Forgalmazói magatartás

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény alkalmazásának hatósági végrehajtási szempontú áttekintése (Jelen dokumentum szakmai munkaanyagnak minősül, peres vagy közigazgatási eljárás során nem felhasználható, hivatkozási alapnak nem tekinthető. A jogértelmezés a jogalkalmazó mindenkori feladata és felelőssége.) 1.) Alapelvek a) A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvényt (a továbbiakban: Törvény) a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) különös jelentőségű, nagy horderejű törvénynek ítéli, melynek végrehajtását komoly és fontos feladatnak tekinti. b) Az MgSzH érzékeli, hogy a Törvény előírásainak való megfelelés valamennyi jogalkalmazó részéről eddigi üzleti gyakorlatának jelentős mértékű felülvizsgálatát igényli és nagyfokú alkalmazkodást követel meg. A Törvény végrehajtása az MgSzH-tól tevékenységének folyamatos fejlesztését követeli meg, melyet széles szakmai egyeztetésen, folyamatos párbeszéden, az egyes tapasztalatok visszacsatolásán és a hivatali eljárás transzparenciáján keresztül kíván megtenni. c) Az MgSzH a Törvény végrehajtása során alapvetően szigorú, de egyúttal objektív, az üzleti gyakorlatot formáló szerepet kíván betölteni a vitás ügyek rendezésében. Mivel a Törvénynek nem célja a piaci verseny korlátozása, illetve az éles piaci és üzleti viták felszámolása, ezért az MgSzH is ebben a szellemben végzi majd tevékenységét. d) A Törvény által biztosított szankcionálási lehetőség fokozottabb kihasználására a minősített esetekben (ismétlődő, nem együttműködő, kijátszó vagy széleskörű kedvezőtlen hatással járó, stb.) törekszik. e) Az MgSzH számára egyaránt fontos a Törvény által számára teremtett lehetőség és a Törvény céljában foglalt felelősség érvényesülése. f) Az MgSzH a végrehajtás során fokozottan együtt kíván működni a társhatóságokkal és figyelembe kívánja venni a társhatóságok tapasztalatait. 2.) Az MgSzH eljárása a) Hogyan indulhat hivatali eljárás? • Bejelentésre (közzétett formanyomtatványon és az elvárt minimális tartalommal, érdekelt fél által az MgSzH Elnökének megküldött beadvány alapján) • Hivatalból (bejelentés alapján lefolytatott vizsgálat során az MgSzH által tapasztaltak vagy egyéb módon az MgSzH tudomására jutott információk alapján) b) Mire terjed ki az MgSzH vizsgálata? Két vagy több személy vagy személyiség közötti üzleti kapcsolatra. c) Vizsgálati lépések - Első lépés: • A személyi hatály megállapítása azzal, hogy • ha legalább az egyik fél a Törvény hatálya alá tartozik - függetlenül attól, hogy melyik fél az -, akkor a vizsgálat lefolytatható; • a személyi hatály teljes körű kivizsgálása érdekében a vizsgálat más érintett szereplőkre is kiterjeszthető; • az érintett feleknek a törvényi definícióba való besorolását az MgSzH – az önmeghatározásra vonatkozó esetleges nyilatkozatokat figyelmen kívül hagyva – saját maga határozza meg. - Második lépés: • A tárgyi hatály megállapítása, miszerint a felek közötti üzleti kapcsolat • forgalmazói magatartást testesít-e meg vagy • Törvény, illetve hatóság által előírt kötelezettségre vonatkozik. - Harmadik lépés: • Minősítés, miszerint • a tárgyi hatály alá eső magatartás tisztességtelen vagy nem tisztességtelen azzal, hogy a minősítéshez a magatartás előzményeit és a magatartásból eredő hatásokat (következményeket) is vizsgálja az MgSzH; • a kötelezettség elmulasztásra, megszegésre vagy teljesítésre került. - Negyedik lépés: • Ténymegállapítás azzal, hogy • a ténymegállapítás véglegesítéséhez – amennyiben szükséges – az érintett felek véleménye előzetesen megkérhető, észrevételezhető; • indokolt-e a vizsgálat kiterjesztése vagy új vizsgálat kezdeményezése az MgSzH-n belül vagy társhatóságoknál. - Ötödik lépés: • Szankció-megállapítás - Hatodik lépés: • Tájékoztatás • az ügyfelek felé; • nyilvános irányba; • eseti ügyek tapasztalatainak leszűrése, értékelése megosztása tekintetében. - Hetedik lépés: • Visszaellenőrzés • a szankció teljesüléséről; • a tisztességtelen forgalmazói magatartás megszűnéséről; • a kötelezettség teljesítéséről. 3.) Végrehajtási elvek a) Az MgSzH - a kérelemre induló eljárásban a kérelemben megjelölt forgalmazói magatartást vizsgálja, míg a hivatalból indított eljárás az adott kereskedő által folytatott tevékenység teljes körű vizsgálatát is jelentheti; - a bejelentés vizsgálata során tapasztalt további jogsértést hivatalból indított eljárás keretében külön ügyként vizsgálja; - kapcsolódó vizsgálat keretében a beszállítónál is folytathat ellenőrzést; - a személyes adatokat zártan kezeli; - a bejelentésre indított eljárást jellemzően kötelezettségvállalási szankcióval zárja, a hivatalból indított eljárás keretében jellemzően a bírságolás szankcióját alkalmazza; - minősített (ismétlődő, nem együttműködő, kijátszó vagy széleskörű kedvezőtlen hatással járó, stb.) esetekben elsődlegesen a bírságolás szankcióját alkalmazza; - egy szerződés vagy szerződés elem semmisségének megállapítására nem illetékes, de vizsgálata során erre vonatkozóan ténymegállapítást tehet, közvetlen jogkövetkezmény nélkül. b) Hatósági eljárásban megállapított jogkövetkezmény miatt a kereskedő által a beszállítóval szemben érvényesített egyoldalú és a beszállító számára hátrányos intézkedés a Törvény 8. § (2) bekezdés szerinti körülmények lényeges megváltozásának minősül. c) Üzletszabályzat - Az MgSzH az üzletszabályzatban foglaltakat a kereskedelmi szerződésben foglaltakkal együtt értelmezi. Az egyes szerződéses kondícióknak a kereskedelmi szerződésben is írásban meg kell jelenniük, amennyiben eltérnek az üzletszabályzatban rögzített, általános szerződési feltételnek minősülő tartalomtól, illetve, ha üzletszabályzat maximális értékben határozza meg az egyes díjak mértékét. - Az MgSzH az üzletszabályzat egyértelmű megfogalmazását várja el. - A felszámított díj költségarányosságát konkrét (bejelentésre vagy hivatalból indult) eljárás kapcsán vizsgálja az MgSzH. d) Kötelezettségvállalás - A kereskedőnek jogsértésenként, jogcímenként van lehetősége kötelezettséget vállalnia. - A kötelezettségvállalás esetén nincs általános jellegű teljesítési határidő, az az adott esetre vonatkozóan kerül meghatározásra. e) Beszerzési szövetség (társulás, franchise, stb.) által megvalósított tisztességtelen forgalmazói magatartás szankcionálásakor az MgSzH a teljes nettó árbevételt és a jogszabály-sértés jellegét, súlyát, területi kiterjedését és annak általános alkalmazását együttesen veszi figyelembe. f) A hatósági eljárásban a beszállító, illetve a kereskedő nyilatkozata arról, hogy a kereskedővel kötött szerződés és a szerződő felek közötti viszonyrendszer mindenben megfelel a Törvény előírásainak – összhangban a Törvény 3. § (4) bekezdésével – nem mérvadó. 4.) A Törvény egyes rendelkezései a) Hatály - A Törvényt a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénnyel együttesen kell értelmezni, így a hatályra vonatkozó rendelkezéseket is. Ennek értelmében a személyi hatályt megalapozza a beszállító, illetve kereskedő egyikének magyarországi székhelye, telephelye, fióktelepe - A Törvény tárgyi hatálya – többek között – kiterjed: • a szerződéses viszonyokban megjelenő, kereskedő által beszállító felé tanúsított forgalmazói magatartásokra, beleértve az európai uniós tagállamban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező beszállítók felé tanúsított forgalmazói magatartásokat; • a kereskedő és kereskedő közötti viszonyrendszerre (külföldi és hazai kereskedő közöttire egyaránt, legyen az akár anyavállalat-leányvállalat viszony); • a fenti magatartásokhoz kapcsolódó jogviszonyokra, dokumentumokra (például szerződések, üzenetváltások, szállító levelek, számlák, üzletszabályzat); • a kereskedő és azon vállalkozások közötti viszonyrendszerre, amelyek egyszerre állítanak elő mezőgazdasági, élelmiszeripari terméket és értékesítenek más beszállítótól származó terméket; • azon viszonyrendszerekre, amelyekben a mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket előállító vállalkozás az általa gyártott terméket kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásán keresztül (közreműködő szereplő közbeiktatásával) értékesíti; • a beszállító és a vele a termék beszerzésével, illetve értékesítésével kapcsolatban szolgáltatás nyújtása révén a kereskedő érdekkörében vagy helyett közvetlen üzleti kapcsolatba kerülő harmadik közreműködő vállalkozás viszonyrendszerére. - A Törvény alkalmazásában kereskedőnek minősül a terméket átalakítás nélkül továbbértékesítő nagykereskedő, továbbá a gasztroértékesítést végző vállalkozás. - Tevékenysége alapján a beszállító egyben kereskedő is lehet. - A Törvény alkalmazásában a TÉSZ vagy termelői csoport értékesítési pozícióban beszállítónak, felvásárlási pozícióban kereskedőnek minősül. - A Törvény személyi hatálya alá tartozik valamennyi beszerzési társulás vagy szövetség, franchise alapon működő vagy más konstrukcióban együttesen beszerző, és kedvezményeket együttesen érvényesítő kereskedő. - A „beszerzési szövetség” fogalomnak nincs törvényi szintű meghatározása, a beszerzési szövetséget a közös, összehangolt beszerzés, a szövetségszerű együttműködés alapozza meg. A beszerzési szövetség a résztvevők együttműködésének nem formai, cégszerű megjelölése, az együttműködésnek a tartalma vizsgálandó, az üzletszabályzat, valamint a szerződéses rendszer alapján. b) Egyoldalúan előnyös feltételek előírása Az MgSzH eljárása során vizsgálja az egyoldalúan előnyös feltételek előírásának körülményeit. Egyoldalúan előnyös kockázatmegosztást eredményezőnek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely: - a szerződés bármely feltételének értelmezésére a kereskedőt egyoldalúan jogosítja; - kizárólagosan a kereskedőt jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e; - a beszállítót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a kereskedő nem teljesíti a szerződést; - lehetővé teszi, hogy a kereskedő a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a beszállító ugyanerre nem jogosult; - kizárja, hogy a beszállító a szerződés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem értve, ha a szerződés megszűnésére szerződésszegés következtében kerül sor; - kizárja vagy korlátozza a beszállító lehetőségét arra, hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg; - lehetővé teszi, hogy a kereskedő tartozását más személy a beszállító hozzájárulása nélkül átvállalja, - kizárja vagy korlátozza a kereskedőnek az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét; - kizárja vagy korlátozza a beszállító jogszabályon vagy a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítési lehetőségeit, kivéve, ha azt egyben más, jogszabályban meghatározott vitarendezési móddal helyettesíti; - a bizonyítási terhet a beszállító hátrányára változtatja meg. - a beszállító meghatározott magatartását szerződési nyilatkozata megtételének vagy elmulasztásának minősíti, ha a magatartás tanúsítására nyitva álló határidő ésszerűtlenül rövid; - a beszállító nyilatkozatának megtételére ésszerűtlen alaki követelményeket támaszt; - lehetővé teszi, hogy a kereskedő a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét csökkentse, vagy lehetővé teszi, hogy a kereskedő a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a beszállító nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani; - a kereskedő teljesítését olyan feltételtől teszi függővé, amelynek bekövetkezte kizárólag a kereskedő akaratán múlik; - a beszállítót túlzott mértékű pénzösszeg (kötbér) fizetésére kötelezi, ha a beszállító nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít. c) Egyoldalú visszavásárlás Az egyoldalú visszavásárlás tilalmához kapcsolódóan rögzítendő, hogy a bizományosi szerződés kötése nem minősül tisztességtelen forgalmazói magatartásnak, amennyiben a jogviszony megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény bizományosi szerződésre vonatkozó feltételeinek. d) Költségek A kereskedő üzleti érdekeit szolgáló, tisztességtelennek minősülő - üzletlétesítéssel, üzemeltetéssel, működéssel összefüggő - költségeknek minősül például: - boltnyitási hozzájárulás; - rezsi, bér, stb.; - EDI hozzájárulás (elektronikus adatcserére alkalmas számítógépes rendszer kiépítésével kapcsolatos költségek áthárítása), - logisztikai hozzájárulás; - a kereskedelmi működési költségek megváltása. e) Értékesítéssel összefüggő szolgáltatások - Az egyes termékek kereskedelmi árrésének mértékét az MgSzH a Törvény előírásai alapján közvetlenül nem vizsgálja, a korábbi háttérkondíciók nettósítása önmagában nem törvénysértő. Ugyanakkor a korábbi „háttérkondíciós tömeg” árrésbe történő „áttétele” a Törvény szellemiségével nem összeegyeztethető, felmerülhet a Törvény megkerülésének szándéka. - A szolgáltatásért felszámított díjak arányosságát az adott szolgáltatás nyújtásának összes körülménye vizsgálatával (például marketingszolgáltatásnál a marketingtevékenység hatására létrejött többletforgalom, stb.), egyedileg kell értékelni. A vizsgálat kiinduló pontja az üzletszabályzat, alapelvei a polgári jogi szabályokon nyugszanak, megítélésénél figyelembe vehető APEH vagy más szakértői vélemény. - A szolgáltatásért felszámított díjak esetében nincs előre meghatározott, az MgSzH által általánosan elfogadott költségarányos profitráta. - Valós ellenszolgáltatást tartalmazó szolgáltatási díj előlegfizetése tisztességes magatartásnak minősül. - Ténylegesen nem nyújtott szolgáltatásért felszámított díjnak – ezáltal tisztességtelennek - minősül különösen: • a belistázási díj; • a választéktartási díj (termék meghatározott szélességű választékának fenntartásáért felszámított díj); • az expanziós hozzájárulás; • az adminisztrációs költség; • születésnapi hozzájárulás; • családi nap rendezvény költségeihez való hozzájárulás; • együttműködési díj; • társulási díj; • METSPA bónusz; • Euro bónusz; • ütemezett szállítás. - Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül a pénzügyi garancia díj felszámítása, amennyiben azt a kereskedő maga nyújtja a beszállítónak. - Tisztességesnek minősül a választékbővítésért felszámított díj, amennyiben tényleges többletszolgáltatást jelent a beszállító részére. A többletszolgáltatás tényének kimutathatónak kell lennie a kereskedő és beszállító szerződéseiből. - Tisztességes forgalmazói magatartásnak minősül például a termék kiemelt helyen való elhelyezéséért (gondolavég, stb.) díj, az IT díj, az árubemutató díj felszámítása, amennyiben az valós szolgáltatás és arányos díjazást számítanak fel érte. - Tisztességes forgalmazói magatartásnak minősül a marketing hozzájárulásnak átalánydíj formájában való felszámítása, amennyiben az valós szolgáltatás és arányos díjazást számítanak fel érte. A marketing átalánydíj alkalmazása mellett felszámított további marketing tevékenységekért díj felszámítása azonban már tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül. - Tisztességes forgalmazói magatartásnak minősül a hibás áruért kezelési díj felszámítása, amennyiben a hiba a beszállító érdekkörében merült fel és a díj arányos. - Tisztességes forgalmazói magatartásnak minősül a termék bevizsgálási költségének beszállító és kereskedő közötti arányos megosztása azzal, hogy a hibásnak minősülő termék vizsgálatának költsége áthárítható a beszállítóra. - Tisztességes forgalmazói magatartásnak minősül a piacszervezési díj (ügynöki díj) alkalmazása, amennyiben mögötte a kereskedő által nyújtott és arányos többletszolgáltatás van. f) Bónuszok - A progresszív bónusz alkalmazása tisztességes forgalmazói magatartásnak minősül, amennyiben reális többletteljesítmény áll mögötte a kereskedő részéről a beszállító felé. Ezért a progresszív bónusz fogalmával ellentétes, amennyiben a kereskedő indokolatlanul alacsony értékesítési célokat (volumen, érték) kíván az egyes bónuszsávok esetében meghatározni. - A fix bónusz – vagy bármilyen néven, azonos tartalommal bíró bónusz – mögött nincs forgalmi többletteljesítmény, alkalmazása egyértelműen tisztességtelen magatartás. - Az előlegfizetés – tekintettel a többletteljesítmény elvárására – bónusz jellegű kifizetésnél tisztességtelen. - Ugyanazon forgalmi célhoz kötődő két vagy több bónusz elem, illetve díj kikötése tisztességtelen. g) Akció - A kereskedő és a beszállító által közösen indított akcióknál alapvető szempont, hogy a kereskedőnek a beszállítótól kapott engedményt át kell adnia a fogyasztónak, abból nála nem képződhet árrés. A beszállítói hozzájárulásnak mind időtartamában, mind mennyiségében meg kell egyeznie az engedménnyel. - Az akció időtartamaként csak egy, megszakítások nélküli folyamatos időszak értékelhető. - Az MgSzH az akcióra történő beszállítás kezdetét, gyakoriságát, elhúzási lehetőségét, időtartamát és a mennyiséget együtt vizsgálja. - Aggályos az akciós áron történő beszerzés és a teljes áras beszerzés keverése. - A beszállító által akciós áron biztosított árumennyiség vonatkozásában az akciós időszak lejárta után a kereskedőnek el kell számolnia a beszállítóval, melynek során az akciós áron szállított, de nem értékesített árumennyiség vonatkozásában az akciós ár és a szerződött ár különbözetét a beszállító részére a kereskedőnek meg kell térítenie. - A virtuális karton alapú akciók esetén az akciókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. - Az MgSzH a tartósan alacsony ár szerződésbeli kikötését az akciós értékesítéssel azonosan ítéli meg. h) Fizetési határidő - Az MgSzH az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény fizetési határidőre vonatkozó előírásaival összhangban kezeli a Törvényben lévő 30 napos fizetési határidőre vonatkozó előírást, a 20 napos számla kiállítási idő figyelembe vételével. - A 30 napos fizetési határidőt meghaladó késedelmes fizetések tolerálásához (türelmi idő biztosításával) a beszállító érvényesen nem járulhat hozzá. - A folyamatos áruátvétel – így például a meghatározott mennyiség több ütemben történő átadása, adott esetben naponta meghatározott mértékben – esetén is vizsgálni kell a fizetési határidő betartását. A hatóság olyan vizsgálati módszert alkalmaz, melynek során a gyűjtőszámlák gyakorlata indokolt esetekben ésszerű fizetési ütemezéssel továbbra is fennmaradhat. - A fizetési határidő lejárta előtt történő számlakiegyenlítésért felszámított díj (skontó) tisztességtelen magatartásnak minősül. i) Hibás teljesítés A termék hibás teljesítéséből eredő követelések polgári jogi igényként érvényesíthetőek. j) Termékrendeléssel kapcsolatos közlési határidő Az ésszerű határidő megítélése egyedi esetben, az összes körülmény vizsgálatával történhet, a kialakult üzleti gyakorlat figyelembevételével. (F: MGSZH)