Nagy
István úgy fogalmazott: a keszthelyi múzeum egyik legnagyobb érdeme,
hogy vonzóvá teszi a fiatalok számára a vidéki életformát, a
mezőgazdasági munkát, "a föld, az élővilág, a jószág, a kert szeretetére
nevel".
Egész társadalmunk alapja az agrárium, amelyben ma már a
legkorszerűbb körülmények között folyhat a munka, ennek a presztizsét
kell felemelni és megmutatni a társadalomnak - vélekedett.
A
múzeumban újonnan kialakított malomjátszó és közösségi tér avatása
kapcsán felidézte, hogy az agrártárca fennhatósága alá tartozó Magyar
Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárat - amelynek része a keszthelyi
majormúzeum - Darányi Ignác akkori földművelésügyi miniszter 125 évvel
ezelőtt éppen ezen a napon alapította. Az intézmény ma is nagy gonddal
gyűjti és őrzi a magyarság ezeréves Kárpát-medencei agrármúltjának
emlékeit. Egy kultúrtörténeti kiállításnak azonban nemcsak az célja,
hogy megállítsa, visszaforgassa az idő kerekét, akkor tölti be igazán a
küldetését, ha a múlt feltárásával képes átmenteni, átörökíteni letűnt
évszázadok, évezredek értékeit.
A kerék felfedezése alapjaiban
változtatta meg a termelést, az áruszállítást, a kereskedelmet, a
gazdaságot, egészében véve tehát a történelmet. Éppen ezért a kocsikerék
ugyanolyan lenyűgöző tud lenni egy ókori agyagszobron és a majormúzeum
kocsiszínében, mint a 21. századi erőgépeken, amelyek gyártói nemcsak
sportautókat, de a fiatalokat is magával ragadó kombájnokat, traktorokat
is előállítanak - fogalmazott a miniszter.
Kifejtette: kevesek
kiváltsága a természet közelében élni, dolgozni, erdőt, mezőt járni,
szőlőhegyek panorámájában gyönyörködni nap mint nap. A mezőgazdasági
munka "ma is embert farag a fiatal termelőkből", mindazokból, akik az
agrárpályát választják, de napjainkban már nem kell reménytelen
küzdelmet, szélmalomharcot vívniuk az elemekkel a jó
terméseredményekért.
A növénytermesztés, az állattenyésztés, az
élelmiszertermelés ma már korszerű, digitalizált, csúcstechnológiájú
gépek, gyártósorok alkalmazásával zajlik majdnem minden ágazatban. Az
agrárinnováció, a startup típusú kezdeményezések, a robotika egyre
nagyobb teret hódít a mezőgazdaságban, például a kézimunka-igényes
kertészeti ágazatban, így az élőmunkát a jövő csúcstechnológiájú gépei
váltják fel - mondta Nagy István.
A múzeumok küldetését illetően
arról beszélt, hogy a budapesti Vajdahunyadvár és a keszthelyi
majormúzeum közönséget megszólító, fiatalokat megragadó, izgalmas,
interaktív kiállításainak óriási a szerepe az utánpótlás-nevelésben.
Abban, hogy az agrárium vonzó életpályát jelentsen a jövőjüket tervező
iskolásoknak, fiataloknak, ezáltal a nemzedékváltás zökkenőmentes legyen
a magyar mezőgazdaságban.
Nagy István jelezte: hatalmas
fejlődésen ment keresztül a magyar mezőgazdaság az elmúlt 125 évben,
miközben a globális éghajlatváltozás, a szélsőségessé vált időjárás
újszerű kihívások elé állít mindenkit. A magyar mezőgazdaság egyre
korszerűbb gépparkjával, a hazai élelmiszeriparban alkalmazott modern
technológiákkal ugyanakkor minden váratlan helyzetre választ tud adni,
az elmúlt tíz évben is újabb rekordokat mutatott fel, a
koronavírus-járvány idején is talpon maradt, bebizonyította, hogy
ütésálló.
Nagy István kitért arra is, hogy a Gazdaságfejlesztési
és Innovációs Operatív Program forrásaiból valósult meg Keszthelyen egy
olyan program, amelynek látogatói végig követhetik a gabona útját a
vetéstől a kenyérsütésig, ugyanis a gabonatermesztés, a gabonatárolás,
az őrlés minden egyes fázisát bemutatja a malomjátszó. A Festetics
Közösségi Tér újonnan kialakított tárlata a lisztfeldolgozás, a
tésztakészítés, a kenyér- és a kalácssütés eszközeit, módszereit tárja
az érdeklődők elé, akik elsajátíthatják az őrlés, a dagasztás, a sütés
folyamatait.
Az agrárminiszter hozzátette: tavaly tavasszal az
egész társadalom megmutatta, hogy mit is jelent az önellátás, miután a
járvány kitörése miatt sokan maguk kezdtek el otthon kenyeret sütni, ez
az elmúlt időszak egyik nagy-nagy csodája.
Estók János, a Magyar
Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója arra emlékeztetett, hogy
1896-ban az akkori földművelésügyi miniszter által létrehozott fővárosi
mezőgazdasági múzeum ma is a hagyományok őrzője. Nemcsak a
Vajdahunyadvárban, de Tápiószelén, Lajosmizsén, Cecén is
bemutatóhelyeket tart fent és fejleszt, de igazi gyöngyszemnek számít a
keszthelyi majormúzeum, amely jövőre lesz ötven éves.
Az új
fejlesztések átadásán köszöntőt mondott Manninger Jenő, a térség
fideszes országgyűlési képviselője, illetve Nagy Bálint, a város
polgármestere (Fidesz-KDNP) azt hangsúlyozva, hogy Keszthely az
egyetemével is régóta őrzi a mezőgazdasági hagyományokat, a múzeum új
programjai pedig az egészséges életmódra és táplálkozásra vonatkozó, a
mai világban is fontos tudást adnak át.
(F:mti)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése