
Fékezőben a termőföldpiac: 2025-ben 14 százalékkal kevesebb tranzakció zajlott, és 16,5 százalékkal kisebb terület cserélt gazdát, mint 2024-ben. Az évtizedes áremelkedés üteme alig 1 százalék fölé lassult.

Fékezőben a termőföldpiac: 2025-ben 14 százalékkal kevesebb tranzakció zajlott, és 16,5 százalékkal kisebb terület cserélt gazdát, mint 2024-ben. Az évtizedes áremelkedés üteme alig 1 százalék fölé lassult.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatja a gazdálkodókat, hogy a növényvédelmi tevékenységeket érintő nyilvántartási kötelezettségek továbbra is érvényben vannak ⃰. Ennek megfelelően valamennyi 2025. naptári évben elvégzett növényvédelmi kezelést legkésőbb 2026. január 31-ig rögzíteni kell az elektronikus Gazdálkodási Naplóban (eGN). A számos gazdát érintő nitrát adatszolgáltatás határideje változatlanul március 31. marad.
Sikeresen elstartolt „A gazdák jövője, a jövő gazdái” című rendezvénysorozat, melyet a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) és a Pannon Vidék Szövetség közös szervezésben valósít meg 2025 októbere és 2027 februárja között. A programsorozat célja, hogy bemutassa a gazdálkodóknak a technikai, technológiai újdonságokat, trendeket, az üzleti és szabályozási változásokat; valamennyi programot a fenntarthatóság gondolata köti össze.(F..AgrárUnió)

Farsang a Mezőgazdasági Múzeumban – Kicsi gazdák, nagy kalandok!
Időpont: 2025. március 1., 10:00 – 17:00
Helyszín: Mezőgazdasági Múzeum, Vajdahunyadvár, Budapest
Egyedülálló farsangi kaland a fenntarthatóság jegyében!
Manapság, amikor a nagyvárosokban élő gyerekek egyre inkább eltávolodnak a természetes környezettől, kiemelten fontos, hogy már fiatal korban átadjuk nekik azt a szemléletet, hogy hogyan készül az egészséges élelmiszer, és miért alapvető a természet szeretete. A városi élet gyors tempója és az információs túlterheltség miatt sokszor elfeledkezünk a természetes alapanyagok fontosságáról és arról, hogy a fenntartható, egészséges táplálkozás nem csupán a testünknek, hanem a bolygónknak is jót tesz. A gyerekek környezeti nevelése segíthet abban, hogy a következő generációk felelősebb döntéseket hozzanak, és tudatosan válasszanak egészséges és fenntartható ételeket.
A „Kicsi gazdák, nagy kalandok” című programon a gyermekek megtapasztalhatják, honnan érkeznek mindennapi élelmiszereink, miként készül a kenyér, milyen titkokat rejt a méhészkedés, és miért olyan fontos a természet tisztelete. Ezen a különleges napon nemcsak a farsangi programok várják az érdeklődőket, hanem a múzeum állandó és időszaki kiállításai is megtekinthetők, amelyek további izgalmas felfedeznivalót kínálnak.
Képzeljük el, milyen lenne, ha gyermekeink egy napra tehenészek, lovászok, gabonatermesztők vagy szatócsboltosok lehetnének! A Mezőgazdasági Múzeum egy felejthetetlen farsangi rendezvénnyel vár minden családot, ahol a játékos tanulás és a fenntarthatóság, a múlt és a jelen kéz a kézben jár.
Izgalmas programok kicsiknek és nagyoknak
Gyerekeknek:
Interaktív állomások – Legyél te is tiszteletbeli tehenész, lovász,
gabonatermesztő, szatócs – vedd át a színpadon ünnepélyes keretek közt a
Tiszteletbeli Kicsi Gazda kitűzőt.
Kézműves foglalkozások – Készíts te is vidám, színes alkotásokat a természet motívumaival.
Színpadi előadások – Hallgasd, nézd Varró Dániel verses, zenés műsorát
és cirkuszi előadást, méhekről, gyümölcsökről szóló játékos előadásokat
Farsangi jelmezverseny – Öltözz ötletes tehenész, lovász,
gabonatermesztő, szatócsboltos, vagy éppen virág, zöldség, gyümölcs vagy
méhecske jelmezbe
Múzeumi felfedező túra – Nézd meg az állandó és időszaki kiállításokat a múzeumban
Szülőknek és nagyszülőknek:
Fenntarthatósági előadások – Hallgasd meg előadásainkat,
beszélgetéseinket a méhészkedésről, mézfajtákról, ősi gabonákról,
kézműves kenyérsütésről, lekvárkészítésről és a szedd magad mozgalomról!
Kézműves élelmiszerek kóstolója és vására – Kóstolj bele a hazai termelők finomságaiba, és vásárolj minőségi, kézműves élelmiszereket!
Ez a program kiváló lehetőség arra is, hogy nemcsak szülők és gyerekek, hanem nagyszülők és unokák is együtt töltsenek egy tartalmas és szórakoztató napot! A generációk közös élményszerzése erősíti a családi kötelékeket, miközben a gyerekek játékos formában tanulnak a mezőgazdaság és a természet szeretetéről.
Miért érdemes ellátogatni?
Játszva tanulhatnak a gyerekek a természet és a fenntarthatóság fontosságáról
Kézműves és gasztronómiai élmények várnak mindenkit
Egyedülálló lehetőség, hogy a városban élő családok is közelebb kerüljenek a mezőgazdaság világához
Szülők és gyerekeik, nagyszülők és unokáik számára fantasztikus közös élmény
A fenntartható jövő itt kezdődik – játékkal, tanulással és sok-sok mosollyal!
További információ:
www.mezogazdasagimuzeum.hu
Országszerte több mint 22 ezer egyéni gazdaság mezőgazdasági összeírását kezdte meg szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A gazdálkodók május 23-ig online, azt követően pedig - június 15-ig - összeírók segítségével személyesen vagy telefonon keresztül válaszolhatnak a kérdésekre - közölte a KSH szerdán az MTI-vel.
Közölték:
az adatgyűjtés célja, hogy naprakész információval szolgáljon a hazai
és az uniós döntéshozók, illetve a gazdálkodók számára. A felmérés
adatainak segítségével hazánk teljesíti adatszolgáltatási
kötelezettségét az Európai Unió felé. Az adatszolgáltatást
kormányrendelet írja elő, a válaszadás kötelező. Az adatfelvételi
időszak előtt a KSH valamennyi érintett számára eljuttatta e-mailben
vagy postai úton a kérdőívkitöltéshez szükséges tudnivalókat és a
belépési kódot.
Tóth Péter, a KSH Mezőgazdasági statisztikai
osztályának vezetője a közleményben elmondta: a felmérés a
földhasználattal és az állatállománnyal kapcsolatos kérdésekkel
foglalkozik. Az összeírás eredményei a termelők érdekeit szolgáló
szakpolitikai döntések és a támogatási rendszerek megalapozását segítik.
A nem kiemelt egyéni gazdaságok kétféleképpen tehetnek eleget
adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Május 15. és 23. között online, a
maja.ksh.hu oldalon önállóan tölthetik ki a kérdőívet, majd ezt
követően, május 24. és június 15. között összeírók segítségével,
személyesen vagy telefonon keresztül lehet a válaszokat megadni.
A
fényképes igazolvánnyal rendelkező összeírók csak azokat a
gazdálkodókat keresik fel, akik nem éltek az önkitöltés lehetőségével. A
kérdezőbiztosok az adatokat elektronikusan rögzítik. Fontos, hogy a
kiemelt jelentőségű egyéni gazdaságok számára az adatfelvétel teljes
egészében online önkitöltés keretében valósul meg - írták.
Az
összeírás során nyert információkat a KSH kizárólag statisztikai célra
használja fel, azokat más szerveknek, személyeknek nem adja ki, és a
törvényi előírásoknak megfelelően garantálja az adatkezelés biztonságát.(F:MTI)
Részletek és regisztráció: https://www.portfolio.hu/rendezvenyek/agrar oldalon.
Megjelent a Mezőgazdasági Kisokos 2024 kiadvány
Az Agro Napló évek óta nagy sikerrel jelenteti meg a Mezőgazdasági Kisokos című praktikus katalógusát, ami népszerű segédeszközzé vált a gazdálkodók körében.
Az idei évtől változtak a támogatási feltételek, hazai jogszabályok, továbbá a kérelem elektronikus benyújtó felülete, ezért fontos segítséget adni minden kérelmet benyújtó gazdának. Az EK2023 felületi oktató videók elérhetők a linkre kattintva.
A Nébih arra hívja fel a gazdálkodók figyelmét, hogy az április 20-án megkezdődött kérelmezési időszakban az Egységes Kérelem felületén az állategyedek adatai az ENAR-ba bejelentettek szerint szerepelnek. Fontos tehát, hogy a hibás adatok javítása az ENAR rendszerben még az Egységes Kérelem benyújtását megelőzően történjen meg. Ennek részleteiről, valamint a helyesbítés lehetséges eseteiről és menetéről, továbbá a szükséges bizonylatokról is hasznos információkkal szolgál a hivatal.
A részletes program itt érhető el:
https://www.wfo-oma.org/about-ga2022/ga-program/
Akár néhány éven belül háttérbe szoríthatja a szóját a borsó a növényi fehérjék piacán - közölte az MTI-vel a Roland Berger.
A
tanácsadó cég a növényi fehérjék iránti kereslet bővülésére számít a
fenntarthatóság, az állatvédelem és az egészség felértékelődése miatt. A
növényi fehérjék előállítása ugyanakkor egyelőre nem tart ezzel lépést,
sőt a génmódosítás és a termesztéshez szükséges erdőirtás miatt a szója
is vesztett a népszerűségéből - tették hozzá.
A közlemény
szerint a fogyaszthatóság, a költséghatékonyság, az elérhetőség, a
minőség, valamint a fenntarthatóság döntheti majd el, melyik növényi
fehérje léphet be nagyobb mértékben a húst és a tejtermékeket kiváltó
növények piacára. Bár kissé drágább a szójánál, a borsó mégis
megelőzheti, mert gluténmentes, és fenntartható módon termeszthető -
írták.
A Roland Berger ma még hiányolja az összhangot a
fogyasztói igények és a gazdák kínálata között, de arra számítanak, hogy
az évtized közepére stabilizálódhat a helyzet. A termelőknek érdemes
készülniük az átalakuló keresletre, hiszen jobb pozíciót foglalhat el a
növényi fehérjék piacán, aki a többieket megelőzve változtat a kínálatán
- hangsúlyozták.(F:MTI)
Az Országgyűlés által a héten elfogadott, az agrárgazdaságok átadásáról szóló jogszabály gördülékeny ügyintézést, általános jogutódlást és a gazdaságok működőképességének fenntartását biztosítja - közölte Az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleményében Nagy István miniszter.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az új jogszabály célja a
generációs megújulás támogatása és a generációk együttműködésének
ösztönzése. Az egyéni gazdálkodók majdnem kétharmada 55 év feletti, és
ennek a csoportnak is több mint fele 65 éves vagy idősebb. A gazdasági
szervezetek irányítóinak pedig a fele idősebb 55 évesnél, ezért kiemelt
jelentőségű a kormány számára az, hogy lehetővé tegye a gazdaságok
zökkenőmentes átadását.
Nagy István emlékeztetett: a
gazdaságátadási szerződés keretében az átadó vagy átadók és egy átvevő
köthet adásvételi szerződést, ajándékozási szerződést, tartási
szerződést vagy járadéki szerződést a körülményeiknek megfelelően. Annak
érdekében, hogy a családon belüli vagyoni viszonyokat a családtagok
rendezhessék, lehetőséget ad a törvény arra, hogy a négy szerződéstípust
a felek kiegészítsék a mező-, erdőgazdasági célú földek használatával.
Azaz a gazdaságátadó a mező és erdőgazdasági hasznosítású földek
tulajdonjogát megtarthatja, a használatukat azonban a jogszabályok
alapján a lehető leghosszabb időtartamra átengedi a gazdaságátvevőnek.
Az átvevő így az átadónak, illetve annak halála esetén a földeket
megszerző örökösöknek biztosít folyamatos jövedelmet. Ha azonban a
földek átruházása mellett döntenek a felek, akkor a gazdaságátadási
szerződéssel átruházott földek esetében nem gyakorolható az elővásárlási
jog.
A miniszter kiemelte, hogy egy gazdaság értékét nemcsak az
egyes vagyonelemek adják, hanem a gazdálkodó tudása, kapcsolatrendszere
is. Ezért annak érdekében, hogy a generációs megújulás sikeresen
valósuljon meg, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő vagy ahhoz közeledő
átadó és a nála legalább 10 évvel fiatalabb, maximum 50 éves átvevő
együttműködésben állapodhatnak meg legfeljebb öt évre.
Hangsúlyozta,
a szerződéssel együtt a gazdaságátadónak vállalnia kell, hogy a
gazdaságban végzett tevékenységéhez képest új tevékenységet nem folytat,
a gazdaság átruházása után pedig a gazdasághoz kapcsolódó
tevékenységeit megszünteti. A gazdaságátadás célja ugyanis, hogy az
átadó befejezze tevékenységét, és ne kezdjen új mező- és erdőgazdasági
tevékenységbe. A törvénnyel bevezetett gazdaságátadási szerződés csak
egy lehetőség azoknak, akik úgy döntenek, hogy végleg fel kívánnak
hagyni a gazdálkodással. Aki nem vállalja a törvényben meghatározott
feltételeket, az a jelenleg hatályos szabályok szerint eladhatja,
átadhatja a gazdasága egy részét, vagy folytathatja a tevékenységét
tovább.
A miniszter kifejtette, az átvevő jogutódlással a
szerződéssel minden, a gazdasághoz kapcsolódó polgári jogi kötelemben az
átadó helyébe lép a szerződésben maradó harmadik fél hozzájárulása
nélkül. Ennek következtében a szerződésben maradó fél és a szerződésbe
belépő gazdaságátvevő között a jogviszony az eredetileg megállapodó
felek közötti jogviszony folytatásának tekinthető, az átvevőt ugyanazok a
jogok és kötelezettségek illetik meg, mint az átadót. Így a szerződés
időtartama nem kezdődik újra, az elévülés nem szakad meg, egyéb
határidők sem indulnak újra. Ezek a szabályok vonatkoznak a haszonbérelt
földekre is, azaz az átvevő átveszi a gazdaságátadó által használt
földeket, és az eredeti szerződésnek megfelelően használhatja azokat.
A
törvény 2023. január 1. napján lép hatályba. Addig megszületnek a
szükséges jogszabályok és a gyakorlati alkalmazáshoz elengedhetetlen
egyéb a feltételek - mint például a hatóságok elektronikus rendszerei
közötti kapcsolat kiépítése és eljárási szabályaik összehangolása.
A
tárcavezető meggyőződése, hogy az új szabályozás rugalmasabbá,
egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a gazdaságok átadását és kellő
ösztönzést is jelent mind az idősebb, mind a fiatalabb generáció
tagjainak, ennek köszönhetően hatékonyan járul hozzá a mezőgazdaság
generációs megújulásához. (F:mti)
Tavaly tovább, 6,6 százalékra gyorsult a drágulás a magyar termőföldpiacon, és bár az áremelkedés üteme meghaladta a 2019-est, de továbbra is alatta maradt a korábbi évekre jellemzőnek - közölte a Takarék Csoport pénteken az MTI-vel.
Tavaly átlagosan
6,6 százalékkal nőttek a termőföldárak az előző évi 5,7 százalékos
áremelkedés után, a 2008-as bázisévhez viszonyítva 2020-ra majdnem
megkétszereződtek a reálárak - írták. A szántók ára, hektáronként
átlagosan 1,7 millió forintot kértek az eladók a 2019-es 1,59 millióval
szemben, az emelkedés nominálisan országosan 6,8 százalékos volt. Minden
régióban nőttek az árak, a drágulás mértéke 3 és 12,5 százalék között
mozgott.
A legtöbbet a Dél-Alföldön kellett fizetni a szántók
hektárjáért (1,87 millió forintot), de nem sokkal maradt le az
Észak-Alföld sem (1,81 millió forint), míg a legolcsóbbnak
Észak-Magyarország számított, ahol valamivel több mint egymillió
forintért lehetett egy hektár szántóhoz jutni.
Megyei szinten a
legdrágább terület 2020-ban ismét Hajdú-Bihar megye lett, ahol 2,25
millió forintba került egy hektárnyi szántóterület. Hasonlóan magas, 2
millió forint feletti fajlagos árakon cseréltek gazdát a szántók Békés
és Tolna megyében, ahol 2,14 millió, illetve 2,09 millió forint körül
alakultak az árak hektáronként. A legnagyobb mértékben ugyanakkor
Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében nőttek az árak 2019 és 2020
között.
A járások között a legdrágább a hajdúszoboszlói, ahol a
hektáronkénti szántóárak átlépték a 3 millió forintot, ezt követi a
hajdúböszörményi, átlagosan 2,89 millió forinttal. Legolcsóbban a
Pétervásárai, az Aszódi, az Edelényi és az Ózdi járás, átlagosan
hektáronként 600-750 ezer forinttal.
A szántóterületek árai
emelkedtek a legnagyobb mértékben (6,8 százalékkal) 2019-ről 2020-ra,
amelyet az erdők és fásított területek követtek 6,4 százalékos
növekedéssel. A gyümölcsösök, gyepek, rétek és legelők 5,1 és 4,5
százalékkal drágultak. Eközben a szőlők hektáronkénti árának csökkenése
tovább fokozódott, így 2,9 százalékkal olcsóbban lehetett azokat
megvásárolni, mint 2019-ben.
Tavaly a legdrágább művelési ágak
közé 1,85 millió forintos hektáronkénti árral a gyümölcsösök tartoztak,
de nem sokkal maradtak le a szőlők (1,71 millió forint) és a szántók
(1,7 millió forint) sem. A gyepek, rétek és legelők, illetve az erdők és
fásított területek hektáronkénti árai 1 millió forint körül alakultak -
tájékoztatott a Takarék Csoport.
A Takarék Termőföldindex értéke
a 2019-ben mért 232,2-es szintről 247,5-re emelkedett, a fogyasztói
árindexszel korrigált érték pedig 174,6-ről 180,2-re nőtt 2020-ban.(F:mti)
A magyar agrárium csak abban az esetben tud nemzetközi viszonylatban is versenyképes maradni, ha az innovatív technológiákat mielőbb átveszi, és azokat a hazai gazdák is elkezdik széles körben alkalmazni - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az NAK TechLab Demo Day konferencián szerdán Budapesten.
A minisztérium
csütörtöki közleménye szerint a tárcavezető arra hívta fel a figyelmet,
hogy a mezőgazdaság digitalizációja nem csupán kényelmi vagy hatékonyabb
munkaszervezési célokat szolgál, hanem globális szinten egy új
versenyhelyzetet is teremt.
Nagy István kijelentette: "céljaink
eléréséhez azonban nem elegendő a jelenleg működő digitális vívmányok
átvétele. Szükséges az is, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő
technológiai eszközök és a használatukhoz elengedhetetlen kompetenciák".
Ezért fontos és előremutató a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara TechLab
programja, amely 2019-es alapítása óta több mint 50 agrártechnológiai
startup fejlesztésében segédkezett, melyekből számos kézzelfogható, a
szektor számára új szolgáltatás, megoldás jött létre - tette hozzá a
tárcavezető a közlemény szerint.
A miniszter emlékeztetett arra,
hogy a kormány jelentős forrásokkal támogatja a mezőgazdaság
modernizációját. Emellett 2019 augusztusában fogadták el Magyarország
Digitális Agrár Stratégiáját, amely az ágazat felkészítésének első
mérföldkövének tekinthető. Jelenleg az élelmiszeriparra vonatkozó
hasonló célú stratégia készül.
Kifejtette: az idén július 26-tól
lehetett benyújtani a támogatási kérelmeket a mezőgazdaság digitális
átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatására. A kormány
által több mint háromszorosára emelt vidékfejlesztési forráskeretnek
köszönhetően 100 milliárd forint áll a gazdák rendelkezésre.
A
kiírás hatalmas érdeklődés mellett zárult november 19-én, több mint 2900
pályázat érkezett be, 212 milliárd forint értékben. Nagy István kitért
arra is, hogy a precíziós eszközök, a drónok, a szenzorok és felhő
szolgáltatások is csak akkor fognak jól működni, ha a mögöttük lévő
gazdák értik a használatukat, és az eszközök így segítik a döntések
meghozatalát, végrehajtását. Ezért minden olyan kezdeményezés, amely a
legújabb technológiáknak a termelésbe való átültetését, a felhasználói
oldal számára emészthetőbb, könnyebben integrálhatóbb megoldások
kifejlesztését célozza, kiemelt jelentőséggel rendelkezik - hangsúlyozta
a tárcavezető. (F:mti)
A gazdák csak 12 százalékának van elvi kifogása a biogazdálkodás, mint művelési forma ellen, ugyanakkor sokaknál további feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy elkötelezzék magukat ebben az irányban - közölte a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., gazdák és agrárszakértők körében végzett friss felmérése alapján.
A
biogazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezet kedden az MTI-hez
eljuttatott közleménye szerint az elemzést az tette időszerűvé, hogy a
kormány új pályázatot hirdetett meg az Európai Unió terveivel
összhangban, amely szerint 2030-ig 25 százalékra kell emelni az
ökológiailag művelt területek arányát. Ez nagy kihívás, de egyben
lehetőség is az agrárium számára, mert jelenleg 6,5-7,0 százalékos ez az
arány.
A közlemény idézi Roszík Pétert, a Biokontroll Hungária
Nonprofit Kft. ügyvezetőjét, aki szerint a 25 százalékos cél nem
elérhetetlen, mivel az ökológiai gazdálkodást az Európai Unió és a
magyar kormány is támogatja, és a célok mellé megfelelő forrásokat,
magas szakmai színvonalú programokat is rendelnek.
Szerinte az
agrárium informatikai, automatizálási forradalma alapvetően változtatja
meg Európa és Magyarország mezőgazdaságát, a gépesítés elterjedése óta
ez lesz a legnagyobb fordulat, és végre fenntartható irányba.
A
200 fős kutatás egyebek között a hazai termelők és mezőgazdaságban
dolgozó szakemberek, tanácsadók ökogazdálkodással kapcsolatos attitűdjét
vizsgálta.
A felmérésben 88 százalék volt az elvben, és 58
százalék a gyakorlatilag is nyitott válaszadók aránya a
biogazdálkodásra, ami alátámasztja, hogy az agrártársadalom szemléletben
megérett a biogazdálkodás széles körű, gyors terjedésére. Ugyanakkor
sok esetben élnek hamis sztereotípiák a biogazdálkodásról, a félelmek
egy része az elégtelen tájékozottságra vezethető vissza - írták.
Az
összefoglaló szerint az elv és a gyakorlat közötti különbséget jól
szemlélteti, hogy csak a válaszadók 12 százaléka zárkózott el
kategorikusan attól, hogy a biogazdálkodást másnak ajánlja, ugyanakkor a
saját átállásával kapcsolatban már 35 százalék mondott nemet.(F:mti)
Az
e-learning képzés anyaga, a nyári társadalmi véleményezés után, immár
véglegesített formában regisztráció nélkül elérhető a gazdijogsi.hu
oldalon. Az összesen nyolc fejezetből álló képzést javasolt a fejezetek
sorrendjében elsajátítani, bár az egyes tananyagrészek önállóan,
tetszőleges sorrendben is megtekinthetők. A korábban megnézett
tananyaghoz is bármikor vissza lehet térni, a tanfolyam elérésének nincs
időbeli korlátja, így mindenki a saját ütemében és időbeosztásban tud
tanulni.
A Gazdijogsi tartalmát tekintve körüljárja a felelős
kutyatartás témaköreit, mint a kutyaválasztás, a táplálás, az anatómiai-
és egészségügyi kérdések, a nevelési tanácsok, a viselkedési problémák
és a jogi vonatkozások. A program igyekszik hasznos tanácsokat és olyan
fontos tudnivalókat átadni, amelyek feltételei a felelős kutyatartásnak.
Kiadó: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal