Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom Adóamnesztia - módosítva 2009. december 31-ig Biztosítási kárrendezés csak számla alapján Vagyonadó az Alkotmánybíróság előtt A kaució áfa kötelezettsége
Meddig lehet önellenőrzést végezni? Adóamnesztia - módosítva 2009. december 31-ig Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 276-277.§-ai amnesztia rendelkezéseket tartalmaztak az offshore cégekből származó jövedelmekre 2009. június 30-i jogvesztő határidőkkel. E szabályok lényege az volt, hogy a társaságok és magánszemélyek kedvezményes adózási lehetőséget kaptak az off-shore cégből származó jövedelmekre, amennyiben a bevétel, illetve jövedelem 50%-át állampapírba fektetik. A 2009. június 30-i határidőt a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 175.§, 231.§ és 233.§-ai meghosszabbították 2009. december 31-ig, és a módosítások 2009. január 1-re visszamenőleg alkalmazhatók. A rendelkezések részletes feltételei a hivatkozott jogszabályokban olvashatók.
Biztosítási kárrendezés csak számla alapján A 2009. évi LXXVII. törvény összesen 33 törvényt módosított. Köztük van a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit) is, amely a hírek szerint a feketegazdaság visszaszorítása érdekében történt. A biztosítási szolgáltatás, azaz a kár rendezése esetén a biztosító csak akkor fizetheti ki a károsultnak az áfa összegét is, ha a biztosított arról számlát hoz. A számlában pedig feltüntetik az áfa összegét vagy annak összege abból kiszámítható. A szabály egészen pontosan így szól: 96.§ (6) A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható. Ezt a rendelkezést – főszabály szerint - a törvény hatálybalépését azaz 2009. július 9-ét követően kötött szerződések alapján történő kárfizetésekre kell alkalmazni. A törvény hatálybalépésekor fennálló határozatlan tartalmú szerződések esetén, a hatálybalépést követő harmadik hónap utolsó napját követően kezdődő biztosítási időszak első napja után bekövetkező káreseményekkel kapcsolatos kárkifizetésekre kell alkalmazni. A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdete előtt legalább hatvan nappal a szerződő felet írásban értesíteni az áfás számla alapján történő fizetés feltételéről. A Magyar Biztosítók Szövetsége a gyorsított kárrendezés végének tartja az új szabályt. A gyorsaság lényege az ügyfél és a biztosító megállapodása egy mindkettejük által elfogadható összegben. A számla ez esetben szóba sem került.
Vagyonadó az Alkotmánybíróság előtt A www.obh.hu alatt közzétett tájékoztatás szerint a vagyonadó törvény alkotmányosságának vizsgálatát kezdeményezi az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Szabó Máté szerint az egyes nagy értékű vagyontárgyak adójáról szóló törvény több eleme felveti az alkotmányellenesség gyanúját. Kérdésesnek látja az adóalap számításának és bevallásának előírását, a nagycsaládosokra vonatkozó rendelkezést, az adófelfüggesztés szabályozásának egyes elemeit és a bevezetés időzítését is. Remélhetőleg az Alkotmánybíróság még ebben az évben döntést fog hozni, mert ha nem, akkor elkezdődik egy versenyfutás az idővel. A legfőbb dilemma, hogy van-e teendőnk - kell-e bevallást adnunk, kell-e adót fizetnünk - az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény alapján – annak fényében, hogy a releváns nyilatkozatok szerint a 2010-es (tavaszi, nyári?) parlamenti választások után összeülő Országgyűlés ezt az adót el fogja törölni. A versenyfutás elindult, és a vagyonadó törvény – ha csak az AB közbe nem lép - lépéselőnyben van az ellenzőivel szemben: 2010. január 1-én hatályba lép, a választások utáni Országgyűlés pedig legkorábban majd csak 2010. júniusban ül össze – és nem is biztos, hogy éppen ezzel a napirenddel. Márpedig a köztes időben, azaz 2010. május 20-ig be kell nyújtani a vagyonadó bevallást, sőt a fizetendő adó első tételét is be kell fizetni. A születőben levő problémahalmaz szerint tehát amit bevallunk és befizetünk 2010. május 20-ig, azt két hónap múlva eltörlik. Ha eltörlik. Hát lehet, hogy itt már valóban csak az Alkotmánybíróság tud segíteni.
A kaució áfa kötelezettsége Kauciónak minősül, ha a fizetésre kötelezett meghatározott pénzösszeget – esetleg ingó dolgot ad át a jogosultnak valamely követelése teljesítésének biztosítására. A leggyakrabban lakás, üzlet egyéb ingatlan bérleteknél fordul el, amikor a szerződéskötéskor átadott kaució a folyamatos bérleti díj fizetést biztosítja. De előfordulhat lízingnél, illetve más szerződéseknél is. A kauciót a Polgári Törvénykönvv óvadékként ismeri, - fő szabálya, hogy valamely követelés biztosítására pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön az erre irányuló szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. (Ptk. 270.§). A kérdés az, hogy a kaució (óvadék) áfa köteles-e? Az Áfa törvény szerint: 59. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. (2) A jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. Ezek alapján azt lehet mondani, hogy a kaució az átadáskor nem áfa köteles – mert biztosítékként és nem az ellenértékbe beszámítás céljából adják. Ha a kaució beszámításra kerül – akkor már a biztosított követelés jogi sorsát osztja, tehát ellenértéknek minősül, és áfa köteles is lesz. Ha ellenben a szerződés megszűnésekor visszaadják, akkor eredeti rendeltetését megtartotta, és nem keletkeztet áfa kötelezettséget.
Meddig lehet önellenőrzést végezni? Az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik. Ha az adóhatóság az adózó előzetes értesítését mellőzi, az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Az ellenőrzés megindításának többek között az önellenőrzési tilalom miatt van jelentősége. Az Art. 49. § (2) bekezdése alapján ugyanis az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. Az adóhatósági ellenőrzés megkezdésétől tehát a vizsgált időszakra vonatkozóan önellenőrzés nem végezhető. Az ellenőrzés megkezdését ugyan a megbízólevél bemutatása jelenti, azonban az Art. 93. § (1) bekezdés első mondata alapján az önellenőrzési tilalom szempontjából az ellenőrzés - általánosságban - az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik függetlenül attól, hogy az adóhatóság hivatali helyiségében, vagy a helyszínen fog megtörténni a vizsgálat. Az adóhatóságnak az ellenőrzéssel kapcsolatos telefoni értesítése nem eredményez önellenőrzési tilalmat tekintve, hogy nem valósul meg az ellenőrzésről szóló értesítés kézbesítése. Abban az esetben, ha az adóhatóság mellőzi az adózó előzetes értesítését, akkor az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával kezdődik, tehát ezen időpontig az önellenőrzés is végrehajtható [Art. 93. § (1) bekezdés második mondata]. Az említett ellenőrzési kezdő időpont nem keverendő össze az ellenőrzési határidő számítása szerinti kezdő időponttal, mely az Art. 92. § (4) bekezdése alapján a megbízólevél átadásának időpontja. A két időpont ugyanis eltérhet egymástól (ez utóbbi későbbi lehet). Az egyszerűsített ellenőrzés jellegéből következően az önellenőrzési tilalommal kapcsolatosan is különleges szabályok érvényesülnek. Az Art. 93. § (1) bekezdés szerint az egyszerűsített ellenőrzés megkezdésével egyidejűleg az adóhatóság a megbízólevél megküldésével értesíti az adózót. Tehát az ellenőrzés korábban kezdődik meg, mint ahogy erről az adózó tudomást szerezhetett volna. E körülményre tekintettel az egyszerűsített ellenőrzés esetén az önellenőrzési tilalom azon időpontban áll be, amikor az arról szóló megbízólevelet az adózó részére kézbesítették. Az adóhatósági ellenőrzés megkezdésének időpontjában folyamatban lévő önellenőrzést az adózó jogosult az önellenőrzés szabályai szerint befejezni. Az Art. 49. § (4) bekezdésére tekintettel folyamatban lévő önellenőrzésnek az tekinthető, ha az adózó a feltárt adót, támogatást már nyilvántartásba vette, de az önellenőrzési bevallás benyújtására nyitva álló idő még nem járt le. Az adóhatóság határozati megállapításait az adózó önellenőrzéssel értelemszerűen nem “bírálhatja felül”, erre számos jogorvoslati fórum áll rendelkezésre. Előfordulhat azonban, hogy az adóhatósági ellenőrzés befejezését követően olyan tételekben állapít meg az adózó eltérést, amelyek hatást gyakorolnak az ellenőrzés alá vont költségvetési kapcsolatokra. Ebben az esetben sincs ugyan mód az adóhatósági határozatban foglaltak önellenőrzésére, de kezdeményezhető az ismételt ellenőrzés lefolytatása [Art. 115.§ (1) bekezdés.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése