PTI tájékoztató, '9.09.08

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél  

Tartalom  

A tagi kölcsön dilemma Fordított adózás az építőiparban - példán Szolgáltatások teljesítési helye Az ingyenes étkeztetés bizonylatolása Nonprofit gazdasági társaság adókötelezettsége  

A tagi kölcsön dilemma Tagi kölcsön nyújtása a saját vállalkozásnak ma már nem egyszerűen könyveléstechnikai kérdés – mint ahogy volt korábban éveken keresztül. A tagi kölcsönök a vagyonosodási vizsgálatok generálói a társaság magánszemély tulajdonosai terhére. Az elmúlt években és jelenleg is ez az ellenőrzésre kiválasztás egyik leggyakoribb indoka az adóhatóság gyakorlatában. A vagyongyarapodás ellenőrzéseknek az a jellemzője, és legnagyobb nehézsége, hogy az adóhatóság megállapításaival szemben az adózót terheli a bizonyítási kötelezettség. Ez évekre visszamenőleg adott esetben – pl. iratok hiányában - elég nehéz is lehet. A tulajdonosnak tudni kell igazolnia a tagi kölcsön magánszemélyes forrását – ha ilyent nyújtott a cégének, vagy a jövőben kíván nyújtani. Ugyanez érvényes a magánszemély minden vállalkozási irányú pénzmozgására: cégalapításkor a törzstőke befizetésére, illetve a működés során a törzstőke felemelésére. Egyes pályázatoknak való megfelelés is ilyen döntést kíván – de mérlegelni kell ennek lehetséges adóellenőrzési következményeit is. A tagi kölcsönöknek – ha már megtörténtek – lehetnek pozitiv következményei is egy adóellenőrzésben: a cég általi visszafizetése ugyanis a tulajdonos bevételt igazol, amellyel bizonyítási kötelezettségének eleget tehet. A tagi kölcsön cég általi visszafizetése alkalmas a magánszemély további személyes kiadásának igazolására. Nagyon egyoldalú lenne az a becslés, amely csak a tagi befizetéseket veszi figyelembe, de a tagi kölcsön visszafizetésével a tag rendelkezésére álló forrásoknál nem számol. Mindezzel együtt a tagi kölcsönök nyújtása nagyon körültekintő eljárást kíván. 

Fordított adózás az építőiparban - példán Kft családi házat épít, ami természetesen engedélyköteles, de mivel magánszemélynek építi, így a végén áfásan számláz! A kérdés az, hogy menet közben, alvállalkozó igénybevétele esetén hogyan kell számlázni? Amikor két Kft szerződik egymással részfeladatokra, az fordított vagy egyenes adós? Válasz: Mindig a szerződő felek viszonylatában kell vizsgálni az Áfa tv. 142.§-ának teljesülését, azaz függetlenül attól, hogy a magánszemély felé az adóalanyiságának hiányában nem lehet áthárítani az adó megállapításának kötelezettségét (egyenes adózás), az alvállalkozó és a kft között (a feltételek teljesülése esetén) a fordított adózás szabályai szerint kell a számlát kiállítani.

 Szolgáltatások teljesítési helye A tényleges munkavégzés helye szerint teljesített szolgáltatások: a) Kulturális, művészeti, oktatási, tudományos, szórakoztatási, sportszolgáltatások, ezek szervezése, és ezekhez hasonlatos szolgáltatások, valamint a járulékosan kapcsolódó szolgáltatások b) Szakértői értékelés, amely termékre irányul, az előzőekben említett ingatlan kivételével c) Terméken végzett munka Az a) pontban végzett szolgáltatások esetén a teljesítési hely az a hely, ahol ténylegesen végzik a szolgáltatást. Látszólag egyértelműen sorolhatóak be a szolgáltatások az egyes elnevezések alá. Jelentős gondot okoz azonban a tudományos munka megítélése. Nincs éles határ a mérnöki, orvosi stb. szakmák végzése és a tudományos tevékenység között. A törvényalkotó tudatában volt ennek, hiszen évek óta problémát okozott az APEH ellenőrzési tevékenységében az elhatárolás. A probléma megoldására mondhatni látszatintézkedést hozott és kijelentette, hogy az ügyletet jellegadó tartalma alapján kell vizsgálni, mérlegelni (ezt nem tudtuk eddig sem eldönteni). A probléma sok kiváló szakembernek okozott már mondhatni több éves fejtörést, mivel korrekt szempontokat senkinek nem sikerült felállítani, így én sem próbálkozok meg vele. Itt ismételten felhívom a figyelmüket a szerződés szövegezésére, ha a tudományos tevékenységet preferálják, úgy javaslom majd’ minden mondatban megismételni a tudományos szót. Az elmúlt időszak nagy port felvert állásfoglalása (állítólag német hatásra), hogy a rendezvényszervezést, kiállítás szervezést is e pont szerint kell elbírálni. Vagyis ha például magyar adóalany kiállítást szervez Németországban más magyar kiállítók számára, úgy a szolgáltatásának teljesítési helye Németország. A szervezőnek be kell jelentkezni adóalanyként és német forgalmi adót tartalmazó számlát kell kiállítani a magyar megrendelői felé. Ők az adót úgy igényelhetik vissza, ha szintén regisztráltatják magukat Németországban, vagy a külföldi adóalanyokra vonatkozó visszatérítési szabályok szerint. Sajnos örök vita tárgyát képezik az úgymond hasonló szolgáltatások, valamint a járulékosan kapcsolódó szolgáltatások. A járulékosan kapcsolódó szolgáltatásoknál gondot jelent, hogy szinte bármik lehetnek, így a mérnöki szolgáltatások is sokszor járulékos tevékenységei lehetnek egy-egy kutatómunkának, ekkor viszont már a jellegadó tartalom nem vizsgálható, illetve nincs jelentősége. Továbbá a járulékos szolgáltatást nem a 71. § alapján kell vizsgálni, nem arról van szó, hogy a fő tevékenység mellé kapcsolódik egy kiegészítő járulékos tevékenység. A járulékosan kapcsolódó szolgáltatás lehet például a kutató munka adatait gépileg feldolgozó szolgáltatás is, és nem kell, hogy a gépi feldolgozást a kutatási tevékenységet végző hajtsa végre, a feldolgozást végző lehet eltérő személy is (hasonlóan a teherfuvarozáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokhoz). A b)-c) pontban említett szolgáltatások esetén szintén azt kell vizsgálni, hogy ténylegesen hol végezték a tevékenységet. A szakértői értékelés fogalmi meghatározása közel sem egyértelmű, tekintettel arra, hogy a szakértői fogalmat nem mindegy, hogy hétköznapi értelemben vagy jogi értelemben használjuk. Ha jogi értelemben használjuk a fogalmat, akkor a szakértői tevékenységet csak szakértő minősítéssel rendelkező személy végezheti, ha nem ilyen személy végzi, hanem például egy gazdálkodó, akinek nincs szakértő munkavállalója, vagy megbízottja, akkor az ő tevékenységének teljesítési helyét nem e rendelkezés alapján, kell megítélni, hanem az egyéb mérnöki tevékenységre vonatkozó teljesítési hely szabályt kell alkalmazni. Az adóhatóság az ellenőrzések során a szakértői tevékenységet nem jogi értelemben veszi figyelembe, hanem a szó általános jelentése alapján. Ezért egy-egy termék bevizsgálására is e szabályt véli alkalmazhatónak, akkor is, ha azt nem szakértő vizsgálja. Egyelőre javasolom a Tisztelt Olvasónak, hogy minden olyan tevékenységet tekintsen szakértésnek a teljesítési hely szabályok alkalmazása során, mikor valamely termék minőségének, használhatóságának, tartósságának stb. megállapítására irányul a munkavégzés, függetlenül attól, hogy ténylegesen ki végzi. A terméken végzett munka gyakorlatilag a bérmunka fogalmával egyezik meg a gyakorlatban. A teljesítési hely szintén a tényleges munkavégzés helye. Ha a szakértésnél, vagy a terméken végzett munkánál a megrendelő a munkavégzés helyétől eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, akkor a teljesítési hely áttevődik a megrendelő tagállamába, de csak akkor, ha a munkavégzés következményeképpen a termék visszakerül a megrendelő tagállamába. A visszaszállításra gyakorlatilag nem ad határidőt a törvény, lényeges azonban, hogy Magyarországon ne használja semmihez a megrendelő. A törvény kizárólag azt a feltételt szabja, hogy a termék kikerüljön az országból a munkavégzést követően, de ha nem a megrendelő tagállamába kerül vissza, akkor a megrendelő határon keresztül történő termékmozgatás miatt Magyarországon közösségi termékértékesítést hajt végre, így szükséges bejelentkeznie adóalanyként Magyarországon. Ekkor viszont nem kerül át a teljesítési hely másik tagországba, mivel a munkavégzés helye szerinti tagországban regisztrálásra került a megrendelő. Ha a megrendelő harmadik országban letelepedett adóalany, akkor a bérmunka belföldön teljesített, de ha kiszállítják az országból, akkor adómentes (levonási joggal). Az előzőeket megvilágítva néhány példán keresztül: 1) Német adóalany beszállítja a termékét Magyarországra, ahol belföldi adóalany megmunkálja. Ha kiszállításra kerül a termék Németországba, akkor a belföldi adóalany adó nélkül állítja ki a számlát, a német fogja az adót megfizetni. Ha nem Németországba kerül kiszállításra, úgy a német adóalanynak regisztráltatnia kell magát Magyarországon, és felé áfa-s számla kerül kiállításra. 2) Orosz adóalany szállítja be a terméket Magyarországra megmunkálás céljából. Ha a termék kikerül a megmunkálást követően harmadik országba, úgy az ügylet belföldön teljesül, de adómentes. Ha az áru Magyarországon marad, vagy valamely tagországba kerül kiszállításra úgy adóval növelt számlát kell kiállítani.

 Az ingyenes étkeztetés bizonylatolása A szociális igazgatásról valamint a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglalt törvényi feltételek fennállása esetén egyes személyek ingyenesen vehetik igénybe az étkeztetést a közintézményekben. Kérdésként merült föl, hogy ilyen esetekben milyen, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) szerinti bizonylatot kell kiállítania a szolgáltatás nyújtójának. Az áfatörvény 159. § (1) bekezdés szerint az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. Az áfatörvény 14. § (2) bekezdés szerint ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás (vagyis az áfatörvény 2. § a) pont hatálya alá tartozik) az is, ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. Amennyiben a szolgáltatásnyújtó az ingyenes étkeztetés révén az áfatörvény 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti ügyletet nem valósít meg (mert az ingyenes étkeztetés tekintetében az áfatörvény 14. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn például azért, mert azzal összefüggésben az adóalany az áfatörvény 120. §, 123. § rendelkezései alapján adólevonási jogot nem érvényesíthetett), az ingyenes étkeztetés az áfatörvény hatályán kívüli ügylet, így azzal összefüggésben az áfatörvény 159. § (1) bekezdésének alkalmazása nem jöhet szóba. Amennyiben pedig az ingyenes étkeztetésre az áfatörvény 14. § (2) bekezdés szerinti ingyenes szolgáltatásként kerül sor, a következőkre kell tekintettel lenni. Az áfatörvény 159. § (1) bekezdéséhez kapcsolódóan az áfatörvény 166. §(1) bekezdése azt is kimondja, hogy ha az adóalany az ellenértékes ügyletben a 165. § (1) bekezdésének b)pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. Ellenérték nélküli ügyletben viszont nyugtaadási kötelezettség nem merülhet fel, mivel az áfatörvény 165. § (1) bekezdés b) pontjának és 166. § (1) bekezdésének összevetéséből fakadóan nyugtaadási kötelezettséget csak készpénz, készpénz-helyettesítő eszköz fejében teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz rendel a jogszabály. Az olyan ügyletet, amelyben az igénybevevő nem adóalany (magánszemély) és ellenértéket fizetnie nem kell, nem lehet szigorúbb bizonylatoláshoz kötni, mint az ellenértékes ügyletet. Ezt az elvet követve (ti. ellenértékes étkeztetést sem kell számlázni, hanem elegendő a nyugta), egy olyan ügyletben, ahol ellenérték hiányában még a nyugtaadás sem jöhet szóba, az ettől magasabb szintű bizonylatot mégis megkövetelni ésszerűtlen lenne. Mindezekre tekintettel a kérdéses étkeztetést ingyenesen igénybevevők felé a szolgáltatás nyújtójának – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – nem kell áfatörvény szerinti bizonylatot (sem nyugtát, sem számlát kiállítania. (Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 5778/1/2009. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 4007651049) Forrás: www.apeh.hu  

Nonprofit gazdasági társaság adókötelezettsége A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Gt.) 2007. július 1-jével léptek hatályba a nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései, illetve a – jelölt napon már bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló – közhasznú társaságokra vonatkozó azon előírásai, amelyek két éves türelmi időt biztosítottak számukra. A Gt. 365. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint a közhasznú társaságok 2009. június 30-áig eldönthetik, hogy – társasági szerződésük módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működnek tovább, – az átalakulás általános szabályai szerint más nonprofit gazdasági társasággá átalakulnak, – jogutód nélküli megszűnésüket elhatározzák. Közhasznú társaságból nonprofit korlátolt felelősségű társaság Ha a közhasznú társaság azt választja, hogy nonprofit kft-ként működik tovább, ahhoz nem kell a Gt. átalakulásra vonatkozó szabályait alkalmaznia, egyszerűen csak a társasági szerződése módosításával folytatja tevékenységét – kvázi automatikusan – nonprofit kft. formában. Nonprofit gazdasági társaság a külön törvény – a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) – szerinti feltételek fennállása esetén minősülhet közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek, vagy működhet közhasznúsági besorolás nélkül is. A közhasznú, kiemelkedően közhasznú tevékenységet a társasági szerződésben (alapszabályban, alapító okiratban) meg kell határozni. A cégnévben a cég nonprofit jellegét a cégforma megjelölése előtt fel kell, a közhasznú/kiemelkedően közhasznú szervezeti minőséget pedig fel lehet tüntetni. A Kszt. 4.-5. §-ai rendelkeznek arról, hogy a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a létesítő okiratnak tartalmaznia kell – többek között –, hogy milyen közhasznú tevékenységet folytat a szervezet. Ennek alapján nem egy külön nyilvántartásról van szó, hanem arról, hogy a nyilvántartást végző cégbíróság egy külön adatként feltünteti, hogy az adott szervezet milyen közhasznúsági jogállású. A cégbíróság tehát – a változásbejegyzési kérelem kapcsán – megvizsgálja, hogy a létesítő okirat továbbra is megfelel-e a Kszt. szerinti feltételeknek, s ha igen, akkor változatlan közhasznúsági fokozat szerint bejegyzi a céget. Ehhez azonban az szükséges, hogy a nonprofit kft-ként továbbműködő cég a változásbejegyzési kérelemben jelölje meg a közhasznúsági fokozatot. Ha ugyanis ezt nem jelöli, akkor változásként értékelhető az is, hogy a korábban közhasznú/kiemelkedően közhasznú szervezet a továbbiakban már nem kíván ilyen minősítésűként működni. Gazdasági társaságból nonprofit gazdasági társaság Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként történő továbbműködést. Ebben az esetben – ha a szervezeti forma nem változik – átalakulás nem történik, mivel a nonprofit gazdasági társaság nem önálló cégforma, vagyis a Gt. átalakulásra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni, elegendő a társaság létesítő okiratának módosítása. Közhasznúsági besorolását döntése szerint „azonnal”, már a létesítő okirat – Kszt. szerinti feltételeknek is megfelelő – módosítása során kezdeményezheti, de annak sincs akadálya, hogy e jogállásának megállapítását a későbbi működése alatt kérje. A közhasznúsági nyilvántartásba vétellel a nonprofit gazdasági társaság nyilvántartási adatai kiegészülnek a közhasznúsági fokozatra, e jogállás megszerzésének időpontjára vonatkozó adatokkal. Társasági adókötelezettség A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) különbséget tesz a nonprofit gazdasági társaságok adózásában aszerint, hogy a társaság rendelkezik-e közhasznú/kiemelkedően közhasznú besorolással vagy sem, illetve utóbbiak körében egy kivételes szabály is érvényesül. Az a nonprofit gazdasági társaság, amely nem rendelkezik közhasznúsági besorolással, az általános szabályok szerint (mint bármely cég) állapítja meg adóalapját, adófizetési kötelezettségét (alkalmazza az előlegfizetésre, a feltöltésre, a jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó szabályokat). Ez alól egyetlen kivétel, a közhasznú társaság tevékenységét be nem sorolt nonprofit kft-ként folytató adózó 2009. adóévi adókötelezettsége. Az ilyen adózó – az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 275. §-a szerint – a 2009. adóévben választása szerint: – az adóév egészére megállapított társasági adót a közhasznú társaságként történő működése alatt a Tao. tv. 6. számú mellékletének C) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységének az adóévi összes bevételéhez viszonyított arányos részével csökkenti, vagy – a közhasznú társaságként történő működése utolsó napjára közbenső mérleget készít (amelyet nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni), amelynek alapján – mintha az adóéve véget ért volna – meghatározza, hogy mekkora összegű adómentesség illette volna meg, és ezt az adót levonja az éves adókötelezettségéből. A besorolással rendelkező nonprofit gazdasági társaság az adóévi adókötelezettségének a megállapítása során – a Tao. tv. 5. § (7) bekezdésében foglaltak szerint – a közhasznú szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket először abban az adóévben alkalmazhatja, amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. A közhasznú besorolás adóéven belüli változása (megszerzése) esetén – kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását – az adóév utolsó napján érvényes besorolásnak megfelelő rendelkezéseket kell az adóév egészére alkalmazni. Abban az esetben tehát, ha a nonprofit gazdasági társaság rendelkezik az adóév utolsó napján – általános esetben december 31-én – jogerős végzéssel besorolásáról, akkor a teljes adóévére vonatkozóan a Tao. tv. 6. § (4) bekezdése, illetve 13/A. §-a alapján határozza meg adókötelezettségét, illetve megilleti a Tao. tv. 20. § (1) bekezdés e) pontja szerint az adómentesség. Így kell eljárni bármely – a létesítő okirat módosításával – közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságként továbbműködő adózó esetén. [PM Jövedelemadók főosztálya 6851/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 2278820290/2009.] Forrás: www.apeh.hu  

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.