PTI tájékoztató, '9.10.06

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél  

Tartalom  

Étkezési jegyek juttatása utólag Egyszerűsödik az alkalmi foglalkoztatás Őstermelők és az elektronikus bevallás Adóamnesztia-értelmező 2009-2010 Legújabb offshore-cég tudnivalók  

Étkezési jegyek juttatása utólag Kérdés: a cég adott munkakörben dolgozóknak étkezési jegyeket biztosít. Nem biztosít a vezető beosztású alkalmazottaknak. Meg lehet-e tenni, hogy ezen dolgozóknak utólag, januártól visszamenőleg megigénylik a jegyeket, és most kerülnek kiosztásra. A bérjegyzéken eddig nem szerepelt, így fel lehet-e tüntetni pl. a szeptemberi bérjegyzéken 9 hónap x 6000 Ft értékű jegyeket juttatásként. Válasz: A jelenleg hatályos jogértelmezés szerint az étkezési jegyek adómentességét nem befolyásolja csupán az a tény, hogy több hónapra járó jegyet egyszerre adjanak át a munkavállaló részére. Mivel eddig valamilyen belső szabályzat alapján nem kaptak a vezető beosztású munkavállalók (ami nem jogszabály ellenes), ezért feltétlen módosítani szükséges azt a kiosztás előtt.  

Egyszerűsödik az alkalmi foglalkoztatás A Kormány elfogadott egy új jogszabályt az alkalmi foglalkoztatásról. Előzetesen ismertetjük, még nem jelent meg a Magyar Közölönyben. Kihírdetése után visszatérünk a kérdésre. Az új jogszabály bevezeti az egyszerűsített foglalkoztatás munkajogi fogalmát. Ebbe a kategóriába tartozik majd a háztartási munka, az idénymunka, valamint a kiemelten közhasznú szervezetnél végzett munka és az alkalmi munka. - Az AM könyv helyett úgynevezett blanketta szerződés lesz, amely jelentősen egyszerűsíti az adminisztrációt, mivel akár az internetről is letölthető. - Az alkalmi munkavállalói könyvet felváltó, egyszerűsített blanketta szerződést öt napon túli foglalkoztatás esetén kell kitölteni, ezentúl ez rögzíti a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszonyt - mondta el az államtitkár. A dokumentum elektronikusan letölthető, de a munkaügyi kirendeltségeken is beszerezhető. Az öt nap alatti foglalkoztatási szándékot a módosítás értelmében interneten vagy részben telefonon kell bejelenteni, blanketta szerződésre nincs szükség. A munkáltatóknak interneten az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH) kell bejelenteniük a foglalkoztatási szándékot a munkavállalást megelőző napon, de legkésőbb a munka megkezdése előtt. Ha a munkaadó 3 vagy annál kevesebb embert kíván foglalkoztatni, akkor telefonon is bejelentheti ezt a szándékát, és sms-ben visszaigazolást kap a bejelentésről, így a munkaügyi ellenőrzésnél igazolni tudja a bejelentést. A központi ügyfél-tájékoztató központ napi 24 órában fogadja a telefonos bejelentéseket. További változtatás, hogy a munkavállalóknál megszűnik az időbeli korlátozás, míg a munkáltatóknál megmarad. Ennek eredményeképpen a munkavállalók több jogszerző időt gyűjthetnek. A munkáltatóra vonatkozó időbeli korlát értelmében idénymunka esetén az azonos felek közötti folyamatos munkaviszony nem haladhatja meg a 31 napot, egy éven belül pedig a 90 napot. Alkalmi munkavégzés esetén azonos munkáltatónál egy év alatt maximum 90 nap, egy hónapon belül 15, egy héten belül pedig 5 nap az időbeli korlát. Fő szabályként a nettó munkabér 40 százalékát kell befizetni járulékként. A munkáltatók a járulékot utólag, a havi bevallással befizethetik a Magyar Államkincstárnak. A járulékokat elektronikusan kell bevallani, kivéve a háztartási és idénymunkát: itt választható az év végi, papír alapú bevallás is. Az alkalmi foglalkoztatás szabályainak egyszerűsítésétől egyebek között azt remélik, hogy csökken a be nem jelentett foglalkoztatás, fehéredik a munkaerőpiac, és erősödik a munkavállalók jogbiztonsága.  

Őstermelők és az elektronikus bevallás Kérdés: 36 órás munkaviszonyt meghaladó magánszemély őstermelői igazolványt váltott ki és adószámot is kért az adóhatóságtól. (Nem egyéni vállalkozó). Kell-e ezen magánszemélynek kötelezően elektronikus formában beadnia az szja adóbevallást? Jól értelmezem-e, hogy az szja bevalláson kivűl egyéb bevallási kötelezettsége nincs. Válasz: Mivel az őstermelő rendelkezik egyéb biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony), így ő mint őstermelő nem lesz járulékfizetésre kötelezett (nem kell a 0958-as jelű bevallást benyújtania negyedévenként). Megjegyzem, bármilyen részmunkaidős munkaviszony mentesíti a járulékfizetés alól, nem szükséges a 36órát elérő. Az 53-as bevallásán kívül más bevallási kötelezettsége nincs, elektronikus benyújtásra nem kötelezett.  

Adóamnesztia-értelmező 2009-2010 Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 276-277.§-ai amnesztia-rendelkezéseket tartalmaztak az offshore cégekből származó jövedelmekre 2009. június 30-i jogvesztő határidőkkel. E határidőt meghosszabbították 2009. december 31-ig, és a módosítások 2009. január 1-re visszamenőleg alkalmazhatók. De figyelni kell egy 2010. december 31-i határidőt is. Az APEH tájékoztatását közöljük az adóamnesztiával kapcsolatban felmerült jogértelmezési kérdésekről. APEH Tájékoztató az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény és a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: AJM tv.), illetve a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: KR tv.) egyes, az ún. adóamnesztiával összefüggő, az AJM tv-t a KR tv. által több ponton módosított 276. és 277. §-ok rendelkezéseivel kapcsolatban felmerült jogértelmezési kérdésekre az egyes adónemeket érintően a következő tájékoztatást adjuk. A tájékoztatóban foglaltakat módosíthatja a T/10676. számú, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi … törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatban foglaltak Országgyűlés által történő elfogadása. Társasági adó, különadó 2009. évi szabályok Az AJM tv.-nek a KR tv. által módosított 276. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint: „(1) Az adózó a 2008. és 2009. adóévi társasági adókötelezettsége megállapítása során a Tao. 7. § (1) bekezdésének g) és gy) pontja alkalmazásakor az adózás előtti eredményt csökkentheti az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó), az adóévben bevételként elszámolt osztalék és részesedés, valamint az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása miatt elszámolt bevétel 75%-ával, feltéve, hogy az adózó az így elszámolt bevétel 50%-ának megfelelő összeget - legkésőbb 2009. december 31. napjáig - a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fekteti, és ezt az összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartja. Nem minősül a feltétel megsértésének, ha az adózó az értékpapír lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja. Az adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó fenti kedvezményt az adózó kizárólag abban az esetben veheti igénybe, ha az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta. „(2) Az adózó a 2008. és 2009. adóévi különadó-fizetési kötelezettsége megállapítása során a Kjtv. 3. § (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásakor különadó alapját csökkentheti az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó), az adóévben bevételként elszámolt osztalék és részesedés 75%-ával, feltéve, hogy az adózó az így elszámolt bevétel 50%-ának megfelelő összeget - legkésőbb 2009. december 31. napjáig - a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fekteti, és ezt az összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartja. Nem minősül a feltétel megsértésének, ha az adózó az értékpapír lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja. Az adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó fenti kedvezményt az adózó kizárólag abban az esetben veheti igénybe, ha az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta.” Az AJM tv.-nek a (4) bekezdése szerint: „(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók azon jövedelmekre, a) amelyeket olyan ellenőrzött külföldi (alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező) társaság (egyéb szervezet) fizet (juttat), amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő Andorra, Monaco, Liechtenstein államban van; b) amelyek bűncselekményből erednek.” Az adózónak mikor, milyen jövedelmére alkalmazható 276. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezés (Rendelkezés)? A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint, továbbá az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (Kjtv.) 3. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján nem csökkenthető az adózás előtti eredmény az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétellel. A Tao. 7. § -a (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény nem csökkenthető az ellenőrzött külföldi társaság tagjánál (részvényesénél, üzletrész-tulajdonosánál) a kivezetett (részben kivezetett) részesedés bekerülési értékét – kedvezményezett átalakulás miatt kivezetett részesedés esetén bekerülési értékét vagy könyv szerinti értékét - meghaladóan a kivezetés miatt az adóévben elszámolt bevétel (a továbbiakban: részesedés kivonás nyeresége), ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent. Az AJM tv. 276. § -ának (1) és (2) bekezdése e tiltó szabály alóli kivételeket fogalmaz meg. 1. A társasági adólap meghatározásakor az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék, illetve részesedés kivonás nyeresége 75 százalékával csökkenthető az adózás előtti eredmény, feltéve, hogy - a bevétel (a kapott osztalék, a részesedés kivonás nyeresége) 50%-ának megfelelő összeget - legkésőbb 2009. december 31. napjáig - a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fekteti, és ezt az összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartja. Nem minősül a feltétel megsértésének, ha az adózó az értékpapír lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja; - az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta; - a bevétel nem olyan ellenőrzött külföldi társaság fizet (juttat), amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő Andorra, Monaco, Liechtenstein államban van; - a bevétel nem bűncselekményből ered. 1. A különadó alap meghatározásakor az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék 75 százalékával csökkenthető az adózás előtti eredmény, feltéve, hogy - a bevétel (a kapott osztalék) 50%-ának megfelelő összeget - legkésőbb 2009. december 31. napjáig - a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fekteti, és ezt az összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartja (nem minősül a feltétel megsértésének, ha az adózó az értékpapír lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja); - az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta, - a bevétel nem olyan ellenőrzött külföldi társaság fizet (juttat), amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő Andorra, Monaco, Liechtenstein államban van; - a bevétel nem bűncselekményből ered. A „jövedelem 50%-ának megfelelő összeg” állampapírba történő befektetése akkor is teljesül, ha az adózó a jövedelem megszerzését megelőzően (például bankszámlán tartott pénzeszköze felhasználásával) vásárolja meg az állampapírt, feltéve, hogy az egyéb feltételek (például, hogy 2 évig ott tartja) teljesülnek, továbbá nem feltétel, hogy az állampapír vásárlása Magyarországon történjen. Személyi jövedelemadó 2009. évi szabályok Az AJM tv. – KR tv. által módosított – 276. §-ának (3) bekezdése szerint: „(3) A magánszemély a 2008. és 2009. évi személyi jövedelemadó kötelezettsége megállapítása során az Szja tv. e törvénnyel megállapított 66. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékű adót fizet az Szja tv. 28. § (12)-(13) bekezdése, és – ha a jövedelemszerzés helye külföld – 65-68. §-a szerinti jövedelem után, feltéve, hogy a jövedelem 50%-ának megfelelő összeget, ha azt pénzben szerezte meg és/vagy az Szja tv. 28. § (12)-(13) bekezdésének hatálya alá tartozik, – a jövedelem megszerzését követő 30 napon belül, de legkésőbb 2009. december 31. napjáig – a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fekteti, és ezt az összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartja. Nem minősül a feltétel megsértésének, ha a magánszemély az értékpapír lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja. A fenti kedvezményt az adózó kizárólag abban az esetben veheti igénybe, ha az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta.” Az AJM tv.-nek a (4) bekezdése szerint: „(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók azon jövedelmekre, a) amelyeket olyan ellenőrzött külföldi (alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező) társaság (egyéb szervezet) fizet (juttat), amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő Andorra, Monaco, Liechtenstein államban van; b) amelyek bűncselekményből erednek.” A magánszemély mely jövedelmeire alkalmazható a 276. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés (Rendelkezés)? 1. Az Szja törvény 28. §-ának (12)-(13) bekezdése szerinti, alacsony adókulcsú államból származó jövedelmek A Rendelkezés alkalmazható az Szja törvény 28. §-ának (12) és (13) bekezdése szerinti jövedelmekre. A 28. § (12) és (13) bekezdésében nevesített jövedelemfajták: * az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által, vagy az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett kamat, * az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által, vagy az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett osztalék, * az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír átruházásából származó nyereség (árfolyamnyereség), * az alacsony adókulcsú államból származó vállalkozásból kivont jövedelem, * az olyan államból származó kamat, amely állammal nincs hatályos egyezményünk a kettős adóztatás elkerülésére (nem egyezményes államból származó kamat). Az Szja törvény értelmében alacsony adókulcsú állam az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 12 százalék, kivéve, ha az állammal a Magyar Köztársaság egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén [Szja törvény 3. § 5. pont]. Az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzéteszi az alacsony adókulcsú államok listáját [Szja törvény 82. § (3) bekezdés]. Az Szja törvény 3. §-a 5. pontjában foglalt (definiált) alacsony adókulcsú államnak megfelelő államok listáját a 8008/2003. (VII. 16.) PM tájékoztató (Tájékoztató) tartalmazza. A Tájékoztató alapján alacsony adókulcsú államnak minősül: Andorra, Anguilla, Antigua és Barbuda, Aruba, a Bahama-szigetek, Bahrein, Barbados, Belize, Bermuda, a Cook-szigetek, Costa Rica, a Csatorna-szigetek (Guersney, Jersey), az Egyesült Arab Emirátusok, Dominika, Gibraltár, Grenada, a Holland Antillák, Hong Kong, a Kajmán-szigetek, Libéria, Liechtenstein, a Marshall-szigetek, a Maldív-szigetek, a Man-sziget, Mauritius, Montserrat, Monaco, Nauru, Niue, Nyugat-Szamoa, Panama, a Salamon-szigetek, San Marino, St. Kitts és Nevis, St. Lucia, St. Vincent és a Grenadines, a Seychelle-szigetek, Tonga, Turks és Caicos, Vanuatu, a Virgin-szigetek (brit), a Virgin-szigetek (USA). A Tájékoztató alapján alacsony adókulcsú államnak minősül Andorra, Monaco és Liechtenstein is. Az ezen államokban székhellyel rendelkező társaság (egyéb szervezet) által fizetett (juttatott) jövedelmekre a Rendelkezésben szereplő kedvezmény – tekintettel arra, hogy ezen államok nem működnek együtt az Európai Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel – nem alkalmazható. 2. Az Szja törvény 65-68. §-a szerinti, külföldről származó jövedelmek A Rendelkezés az 1. pontban foglaltaktól függetlenül alkalmazható bármely, az Szja törvény 65-68. §-a szerinti jövedelemre (jellemzően kamatjövedelemre, osztalékból származó jövedelemre, vállalkozásból kivont jövedelemre) is, feltéve, hogy a 65-68. § szerinti jövedelem esetében a jövedelemszerzés helye külföld. A „külföld” egyezményes államot (vagyis olyan államot, amellyel van hatályos egyezményünk a kettős adóztatás elkerülésére) és nem egyezményes államot egyaránt jelenthet. A rendelkezés alkalmazásának tehát előfeltétele, hogy a 65-68. § szerinti jövedelem ne belföldről származzék. Az Szja törvény 3. §-ának 4. pontja definiálja az egyes jövedelemtípusok esetén a jövedelemszerzés helyét. Pl. kamat esetében a kamat fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam minősül a jövedelemszerzés helyének, ha azonban a kamat fizetésére kötelezett személy a kamat fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor a jövedelemszerzés helye belföld [Szja tv. 3. § 4. pont i) alpont]. Ha tehát előbbi példát folytatva valamely, a székhelye alapján külföldinek minősülő társaságnak Magyarországon telephelye van, és a – magánszemély részére teljesített – kamatfizetés a magyarországi telephely útján történik, az AJM tv. 276. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható, tekintettel arra, hogy a példa szerinti esetben a jövedelemszerzés helye belföld. A 65-68. § szerinti jövedelmekkel összefüggésben – ahol feltétel, hogy a jövedelemszerzés helyének külföldnek kell lennie – figyelemmel kell lenni arra, hogy az Szja tv. 3. § 4. pont n) alpontjában lévő szabály alapján a külföldi illetőségű személyhez kötődő, Magyarországon illetőséggel rendelkező magánszemély által megszerzett csereügyletből, árfolyamnyereségből és tőzsdei ügyletből származó jövedelem esetén a jövedelemszerzés helye belföld, következésképpen az AJM tv. rendelkezései nem alkalmazhatóak az Szja tv. 65/B., 67. és 67/A. §-ai alá eső jövedelmekre. Az Szja törvény 66. § (1) bekezdése értelmében a „magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem.” E szabály alapján a külföldi személy által a rá irányadó külföldi jog szerint a pénzügyi év vége (illetve a beszámoló elkészítése) előtt fizetett osztalék-kifizetésre alkalmazható az AJM tv. 276. § (3) bekezdése, függetlenül attól, hogy az Szja tv. szempontjából az ilyen bevételekhez kapcsolódó jövedelmek osztaléknak vagy osztalékelőlegnek minősülnek. Ha a magánszemély a külföldi személytől olyan kifizetést kap 2009. folyamán, amely a külföldi állam joga szerint (és ezáltal az Szja tv. szerint is) osztaléknak minősül, akkor ez a kifizetés az Szja tv. 66. § (1) bekezdése értelmében a magánszemélynél 2009-ben jövedelemnek minősül, tehát az AJM tv. 276. § (3) bekezdésében szereplő „jövedelem” feltételnek eleget tesz, így az AJM tv. 276. § (3) bekezdésében szereplő kedvezmény alkalmazható rá. Továbbá, ha a magánszemély a külföldi személytől olyan kifizetést kap 2009. folyamán, amely az Szja tv. alapján osztalékelőlegnek minősül, akkor ez a kifizetés az Szja tv. 66. § (1) bekezdése értelmében a magánszemélynél 2009-ben jövedelemnek minősül, tehát az AJM tv. 276. § (3) bekezdésében szereplő „jövedelem” feltételnek szintén eleget tesz, így az AJM tv. 276. § (3) bekezdésében szereplő kedvezmény alkalmazható rá, akkor is, ha a külföldi személynél az osztalékot véglegesen csak 2010-ben hagyják jóvá. Mind az 1. pontban, mind a 2. pontban említett jövedelmekre vonatkozik az az előírás, mely szerint a kedvezmény csak azon jövedelmek után „jár”, amely jövedelmek nem bűncselekményből erednek. Milyen összegű a Rendelkezésben foglalt kedvezményes adókulcs? A magánszemély az AJM tv. 276. §-ának (3) bekezdésében említett jövedelmek után az Szja törvény 66. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott 10 százalékos mértékű adót fizet. Melyek a kedvezményes adókulcs alkalmazásának feltételei? Az Szja törvény 28. §-ának (12)-(13) bekezdése szerinti jövedelmek esetében a jövedelem megjelenési formájától függetlenül (vagyis az lehet pénzbeli formában megszerzett jövedelem, de akár természetbeni formában megszerzett jövedelem is) a kedvezményes 10 százalékos adókulcs alkalmazásának feltétele, hogy a jövedelmet szerző magánszemély a jövedelem 50%-ának megfelelő összeget – a jövedelem megszerzését követő 30 napon belül, de legkésőbb 2009. december 31-éig – a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fektesse, és a befektetett összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartsa. Az Szja törvény 65-68. §-a szerinti, külföldről származó jövedelmek esetében csak a pénzbeli formában megszerzett jövedelemre vonatkozik az az előírás, mely szerint a jövedelmet szerző magánszemélynek a jövedelem 50%-ának megfelelő összeget – a jövedelem megszerzését követő 30 napon belül, de legkésőbb 2009. december 31-éig – a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) kell fektetnie. Nem minősül a feltétel megsértésének, ha a magánszemély az értékpapír lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja. A „jövedelem 50%-ának megfelelő összeg” állampapírba fektetése akkor is teljesül, ha az adózó a jövedelem megszerzését megelőzően (például bankszámlán tartott pénzeszköze felhasználásával) vásárolja meg az állampapírt, feltéve, hogy az egyéb feltételek (például, hogy 2 évig ott tartja) teljesülnek, ugyanakkor nem feltétel, hogy az állampapír vásárlásának Magyarországon kell történnie. Nem feltétele a kedvezmény választásának, hogy a magánszemély adóbevallásában tájékoztató adatként tüntesse fel a befektetett jövedelem összegét. Az AJM tv. 276. § (3) bekezdéséből nem következik, hogy az adózó az adóhatóság, vagy más szervezet felé köteles lenne az AJM tv. kedvezményeinek alkalmazásáról kifejezett nyilatkozatot tenni. Az adózó kötelezettségei kimerülnek abban, hogy a kedvezmények igénybe vételéről döntsön, ráutaló magatartással a döntésnek megfelelően járjon el (vagyis a kedvezmény igénybe vétele feltételeit teljesítse, az adókövetkezményeket ennek megfelelően alkalmazza), illetve a kedvezmények alkalmazásához kapcsolódó adatokról saját céljaira nyilvántartást készítsen, és ezt a nyilvántartást az adómegállapításhoz való jog elévüléséig megőrizze. Ennek megfelelően, például ha az adózó 2009. júniusában az AJM tv. 276. § (3) szerinti osztalékjövedelemre tett szert, az adózó júliusi adóelőlegének megállapítása során az Szja tv. 66. § (2) a) pont szerinti adómérték alkalmazható, és ezen adómérték alkalmazása külön nyilatkozat hiányában is – ráutaló magatartásként ‑ tekinthető annak, hogy a magánszemély a 276. § (3) bekezdése szerinti kedvezményt igénybe kívánja venni. Milyen előírások vonatkoznak a magánszemély részére jövedelmet juttatóra? Az Szja törvény 28. §-ának (12)-(13) bekezdése szerinti jövedelmek esetében a Rendelkezésben foglalt kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31-éig bevételként elszámolja. Amennyiben a magánszemély a Tao. törvény szerinti ellenőrzött külföldi társaságtól szerzi meg azt a jövedelmet, amelyre a 276. § (3) bekezdése alkalmazható, a jövedelem juttatójára vonatkozik a 276. § (3) bekezdésében előírt 2009. december 31-ei dátum (a jövedelmet az ellenőrzött külföldi társaságnak ezen időpontig bevételként el kell számolnia). Ha a jövedelem juttatója olyan, az Szja törvény szerinti alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező társaság, amely nem minősül a Tao. törvény szerinti ellenőrzött külföldi társaságnak, akkor e társaságra nem vonatkozik az a feltétel, hogy az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31-éig bevételként elszámolja. Terheli-e a 10 százalékos mértékű személyi jövedelemadón kívül egyéb közteher-fizetési kötelezettség a Rendelkezésben szereplő jövedelmeket? Az AJM tv. 276. §-a (3) bekezdésének rendelkezése szerint kell az ott meghatározott jövedelem adókötelezettségét megállapítani. Ez azt jelenti, az AJM tv. 276. §-ának (3) bekezdésében említett jövedelmek [Szja törvény 28. § (12)-(13) bekezdése szerinti jövedelem, Szja törvény 65-68. §-a szerinti jövedelem] nem tartoznak sem az egyéb jövedelem, sem a tőkejövedelmek szabályozási hatálya alá, feltéve, hogy az AJM tv.-ben meghatározott feltételek teljesülnek. Az AJM tv. szerinti tényállás esetén a jövedelemre az AJM tv. speciális szabályai alkalmazhatók, a jövedelem utáni adókötelezettséget is ezen speciális szabályok alapján kell megállapítani. Előzőekből következik, hogy az AJM tv.-ben említett jövedelem az AJM tv. speciális rendelkezése alapján külön adózó jövedelemnek minősül, így ezen jövedelmet a Kjtv. alapján a magánszemélyek 4 százalékos különadója nem terheli. Figyelembe véve, hogy az AJM tv.-ben említett jövedelmek [az Szja törvény 28. §-ának (12)-(13) bekezdése szerinti jövedelmek, illetve az Szja törvény 65-68. §-a szerinti jövedelmek] nem sorolhatók be az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény (Eho törvény) 3. §-ának (1) bekezdése, továbbá 3. §-ának (3) bekezdése alá, az AJM tv.-ben említett jövedelmeket az Eho törvény alapján százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség sem terheli. Társasági adó, személyi jövedelemadó 2010. évre vonatkozó szabályok A KR. tv. 231. §-a szerint: „231. § Az AJM tv. módosított 276. §-ának rendelkezéseit az adózó a 2009. december 31. napig megszerzett jövedelemre alkalmazhatja. Az e rendelkezés szerinti határidő a Tao törvény szerint külföldi személy jogutód nélküli megszűnése vagy a részesedés elidegenítése révén a külföldi személyben részesedéssel rendelkező által szerzett jövedelem tekintetében 2010. december 31., ha a külföldi személyben részesedéssel rendelkező adózó 2009. december 31. napjáig kezdeményezi a külföldi személy megszüntetését, vagy a külföld személyben fennálló részesedésének elidegenítését, és a külföldi személy 2010. december 31. napjáig megszűnik, illetve a részesedés elidegenítése megtörténik.” Társasági adó Az adózó a 2010. december 31-éig elszámolt bevételre (kapott osztalékra, részesedés kivonás nyereségére) is alkalmazhatja a 2009. évi szabályoknál bemutatott adózás előtti eredmény csökkentést, ha – a bevétel megszerzésére vonatkozó feltételt leszámítva – a többi feltételnek megfelel, és 2009. december 31. napjáig kezdeményezi a külföldi személy megszüntetését, vagy a külföld személyben fennálló részesedésének elidegenítését, és a külföldi személy 2010. december 31. napjáig megszűnik, illetve a részesedés elidegenítése megtörténik. Ez azt jelenti, hogy a) az ellenőrzött külföldi társaság megszűnése, vagy benne lévő részesedés adózó által történő elidegenítése következtében 2010-ben elszámolt bevételnek megfelelő összeg legalább 50 százalékával egyező összeget 2009. december 31-éig kell a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fektetni; b) továbbra is csak a kapott osztalék vagy részesedés kivonás nyeresége címen elszámolt bevétel 75 százalékával csökkenthető az adózás előtti eredmény a részesedés elidegenítése címen elszámolt bevétel nem csökkenti az adóalapot. Személyi jövedelemadó A magánszemély a 2010. december 31-éig kapott az Szja törvény 28. §-ának (12) és (13) bekezdése szerinti bevételre, továbbá az Szja törvény 65-68. §-a szerinti jövedelemre (jellemzően kamatjövedelemre, osztalékból származó jövedelemre, vállalkozásból kivont jövedelemre) is alkalmazhatja a 10 százalékos adómértéket, ha – a bevétel megszerzésére vonatkozó feltételt leszámítva – a többi feltételnek megfelel, és 2009. december 31. napjáig kezdeményezi a külföldi személy megszüntetését, vagy a külföldi személyben fennálló részesedésének elidegenítését, és a külföldi személy 2010. december 31. napjáig megszűnik, illetve a részesedés elidegenítése megtörténik. (A belföldi illetőségű magánszemély részesedés-elidegenítése esetén kapott árfolyamnyereségre nem alkalmazható a 10%-os mérték!) Társasági adóra, személyi jövedelemadóra vonatkozó közös szabályok Az AJM tv. 276. §-a értelmében a kedvezményes adószabályok a 2008. és 2009. adóévi adókötelezettség megállapítása során alkalmazhatóak mind a társasági adó, mind a személyi jövedelemadó, mind a különadó vonatkozásában. Ugyanakkor a KR tv. 231. §-a az AJM tv. 276. §-ához képest speciális rendelkezést tartalmaz, ezért a KR tv. 231. §-a „felülírja” az AJM tv. 276. §-ának előzőekben említett (a kedvezmények alkalmazhatóságát a 2008. és 2009. adóévre korlátozó) rendelkezéseit, azaz a külföldi személy megszüntetése vagy a külföldi személyben fennálló részesedés elidegenítése esetén az adózó, illetőleg a magánszemély a 2010. adóévi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazhatja az AJM tv. 276. §-át. A KR tv. 231. §-ának alkalmazásával összefüggésben megállapítható, hogy a 276. § szerinti kedvezmények alkalmazásának két konjunktív feltétele van: a megszüntetés/elidegenítés kezdeményezése, illetve a megszüntetés/elidegenítés bekövetkezése. A rendelkezések alkalmazása szempontjából kezdeményezésnek számít bármilyen jognyilatkozat tétele, ami – közvetlenül vagy közvetve – a külföldi személy megszüntetésére, vagy az adózó külföldi személyben fennálló részesedésének elidegenítésére irányul. A megszüntetés/elidegenítés kezdeményezése tehát nem egy olyan jogügyletként értelmezhető, aminek közvetlen következményeként a megszűnésre, elidegenítésre biztosan sor kerül, mivel ebben az esetben szükségtelen lenne a tényleges megszűnésre/elidegenítésre vonatkozó jogszabályi kitétel. Megszüntetésre irányuló kezdeményezésnek minősül az adózó olyan nyilatkozata, amiben az arra illetékes személynél (pl. a megszüntetéssel kapcsolatos feladatok elvégzésére hivatott könyvelőcégnél), illetve hatóságnál a külföldi személy megszüntetését kezdeményezi. Ezenfelül az elidegenítésre irányuló kezdeményezésnek minősül az adózó bármilyen (utólag bizonyítható) cselekménye, amely – akár közvetett módon – a részesedés elidegenítéséhez vezethet. Adózás rendje Mit jelent a vagyongyarapodás vélelmezése alóli mentességre vonatkozó szabály? Az AJM törvénynek a KR tv.-vel módosított 276. § (5) bekezdése szerint: „(5) Az adókötelezettség megállapításakor az (1)-(3) bekezdés szerint figyelembe vett jövedelemmel összefüggésben a magánszemélynél keletkezett bevétel vagyongyarapodásnak nem minősül, ezzel összefüggésben vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható meg.” Utólagos adómegállapítás esetén az adóhatóság becslési eljárás útján állapítja meg az adózó azon jövedelmét, amely adózatlan forrásból származik. Ennek során az adóhatóság vagyonmérleg felállításával számszerűsíti az adózó azon vagyongyarapodását, amelyet az adózó legálisan szerzett jövedelemmel nem tud fedezni és igazolni. Az amnesztia hatálya alá vont jövedelmet az utólagos adómegállapítás során az adózó által megjelölt adómegállapítási időszakok adózott jövedelmeként kell számításba venni, kivéve, ha az adóhatóság bizonyítja, hogy a jövedelmet az adózó abban az adómegállapítási időszakban nem szerezhette meg, mert az nem állhatott rendelkezésére. Hogyan értelmezhető az utólagos adómegállapítás tilalma és a büntetőjogi felelősség kizárása? Az AJM törvénynek a KR tv.-vel módosított 277. § (1) bekezdése szerint: „(1) Amennyiben az adózó a 276. § (1)-(3) bekezdéseiben leírt kedvezmények bármelyikét igénybe veszi és az e rendelkezésekben meghatározott személy által az ott meghatározott módon az adózó részére juttatott bevételnek a 276. § (1)-(3) bekezdésében megjelölt részét vagy annak megfelelő összeget az ott leírtaknak megfelelően befekteti, úgy a bevételt juttató személy azon ügyleteivel kapcsolatosan, amelyekből származó jövedelmek (vagy azok egy része) a 276. § (1), (2) vagy (3) bekezdése szerinti bevétel alapjául szolgáltak, és amely jövedelmeket a bevételt juttató személy legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta, sem az adózóval, sem más, a Tao. vagy az Szja tv. hatálya aló tartozó személlyel, vagy a Tao. és az Szja tv. hatálya alá nem tartozó személlyel szemben a) az Art., a Tao., az Szja tv., a Kjtv. és más, adózásról vagy illeték fizetéséről szóló jogszabály alapján utólagos adómegállapítás nem tehető; valamint b) ezen jövedelem keletkezésével, befolyásával összefüggő adó- és illetékfizetési, valamint számviteli kötelezettségekkel, a jövedelem keletkezésével, befolyásával kapcsolatos okiratok kiállításával, azok felhasználásával, valamint a keletkezett jövedelmekkel végzett pénzügyi műveletekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség nem állapítható meg. Az e bekezdés szerinti mentesség kifejezetten kiterjed azon személyekre is, amelyek a bevételt juttató személy jövedelmére tekintettel nem vallottak be jövedelmet.” Az amnesztia szabály két szinten mentesít, egyrészt kizárja az adójogi felelősség megállapítását, másrészt a büntetőjogi következmények alól mentesít. Az adójogi mentesítés, amely az utólagos adómegállapítás kizártságában jelenik meg, kifejezetten kiterjed azon személyekre is, amelyek a bevételt juttató személy jövedelmére tekintettel nem vallottak be jövedelmet. A mentesítés felölel minden fizetési kötelezettséget – ideértve a szankciókat is -, amelyek az eltitkolt jövedelemmel kapcsolatosak. Az adózó büntetőjogi felelősségének kizártsága szorosan az adózás alól kivont jövedelmekhez kapcsolódik és kiterjed egy bizonyos bűncselekményi körre, amely a különböző jövedelemnek az adózás alóli kivonásához jellemzően kapcsolódnak. A büntetőjogi mentesülés megállapítása a büntetőügyekben eljáró hatóságok feladata, ugyanis az APEH kizárólag az adójogi kérdéseket vizsgálhatja, ebből következően az APEH a büntetőjogi felelősséget nem vizsgálhatja és a mentesítést sem alkalmazhatja. Hogyan értelmezzük az időbeli hatályt, vagyis mely adóügyekben alkalmazhatók a kedvezményes szabályok? Az AJM törvénynek a KR tv.-vel módosított 277. § (1) bekezdésében szereplő előírásnak – külön, erre vonatkozó rendelkezés hiányában – nincs visszaható hatálya, így azt határozattal lezárt ügyekben nem lehet alkalmazni. Utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozatok megváltoztatására, módosítására – a bírósági felülvizsgálat mellett – háromféle eljárás keretében van mód. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 141. §-ában foglaltak értelmében felügyeleti intézkedés keretében lehetőség van az adóhatósági határozat megváltoztatására, megsemmisítésére, amennyiben az jogszabálysértő. Az előzőek mellett a jogszabálysértő határozatot az adóhatóság – az Art. 135. §-ában foglaltak szerint – saját hatáskörben is módosíthatja vagy visszavonhatja. Mind a megváltoztatásnak, mind pedig a saját hatáskörben történő módosításnak feltétele tehát, hogy a határozat jogszabálysértő legyen. Az utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első fokú határozatot a határozat meghozatalának időpontjáig megállapított tényállás és jogszabályok alapján kell elbírálni, így az amnesztia feltételek utólagos teljesítésével nem válik a határozat jogszabálysértővé, így sem a határozat saját hatáskörben történő módosítására, sem pedig annak felügyeleti intézkedés keretében történő megváltoztatására, megsemmisítésére nincs mód. Ez vonatkozik az ismételt ellenőrzésre is, vagyis az amnesztia feltételek utólagos teljesítése nem minősül új ténynek körülménynek, ugyanis új tény, körülménynek az minősül, amely már a határozat meghozatalának időpontjában bekövetkezett, azonban csak később jut az eljáró hatóság tudomására. A határozattal lezárt ügyek vonatkozásában már az amnesztia feltételek elkésett teljesítéséről van szó, ezért azt utólag figyelembe venni nem lehet. Az előzőek alapján tehát határozattal lezárt ügyekben a kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség. Ha az adóhatósági eljárást követően, a lezárt adóhatósági megállapítással kapcsolatban büntetőeljárás indul, akkor az előzőek alapján – függetlenül a büntetőeljárás alatti cselekménytől – az AJM tv. 277. § a)-b) pontja nem alkalmazható. Mit jelent a jövőbeni ellenőrzések során a jövedelem forrására vonatkozó adózói nyilatkozat valóságtartalmának vizsgálata? Az AJM törvénynek a KR tv.-vel módosított 277. § (2) bekezdése szerint: „(2) Az eljáró hatóság a törvény 276. § (1)-(3) bekezdései bármelyikében leírt kedvezményt igénybe vevő adózó ellenőrzése esetén jogosult kérni az adózó írásbeli nyilatkozatát arról, hogy mely jövedelem szolgált a 276. § (1)-(3) bekezdései szerinti bevétel alapjául. Amennyiben az adózó a fenti nyilatkozatot az adóhatóság felszólítását követő 30 napon belül az adóhatóság részére megadja, úgy az adóhatóság ellenőrzési jogköre a nyilatkozat valóságtartalmának megállapítására terjed ki.” Az AJM tv. 277. § (2) bekezdése előírja a nyilatkozat tartalmának korlátozott jellegét, amely szerint az eljáró hatóság az adózó ellenőrzése esetén jogosult kérni az adózó írásbeli nyilatkozatát arról, hogy mely jövedelem szolgált a 276. § (1)-(3) bekezdései szerinti bevétel alapjául. A 276. § szerinti kedvezményeket igénybe vevő adózó nem köteles a kedvezmények igénybevételekor nyilatkozni a 276. § szerinti bevétel alapjául szolgáló jövedelemről, ilyen nyilatkozat megtételére csak utólag, az eljáró hatóság ellenőrzése során és a hatóság kifejezett felszólítására köteles. Az AJM tv. és a KR tv. nem sorolja fel ugyan taxatív módon, hogy a 277. § szerinti nyilatkozatnak pontosan mit kell tartalmaznia, azonban a hivatkozott törvényi rendelkezés egyértelműen kimondja azt, hogy az adózónak legfeljebb a 276. § szerinti bevétel alapjául szolgáló (a külföldi személy megjelölését, a külföldi személynél keletkezett) jövedelem jogcímét, összegét, továbbá a jövedelem elszámolásának időpontját kell megjelölnie. A nyilatkozat valóságtartalmának vizsgálatát mindig a konkrét ellenőrzés egyedi sajátosságaihoz mérten kell meghatározni, figyelemmel az Art. ellenőrzésre vonatkozó általános szabályaira. Az ellenőrzés túlmutat a nyilatkozat, mint okirat hitelességének vizsgálatán. Az ellenőrzés elsődlegesen a bevétel (adózó általi) tényleges elszámolásának, azaz a bevétel Magyarországra történő beérkezésének vizsgálatára, illetve az utalást indító személyre vonatkozik. Hogyan értelmezhető az adókötelezettség öröklés, illetve átalakulás esetén a kétéves tartási időszak alatt? Az AJM tv. 276. § (3) bekezdése szerint a kedvezményes adókulcs alkalmazásának feltétele, hogy a magánszemély a jövedelem 50%-ának megfelelő összeget [ha azt pénzben szerezte meg és/vagy az Szja tv. 28. § (12)-(13) bekezdésének hatálya alá tartozik] a jövedelem megszerzését követő 30 napon belül, de legkésőbb 2009. december 31. napjáig a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fektesse, és ezt az összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartsa. Az AJM tv. szerinti kedvezmények alkalmazásának egyes esetekben feltétele tehát, hogy a kedvezményeket igénybe vevő magánszemély a jövedelem összegének egy részét a Magyar Állam által kibocsátott állampapírba fektesse, és a befektetés időpontjától számított 2 évig az említett értékpapírban tartsa. Az AJM tv. azonban nem tartalmaz külön rendelkezést a 276. § szerinti kedvezményeket alkalmazó magánszemély halála esetére. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 6. § (3) bekezdése szerint „Törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód adózót megilletik mindazon jogok, amelyek a jogelődöt megillették, továbbá teljesíti a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket”. Több jogutód esetén a jogelőd kötelezettségeit a jogutódok vagyonarányosan teljesítik, teljesítés hiányában pedig a jogelőd tartozásáért egyetemlegesen felelnek, a költségvetési támogatásra - eltérő megállapodás hiányában - vagyonarányosan jogosultak.” Az öröklés egyetemes jogutódlási jellegéből következően az Art. idézett 6. § (3) bekezdését alkalmazni kell az AJM 276. és 277 § vonatkozásában. Ebből következik, hogy a 276. § (3) bekezdése szerinti kedvezményeket alkalmazó magánszemély halála esetén a kedvezmények igénybevételére vonatkozó feltételeket (kötelezettségeket) az örökös(ök) köteles(ek) teljesíteni. Ha az örökös(ök) a feltételeknek nem tesz(nek) eleget, az adóhatóság az adót és a jogkövetkezményeket az általános szabályok szerint állapítja meg az örökösök terhére. Amennyiben a kedvezményt alkalmazó magánszemély a Magyar Állam által kibocsátott állampapírok 2 éves tartására vonatkozó előírás teljesítése előtt elhalálozik, a magánszemély örököse(i) köteles(ek) a 2 éves tartási periódus fennmaradó részét teljesíteni (azaz a 276. § szerinti jövedelem 50%-ának megfelelő összeget a magánszemély eredeti befektetésétől számított 2 éves periódus fennmaradó idejéig a Magyar Állam által kibocsátott állampapírban tartani). A tartási periódus tehát a magánszemély halálával nem szakad meg, és a tartási periódus fennmaradó részének teljesítése esetén a 276. § szerinti kedvezmények alkalmazására vonatkozó feltétel teljesítettnek tekintendő, továbbá a magánszemély örökösére, örököseire alkalmazandóak a 277. § utólagos adómegállapítási tilalmára vonatkozó szabályai. A gazdasági társaságok átalakulása esetében szintén az Art. 6. § (3) bekezdése irányadó, vagyis az adóalap-csökkentő tételek alkalmazása esetére előírt feltételeket a jogutód(ok) kötelesek teljesíteni. Amennyiben a jogutód vállalkozás nem teljesíti az előírt feltételeket, a jogelőd bevallását ennek megfelelően önellenőrizni szükséges. Jogutód nélküli megszűnés esetén – ha a megszűnő adózó a két évre vonatkozó feltételeket nem telesíti -, azt a bevallási időszakot szükséges önellenőrzéssel korrigálni, amelyikben az adózó az adóalap csökkentő tételt érvényesítette. Forrás: www.apeh.hu  

Legújabb offshore-cég tudnivalók A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: KR tv.) ellenőrzött külföldi társaságra és az onnan származó jövedelem adózásra vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatban felmerült jogértelmezési kérdésekre az egyes adónemeket érintően a következő tájékoztatást adjuk. A tájékoztatóban foglaltakat módosíthatja a T/10676. számú, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi … törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatban foglaltak Országgyűlés által történő elfogadása. A KR. tv-vel módosított a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tao törvény) ellenőrzött külföldi társaság fogalma 2010. január 1‑jétől módosul, továbbá a korábbi rendelkezésektől eltérően meghatározott esetben nemcsak az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék, ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés elidegenítése, jegyzett tőke kivonása útján szerzett jövedelem, hanem az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyeresége is adókötelessé válik. Összhangban a Tao törvény változásaival a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) előírásai között is megjelennek az ellenőrzött külföldi társaságtól származó egyes jövedelmek adóztatására vonatkozó rendelkezések, továbbá – a későbbiekben részletezett esetekben – az ellenőrzött külföldi társaságban részesedéssel bíró magánszemélynél adókötelessé válik a részesedésére arányosan jutó fel nem osztott eredmény. Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmához kapcsolódó adóalap korrekciós tételek alkalmazásának feltétele az ellenőrzött külföldi társasági státusz megállapítása. I. Új fogalom a társasági adóban Az a külföldi személy (külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet), illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság) továbbá a külföldi társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő államban lévő telephelye minősül ellenőrzött társaságnak 1. amelyben a külföldi társaság adóéve napjainak többségében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint belföldi illetőségű magánszemély tényleges tulajdonos (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező) van és 2. a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő) társasági adónak megfelelő adó-visszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén is a csoportszinten fizetett (fizetendő), adó-visszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a társasági adókulcs kétharmadát (vagyis 12,67 százalékot), vagy a külföldi társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív. Ha a külföldi táraságnak mind az eredménye, mind az adóalapja nulla vagy negatív, akkor a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértékét kell vizsgálni. Ha ez nem éri el a 12,67 százalékot és az 1) feltétel is teljesül, akkor a társaság ellenőrzött külföldi társaságnak tekintendő. Ez azt is jelenti, hogy egy magas (12,67 százalékot meghaladó) adókulcsú államban illetőséggel rendelkező társaság nem tekintendő ellenőrzött külföldi társaságnak, ameddig az eredménye és az adóalapja negatív. Ugyanakkor, ha eredménye pozitív lesz, csak például az elhatárolt veszteségei miatt nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, akkor ezen időszakban ellenőrzött külföldi társaságnak minősül feltéve, hogy nem olyan államban van a székhelye vagy az illetősége, amely EU tagállam vagy tagja az OECD‑nek, illetve hatályos adóegyezménye van Magyarországgal és abban az államban valódi gazdasági jelenléttel bír (lásd II. pont). Viszont a veszteségek „felélése” után, ha pozitív lesz az adóalapja, ismét kikerülhet az ellenőrzött külföldi társaság fogalmából, ha 12,67 százalékot meghaladó mértékű adót fizet. Az a külföldi társaság, amelyben elismert tőzsdén jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása részesedéssel rendelkezik, nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, ezért esetében nem kell vizsgálni a további törvényi feltételeket, ez abszolút kivételt jelent. Ugyanakkor, ha magát a külföldi társaságot jegyzik elismert tőzsdén, de elismert tőzsdén jegyzett vállalkozás a külföldi társaságban nem rendelkezik részesedéssel, akkor a külföldi társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősülhet. Az elismert tőzsde fogalma a Tao törvény alkalmazásában is azonos a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 4. §-ának 18. pontjában megfogalmazottakkal. E szerint elismert tőzsde: a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely a) rendszeresen működik, b) működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a szerződéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák, c) olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt. Az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabály alkalmazásakor a külföldi társaság adóéve alatt a külföldi társaságnak a részesedéssel rendelkező (magánszemély) adóévének utolsó napján (jellemzően december 31-én), vagy utolsó napjáig lezárult utolsó adóévét kell érteni. Például, ha a részesedéssel rendelkező magánszemély 2010. adóévének utolsó napja 2010. december 31-e, a külföldi társaság adóéve pedig április 1-jétől március 31-ig tart, akkor annak vizsgálatához, hogy a külföldi társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül-e, a 2009. április 1.-2010. március 31. közötti adóévében kell megvizsgálni, hogy a napjai többségében van-e tényleges tulajdonosa. A külföldi társaság 2010. április 1-jén kezdődő adóéve nem vehető figyelembe, mert az csak a magánszemély 2010. adóévének utolsó napját követő időpontban (2011. március 31-én) zárul le. Belföldi illetőségű magánszemély: a) a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel); b) az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napig a Magyar Köztársaság területén gyakorolja; c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá d) az a)-c) pontban nem említett természetes személy, akinek da) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye; db) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel; dc) szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg; azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik. (Szja tv. 3. § 2. pont) Tényleges tulajdonosnak az a magánszemély minősül, aki a külföldi társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával vagy – a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – meghatározó befolyással rendelkezik. Meghatározó befolyás akkor áll fenn, ha a magánszemély a külföldi társaság tagja, illetve részvényese és * jogosult a vezető tisztségviselők vagy felügyelőbizottsági tagok többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy * más tagokkal, illetve részvényesekkel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több, mint ötven százalékával. A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az említett jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A közvetett befolyás megállapításához a külföldi társaságban szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek (adott esetben a magánszemélynek) a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. A meghatározó befolyás vizsgálatakor a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani [Ptk. 685/B. § (2)-(4) bekezdés]. Az üzletvezetés helyére tekintettel külföldi illetőségűnek csak olyan társaság minősülhet, mely olyan országba helyezte az üzletvezetés helyét, amellyel Magyarországnak hatályos adóegyezménye van és az egyezmény az üzletvezetés helye alapján lehetővé teszi az adóügyi illetőség megváltozását. A külföldi illetőséget az üzletvezetés helye akkor alapozza meg, ha a vonatkozó egyezmény szerint mindkét államban belföldi illetőségűnek minősülne a társaság, és az adóegyezmény úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben a tényleges üzletvezetésének helye található. Ennek hiányában az üzletvezetési hely áthelyezése nem változtatja meg a társaság magyar adóügyi illetőségét. Bár az üzletvezetés helye telephelynek minősül, önmagában az a tény, hogy egy társaság telephellyel rendelkezik valamely államban (anélkül, hogy ott lenne az üzletvezetési helye), nem keletkeztet adóügyi illetőséget (így nem lesz külföldi illetőségű az építkezés ténye miatt külföldön telephellyel rendelkező magyar székhelyű társaság). II. A valódi gazdasági jelenlét követelménye Azon külföldi társaságok, amelyek székhelye, illetősége * az Európai Unió, * az OECD tagállamában, vagy * olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére, csak akkor minősülnek ellenőrzött külföldi társaságnak, ha nem bírnak valódi gazdasági jelenléttel a székhely, illetve az illetőség államában. Ez azt jelenti, hogy a valódi gazdasági jelenlét bizonyítottsága esetén, még ha az előző (I. pontban bemutatott) feltételek teljesülnek is (azaz van tényleges tulajdonos és a fizetett (fizetendő) adó mértéke nem éri el a 12,67 százalékot), a külföldi társaság nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak. Ezért az előző államok valamelyikében illetőséggel bíró társaság esetében elsőként a valódi gazdasági jelenlétet kell vizsgálni, és ha az nem állapítható meg, akkor kell a többi feltétel alapján eldönteni, hogy ellenőrzött külföldi társaságnak minősül-e a külföldi társaság. A valódi gazdasági jelenlét akkor megállapítható, ha a külföldi társaság az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásaival együttesen * termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységet, * saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal folytat, és * az ebből származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát. A valódi gazdasági jelenlét fennállását az adózónak kell bizonyítania. A valódi gazdasági jelenlét egyes elemei közül a szolgáltatási tevékenység fogalmába beleértendő a tulajdonosi kapcsolatban álló vállalkozások közötti csoportfinanszírozási tevékenység is, így ha ezzel kapcsolatban a külföldi táraság kamatbevételt realizál, az a szolgáltatói tevékenységből származó bevételének minősül. Befektetői tevékenységből származó bevételnek minősül a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott eszközökből a tulajdoni részesedést jelentő befektetésből realizált bevétel (pl. osztalék, a részesedés kivezetése során realizált bevétel) és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral kapcsolatban realizált bármilyen bevétel (pl. kamat, a bekerülési érték és az értékesítési ár közötti különbözet). A forgóeszközök között kimutatott eszközökből származó bevétel nem sorolható a befektetői tevékenység bevétele közé. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és a tulajdoni részesedést jelentő befektetés fogalmára a számviteli törvény rendelkezései az irányadók. Ennek megfelelően hitelviszonyt megtestesítő értékpapír különösen a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés különösen a részvény, az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény. Az „együttes” szófordulat azt jelenti, hogy a külföldi társaságra és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásokra együtt kell vizsgálni a feltételek fennállását. Saját eszköznek a társaság könyveiben kimutatott eszközök számítanak, így ide tartozik a társaság tulajdonában lévő, vagy a társaság által pénzügyi lízingbe vett eszköz, de nem számít saját eszköznek a társaság által bérelt eszköz. A munkavállalókat a felsorolt tevékenységek keretén belül kell munkaviszonyban foglalkoztatni, ezért nem elégséges, ha a társaság csak könyvelőt vagy más adminisztratív alkalmazottat foglalkoztat. A fogalom valamennyi (I. és II. pontban bemutatott) feltételét önállóan kell vizsgálni a külföldi társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő államban lévő telephely vonatkozásában is. III. Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmához kapcsolódó szabályok Társasági adó 1.) Az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségének adóztatása Az ellenőrzött külföldi társaságtól származó jövedelem adóztatásában alapvető változás, hogy ezt követően a felosztott nyereség mellett bizonyos feltételek meglétekor a fel nem osztott nyereség után is adót kell fizetni. A Tao törvény 2010. január 1-jétől hatályos 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, ha az adózó az ellenőrzött külföldi társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25 százalékával vagy – a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – meghatározó befolyással rendelkezik és az adózóban közvetlenül és/vagy közvetve sem rendelkezik részesedéssel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű magánszemély, akkor az adózónak az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott pozitív adózott eredmény felosztott osztalékkal csökkentett összegének a részesedésére jutó részével meg kell növelnie az adózás előtti eredményét. Ha az adózónak akár közvetlenül, akár közvetve van belföldi illetőségű magánszemély tulajdonosa, akkor az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés mértékétől függetlenül a fel nem osztott nyereség csak a magánszemély szintjén – e szabályokat ezen tájékoztató utolsó része ismerteti – lesz adóköteles. A fel nem osztott nyereséghez kapcsolódó szabályokat ilyenkor nem kell alkalmazni, a részesedéssel rendelkező társasági adóalany ekkor csak a felosztott nyereség (osztalék) és az ellenőrzött külföldi társaságból a részesedés kivonásával (részleges kivonásával) ténylegesen kivont jövedelem után adózik (mivel ezekkel a bevételekkel nem csökkenthető az adóalap). Ha az adózó – az előzőeknek megfelelően – megnövelte az adóalapját az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségével, akkor ezt az összeget – az erre vonatkozó adóbevallással és kimutatásokkal igazolva – figyelembe veheti adóalap csökkentő tételeként, amikor a nyereséget osztalék formájában bevételként elszámolja. [Tao törvény 7. § (1) bekezdés g) 2. pont] Hasonló a szabály az ellenőrzött társaságban fennálló részesedés kivonásakor (kivezetés, jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása) elszámolt bevétel (árfolyamnyereség) esetében is, mivel ebben az esetben is figyelembe vehető adóalap csökkentő tételként – az adóbevallással és egyéb kimutatásokkal igazoltan – a fel nem osztott nyereség címén adóalap növelő tételként elszámolt összeg. [Tao törvény 7. § (1) bekezdés gy) 2. pont] Az adóalap csökkentő tétel mindkét esetben természetesen csak addig az összegig érvényesíthető, amelyet az adózó adóalap csökkentésként még nem érvényesített. 2.) Az ellenőrzött külföldi társaság felosztott nyereségének adóztatása Nem növeli az adózás előtti eredményt az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyeresége, ha az adózóban közvetlenül és/vagy közvetve részesedéssel rendelkezik belföldi illetőségű magánszemély, ekkor az „általános” szabályok alkalmazandók. Ennek megfelelően az adózó az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és a részesedés címén elszámolt bevétel összegével nem csökkentheti az adózás előtti eredményét. [Tao törvény 7. § (1) bekezdés g) 1. pont] Nem csökkenthető az adóalap az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés kivonásakor elszámolt bevétel (árfolyamnyereség) összegével sem, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg. [Tao törvény 7. § (1) bekezdés gy) 1. pont] 3.) A kettős adóztatás elkerülése A Tao. törvény módosítása következtében az adózó jogosult beszámítani a társasági adókötelezettségébe az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék alapján külföldön fizetett (fizetendő) adót, ha az adóévben a kapott osztalék vagy az adóévet megelőzően az osztalék alapjául szolgáló adózott eredmény (fel nem osztott nyereség) adókötelezettség alá esik. Ez a következő módon érvényesítheti az adózó: a) a külföldön levont adó társasági adónak megfelelő adónak minősül és összege növeli az adózás előtti eredményt [Tao. törvény 28. § (1), (6) bekezdés], továbbá b) a társasági adó megállapításakor ba) az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, vagy bb) a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adó, a nemzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó, illetve az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adó közül a kisebb összeget, ha a nemzetközi szerződés a beszámításról rendelkezik, bc) nemzetközi szerződés hiányában a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő) társasági adónak megfelelő adó 90 százalékát, illetve az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adó közül a kisebb összeget. Személyi jövedelemadó 1.) Az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségének adózása a magánszemély tagnál A Szja tv. 28. §-ának új (20)-(21) bekezdései szabályozzák azokat az eseteket, amikor az ellenőrzött külföldi társaság belföldi illetőségű magánszemély tagjánál a társaság fel nem osztott eredménye adókötelessé válik. Ha a magánszemély ellenőrzött külföldi társaság tagja, és/vagy abban más társaság(ok) révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik annak adóéve (üzleti éve) utolsó napján, és abban a saját, valamint a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozói együtt számított részesedése/közvetett részesedése vagy szavazati aránya/közvetett szavazati aránya eléri a 25 százalékot, egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott, a felosztott osztalékkal csökkentett adózott eredményéből a magánszemély közvetlen és/vagy közvetett részesedésének arányában megállapított rész. A közvetett részesedési/szavazati arány a magánszemély közvetett részesedést/szavazatot biztosító társaságban lévő részesedésének/szavazati arányának és a köztes társaságban, illetve társaságokban fennálló részesedés(ek)nek/szavazati arány(ok)nak a szorzata (ha a köztes társaságban fennálló részesedés/szavazati arány mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni). A részesedés, illetve a szavazati arányt két tizedesre kerekítve százalékban kifejezve kell megállapítani. A közvetett részesedést/szavazatot biztosító társaság az a társaság, amelyben a magánszemély a közvetett részesedésre/szavazatra jogosító közvetlen részesedéssel/szavazattal rendelkezik, míg a köztes társaság az a társaság, amelyben a magánszemély közvetett részesedést/szavazatot biztosító társasága közvetlen vagy más társaság(ok) révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik. A jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adózott eredményt a társaság arra jogosult szerve (taggyűlés, közgyűlés, más hasonló szerv) jóváhagyta. A magánszemélynek a megállapított jövedelmének halmozott összegéről nyilvántartást kell vezetnie. Ha azonban az ellenőrzött külföldi társaságtól (közvetett részesedés esetén – a közvetett részesedés arányában – a közvetett részesedést biztosító társaságtól) a tulajdonos magánszemély a későbbiekben osztalék, felosztott nyereség vagy más hasonló címen jövedelmet szerez – a nyilvántartott összeg megfelelő csökkentése mellett – e jövedelem mindaddig nem minősül bevételnek, amíg annak összege a korábban leadózott, nyilvántartott összeget meg nem haladja. Ha a magánszemély az ellenőrzött külföldi társaságban (közvetett részesedés esetén a közvetett részesedést biztosító társaságban) lévő részesedését átruházza vagy kivonja, az említett nyilvántartott összegnek a kivont, átruházott részesedéssel arányos része a részesedés megszerzésére fordított értékként vehető figyelembe – szintén a nyilvántartott összeg megfelelő csökkentése mellett. 2.) A belföldi illetőségű magánszemély által az ellenőrzött külföldi társaságtól megszerzett egyes jövedelmek adózása. Az Szja tv. 2009. december 31-ig hatályos előírásai nem tartalmaznak külön rendelkezéseket az ellenőrzött külföldi társaságtól származó jövedelmek adózására. Az említett időpontig hatályos szabályozás csak az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által vagy az e szervezetek megbízása alapján kifizetett, juttatott egyes jövedelmek (a kamat, az osztalék, valamint az árfolyamnyereségnek és a vállalkozásból kivont jövedelemnek megfeleltethető) jövedelmek adóztatásra tartalmazott sajátos rendelkezéseket, egyéb jövedelemmé (át)minősítve ezeket. Alacsony adókulcsú államnak az az állam minősül, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 12 százalék, kivéve, ha az állammal a Magyar Köztársaság egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. Az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező társaságok és az ellenőrzött külföldi társaságok köre mutat ugyan átfedést, de jelentősen el is tér egymástól. Az adókikerülés visszaszorítása érdekében 2010. január 1-től az ellenőrzött külföldi társaságtól származó említett jövedelmek szintén egyéb jövedelemként adókötelesek az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személytől, egyéb szervezettől származó hasonló jövedelmek adózási szabályainak megtartása mellett. [Szja tv. 28. § (12)-(13) bekezdés] Az egyéb jövedelem része az összevont adóalapnak és alkalmazni kell rá az adóalap kiegészítést is az adókötelezettség megállapítása során. Az egyéb jövedelemmé átminősített osztalék esetében nem kell jövedelemként figyelembe venni a magánszemély által megszerzett osztalék és hasonló kifizetés összegét, amíg az nem haladja meg az ugyanazon ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott eredménye magánszemélynél adóköteles nyilvántartott összegét, illetve a részesedés átruházásakor, kivonásakor, a társaság megszűnésekor a részesedésre arányosan jutó nyilvántartott összeg a részesedés megszerzésére fordított értéket növeli. [Szja tv. 28. § (22) bekezdés] Megjegyezzük, hogy a magánszemély meghatározott feltételek fennállása esetén az Szja tv. 28. §-ának (12)-(13) bekezdéseiben, továbbá – ha a jövedelem külföldről származik– 65-68 §-aiban említett jogcímen megszerzett jövedelmei adózására külön törvény előírásai szerint 2010 évben is kedvező, 10 százalékos mértékű adókulcsot alkalmazhat. Ezekben az esetekben tehát az említett jövedelmek adókötelezettségére nem az Szja tv., hanem az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 276-277 §-ának a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 231 §-ával módosított rendelkezéseit (un. adóamnesztia szabályok) kell alkalmazni. Az adóamnesztia szabályok alkalmazási feltételeit külön tájékoztató ismerteti. 2) Kettős adóztatás elkerülése A magánszemély jogosult beszámítani a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségébe az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék alapján külföldön fizetett (fizetendő) adót, ha az adóévben a kapott osztalékot jövedelemként köteles figyelembe venni. Ezt a következő módon érvényesítheti az adózó: Az osztalék után a külföldön megfizetett adó beszámítására az Szja tv. 32. §-ának (1)-(2) bekezdéseinek rendelkezéseit kell alkalmazni. A számított adót csökkenti nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján a jövedelem után külföldön megfizetett (vagy megfizetettnek tekintendő) adó, illetőleg nemzetközi szerződés, vagy viszonosság hiányában külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb minden esetben e jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adó. Az átlagos adókulcsot a számított adónak az összevont adóalappal történő elosztásával százalékban kifejezve, két tizedesre kerekítve kell meghatározni. Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. Forrás: www.apeh.hu 

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.