Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tudás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tudás. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. február 25., kedd

Használd a Klíma Enciklopédiát!

A Zöld Hang által készített Klíma Enciklopédia jelenleg közel 280 címszóból áll, és folyamatosan bővül. Az Adaptációtól a Zöld infrastruktúráig, több száz címszó segít abban, hogy pontosabb tudásunk legyen a klímaváltozásról. Jó böngészést mindenkinek!

https://humusz.hu/hirek/hasznald-klima-enciklopediat/32795

2024. október 5., szombat

AgroVIRTUS

Indul az AgroVIRTUS! A regisztrációs határidőt a szervezők kitolták, 2024. október 6. éjfélig várják az egyetemista csapatok jelentkezését. Érdemes élni a lehetőséggel, hiszen a verseny során olyan gyakorlati tudást sajátíthatsz el, amit az egyetemen valószínűleg nem, a szakma elismert szereplői mentorálnak, és akár a jövőbeli munkaadóiddal is megismerkedhetsz.

2023. július 4., kedd

Idézetek...

- Ab ovo - a "tojástól" - kezdettől (Horatius)

- Tabula rasa - tiszta helyzet (Arisztotelész)

- Veni, vidi, vici - jöttem, láttam, győztem (Julius Caesar)

- Cogito ergo sum - gondolkozom, tehát vagyok (Descartes)

- Panem et circenses - kenyeret és cirkuszi játékokat (Juvenalis)

- Vae victis! - jaj a legyőzötteknek (Brennus gall hadvezér)

- Lasciate ogni speranza - hagyjatok fel minden reménnyel (Dante)

2022. október 1., szombat

Az állattenyésztés alkalmazkodóképessége

A magyar állattenyésztés aktuális kihívásokkal való megbirkózásának képességét az elmúlt 150 év is bizonyítja - jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a KÁN Egyetemi Napok megnyitóján, Kaposváron, pénteken az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint.

A szaktárca közölte, az államtitkár megnyitó beszédében kifejtette, hogy a magyar állattenyésztés mindig sikeresen alkalmazkodott a kor elvárásaihoz és felelt meg kihívásainak, amely a fennálló nehézségek mellett is reményt ad a sikeres jövőre. "Az Agrárminisztérium elkötelezett amellett, hogy az állattenyésztéshez szükséges feltételeket a jelenlegi energiaválság és az aszály okozta nehéz helyzetben is minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítsa. Ennek érdekében elérhető a mezőgazdasági hitelmoratórium, a rendkívüli mértékű kamattámogatás a forgóeszköz-finanszírozáshoz, illetve a feldolgozóipar számára készülő energiaköltség támogatás is" - emelte ki Feldman Zsolt.

     Az államtitkár a közlemény szerint elmondta: a KÁN Egyetemi Napok eredményesen szolgálja azt a célt, hogy az ide látogatók valós képet kapjanak az állattenyésztésről, a gazdálkodók pedig itt megtalálják a szakmához kapcsolódó legújabb, legelőremutatóbb információkat és tudást.
    A megnyitót követő Vidékfejlesztési Konferencia keretében megrendezett kerekasztal beszélgetésen Feldman Zsolt arról beszélt, hogy a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar rendkívül sokszínű és sokrétű, amely agrárpolitikai szempontból egyaránt adja a szépségét és a nehézségét is. Az elmúlt időszakban az agrártámogatások megtervezésének és elköltésének legfontosabb alapelve a hozzáadott érték növelése volt az agráriumban. A 2027-ig tartó időszakra vonatkozó Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv úgy lett megalkotva, hogy megfelel az összes olyan szakmai elvárásnak, amely ma Magyarországon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztése szempontjából felmerül - írja a minisztérium közleményében.
    Az államtitkár kitért arra is, hogy a nemzetközi piaci versenyben való eredményességet a cégek együttműködési képessége és hajlandósága nagyban befolyásolja - tájékoztatott az Agrárminisztérium.(F:MTI)

2022. április 14., csütörtök

Permakultúra Kézikönyv

 Megjelent a Permakultúra Kézikönyv című kiadvány. A permakultúra egy életszemlélet, ezen belül a természetközeli kertészkedés lehetőségeinek tárháza. 

http://humusz.hu/hirek/megjelent-permakultura-kezikonyv-cimu-kiadvany/29228

2021. november 11., csütörtök

Digitális Agrárakadémia

Új korszakot nyit a magyar mezőgazdaságban a Digitális Agrárakadémia létrehozása - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten az agrárminiszter.

    Nagy István hangsúlyozta, hogy a digitális átállásról az agrárium sem maradhat le, és ehhez szükség van korszerű, tudásmegosztó honlapra. A Digitális Agrárakadémia tananyagokat tesz közzé, hírekről és eseményekről tájékoztat, hamarosan pedig új tartalmakkal is bővül - tette hozzá.
    A honlap a www.digitalisagrarakademia.hu címen érhető el csütörtöktől.(F:mti)

2021. szeptember 24., péntek

Gazdajogsi...

Szerezz Te is gazdijogsit! szlogennel hirdeti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azt
az ingyenes képzést, amely mától minden érdeklődő számára elérhető a gazdijogsi weboldalon. A program célja, hogy gyakorlati ismeretekkel és kellő elméleti tudással ruházza fel azokat az állattartókat, akik a jó gazda gondosságával szeretnének kutyáikról gondoskodni. Épp ezért a Nébih és az Agrárminisztérium szakemberei egyaránt a gazdijogsi megszerzésére biztatnak minden állattartót és leendő állattartót.

Az e-learning képzés anyaga, a nyári társadalmi véleményezés után, immár véglegesített formában regisztráció nélkül elérhető a gazdijogsi.hu oldalon. Az összesen nyolc fejezetből álló képzést javasolt a fejezetek sorrendjében elsajátítani, bár az egyes tananyagrészek önállóan, tetszőleges sorrendben is megtekinthetők. A korábban megnézett tananyaghoz is bármikor vissza lehet térni, a tanfolyam elérésének nincs időbeli korlátja, így mindenki a saját ütemében és időbeosztásban tud tanulni.
A Gazdijogsi tartalmát tekintve körüljárja a felelős kutyatartás témaköreit, mint a kutyaválasztás, a táplálás, az anatómiai- és egészségügyi kérdések, a nevelési tanácsok, a viselkedési problémák és a jogi vonatkozások. A program igyekszik hasznos tanácsokat és olyan fontos tudnivalókat átadni, amelyek feltételei a felelős kutyatartásnak.
    
    Kiadó: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

2021. augusztus 11., szerda

Az agrárszakképzés jövője

Mintegy 10 százalékkal többen iratkoztak be az agrárcentrumok szakképző intézményeibe az előző tanévhez képest - közölte Nagy István tárcavezető szerdán az Agrárminisztérium (AM) közleményében.

    Az agrárminiszter a közleményben arra emlékeztetett, hogy tavalyi tanévtől kezdődően teljes körű átalakításon és megújuláson esett át az agrárszakképzés.
    A versenyképesség javítása érdekében ugyanis elengedhetetlen követelmény, hogy lépést tartson a hazai mezőgazdaság a világban végbemenő technológiai fejlődéssel. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ágazat szereplői a legkorszerűbb ismeretek birtokában legyenek - tette hozzá a közleményben.
    Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a célok elérése érdekében 2020. július 1-jével 5 Agrárszakképzési Centrumot alakítottak ki. Az intézmények fenntartóváltását követően pedig az öt központ összesen 58 feladatellátási helyen 56 agrárszakképző iskolát foglal magába, ahol 2020-ban összesen 17.517 diák tanult - írja a minisztérium.
    A tárcavezető a közleményben kitért arra is, hogy a minisztérium fenntartásában lévő intézményekben 2019 óta folyamatosan emelkedik a beiratkozó tanulók létszáma.      Kifejtette, egyre nagyobb az érdeklődés a technikus képzések iránt, elsősorban a mezőgazdasági technikusi és a mezőgazdasági gépésztechnikusi ismeretek iránt nagy a kereslet. A 2021/22-es tanévben az augusztusi adatok alapján várhatóan 4326 új tanuló kezdi meg tanulmányait. A diákok körében a legnépszerűbb a mezőgazdasági és erdészeti ágazat. Ezekre a képzésekre a tavalyi évhez viszonyítva 14 százalékkal több tanulót vettek fel. A környezetvédelem és vízügy vonatkozásában pedig az előző tanévhez viszonyítva 44 százalékkal többen kezdhetik meg tanulmányaikat most szeptemberben.
    Nagy István szerint az oktatási rendszer átalakításának elsődleges célja a munkaerőpiac igényeihez sokkal rugalmasabban alkalmazkodó szakképzési rendszer megteremtése, illetve a diákok versenyképes és gyakorlati tudással történő felvértezése. A speciális szakmai ismereteket ugyanis a duális gyakorlati képzésben az ágazati alaptudással lehet hatékonyan elsajátítani - húzta alá a tárcavezető az Agrárminisztérium közleményében.(F:mti)

2021. június 21., hétfő

Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely

A társadalom alapja az agrárium, amit a majormúzeum úgy mutat be a fiataloknak, hogy megszeretteti velük a gazdálkodást - jelentette ki az agrárminiszter Keszthelyen vasárnap, a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely új közösségi tereinek átadásán.

    Nagy István úgy fogalmazott: a keszthelyi múzeum egyik legnagyobb érdeme, hogy vonzóvá teszi a fiatalok számára a vidéki életformát, a mezőgazdasági munkát, "a föld, az élővilág, a jószág, a kert szeretetére nevel".
    Egész társadalmunk alapja az agrárium, amelyben ma már a legkorszerűbb körülmények között folyhat a munka, ennek a presztizsét kell felemelni és megmutatni a társadalomnak - vélekedett.
    A múzeumban újonnan kialakított malomjátszó és közösségi tér avatása kapcsán felidézte, hogy az agrártárca fennhatósága alá tartozó Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárat - amelynek része a keszthelyi majormúzeum - Darányi Ignác akkori földművelésügyi miniszter 125 évvel ezelőtt éppen ezen a napon alapította. Az intézmény ma is nagy gonddal gyűjti és őrzi a magyarság ezeréves Kárpát-medencei agrármúltjának emlékeit. Egy kultúrtörténeti kiállításnak azonban nemcsak az célja, hogy megállítsa, visszaforgassa az idő kerekét, akkor tölti be igazán a küldetését, ha a múlt feltárásával képes átmenteni, átörökíteni letűnt évszázadok, évezredek értékeit.
    A kerék felfedezése alapjaiban változtatta meg a termelést, az áruszállítást, a kereskedelmet, a gazdaságot, egészében véve tehát a történelmet. Éppen ezért a kocsikerék ugyanolyan lenyűgöző tud lenni egy ókori agyagszobron és a majormúzeum kocsiszínében, mint a 21. századi erőgépeken, amelyek gyártói nemcsak sportautókat, de a fiatalokat is magával ragadó kombájnokat, traktorokat is előállítanak - fogalmazott a miniszter.
    Kifejtette: kevesek kiváltsága a természet közelében élni, dolgozni, erdőt, mezőt járni, szőlőhegyek panorámájában gyönyörködni nap mint nap. A mezőgazdasági munka "ma is embert farag a fiatal termelőkből", mindazokból, akik az agrárpályát választják, de napjainkban már nem kell reménytelen küzdelmet, szélmalomharcot vívniuk az elemekkel a jó terméseredményekért.
    A növénytermesztés, az állattenyésztés, az élelmiszertermelés ma már korszerű, digitalizált, csúcstechnológiájú gépek, gyártósorok alkalmazásával zajlik majdnem minden ágazatban. Az agrárinnováció, a startup típusú kezdeményezések, a robotika egyre nagyobb teret hódít a mezőgazdaságban, például a kézimunka-igényes kertészeti ágazatban, így az élőmunkát a jövő csúcstechnológiájú gépei váltják fel - mondta Nagy István.
    A múzeumok küldetését illetően arról beszélt, hogy a budapesti Vajdahunyadvár és a keszthelyi majormúzeum közönséget megszólító, fiatalokat megragadó, izgalmas, interaktív kiállításainak óriási a szerepe az utánpótlás-nevelésben. Abban, hogy az agrárium vonzó életpályát jelentsen a jövőjüket tervező iskolásoknak, fiataloknak, ezáltal a nemzedékváltás zökkenőmentes legyen a magyar mezőgazdaságban.
    Nagy István jelezte: hatalmas fejlődésen ment keresztül a magyar mezőgazdaság az elmúlt 125 évben, miközben a globális éghajlatváltozás, a szélsőségessé vált időjárás újszerű kihívások elé állít mindenkit. A magyar mezőgazdaság egyre korszerűbb gépparkjával, a hazai élelmiszeriparban alkalmazott modern technológiákkal ugyanakkor minden váratlan helyzetre választ tud adni, az elmúlt tíz évben is újabb rekordokat mutatott fel, a koronavírus-járvány idején is talpon maradt, bebizonyította, hogy ütésálló.
    Nagy István kitért arra is, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásaiból valósult meg Keszthelyen egy olyan program, amelynek látogatói végig követhetik a gabona útját a vetéstől a kenyérsütésig, ugyanis a gabonatermesztés, a gabonatárolás, az őrlés minden egyes fázisát bemutatja a malomjátszó. A Festetics Közösségi Tér újonnan kialakított tárlata a lisztfeldolgozás, a tésztakészítés, a kenyér- és a kalácssütés eszközeit, módszereit tárja az érdeklődők elé, akik elsajátíthatják az őrlés, a dagasztás, a sütés folyamatait.
    Az agrárminiszter hozzátette: tavaly tavasszal az egész társadalom megmutatta, hogy mit is jelent az önellátás, miután a járvány kitörése miatt sokan maguk kezdtek el otthon kenyeret sütni, ez az elmúlt időszak egyik nagy-nagy csodája.
    Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója arra emlékeztetett, hogy 1896-ban az akkori földművelésügyi miniszter által létrehozott fővárosi mezőgazdasági múzeum ma is a hagyományok őrzője. Nemcsak a Vajdahunyadvárban, de Tápiószelén, Lajosmizsén, Cecén is bemutatóhelyeket tart fent és fejleszt, de igazi gyöngyszemnek számít a keszthelyi majormúzeum, amely jövőre lesz ötven éves.
    Az új fejlesztések átadásán köszöntőt mondott Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője, illetve Nagy Bálint, a város polgármestere (Fidesz-KDNP) azt hangsúlyozva, hogy Keszthely az egyetemével is régóta őrzi a mezőgazdasági hagyományokat, a múzeum új programjai pedig az egészséges életmódra és táplálkozásra vonatkozó, a mai világban is fontos tudást adnak át.
    (F:mti)

2021. május 25., kedd

Ökológusok szerepe

Ökológusok nélkül nem lehetne kellő mélységgel megismerni a tájban élő emberek - pásztorok, gazdák - ökológiai tudását, ugyanakkor a hagyományos ökológiai tudás kutatása során a társadalomtudósok tapasztalataira is szükség van - mutatnak rá az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) kutatói legújabb cikkükben, amely a Trends in Ecology and Evolution című szaklapban jelent meg.

    A tanulmányban a kutatók arra keresték a választ, hogy milyen módszerekkel, milyen kutatói hozzáállással lehet a leghatékonyabban vizsgálni a tájjal együtt élő, a természettel együttműködő emberek ökológiai tudását - olvasható az Eötövös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) keddi közleményében.
    A beszámoló szerint a hagyományos ökológiai tudás kutatása során az egyik legnagyobb kihívást az jelenti a kutatók számára, hogy megismerjék és megértsék, hogy mit tudnak a természetről a tájjal együtt élő emberek, illetve hogy ezt a tudást hogyan használják a mindennapokban, amikor a szántásról, vetésről, kaszálásról vagy legeltetésről döntenek.      
    "Embertársaink természetismeretének a kutatásához egyszerre kell biológusnak és ökológusnak, másfelől kulturális antropológusnak, néprajzosnak és pszichológusnak lennünk. Mivel a természet és az ember kapcsolatát próbáljuk megérteni, miközben e tudás nagy részét kevésbé lehet szavakba önteni, meglehetősen nehezen kutatható ez a terület" - összegzi a kihívásokat Molnár Zsolt ökológus, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatócsoport-vezetője.
    Mint a közleményben megjegyzik, a világ különféle kultúrái sokféle módon vélekednek a körülöttük lévő világról. A mai modern ember hajlamos erőforrásként, szolgáltatásként tekinteni a természetre. A legtöbb hagyományos kultúra azonban nagyobb alázattal közelít a természethez, tagjai az erdők-mezők állatait és növényeit az ember rokonainak tartják, egyfajta családtagként viszonyulnak hozzájuk. Egyes kultúrákban pedig az élőlényeket, a természeti képződményeket önálló akarattal és döntési képességgel ruházzák fel az emberek. Egy mongol pásztornak például a természet tanítja meg, hogy hogyan éljen, hogyan legeltessen fenntarthatóan, míg az inuitok úgy tartják, hogy a kanadai hód "gondoskodik" az inuit vadászról, hogy a családjának elegendő élelme legyen.
    A fősodortól ennyire eltérő világnézetbe ágyazott ökológiai tudás kutatása komoly módszertani felkészülést igényel. A kérdőíves kutatás ehhez nem elég, a kutatóknak ott kell lenniük, amikor ez a tudás az adott tájban és közösségben képződik, felhasználódik, adaptálódik és tesztelődik, azaz megerősítést nyer vagy megkérdőjeleződik - mutatnak rá a kutatók.
    A cikk több évtizeden át szerzett módszertani tapasztalatokat szintetizál. A kutatók úgy vélik, ökológusok nélkül nem lehetne kellő mélységgel megismerni a tájban élő emberek ökológiai tudását. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy a társadalomtudósok tapasztalataira, segítségére, módszereik ismeretére is szükség van, hiszen ezek nélkül könnyen felszínessé válhat egy ilyen témájú kutatás.
    A cikkben olyan szempontokat is az ökológusok elé tárnak a kutatók, amelyek növények vagy állatok kutatása kapcsán ritkán merülnek fel - így például a kutató és a kutatott személy közötti bizalom, valamint a hosszú távú, kölcsönösen előnyös együttműködés fontosságát. Ilyen szempont továbbá a tanítási módszerek kölcsönös tisztelete, amely során a kutatók és a pásztorok, gazdák összevetik sokszor eltérő természetismeretüket. De ilyen szempont a különböző kultúrák és társadalmi csoportok eltérő etikai normáinak a tiszteletben tartása, vagy az eltérő világnézetekből fakadó különböző természetmagyarázatok és tudásellenőrzési (validálási) módszerek kölcsönös elfogadása. A szerzők rámutatnak arra is, hogy az ilyen jellegű kutatásoknál kiemelten fontos az emberi jogok figyelembevétele, valamint a kutatási módszerek úgynevezett dekolonizálása.
    "Azt reméljük, hogy a hagyományos ökológiai tudás egyre szélesebb körű kutatása lehetőséget nyújt arra, hogy elődeink tudása hozzájárulhasson ahhoz, hogy Földünk még sokáig az otthonunk maradhasson. Egy pásztort idézve, hogy ne maradjon magára a természet" - fűzi hozzá Molnár Zsolt.
    Molnár Zsolt és Babai Dániel, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) kutatócsoport-vezetőjének összefoglaló módszertani cikke a Trends in Ecology and Evolution című szaklapban jelent meg május 21-én. (F:mti)

2021. február 5., péntek

Agrárközgazdasági Intézet

Megújult formában folytatja több évtizedes hagyományokon alapuló, egyedülálló szakmai tevékenységét az Agrárközgazdasági Intézet. A megújult AKI ötvözi magában a több évtizedes, kiemelkedő szakmai hagyományokat és a modern kor kihívásaira választ adó tudást, és továbbra is a magyar agrárgazdaság egyik vezető tudásbázisa lesz - közölte az Agrárminisztérium (AM) pénteken az MTI-vel. Az AM közölte: a több mint 60 éves szakmai múlttal rendelkező Agrárgazdasági Kutató Intézet nyomdokain az Agrárminisztérium 2021. február 1-jei hatállyal megalapította a XXI. század agrárgazdaságának kihívásaira választ adó AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft-t. Az intézet Magyarországon egyedülálló és kiemelkedő színvonalú információs rendszereivel, elemző és szakpolitikai döntéstámogató munkájával járul hozzá az agrárgazdaság szereplőinek sikeréhez és az ágazat modernizációjához. A nonprofit gazdasági társasági forma biztosítja a modern kor kihívásaihoz való rugalmas alkalmazkodóképességet, és a folyamatos fejlődést lehető tevő szervezeti kereteket.

    Ennek keretében az intézet továbbra is fejleszti és fenntartja az ágazat szempontjából meghatározó uniós és nemzeti információs rendszereket, úgymint az Agrárstatisztikai Információs Rendszert, a Piaci Árinformációs Rendszert, a Tesztüzemi Információs Rendszert és Halászati Információs Rendszert. Emellett az agrárgazdaság szinte valamennyi spektrumát lefedő agrárpolitikai elemző, modellező és kutató munkát végez, amivel hozzájárul a szakpolitikai intézkedések hatékony tervezéséhez és nyomonkövetéséhez, a gazdasági szereplők megalapozott döntéseihez, valamint az agrárgazdaság tudásbázisának gyarapodásához is.
    Az intézet tevékenységében a klasszikusnak mondható agrárgazdasági, agrártársadalmi területek mellett egyre inkább előtérbe kerül a természeti erőforrások megőrzése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése, a digitalizáció, az élelmiszerpazarlás csökkentése, és a nemzetközi kutatási vérkeringésbe való bekapcsolódás. Emellett az Intézet meghatározó fontosságú szakpolitikai döntéstámogató munkájával segíti az Agrárminisztériumot az új, 2021 és 2027 közötti Közös agrárpolitika hazai intézkedéseinek tervezésében és az erről szóló uniós tárgyalásokban. (F:mti)

2021. január 18., hétfő

Gödöllő - Szent István Egyetem

Nem vitatható, hogy az egyik legösszetettebb tudást igénylő pálya az agrármérnöki. Egyszerre kell ismerni az állatok és a növények élettanát, tenyésztésük és termesztésük követelményeit, és tisztában lenni a legújabb technikai-technológiai vívmányokkal, amikkel hatékonyan, versenyképesen és nem utolsó sorban környezetkímélően folytatható a gazdálkodás. https://magyarmezogazdasag.hu/2020/12/14/rendszervaltas-az-agrar-felsooktatasban

2020. április 11., szombat

ÖMKI...

Az ÖMKi YouTube-csatornáján több, gyakorlati tudást kínáló videó található, többek között az ökológiai gazdálkodásban eredményesen alkalmazott – szántóföldi, gépészeti, szőlészeti és kertészeti – technológiákról, és egyes kiemelt kutatási témákról. Szőlészeti területen az ÖMKi által kifejlesztett talajtakarási technológiáról és az Élő Sorköz magkeverékről a gyakorlati alkalmazást illetően is részletesen tájékozódhatnak az érdeklődők.

2019. június 6., csütörtök

Kincsünk a termőföld

Az új, korszerű ismereteknek, a tudományos eredményeknek tükröződniük kell a mindennapok gyakorlatában, így a talajvédelemmel kapcsolatos felhalmozott tudásnak is meg kell jelennie és be kell épülnie az agrárszakoktatásba, a szakemberképzésbe – fogalmazott az agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a „Kincsünk a termőföld” címmel, a közelmúltban megrendezett kerekasztal-beszélgetésen. A kerekasztal-beszélgetésen az agráregyetemek, az agrárszakképző intézetek, szakmai szervezetek, kutatók és a hatóság képviselői vitatták meg a talajok jelentőségét, a talajélet, a talajvédelem, az oktatás és képzés, és a szemléletformálás témáját. A résztvevők a gyakorlati képzés fontosságát hangsúlyozták, és azt, hogy legyen lehetőség az új technológiák alkalmazásának gyakorlására a tanórák keretében is. Ehhez a tangazdaságok, gyakorlóhelyek és bemutatógazdaságok technológiai fejlesztése elengedhetetlen. (AM)