2025. november 16., vasárnap
2025. szeptember 15., hétfő
2025. február 25., kedd
Használd a Klíma Enciklopédiát!
A Zöld Hang által készített Klíma Enciklopédia jelenleg közel 280 címszóból áll, és folyamatosan bővül. Az Adaptációtól a Zöld infrastruktúráig, több száz címszó segít abban, hogy pontosabb tudásunk legyen a klímaváltozásról. Jó böngészést mindenkinek!
2024. október 5., szombat
AgroVIRTUS
2023. december 18., hétfő
2023. július 4., kedd
Idézetek...
- Ab ovo - a "tojástól" - kezdettől (Horatius)
- Tabula rasa - tiszta helyzet (Arisztotelész)
- Veni, vidi, vici - jöttem, láttam, győztem (Julius Caesar)
- Cogito ergo sum - gondolkozom, tehát vagyok (Descartes)
- Panem et circenses - kenyeret és cirkuszi játékokat (Juvenalis)
- Vae victis! - jaj a legyőzötteknek (Brennus gall hadvezér)
- Lasciate ogni speranza - hagyjatok fel minden reménnyel (Dante)
2022. október 1., szombat
Az állattenyésztés alkalmazkodóképessége
A magyar állattenyésztés aktuális kihívásokkal való megbirkózásának képességét az elmúlt 150 év is bizonyítja - jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a KÁN Egyetemi Napok megnyitóján, Kaposváron, pénteken az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint.A szaktárca közölte, az államtitkár megnyitó beszédében kifejtette, hogy a magyar állattenyésztés mindig sikeresen alkalmazkodott a kor elvárásaihoz és felelt meg kihívásainak, amely a fennálló nehézségek mellett is reményt ad a sikeres jövőre. "Az Agrárminisztérium elkötelezett amellett, hogy az állattenyésztéshez szükséges feltételeket a jelenlegi energiaválság és az aszály okozta nehéz helyzetben is minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítsa. Ennek érdekében elérhető a mezőgazdasági hitelmoratórium, a rendkívüli mértékű kamattámogatás a forgóeszköz-finanszírozáshoz, illetve a feldolgozóipar számára készülő energiaköltség támogatás is" - emelte ki Feldman Zsolt.
Az
államtitkár a közlemény szerint elmondta: a KÁN Egyetemi Napok
eredményesen szolgálja azt a célt, hogy az ide látogatók valós képet
kapjanak az állattenyésztésről, a gazdálkodók pedig itt megtalálják a
szakmához kapcsolódó legújabb, legelőremutatóbb információkat és tudást.
A
megnyitót követő Vidékfejlesztési Konferencia keretében megrendezett
kerekasztal beszélgetésen Feldman Zsolt arról beszélt, hogy a magyar
mezőgazdaság és az élelmiszeripar rendkívül sokszínű és sokrétű, amely
agrárpolitikai szempontból egyaránt adja a szépségét és a nehézségét is.
Az elmúlt időszakban az agrártámogatások megtervezésének és
elköltésének legfontosabb alapelve a hozzáadott érték növelése volt az
agráriumban. A 2027-ig tartó időszakra vonatkozó Közös Agrárpolitika
Stratégiai Terv úgy lett megalkotva, hogy megfelel az összes olyan
szakmai elvárásnak, amely ma Magyarországon a mezőgazdaság és az
élelmiszeripar fejlesztése szempontjából felmerül - írja a minisztérium
közleményében.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a nemzetközi
piaci versenyben való eredményességet a cégek együttműködési képessége
és hajlandósága nagyban befolyásolja - tájékoztatott az
Agrárminisztérium.(F:MTI)
2022. május 2., hétfő
2022. április 14., csütörtök
Permakultúra Kézikönyv
Megjelent a Permakultúra Kézikönyv című kiadvány. A permakultúra egy életszemlélet, ezen belül a természetközeli kertészkedés lehetőségeinek tárháza.
http://humusz.hu/hirek/megjelent-permakultura-kezikonyv-cimu-kiadvany/29228
2021. november 11., csütörtök
Digitális Agrárakadémia
Új korszakot nyit a magyar mezőgazdaságban a Digitális Agrárakadémia létrehozása - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten az agrárminiszter.
Nagy
István hangsúlyozta, hogy a digitális átállásról az agrárium sem
maradhat le, és ehhez szükség van korszerű, tudásmegosztó honlapra. A
Digitális Agrárakadémia tananyagokat tesz közzé, hírekről és
eseményekről tájékoztat, hamarosan pedig új tartalmakkal is bővül -
tette hozzá.
A honlap a www.digitalisagrarakademia.hu címen érhető el csütörtöktől.(F:mti)
2021. szeptember 24., péntek
Gazdajogsi...
az ingyenes képzést, amely mától minden érdeklődő számára elérhető a gazdijogsi weboldalon. A program célja, hogy gyakorlati ismeretekkel és kellő elméleti tudással ruházza fel azokat az állattartókat, akik a jó gazda gondosságával szeretnének kutyáikról gondoskodni. Épp ezért a Nébih és az Agrárminisztérium szakemberei egyaránt a gazdijogsi megszerzésére biztatnak minden állattartót és leendő állattartót.
Az
e-learning képzés anyaga, a nyári társadalmi véleményezés után, immár
véglegesített formában regisztráció nélkül elérhető a gazdijogsi.hu
oldalon. Az összesen nyolc fejezetből álló képzést javasolt a fejezetek
sorrendjében elsajátítani, bár az egyes tananyagrészek önállóan,
tetszőleges sorrendben is megtekinthetők. A korábban megnézett
tananyaghoz is bármikor vissza lehet térni, a tanfolyam elérésének nincs
időbeli korlátja, így mindenki a saját ütemében és időbeosztásban tud
tanulni.
A Gazdijogsi tartalmát tekintve körüljárja a felelős
kutyatartás témaköreit, mint a kutyaválasztás, a táplálás, az anatómiai-
és egészségügyi kérdések, a nevelési tanácsok, a viselkedési problémák
és a jogi vonatkozások. A program igyekszik hasznos tanácsokat és olyan
fontos tudnivalókat átadni, amelyek feltételei a felelős kutyatartásnak.
Kiadó: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
2021. augusztus 11., szerda
Az agrárszakképzés jövője
Mintegy 10 százalékkal többen iratkoztak be az agrárcentrumok szakképző intézményeibe az előző tanévhez képest - közölte Nagy István tárcavezető szerdán az Agrárminisztérium (AM) közleményében.
Az
agrárminiszter a közleményben arra emlékeztetett, hogy tavalyi tanévtől
kezdődően teljes körű átalakításon és megújuláson esett át az
agrárszakképzés.
A versenyképesség javítása érdekében ugyanis
elengedhetetlen követelmény, hogy lépést tartson a hazai mezőgazdaság a
világban végbemenő technológiai fejlődéssel. Ezért mindent meg kell
tenni annak érdekében, hogy az ágazat szereplői a legkorszerűbb
ismeretek birtokában legyenek - tette hozzá a közleményben.
Nagy
István arra hívta fel a figyelmet, hogy a célok elérése érdekében 2020.
július 1-jével 5 Agrárszakképzési Centrumot alakítottak ki. Az
intézmények fenntartóváltását követően pedig az öt központ összesen 58
feladatellátási helyen 56 agrárszakképző iskolát foglal magába, ahol
2020-ban összesen 17.517 diák tanult - írja a minisztérium.
A
tárcavezető a közleményben kitért arra is, hogy a minisztérium
fenntartásában lévő intézményekben 2019 óta folyamatosan emelkedik a
beiratkozó tanulók létszáma. Kifejtette, egyre nagyobb az
érdeklődés a technikus képzések iránt, elsősorban a mezőgazdasági
technikusi és a mezőgazdasági gépésztechnikusi ismeretek iránt nagy a
kereslet. A 2021/22-es tanévben az augusztusi adatok alapján várhatóan
4326 új tanuló kezdi meg tanulmányait. A diákok körében a legnépszerűbb a
mezőgazdasági és erdészeti ágazat. Ezekre a képzésekre a tavalyi évhez
viszonyítva 14 százalékkal több tanulót vettek fel. A környezetvédelem
és vízügy vonatkozásában pedig az előző tanévhez viszonyítva 44
százalékkal többen kezdhetik meg tanulmányaikat most szeptemberben.
Nagy
István szerint az oktatási rendszer átalakításának elsődleges célja a
munkaerőpiac igényeihez sokkal rugalmasabban alkalmazkodó szakképzési
rendszer megteremtése, illetve a diákok versenyképes és gyakorlati
tudással történő felvértezése. A speciális szakmai ismereteket ugyanis a
duális gyakorlati képzésben az ágazati alaptudással lehet hatékonyan
elsajátítani - húzta alá a tárcavezető az Agrárminisztérium
közleményében.(F:mti)
2021. június 21., hétfő
Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely
A társadalom alapja az agrárium, amit a majormúzeum úgy mutat be a fiataloknak, hogy megszeretteti velük a gazdálkodást - jelentette ki az agrárminiszter Keszthelyen vasárnap, a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely új közösségi tereinek átadásán.
Nagy
István úgy fogalmazott: a keszthelyi múzeum egyik legnagyobb érdeme,
hogy vonzóvá teszi a fiatalok számára a vidéki életformát, a
mezőgazdasági munkát, "a föld, az élővilág, a jószág, a kert szeretetére
nevel".
Egész társadalmunk alapja az agrárium, amelyben ma már a
legkorszerűbb körülmények között folyhat a munka, ennek a presztizsét
kell felemelni és megmutatni a társadalomnak - vélekedett.
A
múzeumban újonnan kialakított malomjátszó és közösségi tér avatása
kapcsán felidézte, hogy az agrártárca fennhatósága alá tartozó Magyar
Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárat - amelynek része a keszthelyi
majormúzeum - Darányi Ignác akkori földművelésügyi miniszter 125 évvel
ezelőtt éppen ezen a napon alapította. Az intézmény ma is nagy gonddal
gyűjti és őrzi a magyarság ezeréves Kárpát-medencei agrármúltjának
emlékeit. Egy kultúrtörténeti kiállításnak azonban nemcsak az célja,
hogy megállítsa, visszaforgassa az idő kerekét, akkor tölti be igazán a
küldetését, ha a múlt feltárásával képes átmenteni, átörökíteni letűnt
évszázadok, évezredek értékeit.
A kerék felfedezése alapjaiban
változtatta meg a termelést, az áruszállítást, a kereskedelmet, a
gazdaságot, egészében véve tehát a történelmet. Éppen ezért a kocsikerék
ugyanolyan lenyűgöző tud lenni egy ókori agyagszobron és a majormúzeum
kocsiszínében, mint a 21. századi erőgépeken, amelyek gyártói nemcsak
sportautókat, de a fiatalokat is magával ragadó kombájnokat, traktorokat
is előállítanak - fogalmazott a miniszter.
Kifejtette: kevesek
kiváltsága a természet közelében élni, dolgozni, erdőt, mezőt járni,
szőlőhegyek panorámájában gyönyörködni nap mint nap. A mezőgazdasági
munka "ma is embert farag a fiatal termelőkből", mindazokból, akik az
agrárpályát választják, de napjainkban már nem kell reménytelen
küzdelmet, szélmalomharcot vívniuk az elemekkel a jó
terméseredményekért.
A növénytermesztés, az állattenyésztés, az
élelmiszertermelés ma már korszerű, digitalizált, csúcstechnológiájú
gépek, gyártósorok alkalmazásával zajlik majdnem minden ágazatban. Az
agrárinnováció, a startup típusú kezdeményezések, a robotika egyre
nagyobb teret hódít a mezőgazdaságban, például a kézimunka-igényes
kertészeti ágazatban, így az élőmunkát a jövő csúcstechnológiájú gépei
váltják fel - mondta Nagy István.
A múzeumok küldetését illetően
arról beszélt, hogy a budapesti Vajdahunyadvár és a keszthelyi
majormúzeum közönséget megszólító, fiatalokat megragadó, izgalmas,
interaktív kiállításainak óriási a szerepe az utánpótlás-nevelésben.
Abban, hogy az agrárium vonzó életpályát jelentsen a jövőjüket tervező
iskolásoknak, fiataloknak, ezáltal a nemzedékváltás zökkenőmentes legyen
a magyar mezőgazdaságban.
Nagy István jelezte: hatalmas
fejlődésen ment keresztül a magyar mezőgazdaság az elmúlt 125 évben,
miközben a globális éghajlatváltozás, a szélsőségessé vált időjárás
újszerű kihívások elé állít mindenkit. A magyar mezőgazdaság egyre
korszerűbb gépparkjával, a hazai élelmiszeriparban alkalmazott modern
technológiákkal ugyanakkor minden váratlan helyzetre választ tud adni,
az elmúlt tíz évben is újabb rekordokat mutatott fel, a
koronavírus-járvány idején is talpon maradt, bebizonyította, hogy
ütésálló.
Nagy István kitért arra is, hogy a Gazdaságfejlesztési
és Innovációs Operatív Program forrásaiból valósult meg Keszthelyen egy
olyan program, amelynek látogatói végig követhetik a gabona útját a
vetéstől a kenyérsütésig, ugyanis a gabonatermesztés, a gabonatárolás,
az őrlés minden egyes fázisát bemutatja a malomjátszó. A Festetics
Közösségi Tér újonnan kialakított tárlata a lisztfeldolgozás, a
tésztakészítés, a kenyér- és a kalácssütés eszközeit, módszereit tárja
az érdeklődők elé, akik elsajátíthatják az őrlés, a dagasztás, a sütés
folyamatait.
Az agrárminiszter hozzátette: tavaly tavasszal az
egész társadalom megmutatta, hogy mit is jelent az önellátás, miután a
járvány kitörése miatt sokan maguk kezdtek el otthon kenyeret sütni, ez
az elmúlt időszak egyik nagy-nagy csodája.
Estók János, a Magyar
Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója arra emlékeztetett, hogy
1896-ban az akkori földművelésügyi miniszter által létrehozott fővárosi
mezőgazdasági múzeum ma is a hagyományok őrzője. Nemcsak a
Vajdahunyadvárban, de Tápiószelén, Lajosmizsén, Cecén is
bemutatóhelyeket tart fent és fejleszt, de igazi gyöngyszemnek számít a
keszthelyi majormúzeum, amely jövőre lesz ötven éves.
Az új
fejlesztések átadásán köszöntőt mondott Manninger Jenő, a térség
fideszes országgyűlési képviselője, illetve Nagy Bálint, a város
polgármestere (Fidesz-KDNP) azt hangsúlyozva, hogy Keszthely az
egyetemével is régóta őrzi a mezőgazdasági hagyományokat, a múzeum új
programjai pedig az egészséges életmódra és táplálkozásra vonatkozó, a
mai világban is fontos tudást adnak át.
(F:mti)
2021. május 25., kedd
Ökológusok szerepe
Ökológusok nélkül nem lehetne kellő mélységgel megismerni a tájban élő emberek - pásztorok, gazdák - ökológiai tudását, ugyanakkor a hagyományos ökológiai tudás kutatása során a társadalomtudósok tapasztalataira is szükség van - mutatnak rá az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) kutatói legújabb cikkükben, amely a Trends in Ecology and Evolution című szaklapban jelent meg.
A
tanulmányban a kutatók arra keresték a választ, hogy milyen
módszerekkel, milyen kutatói hozzáállással lehet a leghatékonyabban
vizsgálni a tájjal együtt élő, a természettel együttműködő emberek
ökológiai tudását - olvasható az Eötövös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH)
keddi közleményében.
A beszámoló szerint a hagyományos ökológiai
tudás kutatása során az egyik legnagyobb kihívást az jelenti a kutatók
számára, hogy megismerjék és megértsék, hogy mit tudnak a természetről a
tájjal együtt élő emberek, illetve hogy ezt a tudást hogyan használják a
mindennapokban, amikor a szántásról, vetésről, kaszálásról vagy
legeltetésről döntenek.
"Embertársaink természetismeretének
a kutatásához egyszerre kell biológusnak és ökológusnak, másfelől
kulturális antropológusnak, néprajzosnak és pszichológusnak lennünk.
Mivel a természet és az ember kapcsolatát próbáljuk megérteni, miközben e
tudás nagy részét kevésbé lehet szavakba önteni, meglehetősen nehezen
kutatható ez a terület" - összegzi a kihívásokat Molnár Zsolt ökológus,
az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatócsoport-vezetője.
Mint
a közleményben megjegyzik, a világ különféle kultúrái sokféle módon
vélekednek a körülöttük lévő világról. A mai modern ember hajlamos
erőforrásként, szolgáltatásként tekinteni a természetre. A legtöbb
hagyományos kultúra azonban nagyobb alázattal közelít a természethez,
tagjai az erdők-mezők állatait és növényeit az ember rokonainak tartják,
egyfajta családtagként viszonyulnak hozzájuk. Egyes kultúrákban pedig
az élőlényeket, a természeti képződményeket önálló akarattal és döntési
képességgel ruházzák fel az emberek. Egy mongol pásztornak például a
természet tanítja meg, hogy hogyan éljen, hogyan legeltessen
fenntarthatóan, míg az inuitok úgy tartják, hogy a kanadai hód
"gondoskodik" az inuit vadászról, hogy a családjának elegendő élelme
legyen.
A fősodortól ennyire eltérő világnézetbe ágyazott
ökológiai tudás kutatása komoly módszertani felkészülést igényel. A
kérdőíves kutatás ehhez nem elég, a kutatóknak ott kell lenniük, amikor
ez a tudás az adott tájban és közösségben képződik, felhasználódik,
adaptálódik és tesztelődik, azaz megerősítést nyer vagy
megkérdőjeleződik - mutatnak rá a kutatók.
A cikk több évtizeden
át szerzett módszertani tapasztalatokat szintetizál. A kutatók úgy
vélik, ökológusok nélkül nem lehetne kellő mélységgel megismerni a
tájban élő emberek ökológiai tudását. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák,
hogy a társadalomtudósok tapasztalataira, segítségére, módszereik
ismeretére is szükség van, hiszen ezek nélkül könnyen felszínessé válhat
egy ilyen témájú kutatás.
A cikkben olyan szempontokat is az
ökológusok elé tárnak a kutatók, amelyek növények vagy állatok kutatása
kapcsán ritkán merülnek fel - így például a kutató és a kutatott személy
közötti bizalom, valamint a hosszú távú, kölcsönösen előnyös
együttműködés fontosságát. Ilyen szempont továbbá a tanítási módszerek
kölcsönös tisztelete, amely során a kutatók és a pásztorok, gazdák
összevetik sokszor eltérő természetismeretüket. De ilyen szempont a
különböző kultúrák és társadalmi csoportok eltérő etikai normáinak a
tiszteletben tartása, vagy az eltérő világnézetekből fakadó különböző
természetmagyarázatok és tudásellenőrzési (validálási) módszerek
kölcsönös elfogadása. A szerzők rámutatnak arra is, hogy az ilyen
jellegű kutatásoknál kiemelten fontos az emberi jogok figyelembevétele,
valamint a kutatási módszerek úgynevezett dekolonizálása.
"Azt
reméljük, hogy a hagyományos ökológiai tudás egyre szélesebb körű
kutatása lehetőséget nyújt arra, hogy elődeink tudása hozzájárulhasson
ahhoz, hogy Földünk még sokáig az otthonunk maradhasson. Egy pásztort
idézve, hogy ne maradjon magára a természet" - fűzi hozzá Molnár Zsolt.
Molnár
Zsolt és Babai Dániel, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK)
kutatócsoport-vezetőjének összefoglaló módszertani cikke a Trends in
Ecology and Evolution című szaklapban jelent meg május 21-én. (F:mti)
2021. február 5., péntek
Agrárközgazdasági Intézet
Ennek keretében az intézet továbbra is fejleszti és
fenntartja az ágazat szempontjából meghatározó uniós és nemzeti
információs rendszereket, úgymint az Agrárstatisztikai Információs
Rendszert, a Piaci Árinformációs Rendszert, a Tesztüzemi Információs
Rendszert és Halászati Információs Rendszert. Emellett az agrárgazdaság
szinte valamennyi spektrumát lefedő agrárpolitikai elemző, modellező és
kutató munkát végez, amivel hozzájárul a szakpolitikai intézkedések
hatékony tervezéséhez és nyomonkövetéséhez, a gazdasági szereplők
megalapozott döntéseihez, valamint az agrárgazdaság tudásbázisának
gyarapodásához is.
Az intézet tevékenységében a klasszikusnak
mondható agrárgazdasági, agrártársadalmi területek mellett egyre inkább
előtérbe kerül a természeti erőforrások megőrzése, az
éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás
mérséklése, a digitalizáció, az élelmiszerpazarlás csökkentése, és a
nemzetközi kutatási vérkeringésbe való bekapcsolódás. Emellett az
Intézet meghatározó fontosságú szakpolitikai döntéstámogató munkájával
segíti az Agrárminisztériumot az új, 2021 és 2027 közötti Közös
agrárpolitika hazai intézkedéseinek tervezésében és az erről szóló uniós
tárgyalásokban. (F:mti)
















