Heti Online Hírlevél
Tartalom
Cégautó adó saját Kft-nek bérbeadott személygépkocsi után Ingatlan bérbeadás áfa szabályai APEH üzemenyagárak szeptemberre Jövőre is érdemes alkalmazni a cafeteria-rendszert Kft. üzletrész átruházása
Cégautó adó saját Kft-nek bérbeadott személygépkocsi után A magánszemély a személyautóját kölcsönadja egy Kft-nek, úgy hogy a gépjármű fenntartási és üzemeltetési költségét a kft vállalja, a magánszemély bérleti díjat nem számol föl, a kft a személyautót üzleti célra fogja használni. Terhel-e valakit cégautó adó és ha igen akkor kit? Valakinek lesz cégautó fizetési kötelezettsége - a gépjármű adóról szóló törvény 17/C.§/3/ bekezdése alapján. A törvény ugyanis előírja, hogy adóköteles az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget számoltak el. A törvény további rendelkezései alapján pedig egyértelmű az is, hogy a költségelszámolónak nem feltétlenül a magánszemély tulajdonosnak kell lennie. Így szól a szabály: „17/C. § (1) A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, lízingbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik. (2) A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a lízingbe vevő költséget számolt el. Amennyiben a költséget a személygépkocsi után nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa, lízingbe vevője számolja el, és a) a tulajdonos, lízingbe vevő a személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik, b) a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költség elszámolása megtörtént. (3) Amennyiben személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használó ezen időpontot követő 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe vevőt írásban értesíti. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a tulajdonost, lízingbe vevőt egyébként terhelő adót a használó köteles megfizetni.” Tehát: A magánszemély bérbeadhatja saját tulajdonú személygépkocsiját egy Kft-nek, akár a sajátjának is – ingyenesen is, bérleti díj ellenében is. Ezesetben azonban a személygépkocsi után a cégautó adó fizetési kötelezettség beáll, mert megvalósul a feltétel, hogy a cég utána költséget számol fel. A cégautó adó fizetője a magánszemély lesz, ha azonban a cég elmulasztja a költségelszámolás tényéről a tulajdonos értesítését, akkor a cég köteles az adót megfizetni. Ingatlan bérbeadás áfa szabályai Az APEH honlapján megjelent állásfoglalást ismertetjük az ingatlan bérbadás áfa szabályainak értelmezéséről. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 88. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az adóalany - a 86. § (1) bekezdésének l) pontja alapján adómentes – ingatlan bérbeadási tevékenységére adókötelezettséget választhat. Az áfatörvény 88. § (5) bekezdése szerint az adóalany az ingatlan bérbeadásra választott adókötelezettségtől a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. Az adóalany, függetlenül attól, hogy korábban élt az áfatörvény 88. §-a szerint az adókötelezettség választásának jogával, bejelentkezhet az áfatörvény 187. § (1) bekezdése szerint az alanyi adómentesség alá (az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén), tekintettel arra, hogy az alanyi adómentesség választhatóságának feltételei között nem szerepel olyan előírás, ami a 88. §-on alapuló választással összefüggésben az alanyi adómentesség választását kizárná. Az áfatörvény 187. § (2) bekezdése értelmében, ha az adóalany alanyi adómentességet választott, az alanyi adómentesség időszakában, alanyi adómentes minőségében adófizetésre nem kötelezett, előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult. Az alanyi adómentesség olyan személyhez kötődő mentességi forma, amely az adóalany minden olyan áfatörvény hatálya alá tartozó ügyletére kiterjed, amelyben jogosult alanyi adómentes minőségében eljárni. Az áfatörvény alanyi adómentességre vonatkozó szabályai nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely szerint az alanyi adómentes adóalany ingatlan bérbeadási tevékenységét nem alanyi adómentes minőségében végezné, amennyiben arra az adóalany az áfatörvény 88. §-a alapján adókötelezettséget választott. Az alanyi adómentesség az adóalany valamennyi ügyletére kiterjed, ezáltal felülírja a korábbi – az áfatörvény 88. § (1) bekezdés b) pontja szerinti – választását. Ennek okán az alanyi mentes időszak alatt történő ingatlan bérbeadás is adómentesen történik, levonási jog nélkül. [Az áfatörvény 188. § (3) bekezdés f) pontját is figyelembe véve az ingatlan bérbeadásból származó bevétel az alanyi adómentesség választására jogosító bevétel számításakor figyelembe veendő, függetlenül attól, hogy az egyébként (vagyis, ha az adóalany azt nem alanyi adómentes minőségében végezné) adómentes lenne, vagy adóköteles.] Az alanyi adómentesség választásával nem szűnik meg az adókötelezettséghez való - áfatörvény 88. § (5) bekezdése szerinti - 5 éves kötöttség, hiszen az alanyi adómentes adóalany nem e kötöttség alól való mentesülés miatt, hanem alanyi adómentes minőségére tekintettel végzi adómentesen a szolgáltatását. Az áfatörvény 88. § (5) bekezdésében előírt időtartam vonatkozásában emiatt előfordulhat, hogy az ingatlan bérbeadásra korábban adókötelezettséget választott adóalany, alanyi adómentessége megszűnését követően – az öt éves időtartam leteltéig – ismét adókötelesen kell, hogy bérbe adja ingatlanát. www.apeh.hu
APEH üzemenyagárak szeptemberre Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) közzétette a szeptember 1-je és szeptember 30-a között, a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatban alkalmazható üzemanyagárakat. A 95-ös ólmozatlan motorbenzin literenként 297 forinttal, a gázolaj 277 forinttal, a keverék 324 forinttal, az autógáz pedig 167 forinttal számolható el a jövő hónapban. Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.
Jövőre is érdemes alkalmazni a cafeteria-rendszert Az RSM DTM tanácsadó cég hírlevele ismerteti: egyes juttatások jövőre is adómentesek maradtak, így 2010-ben is adómentesen biztosítható a munkavállalóknak a számítógép- és internethasználat. A béren kívüli juttatási formák túlnyomó többsége egy kedvezményes - a munkabér terhénél alacsonyabb mértékű - adózási körbe került. A jövő évtől a kifizetőt így 25 százalékos adó terheli majd az üdülési csekk, a munkáltató (vagy kapcsolt fele) üdülőjében történő üdültetés, a melegétkeztetés formájában juttatott bevétel (meleg-étkeztetési utalvány), az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége, az iskolakezdési támogatás (iskolakezdési utalvány), a helyi bérlet megtérítése, az önkéntes nyugdíjpénztári és az önkéntes egészségpénztári befizetés után. Az idei évhez képest kedvező változás, hogy 2010-től a meleg étkeztetés támogatásának értékhatára 12 ezerről 18 ezer forintra emelkedik. Az üdülési csekk felhasználási köre ugyanakkor szűkül, kizárólag üdülési és művelődési szolgáltatásra váltható majd be. A további cafeteria elemek esetében a kedvezményes adómértékkel történő adóztatás értékhatárai nem változnak jövőre, azaz bizonyos juttatási formáknál továbbra is csak korlátozott mértékig lehet élni a kedvezőbb adózási lehetőséggel. Ha az értékhatárhoz kötött bármely ösztönző összege meghaladja a küszöbértéket, akkor az e fölötti részhez szintén 97,89 százalékos adóteher társul. A hidegétkeztetés-utalvány, valamint az étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozó biztosítása, a művelődési intézményi szolgáltatás (kultúrautalvány), illetve a munkáltató által adott termék, szolgáltatás (csekély értékű ajándék), illetve az ezekre szóló utalvány (ajándékutalvány) nem került be a kedvezményes körbe. Ezek adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek, és a kifizetőt 97,89 százalékos adóteher terheli. Ha az értékhatárhoz kötött bármely ösztönző összege meghaladja a küszöbértéket, akkor az e fölötti részhez ugyancsak 97,89 százalékos adóteher társul. Habár az adómentesen adható ösztönzők köre 2010-től jelentősen beszűkül, az RSM DTM szerint még mindig érdemes élni a kedvezményes adózási körbe tartozó juttatási formákkal. Ha ugyanis a munkáltatónak például bruttó 100 ezer forint éves keret áll rendelkezésére a munkavállalók béren túli ösztönzésére, ezt teljes egészében kedvezményes adózású cafeteria elemeken keresztül felhasználva a nála jelentkező 100 ezer forint költséghez képest 75 ezer forint kerül a munkavállalók zsebébe. Míg, ha a 100 ezer forintot bérként fizeti ki, a bérnövekményből csupán 55.183 forint marad a munkavállalónál, amennyiben pedig az éves bruttó bére meghaladja a 3 millió 937 ezer forintot, már csak 40.358 forint. Vagyis, a bérbe beépítéssel a munkavállaló - az alapbérétől függően - 19.817 és 34.642 forint között összeget veszít el.
Kft. üzletrész átruházása Ha egy Kft. tagja ki akar válni a társaságból, erre csak egy módja van, mégpedig üzletrészének átruházásával. Tehát nincsen lehetőség a tagsági jogviszony felmondására, vagy más módon történő megszűntetésére. Mivel az üzletrészek forgalomképesek, vagyis adásvétel tárgyai lehetnek, így az üzletrész-átruházás leggyakoribb esete az üzletrész adásvételi szerződéssel való eladása. Üzletrész-átruházás esetén vevőként szerepelhet a társaság másik tagja, maga a társaság vagy kívülálló személy. A törvény más szabályokat állít fel arra az esetre, ha a vevő a társaság egy tagja, és megint másokat, ha egy kívülálló személy. Ezek alapján, az üzletrész főszabályként szabadon átruházható a társaság egy másik tagjára. Sőt, a társasági szerződésben elővásárlási jogot is biztosíthatunk valamelyik tagnak, aki ezáltal előnybe kerül a másik taggal szemben az üzletrész eladása során. Az üzletrészt megvásárló tag ilyenkor nem két üzletrésszel fog rendelkezni, hanem saját üzletrésze növekszik az átvett üzletrész mértékével. A kívülállókra történő üzletrész átruházást a törvény szigorú szabályokhoz köti, annak érdekében, hogy megakadályozza a tagok által nem kívánt személy taggá válását. Üzletrészt kívülálló személyre csak olyan esetben lehet átruházni, ha az átruházó tag törzsbetétjét teljes egészében befizette. Ez a szabály csak az üzletrészt átruházó tagra vonatkozik, vagyis az lényegtelen, hogy a többi tag teljesítette-e már ezt a kötelezettségét. A tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt – ebben a sorrendben - az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. Lehetőség van azonban a társasági szerződésben e jogot korlátozni vagy kizárni. Ha erre nem kerül sor, akkor fennáll az elővásárlási jog. A jogosult tag ezt a jogát azonban nem ruházhatja át másra, és nem is élhet bármeddig vele. Ezek alapján, ha a tag az átruházási szándék bejelentésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni. A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított 30 nap. Ha úgy kerülne sor az eladásra, hogy az elővásárlásra jogosultat nem tájékoztatták, pert lehet indítani. Minderre azonban csak a szerződés megkötésétől számított 1 éven belül kerülhet sor. Nem adásvétel útján történő átruházás esetén nincs elővásárlási jog, azonban a társasági szerződésben a tagok az adásvételi szerződésen kívüli átruházást korlátozhatják, vagy kizárhatják. Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. A tagváltozás a társasággal szemben azonnal hatályos, vagyis az új tag a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságait attól függetlenül gyakorolhatja, hogy a cégjegyzékbe már bejegyezték-e. Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése