Modellszámítások
szerint egy 3 Celsius-fokkal melegebb Földön 1-10 évente többször
lehetnek olyan nagy tengeri hőhullámok, amelyek korábban jellemzően több
száz, vagy ezer évente csak egyszer fordultak elő - olvasható Lehoczky
Annamária cikkében.
A meteorológus felhívja a figyelmet arra,
hogy a tengeri hőhullámok, amelyek szokatlanul magas vízfelszíni
hőmérsékleteket okoznak egy adott régióban, már ma is jelentős károkat
okoznak a tengeri ökoszisztémákban, tömeges állománypusztulást,
elvándorlást és az egész ökológiai rendszer átrendeződését idézve elő.
A
halállomány megtizedelődése és a fajok elterjedési területének
eltolódása - túlhalászattal és szennyezéssel kombinálva - az
élelmiszerbiztonságot is fenyegeti - mutat rá.
A globális
felmelegedés hatására azért melegednek gyorsuló ütemben az óceánok, mert
azok nyelik el a légköri többlethő oroszlánrészét.
Lehoczky
Annamária a cikkben felidézi, hogy az elmúlt évek egyik legjelentősebb
hőhulláma "Blob" (azaz "Folt") néven híresült el, a Csendes-óceán
északkeleti térségében 2013 és 2015 között. Az átlagosnál melegebb
vízben mérgező algavirágzás alakult ki, aminek hatására több
kereskedelmi szempontból fontos halászterületet le kellett zárni. A
táplálék csökkenésével a helyi lazac populációk drámaian visszaestek, és
tömegével pusztultak el a tengeri madarak és fókák. Számos faj
elterjedési területe pedig északabbra tolódott.
A Blob-hoz hasonló nagy tengeri hőhullámok a többi óceáni medencében is előfordultak az elmúlt évtizedben.
A
cikk szerint a műholdas tengerfelszín-hőmérséklet mérések kezdete óta
(1981) több mint 30 ezer hőhullám fordult elő, és ezek közül a 300
legnagyobb esemény átlagosan 1,5 millió négyzetkilométert érintett, 40
napig tartott és a hőmérsékleti csúcs idején 5 Celsius-fokkal volt
magasabb a vízfelszín hőmérséklete a megszokottnál. Emellett a kutatók
azt is kimutatták, hogy a nagy tengeri hőhullámok gyakorisága,
intenzitása és hossza megnövekedett az utóbbi négy évtizedben az összes
óceáni medencében.
Összességében a nagy intenzitású események
előfordulási valószínűsége 20-szorosára növekedett az ember okozta
éghajlatváltozás hatására - mutat rá Lehoczky Annamária.
"Számos
tanulmány figyelmeztet, hogy az emelkedő üvegházgáz-kibocsátások miatt a
jövőben várhatóan folytatódni fognak a már észlelt változások, sőt
rosszabbodik a helyzet: az egyre erősödő klímaváltozás egyre gyakoribb,
intenzívebb és hosszabb tengeri hőhullámokat fog eredményezni" - írja.
"A
jelenlegi kibocsátási trendek mentén haladva még ebben a században
elérhetjük a 3 Celsius-fokos globális hőmérséklet emelkedést, aminek
hatására az óceán nagy részén állandósulhat a hőhullámos állapot, ami
katasztrofális hatással lehet az ökológiai rendszerekre" - figyelmeztet a
meteorológus, hozzátéve, hogy azok a térségek kifejezetten sérülékenyek
a szélsőséges hőmérsékletekkel szemben, ahol a fajok nagy hányada a
hőmérsékleti tolerancia küszöbének felső határán van. Ilyen hely például
a Csendes-óceán délnyugati szegmense és az Atlanti-óceán középnyugati
része. Emellett azok a térségek is fokozott veszélynek vannak kitéve,
ahol az éghajlati hatások mellett egyéb emberi tényezők - elsősorban a
túlhalászat és szennyezés - is nyomást gyakorolnak az ökológiai
rendszerekre. Ilyen terület az Atlanti-óceán középső és északkeleti
része, valamint a Csendes-óceán északnyugati része.
"Ha
sikerülne a melegedés mértékét 1,5 vagy 2 Celsius-foknál korlátozni
(amit a világ országai elviekben vállaltak a párizsi megállapodásban),
akkor a nagy tengeri hőhullámokkal sújtott területeknek még lenne némi
esélye regenerálódni egy-egy esemény után, ugyanis így az intenzívebb
események visszatérési ideje 5 és 20 év között alakulna" - írja a
szakértő, aki szerint ahhoz, hogy minél több egészséges tengeri
ökoszisztémát megőrizzünk és elkerüljük az állandósuló hőstresszt az
óceáni medencékben, a globális üvegházgáz-kibocsátások azonnali és
nagymértékű csökkentésére van szükség. (F:mti)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése