A paradicsom az egyik legközkedveltebb zöldségfélénk. Csak azért főzzük, hogy télen is legyen mihez hozzányúlni, ha megkívánunk egy kicsit savasabb ételt. Ahhoz sem kell nagy rábeszélés, hogy megigyunk egy pohár paradicsomlét. Ha belegondolunk abba, hogy a kóla és a többi szénsavas ital mennyire megcsapolja a testünk ásványtartalmát, akkor itt van egy páratlan üdítőital számunkra.
A paradicsomlé magas tápértékét bizonyítja, hogy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a paradicsomlé drágább, mint a déligyümölcs-kivonat. A paradicsom-sűrítménynek is igen magas a tápanyagtartalma, ugyanis a paradicsomlevet csökkentett nyomásnál 100 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten sűrítik be, így vitamintartalmának nagy részét a feldolgozási eljárás után is megőrzi.
Sokoldalú felhasználhatósága mellett vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaz (karotin, B1-, B2, C-vitamin, nikotinsav, kálium, magnézium, kalcium, vas, foszfor, cukor, citromsav, almasav, stb.). A karotin létfontosságú táplálóeleme az emberi szervezetnek, és ebből a frissen szedett paradicsom 1,6 mg százalékot tartalmaz, C-vitaminból az apróbb paradicsomban több van, mint a nagyobb bogyókban.
Kedvező hatásai:
Elősegíti a szervezet feljődését és az izmok erősödését.
Tartalmának köszönhetően megtisztít és erőt ad, káliumtartalma méregteleníti a szervezetet, kitisztítja a sebeket nemcsak belsőleg, de külsőleg is hat.
Antioxidáns és rákellenes táplálékunk, a benne található bioflavon a lycopene, ami kimondottan rákellenes anyag. Minél több ilyen anyag van a szervezetünkben, annál kisebb a kockázat a rákos megbetegedésre. Ez a karotinfajta ugyanis sokkal ellenálóbb a szabadgyökök ellen, mint a sárgarépa karotinja. Ez különösen a prosztata rák ellen hatékony.
A paradicsomban jelen lévő A, C és E vitaminok megvédik a test sejtjeit az oxigén szabadgyökök pusztító munkájától.
Jó hatással van az egész testre, leginkább a májra, valamint a mellékvese működésére.
A vitamin tartalmának köszönhető, hogy serkentőleg hat az immunrendszer működésére, hatékonyabbá válnak a T sejtek a test védelmi erejében.
Rendkívül jól hat a bőrproblémák gyógyításában és a nap által okozott égések csillapításában.
Hidratáló hatása van, a bőr feszességét, rugalmasságát fokozza.
Színtelenít, tehát szeplős, májfoltos arcra is javasolható.
A likopin szerepe
A karotinoidok egészségmegőrző, betegségmegelőző hatásait régóta jól ismerjük. A szakirodalomban az utóbbi időkben részletesen ismertettek egy olyan karotinoidot, amely igen erőteljes antioxidáns, vagyis szabadgyök-megkötő tulajdonságú. Ez a likopin, ami egyes zöldségek, gyümölcsök piros színéért felel. A legnagyobb mennyiségben a paradicsom tartalmazza. A legtöbb karotinoid, így a likopin is az érés fázisában halmozódik fel. A zöld bogyók likopintartalma alig éri el az 1 mg/100 g-os értéket, amely az érés során 6-16 mg /100 g-is is megnőhet
A likopin hőhatásra és oxidációra érzékeny. Paradicsomsűrítményekből sokkal jobban felszívódik, mint magából a paradicsomból. Ennek részben az az oka, hogy a sűrítményekben lévő likopin már nem a növényi sejtek zárt belsejében van megkötve, hanem szabadon található, másrészt a feldolgozás során sokkal jobban felszívódó kémiai módosulatokká alakul.
Már régóta tudjuk, hogy a sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztó emberek körében alacsonyabb a rákos megbetegedések előfordulása. A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói kimutatták, hogy a paradicsom színanyagát adó növényi festék, a likopin el tudja pusztítani a szájüregi laphámsejteket mesterséges sejttenyészetben.
A magas likopin tartalmú élelmiszerek fogyasztása és a nyomában kialakuló nagy likopin vérszint hatására jelentősen csökken a prosztata-, a tüdő és a gyomorrák kockázata, és hasonló, de gyengébb összefüggés körvonalazódik a a hasnyálmirigy-, a vastagbél-, a nyelőcső-, a szájüregei-, az emlő- és a méhnyakrák esetében is.
A Harvard Egyetem kutatói egy 48 ezer férfi bevonásával hat éve futó vizsgálatban ki tudták mutatni, hogy azoknál a férfiaknál, akik hetente legalább tíz alkalommal ettek olyan ételt, amely paradicsomot vagy paradicsomszószt tartalmazott, 45 %-kal kisebb eséllyel alakult ki prosztatarák. Akik hetente 4-7 alkalommal ettek paradicsomos ételt, azoknál a tumor kialakulásának esélye további 20%-kal alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoportnál.
A likopinnek előnyös szerepet tulajdonítanak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésénél is. Tudjuk, hogy a szívbetegségek egyik fő oka az érelmeszesedés, ezért ennek megakadályozása kulcsfontosságú a megelőzésben. Az antioxidánsok képesek arra, hogy lassítsák az érelmeszesedés folyamatát, mert gátolják a sejteket károsító oxidációs folyamatokat, konkrétan a kis sűrűségű lipoproteinek esetében. A John Hopkins Egyetem kutatói megállapították, hogy azok a dohányosok, akiknek a szervezetében kevés a karotinoid, fokozott kockázattal néznek szembe a szívbetegségek szempontjából. A litván és svéd lakosság körében végzett vizsgálatok pedig összefüggést találtak a vér alacsony likopinszintje és a koszorúér állapota között. Egy harmadik kutatás 10 európai országra terjedt ki; ennek végkövetkeztetésa az volt, hogy az alacsony antioxidáns szint növeli az akut szívbetegség kockázatát.
A likopin és más karotinoidok, valamint az E-vitamin bevitele megakadályozza az úgynevezett "rossz" (vagyis az LDL) koleszterin oxidációját. A torontói egyetem kutatói úgy találták, hogy azoknak az embereknek a vérében, akik egy héten át paradicsomlét, spagettiszószt és likopin-koncentrátumot fogyasztottak, a likopin szintje kétszeresére nőtt. Bár a koleszterinszintben nem mértek változást, az oxidált LDL koleszterin szintje jelentősen alacsonyabb volt a likopinbevitelben részesülteknél. A kutatók javaslata szerint a megszokott étkezésünkben szereplő zöldségek és gyümölcsök mellett napi egy pohár paradicsomlé, esetleg paradicsomleves vagy négy evőkanálnyi ketchup mindenképpen hasznos lehet.
A karotinoidok, elsősorban a luetin, zeaxantin és likopin szerepét a szürke hályog megelőzésének tekintetében is megvizsgálták. Megállapították, hogy a karotinoidok csökkentik a szürke hályog kockázatát, elsősorban azzal, hogy védik a szemlencsét a szabad gyökök okozta károsodástól.
A cukorbetegségnek két formája ismert. Az I. típusú cukorbetegség (IDDM) inzulinfüggő, míg a II. típusú (NIDDM) nem inzulinfüggő. Az előbbit autoimmun-betegségnek tartják, amelynek jellemzője, hogy a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjei sérülnek, és ennek következtében vagy kevés az inzulin termelése, vagy egyáltalán nem történik meg. Az I. típusú diabéteszben szenvedőknek minden nap inzulin-injekciókra van szükségük az életben maradáshoz. Ez a betegség elsősorban gyermekeknél és fiatal felnőtteknél alakul ki. A II. típusú diabétesz jóval gyakrabban fordul elő: minden tíz cukorbetegből kilenc ilyenben szenved. Későbbi életkorban alakul ki és gyakran társul az elhízáshoz. Ebben az esetben a hasnyálmirigy termel ugyan inzulint, ám a szervezet nem képes azt hatékonyan felhasználni, emiatt megnő a vércukor szintje.
A legújabb kutatások szerint a szabad gyökök romboló hatása az inzulinfüggő folyamatokban is érvényesül. Mivel a likopin az egyik legerősebb antioxidáns, feltételezik, hogy bevitele javítja az inzulin hasznosulását is, fékezve a glükóz-intoleranciát. Megvizsgálva az antioxidánsok hatását, azt találták, hogy a II. típusú cukorbetegségben szenvedők esetében közülük egyedül a likopin és a béta-karotin fejtett ki jótékony hatást. Más kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a vérben lévő karotinoidok szintje fordítottan arányos az éhgyomori inzulinszinttel. További érdekesség, hogy cukorbetegeknél eleve alacsonyabb szérumlikopin- és béta-karotin-értékeket mértek, mint egészséges embereknél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése