Önismeret - interjú

Strukturált interjú
Az első személyes találkozásra a munkaadó és a pályázó között általában az interjú alkalmával kerül sor. A beszélgetés hivatott eldönteni, érdemes-e egy esetleges tesztelés alkalmával újból összeülni. A kiválasztási folyamatnak számtalan formája van: lehet egy félórás-órás beszélgetés a személyzeti osztály egyik munkatársával, a leendő közvetlen felettessel, esetleg mindkettőjükkel együtt, lehet egy stresszinterjú, vagy lehet egy háromlépcsős interjúsorozat, esetleg egy komplex kiválasztási rendszer, amely egyaránt tartalmaz interjú(ka)t, teszteket és Assessment Centert.
A beszélgetésnek -akár strukturált, akár strukturálatlan, kötetlen formában zajlik le- végső célja, hogy mindkét fél még egyszer mindent átgondoljon: a jelölt azt, hogy valóban érdekli-e a szóban forgó ajánlat, a munkaadó vagy képviselője azt, vajon megfelelhet-e beszélgető partnere a megbízást adó vállalat által összeállított elvárás szintnek. A központi témák az életút, előélet, képzettség, számítógépes- és nyelvismeret, valamint az egyéb készségek feltárása, a cél pedig: megtudni, mire alkalmas a jelölt és mire nem.
Az alábbiakban összefoglaljuk a strukturált és strukturálatlan interjú módszereit, illetve ezek elemeit.
Strukturálatlan interjú esetében a beszélgetés kötetlen formája több teret hagy a beszélőnek. A jó kommunikációs készségű pályázónak alkalma van arra, hogy feleleteivel számára előnyös terepre irányítsa a társalgást. Így azokat a sikereit, képességeit, tapasztalatait is szóba hozhatja, amelyek esetleg nem kötődnek szigorúan az illető feladatkörhöz, mégis elősegítik a kedvező benyomás kialakítását.
A strukturált interjú kötött módszer, ahol az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális esélyt hagynak a beszélgetés rendjének befolyásolására. Többnyire egy személy (egy humán erőforrás szakember, leendő főnök, kisebb cégeknél az ügyvezető) előre megtervezett kérdésrendszert alkalmazva igyekszik megtudni a pályázóról minél többet, próbálja minél jobban megismerni, keresi benne a követelményeinek megfelelő szakembert. E strukturált interjúk révén elérhető, hogy más-más interjúzók ugyanazokat az egyéneket figyelve körülbelül ugyanazokat az eredményeket kapják. Mindegyik interjúalanynak ugyanazokat a kérdéseket kell feltenni, lehetőleg ugyanabban a formában és sorrendben.
Kontrollált tudományos kísérletek is azt mutatják, hogy az interjúk strukturálása fokozhatja az interjú beválási előrejelzési értékét. Kutatások támasztják alá, hogy mind a kérdések sorrendje, mind a kérdésekben elhangzó szavak erősen befolyásolják a választ. Ha az interjú készítője előre felkészül a kérdésekkel, és ehhez ragaszkodik az interjú alatt, nem téveszti össze a rokonszenves embert a megfelelő jelölttel. Csak akkor tudja a pályázókat tárgyilagosan összehasonlítani (önmagát arra szorítani, hogy a munkával kapcsolatos tényeknek higgyen, és személyes véleménye kevésbé befolyásolja), ha mindenkit ugyanazok elé a követelmények elé állít. Ebből eredően a strukturált interjúknak magas a relialitásuk (megbízhatóságuk). Egy mechanikus értékelő-procedúra segítségével a jelöltek jövőbeli magatartása sokkal jobban előrejelezhető, tehát a prognosztizált validitás (érvényesség) is relatíve magas.
A strukturált interjúk az előrelátó tervezés és a mértéktartó megvalósítás eredményei. Ahhoz, hogy egy kétórás felvételi beszélgetésből lényegi információkat lehessen szerezni, legalább ugyanennyit kell rá készülni. Az interjú megtervezésével biztosítani kell, hogy minden kritériumot megvizsgálunk és a jelöltekkel egyformán bánunk.
A strukturált interjú megszerkesztésének a lépései:
1.Munkaköri elemzés készítése, annak megfogalmazása, hogy milyen ismeretekre, készségekre és képességekre van szükség a hatékony teljesítményhez.
2.Ezek csoportosítása relatív fontosságuk és a munka megfelelő minőségben történő elvégzésében játszott szerepük szerint.
3.Kérdéslista összeállítása szakértők segítségével, amely révén eldönthető, hogy a jelölt rendelkezik-e a munkakörhöz szükséges kompetenciákkal (ide tartozik a jelölt megkérdezése tapasztalatairól, viselkedéséről, - az interjúkészítők többsége általában mégis hagyja, hogy a jelölt mondja el saját történetét).
4.A kérdések kipróbálása olyan embereken, akik a betöltendő munkakörhöz hasonló területen dolgoznak és a kívánt színvonalon teljesítenek. Világosak-e a kérdések, meg lehet-e őket válaszolni, megfelelő-e a nehézségi szintjük.
A strukturált interjú menete lehet igen feszes, amely során a jelölteknek vizsgáztatás szerűen zárt kérdéseket tesz fel a munkaadó, és lehet laza, amelyben teret enged következő kérdéseknek és a mélyebb ismeretek megszondázásának.
Az interjú első lépése a raport
Raport az a folyamat, amikor az interjú során a kérdező és az alany egymásra hangolódik, megteremtik azt a légkört, amely megkülönbözteti a helyzetet egy egyszerű kihallgatástól. A kialakított raport bizalmat és őszinte légkört teremt, elősegíti, hogy két felnőtt ember társaloghasson egymással, akiknek végső soron ugyanaz a céljuk. Kialakulásától függ, hogy a válaszoló valódi énjét tudja-e megmutatni. Nagyon sok statisztikát készítettek arra vonatkozóan, hogy a sikeres üzletemberek, üzletkötők a tárgyalás vagy beszélgetés hány százalékát fordítják a jó hangulat megteremtésére (az átlag 7-10 %). Mindenki más technikát alkalmaz, lehet akár az időjárásról, az oda találás körülményeiről vagy a berendezésről társalogni.
Az elfogultság elkerülése
Az egymásra hangolódás létfontosságú feltétele az eredményes interjúnak, ugyanakkor rokonszenves és kevéssé megnyerő pályázók esetében egyformán törekedni kell az objektivitás megőrzésére, a részrehajlás kerülésére. Az interjú készítőjének stílusa, reakciói, kommentárjai rengeteg információt árulnak el a jelöltnek az elvárásokról. Ezért a kérdezőnek lehetőleg mind hangnemében, mind reakcióiban előítélet-mentesnek kell maradnia. Az egyetlen érzelem, amit kifejezhet, az érdeklődés, amelyet testhelyzetével és hangszínével tud kifejezésre juttatni. Reakciói nem árulhatnak el megütközést, csodálkozást, egyetértést, véleménykülönbséget, sem bírálatot. Igyekeznie kell az objektivitás megőrzésére.
Helyes reakciók
1. Hmm..
2. Ezt jó tudni�
3. Rendben, a következő kérdésem�
4. Ez fontos információ�
5. Fontos volt hallanom a véleményét erről�
Helytelen, befolyásoló reakciók
1. Igen, sokat gondolják így�
2. Oh, igazán?
3. Oh, erről még nem hallottam�
4. Tényleg így gondolja �/LI>
Minél pártatlanabb tud lenni a kérdező egy szituációban, annál nehezebb az alany számára kibogozni az követelményeket, így feleleteit nem tudja ebbe az irányba terelgetni. Spontán viselkedése, az igazi énje akkor válik valóban láthatóvá, ha nem kap visszajelzést az elvárásokról.
Lehetséges interjútémák és kérdéscsoportok
Kérdezni mindenki tud, de a megfelelő kérdéseket a megfelelő pillanatban feltenni viszont gyakorlást, előzetes felkészülést igényel. A beszélgetés során célszerű elkerülni a zárt, igennel vagy nemmel megválaszolható kérdéseket és a befolyásoló kérdéseket, melyek már magukban hordozzák a megfelelő választ is. Ajánlott a hipotetikus kérdések mellőzése is, melyek megválaszolása nagyban függ a jelölt képzelőerejétől. A dupla kérdések pedig azért nem praktikusak, mivel az emberek többsége úgyis csak a második kérdésre válaszol.
Az elérni kívánt cél minden felvételi beszélgetés során az, hogy a lehető legtöbb információt kapjuk meg a jelöltről. Ezen cél eléréséhez szolgálunk néhány praktikus tanáccsal az alábbi témakörökben.
Önismeret
1.Milyennek látják mások? Ön szerint milyen ember?
2.Mikor szeretne családot alapítani, gyereket szülni?
3.Milyen könyveket, újságokat szokott olvasni?
4.Ha referenciát kérnénk Önről, mi állna benne?
5.Mit jelent a siker az Ön számára?
6.Melyek a rövid távú tervei?
7.Melyek az Ön gyengeségei? Erősségei?
8.Sorolja fel három jó és három rossz tulajdonságát!
9.Meséljen egy adott szituációt, amelyből következik egyik, a fenti tulajdonságok közül.
Motiváció
1.Miért akar dolgozni?
2.Miért akarsz váltani?
3.Ön szerint a fizetés nagysága mennyire van hatással a teljesítményre? Önt mennyire motiválja?
4.Miért gondolja, hogy sikeres lesz a szakterületén?
5.Egyetemi tanulmányai mellett dolgozott? Vállalt szerepet öntevékeny diákszervezetekben, hallgatói képviseletben? Miért?
6.Hogyan töltötte a szünidejét főiskolai évei alatt?Milyen munkakörnyezetben tudja a legjobb teljesítményt nyújtani?
7.Mi az, amivel meg volt elégedve előző munkakörében? Amivel nem volt megelégedve?
8.Meséljen el egy konkrét, munkával kapcsolatos esetet, amely pozitív volt az Ön számára, miért? Amely negatív volt, miért?
Teljesítményigény
1.Milyen tervei vannak az elkövetkező évekre szakmai és magánéleti pályáját illetően?
2.Hová szeretne eljutni 5 év alatt? Mi az "5 éves", esetleg hosszabb távú célja?
3.Milyen célokat tűzött ki maga elé korábbi munkahelyén?
4.Meséljen el egy esetet, amikor olyan célt tűzött ki önmaga elé, amely nem tartozott közvetlenül a feladatai közé.
5.Milyen célokat tűzne ki maga elé, ha a megpályázott munkahelyre felvennék?
6.Mit szeretne elérni az életében?
Stresszkezelés, munkabírás
1.Miben számít stresszelőnek a jelenlegi munkája?
2.Hogyan szokta ezt kezelni?
3.Mennyire bírja a stresszt, a kemény munkát, a megterhelést?
4.Írjon le egy olyan esetet, amikor nagyon kiborította a munkája.
5.Hogyan vezeti le a munkájában felhalmozódott stresszhelyzeteket?
6.Mennyit hajlandó egy nap dolgozni?
7.Meséljen el egy olyan esetet, amikor nyomásnak volt kitéve és sikerült felülkerekedni.
8.Miért találta a helyzetet stresszelőnek?
9.Mit tett pontosan azért, hogy megoldja a helyzetet?
10.Mit tanult ebből a helyzetből?
Konfliktuskezelés
1.Mennyire tűri a kritikát?
2.Mit érez, ha valaki más akaratával szembeütközik?
3.Hogyan viselkedik, ha a többiek nem értenek Önnel egyet?
4.Hogyan vezeti le a feszültséget ilyen esetben?
5.Milyen megoldási lehetőségeket lát?
6.Meséljen el egy konkrét esetet, amikor Önt kifejezetten akadályozta valaki.
7.Mit tett pontosan ebben az esetben, hogyan oldódott meg a probléma?
8.Meséljen el egy konkrét esetet, amikor az igazságért kellett harcolnia?
9.Hogyan reagál arra, ha valaki megzavarja a munkájában?
10.Meséljen el egy konkrét esetet, amikor elvi kérdésekről vitatkozott.
11.Meséljen el egy esetet, amikor nézetei meggátolták abban, hogy valamilyen feladatot elvégezzen.
Problémamegoldás
1.Mondjon egy nehéz, munkával kapcsolatos problémát, és mesélje el, hogyan oldotta meg.
2.Mesélje el, hogyan, milyen lépésekkel közelít egy problémához.
3.Mesélje el a legutóbbi esetet, amikor ezeket a lépéseket követte.
4.Találékonynak gondolja magát a problémamegoldás terén? Miért? Mondjon példát!
5.Kihez fordult legutóbbi munkahelyén, ha segítséget kért valamilyen probléma megoldásához?
Csapatmunka
1.Egyedül szeret jobban dolgozni, vagy csapatban?
2.Ön jó csapatmunkás? Miért?
3.Mi az, ami a legjobban motiválja?
4.Meséljen a legjobb csapatról, amelyben valaha dolgozott.
5.Miért működhetett ez jól?
6.Milyen szerepet vállalt a csapatban?
7.Írjon le egy olyan időszakot, amikor valamely team az ön vezetése alatt hatékonyabb lett! Mit tett?
Tárgyalás, meggyőzés
1.Melyek a legfontosabb lépései egy tárgyalásnak, ha meg akarja győzni partnerét?
2.Meséljen el egy esetet, amelyben sikeres volt.
3.Milyen stratégiát, stílust alkalmazott?
4.Mondjon néhány konkrétumot a meggyőzési stílusával kapcsolatban.
5.Melyek azok a területek, amelyekben még fejlődésre lenne szüksége?
Kapcsolatépítés
1.Milyen a jól működő ügyfélkapcsolat?
2.Hogyan, milyen lépésekkel lehet jó ügyfélkapcsolatot kialakítani?
3.Melyek a jó ügyfélkapcsolat előnyei? A rossz kapcsolat hátrányai?
4.Hogyan kezdett hozzá eddigi legjobb ügyfélkapcsolatának kialakításához?
5.Mit tanult ebből az esetből?
Szociabilitás, közösségi normák betartása
1.Milyen típusú emberrel tud a leginkább kijönni?
2.Kivel jön ki leginkább? Meséljen róla!
3.Milyen nehézségei voltak kollégáival az előző munkahelyén?
4.Mi az, ami másokban a leginkább kiborítja?
5.Meséljen el egy konkrét esetet, amikor valamelyik kollégájának viselkedése zavarta?
6.Meséljen el részletesen egy munkafolyamatot, amit végezni szokott.
7.Mit gondol, milyen az Ön munkastílusa?
Empátia
1.Mit tett, ha egy társaságban látta, hogy valaki egyedül szomorkodott?
2.Meséljen el egy esetet, amikor valamilyen rossz hírt kellett közölnie valakivel.
3.Mi szokott történni, ha a társaságban, ahol éppen van, mindenki vidám, Ön pedig szomorú? És ellenkező esetben?
4.Hogyan hatnak Önre a filmek, könyvek, TV műsorok, híradó?
Döntési képesség
1.Mennyire befolyásolja a döntéseit az, hogy mások mit gondolnak róla?
2.Meséljen el egy olyan esetet, amikor egy nehéz döntést kellett meghoznia. Hogyan történt?
3.Hogyan gyűjti össze és elemzi az információt döntéshozatal előtt?
4.Meséljen el egy kreatív döntését.
5.Mi volt a legrosszabb döntése?
6.Hogyan érez olyan döntésekkel kapcsolatban, amelyek pozitív kimenetelében nem biztos?
Stratégiai gondolkodás
1.Mondjon el egy konkrét példát, amikor döntésében egy évnél hosszabb időtartamra kellett előre gondolkodnia.
2.Milyen szempontokat vett figyelembe az adott döntésnél?
3.Milyen eredményeket várt az adott döntéstől, mire alapozta elvárásait?
4.Mit tanult ebből az esetből?
5.Mi a legfőbb három stratégiai kérdés, amellyel jelenlegi vállalata foglalkozik? Ismertessen egy helyzetet, amelyben személyesen részt vett e kérdések egyikével kapcsolatban. Mit tett?
Tervezés
1.Mennyi időre tervez előre?
2.Ön szerint melyek a tervezés legfontosabb részei?
3.Mely tevékenységek élveznek elsőbbséget?
4.Mi a legnehezebb a tervezési folyamatban?
Vezetés, ösztönzés
1.Töltött már be vezető szerepet (munkahelyen, diákszervezetben, valamilyen csapatban...)?
2.Ön szerint mi egy főnök feladata?
3.Milyen eszközöket használ beosztottainak motiválására, lelkesítésére?
4.Mondjon néhány sikeres, és néhány sikertelen esetet.
5.Hogyan szokta lemérni saját vezetési hatékonyságát?
6.Milyen vezetési tréningeken vett részt? Mi, az, ami fontos, és ott tanulta meg?
7.Mit tart a legnagyobb vezetéssel kapcsolatos eredményének, teljesítményének?
Vezetéshez való hozzáállás
1. Ön szerint milyen az ideális vezető? Mit vár el egy vezetőtől?
2. Ki volt eddig a legjobb főnöke? Kérem, írja le az illetőt!
3. Ki volt eddig a legrosszabb főnöke? Kérem, írja le az illetőt!
4. Mit kedvel inkább: az önállóságot vagy az erősebb kontrolt?
5. Szívesen tölt be nagy felelősséggel járó pozíciót?
6. Mennyire szeretne a maga ura lenni? Főnök nélkül dolgozni?
7. Meséljen el egy konkrét esetet, amikor meg kellett védenie a kollégáját?
Ambíciók
1.Milyen célokat kíván elérni az elkövetkezendő öt éven belül?
2.Hogyan képzeli el későbbi pályafutását?
3.Miért folytatott, illetve miért nem folytatott kiegészítő (posztgraduális) tanulmányokat?
4.Szakmai pályafutása során mit tett Ön azért, hogy magasabb pozícióba kerüljön?
5.Elképzelése szerint a szóban forgó állás hogyan járulna hozzá mindannak az eléréséhez, amit célként önmaga elé tűzött?
6.Miért gondolja, hogy ezen a területen sikeres lesz?
7.Jelenlegi munkakörének mely részleteit kedveli a leginkább és melyeket kevésbé?
Stresszelő kérdések
1. Ön szerint miért alkalmas erre a pozícióra? Miért éppen Önt válasszuk?
2. Adja el nekem Ringo Star cipőjét!
3. Miért lenne jó a cégnek az, ha éppen Önt alkalmaznák?
4. Beszéljen magáról 5 percet!
5. Mennyi idő múlva szeretné főnöke pozícióját elnyerni?
Szakmai sikerek, kudarcok, eredmények
1. Mi eddigi legnagyobb szakmai sikere? Kudarca?
2. Milyen elismerésben részesült az előző munkahelyén? Mit gondol, mivel érdemelte ki az elismerést?
3. Mi jelentette a legnagyobb kihívást Önnek az előző munkahelyén?
4. Mi volt a legnehezebb helyzet, amivel szembe kellett néznie munkája során?
5. Ha most lenne 18 éves, ugyanezt a pályát választaná? Mit csinálna másképp?
6. Ha lehetősége lenne a múltján változtatni, mi az, amin változtatna? Miért?