Oldalak

2010. február 17., szerda

PTI tájékoztató, '9.10.13

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél  

Tartalom A táppénz megváltozott szabályai Elektronikus bevallók új lehetőségei Napirenden a szakképzési törvény módosítása Megszűnő adókedvezmények Megéri bekerülni a köztartozásmentes adózói adatbázisba! A táppénz megváltozott szabályai Az adó- és a nyugdíjtörvény módosításáról 2009. május 11-én döntött az Országgyűlés. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény szerint a kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira vonatkozóan a változások a következők: Táppénz továbbra is a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban • a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, • 2009. július 31-ét követő keresőképtelenség esetén a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át. Tehát az un. „passzív” táppénz folyósításának időtartama a 45 naptári napról 30 naptári napra csökken. (Eb. tv. 46. § (1) bekezdése) Példa: • A biztosított munkaviszonya 2009. július 31-vel szűnik meg. 2009. július 1-től felmentési idejét tölti, 2009. július 26-án otthonában baleset éri, kórházba kerül. 2009. július 26-31-éig felmentési bérrel ellátva, ezért erre az időre, táppénzre nem lesz jogosult, augusztus 1-től azonban megilleti passzív táppénz, 45 napig. • A biztosított munkaviszonya 2009. július 31-vel szűnik meg. 2009. augusztus 1-én otthonában baleset érte, kórházba kerül. 2009. augusztus 1-től megilleti passzív táppénz, 30 napig. 2009. július 31-ét követő keresőképtelenségek esetén a táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét. A módosult jogszabálynak megfelelően a biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított táppénz naptári napi összege 9 533,33 forintot nem haladhatja meg. A biztosítási jogviszony megszűnését követő időre folyósított ellátás naptári napi összege is maximálva lett, azaz 3 575 forintot nem haladhatja meg.(T. 48.§. (8) bekezdése) Példa:• A több éve folyamatosan biztosított személy 2009. július 1-étől várhatóan huzamos ideig keresőképtelen állományba került. Naptári napi keresete 22 000 forint, 70 % mértékű táppénze 15 400 forint/naptári nap. Táppénzének mértéke és összege 2009. augusztus 1-étől sem fog változni. A”maximum” szabályt csak egy újabb keresőképtelenség esetén kell alkalmazni. • A több éve folyamatosan biztosított személy 2009. július 27-étől keresőképtelen állományba került. Tárgyévben még nem volt keresőképtelen, ezért 2009. augusztus 14-éig betegszabadságra járó (80 százalékos) távolléti díjban részesül. Az irányadó időszak alapján naptári napi keresete 22 000 forint. Táppénzének mértéke 70 százalék, összegének nem lesz felső korlátja. A”maximum” szabályt csak egy újabb keresőképtelenség esetén kell alkalmazni. • A több éve folyamatosan biztosított személy 2009. március hónapban már táppénzben részesült, naptári napi keresete 20 000 forint, naptári napi táppénze 14 000 forint volt. 2009. augusztus 10-én ismét keresőképtelenné válik. Táppénzét az „új” szabály szerint kell megállapítani, melynek naptári napi összege nem lehet magasabb 9 533,33 forintnál. Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból továbbra is csak akkor engedélyezheti a terhességi-gyermekágyi segélynek, a gyermekgondozási díjnak és a táppénznek a biztosított részére történő folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. A biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz lejártát követően – összhangban a „passzív” táppénz folyósításának időtartamával – az egészségbiztosítási szerv méltányosságból legfeljebb 30 napra állapíthat meg táppénzt. A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során a pénzellátások megállapítására vonatkozó szabályoktól, azaz az Eb. törvény V. fejezetében foglaltaktól eltérően határozhatja meg, azzal, hogy összege nem haladhatja meg • terhességi-gyermekágyi segély esetén a 42.§ (3) bekezdés szerinti összeget, • gyermekgondozási díj esetén a 42/D. (3) bekezdése szerinti összeget, • a biztosítási idő tartama alatt engedélyezett táppénz folyósítása esetén – a biztosítási idő figyelembevételével – a 48.§ (8) bekezdés szerinti összeget, azaz 9 533,33 forintot, • a biztosítási jogviszony megszűnését követő időre engedélyezett méltányossági táppénz esetén a folyósított táppénz összege a 3 575 forint lehet. Nem változott viszont a segélyezésre vonatkozó szabály, amely szerint az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben, segélyben részesítheti. (T. 50.§-a) 2010. január 1-étől hatályba lépő szabály szerint pontosításra kerül az üzemi baleset fogalma. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. (T. 52. § (1) bekezdése) A módosítás az úti baleseti táppénz mértékét érinti. E szerint – 2010. január 1-étől – a baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával. Amennyiben a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban nem volt pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított, úti baleset esetén annak kilencven százaléka. Az egyéni és a társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100 százaléka, úti baleset esetén annak kilencven százaléka. Ha a biztosított a baleseti táppénz számítására meghatározott időtartam alatt - jövedelem hiányában - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával. (T. 55. § -ának (7) és (8) ill. (9) bekezdése) A Munkatörvénykönyve 137. §-a szabályozza a betegszabadság időtartamát, illetve a betegszabadság idejére fizetendő távolléti díj mértékét. A módosított jogszabály szerint a betegszabadság időtartama nem változik, azonban a 2009. július 31-ét követően keresőképtelenné vált biztosítottak esetén a betegszabadság idejére fizetett távolléti díj mértéke 80 százalékról 70 százalékra csökken. Elektronikus bevallók új lehetőségei Az elektronikus bevallók október 1-jétől az interneten tájékozódhatnak a tavalyi évre felszámított késedelmi pótlékukról - hívta fel a figyelmet az adóhatóság az internetes honlapján. Az elektronikus bevallók az interneten tájékozódhatnak késedelmi pótlékukról Az APEH a tájékoztató szerint az idei évtől az elektronikus bevallóknak nem küld sem folyószámla kivonatot, sem értesítőt a 2008-ra felszámított késedelmi pótlékról. Annak érdekében azonban, hogy ezek az adózók is pontos képet kaphassanak pótlékkötelezettségükről, a pótlék alapjáról és a számítási módjáról, a folyószámla lekérdezés mellett lehetővé tette a késedelmi pótlék megtekintését is. A 2008. évi pótlékkal érintettséget kétféle módon lehet megtekinteni: a folyószámla lekérdezése során, a 2009. november 16-i végdátum megadásával, illetve a „Pótlék levezetés"/Lekérdezés" menüpont megnyitásával. Akinek pótlékkötelezettsége van, a megállapított összeget a folyószámla késedelmi pótlék adónemén 2009. november 16-i dátummal láthatja. Akire nem róttak ki késedelmi pótlékot, erről szöveges üzenet megjelenésével kap tájékoztatást. Aki eltérést tapasztal saját nyilvántartása és a pótléklevezetés adatai között, kifogással élhet. Az észrevételeket – illetékmentesen, lehetőleg írásban - a folyószámlát vezető illetékes igazgatósághoz kell benyújtani. A késedelmi pótlék befizetési határideje 2009. november 16. - figyelmeztet az adóhatóság. Napirenden a szakképzési törvény módosítása Nem változik jelentősen a szakképzési törvény 2010. január 1-jétől. Az Országgyűlésnek október 2-án benyújtott törvénymódosítás túlnyomó része a felnőttképzésben történő vizsgaszervezési jogosultság szabályainak a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv előírásainak a magyar jogrendbe ültetését tartalmazza. Pozitív változás a jelenlegi tervezetben, hogy a vizsgaszervezést ezentúl egyablakos módszerrel egy – később kormányrendeletben kijelölt – hivatal fogja végezni: természetesen nem új szerv, hanem egy olyan hatóság, amely már most is szakképzési feladatot lát el. Az intézményeknek eddig is kellett törzslapot kiállítani, tehát ez sem jelent többletmunkát. Ugyancsak kedvező módosítás, hogy ezt ezentúl egyetlen intézmény fogja gyűjteni. A vizsgaszervezést jelenleg sem végezheti bármely felnőttképzést végző cég, ezt pályázati eljárás alapján a szaktárcák engedélyezik, amelyért a mostani szabályozás szerint is eljárási díjat kell fizetni. A tevékenység ellenőrzése és a jogosultság visszavonása eddig is lehetséges volt. A felnőttképzés a tervezett előírásokkal nem fog többe kerülni, sőt, a vizsgaszervezésre jogosultságot kapó intézmények engedélye a jelenlegihez képest kiterjedtebb lesz, például: az ország teljes területére és visszavonásig érvényes lesz (eddig legfeljebb 4 évre kaphatták meg). Természetesnek tartjuk, hogy egy nem szokványos szolgáltatási tevékenység végzését ellenőrizni kell, és szükség esetén bírságot vagy szankciót kell alkalmazni. A vizsgáztatás és a díjak változtatását nem tervezzük. Tekintettel a szakképzés tagolt irányítási rendszerére, jogtechnikailag indokolt azonban ezt a szabályozást kormányrendeleti szintre emelni. A vizsgadíj és vizsgáztatási díj összegét korábban is jogszabály határozta meg. A tanulóknak adott juttatásokról a miniszter nem egyéni döntést hozhat, hanem jogszabályban, miniszteri rendeletben rendelkezhet, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével. Az egyetértés előírása eddig is így volt szabályozva, a tervezetben elnevezési, jogtechnikai pontosításról van szó. Megszűnő adókedvezmények Jelentős mértékben szűkül az adókedvezmények köre, amelynek eredményeként az őstermelői kedvezmény, a személyi (súlyos fogyatékosság miatt járó) és a családi kedvezmények kivételével megszűnnek az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények. Megszűnik: tandíjkedvezmény, közcélú adományok kedvezménye, élet- és nyugdíjbiztosítások kedvezménye, magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés és a megállapodás alapján fizetett tagdíj, járulék és munkáltatói hozzájárulás-kiegészítés utáni kedvezmény, háztartási szolgáltatások, ill. az alkalmi foglalkoztatás után kedvezmény. Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetésekhez kapcsolódó rendelkezési lehetőség továbbra is fennmarad, kiegészülve azzal, hogy a pénztár felszámolása, végelszámolása esetén a magánszemélynek lehetősége lesz más pénztárba vagy saját bankszámlára kérni a kedvezmény összegét. Megéri bekerülni a köztartozásmentes adózói adatbázisba! Az elmúlt időszakban több jogszabály megváltozott, amelynek következtében bővül az alkalmazási köre az APEH hivatalos honlapján (www.apeh.hu) mindenki által elérhető köztartozásmentes adózói adatbázisnak. A közbeszerzési pályázatokkal kapcsolatos kifizetéseken túl, már bizonyos támogatások folyósításánál, odaítélésénél, pályázatok benyújtásánál is elfogadják a köztartozás-mentesség igazolására az adatbázisban való szereplést. Maga az adatbázis tulajdonképpen a nemleges adóigazolásokért való személyes megjelenést váltja ki, segítve ezzel a jogszerűen működő adózókat. Az APEH szolgáltatása először 2009. február 10-én vált elérhetővé. Az adatbázisban az adózók megnevezése vagy adószám alapján lehet keresést indítani. A Köztartozásmentes Adózói Adatbázisba (KOMA) egy, a honlapunkról letölthető kérelem (09UK21) kitöltésével és elektronikus úton - Ügyfélkapun keresztül - történő benyújtásával lehet bekerülni. A nyomtatvány egyszerű nyilatkozatokat tartalmaz, melynek megtételéhez azonban az alábbi feltételeket kell együttesen teljesíteni: 1. a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása; 2. nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása; 3. nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett; 4. adószámát nem függesztették fel; 5. nem áll csődeljárás, végelszámolás illetve felszámolási eljárás alatt; 6. csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása; 7. nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek. A feltételek teljesülését az adóhatóság folyamatosan ellenőrzi és a kérelmezők csak ezt követően kerülhetnek a havonta aktualizált adatbázisba. A nyilvántartásba visszamenőleg bekerülni, illetőleg onnan visszamenőleg kikerülni nem lehetséges. A havi adatbázis az állami adóhatóság honlapján archiválásra kerül és évekkel később is lekérdezhetővé válik. Amennyiben az adózó a jövőben már nem kívánja adatait szerepeltetni az adatbázisban, akkor kérelmére az állami adóhatóság törli az adatbázisból. A további tudnivalókról bővebb tájékoztató a kérelem kitöltési útmutatójában, illetve az adóhatóság honlapján érhető el (www.apeh.hu). Forrás: www.apeh.hu Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

Nincsenek megjegyzések: