Befektetési lehetőségek...

Hosszú távú biztonságot teremthet magának, aki havonta néhány tízezer forintot képes megtakarítani jövedelméből. Különböző életcélokhoz más-más típusú megtakarítási formát érdemes választani. Bizonyos helyzetekben a népszerű és biztonságos bankbetét is lehet jó döntés, más esetekben azonban érdemes a kockázatosnak tartott részvényeket választani. Mikor, milyen célra és milyen időtávra érdemes az előbbit választani, mikor előnyösebb az utóbbi? Cikkünkből ezekre a kérdésekre is választ kaphat.
Már havi néhány tízezer forintos megtakarítással hosszú távon gondoskodhatunk anyagi biztonságunkról. Aki kitartó, és havi rendszerességgel fialtatja pénzét, az néhány év alatt milliókat halmozhat fel. Évtizedes távlatban már igen komoly tartalékot lehet felépíteni, ami jól jöhet átmeneti jövedelemingadozások, egészségügyi problémák idején.
A hosszú távú anyagi célok eléréséhez más típusú befektetések ajánlottak, mint a közeli – éven belüli – célok anyagi hátterének megteremtéséhez. Megtakarításait akkor tudja optimálisan kezelni, ha egyszerre több pénzügyi terméket használ, összehangolva ezeket céljaival, figyelembe véve az azok eléréséhez szükséges időtávot. Az alábbiakban összegyűjtöttük és értékeltük azokat a fő „termékcsoportokat” melyekkel a leggyakrabban találkozhat, ha be akarja fektetni – akár kis összegű – megtakarításait.

Bankbetét – nem is olyan egyszerű jól választani
A legegyszerűbb és legnépszerűbb rövid távú megtakarítási forma, azonban egyszerűsége ellenére sok részletre kell figyelni, hogy ne csak a legjobbnak látszó, hanem ténylegesen a legjobb ajánlatot válasszuk ki.
Létezik forint és devizaszámla is – ezt általában az előbbi alszámlájaként tartják nyilván. A bankbetétek nem véletlenül igen népszerűek a hazai megtakarítók körében: alacsony kockázatokkal jár "megválni" a pénztől, sok bank van és sok pénzkiadó automata, tehát könnyű később is hozzáférni a megtakarításhoz. A bankszámla szinte úgy működik, mint az asztalfiók, csak biztonságosabb, kényelmesebb – sok bankszámlához ma már olcsó bankkártya-használati lehetőség is tartozik –, sőt, egy minimális, általában 0,1-0,2 százalékos látra szóló kamat is elérhető, ami jóval alacsonyabb a pénzromlás (drágulás) üteménél, de legalább van.

Pénzünket folyószámlán tartani akkor lehet jó befektetési döntése, ha az összegre a következő hetekben, esetleg néhány hónapban szükség lehet. A rövid távú személyes anyagi biztonság kedvéért tanácsos lehet 3-6 havi megélhetési költségünket egy erre a célra elkülönített bankszámlán tartani, lekötve. Bár a lekötéssel lemondunk arról, hogy az összeghez szabadon, bármikor hozzáférjünk, azonban a kényelmetlenségért cserébe a bankok ilyenkor magasabb kamatot ajánlanak. Hogy melyik bankban mekkorát, azt ide kattintva lehet összehasonlítani. A pénz a lekötés futamideje előtt is felvehető, ilyenkor azonban ugrik az extrahozam, a lekötést tehát nem tanácsos feltörni.

Ahogy nem tanácsos megfeledkezni a lekötés futamidejének lejáratáról sem. Ha a bank nem kap újabb megbízást a lekötésre, akkor a folyószámlán jóváírja a lekötött összeget, amivel megint csak a minimális, látra szóló kamatot lehet elérni. Ez különösebb nagyobb lekötés és hosszabb időtáv esetén lehet komoly veszteség.

A kellemetlen helyzetet a legkönnyebb automatikusan megújuló lekötési megbízással lehet elkerülni. Ilyenkor a lekötés az addigi kamattal együtt – vagy anélkül, ezt külön lehet kérni – megújul, azonos időtartamra. Ilyenkor a pénzintézetek a megújulás napján éppen érvényes kamatlábbal kötik le újra a pénzünket, ami lehet magasabb és alacsonyabb is, mint az előző időszaké.

Már olyan betéti számlák is vannak, ahol egy bizonyos összeg fölött – általában többszázezer forintról van szó – lekötés nélkül is magas, több százalékos látra szóló, lekötés nélküli kamat jár, napi jóváírással. Ennyi pénzt azonban csak akkor éri meg betéti számlán tartani, ha rövidtávon szükség lehet rá

A különböző futamidőkre a bank általában eltérő kamatokat fizet. A kamat mértéke gyakran függ a lekötött pénz nagyságától is: minél több pénzt helyezünk el számlánkon, annál magasabb kamatlábat érünk el. A különböző betéttípusok kamatlábának összehasonlításában az EBKM (egységesített betétikamatláb-mutató) hasznos segítség – figyelem: az EBKM nem tartalmazza a pénz elhelyezésének vagy felvételének költségét –, amely éves szinten százalékban határozza meg a betétek tényleges hozamát.

Hogyan lehet pénzt lekötni? Személyesen a bankfiókokban, vagy – amennyiben az adott számla esetén erre van lehetőség – az interneten és telefonon keresztül is. (A betétből származó kamatjövedelmet jelenleg 20 százalékos kamatadó terheli, tehát 5 forintból egyet adó formájában a bank automatikusan levon a hozamból, erre szerencsére nekünk külön nem kell odafigyelni.)

A bankok reklámokban és plakátjaikon sokszor kimagasló kamatokkal kecsegtetnek, azonban ezek a hirdetések csalókák lehetnek. A kimagasló – akciós – kamatok általában csak néhány hónapra szólnak és csak az újonnan érkező megtakarításokat érintik – így csábítják el a pénzintézetek az ügyfeleket más pénzintézetektől. Ezért nem az akciós kamatok alapján érdemes számlavezető bankot választani, hanem szolgáltatásaik minősége és ára alapján. Több bank ingyenes bankkártya használatot, esetleg kiegészítő életbiztosítást, vagy online felületének díjmentes használatát adja bónuszként számlacsomagja mellé. Ezek mindenképpen fontosabbak lehetnek, mint egy kimagasló, de két hónap után lejáró kamatakció.

A bankbetétek legfőbb előnye vitathatatlanul a biztonság. Jelenleg 50 ezer eurónak megfelelő összeget (kb. 14 millió forint) kockázatmentesen tarthatunk a számlákon. Bármi is történjen a bankkal és a pénzünkkel, az Országos Betétbiztosítási Alap megtéríti a kárt eddig az összeghatárig. Legfőbb hátránya azonban, hogy a betéti kamat hozama általában alacsonyabb más befektetési lehetőségeken elért hozamoknál. Fogalmazhatnánk tehát így is: a bankbetét kimagasló biztonságának ára van, ami sok ügyfélnek fel sem tűnik, hiszen nem mi fizetünk a pénzintézetnek, hanem az nekünk. A biztonság ára az elérhetőnél alacsonyabb kamatokban nyilvánul meg, amit sok élethelyzetben nem érdemes felvállalni.

Állampapír – biztonságos, de mik a buktatók?
Amikor állampapírt vásárolunk, tulajdonképpen az államnak adunk kölcsönt. Az állam által kibocsátott értékpapírok a világon mindenhol a biztonságos befektetés jelképei, hiszen a befektetett tőke és a kamat visszafizetéséért az állam garanciát vállal. Az értékesítés az Államadósság Kezelő Központon keresztül bonyolódik. Az ország adósságainak finanszírozásához szerez így pénzt, hosszabb-rövidebb távra – a rövidebb távú papír megvétele kisebb kockázatvállalást jelent a befektetőnek. Állampapírt a nagyobb bankokban és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában lehet venni, aktuális értéküket a bankoknál külön erre a célra megnyitott értékpapírszámlán tartják nyilván. Az ajánlott minimális befektetési időtáv három hónap.
Az állampapírokat több szempont szerint lehet csoportosítani, ezek közül a legfontosabb a futamidő és a kamatozás szerint megkülönböztetés. A futamidő szerinti csoportosítás azért fontos, mert ebből világosan látszik az adott papír tartására ajánlott minimális időtáv. A rövid lejáratú állampapírok futamideje maximum egy év, típusai a kamatozó és diszkontkincstárjegy. Ezek hozama adott esetben az akciós kamatoknál is alacsonyabb lehet (ahogy erre nemrég volt is példa), tehát ez a befektetési forma hasonlít a legjobban a betétekre. A közép- és hosszú lejáratú állampapírokat egy évnél hosszabb futamidőre bocsátják ki (pl. államkötvények).
A papírokat nem csak a lejáratig tartó futamidejük, hanem kamatozásuk módja szerint is lehet csoportosítani:
A hosszabb lejáratú állampapírnak a kamatérzékenysége nagyobb.
Az állami visszafizetési és lejáratkori hozamgarancia miatt tehát alacsony kockázatot jelent az állampapír vásárlás. De vigyázat: lejárat előtti eladás esetén a hozam eltérhet az eredetileg megadott kamattól. Az aktuális piaci helyzet függvényében ugyanis az eladási ár(folyam) a vásárláskorinál alacsonyabb is lehet, ami csökkenti nyereséget.

Egy hosszabb lejáratú állampapírnak a kamatérzékenysége nagyobb. Ez azt jelenti, ha mondjuk egy százalékot nő a piacon a hozamszint, akkor az egy éves állampapír árfolyama egy százalékkal esik, míg egy öt éves futamidejű papír árfolyama 3-4 százalékot is eshet – azaz, veszteség jelentkezik az állampapír tulajdonosánál.

A befektető tehát az alacsonyabb hozam miatt kisebb nyereséggel számolhat az éven belüli állampapírok megvásárlásával, azonban az árfolyam-ingadozásokból fakadó kockázata is kisebb lesz. A hosszabb távú állampapírok hozama magasabb ugyan, de ezek a papírok jelentősebb árfolyamkilengéseket produkálhatnak, azaz kockázatosabbak.