PTI '10.01.07

Partner tájékoztató 2010.január 7. Meghosszabbították a földvásárlás állami támogatásának lehetőségét Hozzájárultak az EU-országok mezőgazdasági miniszterei ahhoz, hogy Magyarország - más tagországokkal együtt - 2013. december 31-ig meghosszabbítsa a földvásárlás állami támogatásának lehetőségét, ami ez év december 31-én megszűnt volna. A lengyelek korábban már megkapták az ilyen támogatási forma fenntartásának lehetőségét, most Magyarország mellett Lettország és Litvánia ilyen irányú kérését bírálták el kedvezően. Magyar vonatkozásban a lehetőség konkrétan a birtokfejlesztési és a birtok összevonási hiteltámogatás intézményének fenntartását jelenti további három évig. Ezen időszak alatt - vélekedett Gráf József - mintegy 5-6 ezer támogatási kérelemre, és 12-13 millió euró támogatás megadására lehet számítani. A támogatás kizárólag nemzeti forrásból történik, uniós pénz nem jön hozzá. Az agrárminiszterek tanácskozásán szó volt az unió közös mezőgazdasági politikájának jövőjéről is. Egyfelől áttekintettek egy sor olyan javaslatot, amely e politika egyszerűsítését, a támogatások megadásához szükséges életszerűtlen, bürokratikus előírásdzsungel ritkítását célozza.Másfelől szót ejtettek arról is, hogy többek szerint 2013 után - vagyis az EU következő hétéves költségvetési ciklusában - a közös agrárpolitikában a hangsúly a termelői támogatásokról áttolódik a vidékfejlesztés támogatására. Magyarország - 21 további uniós tagországgal együtt - azt vallja, hogy meg kell őrizni a közös agrárpolitika erejét, a mezőgazdasági támogatásokra szánt forrásokat fenn kell tartani Változik az alkalmi munkavállalás: (a növénytermesztési idénymunkák különös szabályai) Az Országgyűlés elfogadta az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt, amely 2010. április 1-jétől lép hatályba. Egyszerűsített foglalkoztatás alkalmazható – egyéb esetek mellett – a mezőgazdaságban (növénytermesztés, erdőgazdálkodás, állattenyésztés, halászat) és az idegenforgalomban végzett idényjellegű munkák esetén. A mezőgazdasági idénymunka – kivéve a növénytermesztési idénymunkát – nem haladhatja meg a 31 napot. A növénytermesztési és idegenforgalmi idénymunka esetén a munkaszerződés az idény hosszára (pl. síszezon, balatoni nyári szezon) köthető. A növénytermesztési idénymunkára további speciális szabályok is vonatkoznak. Növénytermesztési idénymunkának tekintendő egyes növénytermesztési termékek (pl. gyümölcs, zöldség, dohány) termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a termékeknek a munkáltató területén történő anyagmozgatása, csomagolása. E termékek körét egy külön, 2010. április 1-jéig kiadandó kormányrendelet határozza majd meg. Növénytermesztési idénymunka esetében a munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama – 5 nap helyett – a 30 napot meghaladja. Jelenléti ívet természetesen ekkor is vezetni kell. A növénytermesztési idénymunkához 30 %-os közteher kapcsolódik, de ha az a tárgyévben a 10.000 munkaórát nem haladja meg, lehetőség van arra, hogy a munkáltató előzetesen csak közteherelőleget fizessen. Ilyenkor, ha valamilyen ok miatt mégsem lehet elvégezni a növénytermesztési munkát (pl. mert elverte a jég a termést), nem kell előre nagyobb összeget befizetnie, a későbbi elszámolással ez a veszteség a munkáltatót nem terheli. Növénytermesztési idénymunka esetén a munkáltatót a bejelentési kötelezettség azzal az eltéréssel terheli, hogy azt nem naponta a munkavégzés megkezdéséig, hanem csak a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell teljesítenie. (Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium) A cégeket is érinti a Ptk módosítása Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépésével a vállalatoknak számos üzleti jogi változásra fel kell készülniük. A kisebb részben 2010. május 1-jétől, jelentős részében pedig 2011. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezések közül ezúttal a kötelmi jog legfontosabb változásaira hívjuk fel a figyelmet. Általános meghatalmazás Az üzleti élet szereplőiben gyakran felmerül az igény, hogy ügyletkötéseik során képviseletükről állandó meghatalmazott útján gondoskodjanak. Ennek jogszabályi háttere jelenleg még hiányzik a hazai jogrendszerből, ezért a bírói gyakorlat következetesen elutasította az általános, állandó meghatalmazás érvényességét Ezt az igényt elégítheti ki az új Ptk. általános meghatalmazás nyújtására vonatkozó szakasza. A jogalkotó az általános meghatalmazás közhitelességét egy elektronikus nyilvántartás létrehozásával kívánja biztosítani, ugyanis az állandó meghatalmazás csak az ezen nyilvántartásba való bejegyzéssel jönne majd létre. Ezáltal az általános képviselet a cégképviselethez hasonló nyilvánosságot és közhitelességet nyerhet majd, rugalmasabbá és egyben biztonságosabbá téve az ilyen meghatalmazások alapján kötött ügyleteket. Az elektronikus nyilvántartást szabályozó jogszabály még nem született meg, annak elfogadásáig a törvénynek ez a része nem lesz alkalmazható. Szerződés-átruházás (nováció) A joggyakorlatban sokszor merül fel problémaként, hogy nem létezik olyan jogszabályhely, amely egy szerződéses pozíció - például egy hitelszerződésben a hitelezői, vagy egy szállítási szerződésben a szállítói, stb. pozíció - egészének átruházását szabályozná. Ennek megfelelően az üzleti életben eddig nem volt megfelelő jogszabályi háttere a szerződések átruházásának, holott az ilyen ügyletek a gyakorlatban gyakran előfordulnak és üzleti szempontból jelentősek. Ezt a hiányosságot pótolva az új kódex már lehetővé teszi egy teljes szerződéses pozíció átruházását, akár adásvétel, akár például apport jogcímén. A szerződésből kilépő, a szerződésbe belépő és a szerződésben bent maradó felek megállapodása eredményeképpen a kilépő és a bent maradó felek közötti eredeti szerződés megszűnik, ezzel egyidejűleg pedig a belépő és a bent maradó felek között új szerződés jön létre, azonos tartalommal. Egyidejűleg a szerződéses pozíció eladója és vevője megállapodhat a szerződés-átruházás díjában, időpontjában, stb., azaz a szerződés adásvételének részleteiben. A gyakorlatban az új jogintézmény olyan területeken segítheti például a szerződések forgalmát, mint a hitelezői pozíció, vagy hitelrész átruházása, illetve teljes üzletágak értékesítése vagy apportja. A gyakorlatban ez az új jogintézmény segíthet például egy teljes üzletág eladásakor. Egy üzletág értékesítésekor az ingatlanok és ingóságok mellett a szerződéses kapcsolatok is átruházásra kerülnek, így például a beszállítókkal és a megrendelőkkel kötött megállapodások is. A szerződés-átruházási szerződésekben a jövőben az adásvételi szerződésekben szokásos módon lehet majd meghatározni, hogy ezek a megállapodások milyen feltételekkel, azaz például milyen időpontban és milyen ellenérték fejében szállnak át a szerződések „vevőjére”. Első ajánlat joga Az új Ptk-ban megjelenik egy teljesen új, a magyar jogban eddig nem szabályozott, de más – elsősorban az angolszász – jogterületeken régóta ismert intézmény, az első ajánlat joga. A jogintézmény célja az elővásárlási jogéval rokon, azonban a jog gyakorlásának szabályai jelentősen eltérnek. Amennyiben egy, az első ajánlat jogával terhelt dolog tulajdonosa el kívánja idegeníteni a dolgot, úgy először ezen jog jogosultjától köteles vételi ajánlatot kérni. A jogosultnak 30 napja van az ajánlat megtételére, ennek elmulasztása esetén joga elenyészik. Amennyiben a jogosult tesz ajánlatot, úgy a dolog tulajdonosa csak ennél számára kedvezőbben értékesítheti a dolgot más harmadik személy részére. Az első ajánlat jogának gyakorlására – az elővásárlási jog gyakorlásának módjától eltérően – még a harmadik személy vételi ajánlatát megelőzően kerül sor. Tehát az első ajánlat joga némileg leegyszerűsíti az elővásárlási joggal megegyező cél elérését, nevezetesen, hogy a jogosult által ajánlottnál kedvezőbb feltétellel más ne szerezhesse meg az adott dolgot. Egyebekben az első ajánlat jogának részletszabályai megegyeznek az elővásárlás szabályaival. Ha egy telek tulajdonosa meg szeretné szerezni a szomszédos telket is, amikor az eladásra kerül, köthet az első ajánlat jogát biztosító szerződést a szomszéd telek tulajdonosával. Ha ez a szerződés létrejön, akkor az eladó először a szomszédos telek tulajdonosát köteles értesíteni, ha el kívánja adni a telkét - így először ő tehet arra vételi ajánlatot. A törvény szerint erre 30 nap áll rendelkezésre, ezalatt az idő alatt a telket másnak nem lehet eladni. Az ajánlatot az eladó vagy elfogadja, és akkor létrejön az adásvételi szerződés, vagy elutasítja. Utóbbi esetben az eladó csak a szomszéd telek tulajdonosa számára kedvezőtlenebb feltételekkel, azaz gyakorlatilag drágábban adhatja el másnak a telket, a szomszéd telek tulajdonosa által ajánlott áron vagy netán annál olcsóbban más nem szerezheti meg az ingatlant. A vételi és az eladási jog új szabályai Az eddig is szabályozott vételi opció mellett az új törvény részletszabályokat vezet be a piacgazdaság egyik alapvető eszköze, az eladási jog (put opció) vonatkozásában is. Az eladási opcióval a dolog tulajdonosa, akinek eladási jogot engednek, jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal eladni az eladási jog kötelezettjének. Vételi és eladási jogot az új Ptk. szerint egyértelműen csak határozott időre lehet kötni, így a megállapodás új kötelező eleme a dolog és a vételár mellett a jog gyakorlásának időtartama, ami fogyasztói szerződések esetén nem lehet több mint öt év. Egyéb szerződéses partnerek között azonban megszűnik az eddigi ötéves korlát, az opció bármilyen időtartamra köthető. Szintén újdonság és a gyakorlatban kialakult igényekre reflektál a biztosítéki célú vételi jog szabályozása is. A biztosítékú célú vételi jogot közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, és ingatlan esetében az ingatlanjogi, ingó dolog, jog és követelés esetén pedig zálogjogi nyilvántartásba is be kell jegyeztetni, egyébként a kikötés érvénytelen. Ezekkel a szabályokkal próbálja a jogalkotó szabályozott mederbe terelni a biztosítéki vételi jog gyakorlatban már hosszú ideje kialakult intézményét, mely remélhetőleg mind a hitelezők, mind az adósok nagyobb jogbiztonságát szolgálja majd – tette hozzá a szakértő. Garanciaszerződés A garanciaszerződések közül a jogszabály az új Ptk. megszületését megelőzően csak a bankgarancia intézményét szabályozta. Az új Ptk. kiterjeszti a garanciát vállalók körét, és a garanciaszerződést mint a biztosítéki szerződések egyikét határozza meg, lehetővé téve, hogy valamely kötelezettség teljesítéséért garanciát bármely jogalany vállalhasson. A szerződéssel a garantőr – hasonlóan a banki garanciához – arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, a jogosult fizetési felszólításának megfelelően ő maga teljesít. A gyakorlatban a hasonló jogviszonyokra eddig a kezesség szabályait alkalmazták, a garancia intézménye azonban lehetővé teszi a korlátlan, az alapkötelezettségtől teljesen függetleníthető kötelezettségvállalást, és így a szerződéses biztosítékok között a jövőben kiemelkedő jelentőséget nyerhet. Gyakran felmerül a gyakorlatban, hogy egy hitelnyújtás, egy szállítási szerződés, vagy bármely hosszú távú kötelezettséget jelentő szerződés megkötésekor azt követeli meg a hitelező vagy a szállító, hogy a kötelezettség teljesítését a cég anyavállalata, vagy a cégcsoport valamely másik tagja garantálja. Ennek jogszabályi kereteit teremti meg az új Ptk. A gyakorlatban idáig vagy külföldi jog szerint kötötték a hasonló megállapodásokat, vagy – jobb híján – a kezesség szabályait használták. A kezesség szabályai azonban nem biztosítják a garanciaszerződés feltétlenségét, ezzel nem teremtenek feltétlen biztosítékot a hitelezők számára - így nem teljesen elégítik ki az üzleti életben a garanciavállalással kapcsolatban támasztott igényeket. (Menedzsment Fórum) Hogyan változik a Munka Törvénykönyve? 2010-től számos ponton módosul a Munka Törvénykönyve. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán változnak a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabályok, május 1-től átalakulnak a gyermekgondozási ellátások, változások lesznek a munkaügyi bírságok kiszabásában és megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv. Január 1-jétől 71 500 forintról 73 500 forintra emelkedik a minimálbér és 89 500 forintra a garantált bérminimum összege. Fontos változás 2010-től, hogy a munkáltató jogutód nélkül történő megszűnése esetén, köteles lesz a csoportos létszámcsökkentéshez hasonló tájékoztatási kötelezettségnek eleget tenni. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán változnak a szabadság kiadásának szabályai a munkaerő-kölcsönzés esetén: A rendes szabadság kiadásának időpontját a munkaerő-kölcsönzés esetében is legkésőbb egy hónappal a szabadság kezdete előtt kell közölnie a munkáltatónak, hasonlóan a tipikus munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókhoz. Az elfogadott törvénytervezet értelmében módosulnak a munkaügyi bírság kiszabásának szabályai is: Mentesül a munkaügyi bírság alól a foglalkoztató, ha a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, vagy a bejelentési kötelezettséget külön jogszabály szerint a foglalkoztató helyett más (pl. a Magyar Államkincstár) teljesíti. Az elfogadott törvénytervezet értelmében 2010. május 1-től átalakulnak a gyermekgondozási ellátások, amelynek következtében a gyes két évre csökken. Ugyanakkor a felmondási védelem változatlanul a gyermek 3 éves koráig illeti meg a munkavállalót, függetlenül attól, hogy igénybe veszi-e eddig az időpontig a fizetés nélküli szabadságot vagy sem. 2010 áprilisától megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv, azonban egyszerűsített foglalkoztatás keretében továbbra is lehetőség lesz alkalmi munkavállalót foglalkoztatni. Egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt, egy blanketta munkaszerződés vagy az erre a célra szolgáló jelenléti ív alapján létesíthet a foglalkoztató, melyet a munka megkezdéséig kell megkötni. (MTI/Menedzsment Fórum) Enyhültek az állami támogatásból történő kizárás egyes szabályai A fekete foglalkoztatás miatt már az első elkövetéskor kizárja magát a cég az állami támogatást igénylő pályázatokból, viszont több vétséget két éven belül ismételten kell elkövetni a kizáráshoz - hívja fel a figyelmet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMFF) közleményében. Idén június 1-től két olyan vétség létezik, amelyet elkövetve már az első alkalom után kizárja magát a cég az állami támogatást igénylő pályázatokból. Az első az, amikor bejelentés nélkül - azaz feketén - foglalkoztat valakit, míg a második esetben a szakszervezeti, illetve az üzemi tanácsi jogokat sérti meg. Ez év november 1-jétől viszont azok a szabályok hatályosak, amelyek a két éven belüli ismételt jogsértést sújtják kizárással. Ilyen például a munkabérre, a külföldiek foglalkoztatására, vagy a munkaidő nyilvántartásra vonatkozó szabályok megsértése. Ezeket a jogsértéseket 2009. november 1. után "kell elkövetni", és ha több telephelye van a munkaadónak, akkor telephelyenként külön-külön számítanak a jogsértések. A jogsértést megállapító hatósági határozatnak végrehajthatónak, a bírósági ítéletnek pedig jogerősnek kell lennie ahhoz, hogy számításba lehessen venni.(Forrás: MTI) Mezőgazdaságunk a számok tükrében -2009.évben. Az egész Európai Unióban várhatóan Magyarországon fog csökkenni a legnagyobb mértékben (35,6 %-kal ez előző évhez képest) idén az egy foglalkoztatottra kivetített mezőgazdasági reáljövedelem nagysága – derül ki az Eurostat becsléséből. A csökkenés mindenekelőtt a mezőgazdasági reáljövedelem visszaesésére vezethető vissza. Az Eurostat első becslései szerint az egy foglalkoztatottra (egy munkaerő-egységre) kivetített mezőgazdasági reáljövedelem 12,2 százalékkal fog csökkenni az EU27-ben 2009-ben az előző évhez képest, követve és egyúttal alaposan túlszárnyalva a 2008-ban regisztrált 2,5 százalékos hanyatló trendet. Az EU statisztikai hivatalának első, 2009-es évre vonatkozó prognózisából kiderül, hogy az összes tagállam közül Magyarországon várható a legmeredekebb, 35,6 százalékos visszaesés, ami több mint tíz százalékkal nagyobb mint a sorban következő Olaszországban (25,3%), Luxemburgban (25,1%), és Csehországban (24,1%). Eközben Nagy-Britanniában (+14,3%), Máltán (+9,1%) és Finnországban (+2,6%) idén előreláthatóan nőni fog az egy foglalkoztatottra kivetített mezőgazdasági reáljövedelem. A statisztikai hivatal szerint az uniós átlagban mért 12,2 százalékos hanyatlás elsősorban a mezőgazdasági reáljövedelmek csökkenésére vezethető vissza (ezek 14,2 százalékkal estek vissza), de a mezőgazdasági munkaerő-ráfordítás csökkenése (-2,2%) is szerepet játszott benne. A mezőgazdasági reáljövedelem 2009-re várható visszaesése az Eurostat szerint főleg a mezőgazdaság által előállított - a termelői árak reálértékén mért - érték meredek (10,9 százalékos) zuhanásának az eredménye, miközben az input költségek reálértékben 9,2 százalékkal csökkentek. A termelői árakon mért agrártermelés 10,9 százalékos visszaesését a statisztikai hivatal mindenekelőtt a szántóföldi növénytermesztés által előállított érték 13,2 százalékos csökkenésének és az állattenyésztés reálértékben 9,7 százalékos visszaesésének tulajdonítja. Ami a növénytermesztést illeti, az értékcsökkenés szinte kizárólag az árak zuhanásával áll összefüggésben (12,4 %-os árcsökkenés), miközben az előállított mennyiség csak szerény mértékben (0,8 százalékkal) mérséklődött. Az árak a virágok kivételével valamennyi termékcsoportban visszaestek, de a legnagyobb mértékben a gabonafélék esetében (27,5 százalékkal), ami részben magyarázattal szolgál a magyar adatokra. Az iparilag hasznosított magvaknál (-15,6%) és a gyümölcsöknél (12,3%) valamivel mérsékeltebb volt az áresés. Az idén termelt gabona mennyisége 4,9 százalékkal csökkenhet a tavalyi évhez képest. Az állattenyésztés által előállított érték csökkenése is egyértelműen a termelői árak nagymértékű visszaesésével (-8,7%) hozható összefüggésbe. A tejtermelőknél volt a legdrasztikusabb az árcsökkenés (-20,3%), a sertéshúsnál 4,2 százalék, míg a szarvasmarha-hús esetében 1,8 százalék. Eközben a tejtermelés volumene nem változott, a sertéságazatban stabil maradt, míg a szarvasmarha szektorban majdnem 3 százalékkal nőtt. Az EU27-ben reálértékben előreláthatóan 9,2 százalékkal fognak csökkenni az input-költségek (a befektetett munka, növényvédőszerek stb.) a mezőgazdaságban, ami a termelés és az árak csökkenésének egyaránt betudható. Az Eurostat arra is rámutat, hogy az EU27-ek átlagában 2005 és 2009 között a foglalkoztatottra kivetített reáljövedelem 1,7 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági munkabefektetés pedig átlagban 11,5 százalékkal csökkent 2005-óta. (Forrás: kitekinto.hu) REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS 2010. január 1-jétől megváltozik a rehabilitációs hozzájárulás mértéke és fizetésének módja. Ez tovább nehezítheti az agrárfoglalkoztatók helyzetét. A jogszabályváltozás érintheti az összes magyar mezőgazdasági kisvállalkozást. Januártól a 20 főnél többet foglalkoztató cégek lesznek kötelesek ezt a hozzájárulást fizetni. A közhasznú, köz- és kölcsönzött munkásokat foglalkoztatók, valamint a fegyveres testületek mentesülnek. Ha egy cégnél a munkavállalók legalább 5 %-a megváltozott munkaképességű, szintén nem köteles fizetni. A hozzájárulás mértéke eddig évi 117 600 Ft/fő volt, ez januártól 964 500 Ft-ra nő. Vagyis egy 200 főt foglalkoztató cég 10 ember után már 9,645 millió Ft-ot köteles fizetni. Őstermelői igazolvány díjak A mezőgazdasági őstermelői igazolvány és az új igazolvány kiállításáért, továbbá annak évenkénti érvényesítéséért 2010. január 1-től díjat kell fizetni. Ennek mértéke új igazolvány kiadása esetén – beleértve az igazolvány cseréjét, pótlását is – összesen 2.000 Ft, az értékesítési betétlap kiadásáért, vagyis a már meglévő őstermelői igazolvány meghosszabbításáért 1.000 Ft. A gazdaság adataira vonatkozó adatok módosításának bejelentése továbbra is térítésmentes. A díjat az igénylő az igazolvány kiállítását megelőzően köteles megfizetni. Tokaji Aszú a Wine Spectator Top 100-as listáján A Wine Spectator magazin decemberi kiadásában nyilvánosságra hozta a 2009-es év legjobb borait tartalmazó 100-as listáját, melynek 44. helyén – egyetlen magyar borként – a Royal Tokaji 2005-ös 5 puttonyos (red label) aszúja is helyet kapott. A bor a kóstoltatás során 94 pontot ért el, azonban a magazin szakértői a legjobb borok kiválasztása során a pontozáson kívül egyéb szempontokat is figyelembe vettek. A 2009-es év legjobb bora egyébként az amerikai Columbia Crest pincészet 2005-ös Cabernet Sauvignon Columbia Valley Reserve-je lett. A Top 100-as listán kaliforniai (21), olasz (19) és francia (17) borok dominálnak, érdekesség, hogy Ausztria és Argentína egyaránt kettő, míg Dél-Afrika 1 borral szerepel. (F: Dr. Tóth A.) AGRO+MASHEXPO 2010 28. Nemzetközi mezőgazdasági és mezőgép kiállítás. Időpont: 2010. január 27-30. Helyszín: Hungexpo (1101, Budapest, Albertirsai út 10.) Magyarország piacvezető agrárkiállítása Három kiállítás egy időben. Egyidejű kiállítások: MAGYAR KERT, SZŐLÉSZET ÉS PINCÉSZET. KÖNYVESPOLC Lukács Gergely Sándor: Magyar kertészeti stratégia és vidékfejlesztés A Magyar Kertészeti Stratégiáról szóló munkákkal hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy Magyarország elfoglalja az őt megillető méltó helyét a zöldség, gyümölcs, gyógynövény, virág és gombatermelés, vagyis a kertészeti kultúra hazai és nemzetközi piacán. Ugyanis nem elegendő tudnunk azt, hogy milyen komparatív előnyökkel rendelkezünk ezen a téren (is). Azt sem elég tudnunk, hogy milyen csodás ízű, illatú és aromájú zöldséget, gyümölcsöt, gyógynövényt és gombát tudunk a magyar földön megtermelni. Az sem elég, ha tudjuk, hogy mekkora gazdagsággal ontja ránk a nap a fényét és melegét, és hogy a világon termál energiában az öt leggazdagabb ország közé tartozunk. Az sem elég, hogy több száz éves hagyománya van nálunk a zöldség-gyümölcs termesztésnek. Nem elég afölött sóhajtoznunk és sopánkodnunk, hogy főleg a magyar vidéken 700 ezer embernek nincs munkája, vagyis az ország legnagyobb kincsét kiaknázatlanul hagyjuk. Ez mind nem elég, mivel nem aknázzuk ki a csaknem 500 milliós Európai Uniós szabad piac lehetőségeit, sem azt, hogy tőlünk keletre elérhető távolságban van újabb 150 milliós lakosságú piac. Dr. Herdon Miklós: Informatika agrárgazdasági alkalmazásokkal A gazdálkodó, az agrárvállalkozások tulajdonosai és a vidéki lakosok manapság egyre inkább integrált technikai és gazdasági információkat igényelnek a termelési, kereskedelmi és fogyasztói döntésekhez. Ezeket az információkat számítógépesített és elektronikus szolgáltatások közvetlen használatával érhetik el. Az Internet szolgáltatások használatához természetesen szükséges a megfelelő hálózati kapcsolatok megléte. Örvendetes, hogy a mezőgazdaságban működő vállalkozások, gazdaságok, farmerek Internet elérési lehetősége folyamatosan javul. Az Internet, mint integráló platform, szinte minden alkalmazásban megjelenik. A térinformatika, a távérzékelés, az érzékelő és vezeték nélküli (wireless) technológiák integrációja a precíziós mezőgazdasági alkalmazásokban erősödik. Az E-business technológiák mezőgazdasági alkalmazásai is gyors ütemben növekednek. A könyv a fontosabbnak ítélt informatikai témakörök áttekintése mellett az agrárgazdaság alkalmazási területeibe ad betekintést, ilyenek: az információs rendszerek, az E-szakigazgatás, a mobil Internet, a termékazonosítás és termék-nyomonkövetés technológiái. Dr. Kozári József: Mezőgazdasági szaktanácsadás A leggyakrabban idézett, általánosan elfogadott megfogalmazás szerint a mezőgazdasági szaktanácsadás olyan szolgáltatás, amely oktatási módszerekkel támogatja a vidéken élők szociális, társadalmi és gazdasági fejlődését, elősegítve ezzel életszínvonaluk növelését, valamint a mezőgazdasági élet társadalmi megítélésének javulását. Magyarországon a mezőgazdasági szaktanácsadásnak olyan szolgáltatásnak kell lennie, amely hatékony kommunikációs módszerek alkalmazásával segíti a vidéken élőket az általuk adaptálható legújabb ismeretek megszerzésében. A mezőgazdaság alacsony jövedelemtermelő képessége miatt a vidék folyamatosan elveszti munkaerő-megtartó képességét. A vidékfejlesztés egyik fő célja a mezőgazdasági munkaerő megtartása. Ehhez azonban meg kell találni mindazokat a lehetőségeket, melyek ebbe a tőkeszegény, gyakran alulképzett társadalmi rétegbe könnyen és gyorsan adaptálhatóak. (F:olvass.hu) Földért életjáradék program A földért életjáradék program ügyében döntés született: ki kell írni a pályázatokat, miként a már kiírt állami földhaszonbérleti és - értékesítési ajánlatok esetében sem késlekedhet az állam – mondta Gőgös Zoltán, az agártárca államtitkára. Megállapodás született arról, hogy az idén ötödik alkalommal meghirdetett, ám pályázati formában meg nem jelent termőföldért életjáradék programot január végéig beindítják. A korábban földhaszonbérletre, illetve értékesítésre kiírt mintegy százezer állami hektár esetében kissé bonyolultabb a helyzet, mivel ezeknél jelenleg keresztellenőrzéseket folytat a vagyonkezelő (vizsgálják például, hogy egyes erdőterületek bérbeadása, vagy értékesítése megfelel-e a hatályba lépett új ágazati törvénynek). Gőgös Zoltán hangsúlyozta: a földvagyonkezelés folyamata semmilyen körülmények között nem állhat le, mert az innen származó bevételek egyebek mellett a már megkötött földért életjáradék szerződések kifizetésének fedezetét adják, továbbá a lejáró haszonbérletek miatt veszélybe kerülhet az életképes agrártársaságok működése, az pedig sok száz munkahely sorsát tenné bizonytalanná. Az államtitkár hozzátette: az ötven hektár alatti területek esetében gyorsítani kívánják az értékesítést. Támogatások December 23-án jelent meg az az FVM rendelet, amely több, tagállami hatáskörbe tartozó támogatásokkal kapcsolatos miniszteri rendelet módosításáról szól. A jogszabály módosítja: a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatásokról, a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtott támogatásokról, a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatásokról, az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások, az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatásokról, szóló rendeletek egyes előírásait. (175/2009. (XII. 23.) FVM rendelet) Ingatlan-nyilvántartás 2009. december 28-án jelent meg a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet. A jogszabály értelmében a földkönyv vagy földkönyvkivonat esetében 150 forintot, a tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv vagy földkönyvkivonat esetében 200 forintot kell fizetni ingatlanonként, míg a területi összesítő településenként 2000 forintba kerül. (176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet) Hatósági ügyek 2010. január elsejétől lép életbe a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló jogszabály. A rendelet előírásait a termőföldről és annak védelméről, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, a halászatról és a horgászatról, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, továbbá a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról, a géntechnológiai tevékenységről szóló, illetve az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvények meghatározott paragrafusainak esetében kell alkalmazni. (177/2009. (XII. 28.) FVM rendelet) TÁJÉKOZTATÓ a honlap frissítése révén elérhető szolgáltatásokról A szakmai tájékozottság gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a www.farminfo.hu honlapon az alábbi frissítések kerültek végrehajtásra: • A kezdő, Bemutatkozás oldalra felkerült a “Pályázat figyelő”, amelyben az érvényes, aktuális pályázatok között kereshet. Például: a kockába írja be a mezőgazdaság szót és kattintson a keresés gombra. A felnyíló oldalon elolvashatja az adott időszakban benyújtható pályázati kiírás feltételeit. Ugyanigy kell eljárnia más jellegű témák esetében is. • A Linkek oldalon a leggyakrabban keresett irányító szervek, hivatalok (FVM, MgSzH, MVH, AMC, NFA stb…) címein túlmenően felkerült a Mezőgazdasági jogszabályok (www.gtr.uw.hu) és az AgrárHírek (www.agrarhirek.hu) honlap keresője is. • A változtatások révén könnyedén elérheti a legfontosabb hivatalok honlapjait, és elolvashatja a pályázatokat, jogszabályokat, valamint tájékozódhat az aktuális hírekről. • A www.farminfo.hu ingyenes hírlevelek oldalán olvashatóak a PTI hírlevél korábbi számai. • Tájékoztatom továbbá, hogy a honlapon(www.farminfo.hu) formai és tartalmi változtatásra került sor. Kérem tekintse meg és jelezze felém észrevételét, javaslatát. • Az elmúlt évben indítottam el “Gazda Praktikum” szakmai blogomat, amely a www.saccer-ptipti.blogspot.com címen érhető el. A szakértői szolgáltatás tevékenységi köre:  Mezőgazdasági igazságügyi szakértés állattenyésztés, mezőgazdasági és élelmiszeripari gazdálkodás, mezőgazdasági kár és kárbecslés szakterületen  Államilag támogatott mezőgazdasági szaktanácsadás növénytermesztés, környezetgazdálkodás, továbbá ökonómia és gazdálkodási kérdésekben.  Pályázat és üzleti terv készítése.  Állatállomány, anyag ár- és értékbecslés.  Ingatlan (épület, ültetvény, föld) értékbecslés.  Kárszakértés, vadkárbecslés.  Árverések, szervezése, lebonyolítása.  Szakmai képviselet ellátása. Elérhetőség: Iroda címe: 3529. Miskolc, Csabai kapu 62. szám (Agrárkamara Székháza) Tel./fax: 06/46-784-897 Mobil: 06/20-337-1954 Kapcsolatfelvétel: www.farminfo.hu E-mail: msziki@gmail.com, vagy dr.kiss.istvan@chello.hu Skype: dr.kiss.istvan Az ingyenes hírlevél küldéssel kapcsolatos igényét a honlapon keresztül, vagy az e-mail címeken jelezheti. Küldje tovább a hírlevelet ismerőseinek, gazdatársainak! Ingyenes skype tanácsadás hétfőn és pénteken 8 – 9 óra között. Mottó: „GONDOLKODJUNK EGYÜTT” Megjegyzés: Amennyiben A PT Infók hírlevelet a jövőben nem kéri, ezt a honlapon keresztül, vagy e-mailben jelezze.(ki)