PTI, '10.01.26

EMVA,monitoring,

Partner tájékoztató EMVA monitoring (határidő: 02.01 - 03.01!) Az idén is kell adatokat szolgáltatni az MVH részére azoknak, akik az EMVA által társfinanszírozott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében támogatást vettek igénybe. Az adatszolgáltatás módját és idejét a 18/2009. (III.6.) FVM rendelet szabályozza. A monitoring adatszolgáltatás minden támogatásban részesülő számára kötelező. A támogatott ügyfeleknek a támogatási határozat meghozatalát követően a jogszabályban előírt fenntartási, illetőleg működtetési kötelezettség időszak végéig minden év február 1. és március 1. között teljesíteniük kell adatszolgáltatási kötelezettségüket. Az éves jelentéseket kizárólag elektronikus formában lehet benyújtani az ügyfélkapun keresztül. Az ehhez szükséges felhasználónév és jelszó az önkormányzatok okmányirodáiban igényelhető. Nyomatékosan felhívom az érintett termelők figyelmét az adatszolgáltatási határidő betartására, mivel a számítógépes rendszer a határidő lejárta után nem fogadja be a késedelmesen rögzítendő adatokat. A top-up támogatások kifizetéséről… Már január közepétől utalja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a 2009. évi területalapú támogatás nemzeti kiegészítő részét, a top-up támogatást az érintettek számára. A termeléstől elválasztott területek közül hízottbika-tartásra kifizetési határozattal 5853 ügyfél rendelkezik, ők összesen 4,4 milliárd forintot kapnak. Anyatehén tartás támogatására mintegy ötezer gazdálkodó jogosult, összesen 1,6 milliárd forint értékben. Szarvasmarha tartás extenzifikációs támogatására 1,3 milliárd forintot, míg kedvezőtlen területeken nyújtandó anyajuhtartásra 360 millió forintot fizet a hivatal. A kifzető ügynökéség szóvívóje tájékoztatása szerint a támogatások történelmi bázisjogosultság alapján vehetők igénybe. A tenyésztők számára kedvező hír, hogy minden érintett területen az előző évhez képest nőtt a bázisjogosultságként igénybe vehető támogatás összege. A termeléshez kötött anyajuhtartás támogatás keretében 5863 kérelmet fogadtak el. Akinek az anyajuhtartás támogatási kérelme elfogadott, anyajuh de minimis támogatásra is jogosulttá válik a vonatkozó rendeletben (137/2009 FVM) foglalt feltételek mellett. Ennek értelmében a támogatható minimális állatlétszám tíz egyed. Ha a termelő értékesít juhtejet vagy juhtejterméket, 1400 forintot kap állatonként, ha nem, akkor 1700 forintot állatonként. Anyajuh de minimis támogatásra 1240 forint fordítható állatonként. Összesen eddig több mint másfél milliárd forint értékben készültek anyajuhtartás támogatási határozatok, amelyek nagy részben tartalmaznak, de minimális támogatást is. Pályázatbírálati pauza A 1003/2010. I.19 kormányhatározat szerint április elsejétől az új kormány megalakulásáig a kiírók nem dönthetnek újabb pályázati pénzek odaítéléséről, illetve nem hirdethetnek nyertest a közbeszerzési eljárásokon. A kormányhatározat szerint - a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek - kell gondoskodnia arról, hogy április elsejétől az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) bíráló bizottságai ne tegyenek javaslatot projekt támogatására. Kivételt képeznek ez alól a hatályba lépés előtt nevesített, kiemelt projektek, valamint azok a kétfordulós pályázatok, melyek első fordulójában a bíráló bizottság már döntésre jutott. Gráf Józsefnek - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek - pedig arról kell gondoskodnia, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretén belül az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére ne történjék kezességvállalás. Pályázati tanácsadónk szerint a döntési moratórium nem lesz jelentős hatással a kkv pályázókra. Egyrészt, mert a legnagyobb kört érintő, úgynevezett automatikus pályázatok esetében nincs bírálóbizottsági döntés, így azokra nem érvényes a korlátozás sem. Másrészt több, kis-, és középvállalkozások fókuszában lévő pályázat - telephelyfejlesztés, komplex technológiai beruházások támogatása - csak tavasszal fog megjelenni, így a megszokott értékelési folyamat nyáron ér el a bírálóbizottsági szintre, amikor már - optimális forgatókönyv szerint (a szerk.) - megalakult az új kormány. Természetesen vannak olyan már lejárt, értékelés alatt álló, illetve közeljövőben benyújtható pályázatok, amelyek eredményhirdetése a döntési moratórium miatt akár két hónapot is csúszhat. Így késhetnek az EMVA-ból finanszírozott kiírások közül például az állattartó telepek korszerűsítésére beadott pályázat eredményei, akárcsak az ÚMVP III tengelyéhez tartozó jogcímek, illetve a GOP/KMOP, KEOP kiírásai. A határozat a folyamatban levő, és lezárult projektek kifizetését nem érintheti, mivel azok korábbi kötelezettségvállalásokon alapulnak A moratórium nem csak a bíráló bizottság munkáját függeszti fel, hanem a közbeszerzési eljárások kiírását is szabályozza. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány – 2009. A stabilitás jellemezte az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány múlt évi tevékenységét.A garanciaszervezet küldetése a tőkeszegény vidéki mikro- és kisvállalkozások segítése, amely alapvetően meghatározza az Alapítvány portfólióját: jellemzően kis összegű, rövid futamidejű folyószámla és forgóeszköz hitelekhez kérik készfizető kezességi szolgáltatásunkat. A válság hatása 2009. évben abban mutatkozott meg az Alapítványnál, hogy a korábbinál több vállalkozó kért hiteleihez készfizető kezességet, és a hitelek összege kisebb lett. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy 2009-ben 57,1 milliárd forint hitelhez nyújtott az alapítvány készfizető kezességet, amely összeg 6 százalékkal kevesebb az előző évinél, ugyanakkor a 2651 kedvezően elbírált kezességi kérelem kb. 5 százalékkal több, mint a 2008. évi. Az Alapítvány – tevékenységi körének megfelelően – elsősorban az agrárvállalkozásoknak nyújt pénzügyi szolgáltatást, bár jelentős a vidékfejlesztéshez kapcsolódó kezesség is. A kezességek száma tekintetében az agrárágazat (értve ez alatt mezőgazdasági és halászati termékek előállítása, elsődleges feldolgozása és kereskedelme) aránya 80 százalék - elsősorban a Gazdakártya terméknek köszönhetően -, a kezességgel biztosított összegből azonban 60 százalékkal részesedik, amíg a vidékfejlesztés 40 százalék. Ezek alapján mondható, hogy a szervezet tevékenysége lefedi a magyar vidéket. A korábbi éveknek megfelelően, most is a növénytermesztő vállalkozók kértek és kapták a legtöbb - 54 százalékos – arányban a kezességet, összesen 14,8 milliárd forint garantált összeghez. Az állattenyésztők – jellemzően az ágazat helyzetére - kevesebb (346 db) esetben kértek garanciát, ami mögött 7,4 milliárd forint hitel áll. A mezőgazdasági célú kezességek nagy része a Gazda-hitel konstrukcióhoz kapcsolódik, egyre népszerűbb ez a - Takarékbankkal közös - termék. Az elmúlt évben 1267 Gazdahitel szerződéshez vállalt kezességet az Alapítvány, ami azt jelenti, hogy a kezességi levelek közel 48 százalékát ennek a konstrukciónak a keretein belül bocsátotta ki az Alapítvány. Futamidő szerint vizsgálva a kezességvállalással érintett hiteleket, kitűnik, hogy 2009-ben is az éven belüli lejáratú hitelek játsszák a főszerepet, amely a vállalkozások forgótőke-hiányos állapotát jelzi. Az éven belüli hitel a kezességgel biztosított hitelösszegek 44,8 százalékát teszik ki 25,6 milliárd Ft értékben, amely a benyújtott kezességi darabszámok 30 százaléka. Az 1-2 év közötti lejáratú hitelek száma és aránya is jelentősen megnövekedett, a kérelmek száma 1312 db, a kezességgel biztosított hitelek összege 10,8 milliárd forint, azaz a kihelyezésen belül a maximum 2 éves ügyletek adják az állomány 67,6 százalékát. Az alapítványi portfólióban a 15 év feletti futamidő nem gyakori, mindösszesen 8 esetben kértek vállalkozások ilyen hosszú futamidejű hitelt 2009-ben. A kezesség 68 százaléka 10 millió forint, illetve az alatti hitelekhez kötődik, s csupán 4 százalékot tesz ki a 100 millió forint, vagy annál nagyobb hitelek aránya. A hitelek összegét tekintve viszont ez utóbbi kategória 37 százalékot tesz ki. Ez az arány lehetőséget teremt arra, hogy kisvállalkozások igényeit maradéktalanul kielégítse az alapítvány, ugyanakkor a sikeres kezességnyújtás hosszú távon biztonságosan fenntartható legyen. A hitelek finanszírozási típus szerinti megoszlásából a termelési feladatokhoz igényelt folyószámla-, illetve forgóeszköz típusú hitelek dominálnak, mely ügyletek 2.190 db-bal (83 százalék), 39,8 milliárd forint hitellel emelkednek ki a kezesség állományból. A fennmaradó hitelek közül említésre méltó az épület-építmény, ingatlan és egyéb (nem gépjellegű) beruházási hitelek aránya. A kezességbeváltások adatai már egyértelműen mutatják a válságot, mert míg 2008-ban 1,1 milliárd forintot fizetett ki az Alapítvány 80 ügyben, addig tavaly ezek a számok jelentősen emelkedtek. 2009-ben már 106 esetben váltottak be garanciát, és 1,7 milliárd forintot fizettek ki a hitelintézeteknek. Ezzel együtt az alapítvány pozitív eredménnyel zárja az évet. 2010. évben az Alapítvány arra számít, hogy mind a vállalkozások, mind a pénzügyi intézmények számára az intézményi kezességvállalás súlya jelentős marad. Valamennyi ágazatban, így a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is felértékelődik az innovatív vállalkozások szerepe. Az EU törekvéseivel és a hazai uniós programokkal összhangban, ezért az Alapítvány kiemelt figyelmet fordít az innovatív kkv-k forráshoz juttatásának segítésére, a magyar agrárium kutatás-fejlesztési eredményei piacképessé tételének előmozdítására. Az élelmiszerárak nem csökkennek Az ingatlan- és pénzpiacokról kiindult gazdasági válság gyorsan elérte a reálgazdaságot. A termelés visszaesett, a munkahelyek száma csökkent. Az elmúlt két évben egekbe szökő élelmiszerárak viszont annak ellenére nem lettek alacsonyabbak, hogy az előállításukhoz szükséges mezőgazdasági termékek világpiaci ára jelentősen csökkent. A gazdasági válság kirobbanása előtt a sajtó az emelkedő élelmiszerárakkal és a növekvő éhínséggel volt tele. A The Los Angeles Times emlékeztet rá, hogy 2008-ban 30 országban törtek ki lázadások az élelmiszerhiány miatt. A gazdasági válság hatására visszaesett a termelékenység, nőtt a munkanélküliség és csökkentek a világpiaci árak. Bár a mezőgazdasági termékek 35 százalékkal olcsóbbak, mint tavaly, az élelmiszerek ára azonban az előállítási költségek visszaesése ellenére sem csökkent. A magas élelmiszerárak elsősorban a legszegényebb országokban okoznak súlyos válságot. Afganisztánban tavaly októberben 73 százalékkal került többe az élelem, mint egy évvel korábban, aminek következtében jelentősen nőtt az éhezők száma. Tádzsikisztán, Haiti, Jordánia és Kirgizisztán lakossága jórészt a külföldön dolgozó vendégmunkások által hazaküldött pénzekből élt. A gazdasági visszaesés miatt azonban sokan elvesztették az állásukat, így nem tudják otthon maradt családtagjaikat támogatni. Zambia a nyersanyagárak csökkenésétől szenved. Az ország fő exportcikkének, a réznek a világpiaci ára kevesebb mint a felére zuhant. Az országban élő gyerekek fele az alultápláltság miatt fejlődési rendellenességben szenved. Nemzetközi segélyszervezetek szerint csak a nyugati segélyek növelésével lehet elkerülni a harmadik világ nyomorának további súlyosbodását. Adószám felfüggesztés Az adószám felfüggesztésének ideje fekete időszak az érintett társaság számára, mivel áfa-bevallásaiban adót sem levonni, sem visszaigényelni nem tud. A vasszigor teljes, a korábbi időszakok görgetett levonható áfája sem vehető figyelembe, illetve a folyamatban lévő kiutalásokat is leállítja az adóhatóság. Az adószám felfüggesztés külső érintettje (vevője) esetében az adólevonási jogot nem befolyásolja, hogy a számla kiállítójának adószámát felfüggesztették. A számla befogadójának csupán arra kell figyelnie, hogy a befogadott számla áfája levonható legyen, a számla a vevő nevére szóljon, s hiteles legyen. Az érintett társaság helyzete komplikáltabb, az adószám felfüggesztésének ideje "fekete időszak, mivel az ez alatt benyújtott áfa-bevallásokban adót sem levonni, sem visszaigényelni nem tud a társaság. A régebbi, de még be nem vallott beszerzési számláinak áfája sem vonható le az adószám felfüggesztése alatti időszakban. A vasszigor teljes, a korábbi időszakok görgetett levonható áfája sem vehető figyelembe, illetve a folyamatban lévő kiutalásokat is leállítja az adóhatóság. A felfüggesztés ideje alatt benyújtott bevallásokban a teljes fizetendő adót meg kell fizetni, nincsenek csökkentő tételek. Ha a társaság szerencsésen túlesik a felfüggesztésen, tehát határozatot hoznak a felfüggesztés megszüntetéséről, s nem törlik az adószámát, akkor soron következő bevallásában már szerepeltethet levonható adót, illetve előző időszakról áthozott csökkentő tételt, azonban visszaigényelhető adó az első bevallásban még nem szerepeltethető. Természetesen, ha törlik a vállalkozás adószámát, a levonási jog is elenyészik. A szankció akkor alkalmazható, ha a cég nem elérhető a hatóság számára, a levelek a címzett elérhetetlensége miatt visszajönnek, a cég nem lelhető fel a székhelyén, képviselőjét az adóhatósághoz nem jelentették be, vagy nem érhető utol a megadott elérhetőségeken. Ugyanilyen eredményre vezet, ha a cég bevallásai egy évnél hosszabb ideje nincsenek benyújtva, vagy a bevallott adót több mint egy éve nem fizették be. Az adószámot akkor is felfüggesztik, amikor a 60 napos üzletlezárást, a tevékenység 60 napos felfüggesztését másodízben rendelik el. Végül, az elektronikus beszámoló közzétételének elmulasztása is az adószám felfüggesztését vonja maga után, így erre fokozottan érdemes figyelni 2010-ben. Amennyiben a felfüggesztés oka a társaság elérhetetlensége, az adóhatóság törvényességi felügyeleti eljárást, illetve a cég megszüntetése iránti eljárást kezdeményez. Az adószám felfüggesztéséről szóló határozat ellen 15 napon belül lehet fellebbezni – ilyenkor az adóhatóság megvizsgálja, megszűnt-e a felfüggesztés oka. Ha bizonyítást nyer, hogy az adószám újraaktivizálásának nincs törvényi akadálya, az adóhatóság megszünteti az adószám felfüggesztését. Kérelem hiányában a felfüggesztő határozat jogerőre emelkedése után legkésőbb 30 nappal az adóhatóság törli az adószámot - ez alól csak a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló cégek kivételek. A törlő határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül lehet fellebbezni, mely már az utolsó esély. KÖNYVESPOLC Paszternák Ferenc: Biozöldségek termesztése A zöldségnövények az egészséges táplálkozás alappillérei. Az ökológiai módszerekkel, technológiával termesztett zöldség lényegesen jobb ízű, nem tartalmaz szermaradványt és jobban tárolható. A betegségek fellépése gyakran a helytelenül megválasztott termőhelyre, fajtára vagy termesztési módra vezethető vissza. A könyv ezért hangsúlyozza a megfelelő fajták használatát, a betegségek elleni biológiai védekezés módszereit, a szomszédnövények jótékony hatását, a termés betakaritás, tárolás legcélszerűbb módjait. A szerző azon kivételek közé tartozik, aki nemcsak tanítja, hanem sikeresen műveli is az ökológiai zöldségtermesztést. Amit leír, az hosszú évek tapasztalatának és a hazai gyakorlat próbájának összegzése. Seléndy Szabolcs: Ökogazdák kézikönyve Az Ökogazdák kézikönyve a "kezdő, a haladó és a jövő gazdáinak is muníciót kíván adni történeti eligazításban, elméletben, gyakorlatban (mind a külföldi, mind a magyar oldalról)" - írja előszavában a szerkesztő, Seléndy Szabolcs. A kötetet az ökogazdálkodás definíciójának, történetének, elterjedtségének bemutatása nyitja, majd az elméletet a gyakorlati tudnivalók minden részletre kiterjedő, közérthető ismertetése követi. A könyv végén a hazai ökogazdálkodással foglalkozó szervezetek (pl. Biokultúra Egyesület, Biokontroll Hungária Kht.), ökogazdaságok leírását és a hatályos szabályozás értelmezését olvashatjuk. Tamás Enikő: Biokertészkedés A vegyszertől, növényvédő szertől mentes élelmiszerek már megjelentek a hazai piacokon is. Hogyan, milyen módszereket lehet alkalmazni saját kertünkben, hogy bio minőségű zöldségfélét, gyümölcsöt termeszthessünk? A szerző bevezeti az olvasót egy olyan "kertbe", ahol megtalálható a komposzthalom és a talajéletet élénkítő gilisztatrágya készítésének titka, megtudható, hogy értékes takaróanyag a fűnyesedék, a széna és a lomb, hogy a védő- és társnövények ültetésével megőrizhetjük a veteményeskert növényeinek egészségét, elűzhetjük a kártevőket és nagyobb teret nyújthatunk a hasznos állatoknak. A csaknem száz ábra szemléletesen illusztrálja ezt a környezet- és emberbarát kertészkedési formát. (olvass.hu) EU-s állatjóléti termékcímke 2009 őszén az Európai Bizottság megvitatta az állatok kíméletével kapcsolatos jelölés több változatát összefoglaló jelentést. A jelölés célja, hogy az európai fogyasztónak lehetőséget kapjanak arra, hogy azonosíthassák és kiválaszthassák az állatbarát körülmények között előállított termékeket. Most elsősorban a legkönnyebben megvalósítható javaslatokat tekintik át. A jelölésnek összhangban kell lennie az élelmiszer előállításra tenyésztett állatok uniós jóléti minimum előírásaival. Sokan azt remélik a jelölés bevezetésétől, hogy a gazdálkodókat az állatok kíméletére ösztönzi majd. Egyes tagállamokban létezik nemzeti kezdeményezés is, Franciaországban a „Piros címke", az Egyesült Királyságban a „Szabadság címke" elnevezéssel. Nem lehet még előre látni, hogy ezeket a rendszereket hogyan harmonizálják majd az uniós tervezetekkel. Másik cél az ENRC (European Network of Reference Centres for the Protection and Welfare of Animals - Állatkíméleti és Állatvédelmi Referenciaközpontok Hálózata) rendszer kialakítása. A hálózat a jelenlegi források hiányosságát pótolná, lehetővé tenné, hogy a már meglevő forrásokat és legjobb gyakorlati megoldásokat megosszák az Unió szintjén. Csőd- és felszámolási eljárás illetéke A csőd- illetve felszámolási eljárás illetéke vonatkozásában elöljáróban el kell mondani, hogy a feleket - jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül - illetékfeljegyzési jog illeti meg a csőd- és a felszámolási eljárás alatt a vagyonfelügyelő és a felszámoló által indított bírósági eljárásokban . A gazdálkodó szervezetek fogalma A csődtörvény (1991. évi XLIX. tv.) szerint gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található . A csődeljárás illetéke: 1. a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek esetében: 30 000 forint, 2. a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek esetében: 20 000 forint . A felszámolási eljárási illeték: 1. a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek esetében: 50 000 forint, 2. jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében: 25 000 forint . TÁJÉKOZTATÓ a honlap frissítése révén elérhető szolgáltatásokról A szakmai tájékozottság gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a www.farminfo.hu honlapon az alábbi frissítések kerültek végrehajtásra: • A kezdő, Bemutatkozás oldalra felkerült a “Pályázat figyelő”, amelyben az érvényes, aktuális pályázatok között kereshet. Például: a kockába írja be a mezőgazdaság szót és kattintson a keresés gombra. A felnyíló oldalon elolvashatja az adott időszakban benyújtható pályázati kiírás feltételeit. Ugyanigy kell eljárnia más jellegű témák esetében is. • A Linkek oldalon a leggyakrabban keresett irányító szervek, hivatalok (FVM, MgSzH, MVH, AMC, NFA stb…) címein túlmenően felkerült a Mezőgazdasági jogszabályok (www.gtr.uw.hu) és az AgrárHírek (www.agrarhirek.hu) honlap keresője is. • A változtatások révén könnyedén elérheti a legfontosabb hivatalok honlapjait, és elolvashatja a pályázatokat, jogszabályokat, valamint tájékozódhat az aktuális hírekről. • A www.farminfo.hu ingyenes hírlevelek oldalán olvashatóak a PTI hírlevél korábbi számai. • Tájékoztatom továbbá, hogy a honlapon(www.farminfo.hu) formai és tartalmi változtatásra került sor. Kérem tekintse meg és jelezze felém észrevételét, javaslatát. • Az elmúlt évben indítottam el “Gazda Praktikum” szakmai blogomat, amely a www.saccer-ptipti.blogspot.com címen érhető el. A szakértői szolgáltatás tevékenységi köre:  Mezőgazdasági igazságügyi szakértés állattenyésztés, mezőgazdasági és élelmiszeripari gazdálkodás, mezőgazdasági kár és kárbecslés szakterületen  Államilag támogatott mezőgazdasági szaktanácsadás növénytermesztés, környezetgazdálkodás, továbbá ökonómia és gazdálkodási kérdésekben.  Pályázat és üzleti terv készítése.  Állatállomány, anyag ár- és értékbecslés.  Ingatlan (épület, ültetvény, föld) értékbecslés.  Kárszakértés, vadkárbecslés.  Árverések, szervezése, lebonyolítása.  Szakmai képviselet ellátása. Elérhetőség: Iroda címe: 3529. Miskolc, Csabai kapu 62. szám (Agrárkamara Székháza) Tel./fax: 06/46-784-897 Mobil: 06/20-337-1954 Kapcsolatfelvétel: www.farminfo.hu E-mail: msziki@gmail.com, vagy dr.kiss.istvan@chello.hu Skype: dr.kiss.istvan Az ingyenes hírlevél küldéssel kapcsolatos igényét a honlapon keresztül, vagy az e-mail címeken jelezheti. Küldje tovább a hírlevelet ismerőseinek, gazdatársainak! Ingyenes skype tanácsadás hétfőn és pénteken 8 – 9 óra között. Mottó: „GONDOLKODJUNK EGYÜTT” Megjegyzés: Amennyiben A PT Infók hírlevelet a jövőben nem kéri, ezt a honlapon keresztül, vagy e-mailben jelezze.(ki) Mellékletek: Agrárgazdasági Kutató Intézet hús- és tej termelési táblázatok, garfikonok