséges veszteségrendezési lehetőség, hogy a tulajdonos a vállalkozásával szembeni követelését elengedi, mely elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként elszámolva a saját tőkevesztést pótolhaja (indokolt magánszemély tulajdonosoknál az ügylet ajándékozási illeték vonzatát is mérlegelni).

Ezen túlmenően a Gt. további saját tőkevédelmi szabályokat is rögzít. Ha a kft saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökken, illetve rt-nél ha az rt saját tőkéje veszteség folytán az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy saját tőkéje a Gt. által megkövetelt jegyzett tőke minimum alá csökkent, akkor a tulajdonosoknak a saját tőke helyzet rendezése tekintetében szükséges intézkedéseket hozni. Ezen saját tőke rendezésekre is az előbb leírt lehetőségek közül választhatnak a tulajdonosok.

Vámszabályok nyaralni indulóknak
A nyáron külföldre utazók és onnan hazatérők sokszor nem ismerik a hatályos vámszabályokat, amelyek betartása sok kellemetlenségtől kímélheti meg a nyaralókat.

A repülőgéppel utazók 430 eurós értékhatárban hozhatnak és vihetnek vámmentes árukat, közúton azonban 300 euró ez az értékhatár. Dohányáruból légi utasként 200 szál, azaz egy karton cigaretta hozható be Magyarországra, míg közúton csupán 40 szál, vagyis két dobozra való.

Minden utazóra egységesek ugyanakkor az alkoholtermékekre vonatkozó szabályok, vagyis tömény szeszből 1 liter, borból 4 liter, sörből pedig 16 liter hozható be Magyarországra. Az alkohol- és dohánytermékekre egyaránt vonatkozik, hogy a megengedett mennyiséget is csupán a 17 éven felüliek hozhatják be.

Az Európai Unió külső határait átlépőknek a 10 ezer eurót vagy ezt meghaladó összegű készpénzt vagy más fizetőeszközt - például részvényt vagy kötvényt - a határ átlépésekor be kell jelentenie a vámhatóságnak.

A Horvátországba utazókra vagy az onnan hazatérőkre a korábbi években elsősorban az élelmiszerekkel kapcsolatos szabályok kapcsán merültek fel kérdések.

A jelenlegi szabályozás szerint Horvátországba fejenként 10 kilogrammnyi hús- és tejkészítmény vihető be, e mennyiségbe beszámít a szendvicsek vagy akár a tőkehús is. Az utazók személyenként 1 karton cigarettát, 1 liter tömény szeszt, 5 liter bort és 15 liter sört vihetnek be, szintén kizárólag 17 év feletti állampolgárok.

A Horvátországba szabadon bevihető termékek együttes vámmentes határa nem lehet több ezer kunánál, vagyis mintegy 36 ezer forintnál. Tilos ugyanakkor a védett növények és állatok vagy azokból készült áruk ki- és behozatala - például a krokodilbőr táska vagy az elefántcsont -, Horvátországban pedig egyes kagylófajták és tengeri csillag gyűjtéséért komoly büntetésre is számíthatnak a turisták.

Ingatlan bérbeadás adózása
Az idén változtak az ingatlanok bérbeadásából származó jövedelem adózására vonatkozó - részben a 2010-es adóévre is alkalmazható - szabályok - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A hivatal honlapján közzétett tájékoztató szerint 2011. január 1-jétől megszűnt az a lehetőség, hogy az ingatlant bérbeadó magánszemély az e tevékenységből származó bevételét külön adózó jövedelemként adózza le. Kivételt képez ez alól a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás, az ebből származó jövedelemre a magánszemély az szja-törvényben meghatározott feltételek megléte esetén továbbra is választhatja a tételes átalányadózást.

A 2010. augusztus 13-án kihirdetett, az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény az szja törvény módosításával lehetővé tette az egyéni vállalkozók részére, hogy a vállalkozói tevékenységek között felsorolt bérbeadásból, szálláshely szolgáltatásból származó bevétel adókötelezettségére ne az egyéni vállalkozókra, hanem a magánszemélyekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák, ha ezt választják.

A 2011-től hatályos szja-törvény szerint az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel, egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében a bevétellel szemben a jövedelem megállapítása során levonható a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége, valamint a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége.

Az ingatlant bérbeadó vagy egyéb szálláshely szolgáltatási tevékenységet végző személy - tevékenységének megkezdése előtt legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb e tevékenység végzésének időszakában felhasználható anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait tevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja. Szintén megkezdheti az értékcsökkenési elszámolást a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében is.

Azok a magánszemélyek, akik nem egyéni vállalkozóként végeznek bérbeadási tevékenységet, valamint azok, akik egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtanak, épület és épületrész esetében – korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – akkor is elszámolhatják az értékcsökkenést, ha a hasznosított épületet, épületrészt három évnél régebben szerezték meg, vagy a használatbavételi engedélyt szerezték meg három évnél régebben.

Azok a magánszemélyek, akik a bérbeadási tevékenységből származó bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vagy tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választották, azaz nem egyéni vállalkozóként végeznek bérbeadási tevékenységet, a ezeket a rendelkezéseket a 2010. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazhatják.

A magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének - ha az nem adómentes - egésze külön adózó jövedelem, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg. Eszerint az a magánszemély, aki termőföldet ad bérbe, és a bérbeadás nem minősül adómentesnek, 16 százalékos adó fizetésére köteles a bérbeadásból származó jövedelme után. Ez a jövedelem azonban különadózó jövedelemként lesz adóköteles, vagyis az adóalap-kiegészítési kötelezettség nem terheli. A termőföld bérbeadásából származó jövedelmet az önkormányzati adóhatósághoz kell bevallani és a személyi jövedelemadót is oda kell befizetni.

A bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg (nem csak a jövedelem 1 millió forintot meghaladó része) után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho) is kell fizetni mindaddig, amíg a magánszemély által fizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, valamint 14 százalék egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer forintot, azaz a hozzájárulás-fizetési felső határt. 2011-ben már nem alapoz meg eho mentességet az a tény, ha a bérbe adott lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, így ezekben az esetekben is fennáll az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség - derül ki a tájékoztatóból.

A perköltség nem evás bevétel
Az evás egyéni vállalkozó javára megítélt kártérítés és annak kamata bevételnek minősül, a megtérített perköltség összege ugyanakkor nem számít annak - derül ki az adóhatóság tájékoztatójából.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató szerint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (Eva tv.) alapján a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is.

Vagyoni értéknek minősül különösen a pénz, az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, a bont, a kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetve egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére), a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett kötelezettség vagy átvállalt tartozás.

Nem minősül ugyanakkor bevételnek az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany (ideértve a tevékenységét folytató özvegyet, örököst is) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét és a visszatérített adót, valamint az adóalanyiság időszaka előtt megszerzett értékpapír átruházása révén megszerzett ellenértékből azt a részt, amely nem haladja meg az értékpapírnak az adóalanyiság első adóévét megelőző üzleti év utolsó napjára vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint megállapított könyv szerinti értékét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot).

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az evás egyéni vállalkozó javára megítélt kártérítés és kamatának összege bevételnek minősül, ugyanakkor a megtérített perköltség összege nem minősül annak, mivel nem taxatív felsorolásról van szó, és a perköltség összegének megtérítése nem tekinthető a tevékenység ellenértékének - ismerteti az adóhatóság.

Uniós jog magyarul
Kevesen tudják, de az uniós jogszabályok elérhetők magyarul is - ezen az oldalon: http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm

Innen a legfontosabb joganyagok is letölthetők, egységes szerkezetben elérhetők az alábbi anyagok:

30/03/2010: Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata pdf
30/03/2010: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata pdf
30/03/2010: 2010/C 83/02: Az Európai Unió Alapjogi Chartája pdf
30/03/2010: 2010/C 84/01: Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (egységes szerkezetbe foglalt változat) pdf

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató 2010.12.21

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-12-21

Tartalom
Szokásos piaci ár változások 2011
Ingatlan bérbeadás 2011
Önkéntes pénztári és NYESZ-R kedvezmények
Fiatal mezőgazdasági termelők támogatása
Tárgyi eszköz értékesítése egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése esetén

Szokásos piaci ár változások 2011
A szokásos piaci ár meghatározásának módszere további két lehetőséggel kiegészült ([Tao-tv. 18. § (2) bekezdés d), e) pont).

1. Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer azt a nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál.

2. A nyereségmegosztásos módszer: amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben

A kapcsolt viszonyban álló, társaságnak nem minősülő felekre – tehát magánszemélyekre – is vonatkoznak a szokásos piaci ár megállapítási eljárás szabályai [Art. 132/B.§ (1) bek.].

Ingatlan bérbeadás 2011
A magánszemélynek az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét – ha nem egyéni vállalkozóként bérbeadó – minden esetben összevont adóalapja részének kell tekintenie és önálló tevékenységből származó jövedelemként kell adóznia utána. Megszűnik a választási lehetőség az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem külön adózására.

Ingatlan-bérbeadó és szálláshely szolgáltató a 3 évnél régebben megszerzett ingatlanra is érvényesíthet értékcsökkenést.

2010. augusztus 16-től adószám kiváltása nem kötelező.

Önkéntes pénztári és NYESZ-R kedvezmények
2011-től az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári, valamint a nyugdíjelőtakarékosssági számlára tag által befizetett összeg után 20 százalék kedvezmény vehető igénybe (az eddigi 30 százalék helyett).

Az önsegélyező pénztárban legalább két évre lekötött vagy prevenciós szolgáltatásra fordított összegek után 10 százalékos adókedvezmény (adókiutalás) vehető igénybe már 2010-re is. (Erre korábban csak az egészségpénztárnál volt lehetőség.)

Ha az adókedvezmények érvényesítése utáni adója fedezetet nyújt a kiutalásra.
/Önkéntes pénztári és NYESZ-R kedvezmények Szja tv. 44/A-B. §

Fiatal mezőgazdasági termelők támogatása
A 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet (továbbiakban: rendelet) alapján a tevékenység megkezdéséhez adott támogatás igénylésének, illetve felhasználásának feltételeit a rendelet 4. §-a, a jogkövetkezményeket a 9. §-a szabályozza.
A támogatás célja a fiatal mezőgazdasági termelők által létesített üzemek kialakításának és a hosszú távú megélhetésük biztosításának segítése. Ennek érdekében a támogatási összeg 90 %-a kerül előzetesen kifizetésre. Bár a rendelet kifejezett tételes elszámolási kötelezettséget nem határoz meg a termelők számára a támogatás összegéről, ugyanakkor az üzleti terv szerinti vállalásokat az abban foglalt ütemezésnek megfelelően kell teljesíteni, így az üzem méretét az üzleti tervben foglalt méretre kell növelni és fenntartani a működtetési időszak végéig, illetve a működéssel kapcsolatos bizonylatokat meg kell őrizni, amelyeket a MVH ellenőrizhet.

A rendelet 9. §-a szerint a negyedik évre vállalt mérettől való eltérés esetén utóbb visszafizetési kötelezettség is keletkezik (jogosulatlanul igénybe vett támogatás). A támogatás összegét tehát abban az esetben vissza kell fizetnie a termelőnek, ha azt nem használja fel a rendelet előírásainak megfelelően, azaz igazolni kell a megvalósított üzemméretet, következésképpen a költségek felhasználását is.

Az előzőek szerinti támogatás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja-törvény) 3. §-ának 42. pontja szerinti költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak minősül.

Mivel ezt a támogatást a termelő nem utólag, hanem előre kapja, elszámolására az szja-törvény 19. §-át kell alkalmazni, amely a következőképpen rendelkezik:

„(1) Ha a magánszemély önálló tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségei fedezetére vagy fejlesztési célra vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a támogatásból származó bevétele tekintetében a (2)-(3) bekezdés rendelkezései szerint állapítja meg a jövedelemszerzés időpontját.

(2) A támogatásnak az a része minősül az adóévben megszerzett bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint elszámolt költség(ek) – ideértve az értékcsökkenési leírást is – összegével. Ha a támogatás a folyósítása alapjául szolgáló jogszabály, illetve nemzetközi szerződés rendelkezése alapján e törvény szerint költségnek nem számító kiadás fedezetére (is) felhasználható, akkor a támogatásból az adóévben teljesített ilyen kiadásnak megfelelő részt is az adóévben megszerzett bevételnek kell tekinteni.

(3) Ha a magánszemély a támogatást köteles egészben, vagy részben visszafizetni, akkor a visszafizetett összeg nem minősül megszerzett bevételnek, de a visszafizetés miatt késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadását sem számolhatja el költségként. A magánszemély a visszafizetett összegből a (2) bekezdés alapján már elszámolt bevétel tekintetében az önellenőrzésre irányadó rendelkezések szerint járhat el.”

A támogatás összege tehát az szja-törvény 19. §-ának (2) bekezdése alapján főszabályként nem minősül egy összegben bevételnek a termelőnél, csak a bevétel (támogatás) azon része, amennyi költséget a támogatás felhasználásával teljesített a termelő az adott adóévben.
(NGM XXXVIII/362/1/2010 – APEH Ügyfélkapcsolati- és Tájékoztatási Főosztály 5227313665)
/www.apeh.hu/

Tárgyi eszköz értékesítése egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése esetén
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 57. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig
a) befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
b) igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek

minősül, amelyet az egyéni vállalkozó a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe. A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az előzőek azt jelentik a gyakorlatban, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységének szüneteltetése ideje alatt, de a szünetelés kezdő évéről beadandó személyi jövedelemadó bevallásának benyújtására nyitva álló határidőig (február 25.) értékesíti az egyéni vállalkozói tevékenységéhez használt, kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközét, akkor a tárgyi eszköz eladási ára egyéni vállalkozásból származó bevételnek minősül, mellyel szemben az értékcsökkenési leírás még el nem számolt része a költségek között elszámolható.

Amennyiben a tárgyi eszköz eladására a bevallás benyújtására nyitva álló határidőt követően a szünetelés ideje alatt kerül sor, akkor e bevételre az önálló tevékenységből származó bevételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az önálló tevékenységből származó bevételek körét az szja-törvény 2. számú melléklete határozza meg. E melléklet I.2 pontja szerint bevételnek minősül a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítésekor kapott ellenérték, ha annak beszerzési, előállítási költségét a magánszemély bármely évben elszámolta a költségei között.

A tevékenység szüneteltetése alatt értékesített tárgyi eszköz nem tekinthető kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköznek, ezért a szünetelés ideje alatt értékesített tárgyi eszközök eladásából származó bevételre az ingó-, ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a bevételből ebben az esetben is levonható a beszerzési árnak a költségek között még el nem számolt része, valamint az értékesítéssel kapcsolatos elismert és igazolt kiadások.
/www.apeh.hu/

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

Ingatlan-bérbeadás...

[Tájékoztató a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartózó egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadásból, ]

egyéb szálláshely szolgáltató tevékenységéből származó jövedelmének megállapításával kapcsolatos új szabályokrólAz egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (továbbiakban: Mód.tv.) 15. §-a módosította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 3. § 17. pontját, mely szerint a jövedelemszámítás szempontjából nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki az ingatlan-bérbeadási tevékenységéből származó bevételére, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009 (X.20) Korm. rendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemre, vagy az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység esetén a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja. E választási jogával a magánszemély – a törvény hatályba lépésétől – 2010. augusztus 16-át követően megszerzett bérleti, szálláshely-szolgáltatási díjak tekintetében élhet. (Itt kell megjegyezni, hogy nem élhet választási jogával az az egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik. Esetében a bérleti díj továbbra is evás bevételnek bizonyul.) Egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységnek minősül a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épületben, vagy annak lehatárolt részében üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely – feltéve, hogy az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat – és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása. Amennyiben az egyéni vállalkozó az ingatlan-bérbeadásból, illetve egyéb szálláshely-szolgáltatásból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja és a jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg, akkor a jövedelemszámításkor a Mód. tv. 17. §-a által az szja-törvénybe iktatott új rendelkezés szerint járhat el. Az szja-törvény 18.§ (1) bekezdésének új c) pontja szerint az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemély (ideértve az egyéb szálláshely-szolgáltatót is) tételes költségelszámolás esetén – az szja-törvény 3. számú mellékleténekrendelkezéseitől eltérően – értékcsökkenési leírást az szja-törvény 11. számú mellékleténekrendelkezései szerint számolhat el. A gyakorlatban ez a következőket jelenti: Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához az szja-törvény 5. számú mellékletében foglaltak szerint tárgyi eszköz-nyilvántartást kell vezetni. Nem számolható el értékcsökkenési leírás – a bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével – a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő után. Amennyiben a bérbe adott ingatlanhoz telek is tartozik, a telek értékét el kell különíteni. Az épület, építmény leírási alapját az szja-törvénynek az ingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó rendelkezései szerint kell figyelembe venni. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. Értékcsökkenési leírást a tevékenység megkezdése előtt legfeljebb három évvel korábban megszerzett (létesült) ingatlan, egyéb szálláshely értéke után lehet elszámolni. A leírási kulcsot az ingatlan jellegétől függően az szja-törvény 11. számú mellékletében megadott besorolás szerint kell figyelembe venni. Építmény, épület bérbeadása, illetve egyéb szálláshely-szolgáltatás esetén, ha az nem egész évre vonatkozik és/vagy csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg (például, ha a szállás célú hasznosítás esetenként egy-egy szobára, épületrészre vonatkozik) a leírási kulccsal meghatározott összegből a bérbeadás, illetve az egyéb szálláshely-szolgáltatás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt), a bérbe adott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét, ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni. A bérbeadás, illetve az egyéb szálláshely-szolgáltatás időtartamát a tárgyi eszköz-nyilvántartásban fel kell tüntetni. Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást azokra a naptári évekre, amelyekben a magánszemély az ingatlant jövedelemszerző tevékenységéhez használta és személyi jövedelemadó-kötelezettségének jogszabályban vélelmezett jövedelemhányad (például egyéni vállalkozóként átalányban megállapított jövedelem) szerint, vagy a 10 százalék költséghányad alkalmazásával tett eleget, vagy értékcsökkenés ellentételezése címén bevételt (pl. támogatást) kapott (szja-törvény 11. számú melléklet II.6 pont). Az egyéni vállalkozás keretében megkezdett értékcsökkenési leírás folytatható akkor is, ha a magánszemély – választása alapján – a bérbeadásból származó bevétele után az önálló tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályok szerint adózik. A 2010. harmadik negyedévi adóelőleg-fizetési kötelezettség megállapításakor a magánszemélynek a választott adózási módtól függően kell adóelőleg fizetési kötelezettségének eleget tennie (lásd: www.apeh.hu; Adózási információk; Személyi jövedelemadó; Tájékoztató http://hirlevel.apeh.hu/adoinfo/szja/berbeadas_ado_eho.html Tájékoztató a magánszemély termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelmének adó- és eho-kötelezettségéről; 2010. május 12.). Amennyiben az egyéni vállalkozó élt választási jogával, vagyis azzal, hogy az ingatlan-bérbeadásból, egyéb szálláshely-szolgáltatásból származó bevétele után a magánszemélyekre vonatkozó szabályok szerint adózik, akkor az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint a vállalkozói személyi jövedelemadó előleg-alapjául szolgáló halmozott vállalkozói adóalapot 2010. augusztus 15-éig tartó időszakra kell megállapítania. Abban az esetben, ha a magánszemély az egyéni vállalkozása keretében kizárólag ingatlan bérbeadással foglalkozott, de élt választási jogával, vagyis azzal, hogy az ingatlan bérbeadásból, egyéb szálláshely-szolgáltatásból származó bevétele után a magánszemélyekre vonatkozó szabályok adózik, akkor ettől függetlenül a járulékfizetési kötelezettségének továbbra is az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell eleget tennie.

PTI tájékoztató '10.04.06

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-04-06

Tartalom
Cégautók üzemeltetése
Ingó dolog bérbadása - áfa szempontból
Uniós jog magyarul
Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése
APEH Tájékoztató a fel nem használt közteherjegyekről

Cégautók üzemeltetése
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao) hatálya alá tartozó adózó a járművek bekerülési értékét (beszerzési árát) a tárgyi eszközökre vonatkozó általános szabályok szerint számolhatja el. Ebből következik a számviteli elszámolásra és a társasági adóalap meghatározására egyaránt érvényes főszabály, hogy ezen eszközök bekerülési értékét értékcsökkenési leírás útján kell figyelembe venni.

Az Szja-törvény 1. sz. mellékletének 8. 37. pontja szerint kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben az úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása adómentes természetbeni juttatásnak minősül. Mindez a mentesítés a cégautóadó megfizetése okán van. A megtett kilométerek mennyiségének igazolására részletes nyilvántartás vezetését a Tao törvény nem írja elő, ugyanakkor a költségelszámolás valódiságát a kifizetőnek igazolnia kell egy esetleges ellenőrzés alkalmával. Célszerű ezért legalább az év elején és az év végén a kilométeróra állását feljegyezni.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 3. számú mellékletének B./6. pontja szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás, ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is. Ez azt jelenti, hogy az adózó azon járművei vonatkozásában, amelyek cégautónak minősülnek, a felmerült költségek – megfelelő bizonylat (például számla, tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lap) – elszámolhatóak. A hivatkozott rendelkezés nem tartalmazza, hogy csak a nem magáncélú használatra eső rész lenne költségként elszámolható, sőt a cégautóadót is elismeri. A cégautó használatával, fenntartásával, üzemeltetésével összefüggésben érvényesíthető, elismert költségek, ráfordítások körébe tartoznak továbbá például: az értékcsökkenési leírás, a javítási, karbantartási költségek, a kötelező biztosítás, a casco díja, az üzemanyagköltség, az autópálya-használati díj, a parkolási díj, a bérleti díj.

A fentiekre tekintettel nem kell a magáncélú használatot kizárni, illetve nem kizáró tényező a magáncélú használat, azaz a magáncélú használat miatt nem vitatható el a költségkénti elszámolás jogszerűsége. Egyértelműen rögzíthető, hogy a Tao. tv. a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként nevesíti a cégautóval összefüggő költségeket. A Tao. tv. nem ír elő továbbá semmilyen nyilvántartás vezetési kötelezettséget – s egyébként az Szja-törvény sem rendelkezik kifejezetten arról, hogy útnyilvántartást kellene vezetnie a (nem egyéni vállalkozó) kifizetőnek – mindez azonban nem mentesíti a társaságot az alól, hogy valamilyen nyilvántartás alapján igazolni tudja, hogy a költségek (üzemanyag-költségek) valóban a cégautóval (és nem például valamely más járművel) kapcsolatban merültek fel. Erre alkalmas lehet például, ha a futásteljesítmény nyilvántartásaként feljegyzi a társaság az adott hónap első és utolsó napján a kilométeróra-állást. E mellett figyelemmel kell lenni arra az általános szabályra, hogy költségelszámolás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásainak megfelelően, kizárólag szabályszerűen kiállított bizonylatok (számlák) alapján érvényesíthető. Az ilyen módon dokumentált költségeket – üzemanyag-költségnél a felhasználást alátámasztó nyilvántartás alapján – a Tao. tv. az adóalapnál is elismeri.

Ingó dolog bérbadása - áfa szempontból
Az áfatörvény az ingó termék bérbeadására az általánostól eltérő, különös szabályt nem tartalmaz, így az az általános (25%-os) adómértékkel adóköteles. Az ingó termék bérbeadásához kapcsolódó bizonylatolási, adófizetési és bevallási kötelezettséget is az általános szabályok szerint kell teljesítenie az adóalanyoknak.

Az ingó termékek bérbeadása során érdemes figyelemmel lenni ugyanakkor arra, hogy egyes termékek adóköteles bérbeadása számos esetben feloldja a termék beszerzéséhez, bérbevételéhez kapcsolódó tételes adólevonási tilalmat. Például adólevonási tilalom vonatkozik a személygépkocsi, a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár (vtsz. 8711-ből), a jacht (vtsz. 8903.) és az egyéb víziközlekedési eszköz (vtsz. 8903.) beszerzését terhelő, valamint a bérbevételük során előzetesen felszámított adóra. Azonban, ha az adóalany a fenti közlekedési eszközöket igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azokat bérbe adja, akkor a beszerzésükhöz vagy bérbevételükhöz kapcsolód adó levonhatóvá válik. A túlnyomó rész teljesülését az adóalanynak kell igazolni, ezért olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből egyértelműen, megbízhatóan és folyamatosan látható, hogy teljesül-e a levonási jog feltétele.

A fentieken kívül az adólevonási tilalom alóli mentesülésre jó példa lehet még a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó beszerzések (kivéve üzemanyag), igénybe vett szolgáltatások áfája, melyre ugyan tételes levonási tilalom vonatkozik , de a személygépkocsi-kölcsönzéssel (bérbeadással) foglalkozó adóalany a kölcsönbe adott személygépkocsik tekintetében levonásba helyezheti azokat .

Uniós jog magyarul
Kevesen tudják, de az uniós jogszabályok elérhetők magyarul is - ezen az oldalon: http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm

Innen a legfontosabb joganyagok is letölthetők, egységes szerkezetben elérhetők az alábbi anyagok:

30/03/2010: Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata pdf
30/03/2010: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata pdf
30/03/2010: 2010/C 83/02: Az Európai Unió Alapjogi Chartája pdf
30/03/2010: 2010/C 84/01: Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (egységes szerkezetbe foglalt változat) pdf
Lásd még: www.farminfo.hu honlap EU kitekintő oldalán

Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése
Az egyéni vállalkozásról szóló új törvény több változást is hozott az egyéni vállalkozók életében. A vállalkozóvá válás új szabályai mellett jelentős változás az egyéni vállalkozás szüneteltetésének lehetősége. A korábbi időszakban erre az egyéni vállalkozóknak nem volt lehetőségük, így ha a főállású vállalkozó tényleges tevékenységet nem végzett, a járulékokat akkor is fizetnie kellett. Az új rendelkezések alapján, ha az egyéni vállalkozó ténylegesen nem végzi a tevékenységét, vállalkozását szüneteltetheti.

A szünetelés egy hónaptól legfeljebb öt évig tarthat, amelyet az okmányirodához címezve, az erre rendszeresített űrlapon, elektronikusan kell bejelenteni. Ha az egyéni vállalkozónak van vállalkozói igazolványa, akkor a szünetelés bejelentésével egyidejűleg azt le kell adnia az okmányirodában.

A szünetelés alatt egyéni vállalkozóként nem lehet jogokat szerezni és kötelezettségeket vállalni, ugyanakkor a szünetelés előtt vállalt fizetési kötelezettségeknek a szünetelés alatt is eleget kell tenni.

Adózási szempontból az egyik legjelentősebb változás, hogy a szünetelés alatt az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya szünetel, azaz nem kell járulékot fizetnie. A biztosítási jogviszony szünetelését az állami adóhatóság felé a 10T1041-es nyomtatványon kell bejelenteni.

Amennyiben az egyéni vállalkozónak nincs más biztosítással járó jogviszonya, illetve olyan jogviszonya, amely jogosítja őt az egészségügyi szolgáltatásokra, akkor a szünetelés napjától be kell jelentkeznie az állami adóhatósághoz a 10T1011-es adatlapon az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, amelynek havi összege 2010. január elsejétől 4950 Ft.

A szünetelés bejelentését követő 30 napon belül - a személyi jövedelemadó bevallás és az éves Eva bevallás kivételével - az egyéb adókötelezettségekről soron kívüli bevallást kell beadnia. A személyi jövedelemadó bevallást és az Eva bevallást a tárgyévet követő év február 25-ig kell benyújtani amelyben a szünetelés kezdő napjáig az egyéni vállalkozás bevételeivel, költségeivel el kell számolni.

Ha az adóév utolsó napján a vállalkozó a tevékenységét szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen jövedelmét nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

A szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) - a törvényben meghatározott kivétellel - nem lehet elszámolni.

Fontos kiemelni, hogy a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek minősül, az igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében vállalkozói költségként elszámolható.

Az ezt követően befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Ha a szünetelés teljes évben fennáll, és az egyéni vállalkozónak nem keletkezik adókötelezettsége, nincs bevallás beadási kötelezettség sem. Természetesen, ha a vállalkozó a szünetelés alatt bármilyen jogcímen adóköteles jövedelmet szerez, arról az általános szabályok szerint bevallást kell beadnia. Ugyancsak bevallást kell beadni, ha a szünetelés alatt a vállalkozónak kisvállalkozói kedvezménnyel, fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel, foglalkoztatási kedvezménnyel, nyilvántartott adókülönbözettel, kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettsége.

A fentiek alapján tehát, ha egy egyéni vállalkozó 2010. évben bejelenti tevékenysége szünetelését, a személyi jövedelemadó (eva) bevallás kivételével valamennyi adóról (pl: ÁFA) 30 napon belül soron kívüli bevallást kell beadnia. Az éves Szja bevallását pedig 2011. február 25-ig nyújtja be. Ha 2011-ben egész évben szünetelteti tevékenyégét és máshonnan sem szerez jövedelmet (pl: munkaviszony), és adatszolgáltatási kötelezettsége sincs, bevallást egyáltalán nem kell beadnia.

A szüneteltetés végét - a kezdéshez hasonlóan - az okmányiroda útján kell bejelenteni. Amennyiben a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó öt év elteltével nem intézkedik a szünetelés megszüntetése iránt, az okmányiroda az egyéni vállalkozói tevékenységtől határozatával eltiltja és törli a vállalkozót a nyilvántartásból.

(Az eltiltás nem akadálya annak, hogy később ugyanaz a természetes személy egyéni vállalkozói tevékenységet folytasson, ha azt megfelelően bejelenti.)

APEH Tájékoztató a fel nem használt közteherjegyekről
Tájékoztató a fel nem használt közteherjegyek forgalomból történő kivonásával valamint értékének megtérítésével kapcsolatos eljárásról

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény 2010. április 1-jével történő hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény. Megszűnik az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, 2010. április 1-jétől nem lehet alkalmi munkavállalói könyvvel új munkaviszonyt létesíteni.

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás lehetőségének megszűnésével feleslegessé vált, a munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére szolgáló közteherjegyek alkalmazása, ezért azok előállítása és forgalmazása 2010. április 1-jével megszűnik.

A fel nem használt közteherjegyek értékének visszatérítését kérelemre az állami adóhatóság teljesíti a fel nem használt közteherjegyek forgalomból történő kivonásával, értékének megtérítésével, valamint a közteherjegyek selejtezésével kapcsolatos eljárási és elszámolási szabályokról szóló 8/2010. (III. 18.) PM rendelet alapján.

A fel nem használt közteherjegyek értékének visszatérítését a kérelmező az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített 10KTH jelű nyomtatványon személyesen kizárólag az állami adóhatóság megyeszékhelyeken található ügyfélszolgálatain, Budapesten a IX. kerületben a Vaskapu u. 33-35. szám alatti, a XIII. kerületben a Petneházy u. 6-8. szám alatti és a Kresz Géza u. 15. szám alatti, valamint a XIV. kerületben a Gvadányi u. 69. szám alatti Központi Ügyfélszolgálaton, illetve az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságának hatáskörébe tartozó adózók a VII. kerületben a Dob utca 75-81. szám alatti ügyfélszolgálaton is (az APEH ügyfélszolgálatok elérhetősége és ügyfélfogadási rendje megtalálható az APEH honlapján http://www.apeh.hu/ugyfelszolg), vagy postai úton lehet kérni, 2010. szeptember 30-ig. Felhívjuk a figyelmet, hogy a közteherjegyek visszatérítése iránti kérelmek előterjesztésére megállapított határidő jogvesztő, a 2010. szeptember 30-át követően benyújtott ilyen kérelmeket az állami adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül el fogja utasítani, a kérelmet és mellékleteit az adóhatóság a kérelmező részére vissza fogja küldeni. E határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. A postai úton előterjesztett kérelem kizárólag abban az esetben tekinthető határidőben benyújtottnak, ha azt legkésőbb 2010. szeptember 30. napján postára adják.

A 10KTH jelű nyomtatvány kereskedelmi forgalomban nem kapható, de az állami adóhatóság bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, vagy az adóhatóság honlapjáról letölthető, és kizárólag papíralapon terjeszthető elő.

A kérelmezőnek a kérelemhez mellékelni kell

* a fel nem használt közteherjegyeket, valamint
* a vásárlását (megszerzését) igazoló számlát vagy egyéb okiratot

Postai úton előterjesztett kérelem esetén a nyomtatványhoz külön, zárt, a lezárására szolgáló felületen a kérelmező által aláírt borítékba helyezve kell a közteherjegyeket mellékelni. A kérelmet a kérelmező adóügyeiben illetékes regionális igazgatósághoz kell címezni.

A postai úton előterjesztett kérelem esetén az állami adóhatóság a közteherjegyet tartalmazó zárt boríték felbontásáról és a közteherjegyek vizsgálatáról jegyzőkönyvet készít.

Személyes megjelenés esetén mindenképp jegyzőkönyv készül, ha

a) feltételezhető, hogy a közteherjegy hamis vagy hamisított,

b) a közteherjegy elválasztott részekből van összeillesztve, vagy

c) a közteherjegy állapotából korábbi használatra lehet következtetni.

Ilyen esetben a jegyzőkönyvben a kérelmező észrevételei is feltüntetésre kerülnek. A jegyzőkönyv egy másolati példánya a kérelmezőnek átadásra kerül.

Az adóhatóság a nyomtatványról másolatot készít, melyen a közteherjegyek, valamint a számláról (okiratról) általa készített másolati példány átvételét igazolja, és ezt a kérelmező részére visszaadja, illetve a számla (okirat) eredeti példányával, valamint a közteherjegyeket tartalmazó boríték felbontásáról készült jegyzőkönyvvel együtt visszaküldi az ügyfél részére.

Az állami adóhatóság a közteherjegyeket - személyes megjelenés esetén a kérelmező jelenlétében - felülbélyegzéssel érvényteleníti. Nem kerül sor a közteherjegy érvénytelenítésére, abban az esetben, ha feltételezhető, hogy a közteherjegy hamis vagy hamisított, vagy a közteherjegy elválasztott részekből van összeillesztve, illetve amennyiben a közteherjegy állapotából korábbi használatra lehet következtetni.

A fel nem használt közteherjegy értékének visszatérítésére az adóvisszatérítés általános szabályai szerint kerül sor.

Nincs helye a közteherjegy értékének visszatérítésnek, ha

a) a közteherjegy hamis vagy hamisított volt, vagy a közteherjegy elválasztott részekből volt összeillesztve, illetve amennyiben a közteherjegy állapotából korábbi használatra lehetett következtetni, és emiatt az állami adóhatóság a büntetőjogi felelősségre vonást kezdeményezett, és a bűncselekmény elkövetését bíróság jogerős ítélete megállapítja, vagy

b) a közteherjegy csonka, kivéve a kizárólag a perforációt érintő, legfeljebb a közteherjegy egyik oldalán található, a közteherjegyek elválasztásával esetlegesen keletkező hiányosságot.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a kérelmezőnek az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása van, a fel nem használt közteherjegy visszatérítendő összegét az állami adóhatóság a tartozás erejéig visszatarthatja és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül.
Forrás: www.apeh.hu

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató, '9.08.11

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu  

Heti Online Hírlevél 

Tartalom 

Cégautó adó saját Kft-nek bérbeadott személygépkocsi után Ingatlan bérbeadás áfa szabályai APEH üzemenyagárak szeptemberre Jövőre is érdemes alkalmazni a cafeteria-rendszert Kft. üzletrész átruházása  

Cégautó adó saját Kft-nek bérbeadott személygépkocsi után A magánszemély a személyautóját kölcsönadja egy Kft-nek, úgy hogy a gépjármű fenntartási és üzemeltetési költségét a kft vállalja, a magánszemély bérleti díjat nem számol föl, a kft a személyautót üzleti célra fogja használni. Terhel-e valakit cégautó adó és ha igen akkor kit? Valakinek lesz cégautó fizetési kötelezettsége - a gépjármű adóról szóló törvény 17/C.§/3/ bekezdése alapján. A törvény ugyanis előírja, hogy adóköteles az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget számoltak el. A törvény további rendelkezései alapján pedig egyértelmű az is, hogy a költségelszámolónak nem feltétlenül a magánszemély tulajdonosnak kell lennie. Így szól a szabály: „17/C. § (1) A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, lízingbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik. (2) A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a lízingbe vevő költséget számolt el. Amennyiben a költséget a személygépkocsi után nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa, lízingbe vevője számolja el, és a) a tulajdonos, lízingbe vevő a személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik, b) a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költség elszámolása megtörtént. (3) Amennyiben személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használó ezen időpontot követő 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe vevőt írásban értesíti. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a tulajdonost, lízingbe vevőt egyébként terhelő adót a használó köteles megfizetni.” Tehát: A magánszemély bérbeadhatja saját tulajdonú személygépkocsiját egy Kft-nek, akár a sajátjának is – ingyenesen is, bérleti díj ellenében is. Ezesetben azonban a személygépkocsi után a cégautó adó fizetési kötelezettség beáll, mert megvalósul a feltétel, hogy a cég utána költséget számol fel. A cégautó adó fizetője a magánszemély lesz, ha azonban a cég elmulasztja a költségelszámolás tényéről a tulajdonos értesítését, akkor a cég köteles az adót megfizetni. Ingatlan bérbeadás áfa szabályai Az APEH honlapján megjelent állásfoglalást ismertetjük az ingatlan bérbadás áfa szabályainak értelmezéséről. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 88. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az adóalany - a 86. § (1) bekezdésének l) pontja alapján adómentes – ingatlan bérbeadási tevékenységére adókötelezettséget választhat. Az áfatörvény 88. § (5) bekezdése szerint az adóalany az ingatlan bérbeadásra választott adókötelezettségtől a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. Az adóalany, függetlenül attól, hogy korábban élt az áfatörvény 88. §-a szerint az adókötelezettség választásának jogával, bejelentkezhet az áfatörvény 187. § (1) bekezdése szerint az alanyi adómentesség alá (az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén), tekintettel arra, hogy az alanyi adómentesség választhatóságának feltételei között nem szerepel olyan előírás, ami a 88. §-on alapuló választással összefüggésben az alanyi adómentesség választását kizárná. Az áfatörvény 187. § (2) bekezdése értelmében, ha az adóalany alanyi adómentességet választott, az alanyi adómentesség időszakában, alanyi adómentes minőségében adófizetésre nem kötelezett, előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult. Az alanyi adómentesség olyan személyhez kötődő mentességi forma, amely az adóalany minden olyan áfatörvény hatálya alá tartozó ügyletére kiterjed, amelyben jogosult alanyi adómentes minőségében eljárni. Az áfatörvény alanyi adómentességre vonatkozó szabályai nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely szerint az alanyi adómentes adóalany ingatlan bérbeadási tevékenységét nem alanyi adómentes minőségében végezné, amennyiben arra az adóalany az áfatörvény 88. §-a alapján adókötelezettséget választott. Az alanyi adómentesség az adóalany valamennyi ügyletére kiterjed, ezáltal felülírja a korábbi – az áfatörvény 88. § (1) bekezdés b) pontja szerinti – választását. Ennek okán az alanyi mentes időszak alatt történő ingatlan bérbeadás is adómentesen történik, levonási jog nélkül. [Az áfatörvény 188. § (3) bekezdés f) pontját is figyelembe véve az ingatlan bérbeadásból származó bevétel az alanyi adómentesség választására jogosító bevétel számításakor figyelembe veendő, függetlenül attól, hogy az egyébként (vagyis, ha az adóalany azt nem alanyi adómentes minőségében végezné) adómentes lenne, vagy adóköteles.] Az alanyi adómentesség választásával nem szűnik meg az adókötelezettséghez való - áfatörvény 88. § (5) bekezdése szerinti - 5 éves kötöttség, hiszen az alanyi adómentes adóalany nem e kötöttség alól való mentesülés miatt, hanem alanyi adómentes minőségére tekintettel végzi adómentesen a szolgáltatását. Az áfatörvény 88. § (5) bekezdésében előírt időtartam vonatkozásában emiatt előfordulhat, hogy az ingatlan bérbeadásra korábban adókötelezettséget választott adóalany, alanyi adómentessége megszűnését követően – az öt éves időtartam leteltéig – ismét adókötelesen kell, hogy bérbe adja ingatlanát. www.apeh.hu  

APEH üzemenyagárak szeptemberre Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) közzétette a szeptember 1-je és szeptember 30-a között, a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatban alkalmazható üzemanyagárakat. A 95-ös ólmozatlan motorbenzin literenként 297 forinttal, a gázolaj 277 forinttal, a keverék 324 forinttal, az autógáz pedig 167 forinttal számolható el a jövő hónapban. Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie. 

Jövőre is érdemes alkalmazni a cafeteria-rendszert Az RSM DTM tanácsadó cég hírlevele ismerteti: egyes juttatások jövőre is adómentesek maradtak, így 2010-ben is adómentesen biztosítható a munkavállalóknak a számítógép- és internethasználat. A béren kívüli juttatási formák túlnyomó többsége egy kedvezményes - a munkabér terhénél alacsonyabb mértékű - adózási körbe került. A jövő évtől a kifizetőt így 25 százalékos adó terheli majd az üdülési csekk, a munkáltató (vagy kapcsolt fele) üdülőjében történő üdültetés, a melegétkeztetés formájában juttatott bevétel (meleg-étkeztetési utalvány), az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége, az iskolakezdési támogatás (iskolakezdési utalvány), a helyi bérlet megtérítése, az önkéntes nyugdíjpénztári és az önkéntes egészségpénztári befizetés után. Az idei évhez képest kedvező változás, hogy 2010-től a meleg étkeztetés támogatásának értékhatára 12 ezerről 18 ezer forintra emelkedik. Az üdülési csekk felhasználási köre ugyanakkor szűkül, kizárólag üdülési és művelődési szolgáltatásra váltható majd be. A további cafeteria elemek esetében a kedvezményes adómértékkel történő adóztatás értékhatárai nem változnak jövőre, azaz bizonyos juttatási formáknál továbbra is csak korlátozott mértékig lehet élni a kedvezőbb adózási lehetőséggel. Ha az értékhatárhoz kötött bármely ösztönző összege meghaladja a küszöbértéket, akkor az e fölötti részhez szintén 97,89 százalékos adóteher társul. A hidegétkeztetés-utalvány, valamint az étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozó biztosítása, a művelődési intézményi szolgáltatás (kultúrautalvány), illetve a munkáltató által adott termék, szolgáltatás (csekély értékű ajándék), illetve az ezekre szóló utalvány (ajándékutalvány) nem került be a kedvezményes körbe. Ezek adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek, és a kifizetőt 97,89 százalékos adóteher terheli. Ha az értékhatárhoz kötött bármely ösztönző összege meghaladja a küszöbértéket, akkor az e fölötti részhez ugyancsak 97,89 százalékos adóteher társul. Habár az adómentesen adható ösztönzők köre 2010-től jelentősen beszűkül, az RSM DTM szerint még mindig érdemes élni a kedvezményes adózási körbe tartozó juttatási formákkal. Ha ugyanis a munkáltatónak például bruttó 100 ezer forint éves keret áll rendelkezésére a munkavállalók béren túli ösztönzésére, ezt teljes egészében kedvezményes adózású cafeteria elemeken keresztül felhasználva a nála jelentkező 100 ezer forint költséghez képest 75 ezer forint kerül a munkavállalók zsebébe. Míg, ha a 100 ezer forintot bérként fizeti ki, a bérnövekményből csupán 55.183 forint marad a munkavállalónál, amennyiben pedig az éves bruttó bére meghaladja a 3 millió 937 ezer forintot, már csak 40.358 forint. Vagyis, a bérbe beépítéssel a munkavállaló - az alapbérétől függően - 19.817 és 34.642 forint között összeget veszít el.  

Kft. üzletrész átruházása Ha egy Kft. tagja ki akar válni a társaságból, erre csak egy módja van, mégpedig üzletrészének átruházásával. Tehát nincsen lehetőség a tagsági jogviszony felmondására, vagy más módon történő megszűntetésére. Mivel az üzletrészek forgalomképesek, vagyis adásvétel tárgyai lehetnek, így az üzletrész-átruházás leggyakoribb esete az üzletrész adásvételi szerződéssel való eladása. Üzletrész-átruházás esetén vevőként szerepelhet a társaság másik tagja, maga a társaság vagy kívülálló személy. A törvény más szabályokat állít fel arra az esetre, ha a vevő a társaság egy tagja, és megint másokat, ha egy kívülálló személy. Ezek alapján, az üzletrész főszabályként szabadon átruházható a társaság egy másik tagjára. Sőt, a társasági szerződésben elővásárlási jogot is biztosíthatunk valamelyik tagnak, aki ezáltal előnybe kerül a másik taggal szemben az üzletrész eladása során. Az üzletrészt megvásárló tag ilyenkor nem két üzletrésszel fog rendelkezni, hanem saját üzletrésze növekszik az átvett üzletrész mértékével. A kívülállókra történő üzletrész átruházást a törvény szigorú szabályokhoz köti, annak érdekében, hogy megakadályozza a tagok által nem kívánt személy taggá válását. Üzletrészt kívülálló személyre csak olyan esetben lehet átruházni, ha az átruházó tag törzsbetétjét teljes egészében befizette. Ez a szabály csak az üzletrészt átruházó tagra vonatkozik, vagyis az lényegtelen, hogy a többi tag teljesítette-e már ezt a kötelezettségét. A tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt – ebben a sorrendben - az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. Lehetőség van azonban a társasági szerződésben e jogot korlátozni vagy kizárni. Ha erre nem kerül sor, akkor fennáll az elővásárlási jog. A jogosult tag ezt a jogát azonban nem ruházhatja át másra, és nem is élhet bármeddig vele. Ezek alapján, ha a tag az átruházási szándék bejelentésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni. A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított 30 nap. Ha úgy kerülne sor az eladásra, hogy az elővásárlásra jogosultat nem tájékoztatták, pert lehet indítani. Minderre azonban csak a szerződés megkötésétől számított 1 éven belül kerülhet sor. Nem adásvétel útján történő átruházás esetén nincs elővásárlási jog, azonban a társasági szerződésben a tagok az adásvételi szerződésen kívüli átruházást korlátozhatják, vagy kizárhatják. Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. A tagváltozás a társasággal szemben azonnal hatályos, vagyis az új tag a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságait attól függetlenül gyakorolhatja, hogy a cégjegyzékbe már bejegyezték-e. Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.