Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: agrárbiztosítás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: agrárbiztosítás. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. december 14., csütörtök

Biztosítási díjtámogatás

Idén decemberben több mint 23 ezer gazdálkodói kérelemhez kapcsolódóan csaknem 14 milliárd forint biztosítási díjtámogatást hagytak jóvá azon gazdálkodók számára, akik kockázatkezelési eszköztárukat mezőgazdasági biztosításokkal egészítik ki - jelentette be az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

    Feldman Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy a minisztérium célja a klímaváltozás okozta károk megelőzését szolgáló technológiai fejlesztések és termelési gyakorlatok szélesebb körű alkalmazásának ösztönzése mellett az is, hogy a növénytermesztők, kertészek az öngondoskodás jegyében minél nagyobb számban egészítsék ki kockázatkezelési eszköztárukat mezőgazdasági biztosításokkal.
    Rámutatott, hogy az Európai Unióban Magyarországon működik a legkiterjedtebb mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer. Ennek egyik pilléreként a gazdák hosszú évek óta igénybe vehetik az időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítási szerződések díjához nyújtott támogatást, amennyiben a Magyar Államkincstárhoz benyújtott egységes támogatási kérelemben azt igénylik. Az intézkedés töretlen sikerét és az AM intézkedéssel kapcsolatos elhivatottságát bizonyítja, hogy amíg 2016-ban még 4 milliárd forint volt az éves felhasználható támogatási keretösszeg, addig a 2023-ban már több mint 23 ezer kérelemre csaknem 14 milliárd forint támogatást hagytak jóvá - írták.     A közlemény szerint az Európai Unió Bizottsága 2022. november 7-én elfogadta Magyarország Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervét, amely alapján az agrártámogatási források 2023. január 1-től felhasználhatóvá váltak. A magyar stratégiai terv továbbra is kiemelt helyen kezeli a kockázatkezelési eszközök támogatását, ennek megfelelően a biztosítási kedv, az öngondoskodás megtartása és növelése érdekében a biztosítási díjhoz kapcsolódó támogatásra a termelők hosszú távon számíthatnak - fogalmazott az államtitkár. (F:MTI)

2023. május 16., kedd

Növénybiztosítás...


Az idei, nem szokványos növénybiztosítási szezon újabb fordulata fog megtörténni a héten: a napokban zár az Agrár Biztosító!
Ez az új kötésekre vonatkozik, az élő biztosítások megújításaira nem, azok – a tervek szerint – május 31-ig még megköthetők.

2023. április 27., csütörtök

Agrárbiztosítások...

Átrendezik az agrárbiztosítások piacát a tavalyi súlyos aszály miatti káreseményeket követő rekordméretű kárkifizetések, a biztosítók szerződések tömegét mondták fel ennek következtében - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az MTI-vel csütörtökön.

    A szövetség adatai szerint a biztosítók tavaly mintegy 52,9 milliárd forintnyi mezőgazdasági kárt fizettek ki, ami 45 százalékkal haladta meg a 36,4 milliárd forintnyi agrárbiztosítási díjbevételüket.
    Póczik András, a FBAMSZ agrárbiztosítási szakértője a közleményben rámutatott: az egyes biztosítók eltérő, gyakran egymással közvetlenül nem összehasonlítható feltételekkel nyújtanak fedezetet különféle káresemények esetén. A feltételek az idén különösen az aszálykárok kapcsán szigorodtak, ami sok esetben bonyolítja a kárelőzmények nyomán felmondott szerződések pótlását.
    A közlemény emlékeztet: a termelők már 12 éve élhetnek a biztosítási díjtámogatással, aminek összegét az Agrárminisztérium (AM) az idén 14,3 milliárd forintra emelte. A támogatás feltétele, hogy az addigra megkötött növénybiztosításaik után a támogatást legkésőbb június 9-ig külön igényeljék a Magyar Államkincstárhoz benyújtott egységes támogatási kérelemben.
    Az igénylés benyújtására még másfél hónap áll rendelkezésre, ezért az új, idei évre vonatkozó biztosítás megkötését semmiképpen nem érdemes az utolsó hetekre hagyni - figyelmeztet a szakértő.
    A támogatott mezőgazdasági biztosításokat négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) biztosítási termékei közül választhatják ki a gazdálkodók.
    A FBAMSZ ismerteti: a mezőgazdasági díjtámogatási konstrukció vonzó a gazdálkodók számára, mivel magas a várható visszatérítési arány, valamint az érintett biztosítások önrésze csupán 20 százalékos. A megítélt juttatás teljes összegére ugyanakkor csak azok jogosultak, akik a megművelt területük referencia-hozamának legalább 50 százalékára kiterjedő, a káresemény idején már díjjal rendezett biztosítással rendelkeznek, ami nélkül csak a megítélt kárenyhítés feléhez juthatnak hozzá.     
    A közleményben idézik az Agrárközgazdasági Intézet adatait, amelyek szerint tavaly a növénybiztosítási ágazat adta az agrárbiztosítási díjbevétel 90,4 százalékát. A többi ágazatra nem terjed ki a díjtámogatás, ezt alátámasztja, hogy az állatbiztosítási ágazat részesedése az összes díjbevételből 3,1 százalék volt, a vagyon- és felelősségbiztosítások részaránya 6,5 százalékra csökkent, az erdőbiztosításoké pedig minimális, fél ezrelék alatti szinten maradt.
    Az FBAMSZ közleménye szerint a mezőgazdasági biztosítások területén még van tere a fejlődésnek, a statisztikák alapján a hazai gazdálkodók csupán 45 százaléka rendelkezik valamilyen agrárbiztosítással, aszálykárra pedig mintegy 40 százalékuknak van piaci biztosítási fedezete.(F:MTI)

2023. január 20., péntek

Mezőgazdasági biztosítás

A klímaváltozás mindennapokban, de a gazdálkodásban különösen érezhető hatásai, vagy a tavalyi történelmi léptékű aszályhelyzet nyomatékosan felhívja a mezőgazdasági termelők figyelmét, hogy feltétlenül érdemes kockázatkezelési eszközöket igénybe venniük - mutatott rá pénteki közleményében Nagy István agrárminiszter.

    A tárcavezető kiemelte, hogy az Európai Unióban Magyarországon működik a legkiterjedtebb mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer. Ennek egyik pilléreként a gazdák hosszú évek óta igénybe vehetik az időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítási szerződések díjához nyújtott támogatást, amennyiben a Magyar Államkincstárhoz benyújtott egységes támogatási kérelemben azt igénylik. A mezőgazdasági termelők öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítését is célzó, a biztosítások díjának egy részét fedező támogatást az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési program keretéből biztosítja.
     A miniszter hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás éves keretösszege - amely 2016-ban még 4 milliárd forint volt - folyamatosan és dinamikusan növekszik, ezáltal már az elmúlt hét év alatt 100 ezer kérelem kapcsán több, mint 37 milliárd forint kifizetésére került sor. "A mostani döntéssel a 2022. év vonatkozásában további több, mint 23 ezer kérelem kapcsán csaknem 14 milliárd forint támogatás került jóváhagyásra, amelynek a gazdák részére történő kifizetését a Magyar Államkincstár hamarosan megkezdi" - zárta közleményét az agrárminiszter.(F:MTI)

2022. február 2., szerda

Krízisbiztosítási rendszer

Február 1-28. között újra megnyílt a csatlakozás lehetősége ahhoz a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez, amely egyedülálló, új és innovatív eleme a hazai mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek - közölte szerdai közleményében az Agrárminisztérium (AM).

    "A gazdálkodóknak javasoljuk, fontolják meg a mezőgazdasági biztonsági háló újabb eleméhez történő csatlakozás lehetőségét" - fogalmazott Feldman Zsolt.
    Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kifejtette: a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer révén az eddigi, kizárólag természeti káresemények okozta károk kompenzálása mellett a termelő önhibáján kívüli, bármely okból - legyen az időjárási jelenség, állatbetegség, piaci körülmények, termelési költség növekedés - bekövetkezett, 30 százalékot meghaladó jövedelemcsökkenése jogosulttá teszi a kompenzációra. A csatlakozás önkéntes és hároméves időszakra jelent kötelező tagságot a mezőgazdasági termelő számára.
    A csatlakozásnak több feltétele van, többek között a csatlakozás évében rendelkezzen legalább három lezárt működési évvel, a mezőgazdasági tevékenység bevételeit és költségeit elkülönítetten tartsa nyilván a nem mezőgazdasági tevékenység bevételeitől és költségeitől, valamint, hogy eleget tegyen a gazdálkodásával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségeknek (korcsoportonkénti állatállomány, hasznosított földterület mérete, növénykultúra, árbevétel, költség, hozam) - részletezte az AM közleménye.
    A jövedelemcsökkenés kiszámításának alapját a tárgyévet megelőző 3 év és a tárgyév jövedelemadatai, készletnyilvántartása jelentik. A csatlakozó gazdálkodó valamennyi mezőgazdasági termékével részt kell vegyen a rendszerben, tehát például nem biztosíthatja csak az állati termékek termeléséből elért jövedelmét, ha állattenyésztési tevékenység mellett növénytermesztéssel is foglalkozik.
    Az államtitkár jelezte: a rendszerhez csatlakozó termelők minden évben krízisbiztosítási hozzájárulást fizetnek, amelynek mértékét növényfajonként, illetve állatfajonkénti bontásban a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékének megállapításáról szóló 542/2020 (XII.2) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza. Néhány példát kiemelve, a fizetendő hozzájárulás mértéke évente egy hektár szántó után 3500 forint/hektár, ültetvény után 9 ezer forint/hektár, fűtetlen fólia után 40 ezer forint/hektár. Az állattartáshoz kapcsolódóan egy tejelőtehén után 2 ezer forint, egy anyakoca után 500 forint, míg egy tenyészkacsa után 15 forint a hozzájárulás mértéke. A fizetendő hozzájárulás kiszámításának alapja a hasznosított területre, valamint átlagos állatállományára vonatkozó adatok.
    Ha a gazdálkodó - korábbi évek alapján számított referenciajövedelemhez képest - adott évi jövedelemcsökkenése meghaladja a 30 százalékot, határidőben megfizette a krízisbiztosítási hozzájárulást és benyújtotta a krízisbiztosítási kompenzációs kérelmét, valamint a csatlakozás évét megelőző három év átlagos mezőgazdasági jövedelme nem volt negatív, akkor válik jogosulttá a jövedelemcsökkenésének legfeljebb 69,9 százalékának kompenzálására. Az Európai Uniós előírások szerint a krízisbiztosítási kompenzáció összegének kevesebbnek kell lennie a mezőgazdasági jövedelem-csökkenés 70 százalékánál, ezért 69,9 százalék a kompenzáció maximális mértéke - fogalmazott Feldman Zsolt.
    A kifizethető krízisbiztosítási kompenzáció forrását 30 százalékban a termelői krízisbiztosítási hozzájárulások összege, 70 százalékban pedig a vidékfejlesztési támogatás biztosítja. A jóváhagyott kompenzáció összegéről az ügyfél a tárgyévet követő év október 31-ig határozatban kap értesítést a krízisbiztosítási szervtől. Részletek a www.allamkincstar.gov.hu - Támogatások/Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer menüpont alatt találhatóak, a jogszabályi hátteret a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályairól szóló 68/2020. (XII.23.) AM rendelet, valamint a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékének megállapításáról szóló 542/2020. (XII.2.) Korm. rendelet tartalmazza - emlékeztetett az Agrárminisztérium. (F:mti)

2021. április 9., péntek

Biztosítási díjtámogatás

A mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott támogatás keretösszege minden eddiginél magasabbra, 11 milliárd forintra emelkedett idén. A gazdálkodók április 7. és május 15. között pályázhatnak a támogatásra, mellyel a biztosítások díjának akár 70 százalékát is visszakaphatják utólagos támogatásként. Ehhez azonban fontos, hogy a Magyar Államkincstárhoz benyújtandó kérelemben ne feledkezzenek meg ennek igényléséről.

2021. március 18., csütörtök

Pályázati dömping...

Ezek a pályázatok jönnek

A jellemzően tavaszi-nyári időszakra tervezett felhívások az alábbi területeket fogják érinteni:

  • Állattartó telepek megújításának támogatása (április – 30 milliárd forint)
  • Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövény-termesztés támogatása (április – 15 milliárd) A pályázat tervezetét lásd itt.
  • Külterületi helyi közutak fejlesztésének támogatása (április – 50 milliárd)
  • Terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása (május – 50 milliárd)
  • Tojótyúktartó telepek támogatása (május – 20 milliárd)
  • Élelmiszeripari üzemek fejlesztése (május – 50 milliárd)
  • Minőségrendszerekhez kapcsolódó előállítói, termelői csoportosulások tájékoztatási és promóciós tevékenységének támogatása (június – 8,71 milliárd)
  • Kertészet – Gombatermesztő üzemek fejlesztésének támogatása (június – 20 milliárd)
  • Kertészeti üzemek megújításának támogatása (június – 50 milliárd)
  • Mezőgazdaság digitális átállásához precíziós fejlesztések támogatása (június – 100 milliárd)
  • Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése (június – 200 milliárd)

 A meghosszabbított felhívások listája pedig a következő:

  • Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés
  • Ökológiai gazdálkodás (áttérés és fenntartás)
  • Tejágazat szerkezet-átalakítását kísérő állatjóléti támogatás (kiskérődző is)
  • Natura 2000 mezőgazdasági és erdőterületekhez nyújtott kompenzációs kifizetések
  • Védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ és in vitro megőrzése, valamint a genetikai beszűkülést megelőző tanácsadás
  • Mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott támogatás

 

2021. február 12., péntek

Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer

Nagyításhoz kattintson a képre

A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer kiépülésével, valamint az Agrárminisztérium (AM) és az agrárbiztosítók több mint kilencéves példaértékű összefogása eredményeképpen évről évre nő a termelői öngondoskodás; az együttműködés további lehetőségeiről tárgyalt Nagy István agrárminiszter az agrárbiztosítási piac szereplőivel - tájékoztatta a tárca pénteken az MTI-t. A közlemény szerint az egyik legfontosabb agrárpolitikai cél, hogy megérje gazdálkodni és vidéken élni, e szándék elérését 2012 óta hatékonyan segíti a folyamatosan fejlődő, Európa élvonalába tartozó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer.

 A miniszteri találkozón egyetértés volt abban, hogy a termelők növekvő biztosítottsága a felelős gazdálkodás kritériuma. Ezt a szemléletet a továbbiakban is erősíteni kell, ebben az Agrárminisztérium fontos szövetségesei a biztosítótársaságok és a non-profit egyesületek. Az agrártárca elkötelezett abban, hogy a termelők kockázatkezelési ismeretei bővüljenek, az ismeretanyag beépüljön a szakemberképzésbe, ehhez felajánlották együttműködésüket az agrárbiztosítási piac szereplői - közölte az AM.
 A közlemény szerint az Európai Unióban Magyarországon működik a legkiterjedtebb mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer: 2012-től megújult az agrárkár-enyhítés és növénybiztosítási díjtámogatás, 2018 óta üzemel az országos lefedettséget biztosító jégkármérséklés, valamint azóta elérhető a mezőgazdasági krízisbiztosítás is.
 Ezek az eszközök egymással összhangban és egymást erősítve működnek a leghatékonyabban. Az állami mezőgazdasági krízisbiztosítás nem helyettesíti, hanem kiegészíti a piaci biztosítók által kidolgozott, a minisztériummal közösen kifejlesztett díjtámogatott növénybiztosításokat. A mezőgazdasági krízisbiztosítás a termelők bármilyen okból bekövetkezett, 30 százalékot meghaladó jövedelem-kieséseit kompenzálja, amelyhez februárban lehet először csatlakozni, önkéntesen. Az Európai Unióban egyedülálló rendszer elsődlegesen megcélzott ágazata az állattenyésztés.
 Nagy István agrárminiszter a találkozón megerősítette, hogy a 2021-2027-re vonatkozó, megemelt vidékfejlesztési költségvetésnek köszönhetően a rekordösszegű fejlesztések mellett az agrártárca a tervek szerint megemelt forrásokat fog nyújtani a növénybiztosítások díjtámogatásához, ezáltal is ösztönözve a termelői öngondoskodást.
    A miniszteri találkozón biztosítói oldalról a díjtámogatott növénybiztosításokat forgalmazó Allianz Biztosító, Generali Biztosító, Groupama Biztosító, Österreichische Hagelversicherung VVaG Magyarországi Fióktelepe, valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) és a Magyarországi Nonprofit Biztosító Egyesületek Szövetsége (Manbesz) képviselői vettek részt. (F:mti)

2021. január 13., szerda

Új kockázatkezelési rendszer

Az Országgyűlés által 2020-ban elfogadott törvényi alapokra építve az időjárási káresemények mellett a gazdasági és piaci jellegű kockázatoknak is kitett mezőgazdasági termelők számára - mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer néven - egy új kockázatkezelési eszközt vezet be a Magyar Államkincstár közreműködésével az Agrárminisztérium. A rendszerhez való csatlakozás és a kompenzációs jogosultság részletes feltételei a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működéséről szóló 68/2020. (XII.23.) AM rendeletből ismerhetőek meg. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000068.am

2020. május 6., szerda

Növénybiztosítás

A 2020-as évben is köthetők a díjtámogatott biztosítások, melynek idén akár 70 %-os is lehet a támogatás mértéke az ”A” típusú biztosítások esetében. Az ”A” típusú biztosítási módozat egy csomag biztosítást jelent, amely kilenc kockázatot foglal magában, ezek a következők.
https://agroforum.hu/agrarhirek/novenytermesztes/a-novenybiztositasok-reszletei/

2020. április 17., péntek

Díjtámogatott biztosítás

Május 15-ig pályázhatnak a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra a gazdálkodók, ezt követően június 9-ig a benyújtott kérelmek támogatási összege munkanaponként 1 százalékkal csökken.  Az eddigi 30 százalék helyett idén már a 20 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó éghajlati jelenségek esetén is segít a díjtámogatott biztosítás. 

2019. október 2., szerda

Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer

A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer I. pillérét az agrárkár-enyhítési rendszer alkotja, amely a kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott károk kompenzálását szolgálja a rendszer tagjai számára. A biztosítási díjtámogatás, a II. pillér keretében, a termelők által önkéntesen választható biztosítási konstrukciók díja vált támogathatóvá. A II. pillér bevezetésével új biztosítási konstrukciók jelentek meg. Ezzel először vált biztosíthatóvá több, Magyarországon gyakran és jelentős mértékben pusztító kockázat, mint az aszály, a felhőszakadás, a tavaszi fagy és az árvíz. A kockázatkezelési rendszer III. pillérét pedig a 2018 májusától bevezetett országos jégkármérséklő rendszer alkotja. A kockázatkezelési rendszer további fejlesztése keretében kidolgozás alatt áll a IV. pillér, melyben tervezett intézkedésként bevezetésre kerülhet a jövedelemstabilizáló rendszer. A kiadvány az MKR legfontosabb tudnivalóit tartalmazza.
A kiadvány az alábbi linken érhető el.
(AM Sajtóiroda)

2019. április 2., kedd

Biztosítási támogatás

Az idei évben is 5 milliárd forint éves agrárbiztosítási díjtámogatás vehető igénybe a Vidékfejlesztési Program keretében. A Vidékfejlesztési Program keretében elérhető pályázat a legfontosabb természeti és időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjához nyújt támogatást a növénytermesztéssel foglalkozó termelők részére. Az „A” típusú csomag kibővült a csonthéjas és héjas gyümölcskultúrákkal, a „B” és a „C” jelű konstrukciók pedig elválasztásra kerültek, előbbiben az ültetvény- és zöldségkultúrák, utóbbiban a szántóföldi növénykultúrát kaptak helyet. A „B” jelű csomag esetében - a korábbiaktól eltérően - 5 kockázat helyett mind a 9 kockázat bármelyikére köthető biztosítás. A pályázati felhívás részleteiről az érintettek a www.szechenyi2020.hu oldalon részletesen tájékozódhatnak. (AM)

2010. február 17., szerda

PTI tájékoztató, '9.08.25


Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu 

Heti Online Hírlevél  

Tartalom Adóamnesztia - módosítva 2009. december 31-ig Biztosítási kárrendezés csak számla alapján Vagyonadó az Alkotmánybíróság előtt A kaució áfa kötelezettsége  

Meddig lehet önellenőrzést végezni? Adóamnesztia - módosítva 2009. december 31-ig Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 276-277.§-ai amnesztia rendelkezéseket tartalmaztak az offshore cégekből származó jövedelmekre 2009. június 30-i jogvesztő határidőkkel. E szabályok lényege az volt, hogy a társaságok és magánszemélyek kedvezményes adózási lehetőséget kaptak az off-shore cégből származó jövedelmekre, amennyiben a bevétel, illetve jövedelem 50%-át állampapírba fektetik. A 2009. június 30-i határidőt a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 175.§, 231.§ és 233.§-ai meghosszabbították 2009. december 31-ig, és a módosítások 2009. január 1-re visszamenőleg alkalmazhatók. A rendelkezések részletes feltételei a hivatkozott jogszabályokban olvashatók.

Biztosítási kárrendezés csak számla alapján A 2009. évi LXXVII. törvény összesen 33 törvényt módosított. Köztük van a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit) is, amely a hírek szerint a feketegazdaság visszaszorítása érdekében történt. A biztosítási szolgáltatás, azaz a kár rendezése esetén a biztosító csak akkor fizetheti ki a károsultnak az áfa összegét is, ha a biztosított arról számlát hoz. A számlában pedig feltüntetik az áfa összegét vagy annak összege abból kiszámítható. A szabály egészen pontosan így szól: 96.§ (6) A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható. Ezt a rendelkezést – főszabály szerint - a törvény hatálybalépését azaz 2009. július 9-ét követően kötött szerződések alapján történő kárfizetésekre kell alkalmazni. A törvény hatálybalépésekor fennálló határozatlan tartalmú szerződések esetén, a hatálybalépést követő harmadik hónap utolsó napját követően kezdődő biztosítási időszak első napja után bekövetkező káreseményekkel kapcsolatos kárkifizetésekre kell alkalmazni. A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdete előtt legalább hatvan nappal a szerződő felet írásban értesíteni az áfás számla alapján történő fizetés feltételéről. A Magyar Biztosítók Szövetsége a gyorsított kárrendezés végének tartja az új szabályt. A gyorsaság lényege az ügyfél és a biztosító megállapodása egy mindkettejük által elfogadható összegben. A számla ez esetben szóba sem került.  

Vagyonadó az Alkotmánybíróság előtt A www.obh.hu alatt közzétett tájékoztatás szerint a vagyonadó törvény alkotmányosságának vizsgálatát kezdeményezi az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Szabó Máté szerint az egyes nagy értékű vagyontárgyak adójáról szóló törvény több eleme felveti az alkotmányellenesség gyanúját. Kérdésesnek látja az adóalap számításának és bevallásának előírását, a nagycsaládosokra vonatkozó rendelkezést, az adófelfüggesztés szabályozásának egyes elemeit és a bevezetés időzítését is. Remélhetőleg az Alkotmánybíróság még ebben az évben döntést fog hozni, mert ha nem, akkor elkezdődik egy versenyfutás az idővel. A legfőbb dilemma, hogy van-e teendőnk - kell-e bevallást adnunk, kell-e adót fizetnünk - az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény alapján – annak fényében, hogy a releváns nyilatkozatok szerint a 2010-es (tavaszi, nyári?) parlamenti választások után összeülő Országgyűlés ezt az adót el fogja törölni. A versenyfutás elindult, és a vagyonadó törvény – ha csak az AB közbe nem lép - lépéselőnyben van az ellenzőivel szemben: 2010. január 1-én hatályba lép, a választások utáni Országgyűlés pedig legkorábban majd csak 2010. júniusban ül össze – és nem is biztos, hogy éppen ezzel a napirenddel. Márpedig a köztes időben, azaz 2010. május 20-ig be kell nyújtani a vagyonadó bevallást, sőt a fizetendő adó első tételét is be kell fizetni. A születőben levő problémahalmaz szerint tehát amit bevallunk és befizetünk 2010. május 20-ig, azt két hónap múlva eltörlik. Ha eltörlik. Hát lehet, hogy itt már valóban csak az Alkotmánybíróság tud segíteni.  

A kaució áfa kötelezettsége Kauciónak minősül, ha a fizetésre kötelezett meghatározott pénzösszeget – esetleg ingó dolgot ad át a jogosultnak valamely követelése teljesítésének biztosítására. A leggyakrabban lakás, üzlet egyéb ingatlan bérleteknél fordul el, amikor a szerződéskötéskor átadott kaució a folyamatos bérleti díj fizetést biztosítja. De előfordulhat lízingnél, illetve más szerződéseknél is. A kauciót a Polgári Törvénykönvv óvadékként ismeri, - fő szabálya, hogy valamely követelés biztosítására pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön az erre irányuló szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. (Ptk. 270.§). A kérdés az, hogy a kaució (óvadék) áfa köteles-e? Az Áfa törvény szerint: 59. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. (2) A jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. Ezek alapján azt lehet mondani, hogy a kaució az átadáskor nem áfa köteles – mert biztosítékként és nem az ellenértékbe beszámítás céljából adják. Ha a kaució beszámításra kerül – akkor már a biztosított követelés jogi sorsát osztja, tehát ellenértéknek minősül, és áfa köteles is lesz. Ha ellenben a szerződés megszűnésekor visszaadják, akkor eredeti rendeltetését megtartotta, és nem keletkeztet áfa kötelezettséget.  

Meddig lehet önellenőrzést végezni? Az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik. Ha az adóhatóság az adózó előzetes értesítését mellőzi, az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Az ellenőrzés megindításának többek között az önellenőrzési tilalom miatt van jelentősége. Az Art. 49. § (2) bekezdése alapján ugyanis az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. Az adóhatósági ellenőrzés megkezdésétől tehát a vizsgált időszakra vonatkozóan önellenőrzés nem végezhető. Az ellenőrzés megkezdését ugyan a megbízólevél bemutatása jelenti, azonban az Art. 93. § (1) bekezdés első mondata alapján az önellenőrzési tilalom szempontjából az ellenőrzés - általánosságban - az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik függetlenül attól, hogy az adóhatóság hivatali helyiségében, vagy a helyszínen fog megtörténni a vizsgálat. Az adóhatóságnak az ellenőrzéssel kapcsolatos telefoni értesítése nem eredményez önellenőrzési tilalmat tekintve, hogy nem valósul meg az ellenőrzésről szóló értesítés kézbesítése. Abban az esetben, ha az adóhatóság mellőzi az adózó előzetes értesítését, akkor az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával kezdődik, tehát ezen időpontig az önellenőrzés is végrehajtható [Art. 93. § (1) bekezdés második mondata]. Az említett ellenőrzési kezdő időpont nem keverendő össze az ellenőrzési határidő számítása szerinti kezdő időponttal, mely az Art. 92. § (4) bekezdése alapján a megbízólevél átadásának időpontja. A két időpont ugyanis eltérhet egymástól (ez utóbbi későbbi lehet). Az egyszerűsített ellenőrzés jellegéből következően az önellenőrzési tilalommal kapcsolatosan is különleges szabályok érvényesülnek. Az Art. 93. § (1) bekezdés szerint az egyszerűsített ellenőrzés megkezdésével egyidejűleg az adóhatóság a megbízólevél megküldésével értesíti az adózót. Tehát az ellenőrzés korábban kezdődik meg, mint ahogy erről az adózó tudomást szerezhetett volna. E körülményre tekintettel az egyszerűsített ellenőrzés esetén az önellenőrzési tilalom azon időpontban áll be, amikor az arról szóló megbízólevelet az adózó részére kézbesítették. Az adóhatósági ellenőrzés megkezdésének időpontjában folyamatban lévő önellenőrzést az adózó jogosult az önellenőrzés szabályai szerint befejezni. Az Art. 49. § (4) bekezdésére tekintettel folyamatban lévő önellenőrzésnek az tekinthető, ha az adózó a feltárt adót, támogatást már nyilvántartásba vette, de az önellenőrzési bevallás benyújtására nyitva álló idő még nem járt le. Az adóhatóság határozati megállapításait az adózó önellenőrzéssel értelemszerűen nem “bírálhatja felül”, erre számos jogorvoslati fórum áll rendelkezésre. Előfordulhat azonban, hogy az adóhatósági ellenőrzés befejezését követően olyan tételekben állapít meg az adózó eltérést, amelyek hatást gyakorolnak az ellenőrzés alá vont költségvetési kapcsolatokra. Ebben az esetben sincs ugyan mód az adóhatósági határozatban foglaltak önellenőrzésére, de kezdeményezhető az ismételt ellenőrzés lefolytatása [Art. 115.§ (1) bekezdés. 

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.